Szabad Föld, 1954. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-03 / 1. szám

. Hegedűs András elvtárs beszéde a Központi Vezetőség ülésén tTo'ytatás e ?. otda'ról) feladás történ!, de ez évben is a tarló- hántást osaik nagv késedelemmel és mindössze 60 százalékban végeztük el, p mélyszántás]' terv teljesítése pedig december 15-én mindössze 75.5 száza­lék. Mi az elmaradás oka?'Nem az, hogy a dolgozó parasztok és tsz-íagok nem látják ezen munkaiatok jelentőségét, hanem az, hogy a tarióíisníás egybe­esik az aratással, a mélyszántás pedig *• betakaritással és vetéssel, s ígv a t-aríöhántás-ra, mélyszántásra legtöbb­ször egyszerűen nemi jut idő. A megoldás: sokkal nagyobb gépi segítséget kel! adni mindkét alap­vető mezőgazdasági munka elvég­zéséhez, mind a termelőszövetkeze­teknek, mind az egyénileg dolgozó parasztoknak. A talaj termel éken vs égének növelésé­hez tartozik a talai védelme, különösen á szél és eső pusztító hatásaival szem­ben. Országunkban ez azért bír-nagy jelentőséggel, mert szántóterületünk je­lentős része, mintegy 2.5 millió kh. az erős erózió veszélyének kitett terű,let. Évente különösen a nagy záporok ide­jén ©ok-százezer holdon romlik a talaj minősége és az egv-egv tavaszi esőzés után — anélkül, hogv tudomást szerez­nénk róla — szinte tíz- és százmilliós károkat okoz népgazdaságunknak. Nem nézhetjük tétlenül, hogy szántó­területünk ilyen nagy százalékán évről évre pusztuljon a termőtalaj. Haladék­talanul meg kell kezdeni a talaj adott­ságaitól függően a vízszintes talajmü- velés alkalmazását, a fásítási, az évelő füvek vetését, szél által veszélyeztetett '•erőieteken pedig mezővédő erdősávokat kelj ültetni: « addig, amíg ezek hatása nem érezhető, sávos vetéssel kell vé­deni a termőtalajt. Országunkban a gazdag .szántófölde­ken kívül — amelyek gondos művelés mellett még 6zá-raz időjárás esetén is kiváló termést hoznak — nagy terüle­teket, sok tíz- és százezer holda-kat ta­lálunk, amelyek talaj javítás nélkül ke­vés termést adnak. - A legnagyobb megoldásra váró kér­dés: a szik javítása, amely már több, mint két évszázad óla foglalkoztatja haladó tudósainkat és szakemberein­ket. Szikeseink termővé tétele leg­gyakorlatibb eszközének bizonyult az öntözés, amelyre nagy lehetőségeink vpnnak, tekintve, hogy szikeseink zö­me a Tiszántú’oo van. Ezen terület nagy része, a már tervbevett öntöző- rendszerek. megépítése után öntözhető lesz. A szikesek termékenységének ön­tözéssel való növelése megsokszoroz­za az egy holdon nyert terméshoza­mot: azokon a szikes legelőkön, aho-l átlagosan 3—4 mázsa szénának meg­felelő fii terem, öntözéssel holdanként 14—lő mázsa rizs termelhető, amely forintban kifejezve legalább ötven- szer többet ér. Szikeseink azonban csak akkor vál­nak igazán termővé, ha az öntözés segítségéve'., szakítva az egyoldalú rizstermeléssel, vetésforgót vezetünk be, ha a rizs úján öntözött füves- herés keverékeket honosítunk meg, és ennek segítségével, hosszabb idő alatt igazi termőtalajt teremtünk az elron­tott sziktalaj helyébe. Ez az egész népgazdaság termőerői növelése szem­pontjából fontos munka most vette kezdetét. Ezen az úton a Tiszántúl, Hajdú, Szolnok, Békés