Szabad Föld, 1962. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-07 / 1. szám

4 Az ajtóban álló dohánybarna egyenruhás férfi szolgálatkészen kiveszi kezemből a böröndöt s a portáspult elé kísér. Itt kicsit várakozni kell, mert vagy 10— 12-en előttem érkeztek. A hangzavarból kitűnik, hogy mindannyian külföldiek, franciák, olaszok, németek, csehek, szlovákok. A négy portás német, angol, francia és orosz nyelven adja a felvilágosításokat. De csak néhány perc, s már ámulva állok egyszoba fürdőszobás „lakosztályomban”, amely — ha rövid időre is — az otthonom lesz. Egy szempillantás alatt megkedvelem az elegáns szobát, az üde zöld szövettel kárpitozott világos, modern bútorokat, a falakon a művészi festményeket, s a bútorhoz alkalmazkodó korszerű mintájú magyar perzsa szőnyegeket. És maga a parkett! Egy percre kitör belőlem a háziasszony és őszintén irigykedem. Ennyire világos és ilyen fényes parkettet csak a leningrádi Ermitázsképtárban láttam. Azt éppen ott jártamkor gyalulták fel, s utána rögtön lakkal vonták be. A kedves szobaasszony mosolyogva magyarázza, hogy ezt is éppen ilyen eljárással csinálták. Hálából az elragadtatásért megmutatja az emelet szobáit. S mivel valamennyi emeletnek azonos a szobabeosztása, így némi képet alkothatok az ország legfiatalabb és egyben legmodernebb szállodájáról, a budapesti Royal-ról Az ötemeletes szálló 367 szobájából 317 fürdőszobás, a többi zuhanyzó, vagy mosdófülkés. A szobákban 631 ágyat helyeztek el. A sima, elegáns bútorokat ötféle fából, dió, cseresznye, tölgy, jávor és kőrisfából kilenc típusban készítették A falakat minden szobában üde kárpit borítja, s rajta eredeti képzőművészeti alkotások. Az egész házban nincsen egyetlen egy reprodukció sem. A parketten csak perzsaszőnyeg látható. Kék, fehér, zöld csempe borítja a fürdőszobákat. A szobákban mindenütt telefon, de ha a vendég kívánja, rádióval és televízióval is szolgál a szálló vezetősége. A kedves szobaasszony tőlem is megkérdezi kérek-e rádiót, vagy televíziót. Megköszönöm, de inkább újabb felfedező körútra indulok. Az egyik teherliftbe éppen most raknak be egy nagy halom szennyes ágyneműt, megengedik, hogy a ruhát elkísérjem , a mosodába. Óriási teremben hatalmas gépekben gőzfelhőben, szappanhabok között fő a ruha. A másik teremben vasalógépek ontják a hófehér damaszt paplanhuzatokat, de oly simán, hogy a legkényesebb ízlésű háziasszony sem fedezne fel egyetlen gyűrődést sem rajtuk. Jobbra kézivasalásra kitűnően berendezett szobát látunk. A házimosoda néhány óra alatt kívánságra kimossa, kivasalja a vendég fehérneműit is. A mosodából a teherliften a szálloda tágas előcsarnokába jutok. A gyönyörű előcsarnokot öt vasbetonoszlop tartja. A fényes fekete-fehér műkőből készült padlót nemes szőnyegek borítják. A balsarokban postahivatal, MALÉV és IBUSZ kirendeltség. Sokan állnak az ajándékpavilon előtt, s külföldi újságokat, képeslapokat és magyar népművészeti tárgyakat vásárolnak A fényképezés szerelmesei, a fotóamatőr szolgálatnál néhány óra alatt előhívhatják képeiket. Sokáig állok a jobboldali fal előtt, melyet egy szép alkotás. Mészáros Géza keramikusművész a négy évszakot ábrázoló majolika domborműve díszít. Az előcsarnok közepéről félkör alakú márványlépcső vezet a félemeleti hallba, ahonnan a különleges kiképzésű 300 személyes rendkívül elegáns, pálmákkal díszített elsőosztályú étterembe jutok. A jóízű falatozó emberek láttán én is megéhezem. Lássuk hát a híres Kurucz Antalnak, az olimpiák neves szakácsának főztjét. Egy tőlem nem messze ülő fiatal hindu