Szabad Föld, 1952. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1952-01-06 / 1. szám

2 SzabadFőld szerű, rendes, becsületes munkával mindazt a kultúrát, mindazokat a javakat meg bírja szerezni, amelye­ket azelőtt csak foggal-körömmel, huncutsággal, csalással, nyúzással, kizsákmányolással tudott megkapni. ■ Ebben is megmutatkozik a szo­cializmus fölénye a tőkés rendszer felett. Az elvtársak tartsák ezt szüntelenül szem előtt. Meg va­gyok győződve róla, ha szövetkezeteink olyanok, hogy ott egy rendesen dolgozó tag jobban él, mint régente a középparaszt, úgy ez a leg­eredményesebb agitáció a szö­vetkezetek mellett. Fel akartam hívni a szövetkeze­tek és gépállomások figyelmét a női munka fontosságára. De azt hi­szem, hogy ezen az értekezleten nem kell agitálnom e kérdésben, mert szinte valamennyi felszólaló aláhúzta, hogy a nők milyen értékes munkát fejtenek ki a szövetkezetben, a gépállomáson is. Csak azt kérem, hogy a jelenlévők otthon a szövetkezetekben és a gép­állomásokon is teljes erővel álljanak ki a nők mellett. Itt ezen az érte­kezleten láttuk, hogy a nők egy mil­liméterrel sem álltak hátrább a férfiaknál s tudjuk, a munkában is így van. Az ellenség azonban min­den erővel megnehezíti a nőknek termelőszövetkezetekbe és különösen a gépállomásokba való belépését és ottani munkáját. Nekünk erre sza­kadatlanul figyelnünk kell és az értekezlet világosan mutatja, hogy a termelőszövetkezetekben és gép­állomásokon az asszonyok és lányok — ha nehézségek és harcok árán is .—, de kezdik végre elfoglalni azt a helyet, amely őket méltán megilleti. (Taps.) / Az ifjúság a mi jövőnk más ott erős, ahol jó a párt­szervezet politikai munkája és megfordítva, ahol bajok vannak, akár a fegyelemmel, akár egyébbel, előre ki lehet jelentem, hogy ott valami hiba van a pártmunkában. Elvtársaim, mi ennek tudatában vagyunk. Pártunk és különösen vi­déki szervezeteink — elsősorban a szövetkezetekben vagy gépállomá­sokon dolgozó kommunistáink — figyelmét arra irányítjuk, hogy azt a sok hibát, amit nagyon helyes kritikával és önkritikával ezen az értekezleten feltártak, kijavítsuk és ezzel meggyorsítsuk a falu szocia­lista átépítését. Ismétlem, a falu szocialista átépítésének legfontosabb lépése most az, hogy a szövetkezetek, amelyek már létrejöttek, rendezzék so­raikat, tartsanak fegyelmet, növeljék gazdaságukat és sike­reikkel, virágzásukkal vonzzák magukhoz az egyénileg dolgozó parasztokat. A világért se bízzák el magukat és ne gondolják, hogy mert itt, ezen a tanácskozáson százszámra vannak .képviselve a legjobb szövetkezetek, az ütközet már meg van nyerve. A nagy ütközet, a dolgozó parasztság zömének megnyerése, még előttünk áll. És az elvtársak jó munkájától függ, hogy milyen gyorsan fogjuk megnyerni az ütközetet. Mert, hogy megnyerjük, afelől semmi kétség nincs! (Hatalmas. hosszantartó, lelkes taps. Ütemes felkiáltások: Éljen Rákosi! — Sztálin—Rákosi!) Az elnöklő Krizsanyik Jánosné, a pásztói Szabadság termelőszövetke­zet elnöke mondott köszönetét a ta­nácskozás részvevői nevében Rákosi elvtársnak az értékes tanításért. — Nem is lehet elmondani — mondotta —, milyen nagy öröm az itt jelenlévő dolgozó parasztoknak, hogy közvetlenül hallhattuk Rákosi elvtárs szavait. Az elnöknek ezekre a szavaira újból feldübörgött a taps s a jelen­lévők hosszú időn át tomboló lelke­sedéssel ünnepelték Rákosi elv­társat. A népi demokrácia megbecsült szövetkezeti parasztjai vagyunk Az országos tanácskozás második napján folytatódtak a felszólalások. A hozzászólók a hiányosságok feltárásá­val, tapasztalataik átadásával nagy­mértékben hozzájárultak termelőcso­portjaink és gépállomásaink további megerősítéséhez. Először Czeta Jánosné a nemesszalóki I. típusú tszcs párttitkára és