Szabad Föld, 1952. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1952-01-06 / 1. szám
2 Szabad Föld szerű, rendes, becsületes munkával mindazt a kultúrát, mindazokat a javakat meg bírja szerezni, amelyeket azelőtt csak foggal-körömmel, huncutsággal, csalással, nyúzással, kizsákmányolással tudott megkapni. ■ Ebben is megmutatkozik a szocializmus fölénye a tőkés rendszer felett. Az elvtársak tartsák ezt szüntelenül szem előtt. Meg vagyok győződve róla, ha szövetkezeteink olyanok, hogy ott egy rendesen dolgozó tag jobban él, mint régente a középparaszt, úgy ez a legeredményesebb agitáció a szövetkezetek mellett. Fel akartam hívni a szövetkezetek és gépállomások figyelmét a női munka fontosságára. De azt hiszem, hogy ezen az értekezleten nem kell agitálnom e kérdésben, mert szinte valamennyi felszólaló aláhúzta, hogy a nők milyen értékes munkát fejtenek ki a szövetkezetben, a gépállomáson is. Csak azt kérem, hogy a jelenlévők otthon a szövetkezetekben és a gépállomásokon is teljes erővel álljanak ki a nők mellett. Itt ezen az értekezleten láttuk, hogy a nők egy milliméterrel sem álltak hátrább a férfiaknál s tudjuk, a munkában is így van. Az ellenség azonban minden erővel megnehezíti a nőknek termelőszövetkezetekbe és különösen a gépállomásokba való belépését és ottani munkáját. Nekünk erre szakadatlanul figyelnünk kell és az értekezlet világosan mutatja, hogy a termelőszövetkezetekben és gépállomásokon az asszonyok és lányok — ha nehézségek és harcok árán is .—, de kezdik végre elfoglalni azt a helyet, amely őket méltán megilleti. (Taps.) Az ifjúság a mi jövőnk Kevesebb szó esett itt az ifjúságról, a DISZ-ről. Hozzátehetem: ez általános hibánk nemcsak a mezőgazdaságban, hanem az iparban is. Valahogy még mindig nem becsülik meg eléggé a fiatalokat. Ezért idézni akarom Sztálin elvtársnak ugyancsak a kolhozparasztok előtt tartott beszédéből a fiatalokra vonatkozó részt. Azt mondja Sztálin elvtárs: „Az ifjúság a mi jövőnk, a mi reménységünk, elvtársak. Az ifjúságnak kell majd felváltania bennünket öregeket. Nekik kell majd zászlónkat a végleges győzelemre vinni. A parasztok közt nem kevés az olyan öregember, akit lenyűgöz a régi teher, lenyűgöz a megszokás hatalma és a régi élet emléke. Érthető, hogy az ilyeneknek nem mindig sikerül a párttal, a szovjethatalommal lépést tartaniuk. Más az ifjúságunk. Az ifjúság mentes minden régi tehertől s könnyebben teszi magáévá a lenini eszméket, mint bárki más. S épen azért, mert az ifjúság könnyebben teszi magáévá a Lenini eszméket, mint bárki más, épen ezért van hivatva arra, hogy az elmaradókat és ingadozóikat előre vigye. Igaz, nincs elég tudása. De a tudás olyan dolog , amit meg lehet szerezni. Ma nincs meg, holnap meglesz. Ezért a feladat: tanulni és megint csak tanulni, elsajátítani a leninizmust. Komszomol elvtársak és Komszomol elvtársnők! Sajátítsátok el a bolsevizmust és vezessétek az ingadozókat előre! Kevesebbet fecsegjetek, többet dolgozzatok s ügyeteket siker koronázza." (Taps.) Sztálin elvtárs szavait az ifjúságról nemcsak a szövetkezetek és a gépállomások vezetőinek, hanem gazdasági életünk minden terén érdemes megszívlelni, mert ezen a téren még sok a tennivalónk. Mi gyakran kritizáljuk a DISZ-t, az ifjúsági szervezetet, de arról keveset beszélünk, hogy mi magunk nem karoljuk fel őket eléggé. Ezen az értekezleten sem volt elég szó róla és ezért hívtam fel rá az elvtársak figyelmét. A dolgozó parasztság zömének megnyerése még előttünk áll Befejezésül rá kívánok mutatfalusi pártszervezeteink munkájának fontosságára. Látatlanban meg lehet mondani, hogy, a szövetkezet vagy a gépállomás ott erős, ahol jó a pártszervezet politikai munkája