Szabad Föld, 1958. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-05 / 1. szám

(Folytatás az 1. oldalról.) Tervezésükbe azonban gyakran szól bele a főmezőgazdósz is. „Az késő lesz, az nekem korábban kell. abból a gépből arra az időre több kell." S a műszakiaknak, alkal- mazkodniok kell az agronómia kö­vetelményeihez. Mert a gépállo­más 1958. évi terve már elkészült, s ha a szervezést és a műszaki munkák elvégzését nem hangol­ják jól össze, bizony a gépállomás munkája is csak egy rosszul kija­vított, olajozatlan gép munkájá­hoz lesz hasonló. Az 1958-as terv szerint pedig az 1957. .évi 45 340 normálholddal szemben 49 ezer normálholdnyi munkát kell elvégeznie a gépállo­másnak. — Ebben az esztendőben azon­ban lényegesen kedvezőbb kö­rülmények között fogunk a mun­kához — mondja Kozsuch János igazgató, már az 58-as évre gon­dolva — mint az előző években. Már az is nagy előny, hogy a terv március—április helyett most el­készült és az év kezdetétől terv- szerűev ózhatunk. Azután munkában sem lesz hiány, mint tavaly, amikor úgyszólván kilin­cselni kellett érte. Már a számsze­rű tervkészítést megelőzően sorra jártuk a termelőszövetkezeteket és felmértük a gépi munkaigé­nyüket. A termelőszövetkezetek­nek előreláthatólag 18 ezer nor­málholdnyi munkát végzünk, amelyből 12 ezer a talajmunka. S több mint 5000 normálholdnyi munkát kötöttünk rár le eddig is termelőcsoportokkal, szakcsopor­tokkal, géohasználati társulások­kal és égvén! gazdákkal. — S nem utolsó sorban jelent sokat az, how október 20-ra el­készítettük -7. 58-as briffádszerve- zést — szól közbe a főmezőgaz­dász. Itt messzemenően figyelem­be vettük egyénenként a végzett munkát és a termelőszövetkezetek igényét, amelyek ragaszkodnak az évék óta ismert, jól dolnozó traktorosokhoz. Tavaly év közben és munka közben voltunk kényte­lenek a brigádokat cs zeállitani. Azután november közepéig elosz­tottuk a brigádok között az erő- és munkagépeket és december elejére már minden dolgozó tud­ta, hogy melyik gép lesz az övé. Ilyenformán brigádonként min­den tag részt vesz a saját gépe ja­vításánál, ami már magában is biztosíték a gépek jó kijavításá­hoz. Az önálló gazdálkodás első éve alatt egvébként itt is erősen meg­nőtt a dolgozók, felelősségérzete a terv teljesítésében és a jó minő­ségű munka végzésében. Többen követelték a kevés és rossz mun­kát végző traktorosok leváltását. Nyereségrészesedés Hiszen a tervteljesítés és az ön­költség csökkentése arányában nemcsak rendes keresetük nő, ha­nem nő a részesedésük a terven felüli évvégi nyereségből is. Ez a Sarkadi Gépállomáson körül­belül 200 ezer forint körül lesz, ahogy most még a gépállomás vezetői számolják. Ennek pedig 40 százalékát osztják ki a dolgo­zók között, de azonkívül a mun­kaversenyben részvevő jól dolgo­zó traktorosok között még külön 70 ezer forint jutalmat is kioszta­nak. Az 58-as terv szerint a gépállo­más egy normálholdra eső költ­ségterve 118 forint, ami 57-ben az eddigi számítások szerint 119 fo­rint körül lesz. Nemcsak a normálholdak telje­sítésében, hanem a költségek csökkentésében is nagyobb fel­adat vár tehát az elkövetkező év­ben a Sarkadi Gépállomás min­den dolgozójára. Jó szervezéssel, takarékossággal, de jó minőségű munkával — melyet elsősorban maguk a termelőszövetkezeti ta­gok és dolgozó parasztok ellen­őriznek legszigorúbban — ezt a tervüket is bizonyára sikerül ered­ményesen ég maradéktalanul vég­rehajtani. Hajdú Júlia Mire legyen gondunk a silók megbontása után ? 