Szabad Föld, 1956. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-01 / 1. szám

Fenyőfaünnepség az Országházban Karácsony elő­estéjén az idén is megrendezték a hagyományos fe­nyőfa-ünnepsége­ket az Ország­ház kupolater­mében. Sok gye­rek és fiatal jött el, hogy kelle­mes szórakozás­sal töltse el az ünnepet. Képün­kön a fiatalok egyik csoportja látható a feldíszí­tett fenyőfa alatt. Bizakodással és újult erővel kezdjük meg az 1956-os évet Az új esztendő küszöbén, mi, a Rákóczi Termelőszövetkezet tagjai is számot vetettünk, s bátran elmond­hatjuk: jól gazdálkodtunk vagyo­nunkkal, erőnkkel, tudásunkkal. Eredményeink elérésében különösen nagy segítségünkre voltak azok a párt- és kormányhatározatok, ame­lyek a tsz fejlesztésének és a terme­lés növelésének új feladatait jelöl­ték meg számunkra. Ezt követve gazdaságilag megerősödtünk, s a megfelelő takarmányalap biztosítá­sával megalapoztuk jószágtenyészté- Bünk fejlesztését is. A megszilár­dult vezetés és munkafegyelem kéz­zelfogható eredménye a jó, vala­mennyiünk számára megelégedést hozó zárszámadás. Bizakodással és újult erővel kezd­jük meg az 1956-os évet. Sőt, új erők­kel! Ugyanis a december 22-én meg­tartott közgyűlésünkön 20 új tagot vettünk fel. Beszédes bizonyítéka ez a szám annak, hogy a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről egyre több dolgozó paraszt győződik meg. Balpataki Antal Mezőtúr, Béke Tsz. Fejlődik községünk kultúrélete Községünkben Igó István igazgató-tanító vezetésével 50 tagú énekkar alakult, mely a járási és megyei kultúrversenyeken is részt vesz. Ugyan­csak Igó tanító vezetésével tanulták meg DISZ-fiataljaink a ,,Nem élhetek muzsikaszó nélkül“ című színdarabot, melyet a nagy érdeklődésre való te­kintettel már kétszer adtak elő községünkben. Ezenkívül a szomszédos Léta­, Dédes és Lénárddaróc községekben is sikerrel szerepeltek színjátszóink. Elhatározták, hogy az előadások jövedelméből az iskola ud­varát és kerítését állítják helyre. Anga Lajos Nekézseny ———— Hasznos volt számomra a Szabad Föld levelezőinek orosházi értekezlete Harmadik éve vagyok a Szabad Föld olvasója és előfizetője. Mivel sok hasznosat tanultam belőle ez év februárjában levéllel kerestem fel a szerkesztőséget, s érdeklődtem, ho­gyan tehetnék én is az újság levele­zője. A válasz hamar megérkezett , és biztató volt. Azóta rendszeresen írok községünk életéről, munkám eredményeiről. Mindig ügyelek arra, hogy amit a sajtóval közlök, igaz legyen, mert tudom, sok kellemetlen­séget és bonyodalmat okozhat egy­­egy rossz adat. Az újságban érdeklődéssel tanul­mányozom a tapasztaltabb levele­zők sorait, de eddig nem beszélhet­tem velük. Most az Orosházán tar­tott levelezői értekezleten teljesült a vágyam. Találkoztam Nagy Sándor­ral, Mórocz Jánossal, Kecskeméti Lászlóval, Litovszky Mihállyal és még több régi levelezővel, akiket jól ismertem az újságból, hiszen évek óta olvasgatom soraikat. Jólesett sze­mélyesen megismerkedni, beszélget­ni az „öreg“ levelezőkkel, mert sok hasznosat hallottam módszerükről, amit a jövőben leveleim írásakor hasznosítani tudok. Borbás István Csorva . 