Sze­mén Erzsébet a mándokí gépállomás vezetője beszélt, majd Mike István a kömgepusztai Dózsa tsz elnöke szólalt fel. Elmondotta, hogy szövetkezetük becsülettel teljesítette a nép álla­mával szembeni kötelességét. A kenyérgabonabeadást 228, a tej­hús,- zsírbeadást 772 százalékban , teljesítette. — A múltban lenézett gazdasági cselédek voltunk — mondotta — ma pedig a népi demokrácia megbecsült szövetkezeti parasztjai vagyunk. Ezt bizonyítja a többi között, hogy kultúr­termünkben jó munkánk eüsmerése- képen négy gyönyörű versenyzászló áll. Magyar: András a földművelésügyi minisztérium állattenyésztési főosztá­lyának helyettes vezetője hasznos, gya­korlati útmutató felszólalása után Vigh Gábor ai vaskúti tszcs elnöke számolt be állattenyésztésük fejlődéséről. Elmondotta, hogy ebben az évben 200 szarvasmarhát és 160 ser­tést vállaltak hizlalásra. Ezenfelül van további 93 mirhájuk, 450 sertésük és 2200 baromfijuk. Hat baromfi ólat építettek és a kvasszal kezdik el egy keltetőállomás létesítését is. 60 holdon 524 mlzsa gyapot A tanácskozás résztvevői nagy taps­sal fogadták Szőke Lajosné, az ado- nyi tszcs elnökének felszólalását, melyben bejelentette, hogy 60 hold gyapotföldön 524 mázsa termést értek el s gyapottermelési tervüket 173 százalékra teljesítet­ték. — A szövetkezet tagjai is meg van­nak elégedve az eredménnyel — mondta. — Mindenki kivette részét a munkából, én egymagám 442 munka­egységet teljesítettem. Orosz Imréné a borsodivánkai Jó­zsef Attila termelőszövetkezet párttit­kára a munkaszervezés kérdéséről számolt be. — Pártunk és kormányunk segítsé­gével szakiskolát végzett agronómu- sunk van, aki segített nálunk megszer­vezni a brigádokat. Van építési, nö­vénytermesztési, állattenyésztési és egy kertészeti brigádunk. Á növényter­mesztési és kertészeti brigád jegyző­könyvileg megkapta a területet és ígv a kapálásnál a brigádokon belül egyé­nileg osztjuk fel a területet. így bizto­sítjuk a helyes munkaelosztást, az egyéni felelősséget és a munkák idő­ben történő elvégzését. • Virágzó mezőgazdaság, jómódú parasztság: nálunk ez már így van! Bállá János a szentesi Felszabadu­lás tszcs elnöke, lelkesedve számolt be a zárszámadás eredményeiről. — Zárszámadásunk sóján a termé­szetbeni juttatásokat is beleszámítva munkaegységenként 32 forintot osztot­tunk ki a tagok között. Van olyan ta­gurfk, aki harmadmagával 42 ezer fo- rintot kapott. Szépen fejlődött a háztáji állattartás is. Tavaly még összesen bárom ta­gunknak volt saját tthene, ma pedig negyvenkilencnek van és mindnek van egy vagy ennél is tcbl disznója. Beteljesüli az, amit Rákosi elvtárs szokott mondani, hogy virágzó mezőgazdaság, jónódú paraszt­ság! N álunk, ez már így van! Ezután Kozma Zsuzsanna ceglédi gépállomásvezető szólalt fel, majd utána Lassú Istvámé, a füzesabonyi Szabadság tszcs lői munkacsapatá­nak vezetője száméit be arról, hogy mi­ént sikerült a tsaládvs asszonyokat megnyerni a csop>rt számára. — Megbeszéltül velük, hogy minden délben hazamehenek főzni és este a hiányzó időt bepitolják. Az asszonyok megszerették a nunkát és később már egyre többen jefentteztek termelőszö­vetkezeti tagnak Ari Julianna, a thzaroffi gépállo­más vezetője a gépálomásokpn ural­kodó hiányosságokra nutatott rá, han­goztatta a női munksrő jelentőségét, Bosnyeczki János atengeliczi Petőfi termelőszövetkezet tnöke hatalmas taps kíséretében számút be szövetke­zeti vagyonuk rjövekedséről: 1949-ben 800.000 forint voú. 19i0-ben 1,635.000 forint s ma 2,877.000 forint a szövet­kezet vagyona! — Ez a szép eredminy— mondta—■ döntően az állatters\és.ztés sikeré­i nelí köszörhető. Á vita további során felszólaltak még: Sinka Erzsébet (detki gépállo­más), Szfrai Ká'mán (mágocsi Rákosi tsz), Borba Attila (AMG