Szabad Föld, 1952. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1952-07-06 / 27. szám

9 ILYEN JÓL MÉG SOSE KERESTEM! «— Bredjuk-mótszerrel több mint hétszeresére növelték a cséplőgép teljesítményét a nagybaráti állami gazdaságban — A nagybaráti állami gazdaságban, amikor 100 holdról learatták az ősziárpát, nyomban hozzáfogtak annak elcsépléséhez. Az állami gazdaság dolgozói alaposan felkészültek a cséplésre. Két 1370- es cséplőgépet alakítottak át Bredjukféle gyorscséplésre. Az állandó hordás biztosítására 16 fogaterőt állítottak be. Egy-egy cséplőgép mellé két 400—500 keresztből álló osztagot raktak. Előzetes terv alapján 8 hordási helyet létesítettek. Ezek a hordási helyek nincsenek messzebb egymástól 1000—1500 méternél. Itt osztagot raknak, éjjel a cséplőgépet odahuzatják, reggel pedig már csépelik is! A Bredjuk-féle módszerrel sok időt, munkát, üzemanyagot takarítanak meg, s a dolgozók keresete is jóval nagyobb a tavalyinál. A múlt nyáron közönséges csépléssel egy nap alatt 80—90 mázsa árpát csépeltek el, most ugyanannyi idő alatt már az első cséplési napon 244 mázsát! Tavaly több mint egy hétig tartott az árpacséplés, most három nap alatt befejezik. Akkor három munkacsapattal csépeltek, most kettővel Felszabadult egy erőgép is. Ezzel tarlóhántást végeznek, szántanak, vetnek. A gyorscséplésre való áttéréssel az erőgépeknél 140 liter üzemanyagot takarítanak meg. Jelemős megtakarítás ez! Az elmúlt évben egy munkacsapat napi keresete 570—600 forint volt. Most több mint kétszerese: 1437 forint. A pelyvások legjobb keresete 23—24 forint volt, ma 55 forint. A szalmakazlasok, a kéveadogatók 29 forintot, az etetők 33 forintot, a felelős gépvezetők 38 forintot kerestek. Az idén a kéveadogató, a szalmakazlas 63 forintot, a vezető 75 forintot, a felelős gépvezető 84 forintot keres. Ezenfelül, ha a cséplő munkacsapat a napi tervét túlteljesíti, minden 10 mázsa elcsépelt gabona után egy mázsa prémiumot is kap. Kiss Ernő munkacsapata 224 százalékra teljesítette napi tervét: 16 mázsa terményt kapott természetben! Már az első napon kitűnő versenyszellem alakult ki a cséplőmunkások között. A két munkacsapat kihívta egymást párosversenyre. A cséplőgépen elhelyezett táblára óránként kerülnek fel a verseny eredményei. Ebédidő alatt mindig megbeszélik mi volt jó és rossz a munkában. Este pedig minden dolgozó pontosan tudja, melyik munkacsapat ért el aznap jobb eredményt és megtudják aznapi keresetüket is. — Tizennyolc éve vagyok etető — mondja Tamás József —, de még ilyen jól sose kerestem! — És mit csinál azzal a sok pénzzel? — Veszek rajta magamnak, meg a fiamnak kerékpárt. Felruházom a családot és még telik egy száp rádióra is. Hálásak vagyunk a Szovjetuniónak azért, hogy átadta nekünk ezt az újfajta gyorscséplési módszert. Ezzel gazdaságunk is erősödik, de a mi keresetünk, családunk élete is alaposan megjavul! Békés József Nyircolár Bredjuk elvtárs, Sztálin-díjas főgépész. Ő dolgozta ki és alkalmazta először a gyorscséplést A megyaszói dolgozó parasztok július 1-én , 30 hízottsertés beadásával megkezdték az 1952—53. évi begyűjtési tervük teljesítését Megyaszó nem nagyközség. Alig van háromezer lakosa. De annál nagyobb a község becsülete. 