nőnek éppen húslevest hoznak, mire ő kézitáskájából egy barna és egy zöld porral teli üvegecskét vesz elő, késhegynyit szór mindegyikből a levesbe. Valamiféle fűszer lehet, hiszen a hinduknak a mi legerősebb ételünk meg se kottyan. A finom ebéd után átmegyek a másodosztályú étterembe, s csaknem megbánom, hogy nem itt ebédeltem. Ez ugyan nem annyira előkelő, mint a másik volt de ha lehet, még kedvesebb. A világoskék műbőr bevonatú bútorok és a hófehér abroszok harmóniája bájos derűt sugároz. A két étterem között helyezkedik el a pálmakert, ahol nyáron a szabad levegőn étkezhetnek a vendégek. Másodosztályú áron finom ételeket lehet kapni az újszerűen berendezett sörözőben, üdítő italokat, hideg készítményeket, virslit, feketét pedig a falatozóban. Sétám közben betérek az impozáns cukrászdába is, s nem tudok ellenállni egy hatalmas szelet gesztenyetortának. Evés közben megpillantom magam az egyik tükörben, bizony már nagyon ideje lenne fodrászhoz menni. De miért ne mehetnék, hiszen a félemeleten női férfi fodrászat is működik. Egy óra múlva boldogan nézegetem új frizurám, amikor megszólal a zsebemben levő jelzőkészülék, mely figyelmeztet, hogy a telefonközpont keres A kis rövidhullámú készülék segítségével a ház bármely helyén azonnal elérhető vagyok, ha valahonnan keresnek. Este az ízletes vacsora után a kíváncsiság és a halkan felszűrődő tánczene lecsalogat a bárba. A szakemberek szerint ez a különleges világítású, intim hangulatú, szépen berendezett szórakozóhely a világ bármelyik nagyvárosában megállná a helyét. Nekem nincs sok összehasonlítási alapom, de nagyon tetszik. Mivel azonban egy nőnek nem illik egyedül üldögélnie, elbúcsúzom a Royal Nagyszállótól. Végetért a képzeletbeli „vendégség”. S miközben elhagyom az impozáns épületet, arra gondolok, milyen jó, hogy ismét egy ilyen szép létesítménynyel gazdagodott fővárosunk. Rapai Piroska egyik részi Feljárat a hallba Háttérben a bárhelyiség (Herendi Ferenc felvételei) Szabadföld 1932. JANUÁR 7. Anyuka nagyon örült... Nyolcéves kislányom, a második osztályos Juditka izgalommal készült édesanyja névnapjára. Már hetekkel előbb félrehívott és titokzatos arccal kért meg, hogy vegyek egy pár nylonharisnyát, meg egyéb apróságot ő és kishúga nevében. A szükséges pénz helyett átadta takarékbélyeges takarékbetétkönyvét, melyet csak az iskolaév végén lehet beváltani. Ha ez a pénz nem lenne elég, kölcsönöztem a többit s ő majd kamatostul együtt viszszaadja, ha nagy lesz és dolgozni fog. Mit tehettem egyebet, kapva kaptam a „jó üzleten” és kölcsönöztem az összeget Judit leányomnak. A névnap előtti napon ismét félrehívott és nagy titoktartási ígéretem után megmutatta az üdvözlő lapokat. Egyiket saját, másikat kishúga nevében írta édesanyjának. Meglepetten láttam, hogy a címzés kifogástalan és az üdvözlő szöveg is megfelelő, de a bélyegek helyén egyik lapon egyforintos, a másikon ötvenfilléres takarékbélyeg díszlett. Mosolygásomat visszafojtva megmagyaráztam Juditnak, hogy mi a különbség postabélyeg és takarékbélyeg között. Mivel már este volt, így magam rohantam a postára, hogy még zárás előtt rendes postabélyeggel ellátva feladjam a lapokat és időben megérkezhessenek a címzetthez. Másnap a névnapi ajándékok és az üdvözlő lapok meglepetésként köszöntötték az ünnepeltet. Anyuka nagyon örült a nem várt ajándékoknak, melyeket Juditka és kishúga olyan boldogan nyújtottak át neki, mintha az egész világ minden kincse benne rejtőzött volna azokban a pici csomagokban. Kovács Endre Nyírbátor Az egészségről van szó! Csütörtökön