Szabad Föld, 1951. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)

1951-10-21 / 42. szám

I 1951 október 21. Az Ortózeti Tártadalom mképének tiszteretete Kutas és Beleg is párosversenyben végzi az őszi munkákat A somogymegyei Kutas község az őszi munkák minél gyorsabb­­ és jobb el­végzésére párosverseny­re hívta Beleg községet. A kutasiak, hogy győztesen kerüljenek ki a versenyből, Nagy Jó­zsef tanácselnök vezetésével előre gon­doskodtak a betakarítási munkák za­vartalan elvégzéséről. A jól szervezett munka eredménye­képpen a búza és a rozs nagy része a földben van,, teljes egészében elve­tették az őszi árpát és az őszi takar­mánykeveréket is. Ehhez az eredmény­hez hozzájárult a gépállomás jó mun­kája. Kutas község dolgozó parasztjai vetésterületük kétharmad részét trak­torbal szántották fel. Tyúkodon a kukoricabegyűjtési hét megnyitójának eredménye: 718 mázsa! Tyukod és Vaja községek november 7-i versenyfelhívásához Szabolcs-Szat­­már megyében eddig Nagyecsed, Pát­­roha, Porcsalma, Tiszadada, Gáva, Mez­őladány és Ajak csatlakozott. Tyú­kod versenykihívásában vállalta, hogy 150 százalékra teljesíti kukoricabe­gyűjtési tervét november 1-ig. Tyuko­don és Vaján a jó eredmény elérése érdekében kukoricabegyűjtési hetet rendeztek. Az ünnepi hét megnyitóján a tyu­­ko­di dolgozó parasztok 718 mázsa ku­koricát adtak be. A jó eredményhez Nyíri Sándor 25, Szaváti Gusztáv 8, Murguly Lajos 30, Bíró Bálint 12 má­zsa kukorica beadásával járult hozzá. Gyapottermésünk betakarítását november 7-re teljesen befejezzük DRÁGA RÁKOSI ELVTÁRS! A Nagy Októberi Szocialista Forradalmat mi, a Rózsási Ád­ami Gazda­ság dolgozói több és jobb munkával akarjuk megünnepelni, ezért az alábbi munkavállalásokat tesszük: A gyapot betakarítását olyan gondosan végezzük, hogy gyapottermésünk 90 százaléka I. osztályú lesz és a teljes betakarítását november 7-re elvégez­zük. A 600 kh rizs aratását, cséplését október 20-ra a rendelkezésünkre álló munkaerővel befejezzük. 78 kh cukorrépa felszedését, a cukorgyár által megadott ütemterv sze­rint november 5 re vállaljuk. A felszedésnél 50 százalékos munkaerő és mun­kabér megtakarítást érünk el. 624 db 4 hónapos süldőjüknél havi 13 kg súlygyarapodás helyett 14 kg-ot érünk el. Tehenészetünkben 9 literes fejési átlagunkat nov. 7-ig M­éterre emeljük. A borjú nevelésre olyan gondot fordítunk, hogy az átlag választási súly üszőknél 230, bikáknál 330 kg lesz. Ígérjük­ Rákosi elvtársnak,­­ hogy a folyó munkálatokban egyre jobban felhasználjuk az élenjáró Szovjetunió agrotechnikáját és munkamódszereit. A Rózsási Állami Gazdaság dolgozói nevében: Unyatyinszki Mátyás gazdaságvezető, Gulyán Anna párttitkár, Mravik Mihály FB-titkár. Az etyeki gépállomás dolgozói október 25-re befejezik a vetést Az etyeki gépállomás dolgozói a Négy Októberi Szocialista Forradalom 34. évfordulójának tiszteletére a követ­kező vállal­ásoka­t tették: Őszi tervüket "november 7-re 80­ szá­zalékra teljesítik, 90 százalékos üzem­­­anya­gfog­yasztással­ műszakonként hat normál holdat művelnek meg,­ anyag­­os, alkatrészekben tízszázalékos megta­karítást érnek el. A vetési munkákat október 31 helyett október 25-ig befejezik, a másodnövények beta­karításában a­ termelőszövetkezeti csoportokat kapcsolt kaszálógépek­kel segítik. Az előírt műszaki­­karbantartást lelki­­ismeretesen elvégzik, így a megenge­dett öt százalékos kiesést négy száza­lékra csökkentik. A termelékenység fo­kozása érdekében összekapcsolt gépe­ket alka­lma­znak. A szántási mélységeket pontosan be­tartják, vakbarázdát nem hagyjak. Ott, ahol a talajviszonyok megengedik, hármas sebességgel szántanak. Az üzemanyagot a dűlő végére előké­szítik és a fordulásnál a munkagépkezelő az