Szabad Föld, 1965. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1965-07-04 / 27. szám
4 SZABÓ PÁL. NAGYKÖRŰI PROBLÉMÁK A régi Tisza folyása adta a falu nevét, ma már eléggé egyenes mederben folyik el mellette, feltéve, ha nem tetőz ennyire az áradás, mint most. Teljesen elöntötte a hullámteret. A községnek van körülbelül 3500 lakosa, 7000 holdnyi határa, tehát két hold jutna egy lélekre. És érdemes itten széjjelnézni, és csak azután mondani ki egyet s mást. Már csak úgy és annyit, amennyiből mégis haszna lehetne tájnak, falunak, s a szocialista fejlődésnek. Nagy s széles porták vannak !Zél téré, amelyek méretét nagyságát talán még az úrbéri földek rendezése határozta meg, jelölte ki, s azóta sem osztódtak, vagy csak alig. A főutcán túl és kívül gyepes, széles medrű utak, mint utcák nőttek bele a határba. Pompás, modern családi házak mellett, között nagyon régi házak is még, mintha a jobbágykort jelképeznék. De a régi kisnemesi, de tán inkább bocskorosnemesi házak kissé nagyobb ablakokkal, s festett gerendamenynyezettel megtalálhatók. De széltére ízlés és tisztaság, bárhova megyen be az ember, de ugyancsak így, s ez van a kultúrházban, könyvtárban vagy a tanácsházban és az emberek magatartásában. Jászok? Kunok? Bessenyők? Én azt hiszem, hogy... valamennyi. Egyszóval: magyarok. A bessenyők jellege, alkata, „külleme” meglátszik ebben a faluban, de tán éppen azért, a józan ész, szóval az alkotó szorgalom az, ami nő, egyre nő. Mindmáig. De itt most nagyon nehéz lenne megmondani, hogy mit hoz a holnap, vagyis a jövendő. Hogy valamit is sejdítsünk belőle, meg kell nézni a falut, az áradó Tiszát, a tájat, és rendre ismerkedni kell az emberekkel. Kint, a Cseresznyéskertben kezdjük Tóth Andrással, vendéglátó gazdámmal, aztán a termelőszövetkezet agronómusával, majd hármasban a Népfront helyi elnökével. Alig kezdünk szemlélődni, amikor egy idősebb asszony bukkan fel előttünk a zöld fűben levő gyalogúton. Kezében néhány szem cseresznye, de mintha valamilyen virágot szagolgatna — és arról beszél, hogy a cseresznyét szedni, szedni kell, mert kihasad, ha nem melegszik fel hamarosan az idő. Meg aztán arról, hogy... az idén nincs nagy termés. Mert nem termékenyedett meg a virágzás eléggé... Mert ez a cseresznye, a Germezdorfi cseresznye olyan, hogy önmaga fajtájából nem termékenyedik. Valami másfajta kell (s megnevez egy fajtát, de a nevét már elfelejtettem). S az pedig immár kiveszőben! De mindezt olyan szakszerűen, de igazabban szakmai nyelven mondja, mintha elvégezte volna Gödöllőn vagy Debrecenben az Agráregyetemet. S közben megismerkedünk. S erre, hogy íróval találkozott, mintha cseresznye se volna a világon, csak a könyv meg az író, az igen! Az a világ teteje! S szinte szó szerint hangzott el a következő: — Én most is úgy szeretek olvasni, mint gyermekkoromban. Tudja, nekem már az édesapám is nagyon szeretett olvasni és ha szerét ejthette, mindig olvasott. Váltig mondogatták is nemcsak a szomszédok, hanem az egész faluban, hogy... hiába olvasnak azok olyan sokat, mégis hóttszegények maradtak. Tudja, voltak könyvek, amiket én nagyon szerettem. Ilyen könyv volt egy ... francia regény, a Nyomorultak ... Egy kicsit eltűnődik, aztán mondja tovább. — De mondja! — Tessék. — Ki