és Csongrád megyék szikes területein gazdag, ma­gasszínvonalú földművelést fogunk teremteni. Ezzel a kérdéssel tudósa­inknak és szakembereinknek is úgy kell foglal koz niok, mint a magyar föld termékenysége fokozásának egyik legfontosabb megoldásra váró fel­adatával. A szik után a legnagyobb javításra szoruló területek a laza homoktalajok, amelyek termékenysége legnagyobb- mértékű kibontakozásának — hosszú évtizedek tapasztalatai alapján — a legjobb módja, szőlők és gyümölcsö­sök telepítése. A szabolcsi homokon', ahol kai. holdanként 5—6 mázsa rozs terem, jó kezelés mellett kertészeink 60, sőt 100 mázsa almát, azaz értékben több mint húszszor annyi termést is elérnek. Nem kisebb az aránv a Duna- Tisza-közén telepített szőlőknél és barackosoknál sem. A homokos területek megjavításának azonban általános módszere mégsem (II. [ lehet a szőlő és gyümölcsösök telepí­tése. Számításba kell venni, hogy a homokos szántóterület másfélmillió hold. Ezeken a területeken gyorsan meg lehet és kell is javítani á termés­hozamokat, zöldtrágyázással: s itt a másodtemiést .••is szinte kizáró a>; a zöldtrágyázás érdekében kel) beállíta­ni; ezeken a területeken gabonafélék után rávetéssel, vagy tarlóvetéssel olyan növényeket kell termelni, ame­lyek nagytömegű zöldtrágyát adnak és javítják a talaj termőképességét. Javításra szoruló talajaikon nagyon nagy fontossága- van annak, hogy ki­dolgozzuk a talaj sajátos agrotechni­káját, amellyel minden nagyobb beru­házás nélküli is lényegesen lehet nö­velni a földművelés technikáját. Leg­jobb tudósaink és az élenjáró gyakor­lati termelők szinte minden nálunk előfordulható talajra kidolgozták a megfeleld művelési módot. Igv például Westsik Vilmos Kossuth-díjas kutató kidolgozta a szabo’.csmegyei homok megjelelő agrotechnikáját szántóföldi művelés mellett. Az általa kidolgozott termelési módszerek segítségével olyan területeken, ahol a homok átlagosan 3—4 mázsa, rozsot hozott, és jobb évek­ben sem adott többet 4—6 mázsánál; ahol a burgonya átlagosan mindössze 26 mázsa volt: tízéves átlaggal 12 má­zsa rozsot és 80 mázsa burgonyát ta­karítottak be holdanként. A földműve­lésügyi minisztérium, a tanácsok és a mezőgazdasági szervek, felhagyva a mezőgazdaság tűrhetetlen, sablonos rezeíé-sével. terjesszék el ezeket a mód­szereket. Mindezek az intézkedések: a trágyá­zás, a- helyes vetésforgó alkalmazása, a t-ala-j adottságainak megíeieő mű­velési mód. a talaj védelme — terme­lékenyebbé teszik mezűgazdasá°'un,:.-af, gazdagabbá, termőbbé szántóíőldein- ket. Ez a mezőgazdasági termelés álta- ános fellendítésének alapkérdése, éz az egyik legfontosabb feltétele annak, hogy a mezőgazdaság ki tudja elégí­teni a lakosság egyre növekvő igényeit élelmiszerekben, és növeln. tudja e könnyű- és élelmiszeripar nyersanyag­bázisát. ^A kenyórgabonaíermeló* fejlesztéséről A mezőgazdasági termelés előtt átló feladatok között a legalapvetőbb az ország lakosságának maradéktalan és zavartalan ellátása a legfontosabb élelmiszerre': kenyérrel, liszttel és tésztafélékkel, hogy soha többé ne fordulhasson elő zavar dolgozótok ke­nyérellátásában. és ne ismétlődhes­sék meg olyan- helyzet,. mint amilyen ez év