előkészített anyagot a tankba tölti. A mezőgazdászok a traktorosok részére a helyszínen állandóan agrotechnikai segítséget nyújtanak. A tszcs-kben a helyes agrotechnikai módszereket állan­dóan ismertetik. A zsombói dl dolgozó para­­ztok október 31-ig 120 százalékra teljesítik kukoricalradásukat Csongrád megyében Zsombó község dolgozó parasztjai is csatlakoztak a muronyiak november 7. tiszteletére indított mozgalmához. A zsombóiak vállalják, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom év­fordulójának tiszteletére október 31-ig kenyér- és takarmánygabona beadási tervüket 150 százalékra, tojásbeadási tervüket 100 százalékra, kukorica­begyűjtési tervüket 120 százalékra, szénabeadásukat 220 százalékra teljesítik. A magyar nehézipar újabb büszkesége az új 303-002 típusú vasút, mozdony, amely teherbírásban is, gyorsaságban is messze felülmúlja az eddig­i­artott mozdonyokat. Az új gép óránkénti legnagyobb sebessége 140 kilométer. Szabad Föld Használjuk fel a szovjet állattenyésztők tapasztalatait — Csernyenko elvtárs előadása az ország legjobb állattenyésztői számára — Az elmúlt vasárnap Viasz.! Mj Tim­o­­fejevics Csernyenko, a szovjet mező­­gazdasági­­küldöttség tagja Budapesten az ország legjobb állattenyésztői és állattenyésztési szakemberei előtt szá­­­­molt be magyarországi tapasztalatai­ról és elöljáróban elmondotta, hogy az odesszai terület kolhozaiban ebben az évben a szarvasmarha állomány 78 száza­­­­lékkal, a sertésá­lomány 79 száza­lékkal, a juhállomány pedig 32 szá­zalékkal több, m­int volt a háború előtt. A baromfi állomány pedig ötszöröse a háború ml­őt­tinek.­­ Ezeket az eredményekért jól meg­szervezett állategészs­égügyi szolgálat­tal, elsősorban pedig a kolhozokban dolgozó állattenyésztőik gondos és ál­latszerető mimikájával értük el. Az odesszai területen megszűnt a brucelló­zis s a meddőséget is csaknem tel­jesen sikerült kiküszöbölni. Úgy, hogy száz tehén évente általában 100 borjút ad, egy a­nyalkiocától pedig évente 15—16 malacot választanak le. De nem ritkák az olyan sertésgondozók sem, akik kétszeri, malacoztatással 20, sőt 28 malacot is felnevelnek egy­-egy koca után. Száz anyajuhtól pedig 130 bá­rány az évi szaporodási átlag.­­ Az odeszseai terület kolhozaiban a sertéseknél bevezettük, hogy egy­ ivarzás alatt 12 órán belül kétszer há­gatunk két különböző apaállattal. Ez a módszer is jelentősen hozzájárul az állatexpporitás sikeréhez. Nagy szerepe van az állattenyész-­ lésben a takarmányozásnak. Mi sokkal több vizenyős takarmányt etetünk egész éven át, mint ahogy azt a magyar állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben láttuk. A vi­zenyős takarmányok biztosítására leg­jobb módszer, ha bevezetik a zöld futószalagot, azaz­ takarmánytermesz­tési tervüket úgy állítják össze, hogy májustól késő őszig állandóan legyen zöldtakarm­ány, a téli hónapokra pedig silótakam­ány. A­ legelők kihasználását pedig a, Sza­kaszos legeltetés bevezetésével ighet jó bijjjtíjsztari, t-'tni . A meleg nyári hónapokban­,igen jól bevált kolhozainkban az ij jeli legelte­tés módszere. Éjjel n­yugodtfonan le­­gélnek­ az állatok, nem gyököket a meleg, nem szenvedh­eik a rovaroktól és jobban értékesítik az elfogyasztott füvet. Általában az a tapasztalatunk, hogy az éjjeli legeltetés, a gondos ita­tás és a gyakori fejé® 10 százalékkal emeli a teheneknél a tejhozam­ot. Ezután Csernyenko' elvtárs' elmon­dotta, hogy a magyar szarvasmarha - állomány jó, de megállapítása szerint sem tejhoztamban, sem szaporulatban nem ad annyit, amennyit joggal elvár­hat a jó állattenyésztő. Tejtermelés te­rén egyik legnagyobb hiányosság az, hogy Magyarországon általában naponta csak kétszer fejnek. Ezzel szemben az odesszai körzet