Szabad Föld, 1950. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1950-01-01 / 1. szám
Földreform-gyűlés Rómában Karácsony napján Rómában a környékbeli dolgozó parasztok öszszegyűltek, hogy tiltakozzanak a reakciós olasz kormány politikája és a nagybirtokok felosztásának halogatása ellen. Scelba olasz belügyminiszter, akinek kezéhez már több ártatlanul agyonlőtt olasz dolgozó paraszt vére tapad, rendőrséget vezényelt ki a nagygyűlés résztvevői ellen és 300 embert letartóztattak. Róma szervezett munkásai azonnal a letartóztatottak segítségére siettek és a római szakszervezet nyomban kihirdette a fővárosban az általános sztrájkot. A megrémült kormány erre szabadon bocsátotta a letartóztatottakat, mire a szakszervezetek is visszavonták a sztrájkfelhívást. A munkásság és a dolgozó parasztság egységes fellépése előtt kénytelen volt a reakciós olasz kormány meghátrálni. A baktérumboróról vallanak a japán háborús bűnösök Chabarovszkban a napokban kezdődött meg több japán háborús bűnösnek a pere. Ezek ellen a japán háborús bűnösök ellen az a vád, hogy előkészítették és alkalmazták a baktérium-fegyvert. A vádlottak beismerték bűnösségüket. Kavasima Kiosho vádlott elmondta, hogy élő embereken végeztek kísérleteket. Elfogott szovjet és kínai katonákat a legkülönbözőbb borzalmas betegségekkel oltották be. Azon a területen, ahol a kísérleteiket végezték, senkinek nem volt szabad járni és még repülőgépek sem haladhattak át a kísérleti terület fölött. Öt év alatt körülbelül háromezer ember esett áldozatul ezeknek a becstelen kísérleteknek. A vádlottak azt is elmondták, hogy a baktérium fegyverét a Kuna ellen indított támadó háborúban alkalmazták is. Repülőgépről pestises bolhákat dobtak le és ezzel fertőzték meg a kínai területet. Ennek következtében a középkínai hadművelet területén 1940-ben pestisjárvány tört ki. A moni háborús bűnösök pöre ismét fényt derített az imperialistaembertelenségére és becstelenségére. A vnBibi s’tfeiMijharcosok ii]aLb sibrei Ma’alföldön a szabadságharcosok már nagy területről kiszorították az angol zsoldosokat. Legutóbb az angol fiúparancsnokság már a főváros környékén is kimenő tilalmit rendelt el, mert a Braabadcégharcosok a főváros közvetlen közelében élénk harc, tevékenységbe kezdtek. * A MAGYAR MUNKÁSOK ÉS PARASZTOK IS ÚGY TEKINTENEK SZTÁLIN GENERALISSZIMUSZRA, MINT ÉDESATYJUKRA Sztálin generalisszimuszunk hetvenedik születésnapjára a világ minden részéből érkeztek Moszkvába a különféle nemzetek küldöttségei. A magyar nép küldöttségét Rákosi Mátyás vezette. A küldöttség tagjai között volt Berki Imréné főispán, zemplén megyei dolgozó parasztasszony, Muszka Imre sztahanovista esztergályos a csepeli WM-gyárból. A magyar küldöttséget meghívták az ünnep előtti estén, a moszkvai Nagy Színházba, ahol a Szovjetunió és a világ népeinek küldöttei találkoztak, hogy üdvözöljék Sztálint. Amikor Sztálin generalisszimusz belépett a színházba, leírhatatlan lelkesedés és szeretet fogadta, nem akart szűnni a viharos taps és éljenzés. A színpadon lévő elnöki asztalnál a Szovjetunió vezetői és a különböző országok küldöttei között foglalt helyet Rákosi Mátyás is. Fiatal fiúkból és lányokból álló úttörőcsapat virágerdővel borította Sztálin előtt az asztalt. Sztálin mosolyogva fogadta őket, alig győzött kezet nyújtani a fiataloknak, a gyermekeknek. A népi demokráciák küldöttei közül elsőnek Mao-Ce-Tung köszöntötte kínai nyelven Sztálint. Rákosi Mátyást, már ahogy az emelvényre ment, forró szeretettel ünnepelték és sokáig éltették. Csaknem minden mondatát megtapsolták. De különösen akkor tört ki a viharos lelkesedés, amikor azt mondotta: „Sztálint most már nemcsak a Szovjetunióban nevezik a nép édesapjának, hanem a magyar munkások és parasztok is úgy tekintenek Sztálin elvtársra, mint az édesapjukra...” Szűnni nem akaró taps fogadta Rákosi Mátyás beszédét. A gyűlés az Internacionáléval, a világ dolgozóinak himnuszával ért véget. Másnap este a Kremlben volt díszvacsora, melyen a magyar küldöttek is résztvettek. A hatalmas hófehér teremben együtt voltak a szovjet népek küldöttei és a többi országok dolgozóinak képviselői. Rákosi Mátyás az asztalton ült Sztálin jobbján, Sztálin és Mao-Ce-Tang között. A magyar delegáció több tagja a szovjet népek küldötteinek oldalán foglalt helyet. Berkiné, a parasztasszony-főispán és Muszka Imre a csepeli munkás szétnézett abban a teremben, ahol valaha a cárokat koronázták és boldogan állapodott meg