Szabad Föld, 1948. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1948-07-04 / 27. szám
IS« július 4. Szabad foll Meddig lehet még tőkés spekulánsok és kulákparasztok szabad vadászterülete a magyar rizstermelés ? Növénynemesítő tudósaink jóvoltából a rizzsel újfaja gabonanövény honosodot meg Magyarországon. Tavaly már tízszer holdon termelték a „magyar rizst” s a termésből fedezni tudtuk egész évi fogyasztási szükégleteünket. Az önzéses rizsgazdálkodás, amellett, hogy megjavítja a rosz szikes földeket, továbbá az öntözőgátak felépítése és a nyári gyomlálás szinte egész éven át sok, sok munkáskezet foglalkoztat, rendkívül jövedelmező is; két, három mázsás rossz sziki bü- éttterék helyett 16—40 mázsás átlogiizstermeléssel ajándékozza meg a termelőt. A rúzatermelés elterjedése komoly haladás a.ozigazdaságunk beterjesítése útján, és éppen nagy jövedelmezőségi számos rendkívül kár ,os jelenség elburjánzásának is lett a forrása. Még rosszabbodott a helyzet A Szabad Föld már a télen a jóvátette, hogy a rizsermelést országszerte nem paraszti ele■mek, városi tőkések, volt horthysta katonatisztek, B-Ustás tisztviselők, spekulánsok és kulákok özönlötték el, ezek az elemeket parasztokat és földműves szövetkezeteket majd em teljesen kiszorították a rizstermeléből, amely ilyenformán nem a kisparasztság anyagi fellendülésének, hanem a tőkések és zsíros parasztok gyón meggazdagodásnak és a falusi dolgozók kizsákmányolásának lett az újabb eszköze. földi István szolnok megyei parasztfőispán a Nagykunságban fellépésünkre már akkor elrendelte, hogy az idén a vízjogo elsősorban csak parasztok és földművesszövetkezetek kaphatnak rizstermelésre. Azonban a földmívelésügyi minisztérium teljesen jobboldali vezetés alatt álló Vízügyi Osztálya, valamint a vele teljesen hasonszőrű Kaitúrmérnöki Hivatalok ás Ármentesítő Társulatok parasztellenes politikája miat azóta nem javul, sőt még rosszabbá. 4 ott a helyzet! Kurszentmiklós határában egy Mikut Frigyes volt horthysta tábornoktvezér,a rizstermelésben a Dunavédgát Társulattal egyetemben, Kunhegyesen Jaskó Sándor volt kémelhárító tiszt, Kunhegyesen Kürti volt horthysta rendőrtiszt csapott fel ,,parasztnak“ Pusztacsegen Kovács János jövedelmezőbbnek tartotta a rizst az állomásfőnökségnél, nyugdíjaztatta magát s most 40 holdon termel rizst. A Középtiszai Ármentesítő Társulat Tuszabő 1500 holdnyi rizsterületéből egymaga 500 holdon gazdálkodik. Paraszti „strémasok...” Földi főispán téli rendeletét a megyei szervek kellőfokú ellenőrzés hiányában nagyon sok helyt kijátsszák. A spekulánsok, tőkések legtöbbször szegényparasztok nevében kérik a vízjogot,magyarul: . .stróhmanokat" állítanak, azok nevében termelik a rizst, bérelt földeiken, de a hasznot természetesen ők teszik zsebre. A paraszti „stróhman" új tünet falvainkban, sajnos — szomorú tüne. Ha falusi dolgozóink öntudatosabbak lennének, egycsapásra megszüntethetnék a kizsákmányolás az ingyenletes újabb formáját s kiűzhetnék a spekulánsokat a rizstermelésből. A kaplalist a rizstermelő özeiv©k és egyének ezer módját lelik és űzik is a parasztok kizsákmányolásának. A Kultúr, mérnök’ Hivatal mérnökei egy kat. holdnyi telep műszaki tér v. rajzainak elkéezléséért 1.4, 1.3, 1.5, sőt 6 mázsa rizet is elkérnek, (egy mázsa rizsbeválási ára 60 F.). Az Ármentesítő Társulatok a víznek a rizstelep főcsatornájába való beemeléséért k. t. holdanként .110 Ft, ugyanennyi trület elárasztásáért további 360 Fmot kérnek. Hasonlóképpen vágnak eret a rizsszinlő parasztokon a magántraktorosok, is; a telep