kol­hozaiban a bor­ja­zás után ötször, ké­sőtb p­edg legalább háromszor fejnek naponta. — Ha csak kétszer fejünk ás bősé­ges abraktakarmányt etetün­k, a tehe­nek elhíznak, de nem adják meg a várt tej­hozamot. Ezt tapasztaltam töb­bek között­­a mezőhegyesi állami gazdaságban is. — Egyes termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban 8 napig,a legtöbb helyen azonban 3—6 hónapos koráig szoptatják a borjakat. Az ilyen hosszú ideig tartó szoptatás teljesen lehetet­lenné teszi a tejhozam növelését, ép­pen ezért azt javasolom a termelőszö­vetkezeteknek és állami gazdaságok­nak, hogy térjenek át a mesterséges borjú­nevelésre. Mesterséges táplálás mellett gyorsab­ban fejlődnek a borjak és ugyanakkor több tej jut a közellátásinak. Mestersé­­ges borjúnevelésnél ugyanis 3—500 liter tej elegendő egy borjú felnevelé­séhez, a természetes nevelésnél pedig ezer liter nem elégséges. A magyarországi állami gazdaságok és­­ter­melőcsoportok sertésállománya j­ó minőségű —­ hangsúlyozta Csernyenko elvtárs — csak az a baj, hogy a kocá­kat nem a szaporaság figyelembevéte­lével választják ki, így a legtöbb he­lyen 5—6 a malacozási átlag, de ta­láltunk olyan termelőszövetkezetet is, ahol mindössze három malaca volt egy-egy kocának. Az ilyen kocákat cseréljük ki nagyobb szaporaságú fajtákra. A sertések a szovhozokban és kol­hozókban jóval több vizenyős takar­mányt fogyasztanak, mint amennyit a magyar állami gazdaságok és termelő­­csoportok a sertésekkel etetnek. A hiz­lalás első felében, az úgynevezett elő­készítési időszakban adjunk sertéseink­nek 60 százalék vizenyős takarmányt. Ezzel jelentősen csökkentjük a hús- és a zsírtermelés önköltségét. A gondos takarmányozáshoz feltétlen szükség van a takarmányok helyes elkészíté­sére, , „takarmánykonyhák" felállítá­sára. Ezekben a takarmánykonyhák­ban legyen a szükségletnek megfelelően egy vagy több főzőüst, ahol főzzük meg a takarmányrépát, takarmánytököt, csicsókát, stb. A moslék elkészítéséhez pedig állandóan használjunk forró, vizet. — A magyar juhtenyésztés egyik hi­bája, hogy a tenyészkosokat és az anyákat nem készítik elő helyesen a fedeztetéshez. A legtöbb helyen szabad pároztatás folyik. Találunk olyan ter­melőszövetkezetet is, ahol egészen a pároztatás napjáig fejték a juhokat. Ez helytelen. Pároztatás előtt legalább 35—40 nappal be kell fejezni a fejest s a kosokat is, meg az anyajuhokat is jobb takarmányozásra kell fogni. Csak így biztosíthatjuk a meddőség meg­szüntetését é® így növelhetjük az i­ker­­ellések számát. Itt is, akár csak a szarvasmarha állomány növelésénél igen nagy segítséget jelent a mes­terséges megtermékenyítés széles­körű bevezetése. Csernyenko elvtáre ezután az állat­tenyésztők munkájának fokozott meg­becsülésére hívta fel a figyelmet. Ja­vasolta, hogy az állattenyésztőik mun­­kájának díjazásánál nagyobb mérték­ben vegyék figyelembe az elért sza­porulatot és az egyéb termelési ered­­m­­ényeket. — Ne féljünk az állatten­­észtők pre­mizálásától — hangsúlyozta a kiváló szovjet á­latten­yésztő. Ezután a fertőző állatbetegségek le­küzdéséről szólott és elmondotta, hogy a túrkevei Körös Csillag tsz­ben a ke­ttés lovak nincsenek elkülönítve, ami egészséges állatok fertőzéséhez vezet. A fertőző betegségben szenvedő állatokat minden esetben különít­­sük el, mert különben tovább terjed a betegség , állatainkat se­ munkára,­ se tej-, se gyapjútermelésre nem tudjuk felhasz­nálni. Nagy lendületet ad az állattenyész­tés fejlődésének, ha a szovjet állatte­nyésztők példáját követve a magyar termelőszövetkezetek és­­állami gazda­ságok állattenyésztői időnként meglá­togatják egymást, kicserélik tapaszta­lataikat, elmondják­ egymásnak mód­szereiket, am­el­yekkel kevesebb