0 Új szivattyútelepek épülnek Szolnok megyében Szolnok megyében két korszerű szivattyútelep épül. Az egyik épít­kezés a karcagi, kisújszállási termelőszövetkezetek kb. 40 ezer kast. hold belvízmentesítését látja el. Ezenkívül öntözésre másodpercenként 5 köb­méter vizet szállít majd a szivattyútelep. A szivattyútelepen jelenleg már a gépek beszerelése folyik és 1916 első negyedében megindul az öntözés. A villogói szivattyútelepen kívül már épül a másik szivattyútelep is Tiszasüly határában. Ez a telep a tisza­sülyi a kőtelki, a milléri ön­tözőrendszerek csurgalékvízének elvezetését, és belvízi mentesítését szol­gálja. __________________________________________ Vidám hangulatban zajlott le a zárszámadás Vidám társaság gyűlt össze a tatai Béke kultúrház nagytermében. Szé­pen terített, muskátlival díszített asz­talok mellett beszélgetnek az embe­rek. Jórészt az Augusztus 20 Tsz tag­jai, akik most kapják kézhez dere­kasan végzett munkájukért a jövede­lem rájuk eső részét. De hirtelen eláll a zaj. Kele István elvtárs, a tsz elnöke feláll az asztal mellől és megnyitja a zárszámadó közgyűlést. Emondja, hogy 1950-ben csupán 17 tagja volt a tsz-nek és 160 hold földön gazdálkodtak, ma pedig 365 holdjukon 50 tag találja meg a boldogulását. Az egy munkaegységre eső jövede­lem értéke az 1954. évi 31,32 forint helyett most több mint 46 forint. Izsáki János és felesége 840 munka­egységükre 38 mázsa kenyérgabo­nát, közel 13 mázsa árpát, 38 mázsa burgonyát, 112 kiló cukrot, 4 mázsa morzsolt kukoricát vittek haza. Eh­hez kaptak még 12 ezer forint kész­pénzt, amihez hozzájön a háztáji gazdaság jövedelme, ami körülbelül összesen 50 ezer forintot tesz ki. Az elnök ezután kiosztja a pénzt. Csejkai Józsi bácsi feleségével együtt mosolygó arccal lapozgat, számolgat a ropogós százasok között. Nem ép­pen bizalmatlanságból, de így ta­lálja rendjén valónak... Majd a termelőszövetkezet fehér­­kötényes fiatal lányai látnak mun­kához. Sürögne­k, forognak, s bő adag disznótoros vacsorát tálalnak fel. De arról is gondoskodnak, hogy egy asz­talon se álljon üresen az üveg. Min­denki vidám és jókedvű. Végül tánc­ra kerekednek. Az asztalok és a szé■ kék a fal mellé kerülnek. A tánc­zenekar egymásután játssza a ke­ringőt, a csárdást és a többi kedvelt táncot. A jó hangulatnak a hajnal vetett végett s a jól sikerült zár­számadás után vidám kedvvel tértek haza az emberek. Kubik Emil, Tata. 1956-os fasístapiárckat­­ a Szabad Föld január 8-i száma-­­ hoz mellékeljük, s minden elő-­ fizetőnk díjtalanul kapja meg. A ■ naptár két színű nyomással ké-­ szült és sok szép rajz díszíti. Ja-­­­nuár 8-i számunkban tehát két­­ ingyenes mellékletet találnak elő­ : fizetőink: a Szabad Föld képes­­ vasárnapját és a falinaptárt.­­• MI ÚJSÁG AZ ORSZÁGBAN? MEGALAKULT az első termelő­szövetkezet Pákozd községben. Az 1848-as dicső győzelem emlékére az új szövetkezet a „Szabadságharcos" nevet vette fel.