Szabad Föld, 1965. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-03 / 1. szám

1965. J.INCAU 3. Piacon (Bod László rajza) MÁLNA, SZAMÓCA, RIBIZKE Szaporíóanyag ezer holdra a háztájba Az Országos Földművesszövetkezeti Tanács 1964. év elején hozott határozata kimondta, hogy a földművesszövetkezeteknek a maguk eszközeivel elő kell segíteniük a háztáji, házikerti gyümölcsösök, parasztudvarok és szérűskertek céltudatos betelepítését. A határozat végrehajtásaként a földművesszövetkezetek már az idén országos akciót szerveztek. Részben a központi készletekből, részben pedig helyi forrásokra támaszkodva 1000 holdnál nagyobb területre elegendő bogyósgyümölcs , málna, szamóca, ribizke stb. — szaporítóanyagot biztosítottak a háztáji gazdaságoknak. Ennek döntő többségét már el is telepítették. Hasonló módon sikerült megjavítani a gyümölcsfacsemete-ellátást is. 1964-ben együttesen háromnegyedmillió koronás oltványt adtak háztáji telepítésekhez. A termelési, illetve telepítési kedv megnőtt, nem lehet kielégíteni az igényeket. A Szövetkezetek Országos Szövetsége éppen ezért felkérte a Földművelésügyi Minisztériumot, hogy a háztáji gazdaságok fásítására a következőkben legalább évi 2,5 millió facsemetét termeltessen Szőlőoltványból is az eddiginél lényegesen többet szándékoznak forgalomba hozni a háztáji gazdaságok számára. Gyümölcsfacsemetéből két év múlva érik el a kívánt színvonalat, szőlőoltványból viszont már jövőre legalább 3 milliót értékesítenek. Irodalmi és színháztörténeti évfordulók Kecskeméten A következő hetekben, hónapokban több érdekes irodalmi és színháztörténeti esemény színhelye lesz Kecskemét. Emlékünnepséget rendeznek Kelemen Lászlót ez első magyar színházigazgató halálának 150. évfordulója alkalmából. Ekkor nyílik meg a Katona József Irodalmi Társaság klubszínpada. A klubszínpadon egyébként a jövő év májusáig neves színháztörténészek közreműködésével, hat előadást tartanak a helyi és a fővárosi művészek. Traktorvezetést tanul a Katona Egyetem és honvédségi alakulat szerződése A felsőoktatási intézmények és a honvédség első szocialista szerződését kötötte meg az Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Gépészmérnöki kara és a szabadszállási helyőrség egyik alakulata. Ennél a részben az egyetemi karéhoz hasonló technikai kérdésekkel foglalkozó alakulatnál kezdte meg ugyanis egy éve katonai szolgálatát 50 olyan fiatal, akiket a jövő tanévre már előzetesen felvettek az Agráregyetemre. A katona fiatalok — KISZ- szervezetük indítványára — tanulócsoportokat alakítottak, hogy szabad idejükben szervezetten készüljenek egyetemi tanulmányaikra. Kezdeményezésüket felkarolta a honvédség és az egyetem, s most a két intézmény szocialista szerződésben rögzítette, hogyan segítik az előfelvételis egyetemisták szakmai képzését. A szerződés értelmében a kar és a honvédségi alakulat a lehetőségek szerint összehangolja szakoktatási tematikáját és módszerét, hogy a fiatalok katonaidejük alatt olyan szakismereteket szerezzenek, amelyek egyaránt megfelelnek a honvédségi kiképzés és a mezőgazdasági mérnökképzés követelményeinek. Ennek keretében az egyetem oktatókat és gépeket kölcsönöz az alakulatnak, az pedig biztosítja, hogy a katonák megszerezzék az egyetemen szükséges mezőgazdasági vontató-vezetői jogosítványt. Szabadido - 3 Körültekintő előkészítés — jó zárszámadási közgyűlés! Az újévi számvetés, a zárszámadás nem egy-két nap dolga a termelőszövetkezeti gazdaságok- I bán, hanem