f.lízántásáért, hevítéséért, szivatyúzásért és csépjéért megkövetelik bizörz teismé, 13—17 százalékát. Holst ugyanezeket a munkákat az állami palla, mások egyharmadéért is elvégzik. Uzsora, uzsora, uzsora! Legvérlázítóbb kuzsorázás mégis a kölcsönök terén tolzódik. A demokratikus állam az idén folyó,e lett ugyan 12 millió forintot a rizstermelés felkötésére* A rendelt, szerint a hitelt — ka*, holdamként 1200 F-ot — elsősorban újgazdák,nak, féillmüves s sövetkezeteknek kelett volna kiadni. A gyaakorlatbrux azonban a vizjogók és a kölcsönök megszerzésének rendkívül bürokratikus útja, módja miatt az állami kölcsönt nem a ktepausztok, hanem főleg a kfi'e.áita spekulánsok és kztekp.ams ztok kap'.ák meg. Magyarul ez azt jelenti, hogy — a demokratikus állam, pénzével erősödnek meg a falusi kapitalista rétegek! A pai'aztok, ha hozzájutnak i3 a kölc. .önhöz, Ige® sokszor csak vetítőiéergöltségével kaphatják meg. Karcagon pl. egy Havas István nevű ügynök a kérvény megírásáért 2—3 százalékos részesedést kér a termisből. Hasonlóan üzérkedik dr. Sántha Gyula büntetett előéletű volt Ügyvéd, Tóth Béla, az OSzH helybeli igazgatója, további Kunhegyesen „vitéz" Farkas Is vár», Weinmann Béla, aki meg a budapesti Kultúrmérnöki Hivatal segítségével szerzi meg a kölcsönöket 7— 10 százalékos (!) cesmslé- részesedés fejében. Aki még így sem tud állami kokétnhöz jutat, kénytelen egyénileg kölcsönt szerezni. Itt viszont menthol élénül az uzsorások testibe terül.. Kunhegyesen Kürschner Zsigmondi a tér. még 20 százalékáért hajlandó csak kölcsönit adni. Prária:Regenti Iftyén János és kisbirtokos itással ésőik az össztermés 30 százalékának leadása fejében kaptak 50.000 forint kölcsönt egy túrkevei kulákparaszttól! Karcag környékén ír el a debrecsni Auguszt azi-atórium főorvosa,, dr. Pongor Ferenc az egyik ilyen főhitekzősan védeni a dolgozó parasztságot, a falu kizsákmányoló elemeivel szemben, a kizsákmányolók korlát szájával, terjeszkedésük megfoállásával.“ Ennek tirelmében a Magyar Dolgozók Párjának földműves brit talpja, a Szabad Föld a dolgozó azazatság érdekeltek védelmében követeli, teremtsenek sürgősen rendet a rizstermelésben! Meg kell fékezni a mohó tőkéselemek garázdálkodását , meg kell szüntetni az előburjánzó, törhetetlen uzsorát! 1. Ezért érvényt kell szerezni fiának, hogy csak a kispirasztok és földmüregszövetkezetek kaphassák meg a vízjogot. 2. A vízjogit legkésőbb ősz végéig ki kell adni a rizstermeléshez. 3. A bürokratkus útvesztők elkerülése végcél a vízjog kiadását közvetlenűl a megyei hatóság°k kezébe kell adni 4. A parasztokat ki kell szabadítani a sziret'.en az'.Órások karmaiból, ezért legkésőbb a rizsa«le meghúz.';é'éig semminek kell nyilvánítni minden olyan kölcsönügyletet, amely a törvényeimét nagyobb kamerát húz a rizst.emelőtől. C_.xki3 az arélye,;: rendszabályok kere.?z;ülvli;'le ui 'n biztosítható, hogy a rizstermelés ne a te,';’tail;;jók és kulákparaszok, hanem — a falusi dolgozó boldogulását szolgálja. A parasztok védelmében követeljük: A fellendülében lévő magyar hotterntales egyre kezd a kapitalisták és a nagy gazdák. m/s. nopóliumi lenini — a külbiskos parasztság p.dij hovatovább klézoxul beid.. Mindem ki keresi a rizsen — c k ő ni:m. és minden az::rás c t szipolyozza! A Magyar Dolgozók Pártjának programja egyik fő megoldandó politikai feladatatnak tűzte ki falun: „fokozits" Ugyanannyi az adógabona, mint tavaly volt („Magyar Közlöny” 144. szám, 7040/104. Korm. sz. rendelet.) A földadó elmén — ugyanúgy, mint tavaly — a kataszteri tiszta jövedelem, minden