* ESZTENDŐK óta élen jár a be­gyűjtésben a Tolna megyei Szaka­diát község. Az idén is hűek marad­tak régi jó hírnevükhöz: december második felére már egész évi be­gyűjtési tervüknek maradéktalanul eleget tettek. ■ # ISKOLÁK ÉPÍTÉSÉRE nyolcmil­lió forintot költöttek 1955-ben Győr megyében. A megyében hét új isko­la épült, Győrött pedig megkezdték egy 16 tantermes iskola építését. * JANUÁR 2-án fizetk ki a H­e­rnád­ik Békekölcsön ötödik sorsolá­sán, december 30-án kihúzott kötvé­nyek nyereményeit. * EGY ÉVI börtönre és 3 ezer fo­rint vagyon elkobzására ítélte a bí­róság Rusvai Lajos jászapáti kuta­kat, mert többszöri felszólítás elle­nére sem tett eleget búzavetési kö­tele­ze­ttsé­gének. EZEN A HÉTEN L­­écde­z­zük... iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiviiiiii ... miért nem cseréli ki a Nógrád megyei MÉSZÖV Galambos Mihály­­né tereskei olvasónk gyári hibával vásárolt kukorica darálóját? ...miért nem fizeti ki a Pankotai Állami Gazdaság Németh János ta­valyi munkabérét? • ... miért nem intézkedik a békési postahivatal, hogy Vince Imre két­­sopronyi dolgozónak a vezetékes rá­dió beszerelése alkalmával összetört tetőcserepeit mielőbb pótolják? • ...miért nem javítják ki a szol­noki Tisza-híd keleti oldalán a be­süppedt makadámutat, amely decem­ber 22-én egy óra alatt három sze­rencsétlenséget okozott? * ... miért nem helyez villanylámpát az eleki Kossuth Lajos utca sarkára a Békés megyei villanyszerelő vál­lalat? Január elsején esedékes a kötelező biztosítás 1956. év díja A kötelező tűz- és jégbiztosítás 1956. évi díja — a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek jégbiztosítási dí­jának kivételével — 1956. január 1-én esedékes és január 31-ig késedelmi pótlék nélkül fizethető. A mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek jogbiz­tosítási díját 1956 harmadik negyedé­ben kell kifizetni. Késedelmes fizetés esetén havi 1 százalék pótlékot kell fizetni és a hátralékot közadók módjára hajt­­ják be 1956 Már az egész ország területén kap­­ható az 1956. évi Kincses Kalendá­rium. A népszerű naptár az idén is rengeteg érdekes, hasznos olvas­­mányt tartalmaz, s sokkal díszesebb mint az eddigi kalendáriumok. Így az egész család számára tanulságos szórakozást nyújt a téli hónapok­ban. Érdemes tehát megvenni az 1956-os Kincses Kalendáriumot kapható minden postahivatalban és kézbesítőnél. Teremtsenek ** net a c* Augusztus óta négy# trakto­ros és más gépállomás .gozó el­ment a ceglédi gépállomásról. S ezek nem a gyengén dolgozó új munkások, hanem elsősorban a régi, 5—6 éves szakmai tapaszta­lattal rendelkező, megbízható trak­torosok. Amint kiderült, ennek a tömeges eltávozásnak a gépállomás gyenge, rossz vezetése a fő oka. Gyakran előfordul, hogy ugyan­arról a dologról másként intézke­dik az igazgató, másképpen a fő­mérnök és megint másképpen a főmezőgazdász. Néhány hete pél­dául a főmezőgazdász kiküldött há­rom gépet a Boldog Jövőért Tsz­­be, de ugyanezt a három traktort az igazgató más munkára irányí­totta anélkül, hogy ezt közölte volna a főmezőgazdásszal. S ilyen hibák sorozatosan előfordultak. A traktorosok néha még a leg­elemibb segítséget sem kapják meg munkájukhoz. A műszaki ellen­őrök már csaknem három hónapja nem voltak kint a területen, ha­nem a műhelyben dolgoznak, holott az mások feladata lenne. Jelenleg 68 gépből csak 36 dolgozik, a többi kisebb-nagyobb hibák miatt áll. Természetesen ez csökkenti a trak­torosok keresetét is. A gépállomás vezetősége nem gondoskodott meg­felelően a dolgozók szállásáról sem. A brigádszállások piszkosak, ren­detlenek. Itt a hideg tél és