Szabad Föld, 1958. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-05 / 1. szám
(Folytatás az 1. oldalról.) Tervezésükbe azonban gyakran szól bele a főmezőgazdász is. „Az késő lesz, az nekem korábban kell, abból a gépből arra az időre több kell." S a műszakiaknak, alkalmazkodniok kell az agronómia követelményeihez. Mert a gépállomás 1958. évi terve már elkészült, s ha a szervezést és a műszaki munkák elvégzését nem hangolják jól össze, bizony a gépállomás munkája is csak egy rosszul kijavított, olajozatlan gép munkájához lesz hasonló. Az 1958-as terv szerint pedig az 1957 .évi 45 340 normálholddal szemben 49 ezer normálholdnyi munkát kell elvégeznie a gépállomásnak. — Ebben az esztendőben azonban lényegesen kedvezőbb körülmények között fogunk a munkához — mondja Kozsuch János igazgató, már az 58-as évre gondolva — mint az előző években. Már az is nagy előny, hogy a terv március—április helyett most elkészült és az év kezdetétől tervszerűen ózhatunk. Azután munkában sem lesz hiány, mint tavaly, amikor úgyszólván kilincselni kellett érte. Már a számszerű tervkészítést megelőzően sorra jártuk a termelőszövetkezeteket és felmértük a gépi munkaigényüket. A termelőszövetkezeteknek előreláthatólag 18 ezer normálholdnyi munkát végzünk, amelyből 12 ezer a talajmunka. S több mint 5000 normálholdnyi munkát kötöttünk már le eddig is termelőcsoportokkal, szakcsoportokkal, géphasználati társulásokkal és egyéni gazdákkal. S nem utolsó sorban jelent sokat az, how október 20-ra elkészítettük7. 58-as briffádszervezést — szól közbe a főmezőgazdász. Itt messzemenően figyelembe vettük egyénenként a végzett munkát és a termelőszövetkezetek igényét, amelyek ragaszkodnak az évek óta ismert, jól dolgozó traktorosokhoz. Tavaly év közben és munka közben voltunk kénytelenek a brigádokat észeállítani. Azután november közepéig elosztottuk a brigádok között az erő- és munkagépeket és december elejére már minden dolgozó tudta, hogy melyik gép lesz az övé. Ilyenformán brigádonként minden tag részt vesz a saját gépe javításánál, ami már magában is biztosíték a gépek jó kijavításához. Az önálló gazdálkodás első éve alatt egyébként itt is erősen megnőtt a dolgozók, felelősségérzete a terv teljesítésében és a jó minőségű munka végzésében. Többen követelték a kevés és rossz munkát végző traktorosok leváltását. Nyereségrészesedés Hiszen a tervteljesítés és az önköltség csökkentése arányában nemcsak rendes keresetük nő, hanem nő a részesedésük a terven felüli év végi nyereségből is. Ez a Sarkadi Gépállomáson körülbelül 200 ezer forint körül lesz, ahogy most még a gépállomás vezetői számolják. Ennek pedig 40 százalékát osztják ki a dolgozók között, de azonkívül a munkaversenyben részvevő jól dolgozó traktorosok között még külön 70 ezer forint jutalmat is kiosztanak. Az 58-as terv szerint a gépállomás egy normálholdra eső költségterve 118 forint, ami 57-ben az eddigi számítások szerint 119 forint körül lesz. Nemcsak a normálholdak teljesítésében, hanem a költségek csökkentésében is nagyobb feladat vár tehát az elkövetkező évben a Sarkadi Gépállomás minden dolgozójára. Jó szervezéssel, takarékossággal, de jó minőségű munkával — melyet elsősorban maguk a termelőszövetkezeti tagok és dolgozó parasztok ellenőriznek legszigorúbban — ezt a tervüket is bizonyára sikerül eredményesen és maradéktalanul végrehajtani. Hajdú Júlia 1958-ban kétszeresére növelik a zöldség és gyümölcs felvásárlást értékesítési szerződések útján Több raktárra van szükség — Javítani kell a termékek minőségét Hegedűs Tiborral, a SZÖVÉRT igazgatójával beszélgettünk az 1957-es év eredményeiről és 1958. terveiről. Első kérdésünk ez volt: — Visszatekintve az elmúlt esztendőre, milyen volt az általános helyzet a zöldség- és