koronája után 4 kg. búzát kell fizetni. A földadó elmén járó búzát szerben kell beszolgáltatni.. Ha valaki, bármilyen ok miatt búzá,t egyáltalán nem termelt, vagy pedig nem termelt olyan mennyiségben, amely háztartási és gazdaági szükségletn felül a földadót fedezné, köteles a kivetett földadót elsősorban más kenyérgabonamagvakban, másodsorban pedig egyéb könnyen tárolható és sokáig eltartható terményben megfzetni. A naptári évre kiviért földadó teljes egészében egyszerre — július 1-én — esedékes és szeptember 30-ig kamatmentesen fizethető meg. Aki földadótartozásolt búzában vagy búzát helyett azt a más terményben az esedékességet megelőző időben részben, vagy egészben fizeti, havi 1 százalék kamatörítésbe, részegül. Megállapították az őstermelői fejadagokat („Magyar Közlöny’’ 144. szám. A gazdálkodó által háztartási szükségletre az alábbi mennyiségű ősermelői fejadag fiztható meg: 1. A hatodik életévüket betöltött személyek részére évi M0 kilogram, 2. a hat éven aluli, de első életévüket betöltött gyermekek részére pedig évi 160 kilogram kenyérgabona. Az első életévüket be nem töltött gyermekek részére kenyérgabona nem jár. Az életkor kiszámításának alapjául a gabonaalap kiállításának időpontja irányadó. Gazdasági szükségletre a gazdálkodó megtarthatja: 1. a termelés továbbfollytatásálhoz szükséges vetőmagot, leg-103.330/1948. K. H. sz. rendelet.) feljebb azonban az 1947—1948. évben tenyérgabonával bevetett terület minden kat, holdja útin 110 kg. búzát vagy 100 kilogram rozsot, vagy 100 kg. kétszerest, 2. az éves, gazdasági cselédek és más konvenciósok részére a megszabott őstermelői fejadagot, 3. haszonbérlet esetén, amenynyiben a haszonbérbeadó olyan mezőgazdasági főfoglalkozású személy, aki földjét saját kezelésben művelni nem tudja, a haszonbérbeadó, valamint a háztartáshoz tartozó személyek részére járó östermelői fejadagot és 4. a természetbeni tartási kötelezettség szerint járó östermelői fejadagot. BALLON ÁTLÁTSZÓ ESŐKABÁTOK VIHARKABÁT, LÓDENKABÁT, BAGLAN mm és szisz esőkabát-szaküzlet BUDAPEST V., GRÓF TELEKI PÁL UTCA 3. Teiefon: 180—329. Szabályozzák a gabona- és kukorica őrlését és darálását („Magyar Közlöny’’ 144. szám, 103.340/1048. K. H. sz. rendelet.) Vámőrlési engedélyt csak azok kaphatnak, akik gabonalappal rendelkeznek. A vámőrlésre jogosult részére a községi elöljáróság csak 30 kg. kenyérgabona őrlésére adhat vámőrlési engedélyt mindaddig, amíg a gazda a beszolgáltatási kötelezettségére szükséges kenyérgabona, árpa és zab teljes mennyiségét be nem adta. A vámőrlőmalom búzából legalább 15 százalék finomlisztet és 60 százalék egységes búza, kenyér tisztit köteles ki őröni. Rozs és kétszeres esetbén 70 százalék egységes lisztet, vagy pedig az őröltető fél kívánságára 20 százalék rozslángot, illetőleg finomabb lisztet és 50 százalék egységes tisztit kell adni. Az árpából legalább 65 százalék árpalisztet kell kitörölni. Gabonát és kukoricát 1048 júiius 1-től kezdve vámőrlésre átadni csak a gabonalapra vezetett vámőrlési engedély egyidejű átadása mellett szabad. Árpát, sabot és kölest darálásra átadni csak a községi elöljáróság által kiadott, darálói engedély alapján szabad. A darálásért 8 százalék, vámot kell fizetni. Portás címén jtt legfeljebb 1 százalék szármitható. Kenyérgabonából és árpából származó tisztit az egész ország területén egyik községből a mdsíkba csak szállítási igazolvány alapján szabad gzálltani. MOZIKÉPET KAPOTT három falu népe — a jó gazdálkodásért Nagy tisztesség ére Alsónyék, Dobwazló és Jaazazentandrois földműves népét. Keskenyfilm vetítőgépet kaptak a termelési versenyben elért eredménye munkájuk jutalmazásául. A vetítő moziképeket pénteken adta át a három falu gandiolentötemek az UFOSz központi főtikársága A pergő film mellett Bordás János és Zája János beszélget. — Sok jó tanáccsal ellátnak majd bennünket a gazdasági kisfilmek Zája komám, — bár előbb kaptuk volna.