Szabad Föld, 1952. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1952-01-06 / 1. szám

2 Szabad Föld szerű, rendes, becsületes munkával mindazt a kultúrát, mindazokat a javakat meg bírja szerezni, amelye­ket azelőtt csak foggal-körömmel, huncutsággal, csalással, nyúzással, kizsákmányolással tudott megkapni. ■ Ebben is megmutatkozik a szo­cializmus fölénye a tőkés rendszer felett. Az elvtársak tartsák ezt szüntelenül szem előtt. Meg va­gyok győződve róla, ha szövetkezeteink olyanok, hogy ott egy rendesen dolgozó tag jobban él, mint régente a középparaszt, úgy ez a leg­eredményesebb agitáció a szö­vetkezetek mellett. Fel akartam hívni a szövetkeze­tek és gépállomások figyelmét a női munka fontosságára. De azt hi­szem, hogy ezen az értekezleten nem kell agitálnom e kérdésben, mert szinte valamennyi felszólaló aláhúzta, hogy a nők milyen értékes munkát fejtenek ki a szövetkezetben, a gépállomáson is. Csak azt kérem, hogy a jelenlévők otthon a szövetkezetekben és a gép­állomásokon is teljes erővel álljanak ki a nők mellett. Itt ezen az érte­kezleten láttuk, hogy a nők egy mil­liméterrel sem álltak hátrább a férfiaknál s tudjuk, a munkában is így van. Az ellenség azonban min­den erővel megnehezíti a nőknek termelőszövetkezetekbe és különösen a gépállomásokba való belépését és ottani munkáját. Nekünk erre sza­kadatlanul figyelnünk kell és az értekezlet világosan mutatja, hogy a termelőszövetkezetekben és gép­állomásokon az asszonyok és lányok — ha nehézségek és harcok árán is .—, de kezdik végre elfoglalni azt a helyet, amely őket méltán megilleti. (Taps.)­­ Az ifjúság a mi jövőnk Kevesebb szó esett itt az ifjúság­ról, a DISZ-ről. Hozzátehetem: ez általános hibánk nemcsak a mező­­gazdaságban, hanem az iparban is. Valahogy még mindig nem becsü­lik meg eléggé a fiatalokat. Ezért idézni akarom Sztálin elvtársnak ugyancsak a kolhozparasztok előtt tartott beszédéből a fiatalokra vo­natkozó részt. Azt mondja Sztálin elvtárs: „Az ifjúság a mi jövőnk, a mi reménységünk, elvtársak. Az ifjú­ságnak kell majd felváltania ben­nünket öregeket. Nekik kell majd zászlónkat a végleges győzelemre vinni. A parasztok közt nem kevés az olyan öregember, akit lenyűgöz a régi teher, lenyűgöz a megszo­kás hatalma és a régi élet emléke. Érthető, hogy az ilyeneknek nem mindig sikerül a párttal, a szov­jethatalommal lépést tartaniuk. Más az ifjúságunk. Az ifjúság mentes minden régi tehertől s könnyebben teszi magáévá a lenini eszméket, mint bárki más. S épen azért, mert az ifjúság könnyebben teszi magáévá a Lenini eszméket, mint bárki más, épen ezért van hivatva arra, hogy az elmaradókat és ingado­zóikat előre vigye. Igaz, nincs elég tudása. De a tudás olyan dolog , amit meg lehet szerezni. Ma nincs meg, holnap meglesz. Ezért a fel­adat: tanulni és megint csak ta­nulni, elsajátítani a leninizmust. Komszomol elvtársak és Komszo­­mol elvtársnők! Sajátítsátok el a bolsevizmust és vezessétek az ingadozókat előre! Kevesebbet fe­csegjetek, többet dolgozzatok s ügyeteket siker koronázza." (Taps.) Sztálin elvtárs szavait az ifjúság­ról nemcsak a szövetkezetek és a gépállomások vezetőinek, hanem gazdasági életünk minden terén ér­demes megszívlelni, mert ezen a téren még sok a tennivalónk. Mi gyakran kritizáljuk a DISZ-t, az ifjúsági szervezetet, de arról keve­set beszélünk, hogy mi magunk nem karoljuk fel őket eléggé. Ezen az értekezleten sem volt elég szó róla és ezért hívtam fel rá az elv­társak figyelmét. A dolgozó parasztság zömének megnyerése még előttünk áll Befejezésül rá kívánok mutat­­falusi pártszervezeteink munkájá­nak fontosságára. Látatlanban meg lehet mondani, hogy, a szövetkezet vagy a gépállo­más ott erős, ahol jó a párt­szervezet politikai munkája és