1948 óta — a borsodmegyei községek között élenjár a termelésben, a beadás teljesítésében — szép eredményei elismeréséül mintaközséggé nyilvánították. 1948 óta négy esztendő telt el, de a község dolgozó parasztsága megőrizte Megyaszó jó hírnevét. A tamásháza előtti kidíszített versenytábla büszkén hirdeti, hogy a község gazdái már háromszor kapálták meg a cukorrépát és elvégezték a kukorica második, a napraforgó harmadszori kapálását is. A lucernát, lóherét és a réteket lekaszálták és június 25-ig 100 százalékig teljesítették szénabeadási kötelezettségüket. Június derekáig a község dolgozó parasztjai mindenből teljesítették első félévi beadási kötelezettségüket, 601 hízott sertésből 160, vágómarhából pedig 190 százalékig tettek eleget beadási kötelezettségüknek. A hazafias kötelességteljeítésben elsősorban a község kommunista dolgozói és a tanácstagok mutattak jó példát. Márton József, Gallai Béla, K. Bodnár Sándor és sok más dolgozó paraszt már 100 százalékon jóval felül teljesítette egész évi tojás- és baromfibeadási kötelezettségét. Megvaszó dolgozó parasztsága július első napjaiban újabb tamijelét adta hazaiságának. Megfogadta, hogy hízottsertésből már most eleget tesz az 1952—53. évre szóló kötelezettségének. A beadásra szánt hízottsertések 50 százalékát (50 hízót) kedden reggel ünnepélyes keretek között, feldíszített szekereken szállították be Szerencsre, a járási székhelyre. Ugyanezen a napon a község termelői aratási és begyűjtési versenyre hívták ki az ország valamennyi községét. — Beadási kötelezettségünk pontos teljesítésével ötéves tervünk sikerét segítjük elő és biztosítjuk községünk termelői számára a szabadpiaci értékesítést — mondotta ünnepi beszédében Répási Sándor tanácselnök. Közösen aratták le az árpát és közösen is csépelik el a mágocsi I. típusú Dózsa tszcs-ben A mágocsi I. típusú Dózsa tszcs őszlárpa tábláját nem ringatja már a szél. Mind a 65 holdat közösen aratták le. Még tavaly ősszel tagosították a földeket. Egy tagba került a sok kis parcella, 700 holdas tábla lett belőlük. A Dózsa tszes földjei nem egyformák. Jó fekete föld az! De egyik parcellát jobban, a másikat kevésbbé tudta trágyázni a gazdája, kinek mennyi számosállata volt. Ez meglátszott a tagosított földeken is, mikor a búza bokrosodni kezdett . .. Mindenki attól félt, hogy éppen ő esik a rosszba. — Nem lenne igazságos, hogy az én jó földem helyett most egy roszszabbat kapjak! — mondta Benkő Ferenc, aki öt hold jóltrágyázott földdel lépett a tszcs-be. Erre már összedugták a fejüket a tagok, hamar találtak megoldást. Elhatározták: közösen aratják le a gabonát és átlagban ostják el. Ebből már az következett, hogy csépelni is lehet közösen! Mind a 65 holdról egy asztagba hordták a község közös szérűjére az őszi árpát. Hirt Józsefné gondolt egyet és meg is mondta mindjárt: — Felesleges, hogy mindenki maga menjen gabonabeadását teljesíteni! Nézzük meg, kinek mennyi a beadási kötelezettsége, adjuk az egészet össze és a géptől legelőször ezt rakjuk kocsira, így kevesebb lesz a fuvar és nem kell mindenkinek félórákat várni a raktár előtt. Mindenki helyeselbne: — Ráérünk a terményeket akkor is elosztani, ha már államunk raktáraiban lesz a beadásra szánt gabona! — mondták a tagok. A mágocsi Dózsa tszcs-ben mindenki megtanulta már: eredményesebb a közös munka! A faluban sokat beszélnek a Dózsa