első félévében volt. E cé] érde­kében nemcsak az évi rendes szük­ségletet kell biztosítani, hane-m jelen­tős tartalékokat is kel! gyűjteni, hogy í-z ország lakosságát minden'léle kö­rülmények között el tudjuk látni ke­nyérrel. E feladat megoldásához éven­te legkevesebb 30—32 millió mázsa kény ér gabonát, búzát és rozsot kell termelnünk. Hogy tudjuk biztosítani ezt? A kenyérgafoonafélék vetésterülete ■z .elmúlt években csökkent, s a fel- szabadulás előtti 10 év átlagánál többszázezer holddal kevesebb. Ez év­ben az előzetes jelentés szerint köze! 3.4 millió holdat vetettünk be őszi búzával és rozzsal, azaz több mint 300.000 holddal többet, mint az el­múlt, évben. Ahhoz, hogy ekkora te­rületen elegendő mennyiségű kenyér­gabonát tudjunk termelni, kát. hol­danként . legkevesebb 9 mázsa ter­mésátlagot kell elérni. Megoldottnak e kenyérgábonakérdést a mi viszo­nyaink között csak akkor tekhtheijük, ha a jelenlegi vetésterületet fenntartva kmyérgabonábó e érjük a ka', hotdan- kénti 9 mázsa termést, azaz akkor, ha az elmúlt 6 év átlagához képest kát. holdanként I—1.5 mázsával emel­jük a termésátlagot. LehetSéges-e ilyen fermésáüagnöve- kedés 2—3 év alatt? A legjobb állami gazdaságoknak, termelőszövetkezetek- nék és az egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztok tízezreinek termés­átlagai azt mutatják, hogy igen: ilyen termésnövekédés elérhető. Önmagától, erőfeszítés n4j,küJ, termé­szetesen ilyen eredményt nem' lehet elérni, de ha a -párt ezt cé’.uVtüzi ki és ha- a mezőgazdaság általános fel­lendítésére irányuló intézkedesvken belül erre összpontosítjuk az erőftd, akkor ezt a célt feltétlenül elérjük és két-három év alatt a kenyérgabo­na terméshozama növekedésének eredményeként a kenyérgabona ­kérdést hazánkban megnyugtatóan oldjuk meg. Az erők összpontosítása azt jelenti, hogv a -kenyérgabona számára kell biztosítani a legjobb terű eteket, azaz a legjobb eiőveteménvt, és nem sza­bad megtűrni többek között például azt, hogv ahol csak elkerülhető, kalá­szom után kalászost vessenek. Minden termelőnek mindent el kel! követnie azért, hogv jó magágyat ké­szítsen és arra kel! törekednie, hogy a magágy a vetéskor mindenképpen beéredet} legyen. Az őszi vetések ha­táridejét feltétlenül előbbre kell hozni; sokéytizédes tapasztalatok szerint az ország legtöbb megyéjében, az októ­ber második felében való vetés keve­sebb termést ad. mint a szeptember- végi vetés. A késői vetés káros hatásával kap­csolatban érdemes megemlíteni, hogy ez évben Vas megyében, ahol tavaly október 20-ig elvégezték az őszibúza- vetését, a termésátlag kát. holdanként 12.2 mázsa volt; Somogy megyében, ahol a búza termelésének feltételei nem sokkal rosszabbak, mint Vas me­gyében. az őszi vetéssel megkéstek, december 20-án fejezték be és termé­sük 9.7 mázsa lett, azaz 2 és fél má­zsával kevesebb, min-t Vas megyében. A kenyérgabona-vetésterületekre kell összpontosítani a- műtrágya jelentős részét is, különösen a nitrogén-műtrá­gyái; azokat a gabonákat, amelyeket nem a legjobb előveteméov, például a kukorica után vetettek, holdanként legalább 50—60 kg, sőt egv mázsa nitrogén műtrágyával kell tavasszal fejtrágvázni. Azokra a