megfordítva, ahol bajok vannak, akár a fegyelemmel, akár egyébbel, előre ki lehet jelenteni, hogy ott valami hiba van a pártmunkában. Elvtársaim, mi ennek tudatában vagyunk. Pártunk és különösen vi­déki szervezeteink — elsősorban a szövetkezetekben vagy gépállomá­sokon dolgozó kommunistáink­­ figyelmét arra irányítjuk, hogy azt a sok hibát, amit nagyon helyes kritikával és önkritikával ezen az értekezleten feltártak, kijavítsuk és ezzel meggyorsítsuk a falu szocia­lista átépítését. Ismétlem, a falu szocialista átépítésének legfontosabb lépése most az, hogy a szövetkezetek, amelyek már létrejöttek, rendezzék so­raikat, tartsanak fegyelmet, növeljék gazdaságukat és sike­reikkel, virágzásukkal vonzzák magukhoz az egyénileg dolgozó parasztokat. A világért se bízzák el magukat és ne gondolják, hogy mert itt, ezen a tanácskozáson százszámra vannak ,képviselve a legjobb szövetkezetek, az ütközet már meg van nyerve. A nagy ütközet, a dolgozó parasztság zömének megnyerése, még előttünk áll. És az elvtársak jó munkájától függ, hogy milyen gyorsan fogjuk megnyerni az ütközetet. Mert, hogy megnyerjük, afelől semmi kétség nincs! (Hatalmas, hosszantartó, lelkes taps. Ütemes felkiáltások: Éljen Rákosi! — Sztálin—Rákosi!) Az elnöklő Krizsanyik Jánosné, a pásztói Szabadság termelőszövetke­zet elnöke mondott köszönetet a ta­nácskozás részvevői nevében Rákosi elvtársnak az értékes tanításért. — Nem is lehet elmondani — mondotta —, milyen nagy öröm az itt jelenlévő dolgozó parasztoknak, hogy közvetlenül hallhattuk Rákosi elvtárs szavait. Az elnöknek ezekre a szavaira újból feldübörgött a taps s a jelen­lévők hosszú időn át tomboló lelke­sedéssel ünnepelték Rákosi elv­társat. A népi demokrácia megbecsült szövetkezeti parasztjai vagyunk Az országos tanácskozás második napján folytatódtak a felszólalások. A hozzászólók a hiányosságok feltárásá­val, tapasztalataik átadásával nagy­mértékben hozzájárultak termelőcso­portjaink és gépállomásaink további megerősítéséhez. Először Czeta Jánosné a nemesszalóki I. típusú tszcs párttitkára és Sze­mén Erzsébet a mándoki gépállomás vezetője beszélt, majd Mike István a környepusztai Dózsa tsz elnöke szólalt fel. Elmondotta, hogy szövetkezetük becsülettel teljesítette a nép álla­mával szembeni kötelességét. A kenyérgabonabeadást 228, a tej­hús,- zsírbeadást 772 százalékban , teljesítette. — A múltban lenézett gazdasági cselédek voltunk — mondotta — ma pedig a népi demokrácia megbecsült szövetkezeti parasztjai vagyunk. Ezt bizonyítja a többi között, hogy kultúr­termünkben jó munkánk elismerése­­képen négy gyönyörű versenyzászló áll. Magyar­ András a földművelésügyi minisztérium állattenyésztési főosztá­lyának helyettes vezetője hasznos, gya­korlati útmutató felszólalása után Vigh Gábor a­ vaskúti tszcs elnöke számolt be állattenyésztésük fejlődéséről. Elmondotta, hogy ebben az évben 200 szarvasmarhát és 160 ser­tést vállaltak hizlalásra. Ezenfelül minden termelőszövetkezetben, az I-es II-es és III-as típusúban egyaránt, valamint a gépállomásokon gondosan el kell készíteni az évi termelési tervet és annak végrehajtására mozgósítani kell­ a termelőszövetkezetek összes tagjait, továbbá a gépállomások minden dolgo­zóját. A terv legyen a gazdálkodás alap­törvénye és teljesítése legyen kö­telező minden tsz-tag, a gépállo­mások minden dolgozója számára. A gépállomásvezető a terv teljesítésé­nek megtárgyalására rendszeresen hívja össze a gépállomási tanácsot. A növénytermelés terén a terv tel­jesítése érdekében széles körben alkal­mazni kell a gépi talajmunkát, ezért szerződést kell kötni a­ gépállomások­kal és a legjobb tagokat, elsősorban a nő­ket el kell küldeni traktoristának. A gépállomások úgy szervezzék meg a munkát, hogy állandóan