Szabad Föld, 1953. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1953-07-05 / 27. szám
Fontos gyógynövényünk: az anyarozs A nagyalásonyi Táncsics termelőszövetkezet ötven holdas rozstábláját mintha barna festékkel festették volna, be. A kalászokból kiduzzadt, hosszúm nyúlt, megfeketedett szemek adják ezt a barna színt a rozstáblának. Anyarozst termesztenek itt, melyből vérzést elállító gyógyszert készítenek Operációknál, szüléseknél nélkülözhetetlen gyógyszer ez. Külföldre is viszünk belőle, drága gépeket kapunk érte cserébe. Már maga az anyarozs is sok pénzt ér. Kilóját 105 forintért veszi át a Gyógynövénytermeltető Vállalat. A belőle készült orvosság még drágább. Eddig csak elvétve találtak egy-egy szemet a rozstáblákon, most mesterségesen fertőzik meg az egészséges rozsot, így kényszerítik azt az értékes orvosság anyagának nevelésére. De ez nem olyan egyszerű! Csornai Károly, a termelőszövetkezet elnöke a következőképpen meséli el a módját: - Úgy választottak ki rozstáblát, hogy más kalászosokkal ne legyen határos, mert a fertőzés tovább terjedhet. Kalászba szökkenéskor, május végén a Zetor-traktorra szerelt fertőzőgépbe beöntjük a vízzel kevert fertőzőanyagot, s azt minden kalászon végigsimítja a gép. Az anyarozs nem rontja a földet, csupán a rozstermést csökkenti valamelyest. Ezt a veszteséget azonban pótolja az anyarozs magas ára. Ezen túl is, 5—6 mázsás termést ■ lehet elcsépelni holdanként az anyarozs leszedése után. Ezt a kevés munkát megéri az anyarozs jó termése. A nagyalásonyi Táncsics termelőszövetkezet anyarozsföldjén egyetlen kalász sincs, amelyikből nem lógna ki két-három szépen, fejlett anyarozs. Az anyarozs szedése igen egyszerű. A Gyógynövénytermeltető Vállalattól kapott, sziklaszedő villához hasonló szedőgépet Zeior-traktorra szerelik, s ez takarítja le a kalászról az anyarozsot. — Csak az a baj, hogy a Gyógynövénytermeltető Vállalat idő előtt adta ki az utasítást a szedésre — mondja Szőke József. — Még nem elég száraz az anyarozs, a szedőgép igen sokat elhagy letör. Mi sem gondoltuk meg ezt annak idején, s megkezdtük a szedést. A szedőgép a nyers gabonában nem is végezhet jó markát. Az ötven holdról mindössze 8 mázsát szedett le. A termelőszövetkezeti tagok gyermekei most minden idejüket a szedőgép után meghagyott anyarozs szedésével töltik. Jó kereset ez a gyerekeknek. László Emília egy nap alatt 30 forintot keresett. — A sok anyarozs összegyűlését azonban nem győznék a gyerekek — mondja az elnök. — Az aratás, cséplés után kiszelektorozzuk a termésből az anyarozsot. Megéri ezt az aprólékos munkát, hiszen hatszor több a bevételünk az ötven hold anyarozsból, mintha rendes rozsot termeltünk volna. Az ötven holdról 28 mázsa anyarozsot szedünk le, aminek az átvételi ára 294 ezer forint. Az ezen kívül termett 250 mázsa rozsból pedig 20 ezer forintot kapunk. Összesen tehát 314 ezer forint értékű terményt hordunk haza az ötven holdról, azaz holdanként több mint 6000 forint a bevételünk! S ehhez a nagy jövedelemhez nem kell költséges felszerelés, nagy tapasztalat, csak ügyesség, leleményesség s az új gazdálkodási módszerek ismerete, szeretete. Fábián Gábor Játékkal is felér az aryarozs gyűjtése! A nagyalásonyi gyerekek jó pénzt Ilyen nagyra nőtt az idén az anyarozs! kapnak az összegyűjtött anyarozsért. A gazdag termésből ne menjen egyetlen szem se veszendőbe: legnagyobb gonddal végezzük az aratást, behordást és cséplést! Apró zalai falvaik között kanyarog velünk a gépkocsi. Amerre a szem el- lát, üdezöld