1958-ban kétszeresére növelik a zöldség és gyümölcs felvásárlást értékesítési szerződések útján Több raktárra van szükség — Javítani kell a termékek minőségét Hegedűs Tiborral, a SZÖVÉRT Igazgatójával beszélgettünk az 1957-es év eredményeiről és 1958. terveiről. Első kérdésünk ez volt: — Visszatekintve az elmúlt esztendőre, milyen volt az ál­talános helyzet a zöldség- és gyümölcstermelésben és el­látásban? — Elmondhatjuk, hogy az idén egy-két árucikket kivéve és né­hány naptól eltekintve teljesen zökkenőmentes volt az ország gyümölcs- és zöldségellátása. A fennakadások különösen az első időkben, a primőr-időszakban fordultak elő, s ennek legfőbb oka az volt, hogy a magánszektor és az ál-őstermelők egyes vidéke­ken felhajtották az árakat s így a városokban is magasabb áron került forgalomba a zöldség és a gyümölcs. A második félévben már lényegesen javult a helyzet, mert a kormány segítségével bi­zonyos zárt körzeteket hoztunk létre, elsősorban az alma. a hagy­ma és a sárgabarack felvásárlá­sában, Ami a termést illeti, erre sem lehetett panasz. A ’ felszaba­dulás után létrehozott almások egy része az idén termőre fordult. Óriási termésünk volt káposztá­ból és sárgarépából is. Ezeknek elhelyezése nem kis gondot oko­zott a SZÖVÉRT-nek. Sikerült ugyan a közelmúltban az 1200 va­gon belföldön értékesíthetetlen káposztából 1100 vagont Csehszlo­vákiába exportálni azonban a to­vábbiakban ez nem lehet általá­nos gyakorlat Jobban kell meg­szervezni a termelést, a szükség­leteknek megfelelőbben. — Ami a szerződéses termelte­tést illeti, mintegy 40 ezer ka- tasztráliá hold volt lekötve, e az ezen termelt árut teljes egészé­ben átvettük. Export tervünket pedig december 5-ig mind súly, mind pedig deviza szempóntiából teljesítettük. Zöldségeink és evü- mölcseink eljutottak Angliába, Franciaországba, Norvégiába és más nyugati országokba. A baráti országok közül legnagyobb vá­sárlóink Szovjetunió és Csehszlo­vákia. — Mik a SZÖVÉRT 1958. évi tervei? — 1958-ban a szerződéses ter­meltetést 40 ezerről 65 ezer ka- tasztrális holdra növeljük. A gyü­mölcsfélékre széles körben kiter­jesztjük az értékesítési szerző­dést. Ez azt jelenti, hogy csak meghatározott minőségű árut ve­szünk át. Így lehetővé válik az export minőségi fokozása és az, hogy az ideihez hasonlóan jövőre is exportminőségű áruval lássuk el a belföldi piacokat. Természe­tesen mindehhez arra van szük­ség. hogy a termelők megfelelően gondozzák gyümölcsöseiket, ápol­ják a fákat és használják a nö­vényvédőszereket. A szerződések­kel igyekszünk visszaszorítani az ál -őstermelőket és megakadályoz­ni, hogy a magánszektor fölver­hesse az árakat. Számadatokat alapul véve. az 1957. évi 2500 va­gonra kötött értékesítési szerző­dést mintegy duplájára növeljük. A zöldségtermelésben 35-ről 50 ezer vagonra emeljük a szerző­désre lekötött árut. Ez mindent összevéve mintegy 10—15 száza­lékos emelkedést jelent 1957-hez képest. — Hogyan szándékszik a SZÖVÉRT olcsóbbá tenni áruit? — Elsősorban úgy. hogy saját apparátusát teszi olcsóbbá. Ezzel csökken az árrés is. Ezenkívül végre megegyezésre jutottunk a EXPORTMARHÁK KÖZÉRT-tel s így érvényesül majd a felvásárlásban az egy kéz politika. Hozzájárul -majd az ál­talános árcsökkentéshez az is, hogy saját boltjainkban és piaci árusítóhelyeinken a lehető legala­csonyabbra szorítjuk az árakat. Végül pedig költségeinket a KÖZÉRT-tel együttesen átlag 10 százalékkal csökkentjük, ez meg­látszik maid az árakban is. — Mik a legfontosabb fel­tételei a fenti tervek végre­hajtásának? — Feltétlenül szükség van ar­ra, hogy állami szerveink minél I nagyobb mértékben támogassák a zöldség, és gyümölcstermelést. A párt agrártéziseinek nyomán a SZÖVOSZ IV. kongresszusa is a belterjesség növelését határozta meg, mint egyik legfontosabb fel­adatot. Ezen belül nem szabad megfeledkezni arról, hogy a bel­terjesség fejlesztésében az állat­tenyésztés és az aprómag ter­mesztés mellett igen előkelő he­lyet foglal el a zöldség- és gyü­mölcstermesztés. Hiszen egy ka- tasztrálie hold paradicsom pél­dául 16—18 ezer forintos jövedel­met hoz, ami mintegy 6—8-szo- rosa a hasonló területen termelt búzáénak, kukoricáénak. Mindeh­hez