terveiről. Mi Graub Jánostól hallottuk: — A jót is odaadjuk a jobbért! A beadás után III. típusú tizcs lesz a Dózsából! Mit szólnak ehhez a „Mezőker" illetékesei? A „Mezőker” szolnoki központjának Szalai nevű felvásárlója 15 mázsa zöldséget kötött le a karcagi „Táncsics" tsz-nél. A zöldségből 10 mázsa I. osztályú volt. Szalai a zöldséget lehordatta a pincébe, hogy majd jönnek érte. Egy hét múlva jöttek is, de a zöldséget nem vitték el, hanem kirakatták az udvarra. A tsz őre éjjelnappal vigyázott rá, mint a szeme világára, nehogy egy szál is eltűnjék. Szalai megint azt mondta, azonnal jönnek érte. Újabb két hét eltelt, mikor valóban jöttek. De a zöldséget megintcsak nem szállították el. A nedvességtől, napsütéstől sok már meg is romlott, át kellett válogatni. Szalai megint azt mondotta, jönnek a zöldségért, csak előbb zsákokat hoznak. Teltek, múltak a napok, hetek, nem szállították el a zöldséget. Levélben is, telefonon is sürgették — hasztalan. Közben tönkrement a zöldség. Nemrégiben dobták trágyadombra az utolsó darabot is, így aztán a 15 mázsa zöldségért a tsz egyetlen fillért sem kapott. Felháborító és tűrhetetlen eset! Amíg az ipari munkások messzemenő anyagtakarékossággal, a dolgozó parasztok a szemveszteség csökkentésével erősítik népgazdaságunkat, harcolnak a terv győzelméért — addig a „Mezőker” hanyagságából egyetlen tsz-nél 15 mázsa zöldség megy pocsékba! Mit szólnának a „Mezőker'' illetékesei, ha ezt a zöldséget nekik kellett volna megtermelni s munkájukért egy fittért sem látnának? Igaz, a karcagiak panaszára Szalait elbocsátották — de azóta már újra a „Mezőker”-nél dolgozik. Vagy talán rem is Szalait terheli a felelősség, hanem a „Mezőker’’-nél is fejétől bűzlik a hal? Szabad Föld Miért fél a versenytől a csökmői Kossuth tsz? A Lenin tszcsben szépen állunk a növényápolással. Húsz hold cukorrépánkat ötször megkapáltuk, huszonnyolc holdas rizstáblinkat is gyomralanítottuk és hatvan hold kukoricánkat is negyedszer kapáljuk meg. Ötszáz mázsa szénát raktunk kazalba, és ez alatt az idő alatt sem hanyagoltuk el az építkezéseket. Építő brigádunk egy ezer csirkét befogadó baromfiólat épített fel. A múlt heti versenykiértékelésen Krizsán György munkacsapata nyerte el a verseny zászlót. Átlagos teljesítményük 195 százalék volt egész héten áll. Versenyre hívtuk a csökmői Kossuth termelőszövetkezetet. Azt válaszolták kihívásunkra, hogy van nekik elég bajuk, nem akarnak még versenybizottságot is fogadni. Én azt hiszem, hogy már régen sokkal kevesebb bajuk lenne, ha másképpen gondolkodna a vezetőség. A verseny nem hátráltatja, hanem előbbre viszi a munkát. Talán éppen azért van elég bajuk, mert mereven elzárkóznak a verseny elől. Surkrás Ferenc, Ujiráz BÚZASZALMÁBÓL TETŐSZIGETELŐ Az orosházi „Dózsa” tsz-ben két új istálló építésénél alkalmazzák Dumitrás Sándor elvtársnak, a járási tanács építési csoportvezetőjének érdekes és előreláthatóan hasznos ötletét. Az istálló padlásához az eddigi nád szigetelő helyett búzaszalmából préselt, 5 cm vastag lemezeket használnak. A cserepek és a szalmalemez közötti hézagot polyvával, vagy törekkel töltik meg A szalmalemezeket egyelőre kézi döngöléssel készítik, úgy, hogy a szalmát átáztatják cementes vízzel. A szalmalemez kitűnő hőszigetelő, nyáron hűvös, télen meleg, előállítása pedig nagyon olcsó és egyszerű. 