munka árán több eredményt lehet elérni — fejezte be értékes előadását Csernyen­ko elvtárs. Az előadás után a termelőszövetke­zetek és állami gazdaságok állatte­nyésztőinek kérdéseire válaszolt a ki­váló szovjet zootechmikus, majd Hajdú István­, a földművelésügyi minisztérium állattenyészési főosztályának vezetője zárta be az előadást és mondott köszö­netet a sok hasznos tanácsért. A tszcs-elnök legfontosabb feladata a tanulás! Tóth József 1948 óta elnöke a császlói „Petőfi“-termelőszövetkezetnek. Ismeri őt az egész falu, de nemcsak ismerik, hanem szeretik is, mert a ter­melőszövetkezetet a­ ló gazda gondos­ságával vezeti. A vezetésnek megvan az eredménye. A szövetkezet meg­alakulása óta állandóan növekszik és erősödik. A faluban lévő I. típusú termelő­szövetkezeti csoportot is ő patronálja. TraipíS&foit n­­­a-t aiTva-k­n­ál-a-dióts­á-v'ei 1 . sévet ad a közös gazdálkodá'-S' megszi­­lárd­ítá­sához. Minden gyűlésre meghív­ják és itt kikérik véleményét a vetés­forgó kialakításáról, a munkák jobb megszervezéséről. — A hazánkban járó­ szovjet mező­gazdasági küldöttség számositatársa­­vi beszámolóján én is rész­t vettem és itt sokat tanulta­m — mondja Tóth József elvtárs. Végeztemi ugyan négy­ hónapos elnökiképző­ iskolát, de itt jöttem rá, milyen keveset tudok. Elmondották, hogy a Szovjetunióban a kolhozelnök legfontosabb feladata­ a tanulás. Ott különös gondot fordítanak arra, hogy a­z elnök­­szakmailag és politikailag is képzett legyen! Náluk elképzelhetet­len, hogy olyan kolhozelnök vezesse ma már a kolhoz dolgozóit, aki leg­alább annyit nem tud, mint egy agro­­nómus. Ez egyik alapfeltétele a ma­gas terméseredmények elérésének! Ta­nácsukat megfogadtam és most egy­éves mezőgazdasági- akadémiai anya­got tanulok magánúton. Az, értekezleten elmondották, hogy náluk hogyan szervezik meg a mun­kát. Ha beszámolójukat összehasonlí­tom a mi munkánkkal, megállapítha­tom, hogy nálunk még sok hiányosság van. A brigádokat és munkacsapatokat létrehoztuk. A valóságban azonban csak a brigádok vannak meg, a mun­kacsapatok csupán papíron. A brigá­dok közösen végeznek olyan munkát is, mint a növényápolás, cu­korrépa­­,melyet p­ijitrirkac­sapatok­­nak jírulon-kívon kellene végezni. Itt teret engedtünk a lustáknak,v­alkjík erő­sen ragaszkodtak a közös m­unkához, vagyis az egyenlősdihez. A császlói s Petőfi termelőszövet­­kezetben hasznosítsák bátran,, a, S­zilv­­jet mezőgazdasági küldöttség “által elmondott tapasztalatokat! így pédául állandósítsák a brigádok területét, adják ki jegyzőkönyvileg a téri ítélét. Az intézőbizottságba vonjanak be fia­talokat és nőket, m­ert az eddigi veze­tőség összetétele nem megfelelő. A középparasztokat fokozottabban von­ták be a vezetésbe. Fejlesszék a közös, állatállományt. Alkalmazzák az új agrotechnikai módszereket. Az idén is tapasztalhatták, hogy az a kukorica, amelyen elvégezték a pótbeporzást, jó­val többet termett. A szovjet mezőgazdasági küldöttség elmondott tapasztalataiból merítsenek újabb erőt termelőszövetkezeti elnö­keink és dolgozóink. Használják fel azokat a szövetkezeti mozgalom meg­erősítésére! 3 A földeáki „Dózsa“ tsz október 20-ra befejezi a gyapotszedést A földeáki Dózsa termelőszövetkezet tagjai november 7 nagy ün­nepére vállalták, hogy a­ szántás-vetést határidő előtt elvégzik, a­ kukori­caszárat határidő előtt két nappal betakarítják. A cukorrépa szedését októ­ber 25-ig, a gyapotszedést pedig, a női­ családtagok bevonásával október 20-ig befejezik. A Magyarországon tartózkodó szovjet mezőgazdasági küldöttség egyik cso­portja Mezőkövesdre is ellátogatott. A mezőkövesdi földművesszövetkezet dolgozói nevében Ádám Gáspárné át­nyújtja a mezőkövesdiek ajándékát Szavcsenko elvtársnak.

Next