húzavetésekre, ahová fejtrágyázás céljára nem tu­dunk -biztosítani műtrágyát, fel kell használni az érett istáliótrágvát és a komposzt-trágvát is. A tavaszi fe: trágyát ás fontosságát azért is alá kél! húzni, miért az ezévi száraz időjárás és a novemberi fa­gyok titán vetéseink fejletlenek és most nagvon ©ok függ a vetések feb­ruár-március eleji fejtrágyázásától, to­vábbá koratavaszi megmunkálásától, azaz szükség szerinti hen gerez égétől, vagy fogasolásától. T ermelőszövetkezeteink, egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjaink saját érdekükben, de népünk za­vartalan kenyérellátásának bizto­sításáért is, kövessenek el min­dent azért, hogy kenyérgabona- félékből már az 1954-es évben gazdag aratásunk legyen. A gabonatermelés fejlesztése érde­kében el ke l terjeszteni az edd g be­vált élenjáró módszereket, ígv a ké­rész lezettsorú vetést,' amely az ezévi összesített adatok alapján a- következő eredményt hozta: Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok és a termelőszövetkezeti fa- gok egyénileg is messzemenően érde­keltek abban, hogv kenyérgabonából na-gv termést érjenek el. A beadási kötelezettség független a lermésered- ményektől és csak a szántóföld terü­letéről és minőségétől függ. Minden mázsa többlettermés tehát szabadpia­con kerülhet értékesítésre. Az 1 mázsa helyesen alkalmazott nitrogénműtrá­gya legalább másfél mázsa termés- többletet- hoz. azaz 80 forintos befek­tetés félév alatt több mint hérom- 1 négyszeresen térül vissz-a. Az a foga­soiás, vagv hengerezés, amelyet ta­vasszal & bűz a vetéseken végeznek — persze csak akkor, ha szüksége- és- ha idejében végzik — könnyen hozhat kát. holdanként 1 mázsa terméstöbb­letet. azaz 200—300 íprjntos jövede­lemtöbbletet. Pánt- és tanáesszerveiuk ne sajnálják «z ídót és fáradságot, behatóan tanulmányozzák megyéikben, illetve járásaikban a kenyérgabonater­melés. helyzetét: az élenjáró termelő- szövetkezetek, dolgozó parasztok és áll-ami gazdaságok tapasztalatait: ezek elterjesztésével biztosítsák a kenyér- gabonafélék nagy '.ermésátlagát. IV. Szilárd lakaíniánralap iiieúlerrinlévérol A nővénvtermelésen be ül — a ke- uvergabona-aérdée megoldása mellett — a legfontosabb a takarmány terme­lés növelése és ezzel szilárd taloár- mánva-lap. azaz jelentős takarmány- ta-rtalék létesítése. A takarmány dön­tőbb szerepet játszik a* állati szerve­zet kialakulásában és a hozamok nö­velésében, m'nt az -állat fajtája, vagy származása. Sehol a világon még nem alakult ki nagy teje'óképess&gű. na-gv- Jioza-mú állomány, bőséges takarmány Wélkfll. Sok évtized ta,paszta!ata rrroWja e-kérdés jelvnitőségét allé 'fen vész lésünk fejlesztése szempontjából. . A fejszabadi-Já.5 előtt Magyarorszá­gon az áüattenvbyztés hozama . egy-k évről a másikra — egv-egv száraz esz­tendő után közé. a felét* csökkent. Bár a dolgozó parasztság, eagv erőfeszí­téssel. az 1952-e© rossz taVarmá-Kyter- mésü év után a létszám tekint etetőn fenn tudta tartani állatáltomár.yát; a hozamok minden erőfeszítés ellenére is erősen leosöücken'ek. A szilárd fa-karmánvajap megterem- tés* taka-rmánvnövénveiink termésátla­gainak növelésétől, továbbá » teker­ni ánvfélék veszíeséí-menfe- betakarítá­sától