természetesen több műtrágya, könnyűjáratú talajművelőgép fej­lettebb mezőgazdasági kultúra szükséges. Nem ártana az ország területén zöldség- és gyümölcs- termelő mintatelepeket létesíteni. Ami exportterveinket illeti, fel­tétlenül meg kell oldanunk, hogy versenyképesek leevünk a világ­piacon. Ezen a következőket ér­tem: állandóan javítani kell ter­mékeink minőségét. Égetően szükséges a technikai felszerelés fejlesztése. Nemcsak hűtőházak és raktárak építéséről, hűtővago­nok beállításáról van itt szó. ha­nem a szállítás a rakodás, a vá­logatás gépesítéséről és a meg­felelő csomagoló anyagok bizto­sításáról. Igazán nem mondható kielégítőnek az az állapot, hogy Európa egyik leP’nbb hagymáját, a makói hagymát kézzel kell vá­logatni, mert csak egy darab haeymaválogatógép áll rendelke­zésünkre, s hogy megfelelő rak­tár-tér hiányában nagymennyisé­gű hagyma megy tönkre. Gondol­ni kell arra is, hogy jó almater­més esetén néhány év múlva, az új almások termőre fordultakor 25—30 ezer vagon almára szá­míthatunk, amit képtelenek le­szünk elhelyezni, tárolni. A SZÖVÉRT tehát igyekszik lehető legjobban biztosítani 1958- ban a lakosság zöldség- és gyü­mölcsellátását, de ehhez kérjük az állami szervek hathatós támo­gatását. B. J. A zöld futószalag utolsó állo­másához, a silók megbontásához értünk. Amelyik gazdaság, vagy gazda a nyáron jól gondoskodott, most jut elég ebből az eleségből a jószágnak. A silótakarmány ugyanis minden igás és haszonál­latnak. sőt aprójószágnak is ki­váló takarmánya. Télen a legter­mészetszerűbb, táp- és vitamm- dús, ízletes takarmány. A %iló etetése fokozza a széna és szalma emészthetőségét és ízletességét, ami által az állat jobban értéke­síti az eleséget. Romlás és fagyás A silótakarmány kibontásának és etetésének azonban szabályai vannak, amelyeket a jó gazda gondosságával be kell tartani. Általános szabály, hogy a meg­bontott siló egész nyitott felüle­téről télen legalább 5, nyáron pe­dig 10 centiméteres réteget na­ponta le kell szedni a romlás megakadályozása végett. A ki­bontott silót mindig takarjuk be deszkával, vagy kátránypapírral, fagyos időben hőszigetelő anyag­gal: szalmával, zsúppal, náddal, I stb. Silóból takarmányt csak a feletetés napján, esetleg egy nap­pal előbb vegyünk ki, mert a fel nem etetett rész könnyen romlik. Télen távolsági szállítás esetén a megfagyástól óvjuk a takar­mányt. Minőségi vizsgálat A 6ilógödör kibontásakor a gazda először is a szilázs állapo­tát és minőségét igyekszik meg­állapítani. A jó minőség legbiz­tosabb ismérve a kellemes illat. A jó szilázsnak savanyú uborká­ra, friss kovászra emlékeztető sza­ga van, ami hamar elszáll. Tartós ecetszag, rothadt szag, vagy avas szag romlott állapotra utal. A színárnyalat is támpontot ad. A feltűnően világos szín ecetsav je­lenlétére mutat, a zöldesbarna szín viszont azt jelzi, hogy az er­jedés időszakában a hőmérséklet túl magasra szökött fel. A szilázs minőség annál jobb, minél in­kább hasonlít a silózás előtti ál­lapothoz. Ha nyálkás, felhasznál­ni nem szabad. Mennyit etessünk? A szilázs etetéséhez fokozato­san szoktassuk állatainkat. Elő­ször negyed-fél adagot adjupk más takarmánnyal keverve és körülbelül 10—14 nap alatt tér­jünk át a teljes mennyiség adago­lására. Tehénnel naponta 25—30 kilót, a vemhesség utolsó hónap­jában 5—8 kilót etessünk. Három 6 hónapos borjú adagja 1—5 kiló, hat-tíz hónaposé 10—20 kiló. Bi­kának 5—8 kilónál többet ne ad­junk. Jó kiegészítő takarmány a kocának reggel és este abrakfé­lékkel kevert 4 kiló siló, a malac­nak fél kiló, hat—tizenkét hóna­pos süldőnek pedig 2—3 kiló si­ló. A juhok 2—4 kilót fogyaszt­hatnak, a bárányok adagja pedig napi fél kiló. Közepes munkát végző lóval 8—10 kiló szilázs etethető. Óvjuk a tejet , A tej minden szagot könnyen felvesz, ezért fejés előtt 1—2 órá­val silót már nem