kukoricások, sárguló búzatáblák, szőke rozsok lengnek az enyhe szélben. Itt-ott már tanlók tűnnek elő, s rajtuk kepesorok. Gazdag terméssel fizet a határ. Bő aratás van Csácsbozsokon is. A falutól vagy fél kilométerre, a dombháton Prenner István 14 holdas egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt aratja családjával együtt 500 négyszögöles őszi árpáját. Egymást érik a kévék, szemre is, szalmára is jó a termés. A gazda felemel egy kévét, s megmutatja, hogyan húz a fej. Aztán megmarkol egy csomó kalászt, hogy közelebbről lássuk, milyen fejtetűek és kövérek a szemek. A nehéz kévék, meg a Prenner István arcán tükröződő mosoly azt mutatják, hogy megtelik a magtár: nem lesz gond a beadással, sem a jószág takarmányozásával. Mikor a termésátlag iránt érdeklődünk, a gazda csak ennyit mond: meglesz őszi árpából a 18 mázsásátlag. Prennerék úgy aratnak, hogy a gazdag termésből lehetőleg semmi se menjen veszendőbe. A markokat gondosan rakják kötélre, a kévéket szorosra kötik, s a kereszteket a partosabb helyen úgy rakják össze, hogy az esővíz alájuk ne juthasson. A keresztek alá vánkosnak odateszik a kaparékot, így az alsó kéve feje sem ér a nedves téldre, hát nem kell félni a csírázástól. A kereszt felső kévéjét, a papot pedig négy kötéssel szorítják a vállkénekhez: nincs az a vihar, amely ezeket a jól összerakott kereszteket szétdöntse. — Uraknál meg az aranyból is bitangolódó, a parasztnál meg a szalmát is félteni kell, mert abból is arany lesz — mondja beszélgetés közben Prenner István. Már búg a cséplőgép a szérűskertben.. . Két faluval tovább, a zalaapáti határban Lakner János középparaszt már viszi befelé a közös szérűre negyednapja learatott ősziárpáját. Nemcsak Laknerék, hanem a zalaapáti dolgozó parasztok közül igen sokan megkezdték már a hordást s a szérűskezben reggel óta búg a cséplőgép. Kucogi István, Varga János, Pál István, Békefi Ferencné, Ress György, Spórás József ősziárpája már zsákban van. Varga Jánoséknak 300 négyszögölön 418 kiló, Spóráséknak pedig 400 négyszögölön 589 kiló árpájuk termett A zalai pátiak nem igen emlékeznek 20 mázsás árpatermésre s most Spóráséknak is, meg Vargáiknak is jóval g6 mázsa fö ott van a termésátlaguk Busásan fizet az ősziárpa . Tavaly ősszel, amkor olvastuk a Szabad Földből, hogy az ősziárpa több terméssel fizet, mint a tavaszi, kételkedtünk — mondják a körénk csoportosuló gazdák. — Az idei termés meggyőzött bennünket Helyes az, amit pártunk és kormányunk tanácsol: az őszi árpa csaknem kétszer akkora terméssel fizet, mintha tavaszi árpát vetettünk volna! A zalaalpátiak — a begyűjtési törvénynek megfelelően — közvetlenül a cséplőgéptől teljesítik beadási kötelezettségüket. Kucogi István, Ress György, Varga János és Békefi Ferencné gabonája elsőnek kerül a földművesszövetkezeti magtárba, az ő nevüket írják fel először a gabonableadásban élenjárók közül a dicsőségtáblára. Zalaiapáttól 5 kilométerre, az apáti állami gazdaság szérűjén is búg már a cséplőgép. A gazdaság dolgozói négy nap alatt aratták le a 90 holdnyi ősziárpát, a cséplést 5 nap alatt akarják befejezni De nemcsak a munka gyors elvégzésére, hanem a szemveszteség kiküszöbölésére is minden lehetőt megtettek. A tarlón gondosan összegereblyézték a kaparékot, hordás közben takaroson rakják a szekereket, nem hull el útközben egyetlen kalász sem. A cséplőgépnél is gondos munka folyik. A nedves szalmájú őszi árpát jól szétterítve ejti a dobba s az etető s a gép törekrázója alatt nem lehet egyetlen szem elhullott