Szabad Föld, 1955. július-december (11. évfolyam, 27-52. szám)
1955-07-03 / 27. szám
Védekezzünk tervszerűbben a növényi kártevők ellen! Hazánkban évről évre sokmilliós értékeket pusztítanak el a növényi kártevők. Országos átlagban olykor a termés 10 százalékát is kiteszi az így keletkezett kár. Fontos feladatunk tehát, hogy megsemmisítsük, illetve minél jobban háttérbe szorítsuk a kártevőket, a termés vámszedőit. Ahogy a növényápolás és terménybetakarítás munkáját évről évre gondosan előkészített tervek alapján végezzük, ugyanúgy tervszerűbben kell megszerveznünk és végrehajtanunk a növényvédelmet is. E cél érdekében dolgozik a Zárószolgálati Laboratórium is, amely az Agrártudományi Egyetem rovartani tanszékével, valamint a cukorgyárakkal együttműködve évről évre megállapítja a legfontosabb rovarkártevők elszaporodásának esélyeit és felhívja a figyelmet a legközelebbi év rovarkártevőinek megjelenésére. Az Agrártudományi Egyetem rovartani tanszéke ezenkívül együttműködik az állami gazdaságokkal, ahol főleg a lucerna kártevők elleni védekezéshez ad hasznos tanácsot és egyúttal fontos adatokat is kap a lucerna kártevőinek elterjedéséről. Ezeknek a megfigyeléseknek és jelentéseknek alapján idejében értesíteni tudjuk a veszélyeztetett területek gazdáit az egyes kártevők megjelenéséről, s a gazdák felkészülhetnek a védekezésre. Most azokra a kártevőkre szeretném felhívni a figyelmet, amelyekkel az elkövetkező hetekben, illetve hónapokban kell számolnunk. A gabonakártevők közül először az évről évre megjelenő gabonafutrinkát említem meg. A futrinka lárvája különösen ott károsít, ahol gabona után vetették az őszi gabonát. Az ilyen föld termését arassuk le minél előbb, sürgősen hordjuk be a képé- Ikét és gyorsan végezzük el a tarló- hántást. Az őszi vetésig pedig akadályozzuk meg az árvagabona kelését. Másik kártevőnk a gabonaszipoly. Ez a kártevő is sok szemet kirág és még többet kitúr a kalászokból. Jóval nagyobb azonban a gabonaszipoly kártétele a következő évben, melyről a gazdák rendszerint nem vesznek tudomást, mert azt lárvaalakban a föld alatt végzi. Különösen a gabona után következő kapások szenvednek sokat a szipoly pajorjának kártételétől. A múlt évben a cukorrépaföldeken sok helyen találtunk másodéves szipoly-pajorokat. Megállapításaink szerint az idén elsősorban Békés és Fejér megyében, valamint a Dunántúl déli részén várható sok gabonaszipoly. A szipolyok elszaporodását elsősorban megfelelő agrotechnikával tudjuk megakadályozni. Ezért a felsorolt területeken különösen fontos a szipoly tojások és pajorok elszaporodása miatt is a lehető leggyorsabb tarlóhántás. A kukorica kártevői közül most a kukoricamoly elszaporodására számíthatunk, különösen ott, ahol a kukoricaszárat még áprilisban is a szántóföldön láttuk. Ez különösen vonatkozik Fejér megyére, ahol már a múlt évben 64 százalékig emelkedett a fertőzés. A kolorádóbogár, vagyis a burgonyabogár sok gondot okoz hazánkban a termelőknek és kutatóknak egyaránt. A veszély megszüntetése elsősorban attól függ, hogy az egyes tanácsok, termelőszövetkezetek és állami gazdaságok hogyan szervezik meg a bogárkeresést. A jól megszervezett keresőmunka, illetőleg a gócok felderítése a termelő első feladata. Azután a rovar irtását a növényvédő állomásokkal együttműködve végezzük el A keresésre és a védekezésre legalkalmasabb idő most és az elkövetkező hetekben van. A cukor- és