Szabad Föld, 1955. július-december (11. évfolyam, 27-52. szám)

1955-07-03 / 27. szám

Védekezzünk tervszerűbben a növényi kártevők ellen! Hazánkban évről évre sokmilliós értékeket pusztítanak el a növényi kártevők. Országos átlagban olykor a termés 10 százalékát is kiteszi az így keletkezett kár. Fontos feladatunk tehát, hogy meg­semmisítsük, illetve minél jobban háttérbe szorítsuk a kártevőket, a termés vámszedőit. Ahogy a növényápolás és termény­betakarítás munkáját évről évre gon­dosan előkészített tervek alapján vé­gezzük, ugyanúgy tervszerűbben kell megszerveznünk és végrehajtanunk a növényvédelmet is. E cél érdeké­ben dolgozik a Zárószolgálati Labo­ratórium is, amely az Agrártudomá­nyi Egyetem rovartani tanszékével, valamint a cukorgyárakkal együtt­működve évről évre megállapítja a legfontosabb rovarkártevők elszapo­rodásának esélyeit és felhívja a figyelmet a legközelebbi év rovar­­kártevőinek megjelenésére. Az Ag­rártudományi Egyetem rovartani tanszéke ezenkívül együttműködik az állami gazdaságokkal, ahol főleg a lucerna kártevők elleni védekezés­hez ad hasznos tanácsot és egyúttal fontos adatokat is kap a lucerna kártevőinek elterjedéséről. Ezeknek a megfigyeléseknek és je­lentéseknek alapján idejében értesí­teni tudjuk a veszélyeztetett terüle­tek gazdáit az egyes kártevők meg­jelenéséről, s a gazdák felkészülhet­nek a védekezésre. Most azokra a kártevőkre szeret­ném felhívni a figyelmet, amelyek­kel az elkövetkező hetekben, illetve hónapokban kell számolnunk. A gabonakártevők közül először az évről évre megjelenő gabonafutrinkát említem meg. A futrinka lárvája különösen ott károsít, ahol gabona után vetették az őszi gabonát. Az ilyen föld termését arassuk le minél­­ előbb, sürgősen hordjuk be a képé- I­két és gyorsan végezzük el a tarló-­­ hántást. Az őszi vetésig pedig akadá­lyozzuk meg az árvagabona kelését. Másik kártevőnk a gabonaszipoly. Ez a kártevő is sok szemet kirág és még többet kitúr a kalászokból. Jó­val nagyobb azonban a gabonaszi­poly kártétele a következő évben, melyről a gazdák rendszerint nem vesznek tudomást, mert azt lárva­alakban a föld alatt végzi. Különö­sen a gabona után következő kapá­sok szenvednek sokat a szipoly pa­jorjának kártételétől. A múlt évben a cukorrépaföldeken sok helyen ta­láltunk másodéves szipoly-pajorokat. Megállapításaink szerint az idén elsősorban Békés és Fejér megyében, valamint a Dunántúl déli részén vár­ható sok gabonaszipoly. A szipolyok elszaporodását elsősorban megfelelő agrotechnikával tudjuk megakadá­lyozni. Ezért a felsorolt területeken különösen fontos a szipoly tojások és pajorok elszaporodása miatt is a le­hető leggyorsabb tarlóhántás. A kukorica kártevői közül most a kukoricamoly elszaporodására számíthatunk, külö­nösen ott, ahol a kukoricaszárat még áprilisban is a szántóföldön láttuk. Ez különösen vonatkozik Fejér me­gyére, ahol már a múlt évben 64 szá­zalékig emelkedett a fertőzés. A kolorádóbogár, vagyis a burgonyabogár sok gondot okoz hazánkban a terme­lőknek és kutatóknak egyaránt. A veszély megszüntetése elsősorban at­tól függ, hogy az egyes tanácsok, ter­melőszövetkezetek és állami gazda­ságok hogyan szervezik meg a bo­gárkeresést. A j­ól megszervezett ke­reső­munka, illetőleg a gócok felde­rítése a termelő első feladata. Az­után a rovar irtását a növényvédő állomásokkal együttműködve végez­zük el A keresésre és a védekezésre legalkalmasabb idő most és az elkö­vetkező hetekben van. A cukor- és