és megfordítva, ahol bajok vannak, akár a fegyelemmel, akár egyébbel, előre ki lehet jelenteni, hogy ott valami hiba van a pártmunkában. Elvtársaim, mi ennek tudatában vagyunk. Pártunk és különösen vidéki szervezeteink — elsősorban a szövetkezetekben vagy gépállomásokon dolgozó kommunistáink figyelmét arra irányítjuk, hogy azt a sok hibát, amit nagyon helyes kritikával és önkritikával ezen az értekezleten feltártak, kijavítsuk és ezzel meggyorsítsuk a falu szocialista átépítését. Ismétlem, a falu szocialista átépítésének legfontosabb lépése most az, hogy a szövetkezetek, amelyek már létrejöttek, rendezzék soraikat, tartsanak fegyelmet, növeljék gazdaságukat és sikereikkel, virágzásukkal vonzzák magukhoz az egyénileg dolgozó parasztokat. A világért se bízzák el magukat és ne gondolják, hogy mert itt, ezen a tanácskozáson százszámra vannak ,képviselve a legjobb szövetkezetek, az ütközet már meg van nyerve. A nagy ütközet, a dolgozó parasztság zömének megnyerése, még előttünk áll. És az elvtársak jó munkájától függ, hogy milyen gyorsan fogjuk megnyerni az ütközetet. Mert, hogy megnyerjük, afelől semmi kétség nincs! (Hatalmas, hosszantartó, lelkes taps. Ütemes felkiáltások: Éljen Rákosi! — Sztálin—Rákosi!) Az elnöklő Krizsanyik Jánosné, a pásztói Szabadság termelőszövetkezet elnöke mondott köszönetet a tanácskozás részvevői nevében Rákosi elvtársnak az értékes tanításért. — Nem is lehet elmondani — mondotta —, milyen nagy öröm az itt jelenlévő dolgozó parasztoknak, hogy közvetlenül hallhattuk Rákosi elvtárs szavait. Az elnöknek ezekre a szavaira újból feldübörgött a taps s a jelenlévők hosszú időn át tomboló lelkesedéssel ünnepelték Rákosi elvtársat. A népi demokrácia megbecsült szövetkezeti parasztjai vagyunk Az országos tanácskozás második napján folytatódtak a felszólalások. A hozzászólók a hiányosságok feltárásával, tapasztalataik átadásával nagymértékben hozzájárultak termelőcsoportjaink és gépállomásaink további megerősítéséhez. Először Czeta Jánosné a nemesszalóki I. típusú tszcs párttitkára és Szemén Erzsébet a mándoki gépállomás vezetője beszélt, majd Mike István a környepusztai Dózsa tsz elnöke szólalt fel. Elmondotta, hogy szövetkezetük becsülettel teljesítette a nép államával szembeni kötelességét. A kenyérgabonabeadást 228, a tejhús,- zsírbeadást 772 százalékban , teljesítette. — A múltban lenézett gazdasági cselédek voltunk — mondotta — ma pedig a népi demokrácia megbecsült szövetkezeti parasztjai vagyunk. Ezt bizonyítja a többi között, hogy kultúrtermünkben jó munkánk elismeréseképen négy gyönyörű versenyzászló áll. Magyar András a földművelésügyi minisztérium állattenyésztési főosztályának helyettes vezetője hasznos, gyakorlati útmutató felszólalása után Vigh Gábor a vaskúti tszcs elnöke számolt be állattenyésztésük fejlődéséről. Elmondotta, hogy ebben az évben 200 szarvasmarhát és 160 sertést vállaltak hizlalásra. Ezenfelül minden termelőszövetkezetben, az I-es II-es és III-as típusúban egyaránt, valamint a gépállomásokon gondosan el kell készíteni az évi termelési tervet és annak végrehajtására mozgósítani kell a termelőszövetkezetek összes tagjait, továbbá a gépállomások minden dolgozóját. A terv legyen a gazdálkodás alaptörvénye és teljesítése legyen kötelező minden tsz-tag, a gépállomások minden dolgozója számára. A gépállomásvezető a terv teljesítésének megtárgyalására rendszeresen hívja össze a gépállomási tanácsot. A növénytermelés terén a terv teljesítése érdekében széles körben alkalmazni kell a gépi talajmunkát, ezért szerződést kell kötni a gépállomásokkal és a legjobb tagokat, elsősorban a nőket el kell küldeni traktoristának. A gépállomások úgy szervezzék meg