takarmányrépa kártevői közül a levéltetű irtására kell gondot fordítanunk. A levéltetvek nemcsak a szivogatásukkal károsítják a répát, hanem a répa vírusos sárgaságát is terjesztik. A porozás csak akkor eredményes, ha azt az esti órákban végezzük, mert a napon gyorsan hatását veszti. Ezenfelül így kíméljük meg legjobban a méheket is. Valamennyi nagy sor- és tőtávolságra vetett növényünket a föld alatt rágják a talajlakó kártevők. Ezek közül különösen veszélyes a Vas és Győr-Sopron megyében, de általában a Dunántúl nyugati felében helyenként igen súlyosan károsító cserebogár csimasz. Ha kapálás közben lankadó növényt találunk, pusztítsuk el az alatta lévő kártevőt. A két utolsó év időjárása különösen kedvezett a drótféreg elszaporodásának. Vizsgálataink során a legtöbb drótférget Győr-Sopron és Békés megyében találtuk. A másodvetések és őszi vetések idején eredményesen alkalmazhatjuk a drótféreg ellen a növény vagy a talaj agritoxos kezelését. Több lucerna- és lóheremag nyerése érdekében zöldbimbós korban adjunk egy agritoxos porozást. Porozásról csak addig lehet szó, amíg a lucerna, illetve lóhere még egyáltalában nem virágzik. A tervszerűbb védekezéssel nagyobb lesz a termés és a következő évben kevesebb lesz a kártevő. MANNINGER G. ADOLF egyetemi tanár, Kossuth-díjas kutató . Több jutna a munkaegységekre a gátéri Vorosilov TSZ-ben , ha minden tag rendszeresen résztvenne a közös munkában Ragyogóan szép júniusi reggel volt, amikor a gátéri Vorosilov TSZ- ben jártunk. .A Micsurin növénytermelési brigádnak mind a 28 tagja kint volt a határban, már öt óra óta. Dolgoztak serényen, s meg is látszott az eredménye: gyom még hírmondónak sem akadt a brigád területén. A 22 tagú Liszenko-brigád már nem volt ilyen szorgalmas, ők bizony lemaradtak a munkával, s a növényeik között egyre inkább felütötte fejét a gaz. Igyekezniük kellene, de azon a napon többen is hiányoztak a brigádból. Hol vannak a hiányzó brigádtagok? — Hányan álltak munkába ma reggel? — kérdeztük Kozma Ferenctől, a brigádvezetőtől. — Hát... ma is hiányoznak néhányan — mondta és rosszkedvűen legyintett. — Husztka Mihály, Berki Ilona, Nagy Kovács Mária, Lantos József, Fazekas Pálné és Fazekas Lászlóné nem jöttek dolgozni. Hol van, mit csinál a hiányzó hat brigádtag? Lantos Józsefhez látogattunk el legelőször. Kint lakik a pálmonostori határban. Csöndes és üres volt JOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXJOC tanyájának udvara. Amikor megérkeztünk, fiatal lány lépett ki a konyhaajtón, s kezét a kötényébe törölgette. — Nincs itthon édesapám — válaszolt kérdésünkre. — Bement Kiskunfélegyházára, fényképeket csináltat a vadászengedélyhez. — És édesanyád? — Az is Félegyházán van, a piacon. Tejet vitt be. Huszka Mihályt már odahaza találtuk. Idősebb ember, a kertből jött elő, permetezővel a hátán. — Feleségem a piacon van. Én pedig itthon maradtam tanyásnak és egyúttal megpermetezem a háztáji szőlőmet — mondta kicsit zavartan. — De különben rendszeresen kijárok dolgozni... Sokba került ez a fénykép Nagy Kovács Mária — amint megtudtuk — a faluba ment valami apró ügy miatt. Lehet, hogy az édesanyja is elintézhette volna ... Ilyen apró-cseprő ügyek miatt maradtak el ezen a napon a többiek is. Nem volt semmilyen különösebb ok, ami visszatartotta őket, csupán a saját könnyelműségük, nemtörődömségük. Mindannyian meggondolatlanul OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCOCOOOOCCOOOQOOOOQOOCaui-, cselekedtek, eszükbe sem jutott talán, hogy elsősorban önmagukat rövidítik meg, haa legnagyobb dologidőben nem vesznek részt a közös munkában. Lantos József például borsos árat fizetett a fényképért, mert egy munkaegységet, 28—30 forintot veszített azzal, hogy nem dolgozott aznap a szövetkezetben. (Ennyi jutna ugyanis a Vorosilov TSZ-ben zárszámadáskor egy munkaegységre, ha minden tag becsületesen dolgozna.) S Berki Ilona, Nagy Kovács Mária, Huszka Mihály és a többiek is egész biztos jobban jártak volna, ha a szövetkezetben dolgoznak aznap. Persze nemcsak saját magukat — a szövetkezetet, a többi tagot is megkárosítják a munkából hiányzó, fegyelmezetlen tagok. Ha sokat mulasztanak, nem tudják rendesen megkapálni a növényeket, kevesebb lesz a termés és kevesebb a munkaegység-részesedés is. Még azoknak is, kevesebb jut, akik becsületesen dolgoztak ... Minden tag közös ügye Kétszer is fontolják meg a Vorosilov TSZ tagjai, mielőtt kimaradnak a közös munkából. Nagyobb jövedelmet, jobb életet elsősorban a szövetkezettől várhatnak — a közös munka legyen hát az első! Saját magának is, a szövetkezetnek is többet használ muszka Mihály, Berki Ilona, Lantos József és a többi hiányzó, ha rendszeresen részt vesz a közös munkában, ha fáradhatatlanul dolgozik a közös jövedelem gyarapításáért. Szente Varga Mária . Az aratást kövesse a tarlóhántás! A learatott gabonaföldek gyomtalanítását, nedvességkészletének megőrzését s a hasznos talajbaktériumok gyors elszaporodását úgy biztosíthatjuk a legjobban, ha aratás után azonnal elkezdjük a tarlóhántást. Ezt a munkát a gépállomás tárcsával összekapcsolt hengerrel kát, holdanként 16 forintért végzi el a termelőszövetkezeteknek. Ha a tarlóhántás után következő talajmunkánkat is idejében gondosan végezzük , a jövő évben 10 százalékos terméstöbbletet érhetünk el. Az aratást tehát minden állami gazdaságban, minden termelőszövetkezetben és minden egyéni gazdánál kövesse nyomon a tarlóhántás! Végrehajtó bizottsági kirendeltségeket létesíthetnek a tanácso k Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletet adott ki, amely szerint egyes tanácsoknál végrehajtó bizottsági kirendeltség szervezhető. Egyes igazgatási feladatok eredlményesebb vitele érdekében kirendeltség létesíthető, ha azt a városi, kerületi, illetőleg a községi tanács működési területén fekvő valamely település — községrész, városrész — lakóinak száma, földrajzi, közlekedési viszonyai indokolttá teszik. Különösen az alábbi helyekenszervezhető kirendeltség: a belterülettel össze nem függő külterületi településen, a belterületnek a központitól távol eső részén, nagy területte ■kiterjedő egyesített, illetőleg közös tanácsú községben. hektoliter lesz, ha Ez akkor a szemek Köztudomású, hogy a gabonafélék tápértéke és minősége nagymértékben függ az aratás időpontjának megválasztásától. A búza acélosabb, pirosabb, fajsúlya pedig nagyobb viaszérésben aratjuk, következik be, amikor viaszhoz hasonlóan puhák és körömmel még átvághatok. A rozsot sárgaéréskor, vagyis a teljes érés kezdetén kell aratni. Ilyenkor a szár és a levélzet már sárga, de a szár felső két-három bütyke még vastag és nedvdús. Az őszi és a tavaszi árpát egyaránt sárgaérésben arassuk. Kivétel ez alól a sörárpa, amellyel meg kell várni a teljes érés kezdetét. Ha kombájnnal aratunk, a búzát a teljes érés kezdetén takarítsuk be. Külön arassuk és