szabad etetni, Fejés után etetett siló a tei sza­gára nincs hatással. A silózott takarmány hasznosí­tásának fő feltétele, hogy ne időnként, hanem rendszeresen az egész tél folyamán a legelőrehaj- tásig etessük. Természetesen a jó minőségű siló sem etethető kor­látlanul és nem ésszerű az álla­toknak kizárólag ezt adni. Siló­etetés esetében legyen gondunka fokozottabb ásványi só adagolá­sára. Etetés után a maradékokat a vályúból gondosan takarítsuk ki, mert a romlott takarmány emésztési zavarokat okozhat. Sz, U TSKMAS -VÁLSÁG «« A kisücőrösi főtéren két tagból álló tökmagszövetkezetre búk- kantom. Mindkét tökmagos nénit Ilka néninek szólítják, s fázó- san topognak egy-egy kiskosár mögött, amelyben hófehér ruhában sárgásán mosolyognak a tökmagok. De a nénik keseregnek, — Nem érdemes tökmagot árulni. — Miért? Sorolják a bajokat: 1. Tökmagozási tilalom van a moziban, 2. a tanápháza előtt, 3. a pályaudvar várótermeiben. A sok tila- lom felborítja a község arányaihoz mért tökmagfogyasztási tervül két. Ráadásul még a zord tanács is kimondta: minthogy tökmag- kereskedők és a főtéren közhelyet foglalnak el, ezért tartoznak napi 1 forint helypénzt fizetni. Vettem tőlük 5 forintért magok mire azt mondták: — Aranyos ember maga lelkem, de tudja a mai fiatalok kényelmesek ám, azt mondják séta közben fázik a kezük és se a zsebből, se a kesztyűből nem húzzák ki a tökmag kedvéért. Inkább feketekávét isznak már ezek a cukrászdában... Szomorú eset, úgylátszik Kiskőrösön bealkonyodott a tök* magkereskedelemnek. Miért örökzöld a fenyő? KARÁCSONY meghitt hangulatához úgy hozzátartozik a fenyőfa, mint a szeretettel adott ajándék. Szeretjük ezt az örökké zöld, üde fácskát, is­merjük meg hát kissé közelebbről a botanikus szemével is. A fenyő a növénytanban és a nö­vényrendszertanban is külön helyet foglal el. A fenyőfák a Ciprus-, a Thula- és a borókafélékkel együtt egy külön altörzset alkotnak és a rendszer­tan, mint nyitvatermőket tartja nyilván. Míg az összes többi virágos növény­nél a termékenyülés és az embrió fejlődése magházban, rejtetten törté­nik, a nyitvatermőknél nincsen mag­ház. A magrügyek és a magvak sza­bad termőlevelek — az úgynevezett tobozpikkelyek között állanak. Nin­csen bibéje sem, mert a termékenyü­lés nyitottan, közvetlenül a mag­rügyön történik. A virágoknak nin­csen virágtakarójuk, ezért nem lá­tunk a köznapi értelemben vett vi­rágot. A NYITVATERMŐK virágai min­dig egyivarúak. A hímvirág csak barkaszeren összenőtt porzókból áll és a virágra jellemző más virágrész itt sem található. A toboz pedig tulaj­donképpen megfásodott termőlevél, vagyis női virágzat, amelyben a mag szabadon fejlődik és megérve ki­hullik. Ez az egész virágszerkezet * növény alacsonyabbrendűségére jel­lemző, míg az összes többi virágos növény a fejlődésnek egy felsőbb- rendű szakaszát képviseli. Az ÖRÖKZÖLDNEK mondott növé­nyek levelei — tehát a fenyőfák le­velei is — idővel elszáradnak és le­hullanak. Egyes fenyőfélék levelei nem is hosszú életűek. Például az er­dei fenyő és a kaukázusi jegenye­fenyő csak két évig élnek. Még a leghosszabb életű a karácsonyfának használt lucfenyő, melynek levelei 7—10 évenként váltódnak. A levél­váltás télen-nyáron folyamatosan tör­ténik, ezért látszik a fa változatlanul egyforma zöldnek. A karácsonyfák aránylag gyors levélhullása nem azo­nos jelenség az élettani levélváltás­sal, hanem a nedvkeringés megáll­ásának és főleg a nagy hőmérsék­let változás következménye. Meleg szobában hamarabb hullik el a le­vél, mint hvös helyen. Az úgyneve­zett ezüstfenyő a szürke fenyőnek nemesített változata, mely sokkal tet­szetősebb és levéltartósabb. A ter­mészetben elég ritka* mesterséges kertekben nevelik. Mikor gyönyörködünk a csillogó fában, nézzük azt úgy is, mint a természet érdekes és szép ajándékát;

Next

/
Thumbnails
Contents