főosztá'yve- zető), Orosz Bé'áné (nyírcsásráH ' Lovas Lajos (túrkeve' ' és még sokan mások. A tanácskozás vég nagy lelkesedéssel fogad; , ■ <? or­szág szövetkezeti dóig » gához intézett közös * A TERMELŐSZÖVETKEZETEK ÉS GÉPALLOMÁSí Kevesebb szó esett itt az ifjúság­ról, a DISZ-röl. Hozzátehetem: ez általános hibánk nemcsak a mező- gazdaságban, hanem az ipartan is. Valahogy még mindig nem becsü­lik meg eléggé a fiatalokat. Ezért idézni akarom Sztálin elvtársnak ugyancsak a kolhozparasztok előtt tartott beszédéből a fiatalokra vo­natkozó részt. Azt mondja Sztálin elvtárs: „Az ifjúság a mi jövőnk, a mi reménységünk, elvtársak. Az ifjú­ságnak kell majd felváltania ben­nünket öregeket. Nekik kell majd zászlónkat a végleges győzelemre vinni. A parasztok közt nem kevés az olyan öregember, akit lenyűgöz a régi teher, lenyűgöz a megszo­kás hatalma és a régi élet emléke. Érthető, hogy az ilyeneknek nem mindig sikerül a párttal, a szov­jethatalommal lépést tartaniuk. Más az ifjúságunk. Az ifjúság mentes minden régi tehertől s könnyebben teszi magáévá a lenini eszméket, mint bárki más. S épen azért, mert az ifjúság könnyebben teszi magáévá a Lenini eszméket, mint bárki más, épen ezért van hivatva arra, hogy az elmaradókat és ingado­zóikat előre vigye. Igaz, ninus elég tudása. De a tudás olyan dolog • amit meg lehet szerezni. Ma nincs meg, holnap meglesz. Ezért a fel­adat: tanulni és megint csak ta­nulni, elsajátítani a leninizmust. Komszomol elvtársak és Komszo- mol elvtársnők! Sajátítsátok el a bolsevízmust és vezessétek az ingadozókat előre! Kevesebbet fe­csegjetek, többet dolgozzatok s ügyeteket siker koronázza." (Taps.) Sztálin elvtárs szavait az ifjúság­ról nemcsak a szövetkezetek és a gépállomások vezetőinek, hanem gazdasági életünk minden terén ér­demes megszívlelni, mert ezen a téren még sok a tennivalónk. Mi gyakran kritizáljuk z DISZ-t, az ifjúsági szervezetet, de arról keve set beszélünk, hogy mi magunk Sem karoljuk fel őket eléggé. Ezen az értekezleten sem volt elég szó róla és ezért hívtam fel rá az elv­társak figyelmét. A dolgozó parasztság zömének megnyerése még előttünk áll Befejezésül rá kívánok mutat- falusi pártszervezeteink munkájá­nak fontosságára. Látatlanban meg lehet mondani, hogy, a szövetkezet vagy a gépállo­ELENJARO DOLGOZÓINAK FELHÍVÁSA A termelőszövetkezetek és gépállomások dolgozóinak 1950. januári tanácskozása óta « ‘erímelőszövetkezeti moz­galom hazánkban kiszélesedett és a régebben alakult tér meiőszövetkezeti gazdaságok megerősödtek. Közös va­gyonuk azóta több mint megtízszereződött és a jövedelem nagyarányú növekedése folytán országunkban ma már milliomos termelőszövetkezetek is vannak. így a termelő­kzö ve Ikszelek éviül re «u Ágasabb életszíTrw­nalat tud biztosítani tagjai számára. A termelőszövetkezetek eredményes gazdálkodása láttán a dolgozó kis- és középparasztok mind nagyobb tömegei követik pártunk és Rákosi elvtárs útmutatásait Két év alatt a termelőszövetkezeti csoportok száma 1520 ról 4652-re emelkedett és ma már 236.500 dolgozó pa- rasztcsalád folytat termelőszövetkezeti gazdálkodást 1.503.000 kát. hold szántóterületen. Az elért eredményeket elsősorban a Magyar Dolgo­zók Pártja és Rákosi Mátyás bölcs vezetésének, állandó gondoskodásának köszönhetjük. Felmérhetetlen értékű se­A terv a gazdálkodás alaptörvénye gítséget jelentett számunkra az a támogatás, amelyet felszabadítónk, a nagy Szovjetunió nyújtott. Állandóan magunk mellett érezzük a munkásosztály és népi demo­kratikus államunk segítő kezét. Ez a legközvetlenebbül abban jutott kifejezésre, hogy 368 állami gépállomás kö­zel tízezer traktorral, valamint aratógépekkel, kombáj­nokkal más mezőgazdasági gépekkel jött segítségünk­re a nKsiojraídaségi munkák