Szabad Föld, 1949. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1949-07-03 / 27. szám

1949 július 3. (Folytatás az I. oldalról.) — Sok jót és szépet hallottunk a szozvjet nőkről, akik mindent feláldoz­tak­­ a szovjet haza szabadságáért és boldogulásáért. Most arról győződtünk meg, hogy __ a kolhoz-parasztasszonyok nemcsak hőstetteket tudnak véghez­vinni, hanem dolgozni, vidáman élni és is pihenni is tudnak. A búcsúzás pillanatában az egybe­gyűltek, orosz s magyar nyelven értet­­te fel­­?árosi Mátyást és a dolgozók nagy vezérét Sztálin generalisszi­­muszt. Egyetemet végzett parasstok vezetik a 1.v örös iílpső“ kelhost Keresztes Mihály államtitkár cso­porttá a „Vörös Mező” kolhozba is ellátogatott, ahol a kolhoztagok 27 és fél hektár területen erdő­övezetet létesítettek, hogy földjüket az aszály pusztításaitól megóvják. A küldöttség tagjai ebben a kolhozban meggyőződtek arról a hatalmas támo­gatásról, melyet a szovjet állam a kolhozoknak nyújt. Ez a kolhoz 10 éves kölcsönt kapott öntözőberendezé­sek és tenyészállatok vásárlására. Az első részletet csak a kölcsön folyósítá­sát követő negyedik esztendőben fize­tik. Ami a kolhoztagok kulturális és szakmai színvonalának emelkedését jelenti, legtöbbjük elvégezte a középisko­lát, tizenötüknek pedig egyetemi végzettsége van. Ez el sem képzelhető másutt, csakis a szocialista Szovjetunióban. t/vn Moszkvában A küldöttség két csoportja tanul­­m­ányútjának befejeztével Moszkvában találkozott. Itt megtekintették a Lenin A Szovjetunió mezőgazdaságát ta­nulmányozó magyar parasztküldött­ség a következő táviratot intézte Rákosi­­ Mátyáshoz: A Szovjetunióban tartózkodó pa­­rasztküldöttség a világ legfejlettebb mezőgazdaságának tanulmányozása közben megdöbbenéssel és felhábo­rodással értesült arról, hogy Pár­­tuíikor­ az ország vezető erejébe, a Magyar Dolgozók Pártjába gó­t annak Központi Vezetőségébe a nemzetközi imperializmus aljas ügy­­nökeinek sikerült befurakodnuk. A parasztküldöttség mai értekezlete, amelyen a küldöttség minden egyes tagja részt vett, mélységes megve­­téssel és gyűlölettel ítéli el az alá való, gaz árulókat, ugyanakkor még az eddiginél is forróbb szeretet­tel fordul Rákosi elvtárs és a Párt Központi Vezetősége felé, amiért vaskézzel leplezi le és torol­ja meg a népellenes gazemberek bűneit. A mauzóleumot, ahol a világ dolgozói­nak nagy vezére és tanítója Lenin nyugszik üveg koporsóban, majd Forradalmi Múzeumban átadták a ma­gyar dolgozók Sztálin generalisszi­­musznak szánt ajándékát. Június 24-én, a küldöttség Gorkij-ba utazott, ahol Lenin oly sokat tartóz­kodott. A Leninről elnevezett mező­gazdasági akadémia kísérleti telepein megismerkedtek Liszenkónak, a nagy szovjet növénytudósnak munkáival. Különösen az ágasbúza keltette fel érdeklődésüket és nagy figyelem­mel szemlélték a szarvasmarha te­nyészetet is. Mielőtt a küldöttség Leningrádba utazott volna. Erdei Mihály ország­gyűlési képviselő, a DéFOSz elnöke nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda moszkvai tudósítójának. — Ez a 17 nap felejthetetlen marad a küldöttség számára. A világ legfej­lettebb mezőgazdaságát saját sze­münkkel tekintettük