takarmányrépa kárte­vői közül a levéltetű irtására kell gondot fordítanunk. A levéltetvek nemcsak a szivogatásuk­­kal károsítják a répát, hanem a répa vírusos sárgaságát is terjesztik. A porozás csak akkor eredményes, ha azt az esti órákban végezzük, mert a napon gyorsan hatását veszti. Ezen­felül így kíméljük meg legjobban a méheket is. Valamennyi nagy sor- és tőtávol­ságra vetett növényünket a föld alatt rágják a talaj­lakó kártevők. Ezek közül különösen veszélyes a Vas és Győr-Sopron megyében, de általában a Dunántúl nyugati felé­ben helyenként igen súlyosan káro­sító cserebogár csimasz. Ha kapálás közben lankadó növényt találunk, pusztítsuk el az alatta lévő kártevőt. A két utolsó év időjárása különö­sen kedvezett a drótféreg elszaporodásának. Vizsgálataink so­rán a legtöbb drótférget Győr-Sop­ron és Békés megyében találtuk. A másodvetések és őszi vetések idején eredményesen alkalmazhatjuk a drótféreg ellen a növény vagy a talaj agritoxos kezelését. Több lucerna- és lóheremag nyeré­se érdekében zöldbimbós korban ad­junk egy agritoxos porozást. Poro­zásról csak addig lehet szó, amíg a lucerna, illetve lóhere még egyáltalá­­ban nem virágzik. A tervszerűbb vé­dekezéssel nagyobb lesz a termés és a következő évben kevesebb lesz a kártevő. MANNINGER G. ADOLF egyetemi tanár, Kossuth-díjas kutató . Több jutna a munkaegységekre a gátéri Vorosilov TSZ-ben , ha minden tag rendszeresen résztvenne a közös munkában Ragyogóan szép júniusi reggel volt, amikor a gátéri Vorosilov TSZ- ben jártunk. .A Micsurin növény­­termelési brigádnak mind a 28 tagja kint volt a határban, már öt óra óta. Dolgoztak serényen, s meg is látszott az eredménye: gyom még hírmondó­nak sem a­kadt a brigád területén. A 22 tagú Liszenko-brigád már nem volt ilyen szorgalmas, ők bi­zony lemaradtak a munkával, s a növényeik között egyre inkább fel­ütötte fejét a gaz. Igyekezniük kel­lene, de azon a napon többen is hiá­nyoztak a brigádból. Hol vannak a hiányzó brigádtagok? — Hányan álltak munkába ma reg­gel? — kérdeztük Kozma Ferenctől, a brigádvezetőtől. — Hát... ma is hiányoznak néhá­nyan — mondta és rosszkedvűen le­gyintett. — Husztka Mihály, Berki Ilona, Nagy Kovács Mária, Lantos József, Fazekas Pálné és Fazekas Lászlóné nem jöttek dolgozni. Hol van, mit csinál a hiányzó hat brigádtag? Lantos Józsefhez látogattunk el legelőször. Kint lakik a pálmonos­­tori határban. Csöndes és üres volt JOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXJOC tanyájának udvara. Amikor megér­keztünk, fiatal lány lépett ki a kony­haajtón, s kezét a kötényébe töröl­­gette. — Nincs itthon édesapám — vála­szolt kérdésünkre. — Bement Kis­kunfélegyházára, fényképeket csinál­tat a vadászengedélyhez. — És édesanyád? — Az is Félegyházán van, a piacon. Tejet vitt be. Huszka Mihályt már odahaza talál­tuk. Idősebb ember, a kertből jött elő, permetezővel a hátán. — Feleségem a piacon van. Én pe­dig itthon maradtam tanyásnak és egyúttal megpermetezem a háztáji szőlőmet — mondta kicsit zavartan. — De különben rendszeresen kijárok dolgozni... Sokba került ez a fénykép Nagy Kovács Mária — amint meg­tudtuk — a faluba ment valami apró ügy miatt. Lehet, hogy az édesanyja is elintézhette volna ... Ilyen apró-cseprő ügyek miatt ma­radtak el ezen a napon a többiek is. Nem volt semmilyen különösebb ok, ami visszatartotta őket, csupán a sa­ját könnyelműségük, nemtörődömsé­gük. Mindannyian meggondolatlanul OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCOCOOOOCCOOOQOOOOQOOCaui-, cselekedtek, eszükbe sem jutott talán, hogy elsősorban önmagukat rövidítik meg, ha­­a legnagyobb dologidőben nem vesznek részt a közös munká­ban. Lantos József például borsos árat fizetett a fényképért, mert egy munkaegységet, 28—30 forintot veszí­tett azzal, hogy nem dolgozott aznap a szövetkezetben. (Ennyi jutna ugyanis a Vorosilov TSZ-ben zár­számadáskor egy munkaegységre, ha minden tag becsületesen dolgozna.) S Berki Ilona, Nagy Kovács Mária, Huszka Mihály és a többiek is egész biztos jobban jártak volna, ha a szö­vetkezetben dolgoznak aznap. Persze nemcsak saját magukat — a szövetkezetet, a többi tagot is meg­károsítják a munkából hiányzó, fe­gyelmezetlen tagok. Ha sokat mulasz­tanak, nem tudják rendesen megka­pálni a növényeket, kevesebb lesz a termés és­­ kevesebb a munka­egység-részesedés is. Még azoknak is, kevesebb jut, akik becsületesen dol­goztak ... Minden tag közös ügye Kétszer is fontolják meg a Voro­silov TSZ tagjai, mielőtt kimaradnak a közös munkából. Nagyobb jövedel­met, jobb életet elsősorban a szövet­kezettől várhatnak — a közös munka legyen hát az első! Saját magának is, a szövetkezetnek is többet használ muszka Mihály, Berki Ilona, Lantos József és a többi hiányzó, ha rend­szeresen részt vesz a közös munká­ban, ha fáradhatatlanul dolgozik a közös jövedelem gyarapításáért. Szente Varga Mária . Az aratást kövesse a tarlóhántás! A learatott gabonaföldek gyomtalanítását, nedvességkészletének meg­őrzését s a hasznos talajbaktériumok gyors elszaporodását úgy biztosíthat­juk a legjobban, ha aratás után azonnal elkezdjük a tarlóhántást. Ezt a munkát a gépállomás tárcsával összekapcsolt hengerrel kát, holdanként 16 forintért végzi el a termelőszövetkezeteknek. Ha a tarlóhántás után kö­vetkező talaj­munkánkat is idejében gondosan végezzük , a jövő évben 10 százalékos terméstöbbletet érhetünk el. Az aratást tehát minden állami gazdaságban, minden termelőszövetkezetben és minden egyéni gazdánál kövesse nyomon a tarlóhántás! ­ Végrehajtó bizottsági kirendeltségeket létesíthetnek a tanácso­ k Népköztársaság Elnöki Tanácsa­­ törvényerejű rendeletet adott ki, amely szerint egyes tanácsoknál vég­­­­rehajtó bizottsági kirendeltség szer­vezhető.­­ Egyes igazgatási feladatok ered­­lményesebb vitele érdekében kiren­deltség létesíthető, ha azt a városi, kerületi, illetőleg a községi tanács működési területén fekvő valamely település — községrész, városrész — lakóinak száma, földrajzi, közle­kedési viszonyai indokolttá teszik. Különösen az alábbi helyeken­­szervezhető kirendeltség: a belterü­lettel össze nem függő külterületi te­lepülésen, a belterületnek a központ­itól távol eső részén, nagy területte ■kiterjedő egyesített, illetőleg közös tanácsú községben. hektoliter lesz, ha Ez akkor a szemek Köztudomású, hogy a gabonafélék tápérté­ke és minősége nagy­mértékben függ az ara­tás időpontjának meg­választásától. A búza acélosabb, pirosabb, fajsúlya pedig nagyobb viaszérésben aratjuk, következik be, amikor viaszhoz hasonlóan pu­hák és körömmel még átvághatok. A rozsot sárgaéréskor, vagyis a teljes érés kezdetén kell aratni. Ilyenkor a szár és a levélzet már sárga, de a szár felső két-három bütyke még vastag és nedvdús. Az őszi és a ta­vaszi árpát egyaránt sárgaérésben arassuk. Kivétel ez alól a sörárpa, amellyel meg kell várni a teljes érés kezdetét. Ha kombájnnal aratunk, a búzát a teljes érés kezdetén takarít­suk be. Külön arassuk és­ gondosan elkülönítve osztagoljuk, csépeljük a vetőmag-termesztő par­cellák termését, hogy a magnak szánt gabona szokványminőségű ga­bonával vagy gyommaggal ne keve­redhessen össze. Azok a termelőszö­vetkezetek és egyéni gazdák, akik a vetőmag biztosítására az elmúlt év­ben nem létesítettek vetőmagtermesz­tő parcellát, aratás előtt járják vé­gig a gabonaföldeket, s a legjobb ter­mést ígérő, legtisztább táblát jelöljék ki erre a célra, s arassák, csépeljék, raktározzák a többi gabonától gondo­san elkülönítve. A termelési bizott­ságok hívják fel a gazdák figyelmét arra, hogy a jó minőségű vetőmagot a termőhelyen és nem a magtárban kell kiválasztani. A jövő évi jó termés alapjainak lerakását közvetlenül az aratás után tarlóhántással kell elkezdeni, mert külön­ben a föld néhány nap alatt kiszárad, megre­pedezik, s a tarlót ellepik a kártevő rovarok, amelyek odarakják le petéi­ket. A tarlóhántást 4—6 centi mélyen végezzük, így a kipergett magvak gyorsan kikelnek és azokat később a keverőszántással könnyen el lehet pusztítani. Ennek a munkának leg­jobb eszköze a tárcsa és a kultivá­­tor. A tarlóhántást laza talajon, futó­homokon és láptalajon végezzük mé­lyebben. Azokon a jó talajerő­ben lévő földeken, ame­lyek az ősszel nem ke­rülnek vetés alá, köz­vetlenül a gabonabeta­karítás után vessük el a másodtermelésű nö­vényeket. A másodvetés sikere nagy­mértékben attól függ, hogy aratás után egy-két nap múlva gondosan előkészített magágyba tudjuk-e vet­ni a magot. Ha elkésünk a másodnö­vények talajelőkészítésével, máris kockáztatjuk a másodvetés sikerét. Legjobb, ha másodvetésre silókukori­cát, silónapraforgót, kölest, csibehúrt, vagy tarlórépát termesztünk. Ezek a növények rövid tenyészidejűek és ha július 15-ig, gondosan előkészített földbe kerülnek, nem maradnak adó­sai a gazdának. Mire ügyeljünk a lucerna megfogásánál? Mi történjék a lucerna második ka­szálásával? Erre gondolunk, amikor közeledik a második kaszálás idő­pontja. A felelet nem lehet más, mint az, hogy minél többet meghagyni mag­nak, a többit pedig szénának kell szárítani. Erre utal a Központi Ve­zetőség 1955. június 9-én megjelent határozata is, amely kimondja, hogy „A lucerna vetésterületének növelése érdekében mind az állami gazdasá­gok és termelőszövetkezetek, mind az egyénileg gazdálkodó parasztok gondoskodjanak megfelelő mennyi­ségű vetőmag fogásáról". Az első feladat kiválasztani a magnak szánt lucernatáblát. Jobb, ha egy összefüggő, más növényekkel körülvett táblát választunk magfo­­gásra, mintha a táblának csak egy részét hagyjuk meg. Ilyen esetben ugyanis a szénának lekaszált lucerna tarlójáról minden rovarkártevő a magnak hagyott táblarészre vándorol és ott a kártétel lehetősége még na­gyobb lesz. A magnak hagyott táb­lán mind a nagyüzemekben, mind pedig az egyéni dolgozó parasztok lucernaföldjein gondosan meg kell szervezni a magkártevők elleni véde­kezést. Ez a zöldbimbós korig Hun­­gária-Matador porozásból, a zöldbim­bós kor után pedig a káros rovarok hálózásából álljon. A hálózást az esti órákban kell vé­gezni. Nappal ugyanis, amint a lu­cerna virágozni kezd, a hasznos méh­­fajták — a lucerna megtermékenyí­tői — járnak virágról-virágra. Ha ilyenkor hálózunk, segítőtársainkat pusztítjuk el. Amint az alkonyat le­száll, a hasznos méhek hazatérnek és előjönnek a lucerna magjában kárt tevő szúnyogok, bimbógubacs­­legyek. Az esti hálózással ezeket szedjük össze és pusztítsuk el. A hálózást többször ismételjük, hogy