gondosan elkülönítve osztagoljuk, csépeljük a vetőmag-termesztő parcellák termését, hogy a magnak szánt gabona szokványminőségű gabonával vagy gyommaggal ne keveredhessen össze. Azok a termelőszövetkezetek és egyéni gazdák, akik a vetőmag biztosítására az elmúlt évben nem létesítettek vetőmagtermesztő parcellát, aratás előtt járják végig a gabonaföldeket, s a legjobb termést ígérő, legtisztább táblát jelöljék ki erre a célra, s arassák, csépeljék, raktározzák a többi gabonától gondosan elkülönítve. A termelési bizottságok hívják fel a gazdák figyelmét arra, hogy a jó minőségű vetőmagot a termőhelyen és nem a magtárban kell kiválasztani. A jövő évi jó termés alapjainak lerakását közvetlenül az aratás után tarlóhántással kell elkezdeni, mert különben a föld néhány nap alatt kiszárad, megrepedezik, s a tarlót ellepik a kártevő rovarok, amelyek odarakják le petéiket. A tarlóhántást 4—6 centi mélyen végezzük, így a kipergett magvak gyorsan kikelnek és azokat később a keverőszántással könnyen el lehet pusztítani. Ennek a munkának legjobb eszköze a tárcsa és a kultivátor. A tarlóhántást laza talajon, futóhomokon és láptalajon végezzük mélyebben. Azokon a jó talajerőben lévő földeken, amelyek az ősszel nem kerülnek vetés alá, közvetlenül a gabonabetakarítás után vessük el a másodtermelésű növényeket. A másodvetés sikere nagymértékben attól függ, hogy aratás után egy-két nap múlva gondosan előkészített magágyba tudjuk-e vetni a magot. Ha elkésünk a másodnövények talajelőkészítésével, máris kockáztatjuk a másodvetés sikerét. Legjobb, ha másodvetésre silókukoricát, silónapraforgót, kölest, csibehúrt, vagy tarlórépát termesztünk. Ezek a növények rövid tenyészidejűek és ha július 15-ig, gondosan előkészített földbe kerülnek, nem maradnak adósai a gazdának. Mire ügyeljünk a lucerna megfogásánál? Mi történjék a lucerna második kaszálásával? Erre gondolunk, amikor közeledik a második kaszálás időpontja. A felelet nem lehet más, mint az, hogy minél többet meghagyni magnak, a többit pedig szénának kell szárítani. Erre utal a Központi Vezetőség 1955. június 9-én megjelent határozata is, amely kimondja, hogy „A lucerna vetésterületének növelése érdekében mind az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek, mind az egyénileg gazdálkodó parasztok gondoskodjanak megfelelő mennyiségű vetőmag fogásáról". Az első feladat kiválasztani a magnak szánt lucernatáblát. Jobb, ha egy összefüggő, más növényekkel körülvett táblát választunk magfogásra, mintha a táblának csak egy részét hagyjuk meg. Ilyen esetben ugyanis a szénának lekaszált lucerna tarlójáról minden rovarkártevő a magnak hagyott táblarészre vándorol és ott a kártétel lehetősége még nagyobb lesz. A magnak hagyott táblán mind a nagyüzemekben, mind pedig az egyéni dolgozó parasztok lucernaföldjein gondosan meg kell szervezni a magkártevők elleni védekezést. Ez a zöldbimbós korig Hungária-Matador porozásból, a zöldbimbós kor után pedig a káros rovarok hálózásából álljon. A hálózást az esti órákban kell végezni. Nappal ugyanis, amint a lucerna virágozni kezd, a hasznos méhfajták — a lucerna megtermékenyítői — járnak virágról-virágra. Ha ilyenkor hálózunk, segítőtársainkat pusztítjuk el. Amint az alkonyat leszáll, a hasznos méhek hazatérnek és előjönnek a lucerna magjában kárt tevő szúnyogok, bimbógubacslegyek. Az esti hálózással ezeket szedjük össze és pusztítsuk el. A hálózást többször