meg. Úgy érez­zük, hogy a szovjet nép iránti köszö­­netünket és hálánkat legjobban azzal tudjuk kifejezésre juttatni, hogy né­pünk boldogulása érdekében megvaló­sítjuk a szocialista mezőgazdaság nagy tanulságait és tanításait. Nánási László a Nemzeti Paraszt Párt helyettes főtitkára így foglalta össze felejthetetlen élményeit: — Tökéletesen meggyőződtem arról, hogy a szovjet mezőgazdaság a tudo­­­mány és technika felhasználásával a legmagasabb fokon áll. — Igaz jó érzés töltött el, — zárta le a nyilakozatok sorát Nagy Dániel Független Kisgazdapárti képviselő,­­ amikor a szovjet mezőgazdaságot és a kolhozokat megismerhettem. Itt mun­kája szerint becsülik meg az embert. Mindenki elvégzett munkája után él és senki sem a más munkája után. Nagyon sokat tanultunk és amit ta­nultunk, Magyarországon népünk bol­dogulására fogjuk felhasználni. küldöttség minden egyes tagja tudja, hogy a dolgozó nép ellensé­geinek leleplezésével és eltávolításá­­val Pártunk ideológiai és szervezeti egysége még szilárdabbá válik. A küldöttség azt követeli, hogy kérlel­hete­tlen szigorúsággal büntessék meg a leleplezett trockista árulókat akik Pártunk és népünk életére tör­­tek Itt tartózkodásunk ideje alatt látjuk azokat a hatalmas ered­m­é­nyeket amelyeket a hatalmas szov­jet nép a nagy Sztálin vezetése alatt elért és jobban érezzük, mint valaha, hogy hazánkban a szocializmust építeni, a vilá­gbékét megvédeni csak a nagy Szovjetunió példáján és annak vezetése alatt lehet. Éljen a Magyar Dolgozók Pártja, éljen a magyar dolgozó nép szeretett és bölcs vezére, Rákosi Mátyás elv­társ! A parasztküldöttség nevében: Erdei Mihály, Keresztes Mihály. A­ Szovjetunióban tartózkodó magyar parasztküldöttség távirata Rákosi Mátyáshoz G­yűlölettel ítéljük el az alávaló árulókat A Magyar Dolgozók Pártjának nagybudapesti, megyei, járási és helyi szervezetei a honvédségi pártszervezet­ek és a MINSz után a két legnagyobb tömegszervezet, a DéFOSz és az MNDSz vezetősége is foglalkozott a leleplezett, aljas, trockista kémbanda összeesküvé­sével. A Dolgozó Parasztok és Föld­­munkások Országos Szövetségének elnöki tanácsa ülésén határozat­t fogadott el, amely a többi között kijelenti: dolgozó magyar parasztok tudják, hogy népünk szabadságát­­hazánk függetlenségét, a fődre­for­­mot a Szovjetuniónak köszönhet­jük. A munkásosztály, a magyar kommunisták védték meg földjein­­ket, államosították a dolgozó pa­rasztságot nyúzó bunkókat, tegAk lehetővé emberibb életünket. Ezek az aljas árulók, Rajk László és cin­kosai, négyéves harcunk eredmé­­nyeit akarták megsemmisíteni. Az imperialisták gyarmatává akarták tenni hazánkat, vissza akarták hozni a kapitalisták és a földbirtokosok kizsákmányoló uralmát. A dolgozó parasztság nevében szeretetünket és hálánkat fejezzük ki Rákosi Má­tyásnak, a magyar dolgozó nép nagy vezérének, hogy idejében megaka­­dályozta és leleplezte az imperia­lista ügynökök tevékenységét­. Kö­­veteljük, hogy kíméletlenül sújtsa­­nak le az imperialista kémek alá­való bandájára.’ Az MNDSz vezetőségének határo­zata hangsúlyozza: „A dolgozó asszonyok gyűlölik a leleplezett kémbandái, mert ez el­lensége volt a hatalmas szocialista Szovjetuniónak és a Pártnak, bé­­kés, szabad jövőnk zálogainak. Ezért megelégedéssel veszik tudo­másul a kémek leleplezését és ké­­rik a Párt vezetőségét és államunk illetékes tényezőit, kemény kézzel sújtsanak le az imperialisták becs­telen ügynökeire.” A­ki több terményt ad be, többletőrlésre kap engedélyt A kormány rendelete szabályoz­za a gabonafélék forgalmát és fel­­használását. A gazdálkodó kenyérgabona ter­méséből beadási kötelezettség alól mentes házi szükségletként vissza­tarthatja a háztartáshoz tartozó, egy éven felüli ellátatlanok őster­melői fejadagját. Az őstermelői fejadag 1—6 év között 160 kiló, 6 éven fe­lüli személyeknél 220 kiló. Az életkor megállapításánál július 1. napja az irányadó. Beadási kötelezettség alól men­tes gazdasági szükségletként az alábbi mennyiségek tarthatók vis­­­sza: vetőmag címén a kenyérgabo­na vetésterületre kát, holdan­­kint búzából 110 kiló, rozsból és kétszeresből 100 kiló. Az éves szegődményes gazdasági alkalmazottak és a háztartásukhoz tartozó ellátatlanok számára az őstermelői fejadag. Haszonbérlet esetén a haszonbérbe-adó és a ház­tartásához tartozó ellátatlanok ős­termelői fejadagja, ha a bérbeadó olyan mezőgazdasági főfoglalkozá­sú személy, aki nem tudja földjét saját kezelésében művelni. Végül olyan személyek fejadagja, akikkel szemben a gazdálkodót természet­­beni tartási kötelezettség terheli, ha ezek fejadagja máshonnan nincs biztosítva. A fent felsorolt személyeknek természetben kiadott kenyérgabo­nát a gazdálkodó köteles felje­gyezni a saját gabonalapjára s az ill­etők gabonalapjára is. A be­adási kötelezettség alól mentes háztartási és gazdasági szükséglet címén megtartott kenyérgabonát nem szabad semilyen más célra felhasználni. Őrlési engedély Kenyérgabona és árpa vámőrlé­séhez a községi elöljáróság (pol­­gármester) által a gabonalapon ki­állított engedély szükséges. Ke­nyérgabonára csak akkor lehet ki­adni az engedélyt, ha az egyébként vámőrlésre jogosult személy a ke­nyérgabonával csakugyan rendel­kezik. Köles, hajdina, zab őrlésé­hez nem kell engedély. Kenyérgabona őrlésére mindenki csak a háztartásához tartozó és gabon alapján feltüntetett 1 éven felüli személyek ősterme­lői fejadagja mennyiségéig kaphat engedélyt. A fejadag az őrlésért fizetendő vá­­mot és porlási levonást is magába foglalja. Mindaddig, míg a gazdál­kodó kenyérgabonából és árpából nem teljesítette egészen termény­beadási kötelezettségét, csak az őstermelői fejadag egynegyed ré­széig kaphat őrlési engedélyt. Jelentős kedű események a terménybeadás túlteljesítőinek Adás, vétel, szállítás dőnek megfelelő mennyiséget őrlet­­hetnek meg. Aki beadási kötelezettségét ke­nyérgabonából és árpából egészen teljesítette, további 25 kiló árpa őrlésére kaphat engedélyt minden háztartásához tartozó 12 éven fe­lüli ellátatlan után. Ezenkívül kü­lön 50 kiló kenyérgabonát, vagy 60 kiló árpát is megőrölhet, ha háztartásához tartozók valamelyi­ke ezüst-, arany-, vagy gyémánt­menyegzőjét ünnepli, vagy ha az Országos Munkaverseny Bizottság mintagazdává minősíti. Aki kenyérgabona és árpa beadási kötelezettségének tel­jesítése után „C” vételi jegy­re kenyérgabonát