— Nagyobb most ennek az értéke Bordás sógor, mert munkánkait ismerték el vele. Érdemes itt dolgozni! A jövőben még jobban megnyomjuk a gombot. Még többet termelünk. Meglásd az elsők közt leszünk az országos termelési versnyben. Lepergett a film. A beszélgetés fonalát Szekrényes Béla domoszlói gazda vette fel: — Versenyezni és tanulni fogunk a jövőben még nagyobb lelkesedéssel. Jó tanulók vagyunk mi. A gazdajegyző is mondta: „Olyan szépen gazdálkodnak, hogy nem is lehet magukat megkülönböztetni a régi gazdáktól.“ — Alljuk mi almit mondunk. Alljuk mi a versenyt is! Amikor földet kaptam, nem volt egy állatom se. Sokan azt mondták, nem is tesz. Most megnézhetik, négy darab szarvasmarhám van az istállóban. — így kell a filmet befűzni... - kell beindítani. Ha azt akarom, hogy nagyobb kép jöjjön a vászonra, hátrább viszem a gépet. Nagy József egyszeri magyarázása után már tudja a gépet kezelni. Az ország kenyere Irta: Szobek András közellátási államtitkár AZ ELMÚLT ESZTENDŐBEN szüken termett kenyér. Tizenötmillió mázsa kenyérgabonát takarítottunkbe, s ez a tizenötmillió mázsa megoszlott a vetőmag, a mezőgazdasági önellátók, a falusi és városi ellátatlanok között. A cséplési ellenőrzés hiánya miatt pedig egy tekintélyes rész elfolyt a fekete kereskedelem csatornáin, s ebből lett a mai méregdrága fekete-észt. A szegényparasztság és a földmunkásság százezrei nem tudták megfizetni az uzsora árat a félkenyéren, éhkoppon tengették életüket az idei avatárig, további sokszázezer kisbirtokos pedig azzal sínylette meg a nagygazdák, malmosok és spekulánsok feketézését, hogy leszállították fejadagját és háromszor is elszámoltatták, mert a városi dolgozók kenyérellátását biztosítani kellett. A tavalyi tanulságok arra késztették a kormányzatot, hogy ez idén ügyeljen az ország kenyerére: igazságos és erélyes beszolgáltatási rendelettel gondosodjon arról, hogy termése arányában mindenki eleget tegyen becsületbeli kötelességének, de arról is gondoskodjon, hogy a fejadagja és a vetőmagja a legkisebb parasztembernek is megmaradjon. EBBEN AZ ESZTENDŐBEN még a tavalyinál is nagyobb szükség van arra, hogy a beszolgáltatás rendben folyjék. Termésünk, a megfeszített paraszti munka és a kedvező időjárás folytán sokkal jobbra sikerült, mint tavaly. Körülbelül 20—21 millió mázsa kenyérgabonánk termett s ezt a jó termést az egész orzág dolgozói érdekeiben meg kell védeni a spekulációtól és a feketézéstől. Az idei beszorlltatás rendszer erre minden lehetőséget megad. A paratekságiak csak a fejadag és a gubásáig szükséglet vissztartása után kell beszolgáltaását teljesíteni, az ezen felüli mennyiséggel a fennálló törvényes rendelkezések szerint mindenki szabadon rendelkezik, azt a kereskedőnek, vásárlási engedéllyel bírónak eíadhatja. Az új beszolgáltatás tettét megvédi a dolgozó parasztság gabonaszükségletét s a nagyobb terhet arra hárítja, akinek több a földje, nagyobb a termése, nagyobb a teherbírása. éppen ezért minden magyar parasztembernek hazafias és becsületbeli kötelessége, hogy a beszolgáltatási rendeletet ne csak betartsa, hanem azt minden galdatársával betartassa. Mert csak ilyen módon tudjuk biztosítani, hogy a részesmunkások és a