a munkát, hogy állandóan ugyanazok a traktoristák — elsősorban a tsz tagjai — dolgozzanak a termelőszövetkezetben. A termelőszövetkezetek vezetői is bátran alkalmazzák az új szovjet agrotechnikai eljárásokat, vezessék be a keresztsoros vetést, a másodnövények termelését, a kapásnövények négyzetes ültetését, a pótbeporzást. Ebben nyújtsanak segítséget a tsz-eknek a gépállomások agronómusai. Az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani új kultúrák (gyapot, rizs, kokszagiz, földi mogyoró) termelésére. A mezőgazdasági, munkák határidőre és jó minőségben való elvégzése érdekében több évre, lehetőleg egy vetésforgó idejére szervezzék meg valamennyi termelőszövetkezetben a brigádokat és részükre állandói területet, a szükséges igaerőt, valamint a felszereléseket jegyzőkönyvileg adják át. A kapásnövények vetésterületét a brigádokon belül fel kell osztani munkavan további 93 mirhájuk, 450 sertésük és 2200 baromfijuk. Hat baromfi ólat építettek és a kvasszal kezdik el egy keltetőállomás létesítését is. 60 holdon 524 mázsa gyapot A tanácskozás résztvevői nagy tapssal fogadták Szőke Lajosné, az adonyi tszcs elnökének felszólalását, melyben bejelentette, hogy 60 hold gyapotföldön 524 mázsa termést értek el s gyapottermelési tervüket 173 százalékra teljesítették. — A szövetkezet tagjai is meg vannak elégedve az eredménnyel — mondta. — Mindenki kivette részét a munkából, én egymagam 442 munkaegységet teljesítettem. Orosz Imréné a borsodivánkai József Attila termelőszövetkezet párttitkára a munkaszervezés kérdéséről számolt be. — Pártunk és kormányunk segítségével szakiskolát végzett agronómusunk van, aki segített nálunk megszervezni a brigádokat. Van építési, növénytermesztési, állattenyésztési és egy kertészeti brigádunk. A növénytermesztési és kertészeti brigád jegyzőkönyvileg megkapta a területet és így a kapálásnál a brigádokon belül egyénileg osztjuk fel a területet, így biztosítjuk a helyes munkaelosztást, az egyéni felelősséget és a munkák időben történő elvégzését.• Virágzó mezőgazdaság, jómódú parasztság: nálunk ez már így van! Balla János a szentesi Felszabadulás tszcs elnöke, lelkesedve számolt be a zárszámadás eredményeiről. „ Zárszámadásunk során a természetbeni juttatásokat is beleszámítva munkaegységenként 32 forintot osztottunk ki a tagok között. Van olyan facsapatokra és a munkacsapatokon belül egyénekre is. A brigádok és a munkacsapatok szervezzenek versenyt a többtermelés érdekében. A brigádok vezetői és tagjai fordítsanak nagy gondot a munkák határidőre való elvégzésére és a szükséges munkaerő biztosítására. Érjék el, hogy a brigádban lévő tagok feleségükkel, családtagjaikkal együtt rendszeresen részt vegyenek a közös munkában. Azokat a növénytermelő brigádokat és munkacsapatokat, amelyek a tervben előírt termésátlagukat teljesítették, illetve túlteljesítették, az alábbi jutalomban kell részesíteni: a) Ha a szántóföldi növénytermelőbrigád a gabonafélék előírt terméshozamát a részére kijelölt egész vetésterületen túlteljesíti, akkor a terven felül termelt gabonafélék egynegyed részét jutalomképen természetben ki kell osztani a brigád tagjainak és azon a területen dolgozó traktoristáknak azon munkaegységek alapján, melyet az illető gabonaféle területének megmunkálása, learatása és cséplése során teljesítettek. b) Amely munkacsapat a kukorica, burgonya, mák, napraforgó és zöldségfélék előírt terméshozamát a részére kijeölt egész vetésterületen túlteljesíti, jutalomképen kapja meg természetben a terven felüli termés egynegyed részét és osszák ki azt a munkacsapat tagjai között az illető növény területének megmunkálására, betakarítására fordított munkaegységek napján. c) A