és észszerű lehasz-n-ála-sától függ. A szilárd takarmarralap niegterenVésc érdekében fel tét fenti csökkenteni kei! a takamány-Mhasználáéttn belül az abralkrak-ármánvoteaL és növelni kel! a zö'dfailc,ármányf. széna-féléiket és a slló-t. Ez olcsóbbá feszi a; állattenyésztést és lehetőséget ad n-agyotob mennyiségű állattenyésztési hozam előállítására. A szilárd takarmányai!ap megterem­tésénél gondolnunk ke 1 a~a is. hogy országunkban általiban a Vhér;e;éiék- bem ven ina-gyóbb.hiány.' ezért az .egves tek-arróényfólék termesztésénél« legna­gyobb figyelmet a nagy fehérjetartalmú takarmányok, köztük elsősorban a lu­cerna vetésterületének és termésátla­gának növelésére kell fordítani. Az évelő hereíélékei és ezen beiül a lucernát — egyéb ■ takarmányféléit ve­tés terűiéit éneik rovására is — .érdemes növelnünk, mert ezzel több és értéke­sebb takarmányt kapunk. A lucerna é© egyéb pillangós virágú a k vetésterületének kiterjesztése érdeké­ben a legszükségesebb a vetíőmagalap megteremtése. A lucerr.am-a-gtenne'is fokozása érdekében a mag mázsámként] á-rát fej kél emelni a jelenlegi 600 forintról 1500 forintra, és szerződés*? termelés, útján nagymennyiségű lucer- n-am-agot kell termeké, n-i. összes takarmánynövényetek közül jelenleg a legnagyobb jelentősége a kukorica termelésének van, .a-me vet kö­zel 2 malió holdon, azaz az ország számi éterül ötének 20 százalékán .terme­lünk. A kukorica-termésátlag növelésé­nek és a szilárd takarmánya! a-p meg­teremtésének az egész mezőgazdasági termelés fokozása szempontjából! is nagy jelentősége va-n. A kukorica terme ié? tokozását az el­következő években elősegítjük azzal, hogv 'szerződései^ úton heterózls kuko- rioavefőmiagoí termelünk és lehetővé tesszük, ho-gv a d-alg'őáó n-araszíolk és termelőszövetkezetek ve-tőmagjük-at le­cseréljék héterózi-s -kukoricára. Sok hazai és. külföldi tapasztalat is bizonyítja, hogy a heteróz.js kuko­ricából nyert vetőmag Mi-ként másfél-két mázsa terméstöbbletet is adhat. ,A mezőgazdasági termelés fejlesztése érdekében még komolv pénzügyi áldo­zatok. árán is érdemest ilyen vetőmag­gal ellátni az egész országot. Emellett elsősorban az -állami gazdaságokban és termelöszöve.kezetekben el kell ter­jeszteni a kukorica négyzetes vetéséi, amely megkönnyíti ■ a .növényápolás: munkák gépesítését és nagyobb termés­átlagot eredményez. .4 szilárd takarmányalap létrehozá­sában országunkban nagy jelentősége ven a silózásnak. Segítségével olyan löniegtakarm,anyokaí tudunk értékesíte­ni, amelyekkel az összes tataarmánvíé- iék közül a legnagyobb takarmány ért ék -termelhető; ilven a silókukorica és az édescirok. Emellett sok-mfi'ló mázsa olv'an mellékterméket tudunk takar­mányként felhasználni, amelyek siló- zás nélkül ■ teljesen hasz-náthata; latina valóak, vagv értéküknek jelentős részét elvesztik, ilven többe, között o bubo- rica szára, a cukorrépa és'tateríitányi- répa levele, a napraforgó tányérja. A silózás terén az elmúlt években jelentős eredményeket értünk el." A felszabadulás előttihez képest si'ó- zótt takarmányok mennyisége meg- harmincs.zorozódott. De ugyanakkor kevés gondot fordítottunk i minő­ségre. A sflőtek-armány