minél jobban kiirtsuk a magkártevő­ket. A téli szénakészlet növeléséhez nagy szükség van a lucerna második kaszálására is. A jó minőségű, vesz­teségmentes betakarítást főleg a gépi eszközök — kaszálógépek, rendsod­rók — teljes kihasználásával lehet elérni. Egy mázsa jól kezelt, zölden száradt, időben betakarított lucerna­­széna fehérjeértékéből 200 liter tej termelhető. Ugyanakkor 1 mázsa lu­cerna keményítőértéke csak 120—130 lter tej termeléséhez elegendő. A lucernaszéna tehát éppen a legér­tékesebb és legjobban hiányzó táp­lálóanyagot, a fehérjét biztosítja — ez pedig a lucerna leveleiben van. Ügyelni kell tehát arra, hogy az ér­tékes levélzet el ne peregjen. Ezt a fejlett lucernaszéna-betakarítási mód­szerek, például a rendsodrógépek al­kalmazásával meg lehet akadályozni. Egyúttal elérhetjük azt is, hogy a második kaszálású lucernaszéna még az aratás megkezdése előtt jól fedett kazlakba kerüljön. A kaszálást a vi­rágzás kezdetén kell végezni, amikor a legnagyobb tápanyagmennyiséget tudjuk betakarítani. Horváth Sándor Részleteiben is szabályozták A begyűjtési miniszter a nemrég megjelent minisztertanácsi határo­zat szellemében részleteiben is sza­bályozta a terménybeadási kötelezett­ség teljesítését és a mezőgazdasági termények forgalmát. A rendelet szerint 10 százaléknál magasabb víztartalmú búzát, rozsot, árpát, zabot, napraforgómagot, babot, borsót és lencsét; 32 százaléknál ma­gasabb víztartalmú kukoricát, ocsú­­val, vagy egészségre ártalmas anyag­gal kevert, csávázott, dohos, nem természetes szagú, vagy zsizsikes terményt, gömbölyű fajtáknál négy, hosszú fajtáknál 3,5 centi kereszt­átmérőjűnél kisebb burgonyát bead­ni nem lehet. Gabonát a cséplőgéptől azonnal, a terménybegyűjtés módját kukoricát, napraforgómagot a tö­réstől, rizst a csépléstől számított 8 napon, burgonyát a szedéstől számí­tott 3 napon belül, babot, borsót, lencsét pedig szeptember 30-ig köte­lesek a termelők a begyűjtő­helyre szállítani. A határidőn belül teljesí­tett beadási kötelezettségre és gép­­állomási talajmunkadíjra beadott ke­nyérgabona után mázsánként 10 kiló korpát adnak ki térítés nélkül. Az átvett termények ellenértékét a ter­melő részére az átvételkor készpénz­ben kell kifizetni. A különböző — korpa, olajpogácsa-dara és kedvez­ményes textil­vásárlási — utalványo­kat az átvevőhelyek a termények átvételekor kötelesek kiadni. Védjük meg a maglucernát a rovarkártevőktől Minden gazdának érdeke, hogy a mag­termesztésre kijelölt lucernatáblét megvédje a rovarkártevők pusztításá­tól. Az Agrártudományi Egyetem rovar­tani tanszékének tanácsa szerint ezek­ben a napokban a következő teendők várnak a lucernamagot termesztő gaz­dákra: 1 A magnak szánt lucernásokat zöld •"­•bimbós állapotban az esti órákban kát, holdanként 20 — 25 kg Agritox-por­­ral kell porozni. 2 Ha a lucerna virágzik, a poro­­­­zást nem szabad végrehajtani. 3 Az elkövetkező hetekben külön­­­­böző fogógépekkel minél többször járassuk meg a maglucerna-területeket. Éspedig az esti órákban. A rovarfogást még virágzáskor is folytathatjuk, de a virágzáskor a fogás csak az esti órák­ban történhet, amikor sem a vadmé­­hek, sem a háziméhek nem látogatják a virágokat. A Amelyik napszakban a lucernát a *'• méhek látogatják, semmiféle vé­dekezést alkalmazni nem szabad. IT Akár kézi, akár fogatos, akár **• gépi fogófelszerelést használunk, a hálóba, illetve vályúba Agrirox-port tegyünk, hogy a belekerült kártevők elpusztuljanak.

Next