magot se találni A kazalban sincs olyan kalász, amelyikben szemet hagyott volna a gép. A gazdaság vezetői, arató- és cséplőmunkásai megérdemlik, hogy gondos munkájukért megdicsérjük őket. Miért pocsékolják az árpát a martonvásáriak? Hazafelé jövet megállunk a martonvásári kísérleti gazdaság learatott ősziárpa-táblája mellett. A tarlón hányaveti módra összedobátt árpakeresztek lapulnak s az elmaradt kalászokat a gereblyézetlen tarlóba úgy belemosta az előző napi zápor, hogy ember legyen a talpán, aki összegyűjti. A gereblyézés elmulasztásával a martonvásáriak kát, holdanként legalább 15 kiló árpát hagytak pocsékba menni. A 60 holdas táblán ez mintegy 9 mázsa abraktakarmányra rúg, melyből a kukoricatermés betakarításáig 4 sürdőt lehetne előkészíteni a hizlalásra! A jó termés veszteségmentes betakarítása egyformán érdeke minden állami gazdaságnak, termelőszövetkezetnek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztnak. Az aratás, behordás és a cséplés munkáját mindenütt végezzék olyan gonddal és lelkismerettel, ahogy azt a zakapáti állami gazdaságban végzik! 4 Szabad Föld A vadrepce irtása vegyiszerrel A gyakorlat és a tudomány együttműködésére a mezőgazdaságban is szükség van. Még folyik a harc a nagyobb termésért. Jelenleg legfontosabb feladatunk a növényápolás. A rendkívül csapadékos időjárás nemcsak kultúrnövényeink, hanem a gyomok fejlődését is gyorsítja. A gyomok elleni küzdelem nem könnyű feladat. A tudomány azonban ismét segítségére sietett dolgozó parasztságunknak. Kutatóintézetünk dolgozója, Hetényi Ernő tudományos segédmunkatárs kísérletet végzett hathatós gyomirtószer megállapítására. A székkutasi kísérleti gazdaságban Hetényi Ernő vadrepcével fertőzött zabtáblát választott ki kísérlet céljára. A vadrepce száma négyzetméterenként meghaladta az 50-et. Gyomirtásra 1—2 ezrelékes Spritz Hormit nevű vegyioldatot használt. A tízholdas, erősen fertőzött táblán a gyomirtószer kipermetezése után a vadrepce fejlődése megállt. A zab gyommentesen fejlődött tovább. Kísérletünk tehát eredményre vezetett. Ajánlatos ennek a módszernek nagyüzemi alkalmazása. - Nagyon sok munkaerőt megtakaríthatunk vele. A gyomtalanítás a Spritz Hermit kétezrelékes oldatával tökéletes. A kísérlet széleskörű nagyüzemi alkalmazása újabb bizonyítéka a tudomány és a gyakorlat sikeres együttműködésének Géderházi Ferenc gyapottermelési kutató Ötödször kapálnak a kismarosi határban Rudolf Béla kismarosi dolgozó paraszt utolsót fordult az ekekipával kukoricaföldjén. Mikor kiért a dülőútra, megcsapkodta a lovak nyakát, becézve szólt hozzájuk: — Na ti is megtettétek a kötelességeteket. Ezt a darabot az idén már negyedjére kapáltátok meg! Szekér elé fogta a lovakat, az ekekapát otthagyta a dűlő szélén, hazafelé indult. A faluba érve bekiáltott az egyik udvarba: — Te János! Mehetsz holnap kapálni Kinn hagytam az ekekapát. Ha végzel, szóljál Hoffmann Ottónak, ő következik utánad. Az ekekapa Rudolf Báláé, ővette. De amikor arról van szó, hogy egy tő kukoricát, burgonyát sem ölhet meg a gyom a határban, akkor senki sem mondhatja az ekekapáról: „ez az enyém, neked semmi közöd hozzá!” Herz János éppen úgy használta Rudolf Béla ekekapáját, mint a többiek, akikre éppen sor kerül. A kismarosi mezőgazdasági állandó bizottság szervezte ezt így, még kora tavasszal. Azóta a lovakat is szívesen adják kölcsön egymásnak a gazdák, tudják, hogy mindenki jól gondját viseli a szerszámnak, jószágnak egyaránt, nem érheti kár a gazdát. A mezőgazdasági állandó bizottság