tekintetük Sztálin mosolygós arcán, amint frissen, vidáman beszélgetett Pohárköszöntő hangzott el Sztálin generalisszimusz egészségére és utána sorra a nagy Bolsevik Pártra, a Szovjet Hadseregre, a kormányra és a szovjet népi demokráciák népei örök barátságára. A magyar Népköztársaságra, Rákosi Mátyásra, a magyar dolgozó népre elhangzott köszöntő után óriási taps viharzott a teremben. További köszöntők hangzottak sorra, a román, a bolgár, a német, a francia, az olasz, a koreai, a mongol, a spanyol, az albán, csehszlovák, lengyel és a kínai dolgozó népre. A teremben lévők úgy érezték, hogy egy hatalmas szocialista családnak a gyermekei. Az utolsó poharat a népek barátságára, a háborús uszítók elleni harcra, az egész világ békéjére és a hetven esztendős Sztálin egészségére ürítették... Sztálin felállott, elköszönt Togliattitól, majd Mao Ce-Tungtól és Rákosi Mátyástól. Majd végigment az asztaloknál és kezet fogott mindenkivel... így végződött a nagy nap, Sztálin generalisszimusz hetvenedik születésnapjának éjszakája... A világ dolgozóinak százmilliói küldötték forró üdvözletüket Moszkvába Sztálin generalisszimusz 70-ik születésnapjára! Moszkva ünnepi díszt öltött, a Vörös-tér fényárban úszott. A kép közepén Lenin-mauzóleum, jobbra Kreml tornyai és balra a Iszakovszkij- templom láthatók 1950. január 1. Vorosilov, V. M. Molotov, A. J. Mikojan és Rákosi Mátyás állnak. Az egész terem zúgó éljenzéssel köszönti Sztálint. A világ dolgozóinak nagy vezérét és bölcs tanítóját, Sztálint 70-ik születésnapján forró szeretettel köszöntötték a szovjet nép és a nemzetközi munkásmozgalom küldöttel. Képünk a moszkvai Nagy Színházban tartott december 21-i felejhetetlen ünnepség el-nökségét mutatja, Sztálin generalisszi-musz jobbján N. A. Bulganyin, Mao. Ce-Tung, L. M. Kaganovics, A. N. I Koszigin és Palmiro Togliatti, balján: I W. Ulbricht, J. Cedenbal, N. Sz. Hrus-Icsov, J. Koplenig, Dolores Ibárrur, I Gheorghiu Dej, M. A. Szuszlov, N. M. I Svernyik, V. Cservenkov, G. M. Ma-Ilenkov, V. Siroky, U- P. Berija, K. E.» Kétesztendős a Román Népköztársaság Két esztendeje annak, hogy Románia dolgozó népe megdöntötte a királyságot és kikiáltotta a Román Népköztársaságot. A királyság évszázadokon át élősdi volt az ország testén és a felszabadulás után ez lett az angol-amerikai imperialisták legfőbb reménysége. A román királynak még a felszabadulás után is nagy birtokai, erdei, fényes kastélyai maradtak és az ország minden reakciós ereje abban reménykedett, hogy a király vezetésével meg tudja majd törni Romániában a nép hatalmát. Románia munkásosztálya azonban szövetségben a dolgozó parasztsággal a kommunisták szilárd vezetésével súlyos csapásokat mért a román reakcióra. 1047 december 30-án Románia dolgozó népének harci lendülete véget vetett a királyságnak és megteremtette a Román Népköztársaságot. A Román Népköztársaság azóta nagy sikereket ért el a szocializmus építésében és tántoríthatatlanul halad a Szovjetunió vezette béketáborban, testvéri szövetségben a népi demokráciákkal, testvéri szövetségben a Magyar Népköztársasággal. Kémeknek, kártevőknek különben a helyük Az Államvédelmi Hatóság leleplezett egy kémbandát, 14 embert őrizetbe vettek. Köztük egy amerikai és egy angol állampolgárt is, akikről szintén kiderült, hogy kémkedtek, gazdasági kártevést hajtottak végre és minden tőlük telhető módon igyekeztek kárt okozni népünknek, országunknak. Ritkán szokott előfordulni, hogy ha egy tolvajt, gyilkost, betörőt, vagy gyújtogatót letartóztatnak, akkor valaki kiálljon és elkezdje verni a mellét, hogy a letartóztatott csirkefogó pedig az én barátom. Most mégis ez történt. A két letartóztatott külföldi kém ügyében az amerikai és angol kormány jegyzékkel fordult a magyar kormányhoz. Az amerikaiak rágalmazó jegyzékében méltatlankodnak a letartóztatás miatt, és azzal fenyegetődznek, hogy ha a Vogeler nevű amerikai kémet nem engedjük szabadon, akkor megtiltják amerikai személyek utazását Magyarországra. Az angol kormány pedig egyenesen azzal fenyegetődzik, hogy ha nem kezeljük kivételesen a Sanders Edgar nevű angol kém ügyét, akkor nem hajlandó folytatni a kereskedelmi és pénzügyi tárgyalásokat. A magyar válaszjegyzék a leghatározottabban visszautasítja ezeket az amerikai és angol követeléseket. Nem engedünk beleszólni országunk belső ügyeibe és igenis, országunk törvényei értelmében börtönbe csukjuk azokat, akik kémkednek, szabotálnak, aki ártanak dolgozó népünk érdekeinek.