hetekig tartó kemény munka. A leltározó bizottságok már jó néhány hét óta dolgoznak : a közös vagyon számbavételén, a könyvelők összesítenek, számba veszik, mennyi volt a bevétel, a kiadás. Az elnök, a párttitkár, a főmezőgazdász, a főkönyvelő jegyzetfüzetében gyűlnek az elmúlt gazdálkodási év eredmén nyeit, hibáit mutató feljegyzések. Mindegyik tsz-vezető a maga munkakörében szinte mérleget készít az óévről, az év gazdálkodási eredményeit és eseményeit sűríti össze a zárszámadás napjára. Hiszen a jó zárszámadási beszámoló elkészítése és ennek nyomán a zárszámadási közgyűlés tartalmasabbá tétele nem könnyű. Ezzel kapcsolatban néhány tapasztalat már a korábbi évekből rendelkezésünkre áll, de az idei előkészületek is szolgál- tatnak már tanulságokat arról, hogyan lehet sikerültebbé, eredményesebbé tenni, igazi, munkas értekezletekké varázsolni a tszigazdák zárszámadási tanácskozá- sát. Legyen panasznap Egyik árnyoldalként szokott jelentkezni a zárszámadási közgyűléseken a panasznap jelleg. Tévedés ne essék! Nem azokra a termelőszövetkezetekre gondolunk, amelyek ma még gazdaságilag nem erősödtek meg, ahol nagyobb is lehetne a munkaegység értéke, s ahol sok esetben indokoltnak látszik a panaszkodás, hanem a gazdaságilag erős gazdaságokra. Nem ritkán ugyanis egyéni ügyeikkel, panaszaikkal hozakodnak elő a legkitűnőbb gazdasági eredményeket felmutató termelőszövetkezetek zárszámadási közgyűlésén is, de ugyanakkor a gyengébb gazdasági eredmények ellenére is termékennyé, sikerültté, a közös gazdaság ügyeit jól megvitató zárszámadási közgyűlések alakulhatnak ki, ha jól készítik elő, ha a tsz tagjai és vezetői az előkészületek során közös erővel megteremtik a jó zárszámadási közgyűlés feltételeit. Mindenekelőtt abból indulhatunk ki, hogy a termelőszövetkezeten belül az egyéni és a közösségi érdek nem választható el egymástól. A kettő feltételezi egymást. A termelőszövetkezeti közösségek azért jöttek létre, mert ezeken belül az egyéni érdekek is jobban érvényesülhetnek. Ahol ezt felismerték — és ez már sok helyen megtörtént — ott ugyanolyan gondossággal orvosolják az egyéni panaszokat is, mint az egész közösséget érintő nagy ügyeket. Sok-sok egyéni vágyból, kívánságból, örömből, gondból, bajból tevődik össze egy közösség élete. Van, aki úgy véli, hogy roszszul értékelték és rosszul számolták el a munkáját és erre szeretne orvoslást, akadnak elintézetlen SZTK-ügyek, mások a közösség segítőerejét szeretnék igénybe venni, fuvar kellene a házépítéshez, van, aki valami családi esemény miatt több munkaegység-előleget szeretne kapni a szokottnál , s mindezt éppen a zárszámadási közgyűlésen szeretné elintézni, mivel korábban nem orvosolták kérését. A zárszámadási közgyűlés sikere érdekében tehát már előbb rendezni kell ezeket az egyéni ügyeket. Ott, ahol ez még nem történt volna meg. Örvendetes, hogy egyre több tsz-gazdaságban egész éven át rendszeresen elintézik ezeket az egyéni ügyeket. A formát illetően is sokféle változat alakult ki. A lakiteleki Szikra Tsz-ben például az elnök minden szerdán fogadónapot tart, és ekkor azok is felkereshetik, akikkel munka közben nem találkozik. A fogadónapon az elnök mindenkit meghallgat, minden érdemleges panaszt feljegyez és utána minden ügyet elintéznek, minden kérdésre feleletet adnak. A tarpai Rákóczi Tsz-ben kisgyűléseken gyűjtik össze a tsz vezetői az egyéni ügyeket. Sorolhatnánk tovább a formákat, amelyek között rendeződhetnek a közgyűlés elé nem tartozó