gyümölcstermelésben és ellátásban? — Elmondhatjuk, hogy az idén egy-két árucikket kivéve és néhány naptól eltekintve teljesen zökkenőmentes volt az ország gyümölcs- és zöldségellátása. A fennakadások különösen az első időkben, a primőr időszakban fordultak elő, s ennek legfőbb oka az volt, hogy a magánszektor és az ál-őstermelők egyes vidékeken felhajtották az árakat s így a városokban is magasabb áron került forgalomba a zöldség és a gyümölcs. A második félévben már lényegesen javult a helyzet, mert a kormány segítségével bizonyos zárt körzeteket hoztunk létre, elsősorban az alma, a hagyma és a sárgabarack felvásárlásában. Ami a termést illeti, erre sem lehetett panasz. A felszabadulás után létrehozott almások egy része az idén termőre fordult. Óriási termésünk volt káposztából és sárgarépából is. Ezeknek elhelyezése nem kis gondot okozott a SZÖVÉRT-nek. Sikerült ugyan a közelmúltban az 1200 vagon belföldön értékesíthetetlen káposztából 1100 vagont Csehszlovákiába exportálni azonban a továbbiakban ez nem lehet általános gyakorlat Jobban kell megszervezni a termelést, a szükségleteknek megfelelőbben. Ami a szerződéses termeltetést illeti, mintegy 40 ezer katasztrália hold volt lekötve, az ezen termelt árut teljes egészében átvettük. Export tervünket pedig december 5-ig mind súly, mind pedig deviza szempontjából teljesítettük. Zöldségeink és gyümölcseink eljutottak Angliába, Franciaországba, Norvégiába és más nyugati országokba. A baráti országok közül legnagyobb vásárlóink Szovjetunió és Csehszlovákia. — Mik a SZÖVÉRT 1958. évi tervei? — 1958-ban a szerződéses termeltetést 40 ezerről 65 ezer katasztrális holdra növeljük. A gyümölcsfélékre széles körben kiterjesztjük az értékesítési szerződést. Ez azt jelenti, hogy csak meghatározott minőségű árut veszünk át. Így lehetővé válik az export minőségi fokozása és az, hogy az ideihez hasonlóan jövőre is exportminőségű áruval lássuk el a belföldi piacokat. Természetesen mindehhez arra van szükség, hogy a termelők megfelelően gondozzák gyümölcsöseiket, ápolják a fákat és használják a növényvédőszereket. A szerződésekkel igyekszünk visszaszorítani az ál -őstermelőket és megakadályozni, hogy a magánszektor fölverhesse az árakat. Számadatokat alapul véve, az 1957. évi 2500 vagonra kötött értékesítési szerződést mintegy duplájára növeljük. A zöldségtermelésben 35-ről 50 ezer vagonra emeljük a szerződésre lekötött árut. Ez mindent összevéve mintegy 10—15 százalékos emelkedést jelent 1957-hez képest. — Hogyan szándékszik a SZÖVÉRT olcsóbbá tenni áruit? — Elsősorban úgy, hogy saját apparátusát teszi olcsóbbá. Ezzel csökken az árrés is. Ezenkívül végre megegyezésre jutottunk a KÖZÉRT-tel s így érvényesül majd a felvásárlásban az egy kéz politika. Hozzájárulmajd az általános árcsökkentéshez az is, hogy saját boltjainkban és piaci árusítóhelyeinken a lehető legalacsonyabbra szorítjuk az árakat. Végül pedig költségeinket a KÖZÉRT-tel együttesen átlag 10 százalékkal csökkentjük, ez meglátszik majd az árakban is. — Mik a legfontosabb feltételei a fenti tervek végrehajtásának? — Feltétlenül szükség van arra, hogy állami szerveink minél nagyobb mértékben támogassák a zöldség- és gyümölcstermelést. A párt agrártéziseinek nyomán a SZÖVOSZ IV. kongresszusa is a belterjesség növelését határozta meg, mint egyik legfontosabb feladatot. Ezen belül nem szabad megfeledkezni arról, hogy a belterjesség fejlesztésében az állattenyésztés és az aprómag termesztés mellett igen előkelő helyet foglal el a zöldség- és gyümölcstermesztés. Hiszen egy katasztrális holdparadicsom például 16—18 ezer forintos jövedelmet hoz, ami mintegy 6—8-szorosa a hasonló területen termelt búzáénak, kukoricáénak. Mindehhez természetesen több műtrágya, könnyűjáratú talajművelőgép