Szabad Föld, 1967. július-december (23. évfolyam, 27-53. szám)
1967-07-02 / 27. szám
1967. JÚLIUS 3.Lubád Tótda Az MSZMP határozatai A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, Kádár János elvtárs elnökletével június 23-án ülést tartott. Az ülésen Komócsin Zoltán elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára tájékoztatta az ülés résztvevőit a közel-keleti helyzetről és más időszerű nemzetközi kérdésekről. A Központi Bizottság határozatban ítélte Izrael agresszióját, és teljes szolidaritásáról biztosította az agresszió által sújtott arab népeket. Nyers Ilezse elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára beszámolója után a Központi Bizottság megvitatta a Politikai Bizottság jelentését a gazdasági mechanizmus reformja bevezetésének előkészületeiről, a harmadik ötéves terv eddigi teljesítéséről és a további feladatokról. A gazdasági mechanizmus reformja bevezetésének előkészületeiről és az időszerű gazdasági feladatokról a Központi Bizottság határozatot hozott. A határozat a többi között megállapítja, hogy az 1966—67-es években a termelés, a nemzeti jövedelem és a dolgozók reálbére a tervezettet meghaladó mértékben növekszik. Az 1968—70- es esztendők az új gazdasági mechanizmus kibontakozásának időszakát képezik. Az állami szervek előtt az új mechanizmust szabályozó eszközeinek további és részletes kidolgozása áll. A Központi Bizottság helyesli az eddig hozott intézkedéseket. Szükségesnek tartja, hogy a reformra való további felkészülés is a gazdasági irányítás minden szintjén a megállapított határidőknek megfelelően történjék. További feladat — hangsúlyozta a határozat — a dolgozók mozgósításával és támogatásával megoldani a menet közben jelentkező gyakorlati problémákat és közgazdasági eszközökkel segíteni a népgazdasági egyensúly szilárdítását, a termelés és a fogyasztás zavartalan fejlődését. JAVASLAT a falusi hitelellátás javítására A hitelnek hazánkban több fajtája van. Hitelt adhat az állam, s hitelt nyújthat a földművesszövetkezeti takarékszövetkezet abból a pénzből, amelyet a tagok, mint betétet helyeznek el. Ez utóbbiról szeretnénk néhány észrevételt tenni. A bankszakemberek véleménye szerint a kis falusi takarékszövetkezetek ma már megalapozták az anyagi lehetőségét annak, hogy nagyobb összeget adhassanak ki, mint amit a jelenlegi, meglehetősen merev rendelkezések lehetővé tesznek. Mert hiteligény bőven lenne. Most, amikor a termelőszövetkezetek végre rendszeresen havi pénzjövedelmet biztosítanak tagjaiknak, a falusi emberek is szívesen vásárolnának drágább, úgynevezett tartós fogyasztási cikkeket: televíziót, hűtőszekrényt, motorkerékpárt, sőt autót is. Sokan szeretnének házat építeni, de ehhez legalább 40—50 ezer forint kölcsön kellene hosszúlejáratú hitelre — 20—25 évre. Azután itt vannak a különböző szakcsoportok, (baromfitenyésztő, szőlő, méhész stb.) amelyek szívesen vásárolnának kisebb termelőeszközöket, kádakat, felszereléseket, de a jelenlegi jogszabályok szerint a helyi vagy körzeti takarékpénztár ilyesmire nem adhat pénzt. Ez a szakcsoportok esetében annál is furcsább, mivel a tagok megtakarított forintjait a falusi takarékszövetkezetek őrzik. Több helyi takarékpénztári vezető panaszkodott, hogy merevek a területi határok, hiába akar egy jól működő falusi bank a körzete határán kívül eső község lakosainak hitelt adni, a szűkre szabott körzeti beosztás ezt megakadályozza. Talán káros lenne, anyagi problémát