is írta a Nyomorultakat? Balzac vagy Victor Hugó? Annyira meglepődök, hogy azt sem tudom jóformán, hol áll a fejem. — Victor Hugó... — mondom eléggé bizonytalanul. — Az, az, csakugyan. Lássa, az ember annyi mindent elfelejt, mire megöregszik... És most már ama másik két emberhez beszél megint. Nem a könyvekről. Hanem a cseresznyéről. Mint ahogy erről beszél most mindenki. Ezzel álmodik az egész falu, ezzel ébred, ez van benne a napsütésben és a fellegek árnyékában. Egyszóval mondva, a levegőben. Pompás, nagyszerű, szép gyümölcs a Germezdorfi cseresznye. Biciklivel, gyalog, szekérrel, csacsifogattal hordják a felvásárlóhelyre, ahol jól szabott, eléggé ízléses, s német felírású címkékkel ragasztott ládikákba gyűjtik össze a szép gyümölcsöt, majd teherautókra kerül és a rakomány egyenest megyen ki Nyugat-Németországba. Szerződéses ár: 11,40 Ft kilónként, nem szerződéses ár: 10,40 Ft. Most még a kezdetén tart a szüret, hogy menynyi lesz, nem tudni. Tavaly 18 vagonnal vásárolt fel összesen az állami kereskedelem, ez 1 kiló 10 forinttal szorozva, 1 milió 800 ezer forint. 260 holdnyi területről. A ház körüli udvarokat is beleszámítva! Holdanként 7000, azaz hétezer forint, jövedelem. S még ráadásul: a fák alatt, között borsót, zöldbabot is termesztenek szerződésre! Szintén kivitelre! De volt idő, néhány éve, amikor 28 vagon cseresznyét termett ennyi fa, s ennyi föld. Az akkor volt, ez meg már most van, vagyis a holdanként hétezer forint haszon. De vajon mennyi haszna van ebből a külkereskedelemnek? Tehát a nemzetnek? Ezt nem tudom. Mint ahogyan a falubeliek se tudják. De az bizonyos, hogy... a múlt évben Kassáról jött haza ide egy volt cseresznyés rokon, amikor is Csehszlovákiába is volt kivitel, és azt mondta, hogy Kassán 40 forintért vették a Germezdorfi cseresznyét a piacon. Hogy... Bonnban vagy más német városban mennyiért adják? Nem olcsóbban, biztosan. Mi, s mennyi lenne a jövedelme a termelőnek, s kereskedelemnek, ha nem hagynák pusztulni a cseresznyéskertet, hanem telepítenék! Ha betelepítenék ezt a nagy dombvonulatot és másik dombvonulatot és minden helyet, ahol a talajt homok és az iszap borítja. De baj van, igen nagy baj van. Szabályos dombhát hódik a falutól északi irányban, s a Tiszán innen mély, lapos síkság. Lent öntözéses gazdálkodás tervei, de már hellyel-közzel valóságos, s itt fent a cseresznyéskert. A dombhát a régi Tiszahordta homok és iszap. A Cseresznyéskert területe kétszáz hold. Dehát, amint ez már történni szokott, a cseresznyefák nem állottak meg itt, a kertben, hanem odább mentek és gyökeret eresztettek bent, a faluban, az udvarokon és a kertekben is. Amint nagyjából itten számolgatják kísérőim, a falubeli cseresznyefák kitennének ötven vagy hatvan holdnyi területet, összesen tehát 260 holdnyi cseresznyést lehet számítani. Szabad fém A cseresznyefa é építése ehetetlen, mivel nincsen csemete, amivel pótolni lehetne a kiöregedett fákat. Nem is beszélve a szinte segítségért kiáltozó új telepítési lehetőségekről. A termelési lehetőség növeli, formálja az embert, s az embernek egyre inkább vissza kell adni azt, amit a talajtól, földtől, tájtól, termelési eredménytől kapott. Jobban megmondva: a magyar nép zárt egységében nemcsak néprajzilag