azonban nemcsak a szerszámokat, igákat tartja számon. Ügyel arra is, hogy senki se késlekedjék a növényápolási munkákkal. Megtörtént az, hogy Hock Ferenc rosszul sikerült lucernája helyébe kukoricát vetett, s ennek a kapálásával megkésett. Egy-két napig még csak elnézte ifj. Kreisz Ferenc a dolgot, de harmadik napon már nem állhatta szó nélkül: — Kapáljad már, ne a gaz! — De még kicsi a tengeri, — volt az ellenvetés. — Kicsi a tengeri? Két nap múlva már a gaz lesz nagy, s akkor semilyen tengerid sem lesz — vágta el a vitát ifj. Kreisz Ferenc és saját igáját, ekekapájáit adta kölcsön Hock Ferencnek. Ezt a társadalmi ellenőrzést minden gazda gyakorolja a községben. Még a csősz is jelentést tesz esténként a növények állásáról, így szinte minden tő kukorica, burgonya állapotáról tudnak a tanácsházán. Az állandó bizottság jól megszervezett munkájának köszönhető, hogy sok kismarosi gazda már ötödször kapál, hogy a határ olyan, akárcsak a virágoskert. A szobi járásban Kismaroson legszebbek a kapások! Itt az aratás ideje, közeledik a cséplés. Az az idő, amikor a gazda számot vet az évi munkával, az évi kenyérrel. Az az idő, amikor a legtöbb munka vár a gazdára: hol a cséplőgépnél ügyelni, hol a magtárba vinni a gabonát, hol a szalmakaza helyét kijelölni Ezt a munkát is megkönnyítik majd egymásnak a kismarosiak. Mint tavaly, az idén is „párba állanak”, s míg a gazda otthon hordja a zsákot a hombárba, addig a gépnél segítő párja intézi el a mérlegelést, sőt a beadást is. Megbízhatnak egymásban, mert következő nap megfordul a szerep: az, aki a gépnél volt most a saját gabonáit hordja, s az, aki tegnap otthon volt, a gépnél intézkedik ő helyette. Nagyobb lesz a termés, több lesz a jövedelem, ha bimbózáskor fejtrágyázzuk a gyapotot A Szovjetunió gyapottermelő kolhozaiban és szovházaiban évek óta igen jó eredménnyel alkalmazzák a gyapot tenyészidő alatti fejtrágyázását. A fejtrágyázás eredménye akkkor a legnagyobb, amikor a talaj tápanyagszükségletének megfelelően összeállított istállótrágya és műtrágyakeverékkel végzik. J. Csumanov, a szovjet mezőgazdasági tudomány doktora a gyapot fejtrágyázásáról írott cikkében megállapítja, hogy a terméshozam kát, holdanként három—öt mázsával emelkedik, ha helyesen és idejében végzik el ezt a munkát. A kolhozok és szovhozok a második fejtrágyázást a gyapot bimbózása idején alkalmazzák, éspedig úgy, hogy a növényektől 22—25 centi távolságra és ugyanilyen mélységre a sorközökben barázdákat húznak és abba szórják a trágyát. Barázdahúzásra igen jól felhasználhatók az öntözőbarázdák készítésére átalakított ekekapák. Ezeket a kapákat úgy járatják, hogy kártra tegyenek a bimbózó gyapotnövényekben. Azokon a gyapottáblákon, ahol világoszöldek a levelek, nitrogéntartalmú trágyával fejtrágyáznak. Ahol viszont a gyapot buján fejlődik, kevesebb nitrogént és több foszfortrágyát adnak a földnek. A tejtrágya készítésénél ügyelnek arra, hogy egy rész műtrágyához, két rész érett istállótrágya kerüljön. A szervestrágyákkal kevert műtrágyát a gyapot könnyebben és gyorsabban tudja felhasználni, mintha csupán gyári készítésű szervetlen trágyákat használnak. Az Azerbajdzsáni Gyapottermelési Kutatóintézet adatai szerint a kevert fejtrágyával végzett kísérleti parcellák kat, holdanként mintegy 130 kiló magvasgyapottal fizettek többet, mint ott, ahol csak műtrágyát használtak fejtrágyaként. Termelőszövetkezeteink, állami gazdaságaink a szovjet gyapottermelők példáját követve, alkalmazzák a bimbózás alatti fejtrágyázást. A