még mindig vannak traktorosok, akik meleg munkaruha, kesztyű és kö­peny nélkül dolgoznak. Az említett bajok mellett talán­­a legérthetetlenebb — vagy inkább legfelelőtlenebb az —, ahogyan Nagy István igazgató a háztáji föl­dek ügyében intézkedett. Az tör­tént ugyanis, hogy Házi elvtárs, a ceglédi Nagy Sztálin Tsz elnöke 23 hold földet átadott a gépállo­más igazgatójának, hogy ossza ki háztáji földként azoknak a trakto­rosoknak, akik tagjai a tsz-nek. De a földből egyetlen tsz-tag traktoros sem részesült, ellenben kaptak má­sok, név szerint Nagy Lajos és Nyiri Béla építésvezetők, akiknek sem a tsz-hez, sem a gépállomás­hoz semmi közük. Nem csoda, hogy ilyen „gondoskodás” láttán a dolgo­zók nagy többsége elhagyta a trak­tort és a többi között ennek kö­vetkeztében most a gépállomás nem teljesítette őszi tervét és még min­dig 1209 hold mélyszántási tartó­­zása van. A felsorolt és fel nem sorolt hi­bák nagy részéért elsősorban Nagy István igazgató és Csörnök Lajos főmérnök a felelős, de súlyos fele­lősség terheli a pártszervezet régi vezetőségét is (másfél hónapja új párttitkár van). A pártvezetőség nem ismerte a dolgozók panaszait, gondjait. Nem beszélgetett a trak­torosokkal akkor sem, mielőtt azok elhagyták a gépállomást. A falu szocialista építésében nagy szerepük van a gépállomások­nak. A ceglédi gépállomás — saj­nos — csak kevéssé tölti be ezt a szerepet. Ideje lenne, hogy az ille­tékesek rendet teremtsenek a ceg­lédi gépállomáson! Csak néhány szál drót... Nem is hinné az ember, milyen sokat jelent néha pár szál drót. Lám, csőszi tanácselnök, a tanácstitkár és a községi agronómus is mennyire áhítozik néhány szál 150 méter hosszú villanydrót után. Csőszön ugyanis az a helyzet, hogy a Rákóczi, az Ady Endre, a Kos­suth és a Jókai utca lakóinak házában a vezeték túlterhelése miatt olyan gyenge az áram, hogy a rádió nem szól, a villanyégő pedig vörösen izzik és úgy „világít“, hogy egy nyolcas petróleumlámpa fényszóró hozzá ké­pest. Ugyanakkor a közeli transzformátorból kiágazó másik vezetékre csa­k a Dózsa György utca van rákapcsolva. Az egyenlőtlen áramelosztáson, Szabadi Sándor körzeti villanyszerelő szerint,, úgy lehetne segíteni, ha egy-két utcát a másik vezetékről rákapcsolnának a Dózsa György úton lévő vezetékre. S ehhez kellene a szóbemforgó pár szál, 150 méter hosszú drót. A községi tanács kérte már levélben az Északdunántúli Áramszolgál­tató Vállalatot, hogy végezze el a szükséges szerelési munkákat. Az ÉDÁSZ — becsületére legyen mondva — válaszolt is, hogy „a panaszok ügyében igyekezni fogunk a jelenlegi adottságok keretén belül segíteni az egyes utcák hálózatának átrendezésével“. Ez az ígéret egy hónappal ezelőtt, november 23-án hangzott el. Azóta­­ minden maradt a régiben. Pedig a hálózat átrendezéséhez az „adottság“, a néhány szál 150 méter hosszú drót nyilvánvalóan kéznél van, csak egy dolog hiányozhat a szük­séges munkálatok elvégzéséhez: az ÉDÁSZ kötelességi tadata. Ezen a hiányon­ pedig szigorú felelősségrevonással lehet segíteni... Kedvezmény vagy bosszantás? Tavaly paradicsomtermelésre kö­töttem szerződést. A Dunántúli Konzervgyár nagyatádi telepétől azzal a feltétellel kaptam 3500 pa­lántát, hogy az árát