végzésében. Jól tudjuk azonban, hogy eredményeink még csak kezdeti eredmények. Termelőszövetkezeteinkben még sok hiányosság és hiba van. Lassan fejlődik a közös állat- tenyésztés, sok heiyen gyenge a vezetés és hibák vannak a vezetés megszervezése, a munkafegyelem, a jövedelem igazságos elosztása terén. Mi, a minisztertanács által összehívott Országos Ta­nácskozás részvevői, a termelőszövetkezetek virágzó gazdaságokká való fejlesztése érdekében a következő felhívással fordulunk a termelőszövetkezetek összes tag­jaihoz, a gépállomások dolgozóihoz. Minden termelőszövetkezetben, az I-es Il-es és III-as típusúban egyaránt, valamint a gépállomásokon gondosan el kell készíteni az évi termelési tervet és annak végrehajtására mozgósítani kell. a termelőszövetkezetek összes tagjait, továbbá a gépállomások minden dolgo­zóját. A terv legyen a gazdálkodás alap­törvénye és te'jesitése legyen kö­telező mindén tsz-tag, a gépállo­mások minden dolgozója számára. A gépállomásvezető a terv teljesítésé­nek megtárgyaláséra rendszeresen hívja össze a gépállomási tanácsot. A növénytermelés terén a terv tel­jesítése érdekében széles körben alkal­mazni kell a gépi talajmunkát, ezért szerződést kell kötni a. gépállomások­kal és a legjobb tagokat, elsősorban a nő­ket el kell küldeni traktoristának. A gépállomások úgy szervezzék meg a munkát, hogy állandóan ugyanazok a traktoristák — első­sorban a tsz-tagjai — dolgozzanak a termelőszövetkezeiben. A termelőszövetkezetek vezetői is bát­ran alkalmazzák az új szovjet agro­technikai eljárásokat, vezessék be a ke­resztsoros vetést, a másodnövények termelését, a kapásnövények négyzetes ültetését, a pótbeporzást: Ebben nyújt­sanak segítséget a tsz-eknek a gépál­lomások agronómusai. Az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani új kultú­rák (gyapot, rizs, kokszagiz, földi mo­gyoró) termelésére. A mezőgazdasági, munkák határidőre és ió minőségben való elvégzése ér­dekében több évre. lehetőleg egy vetés­forgó ideiére szervezzék meg vala­mennyi termelőszövetkezetben a brigá­dokat és részükre állandói területet, a szükséges igaerőt, valamint a felszere­léseket iegyzökönyvileg adják át. A kapásnövénvek vetésterületét a brigá­dokon belül fel 1 kell - osztani munka­csapatokra és a munkacsapatokon be­lül egyénekre is. A brigádok és a munkacsapatok szervezzenek versenyt a többtermelés érdekében. A brigádok vezetői és tag­jai fordítsanak nagv gondot a munkák határidőre való elvégzésére és a szük­séges munkaerő biztosítására. Érjék ei, hogy a brigádban lévő tagok feleségük­kel, családtagjaikkal együtt rend­szeresen részt vegyenek a közös munkában. Többtermelési jutalom a terv túlteljesítéséért Azokat a növénytermelő brigádokat és munkacsapatokat, amelyek a terv­ben előírt termésátlagukat teljesítették, illetve túlteljesítetfék, az alábbi juta­lomban kell részesíteni: a) Ha a szántóföldi növénytermelő­brigád a gabonafélék előírt termés­hozamát a részére kijelölt egész vetés- területen túlteljesíti, akkor a terven felül termelt gabonafélék egynegyed részét jutalomképen természetben ki kell osztani a bri­gád tagjainak és azon a területen dolgozó traktoristáknak azon mun­kaegységek alapján, melyet az illető gabonaféle területének megmunká­lása, learatása és cséplése során teljesítettek. b) Amely munkacsapat a kukorica, burgonya, mák, napraforgó és zöldség­félék előírt terméshozamát a részére kije ölt egész vetésterületen túltelje­síti, jutalomképen kapja meg termé­szetben a terven felüli termés egyne­gyed részét és osszák ki azt a munka­csapat tagjai között az il'ető növény területének megmunkálására, betaia- rítására fordított munkaegységek ?ap- ján. c) A cukorrépa, gyapot, rostle'. He1 nus és más ipari növények esetben a munkacsapat