készítése etsSsorv bán a. nagyüzem .módszere, ezért pár­tunk és kormányunk elsősorban az állami gazdaságokban fokozza a siló- építést, de emellett nagy támogatást ad a termelőszövetkezeteknek is. A termelőszövetkezetek csak ebben az évben 300.000 köbméter állandó jel­legű sí'ót építenek és mintegy I mil­lió köbméter si-lótakatmányt készíte­nek. Kormányunk a háztáji gazdaság szükségletei mértékében silóépítési se­gélyben részesíti a termelőszövetkezeti tágokat és az egyénileg gazdálko­dó dolgozó parasztokat is. Ez év. Őszén az egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztok közel 1 millió köbmé­ter si-ótakarmányt -készítettek, s ez több mint húszszorannyi. mint a-meny- nyit a nagybirtokos Magyarországon készítettek az összes földesúri nagy­gazdaságokban. Ez évben Magyarországon már mintegy 5 mii Hó köbméter siló ké­szül. Ha ezt ceak tejtermelésre hasz­nálnánk fel, ezáltal mintegy három- negyed milliárd liter tejet kapnánk. Ezzé; az eredménnyel azonban ko­rántsem lehetünk megelégedve. Je­lenlegi állatállományunk megköveteli, hogy a silózást a mainak legalább két-háromszorosára emeljük. A siló- takarmány felhasználását ki kell ter­jeszteni nemcsak a. téli, hanem a nyárvégi takarmányozásra is, a zöld futószalag hiányainak pótlására. A takarmánytermelés szempontjából legelhanyagoltabb terület a rét- és legelőgazdálkodás. Rétjeink és lege­lőink ' egy része olyan, hogy szégyene egész mezőgazdaságunknak. Termelő- szövetkezeteink, állam; gazdaságaink nagy része, és sok község is, nagyon elhanyagolja a legelőket, ezért azok elgazosodnak és hozamuk rendkívül alacsony. Lehet-e ezen segíteni? Ér­demes-e a legelővel, réttel többét fog­lalkozni? Feltétlenül! Több gyakorlati tapasztalat mutat­ja, hogy a műtrágya értékben a leg­nagyobb eredményt éppen legelőkön és réteken adja. A rét- és legelő na­gyon is meghálálja azt a munkát, amit javítására, nevelésére fordítunk. Termelőszövetkezeteinknek, taná­csainknak és az állami gazdasá­goknak fontos és halas/thatatlan feladata a rétek és legelők rend­behozása. • A mezőgazdasági termelés általános b^'rüi. » kenyérgabonater- inelés felemelése mellett, a takarmány- termelés növelésére, szilárd t-akar- mányalap megteremtésére kell az •rönkét fordítani. Ezzel megteremtjük áií-aiitenyósztósiünik állandó, megszakí­tás nélküli növelésének legfontosabb alapját, s ezzel egyben nagy lépést te­szünk előre a belterjes, magasabb szín­vonalon álló mezőgazdaság megterem­tése felé. V. Ar. ipari és olajosnwvénvek termelésóről A növénytermelés harmadik nagy csoportja: az ipari és az olajosnövé­nyek. A felszabadulás után dolgozó parasztságlink talán ezen a téren ért el legnagyobb eredményt, mert ezen növények vetésterülete a felszabadulás előttihez képest megnégyszereződött. Különösen erőteljesen fejlődött a eu- korrépatermeiés. Ez évben csaknem há- -omszorarvnyi cukorrépát termeltünk, mint a felszabadulás előtti tíz év át­lagában. Olaj psn övéin veink közül a napraforgó fejlődött a- leggyorsabban: vetésterület* ksOkszoros.a a ielsza'badu- lás előttinek, .