1952 júniusa. r Szülőfalumban minden dolgozó parasztcsalád vásárol bélyeget!" Felnőtt embert még vasárnap is keveset látni Fájsz utcáin. Megkezdődött az aratás, nem lehet megállani a munkában. A cséplőgépek közül egyre nő a közös szérű s a fellobolgozott begyüjtőhely ,várja már az első zsák gabonát... Két évvel ezelőtt is így volt. Arattak már a fajszi határban is, akkor érte az embereket a hír. Megtámadták Észak-Koreát a tiszinumanista és amerikai csapatok. Két év nagy idő egy falu életében. Fajszon az elmúlt két év alatt kétszeresére nőtt a termelőszövetkezet vagyona), megnyílt a kultúr- s ház, mozit és könyvtárat kapott a falu. Az emberek is változtak Ezt bizonyítja a múlt vasárnap tartott békegyűlés is. Ma már azok is maguknak érzik a koreai nép ügyét, akik nemrégen még azt mondták: „Messze van Korea". — A mi drága hazánkban nem hullanak a bombák — mondta a gyűlésen Hegedűs Zoltán. Termelőszövetkezetünk gazdag termést takarít be. Dolgozunk. A gyűlés után én is megyek a mezőre, mert egy kalászt sem, egy szem búzát sem akarunk a tarlón hagyni. S a koreai földet bomba tépi, pestis fertőzi. Pedig a koreai nép is békére vágyik, boldog, szabad hazára, munkás életre. Segítsük harcukat, hogy minél hamarabb elérjék céljukat, az amerikai rablók kitakarítását országukból. A paprikáséidolgozó telep munkása vagyok — állott fel Keksz Béla. — Üzemünkben a múlt hónapban versenyeztünk először. Ennek eredménye lett, hogy havi tervünket 3 nappal előbb fejeztük be. Javaslom, hogy Fájsz dolgozó parasztjai is indítsanak versenyt a begyűjtés minél előbbi teljesítéséért. Hazánkat s a béketábort erősítjük, a koreai népet segítjük ezzel is. Tolnai Lajos állotta fel most. Tolnai elvtárs katona, szabadságra jött haza. — Mi a Sztálin Vasművet. November 7 Erőművet építjük. Vasba öltöztetjük hazánkat. Koreában ugyanakkor az imperialisták földig rombolják agyárakat, lakóházakat. A világ valamennyi becsületes embere segíti ma Koreát. Mi ne maradjunk le. Holnap az MNDSZ asszonyok, DISZ-fiatalok elindulnak a faluban a Korea megsegítésére kiadott bélyegekkel. Tudom, szülőfalumban minden dolgozó parasztcsalád vásárol bélyeget! Fájsz már a békegyűlés óta eltelt pár nap alatt is többezer forintot gyűjtött össze. A Koreai Hónap alatt ez az összeg egyre nő, úgy, ahogy az ország valamenyi városában, falujában. A magyar nép forró lelkesedéssel összeadott forintjai is a koreai nép győzelmét, az imperialisták vereségét hozzák közelebb! A kiskunsági állami gazdaság dolgozói a koreai műszak sikeréért A kiskunsági állami gazdaságMEDOSZ szervezete röpgyűlést tartott, amelyen Cs. Konta Antal VB-elnök ismertette a koreai műszak és a koreainép megsegítésére indított gyűjtés jelentőségét. Az állami gazdaság dolgozói, eddigi eredményeik túlteljesítésére, lelkes felajánlásokat tettek. Juhász Sándor kombájnvezető felajánlotta, hogy 160 hold aratási normáját túlteljesíti, 200 holdat arat le. Lencsés Menyhért brigádja a kéziaratásban az eddig elért 160 százalékos teljesítést 180 százalékra emeli. Kecser Flórián kévekötős aratógépkezelő és Novrin Eszter segédkezett, 150 százalékról 200 százalékra emelik teljesítésüket. Békési Imre állatorvos szaksegéd felajánlotta, hogy az eddigi — fertőző betegségekből adódó — 