fejtrágya összeállítására és részletes alkalmazására kérjenek tanácsot a Gyapottermeltető Vállalat agronómusától, vagy a gépállomás mezőgazdászától. Előzzük meg az aratási cséplés! baleseteket! A MEDOSZ hírei A MEDOSZ elnöksége határozatot adott ki az aratási és cséplési munkánál előforduló balesetek megelőzéséről. „ A határozat többek között kimondja, hogy az ÜB-elnökök és munkavédelmi felelősök ellenőrizzék, hogy a traktorok, cséplőgépek, kombájnok fel vannak-e szerelve az előírt védőberendezésekkel. Ellenőrizzék azt is, hogy az etetők, kévevágók részére biztosítták-e a munkaruhát és védőszemüveget. Az elnökség határozata felhívja minden szakszervezet vezető és aktíva figyelmét, hogy legyen példamutató a biztonsági előírások betartásában, használja a védőberendezéseket, s hívja fel azok használatára dolgozó társainak figyelmét is. A BÁBOLNAI állami gazdaságban az idén eddig 278 időszaki dolgozó lépett be a MÉDOSZ-ba. Ez a gyara-podás annak köszönhető, hogy az üzemi bizottság tagjai, a szakszervezeti megbízottak és aktívak lelkes nevelőmunkát végeztek az időszaki dolgozók között is. Ezenkívül a szakszervezet minden panaszt sürgősen elintéz, s gondoskodó a munka utáni szórakozásról, rádiót és könyveket adott ki a munkásszállásokra.• AZ ÁGASEGYHÁZI állami gazdaságban az üzemi bizottság pár hónappal ezelőtt elhatározta, hogy megszervezi a 100 százalékon alul teljesítő dolgozók patronálását. Az üzemi bizottságnak ez a fáradozása eredménynyel járt: a gazdaságban ma már nincsenek 100 százalékon alul teljesítők. * ROSSZUL DOLGOZIK a sátoraljaújhelyi erdőgazdaság üzemi bizottsága A gazdasághoz tartozó kemencpataki erdészetben igen kevés gondot fordítanak az ott dolgozók elszállásolására és élelmezésére. Előfordult olyan eset, hogy az ebédlőt bezárták, s a munkások a lépcsőn, vagy a lépcső kartájára ülve fogyasztották el ebédjüket. A gazdaság vezetői a felterhelőknek járó ruhákat az év eleje óta csak ígérgetik, de még mindig nem adták meg. Az üzemi bizottság ne tűrje ezt fejbólintó János módjára, hanem lépjen fel erélyesen a gazdaság lelkiismeretlen vezetőivel szemben. Felvétel a technikumi tanárképző tanfolyamra Az Agrártudományi Egyetem Tanárképző Intézete felvételt hirdet 10 és félhónapos mezőgazdasági technikumi tanárokat képező tanfolyamára. Felvételre jelentkezhetnek azok a 40. évüket be nem töltött mezőgazdasági és kertészei szakemberek, akik az Agrárudományi Egyetemen, illetve a korábban megszűnt 3 és 4 éves mezőgazdasági akadémiákon és kertészeti főiskolán oklevelet szereztek és annak elvégzése után legalább egy évi gyakorlattal rendelkeznek. A tanfolyamon a hallgatók a vizsga eredményeként mezőgazdasági technikumi tanári oklevelet kapnak, s a tanulmányi idő eltelte után azonnal elhelyezést nyernek. Az Intézetben növénytermesztési, állattenyésztési, mezőgazdasági-gépesítési, kert- és szőlőgazdasági szakon történik az oktatás. A felvételi pályázatban meg kell jelölni, hogy a jelentkező melyik szakra kéri felvételét. A felvételhez szükséges az iskolai képzetséget igazoló oklevél vagy annak hiteles másolata, részletes önéletrajz, jelenlegi beosztással és pontos lakcímmel és vagyoni bizonyítvány a szülők lakóhelyéről kiállítva. A hallgatók a tanulmányi idő alatt a díjmentes ellátáson kívül családi állapotuk és előző fizetésük figyelembevételével ösztöndíjat is kapnak. A pályázatokat a földművelésügyi miniszérium szakoktatási főosztályára (Budapest, V., Kossuth Lajos tér 11., III. em. 377.sz.) kell beküldeni 1953 július 15 ig.