cukorrépa, gyapot, rostlet. Hernus és más ipari növények esetben a munkacsapat tagjai között szét kell Fordítsunk különös gondot az állattenyéstés fejlesztésére Termelőszerkezeteink fordítsanak különös gond az állattenyésztés fejlesztésére. Újgazdasági tervünk végrehajtása, a termelőszövetkezetek begyűjtésilenézettségének teljesítése, a közös vay°n gyarapítása és egyben a tagok ijedelmének emelése érdekében feltpénül szükséges, hogy minden terelőszövetkezet fejlett, nagyüzemi lattenyésztéssel rendelkezzék. Szerezzék meg mindenütt a szös szarvasmarhatenyésztést, serestenyésztést, a hizlalást, a bar,ifitenyésztést és érjék el, hogy mnden termelőszövetkezetben kiakuljon legalább három állattenyésztő telep. Emellett, ahol elegendő legelő van, ott szervezzék meg a juhtenyésztést és a baromfitenyésztést. Biztosítsák a termelőszövetkezetek, hogy a belépő tagok az alapszabály előírásainak eleget tegyenek és állatbevitel, továbbá saját erőből való vásárlással, a meglévő állatállomány szaporulatának felnevelésével és gurik, aki harmadmagával 42 ezer forintot kapott. Szépen fejlődött a háztáji állattartás is. Tavaly még összesen három tagunknak volt saját tehene, ma pedig negyvenkilencnek van és mindnek van egy vagy ennél is több disznója. Beteljesült az, amit Rákosi elvtárs szokott mondani, hogy virágzó mezőgazdaság, jónódú parasztság! Nálunk, ez már így van! Ezután Kozma Zsuzsanna ceglédi gépállomásvezető szólalt fel, majd utána Lassú Istvánné, a füzesabonyi Szabadság tszcslői munkacsapatának vezetője számolt be arról, hogy miért sikerült a családos asszonyokat megnyerni a csoport számára. — Megbeszéltül velük, hogy minden délben hazamehenek főzni és este a hiányzó időt bepitolják. Az asszonyok megszerették a munkát és később már egyre többen jelentkeztek termelőszövetkezeti tagnak Ari Julianna, a thraroffi gépállomás vezetője a gépálomásokon uralkodó hiányosságokra mutatott rá, hangoztatta a női munkarő jelentőségét. Bosnyeczki János a tengeliczi Petőfi termelőszövetkezetnöke hatalmas taps kíséretében számol be szövetkezeti vagyonuk növekedséről: 1949-ben 800.000 forint van. 1910-ben 1.635.000 forint s ma 2.877.000 forint a szövetkezet vagyona! — Ez a szép eredmény— mondta—■ döntően az állattermesztés sikereinek köszönhető. A vita további során felszólaltak még: Sinka Erzsébet (detki gépállomás), Szarai Kálmán (mágocsi Rákosi tsz), Borba Attila (AMG főosztályvezető), Orosz Béláné (nyírcsászár ' Lovas Lajos (túrkeve' ' és még sokan mások. A tanácskozás rég nagy lelkesedéssel fogad, , ■ a? ország szövetkezeti dólgogához intézett közös Térjünk át a három fejesre a teheneknél mindezek után ni kormánya által nyuj növeljék továbbá :i!o" ::f. Emellett segítsék elő . háztáji gazdaságuké * állatot és minden csa _ he ne, hízósertése és r i az ala^szavaigpan n retek szerint. Az I. és II. típusú ír. . , . I-zeti csoportok is j növelése érdekében í álattartást különösen■ u* • szetet és hizlaldát. El - •mészetben, elsősorban -1 kormánnya! járultam 7. A közös jövedelemi vételük arányában - o.i v . több állatot és takar 1 -o t,ennek megfelelően töl 1 ..a . s részt, az a jövedelem obit- kopjon. A közös állattévének húsz százaléka- /uiuu^u^ nozu* beruházásokra. Termelőszövetkezeteink, a tervük teljesítése érdekében az állattenyésztésben is alkalmazzák a nagyüzemi termelési módszereket. A szarvasmarhatenyésztő brigádok, fejőnők, tehenészek, borjúnevelők vezessék be a tehenek napi háromszori fejesét, a mesterséges borjúnevelést és csatlakozzanak a tehenenkénti évi háromezer literes tejhozam elérésére indított versenymozgalomhoz. A sertéstenyésztő brigádok, kanászok, a kocákat évente kétszer malacoztassák, törekedjenek