fejlettebb mezőgazdasági kultúra szükséges. Nem ártana az ország területén zöldség- és gyümölcstermelő mintatelepeket létesíteni. Ami exportterveinket illeti, feltétlenül meg kell oldanunk, hogy versenyképesek leevünk a világpiacon. Ezen a következőket értem: állandóan javítani kell termékeink minőségét. Égetően szükséges a technikai felszerelés fejlesztése. Nemcsak hűtőházak és raktárak építéséről, hűtővagonok beállításáról van itt szó, hanem a szállítás a rakodás, a válogatás gépesítéséről és a megfelelő csomagoló anyagok biztosításáról. Igazán nem mondható kielégítőnek az az állapot, hogy Európa egyik legjűbb hagymáját, a makói hagymát kézzel kell válogatni, mert csak egy darab hagymaválogatógép áll rendelkezésünkre, s hogy megfelelő raktártér hiányában nagymennyiségű hagyma megy tönkre. Gondolni kell arra is, hogy jó almatermés esetén néhány év múlva, az új almások termőre fordultakor 25—30 ezer vagon almára számíthatunk, amit képtelenek leszünk elhelyezni, tárolni. A SZÖVÉRT tehát igyekszik lehető legjobban biztosítani 1958- ban a lakosság zöldség- és gyümölcsellátását, de ehhez kérjük az állami szervek hathatós támogatását. B. J. EXPORTMARHÁK Mire legyen gondunk a silók megbontása után ? A zöld futószalag utolsó állomásához, a silók megbontásához értünk. Amelyik gazdaság, vagy gazda a nyáron jól gondoskodott, most jut elég ebből az eleségből a jószágnak. A silótakarmány ugyanis minden igás és haszonállatnak, sőt aprójószágnak is kiváló takarmánya. Télen a legtermészetszerűbb, táp- és vitamindús, ízletes takarmány. A siló etetése fokozza a széna és szalma emészthetőségét és ízletességét, ami által az állat jobban értékesíti az eleséget. Romlás és fagyás A silótakarmány kibontásának és etetésének azonban szabályai vannak, amelyeket a jó gazda gondosságával be kell tartani. Általános szabály, hogy a megbontott siló egész nyitott felületéről télen legalább 5, nyáron pedig 10 centiméteres réteget naponta le kell szedni a romlás megakadályozása végett. A kibontott silót mindig takarjuk be deszkával, vagy kátránypapírral, fagyos időben hőszigetelő anyaggal, szalmával, zsúppal, náddal, stb. Silóból takarmányt csak a feletetés napján, esetleg egy nappal előbb vegyünk ki, mert a fel nem etetett rész könnyen romlik. Télen távolsági szállítás esetén a megfagyástól óvjuk a takarmányt. Minőségi vizsgálat A Gilógödör kibontásakor a gazda először is a szilázs állapotát és minőségét igyekszik megállapítani. A jó minőség legbiztosabb ismérve a kellemes illat. A jó szilázsnak savanyú uborkára, friss kovászra emlékeztető szaga van, ami hamar elszáll. Tartós ecetszag, rothadt szag, vagy avas szag romlott állapotra utal. A színárnyalat is támpontot ad. A feltűnően világos szín ecetsav jelenlétére mutat, a zöldesbarna szín viszont azt jelzi, hogy az erjedés időszakában a hőmérséklet túl magasra szökött fel. A szilázs minőség annál jobb, minél inkább hasonlít a silózás előtti állapothoz. Ha nyálkás, felhasználni nem szabad. Mennyit etessünk? A szilázs etetéséhez fokozatosan szoktassuk állatainkat. Először negyed-fél adagot adjunk más takarmánnyal keverve és körülbelül 10—14 nap alatt térjünk át a teljes mennyiség adagolására. Tehénnel naponta 25—30 kilót, a vemhesség utolsó hónapjában 5—8 kilót etessünk. Három 6 hónapos borjú adagja 1—5 kiló, hat-tíz hónaposé 10—20 kiló. Bikának 5—8 kilónál többet ne adjunk. Jó kiegészítő takarmány a kocának reggel és este abrakfélékkel kevert 4 kiló siló, a malacnak fél kiló, hat—tizenkét hónapos süldőnek pedig 2—3 kiló siló. A juhok 2—4 kilót fogyaszthatnak, a bárányok adagja pedig napi fél kiló. Közepes munkát végző lóval 8—10 kiló szilázs etethető. Óvjuk a tejet . A tej minden szagot könnyen felvesz, ezért fejés előtt 1—2 órával