vannak jászok, bessenyők, kunok, székelyek, hanem a termelési viszonyokban is. S szinte az ősi elrendeződésben oszlanak meg tájakban, lehetőségekben, mint kezdetben. Mert hiszen világos, hogy például Biharban nem teremne ilyen cseresznye, de még Baranyában sem, mint ahogy fordítva is érvényes a dolog. S a kezdeti talajtani megosztottság ma is ugyanaz, emberformáló ereje is az. Van itten például egy ember, igen rendes ember, sőt, meghökkentően szép családi háza van, s rendes portája, aki a múlt évben körtéből 50 000, azaz ötvenezer forintot kapott. Hogyan? A... maszek paraszt? Igen, de mindjárt kezdjük azon, hogy a falu szocialista falu, s az ötvenezret a portájából kapta. Végre pedig tisztázni kellene az ilyenféle „maszek” fogalmát. Ha élne, maszek lenne Bartók, Mikszáth, mint ahogyan maszek, tehát egyéni az ember alkotó ereje, lendülete, művészte, szorgalma és így tovább. Az ész, értelem, szorgalom, tudás, műveltség mind, mind az egyéni emberek létezése, és ebből, és csakis így rakódik össze a holnap szocialista közössége. Ezt kellene itten megérteni, s általános nagy, tiszta kezdeti erkölccsé tenni. Csakhogy ... 500 négyszögöl háztájin vagy cseresznyéskerti gyümölcsösön túl négyszögölenként 3 forint az évi adó. Ez önmagába véve is gátolja a virágzó, szocialista falu kifejlődését. A 200 holdas cseresznyesskert a 7000-es határnak szinte töredékes százaléka. A falu többsége, tehát a cseresznyepártiak akarták már telepíteni a termelőszövetkezeten belül, mint kimondott közös telepítést. Nem sikerült. Mert, ami csemetéskert volt, az is kiirtódott. Hát ez meg mit jelent? A következőt. A népszaporodás rendes, de nagy az elvándorlás, a falu lakossága egyre gyorsuló százalékban fogy. Felelősséget érző emberek kiszámították, hogy húsz év alatt felénél is kevesebbre csökken a lakosság. De mit csinál majd itten a magára maradó és egyre öregedő cseresznyéskert és a hétezer holdas határ? Meg aztán a Tisza? Aki hátul marad, beteszi az ajtót. Lehet, hogy az utóbbi bánatában gátakat szaggat és visszakanyarodik oda, ahonnan egy régi, letűnt emberi világ a rézkorból vagy másmilyen korból cserépdarabokban, felbukkanó földmélyi sírokban, s kezebeli eszközökben beszél az utókornak. 1965. JÚLIUS 4. Parlagok Lászlófalván AHOGYAN A TSZ VEZETŐI LÁTJÁK Lapunk június 20-i számában „Parlagok Lászlófalván” címmel kis cikket közöltünk, amelyben munkatársunk szóvá tette, hogy az Új Élet Tsz határában elhanyagolt parlagföldet látott, s ezzel kapcsolatban nem éppen hízelgő szavakkal illette a tsz vezetőségét. Cikkünkre levél érkezett, amely az általunk felvetett tényt nem cáfolja, hanem annak okairól tudósít bennünket. A tsz vezetői a többi között a következőket írják: Tény az, hogy termelőszövetkezetünkben — sajnos — nemcsak 2 hold, de ennél több föld is parlagon hever. De azt nem lehet állítani, hogy ezek a területek a termelőszövetkezet vezetőinek hanyagsága miatt volnának még jelenleg is parlagon. Mi a termelőszövetkezet vezetését 1965 márciusában vettük át. Az 1964-es gazdasági évet 1 millió 883 ezer forint mérleghiánynyal zárta a termelőszövetkezet. Ez annyit jelent, hogy minden egyes kát,hold 1001 forint veszteséget hozott ebben a termelőszövetkezetben. Ezekből a számokból is következtetni