orvosságot akartam kiváltani, de zárva találtam a gyógyszertárat. Mint később megtudtam, szénhiány miatt csak szerdán és szombaton, a piaci napokon tartják nyitva ezentúl, mert csak akkor fűtenek. Szénhiány miatt! Ezek szerint akinek gyógyszerre van szüksége, az a zöldséggel, burgonyával és más „piaci cikkel” együtt azt is beszerezheti. És ha valaki éppen hétfőn lesz rosszul? — Úgy kell neki! Miért nem lett rosszul szombaton, most már várhat szerdáig az orvosságra. Gyógyszerhiány nincs. Szénben nem szűkölködik a kereskedelem. A pénzzel sincs hiba, mert a gyógyszerész szerint már régen befizették a szükséges szén árát a helyi földművesszövetkezetnél. A földművesszövetkezet azonban nem tudja kiszolgáltatni a szenet, mert egyetlen deka sincs belőle telepükön. S miért nincs? Talán nem rendeltek eleget, vagy nem szállították le részükre a megrendelt mennyiséget, nem tudom. De azt tudom, hogy emberek egészségéről van szó és aki ezzel nem törődik, azt felelősségre kell vonni! PAÁL IMRE Szánk 20 ezer hold földet tesznek termővé Tiszavalk környékén Borsod megye déli részén, Tiszavalk környékén, a rendszeresen feltörő talajvíz és a szikesedés miatt több mint 20 ezer hold földet eddig nem tudtak megművelni. E fontos mezőgazdasági terület hasznosítására a Hazafias Népfront országos tanácsa mellett működő műszaki munkacsoport részletes tervet készített. E szerint 4 év alatt 20 millió forintos beruházás szükséges a belvizek levezetésére és a szikesedés megszüntetésére. Húsz kilométer hosszú csatornahálózatot, továbbá 700 holdas víztárolót építenek. Ez a rendezés 8 termelőszövetkezeti község és több állami gazdaság határát érintené. A terv kidolgozása után a Hazafias Népfront Borsod megyei bizottságának kezdeményezésére társulás alakult az érdekelt termelőszövetkezetek és állami gazdaságok részvételével. A társulás tagjai vállalták, hogy a 20 millió forintos beruházás felét társadalmi munkával valósítják meg. A munka már megkezdődött, s a lakosság összefogásával eddig csaknem 8 kilométer hoszszú csatorna elkészült. Jól vizsgáztak az új keszthelyi hibridkukoricák helyi 16-os hibrid, aranysárga lófogú, közepes érésű fajta, amely kedvező időjárás esetén második csövet is nevel. Az új hibrid már tavasszal kitűnik erőteljességével, sötétzöld színével a többi fajták közül, szára rendkívül erős, gépi betakarításra kiválóan alkalmas. Magasnövésű, dús levélzetű, ezért silózásra is tökéletesen megfelel. Külön előnye, hogy ellenáll a betegségeknek. A másik hibrid, a Keszthelyi 11-es, világossárgával kevert lófogú a Keszthelyi 22-es pedig fehér-sárga, lófogúhoz hasonló fajta. Úgy a K—11-es, mint a K—22-es középkései és ezért a Dunántúl silókukorica termesztésre ajánlható. Az új hibrideket az idén az ország 12 különféle tájegységén próbálták ki, együtt a már jól bevált martonvásári fajtákkal. A Keszthelyi 16-os, amely tavaly országos átlagban 8 százalékkal múlta felül a Martonvásári 5-ös termését, az idén a rendkívüli időjárás miatt csak a Dunántúl tudta megismételni ezt a kiváló eredményt. A K—11-es a tavalyihoz hasonlóan, az idén is 7—8, a K—22-es pedig 10 százalékkal múlta felül a kontrollfajták terméseredményeit. Kiváló fajtának ígérkezik a valamivel később nemesített Keszthelyi 25-ös hibrid is. A keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia növénynemesítő telepén dr. Berzsenyi—Janosits László tudományos főmunkatárs irányításával több új hibridkukoricát nemesítettek. Számos keszthelyi hibridjelöltet országos kísérletre és állami elismerésre ajánlottak. Ezek egyike, a Keszt-