ismételjük, hogy minél jobban kiirtsuk a magkártevőket. A téli szénakészlet növeléséhez nagy szükség van a lucerna második kaszálására is. A jó minőségű, veszteségmentes betakarítást főleg a gépi eszközök — kaszálógépek, rendsodrók — teljes kihasználásával lehet elérni. Egy mázsa jól kezelt, zölden száradt, időben betakarított lucernaszéna fehérjeértékéből 200 liter tej termelhető. Ugyanakkor 1 mázsa lucerna keményítőértéke csak 120—130 lter tej termeléséhez elegendő. A lucernaszéna tehát éppen a legértékesebb és legjobban hiányzó táplálóanyagot, a fehérjét biztosítja — ez pedig a lucerna leveleiben van. Ügyelni kell tehát arra, hogy az értékes levélzet el ne peregjen. Ezt a fejlett lucernaszéna-betakarítási módszerek, például a rendsodrógépek alkalmazásával meg lehet akadályozni. Egyúttal elérhetjük azt is, hogy a második kaszálású lucernaszéna még az aratás megkezdése előtt jól fedett kazlakba kerüljön. A kaszálást a virágzás kezdetén kell végezni, amikor a legnagyobb tápanyagmennyiséget tudjuk betakarítani. Horváth Sándor Részleteiben is szabályozták A begyűjtési miniszter a nemrég megjelent minisztertanácsi határozat szellemében részleteiben is szabályozta a terménybeadási kötelezettség teljesítését és a mezőgazdasági termények forgalmát. A rendelet szerint 10 százaléknál magasabb víztartalmú búzát, rozsot, árpát, zabot, napraforgómagot, babot, borsót és lencsét; 32 százaléknál magasabb víztartalmú kukoricát, ocsúval, vagy egészségre ártalmas anyaggal kevert, csávázott, dohos, nem természetes szagú, vagy zsizsikes terményt, gömbölyű fajtáknál négy, hosszú fajtáknál 3,5 centi keresztátmérőjűnél kisebb burgonyát beadni nem lehet. Gabonát a cséplőgéptől azonnal, a terménybegyűjtés módját kukoricát, napraforgómagot a töréstől, rizst a csépléstől számított 8 napon, burgonyát a szedéstől számított 3 napon belül, babot, borsót, lencsét pedig szeptember 30-ig kötelesek a termelők a begyűjtőhelyre szállítani. A határidőn belül teljesített beadási kötelezettségre és gépállomási talajmunkadíjra beadott kenyérgabona után mázsánként 10 kiló korpát adnak ki térítés nélkül. Az átvett termények ellenértékét a termelő részére az átvételkor készpénzben kell kifizetni. A különböző — korpa, olajpogácsa-dara és kedvezményes textilvásárlási — utalványokat az átvevőhelyek a termények átvételekor kötelesek kiadni. Védjük meg a maglucernát a rovarkártevőktől Minden gazdának érdeke, hogy a magtermesztésre kijelölt lucernatáblét megvédje a rovarkártevők pusztításától. Az Agrártudományi Egyetem rovartani tanszékének tanácsa szerint ezekben a napokban a következő teendők várnak a lucernamagot termesztő gazdákra: 1 A magnak szánt lucernásokat zöld •"•bimbós állapotban az esti órákban kát, holdanként 20 — 25 kg Agritox-porral kell porozni. 2 Ha a lucerna virágzik, a porozást nem szabad végrehajtani. 3 Az elkövetkező hetekben különböző fogógépekkel minél többször járassuk meg a maglucerna-területeket. Éspedig az esti órákban. A rovarfogást még virágzáskor is folytathatjuk, de a virágzáskor a fogás csak az esti órákban történhet, amikor sem a vadméhek, sem a háziméhek nem látogatják a virágokat. A Amelyik napszakban a lucernát a *'• méhek látogatják, semmiféle védekezést alkalmazni nem szabad. IT Akár kézi, akár fogatos, akár **• gépi fogófelszerelést használunk, a hálóba, illetve vályúba Agrirox-port tegyünk, hogy a belekerült kártevők elpusztuljanak.