2 százalékos elhullást felére csökkenti. A felajánlásokkal egyidőben megindult a gyűjtés is. Harcos Emil VB- elnökhelyettes 100 forintért vásárolt bélyeget. A váci tangazdaságban is szép eredménnyel indult meg a gyűjtés A váci tangazdaság üzemi bizottsági ülésért a dolgozók elhatározták, hogy július 1-től 10-ig a gazdaság valamennyi üzemegységében koreai műszakot tartanak. A hősiesen harcoló koreai nép szabadságharcának elősegítésére Prepcsóre János ÜB-elnök elsőnek vásárolt bélyeget, 40 forintért. Garai Tibor ÜB-tag 50, Mácsik János párttitkár, 7 gyermekes családapa 50, Búzási József 40, Mészáros Lajos 20, Tóth István, Kocsis József, Szinyéri László 50—50, Rudolf Márk 40, Pártos Miklós agronómus 100 forint értékű bélyeget vásárolt. ... Jána 270 kazalozógép készül Törökszentmiklóson a koreai műszak alatt A törökszentmiklósi mezőgazdasági gépgyárban pénteken délben röpgyűlést tartottak. A gyár dolgozói e napon csatlakoztak a budapesti Duclos Bányagépgyár tíznapos koreai műszakra való felhívásához. Ez az üzem mezőgazdasági gépeket készít dolgozó parasztságunknak. A koreai műszak alatt 270 kazalozógép elkészítését vállalták a dolgozók: e gépekkel 1620 munkaerőt szabadítanakfel a nehéz fizikai munka alól. A röpgyűlés lelkes hozzászólásaik hatására „Matroszov” néven brigád alakult. Ez a brigád vállalta, hogy a 270 kazaiozót július 10-re leszállítja állami gazdaságainknak, termelőszövetkezeteinknek. A cséplést ezzel is könnyebbé és gyorsabbá teszik. Új normáját mindegyikük 110 százalék fölött teljesíti. A röpgyűlés óta minden gépgyári DISZ-fiatal jelszava: Harcolj a 270 kazalozó július 10-re való elkészítéséért — jobb munkával segítsd Koreát és az ötéves tervet!” A röpgyűlésen hattagú brigád alakult, hogy a nyári betakarítást végző gépek esetleges munkaközbeni javítását késedelem nélkül elvégezhessék. Pádár Lajos, Gelei Ferenc, Böjtik György lakatosok azt vállalták, hogy az új normát 150 százalékra teljesítik a koreai műszak alatt. A lelkes felajánlások után a budapesti Hí. Gépipari Technikum 25 fiaetál hallgatója azzal fejezte be a röpgyűlést, hogy az aratással egyidejűleg folyó növényápolás elősegítésére terven felül 50 darab Deyl-kapát gyártanak a helybeli tanulókkal és átképzősökkel együtt. Percek alatt több mint 3000 forint gyűlt össze A hatvani járási tanács dolgozói is csatlakoztak az Országos Béketanács felhívásához. Valamennyien segíteni akarjuk a koreai népet azzal, hogy még fokozottabb munkával készítjük elő a szemveszteség nélküli aratást, a gyors cséplést és a begyűjtést. Korea már két éve harcol szabadságáért, az amerikai imperialisták és csatlósaik ellen. Acélkemények lettek a koreai katonák ezalatt a két év alatt. Mi anyagilag is segíteni akarjuk a koreai népet. Ezzel hozzájárulunk ahhoz, hogy ez a hős nép minél előbb kisöpörje a betolakodókat és kivívja szabadságát. Percek alatt több mint 3000 forintt gyűlt össze. Négyesiné 200, Parragi Miklós 150, Tariné, Fabrics Gyula, Gyürki Imre, Sántha Andor, Hegedűs Béla, Tatai József, Veréb János, Tóth Gábor, Arany László és dr. Kovács Sándor 100 forintot adtak a koreai népnek. Én 150 forintért vásároltam bélyeget. Tudjuk: ha testvéreinket a koreai népet segítjük, a mi határainkat, az egész világ dolgozó népének békéjét is védjük. Buzma Sándor Hatvan