ugyanazok a traktoristák — első­sorban a tsz­ tagjai — dolgozzanak a termelőszövetkezetben. A termelőszövetkezetek vezetői is bát­ran alkalmazzák az új szovjet agro­technikai eljárásokat, vezessék be a ke­resztsoros vetést, a másodnövények termelését, a kapásnövények négyzetes ültetését, a pótbeporzást. Ebben nyújt­sanak segítséget a tsz-eknek a gépál­lomások agronómusai. Az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani új kultú­rák (gyapot, rizs, kokszagiz, földi mo­gyoró) termelésére. A mezőgazdasági, munkák határidőre és jó minőségben való elvégzése ér­dekében több évre, lehetőleg egy vetés­forgó idejére szervezzék meg vala­mennyi termelőszövetkezetben a brigá­dokat és részükre állandói területet, a szükséges igaerőt, valamint a felszere­léseket jegyzőkönyvileg adják át. A kapásnövények vetésterületét a brigá­dokon belül fel­­ kell­­ osztani munka­van további 93 mirhájuk, 450 sertésük és 2200 baromfijuk. Hat baromfi ólat építettek és a kvasszal kezdik el egy keltetőállomás létesítését is. 60 holdon 524 mázsa gyapot A tanácskozás résztvevői nagy taps­sal fogadták Szőke Lajosné, az ado­­nyi tszcs elnökének felszólalását, melyben bejelentette, hogy 60 hold gyapotföldön 524 mázsa termést értek el s gyapottermelési tervüket 173 százalékra teljesítet­ték. — A szövetkezet tagjai is meg van­nak elégedve az eredménnyel — mondta. — Mindenki kivette részét a munkából, én egymagam 442 munka­egységet teljesítettem. Orosz Imréné a borsodivánkai Jó­zsef Attila termelőszövetkezet párttit­kára a munkaszervezés kérdéséről számolt be. — Pártunk és kormányunk segítsé­gével szakiskolát végzett agronómu­­sunk van, aki segített nálunk megszer­vezni a brigádokat. Van építési, nö­vénytermesztési, állattenyésztési és egy kertészeti brigádunk. A növényter­mesztési és kertészeti brigád jegyző­könyvileg megkapta a területet és így a kapálásnál a brigádokon belül egyé­nileg osztjuk fel a területet, így bizto­sítjuk a helyes munkaelosztást, az egyéni felelősséget és a munkák idő­ben történő elvégzését.• Virágzó mezőgazdaság, jómódú parasztság: nálunk ez már így van! Balla János a szentesi Felszabadu­lás tszcs elnöke, lelkesedve számolt be a zárszámadás eredményeiről. „ Zárszámadásunk során a termé­szetbeni juttatásokat is beleszámítva munkaegységenként 32 forintot osztot­tunk ki a tagok között. Van olyan fa­csapatokra és a munkacsapatokon be­lül egyénekre is. A brigádok és a munkacsapatok szervezzenek versenyt a többtermelés érdekében. A brigádok vezetői és tag­jai fordítsanak nagy gondot a munkák határidőre való elvégzésére és a szük­séges munkaerő biztosítására. Érjék el, hogy a brigádban lévő tagok feleségük­kel, családtagjaikkal együtt rend­szeresen részt vegyenek a közös munkában. Azokat a növénytermelő brigádokat és munkacsapatokat, amelyek a terv­ben előírt termésátlagukat teljesítették, illetve túlteljesítették, az alábbi juta­lomban kell részesíteni: a) Ha a szántóföldi növénytermelő­brigád a gabonafélék előírt termés­hozamát a részére kijelölt egész vetés­­területen túlteljesíti, akkor a terven felül termelt gabonafélék egynegyed részét jutalomképen természetben ki kell osztani a bri­gád tagjainak és azon a területen dolgozó traktoristáknak azon mun­kaegységek alapján, melyet az illető gabonaféle területének megmunká­lása, learatása és cséplése során teljesítettek. b) Amely munkacsapat a kukorica, burgonya, mák, napraforgó és zöldség­félék előírt terméshozamát a részére kije­ölt egész vetésterületen túltelje­síti, jutalomképen kapja meg termé­szetben a terven felüli termés egyne­gyed részét és osszák ki azt a munka­csapat tagjai között az illető növény területének megmunkálására, betaka­­rítására fordított munkaegységek nap­­ján. c) A