és olaj termelésiünk ez év­ben, a felszabadulás előtti tíz év átla­gához viszonyítva negyvemszeres. Az ipari és olajosnövények együttes vetésterületének további növelése nem lehetséges, mert vagy a- kenyérgabona, vagy a takarmányalap rovására menne és ez komoly károkat okozna.. Ugyan­akkor a könnyű- és élelmiszeriparnak több nyersanyagot .kell kapnia .ahhoz, ho-gv a lakosság szükségleteit, meg­felelőén ki tudja elégíteni. Ennek csak egv módja van: a termésáflagbk növe­lése. A legjobb állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztok kiváló ter­mésátlagai mutatják legjobban ezen a téren meglévő hatalmas tehetőségete­ket. Ezeket - akkor tud juk a legmegfele­lőbben kihasználrni, ha azokon a terü­leteken helyezzük el az ipari növénye­ket. ahofl termelésükre a legjobb .lehe­tőségek vannak: aho) a dolgozó pa­rasztok' ismerik a növény termelési feltételeit és ezért kedvvel és szívesen termelik. Gyorsan válio-zta-tnunk kel! a jelenlegi helyzeten, amikorjs teljesen a szerződtető vállalatok alkalmazottai­nak ké-nve-kedvére van bízva, hogy mit, hot termeljenek. v A dolgozó parasztság bevonásával haladéktalanul ki kell jelőfni azo­kat a körzeteket, ahol az egyes ipari növények termelésére a leg­kedvezőbbek a feltételek és itt le­hetővé keit tenni, hogy a dolgo­zó parasztok és termelőszövetke­zetek ne egy. hanem három évre kössenek szerződéseket. A szerződéses növények között kü­lönösen nagy gondot kell fordítani a, cukorrépa termésátlagának növelésére, amely a legnagyobb vetésterületü ipa­ri növényünk, továbbá a kender ho­zamának növelésére, mert ez az a rostos növényünk, amellyel hazánkban e textilipar számára legnagyobb érté­kű nyersanyagot tudjuk termelni, va­lamint a dohánytermelésre és különö­sen a dohány értékes fajtáira. A gyae potterme!est az eddiginél kisebb kere­tek között folytatjuk és közben elő kell állítanunk olyan fajtákat, ame­lyek meg tudnak birkózni a- hideg ta­vaszi időjárással is és biztos ternjési adnak. Az ipart növények termésátlagának fokozása érdekében legfontosabb az őszi mélyszántás és trágyázás. A ter­melőszövetkezetek és egyéni teg gaz­dálkodó dolgozó parasztok az ez év­ben jóváhagyott szerződéses, feltételek gzePint már lényegesen nagyobb árat kapnák, ha a szerződésben megszabott átlagoknál több termést -adnak be. Egv. mázsa cukorrépáért forintra át­számítva, a- különböző szolgáltatások­kal. 100 mázsán alul az egvéni terme­lő 27.20 forintot, 150 mázsán felül 42.20 forintot, a terme lő szövetkezet 57.20 forintot kap. Emellett igen jelen, tösek azok a kedvezmények, amelye­ket a szerződést kötő termelők a be­adási kötelezettségből kapnak. Az az istállótrágya, amelyet ősszel hordanak ki és szántanak be a földbe és az a szántás, amelyet nem tav'asz- szal, hanem ősszel végeznek el. 40— 50 mázsa cukorrépával is többet je­lent és ígv sökszáz forint hasznot hoz az egyénileg termelőknek és soktizezer forintot a termelőszövetkezet tagságá­nak. Minden: e! keli követnünk azért, (Folyta!ess a 4. oldalon) Szabad Föld 3 Állami qazdas^K jókban Terme loszöven <ezetekr>en Megnevezés? kereszt •qyirány­kereszt •gyirány sorosan ban sorosan bán vetett gabona holdanként! termésátlaga mázsákban: őszi búza 12.2 f .9 9.9 9 2 rozs 10.4 8.6 8.8 * 7.4 ösziárpa 14.9 12 2 12.6 11.8

Next

/
Thumbnails
Contents