silót már nem szabad etetni. Fejés után etetett siló a tej szagára nincs hatással. A silózott takarmány hasznosításának fő feltétele, hogy ne időnként, hanem rendszeresen az egész tél folyamán a legelőrehajtásig etessük. Természetesen a jó minőségű siló sem etethető korlátlanul és nem ésszerű az állatoknak kizárólag ezt adni. Silóetetés esetében legyen gondunk a fokozottabb ásványi só adagolására. Etetés után a maradékokat a vályúból gondosan takarítsuk ki, mert a romlott takarmány emésztési zavarokat okozhat. Sz. U TÖKMAS -VÁLSÁG «« A kisvörösi főtéren két tagból álló tökmagszövetkezetre bukkantam. Mindkét tökmagos nénit Ilka néninek szólítják, s fázósan topognak egy-egy kiskosár mögött, amelyben hófehér ruhában sárgásan mosolyognak a tökmagok. De a nénik keseregnek. — Nem érdemes tökmagot árulni. — Miért? Sorolják a bajokat: 1. Tökmagozási tilalom van a moziban, 2. a tanárháza előtt, 3. a pályaudvar várótermeiben. A sok tilalom felborítja a község arányaihoz mért tökmagfogyasztási tervünket. Ráadásul még a zord tanács is kimondta: minthogy tökmagkereskedők és a főtéren közhelyet foglalnak el, ezért tartoznak napi 1 forint helypénzt fizetni. Vettem tőlük 5 forintért magok mire azt mondták: — Aranyos ember maga lelkem, de tudja a mai fiatalok kényelmesek ám, azt mondják séta közben fázik a kezük és se a zsebből, se a kesztyűből nem húzzák ki a tökmag kedvéért. Inkább feketekávét isznak már ezek a cukrászdában... Szomorú eset, úgy látszik Kiskőrösön bealkonyodott a tökmagkereskedelemnek. Miért örökzöld a fenyő? KARÁCSONY meghitt hangulatához úgy hozzátartozik a fenyőfa, mint a szeretettel adott ajándék. Szeretjük ezt az örökké zöld, üde fácskát, ismerjük meg hát kissé közelebbről a botanikus szemével is. A fenyő a növénytanban és a növényrendszertanban is külön helyet foglal el. A fenyőfák a Ciprus-, a Thula- és a borókafélékkel együtt egy külön altörzset alkotnak és a rendszertan, mint nyitvatermőket tartja nyilván. Míg az összes többi virágos növénynél a termékenyülés és az embrió fejlődése magházban, rejtetten történik, a nyitvatermőknél nincsen magház. A magrügyek és a magvak szabad termőlevelek — az úgynevezett tobozpikkelyek között állanak. Nincsen bibéje sem, mert a termékenyülés nyitottan, közvetlenül a magrügyön történik. A virágoknak nincsen virágtakarójuk, ezért nem látunk a köznapi értelemben vett virágot. A NYITVATERMŐK virágai mindig egyivarúak. A hímvirág csak barkaszeren összenőtt porzókból áll és a virágra jellemző más virágrész itt sem található. A toboz pedig tulajdonképpen megfásodott termőlevél, vagyis női virágzat, amelyben a mag szabadon fejlődik és megérve kihullik. Ez az egész virágszerkezet a növény alacsonyabbrendűségére jellemző, míg az összes többi virágos növény a fejlődésnek egy felsőbbrendű szakaszát képviseli. Az ÖRÖKZÖLDNEK mondott növények levelei — tehát a fenyőfák levelei is — idővel elszáradnak és lehullanak. Egyes fenyőfélék levelei nem is hosszú életűek. Például az erdei fenyő és a kaukázusi jegenyefenyő csak két évig élnek. Még a leghosszabb életű a karácsonyfának használt lucfenyő, melynek levelei 7—10 évenként váltódnak. A levélváltás télen-nyáron folyamatosan történik, ezért látszik a fa változatlanul egyforma zöldnek. A karácsonyfák aránylag gyors levélhullása nem azonos jelenség az élettani levélváltással, hanem a nedvkeringés megállásának és főleg a nagy hőmérséklet változás következménye. Meleg szobában hamarabb hullik el a levél, mint hves helyen. Az úgynevezett ezüstfenyő a szürke fenyőnek nemesített változata, mely sokkal tetszetősebb és levéltartósabb. A természetben elég ritka, mesterséges kertekben nevelik. Mikor gyönyörködünk a csillogó fában, nézzük azt úgy is, mint a természet érdekes és szép ajándékát.