cukorrépa, gyapot, rostlet. Her­nus és más ipari növények esetben a munkacsapat tagjai között szét kell Fordítsunk különös gondot az állattenyéstés fejlesztésére Termelőszer­kezeteink fordítsanak különös gond­ az állattenyésztés fej­lesztésére. Újgazdasági tervünk vég­rehajtása, a termelőszövetkezetek be­gyűjtési­­lenézettségének teljesítése, a közös vay°n gyarapítása és egyben a tagok ijedelmének emelése érdeké­ben feltp­énül szükséges, hogy min­den terelőszövetkezet fejlett, nagy­üzemi lattenyésztéssel rendelkezzék. Szerezzék meg mindenütt a szös szarvasmarhatenyésztést, seresten­yésztést, a hizlalást, a ba­­r­,ifitenyésztést és érjék el, hogy mnden termelőszövetkezetben ki­­akuljon legalább három állatte­­nyésztő telep. Emellett, ahol ele­gendő legelő van, ott szervezzék meg a juhtenyésztést és a barom­fitenyésztést. Biztosítsák a termelőszövetkezetek, hogy a belépő tagok az alapszabály előírásainak eleget tegyenek és állat­­bevitel, továbbá saját erőből való vá­sárlással, a meglévő állatállomány szaporulatának felnevelésével és gurik, aki harmadmagával 42 ezer fo­­rintot kapott. Szépen fejlődött a háztáji állattartás is. Tavaly még összesen három ta­gunknak volt saját tehene, ma pedig negyvenkilencnek van és mindnek van egy vagy ennél is több disznója. Beteljesült az, amit Rákosi elvtárs szokott mondani, hogy virágzó mezőgazdaság, jónódú paraszt­ság! N­álunk, ez már így van! Ezután Kozma Zsuzsanna ceglédi gépállomásvezető szólalt fel, majd utána Lassú Istvánné, a füzesabonyi Szabadság tszcs­lői munkacsapatá­nak vezetője számolt be arról, hogy mi­ért sikerült a családos asszonyokat megnyerni a csoport számára. — Megbeszéltül velük, hogy minden délben hazamehenek főzni és este a hiányzó időt bepitolják. Az asszonyok megszerették a munkát és később már egyre többen jelentkeztek termelőszö­vetkezeti tagnak Ari Julianna, a thraroffi gépállo­más vezetője a gépálomásokon ural­kodó hiányosságokra mutatott rá, han­goztatta a női munkarő jelentőségét. Bosnyeczki János a tengeliczi Petőfi termelőszövetkezet­­nöke hatalmas taps kíséretében számol be szövetke­zeti vagyonuk n­övekedséről: 1949-ben 800.000 forint van. 1910-ben 1.635.000 forint s ma 2.877.000 forint a szövet­kezet vagyona! — Ez a szép eredmény— mondta—■ döntően az állatterm­es­ztés sikere­i­nek­ köszönhető. A vita további során felszólaltak még: Sinka Erzsébet (detki gépállo­más), Szarai Kálmán (mágocsi Rákosi tsz), Borba Attila (AMG főosztályve­­zető), Orosz Béláné (nyírcsászár ' Lovas Lajos (túrkeve' ' és még sokan mások. A tanácskozás rég nagy lelkesedéssel fogad, , ■ a? or­szág szövetkezeti dólg­o­gához intézett közös Térjünk át a három fejesre a teheneknél mindezek után ni kormánya által nyuj növeljék tovább­á :i!o" ::f. Emellett segítsék elő . háztáji gazdaságuké * állatot és minden csa _ he ne, hízósertése és r i az ala^szavaigpan n retek szerint. Az I. és II. típusú ír. . , . I-zeti csoportok is j növelése érdekében í álattartást különöse­n■ u* • szetet és hizlaldát. El - •­mészetben, elsősorban -1 kormánnya! járultam 7. A közös jövedelemi vételük arányában - o.i v . több állatot és takar 1 -o t,­ennek megfelelően töl 1 ..a . s részt, az a jövedelem obit- kop­jon. A közös állatté­vének húsz százaléka- /uiuu^u^ nozu* beruházásokra. Termelőszövetkezeteink, a tervük teljesítése érdekében az állattenyész­tésben is alkalmazzák a nagyüzemi termelési módszereket. A szarvasmarhatenyésztő brigádok, fejőnők, tehenészek, borjúnevelők vezessék be a tehenek napi három­szori fejesét, a mesterséges borjú­­nevelést és csatlakozzanak a te­­henenkénti évi háromezer literes tejhozam elérésére indított ver­senymozgalomhoz. A sertéstenyésztő brigádok, kanászok, a kocákat évente kétszer malacoztas­­sák, törekedjenek