szegényparasztok biztosan hozzájussanak évi kenyerükhöz s a nagygazdák körmönfontsága miatt ne zaklassák őket ezidén is kétszer-háromszor, s igy tudjuk elkerülni, hogy a föld népének verejtékes munkája a dolgozók asztala helyett a feketézők zsebébe vándoroljon. A rendelet pontos betartásával, a cletelési ellenőrök támogatásával minden dolgozó parasztember saját érdekeit, védi Most már nem arról van szó, hogy az uraság csűrje teljék, hanem arról, hogy a parasztság mellett — mely az ipari és szellemi dolgozókkal szemben magasabb fejadagjával előnyös helyzetbenvan — az ország minden dolgozója számára biztosítva legyen a mindennapi kenyér. A paraszti munka gyümölcsére vigyázni, az ország kenyerére ügyelni, ennél szentebb feladat nincs ma a magyar népi demokráciában. A TAKARMÁNYGABONÁT illetően különösen kedvező az idei beszolgáltatás. Az árpát kivéve — melynek szállításához engedély szükséges — mindenféle takarmány forgalma teljesen szabad. Ez a könnyítés az állattenyésztés fejlesztését célozza s jótékony határa minden bizonnyal hamarosan érezhető lesz állatállományunk mennyiségi és minőségi javulásában. A magyar föld népe negyedszer arat a felszabadulás óta. Háromízben aszályos, gyenge termést takarított be s a rossz terméssel, háborús károkkal bajlódva méga spekuláció kártevését is el kellett szenvednie. Ez idén jó a termő,ez? igazságos a beszolgáltatás is; a spekuláció országrontó veszedelmét pedig ki fogja küszöbölni a parasztság kötelességtudása. A kötelesség arra szólítja a föld munkásait, hogy védjék meg az ország minden munkásának kenyerét, köztük annak a 2 és félmillió falusi ellátatlannak kenyerét is, akikről a kormányzatnak gondoskodnia kell. AZOKAT PEDIG, akiket a nagygazdák ijesztgetése, a hopponmaradt spekulánsok izgatása félrevezetett fel kell világosítani ennek a munkának valódi jelentőségéről. Arról, hogy a beszolgáltatás egyesegyedül a dolgozó kisember kenyerének biztosítása érdekében, s minden rendű és rangú feketéző harácsolásának megakadályozása érdekében történik. Jó termést ígér a holland burgonya Mint ismeretes, ebben az évben 38 000 mázsa vetőburgonyát szállítottunk be Hollandiából. A Gazdasági Főtanácshoz most befutott az első jelentés a várható termésről. A jelentés szerint a burgonya mindenütt szépen kikelt és a csiraképtelenségből eredő kiesés egészen jelentéktelen.. A holland burgonya szára a hazainál magasabb, dús lombozatú, egészséges, úgyhogy jó termésre számíthatunk. A behozott burgonya 1—2 évig nagymennyiségű kiváló, fertőzésmentes vetőburgonyát szolgáltat a gazdáknak. A jelentés szerint már ebben az évben a holland burgonyával bevetett 3700 holdon 900 vagon jó minőségű vetőburgonya terem. Jelentős segítség a most államosított iskolák tanítóságának Előleget kapnak a szerződéses borsótermelők A Gazdasági Főtanács ezen a héten 6 millió forintot szavazott meg az államosított iskolák átvételeivel járó költségek fedezésére. Ezzel kapcsolatosan Vas Zoltán miniszter a következőket jelentette ki: — Az állam nagy gondot fordít arra, hogy az államosított iskolákban a tanítók jobb helyzetbe kerüljenek, mint amilyenben eedig voltak. A most megszavazott 1 millió forint azt jelenti, hogy az eddig egyházi szolgálatban álló tanítók máris egy színvon italra kerülnek az állami tanítókkal. A tanyai tanítók is megkapják a tanyai pótlékot. A GF elhatározta, hogy a jégkárt szenvedett gazdáknak holdanként 20 kg köles- vagy hagymavetőmagot juttat. A szerződéses borsótermelő gazdák csépjén és betakartási előleg elmén megkapják a tavalyi barsódi 80 százalékért.