ősszel kifize­tem. Meg is kaptam a felszólítást és december 2-án befizettem 105 forintot a Szigetvári Konzervgyár­nak. Két nap múlva azonban arról értesítettek, hogy nem kell kifizet­ni az említett összeget. Na, gondol­tam, akkor elmegyek és visszaké­rem a pénzem. De mi történt? Ki­jelentették, csak arra van rendel­kezés, hogy a palántáért nem kell fizetni, arról azonban nincs szó, hogy a már befizetett összeget vis­s­sza kell-e adni. Furcsa okoskodásnak tartom ezt, mert így kaptam is kedvezményt, meg nem is. Ezt pedig sehogyse tudom megérteni. Szeretném, ha a Szigetvári Konzervvár vezetői nem azon törnék a fejüket, hogy mi­ként forgassák ki az idevágó uta­sítás értelmét, hanem igazságosan alkalmaznák azt az én esetem­ben is. Gerlec Ferenc egyéni gazda, Tarany. A Szabad Föld cikkei nyomán­ Lapunk november 13-i számában cikket közöltünk arról, hogy Halász Béláné nyúli kulákasszony — „sze­génységére" hivatkozva — nem fi­zette ki fiának kórházi ápolási költ­ségét. A győri járási tanács végre­hajtó bizottsága most arról értesí­tett bennünket, hogy a tanács pénz­ügyi osztálya megkezdte az eljárást a kórház követeléseinek behajtásá­ra. Egyik legutóbbi számunkban Ki­­szely Zsigmond ceglédi olvasónk le­velét közöltük, amelyben panaszol­ta, hogy a „Higosan" csávázószer zacskóján olvashatatlan a haszná­lat­- utasítás. Ebben az ügyben a Műtrágya és Növényvédőszer Érté­kesítő Szövetkezeti Vállalat igazga­tójától a következő levelet kaptuk: ..Köszönetet mondunk, ha mi felhív­ták figyelmünket a ceglédi ,,Higo­­san”-csomagolás olvashatatlanságá­ra. Valószínűleg a szakszerűtlen raktározás következtében ázhatott el Cegléden a csomagolóanyag. Egy­ébként vállalatunk töbszázezres példány­számban szétküldte a föld­művesszövetkezeteknek a „Csáváz­zuk a vetőmagot című kiadványt azzal a céllal, hogy azt a termelők között osszák ki, amikor csávázó­szert vásárolnak." Felhívjuk olva­sóink figyelmét, hogy vásárláskor kérjék el ezt a kiadványt. „Nehéz kenyért’ címmel verses bírálatot közöltünk nemrégiben ar­ról, hogy a tarnazsadányi földmű­vesszövetkezeti boltban csalásokat követnek el a kenyér mérésénél. A Földművesszövetkezetek Hevesi Já­rási Központja bírálatunk nyomán kivizsgálta az ügyet és intézkedett a tarnazsadányi boltkezelő leváltá­sáról. Károlyi Gyula, bakonybéli olva­sónk leközölt levelével kapcsolat­ban — amelyben panaszolta, hogy a községben­ még mindig nem csépel­ték el az aprómagvakat — szintén kedvező váaszt kaptunk. A községi tanács via-óhajtó bizottsága de­cember 23-án értesített bennünket, hogy a zK­G gépállomás már elvé­gezte az ap­amagvak csépelését. Nagy sikert arattak a vokányi kézimunka-szakkör tagjai Nevezetes esemény színhelye volt nemrég a bokányi kultúrház. Itt rendezték meg idei kiállításukat a kézimunka szakkör lelkes tagjai A szebbnél szebb kalocsai, buzsáki és más népi hinzéssel készült térítők, párnak nagy sikert arattak, s a szakkör még a kiáltás napján 10 új tag­gal gyarapodott. Patyi Mária tanítónő és a DISZ-fiatalok elhatározták: ezután még több lányt és asszonyt tanítanak meg hímezni, hogy Voká­­nyon minden lakást kézimunka díszítsen. .... .K°váíS István a villányi járást­anács népművelési csoportja,sak vezetője

Next