minél több hússertés és keresztezett sertés tenyésztésére. Juhászok, juhtenyésztő brigádok érjenek el magas gyapjúhozamot és neveljenek fel minél több bárányt. A kocsisok és csikósok neveljenek fel minél több csikót. A baromfitenyésztők érjenek el minél nagyobb tojáshozamot és neveljék fel veszteség nélkül a szaporulatot. Termelőszövetkezeteink gondoskodjanak növekvő állatállományuk számára elegendő takarmány termeléséről. A helyes takarmányozás és a takarmánytermelés biztosítása érdekében szervezzenek takarmányos brigádokat. Az állattenyésztés fejlesztése érdekében fokozzák termelőszövetkezeteink a saját erőből való építkezéseket. Az építkezéshez szükséges anyagokat, minél nagyobb mértékben saját erejükből biztosítsák, s ezért szervezzék meg a házi tégla- és mészégetést, továbbá a vertiadal való építkezést. Az építkezést egész éven keresztül külön építőbrigádban folytassák. * A TERMELŐSZÖVETKEZETEK ÉS GÉPÁLLOMÁSI ÉLENJÁRÓ DOLGOZÓINAK FELHÍVÁSA A termelőszövetkezetek és gépállomások dolgozóinak 1950. januári tanácskozása óta a termelőszövetkezeti mozgalom hazánkban kiszélesedett és a régebben alakult termelőszövetkezeti gazdaságok megerősödtek. Közös vagyonuk azóta több mint megtízszereződött és a jövedelem nagyarányú növekedése folytán országunkban ma már milliomos termelőszövetkezetek is vannak, így a termelők követkszelek évnél re maagasabb életszínvonalat tud biztosítani tagjai számára. A termelőszövetkezetek eredményes gazdálkodása láttán a dolgozó kis- és középparasztok mind nagyobb tömegei követik pártunk és Rákosi elvtárs útmutatásait Két év alatt a termelőszövetkezeti csoportok száma 1520 ról 4652-re emelkedett és ma már 236.500 dolgozó parasztcsalád folytat termelőszövetkezeti gazdálkodást 1.503.000 kat. hold szántóterületen. Az elért eredményeket elsősorban a Magyar Dolgozók Pártja és Rákosi Mátyás bölcs vezetésének, állandó gondoskodásának köszönhetjük. Felmérhetetlen értékű segítséget jelentett számunkra az a támogatás, amelyet felszabadítónk, a nagy Szovjetunió nyújtott. Állandóan magunk mellett érezzük a munkásosztály és népi demokratikus államunk segítő kezét. Ez a legközvetlenebbül abban jutott kifejezésre, hogy 368 állami gépállomás közel tízezer traktorral, valamint aratógépekkel, kombájnokkal más mezőgazdasági gépekkel jött segítségünkre a nistofrandaségi munkák végzésében. Jól tudjuk azonban, hogy eredményeink még csak kezdeti eredmények. Termelőszövetkezeteinkben még sok hiányosság és hiba van. Lassan fejlődik a közös állattenyésztés, sok helyen gyenge a vezetés és hibák vannak a vezetés megszervezése, a munkafegyelem, a jövedelem igazságos elosztása terén. Mi, a minisztertanács által összehívott Országos Tanácskozás részvevői, a termelőszövetkezetek virágzó gazdaságokká való fejlesztése érdekében a következő felhívással fordulunk a termelőszövetkezetek összes tagjaihoz, a gépállomások dolgozóihoz: osztani a terven felül termelt és az államnak átadott terményekért kapott pénzösszeg 25 százalékát az illető növény megmunkálása, betakarítása során szerzett munkaegységek aányában. d) Jutalmat a termelszövekezetek csak akkor adjanak a tervet ttteljesítő brigádoknak és munkacsapatainak, ha a termelőszövetkezet az állai köteező terménybeadást hiányolanul teljesítette. Nem részesíthetik jutalomban azokat a tagokat, akik az előírt tételező munkaegységeket nem teljesíették. " A munka helyes mgszervezéséről gondoskodjanak az I. IL típusú termelőszövetkezeti csoprtok is. Állapítsák meg, hogy a tag, a földterületük és igaerejük aranyévi milyen mértékben kötelesek a közös munkában résztvenni. A terv a gazdálkodás alaptörvénye Több termelési jutalom a terv túlteljesítéséért