adott el a terménybegyűjtőnek, többlet­őrlésre kaphat engedélyt. A mezőgazdasági munkavállalók és az öt kat. holdnál kevesebb szántóval rendelkező gazdálkodók a háztartási szükségleten felül ugyanannyi szabad kenyérgabonát őrlethetnek meg, mint amennyit „C“-jegyre beadtak. Akiknek ös­­­szes mezőgazdasági területe alul van a 25 kat. holdon, kataszteri tiszta jövedelmük pedig a 350 aranykoronán, a „C“ jegyre be­adott kenyérgabona felének, az en­nél nagyobb gazdák a „C" jegyre beadott kenyérgabona egynegye­ Aki „C“ vételi jegyre történt ön­kéntes beadás alapján szabad őr­lésre kapott engedélyt, az ebből származó lisztet közvetlen a fo­gyasztóknak szabadon eladhatja. Kenyérgabonát és árpát az egész ország területén csak szállí­tási igazolvánnyal szabad egyik községből a másikba szállítani. Szállítási igazolványt sajá­ttermé­­sű, továbbá m­u nka­cér, vagy termé­­szetbeni járandóság címén jogsze­­rűen megszerzett gabonára lehet kiadni A kenyérgabona és árpa beadási kötelezettségének teljesítése után fennmaradó kenyérgabonát a gaz­dálkodó vagy csak a hatósági ter­­ménygyű­jtőnek adhatja el „C“ jegy ellenében, vagy annak, aki az illetékes hatóságtól kenyérga­bona-vásárlási engedélyt kapott. A terménybeadás teljesítése után megmaradó árpával, zab­bal s egyéb (nem kenyér) ga­bonafélékkel szabadon rendel­kezik a gazdálkodó, el is ad­hatja azokat. A termény­begyűjtés rendje M­ilyen jutalmat kapnak a gyors terménybeadók? A földművelésügyi miniszter leg­­újabb rendelete szerint a termény­beadási kötelezettség teljesítésére szánt terményeket az Országos Köz­ellátási Hivatal által megbízott föld­­művesszövetkezetekhez kell beadni. Az 1948—1949-re kiadott gyüjtőke­­reskedői megbízások július elsejével hatályukat vesztik. Az új hatósági terménygyüjtök kijelölését az OKH a SZÖVOSZ javaslata alapján végzi. A terménygyüjtök címét a községi elöl­járóságok kifüggesztik és közhírré teszik. Átszámítás búza kilogrammra A beadási kötelezettséget elsősor­ban búzában kell teljesíteni. Az egyéb beadásra alkalmas termények­ből a következő mennyiség egyenlő 100 búzakilogrammal: 110 kg rozs vagy kétszeres, 120 kg árpa, 120 kg zab, 77 kg napraforgómag, 130 kg kukorica, 29 kg rizs, 66 kg bab, 50 kg lencse. A napraforgómag­­ legfel­jebb 14, a kukorica 15 százalék víz­tartalmú le­het. Idei termésű kukori­cát november 30-ig csak csövesen le­het beadni. Négyféle vételi jegy A beadott terményről a begyűjtő köteles vételi jegyet kiállítani s a termény mennyiségét ezenkívül az eladó terménybeadási lapjára is fel­jegyezni. A földadó és a mezőgazda­­ságfejlesztési járulék lerovására be­adott terményekről ,,A*‘ jelű vételi jegyet kell kitölteni. A földadón és a fejlesztési járulékon felül a beadási kötelezettség teljesítésére beszállított terményekről „B” jelüt. A termény­beadási kötelezettségen felül önként beadott terményeknél s a beadási kö­telezettség teljesítésére nem alkal­mas terményeknél „C" jelű vételi jegyet kell használni. Végül „D" je­gyet kell kiállítani a beadott cséplő­gép-keresetről, továbbá a malmok és darálók beadott vámkeresményéről és megtakarításáról. Az „A” vételi jegyet öt példány­­ban. a .,B", „C’‘ és ,,D" jegyeket négy példányban kell kiállítani. Egy pél­dányt a terményt beadó gazdálkodó kap meg. Jutalom a gyors beadónak, késedelmi kamat a késlekedőnek Az elcsépelt kenyérgabonából, ár­pából és zabból a cséplés után 8 napon belül tel­jesíteni kell a beadási kötelezett­­séget. Aki ezt elmulasztja, felszólítást kap a községi elöljáróságtól és ha újabb nyolc napon belül nem viszi be a be­adási kötelezettség teljesítésére a szükséges gabonát, kötelezettsége a be nem adott mennyiség öt százalé­kával, 15 nap múlva pedig újabb öt százalékával emelkedik. Az „A”- vagy ,,B”-, vagy ,,C”­­jelű vételi jegy ellenében augusztus 13-a előtt bead­ott búza, rozs vagy kétszeres után mázsánként 5 forint, a szeptem­ber 3-a előtt beadott búza, rozs és kétszeres után mázsánkint 2 forint jutalomban részesül a gazdálkodó. A jutalmat az „A“’ vételi jegynél ott helyben fizeti ki a terménygyűjtő, „B” és ,,C" vételi jegynél pedig a vételárral együtt. A beadott gabonák ára A , B” vételi jegyre beadott búza ára 60 forint, a rozs és kétszeres 54, az árpa 50, a zab 50 forintos áron kerül átvételre. A „C” jegyre önként beadott szabad terményért később meg­állapítandó árat kap a gazdál­kodó. Ha a búza két százaléknál több, egyébként azonban őrlésre és takar­mányozásra alkalmas keveréket tar­talmaz, minden további százalék után 30 fillért kell a mázsánkénti árából levonni. Ha a rozs­keverék meghaladja a 21 százalékot, a kétsze­resnek az árát kell számolni, őrlésre és takarmányozásra nem alkalmas keverék után 2 százalékon felül, szá­zalékonként egy kilót le kell vonni minden mázsa gabonából. Hogyan fizet a terménygyűjtő? A beadott gabonáért és egyéb ter­ményekért a gazdálkodó nem közvet­lenül a begyűjtőtől kapja meg a pén­zét. A begyűjtő úgynevezett ,,T” utalványt állít ki részére; ezen sze­repel a fizetendő összeg, a beváltásra kijelölt postahivatal s a begyűjtő aláírása Ezt az utalványt a feltüntetett postahivatal készpénzben, levo­nás nélkü­l, azonnal beváltja. Minden vételi jegyről külön „T” utal­ványt kell kiállítani. Az utalvány átvételét a gazdálkodó köteles alá­írásával elismerni. A Minőségi Magtermeltető Nem­zeti Vállalattal kötött szerződés alap­ján termelt és beszolgáltatott termé­nyek ellenében — ha ezek megfelel­nek a kikötött minőségi követelmé­nyeknek — ,MMK jelű utalványt ad át a terménygyűjtő. A rendelet megszegőit szigorúan büntetik A terménybeadási kötelezettség tel­jesítésének elmulasztását a törvény szigorúan bünteti. Ugyancsak szi­­gorú büntetésben részesül a termény­gyűjtő, ha akár a vételi jegyek és utalványok kiállításánál, akár a be­adott termény kezelésével kapcsolat­ban szabálytalanságot követ el. Kik tarthatnak üzemben aratógépet A földművelésügyi miniszter rende­lete értelmében aratógépet csak az tarthat üzemben, akinek erre a Mező­­gazdasági Igazgatóság engedélyt ad. Kivételt képeznek az állami gazdasá­gok és a termelőszövetkezeti csopor­tok. Ezek engedély nélkül is tarthat­nak üzemben aratógépet. Aratógép üzembentartására irányuló kérelmeket a helyi népi bizottság ja­vaslatával ellátva az illetékes Mező­­gazdasági Igazgatósághoz kell be­nyújtani július hó 5-ig.

Next