lehet, hogy a termelőszövetkezetnél milyen gazdálkodás folyt az előző években. A mélyfekvésű, heterogén talajokon az őszi szántásokat nem végezték el, és tavasszal 550 kat. hold szántatlan területe volt a termelőszövetkezetnek. A nagymérvű mérleghiány következtében áprilisban még olyan pénzügyi zavaraink voltak, melyek miatt erőgépeinkhez sok esetben még üzemanyagot sem tudtunk vásárolni. Munkafegyelemről termelőszövetkezetünkben beszélni egyáltalán nem lehetett. A cikk szerint állítólag a tagok is megbotránkoztak, illetve megbotránkoznak a parlag területek miatt. Mi kíváncsian kérdezzük: kik ezek a tagok? Talán azok a részes művelőik, akik a termelőszövetkezet járulékos munkáiból egyáltalán nem veszik ki a részüket? Vagy talán az a brigádvezető, aki a kérdéses területet az őszszel nem szántatta fel és leváltásra került, mert a múlt évben a tagok háztáji területét, mintegy 12 kat. holddal jogtalanul megnövelte; vagy az a szőlész agronómus, aki a korábbi években eltelepítette a szőlőt, de a 10 kát. hold telepítésből mindössze 2 kát. hold fordult termőre, ami annyit jelent, hogy a beállottság csak 20 százalékos. Kérdezzük továbbá a csikik írójától, hogy ő hogyan végeztetne az állattenyésztésben a tagokkal munkát, amikor a termelőszövetkezet volt vezetősége 1964-ben VI. hónapi részesedésükkel adós maradt ezeknek az embereknek? Természetes, mi nem mentegetőzni akarunk, mi sem vagyunk megelégedve a munkák jelenlegi állásával, jobban is mehetnének a dolgok, még a nehézségek ellenére is. Állítjuk azonban azt is, hogy a jelenlegi vezetés kialakításában nemcsak mi, hanem felettes szerveink is hibát követtek el, hiszen a leváltott régi vezetőket alacsonyabb munkakörben a termelőszövetkezetnél hagyták. Ezt csupán azért mondjuk el, hogy a szervezetlenség okára is magyarázatot adjunk. Lászlófalva, 1965. június 24-én. Agárdi Lajos Fenyvesi Valér elnök főagronómus Szántó Gyula főkönyvelő ISMERD MEG HAZÁDAT! ne csak táji szépségeit, látnivalóit, hanem történelmét is! Kitűnő alkalmat ad ehhez a Molnár Erik szerkesztésében megjelent kétkötetes MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE A nagyszabású mű szerzői színes, olvasmányos, eleven stílussal tárgyalják a magyar nép történetének alakulását, minden jelentős eseményét, nagy alakjait. 1280 oldalnyi szöveg, 20 térkép, mintegy 400 kép, metszet, ábra, köztük számos színes illusztráció. A két kötet ára 198,5 Ft. Olvasóink megrendelhetik négy havi részletfizetésre is, az alanti szelvény beküldésével. Címünk: Állami Könyvterjesztő Vállalat KÖNYVET —POSTÁN Budapest 5. Postafiók 240. ÁLLAMI KÖNYVTERJESZTŐ VÁLLALAT Budapest 5. Postafiók 240. Megrendelem díjtalan postai szállítással a MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE című kétkötetes művet * utánvéttel, 198.— Ft-os áron * négy havi részletfizetésre, a 3% kezelési költséggel együtt 203,90 Ft-os áron. Az első részletet, 53,90 Ft-ot, a szállításkor utánvéttel, a további 3x50,0 Ft-ot a szállítást követő hónapok elején, a csomaghoz mellékelt csekklapon fizetem be. NÉV ..... ............... ....... r. r. .—4 PONTOS CIMJ ............. *•»••«*• ••• »••••• •»« >■ ••••:• n»w »< »■ m f Személyi ig. szám (részletfizetés esetén): * Nem kívánt szöveg törlendő