minél több hússertés és keresztezett sertés tenyésztésére. Ju­hászok, juhtenyésztő brigádok érjenek el magas gyapjúhozamot és nevelje­nek fel minél több bárányt. A kocsi­sok és csikósok neveljenek fel minél több csikót. A baromfitenyésztők érje­nek el minél nagyobb tojáshozamot és neveljék fel veszteség nélkül a szapo­rulatot. Termelőszövetkezeteink gondoskod­janak növekvő állatállományuk számá­ra elegendő takarmány termeléséről. A helyes takarmányozás és a ta­karmánytermelés biztosítása érdekében szervezzenek takarmányos­ brigádokat. Az állattenyésztés fejlesztése érde­kében fokozzák termelőszövetkezeteink a saját erőből való építkezéseket. Az építkezéshez szükséges anya­gokat, minél nagyobb mértékben sa­ját erejükből biztosítsák, s ezért szervezzék meg a házi tégla- és mészégetést, továbbá a vertiadal való építkezést. Az építkezést egész éven keresztül külön építő­brigádban folytassák. * A TERMELŐSZÖVETKEZETEK ÉS GÉPÁLLOMÁSI ÉLENJÁRÓ DOLGOZÓINAK FELHÍVÁSA A termelőszövetkezetek és gépállomások dolgozóinak 1950. januári tanácskozása óta a ter­melőszövetkezeti moz­galom hazánkban kiszélesedett és a régebben alakult ter­melőszövetkezeti gazdaságok megerősödtek. Közös va­gyonuk azóta több mint megtízszereződött és a jövedelem nagyarányú növekedése folytán országunkban ma már milliomos termelőszövetkezetek is vannak, így a termelő­k kö­ve­tkszelek évnél re ma­agasabb életszínvo­nalat tud biztosítani tagjai számára. A termelőszövetkezetek eredményes gazdálkodása láttán a dolgozó kis- és középparasztok mind nagyobb tömegei követik pártunk és Rákosi elvtárs útmutatásait Két év alatt a termelőszövetkezeti csoportok száma 1520 ról 4652-re emelkedett és ma már 236.500 dolgozó pa­­rasztcsalád folytat termelőszövetkezeti gazdálkodást 1.503.000 kat. hold szántóterületen. Az elért eredményeket elsősorban a Magyar Dolgo­zók Pártja és Rákosi Mátyás bölcs vezetésének, állandó gondoskodásának köszönhetjük. Felmérhetetlen értékű se­gítséget jelentett számunkra az a támogatás, amelyet felszabadítónk, a nagy Szovjetunió nyújtott. Állandóan magunk mellett érezzük a munkásosztály és népi demo­kratikus államunk segítő kezét. Ez a legközvetlenebbül abban jutott kifejezésre, hogy 368 állami gépállomás kö­zel tízezer traktorral, valamint aratógépekkel, kombáj­nokkal más mezőgazdasági gépekkel jött segítségünk­re a nistofrandaségi munkák végzésében. Jól tudjuk azonban, hogy eredményeink még csak kezdeti eredmények. Termelőszövetkezeteinkben még sok hiányosság és hiba van. Lassan fejlődik a közös állat­­tenyésztés, sok helyen gyenge a vezetés és hibák vannak a vezetés megszervezése, a munkafegyelem, a jövedelem igazságos elosztása terén. Mi, a minisztertanács által összehívott Országos Ta­nácskozás részvevői, a termelőszövetkezetek virágzó gazdaságokká való fejlesztése érdekében a következő felhívással fordulunk a termelőszövetkezetek összes tag­jaihoz, a gépállomások dolgozóihoz: osztani a terven felül termelt és az ál­lamnak átadott terményekért kapott pénzösszeg 25 százalékát az illető nö­vény megmunkálása, betakarítása so­rán szerzett munkaegységek aányá­­ban. d) Jutalmat a termelszövekezetek csak akkor adjanak a tervet ttteljesítő brigádoknak és munkacsapatainak, ha a termelőszövetkezet az állai köte­­ező terménybeadást hiányolanul tel­jesítette. Nem részesíthetik jutalomban azokat a tagokat, akik az előírt tételező mun­kaegységeket nem teljesíették. " A munka helyes mgszervezéséről gondoskodjanak az I.­­ IL típusú ter­melőszövetkezeti csoprtok is. Állapít­sák meg, hogy a tag, a földterületük és igaerejük aranyévi milyen mér­tékben kötelesek a közös munkában résztvenni. A terv a gazdálkodás alaptörvénye Több termelési jutalom a terv túlteljesítéséért

Next