tagjai között síét keli osztani a terven felül termel4 és az ál­lamnak átadott terményekért kapott pénzösszeg 25 száza’ékát az illető nö­vény megmunkálása, betakarítási so­rán szerzett munkaegységek aányá- ban. d) Jutalmat a termelszövekezetek csak akkor adjanak a tervet títeljesítő brigádoknak és munkacsapatéinak, ha a termelőszövetkezet az álimi köte- ező terménybeadást hiányálanul tel­jesítette. Nem részesíthetik jutalomban azokat a tagokat, akik az előírt tételező mun­kaegységeket nem teljesiették. ' A munka helyes mgszervezéséről gondoskodjanak az I. ó IL típusú ter­melőszövetkezeti csoprtok is. A’lapít­sák meg, hogy a tag* a földterületük és igaerejük aranyéin milyen mér­tékben kötelesek a közös munkában résztvenni. Fordítsunk cülSnos gondot az állattenyéztés fejlesztésére Termelőszöv'kezeteink fordítsanak különös gond- az állattenyésztés fej­lesztésére. NJgazdasági tervünk vég­rehajtása, ? termelőszövetkezetek be­gyűjtési 'lenézettségének teljesítése, a közös vay°n gyarapítása és egyben a tagok ijedelmének emelése érdeké­ben feltp énül szükséges, hogy min­den terelőszövetkezet fejlett, nagy­üzemi lattenyésztéssel rendelkezzék. Szerezzék meg mindenütt a jzös szarvasmarhatenyésztést, seiestei)yésztést, a hizlalást, a ba- r(,ifitenyésztést és érjék el, hogy rnden termelőszövetkezeiben ki- akuljon legalább három állat'e- lyésztő telep. Emellett, ahol ele­gendő legelő van, ott szervezzék meg a juhtenyésztést és a barom­fitenyésztést. Biztosítsák a termelőszövetkezetek, hogy a belépő tagok az alapszabály előírásainak eleget tegyenek és állat- bevitel, továbbá saját erőből való vá­sárlással, a meglévő állatállomány szaporulatának felnevelésével és mindezek után ni kormánya által nyuj növeljék tovább á :i!o" ::f. Emellett segítsék elő . háztáji gazdaságuké * állatot és minden csa _ he ne, hízósertése és r i az aia^szauaiypan n retek szerint. Az I. és II. típusú ír. > , . I­zeti osoportok is j növelése érdekében í álattartást különöse <■ u* • szetet és hizlaldát. El - • mészetben, elsősorban -1 karmánnya! járuljam z, A közös jövedelemi vételük arányában - o.i v ; több állatot és takar 1 -v t:­ennek megfelelően töl 1 ..a . s részt, az a jövedelem obit- kop­jon. A közös állotté mének húsz százalékú- /uiuu^u^ nozu* beruházásokra. Térjünk át a három fejesre a teheneknél Termelőszövetkezeteink, a tervük teljesítése érdekében az állattenyész­tésben is alkalmazzák a nagyüzemi termelési módszereket. A szarvasmarhatenyésztő brigádok, fejőnők, tehenészek, borjúnevelők vezessék be a lehenek napi három­szori fejesét, a mesterséges borjú- nevelést és csatlakozzanak a te- henenkénti évi háromezer literes tejhozom elérésére indított ver­senymozgalomhoz. A sertéstenyésztő brigádok, kanászok, a kocákat évente kétszer maiacoztás- sák, törekedjenek minél több hússertés és keresztezett sertés tenyésztésére. Ju­hászok, juhtenyésztő brigádok érjenek el magas gyapjúhozamot és nevelje­nek fel minél több bárányt. A kocsi­sok és csikósok neveljenek fel minél több csikót. A baromfitenyésztők érje­nek el minél nagyobb toiáshozamot és neveljék fel veszteség nélkül a szapo­rulatot. Termelőszövetkezeteink gondoskod­janak növekvő állatállományuk számá­ra elegendő takarmány termeléséről. A helyes takarmányozás és a ta­karmánytermelés biztosítása érdekében szervezzenek fakormányos-brigádokat. Az állattenyésztés fejlesztése érde­kében fokozzák termelőszövetkezeteink a saját erőből való építkezéseket. Az építkezéshez szükséges anya­gokat, minél nagyobb mértékben sa ját erejükből biztosítsák, s ezért szervezzék meg a házi tégla- és mészégetést, továbbá a vertfadal való építkezést. Az építkezést egész éven keresztül kü’ön építő­brigádban folytassák.

Next

/
Thumbnails
Contents