egyéni ügyek, panaszok. A zárszámadási közgyűlésen az ilyen ügyek nem veszik el az időt az egész közösséget érintő tanácskozások elől. Tartalmas beszámolókat! A zárszámadási közgyűlés sikerének másik nagyon fontos feltétele a tartalmas vezetőségi beszámoló. Itt két veszély is fenyegeti a beszámoló elkészítőit. Az egyik az, hogy a fejlődésre, a gyarapodásra, a hibákra utal ugyan a szöveg, de semmitmondó, üres szóvirágokkal van tele, s a bíráló szavakat is csak általánosságban, helytől, időtől, a konkrét körülményektől elvonatkoztatva tartalmazza. Az ilyen beszámoló nemigen érdekli a termelőszövetkezeti gazdákat, nem köti le a figyelmüket, nem tudnak mit kezdeni az elmondottakkal. A gyenge beszámoló nem ébreszt gondolatokat, nem ösztönöz a hasznos, megszívlelendő javaslatok elmondására, a gazdálkodás bírálatára, az eredményes vita kialakítására. Ne feledjük, hogy még a legjobb gazdasági eredményeket elérő tsz-ben is megvan az igény az előbbrelépéshez, a jónál is van jobb és ennek valóraváltása nem megy simán, hanem gondokkal, bajokkal, megoldandó kérdésekkel jár. Ehhez a termelőszövetkezeti gazdák akkor járulnak hozzá szívvel-lélekkel, akkor adják hozzá teljes erejüket, ha előzőleg a vezetőség megbeszélte velük a gazdálkodás ügyeit. A nagy szavakkal teletömött, sallangos beszámoló ellentéte a túlságosan „konkrét” szöveg szintén nem éri el a kitűzött célt. A számok tömkelegét felsoroló, számviteli szaknyelven elmondott beszámoló ugyanúgy nem mond semmit a hallgatóságnak, mint az előbb említett változat. A tsz tagjainak túlnyomó többsége nem rendelkezik számviteli szakképzettséggel, de ennek ellenére világos, tiszta képet akar kapni a tsz-gazdaságról, a gazdálkodás menetéről. Tudni akarják, hogy mennyi a közösség tiszta vagyona és mennyi volt egy évvel ezelőtt, vagyis tudni akarják, hogy történt-e előbbre a lépés. A termelőszövetkezeti gazdák az esetleges sikertelenség okát is tudni akarják. A rossz gazdálkodási eredményeknek nemcsak az emberek akaratától független okai vannak, hanem egyéb körülmények is közrejátszanak, vagyis nem lehet mindent az időjárásra, a rossz talajadottságokra fogni, hanem az emberi akarattól céltudatosságtól, az idejében és szakszerűen végzett munkától is sok függ. Mire kíváncsi a tagság? A zárszámadási beszámoló tehát ne tartalmazzon 40—50, vagy még ennél is több számadatot, hiszen mire az elnök a végére ér, a hallgatóság az elejét már elfelejtette. A tagságot leginkább a közös gazdaságot bemutató, a gazdálkodás menetét szemléltető 8—10 legfőbb mutatószám érdekli. A tsz-gazdák mindegyike kíváncsi például arra, hogy milyen a közös vagyon gyarapításának és a kiosztott jövedelemnek az aránya, hiszen köztudomású, hogy bármelyik oldalon alakul ki egészségtelen eltolódás, az előbb-utóbb kárt okoz. Tudni akarják a tsz-gazdák azt is, hogy mennyi az adósság, menynyit törlesztettek abból az elmúlt évben, és más hasonló gazdálkodási összefüggéseket feltétlenül meg kell beszélni az év végi számvetést jelentő tanácskozáson. A jól előkészített zárszámadási közgyűlés nemcsak lezárja az elmúlt év gazdálkodását, hanem alapjául, kiindulópontjául szolgál a következő évnek, amely — reméljük — sikerekben még gazdagabb lesz, mint az elmúlt esztendő. Teszkó Sándor A Baromfiipari Vállalat kecskeméti telepén naponta háromezer hízottlibát dolgoznak fel. A szárnyasok szárny- és farktollát a kiskunfélegyházi dísztollfeldolgozó üzemében hasznosítják. (MTI Fotó: Bereth Ferenc felvétele)