okozna a népgazdaságnak, ha a falusi emberek a körzeti takarékszövetkezetekben az eddiginél nagyobb összegű hitelt kapnának? Szó sincs róla, hiszen, ha valaki kölcsönt akar, az megkaphatja a járási vagy megyei székhelyen, ehhez azonban oda kell utaznia. Annak idején, amikor a takarékszövetkezeteket szervezték a Pénzügyminisztérium érthető okokból — kevés volt a szakember, a tapasztalat — nagyon óvatosra szabta a hatáskörüket. Azóta azonban már képzett szakemberek állnak a szervezetek élén, s ez, valamint a megváltozott falu érdekei más korszerűbb rendelkezéseket követelnek. A tapasztalatok alapján szeretnék két dolgot javasolni: 1. Az eddigi 15 000 forint helyett 50 000 forintba kellene megszabni a kölcsön felső határát, s az öt év lejárat helyett 20—25 év múlva kellene visszafizetni a hitelt. (Ez nem csökkentené a rövid és középlejáratú hitelek szerepét.) 2. A merevnek bizonyult körzeti határokat fel lehetne szabadítani és a tsz-tagságra bízni, melyik takarékszövetkezetet választja pénzügyleteinek lebonyolítására. Rapal Piroska Megkezdte működését a visontai külszíni szénbánya. Mint ismeretes, Visonta határában, mintegy 40—50 méter mélyen, tizenkét és fél méter vastagságban körülbelül 200 millió tonna lignitet fedeztek fel. Ez a mennyiség — évi 6 millió tonna termeléssel — több mint 30 évre elegendő. A külszíni bányára egy 600 megawattos hőerőművet építenek. Képünkön már munkába állítottak egy marótárcsás kotrógépet, amely megkezdte a föld kitermelését, hogy hozzáférhetővé váljon a szén. (Rózsa László felvétele.) Igái ügyet szolgál az újkígyósiak népszerű nőtanácsi titkára Manci néni a fiataloknak, a vele egykorúaknak és az idősebbeknek Mancika, így szólítja, így ismeri az egész Újkígyós Gera Henriknét, a nőtanács titkárát. Az ő szűkebb kis otthona, birodalma az öttagú családja, és a 9000 holdas szövetkezet 900 holdas kertészete, amelynek az egyik brigádvezetője. Szűkebben ott is a 15 egyszerű, szerfás blokkból álló hajtatásos és az öntözéses kertészetben van a munkaterülete. Jelenleg 82 asszonnyal, leánnyal dolgozik itt együtt Geráné, amíg a savanyító üzemben meg nem kezdődik a szezon. Ha azonban kint is megindul a szedés, talán még többen váltják a brigádban azt a 45 asszonyt, leányt, akik a savanyításnál dolgoznak majd. Eladásra került már a hajtatóházak egy részéből az idén is 30 ezer forint ára saláta, sok szép, nagy fejű piros, fehér, rózsaszín szegfű. Itt nevelték a borsó után palántázásra kerülő cukorrépát, a virágokat a község parkosításához. A hajtatóházak egy részéből már másodtermésként szedik a keményhúsú paprikákat, míg kint a földeken sárgarépát, paprikát, uborkát, s a leszüretelt szamócát kapálják a brigád tagjai. A kertészetben A kertészet a szűkebb munkaterülete, de az egész 6000 lakosú község örömeit, gondjait gyűjti kötényébe ez az energikus, alacsony, napbarnított, középkorú asszony. Pedig már ötödik éve ő a családfenntartó a családban, mert férje egy baleset folytán rokkanttá lett. Ha a munka úgy kívánta a kertészetben, a 400 órát is dolgozott egy-egy hónapban. De mintha az egész falu az ő nagy családja lenne. Ha munkáról, ha közügyekről van szó, ő nem ismeri a fáradságot. Szószólója, sokszor talán kissé türelmetlen harcosa is a községben és a szövetkezetben az asszonyok érdekelnek, jogainak, de az olyan ügyeknek is, amelyek az egész község lakosságát érintik. A nagy munkák idején korán reggel és este későig legyenek nyitva a boltok, hogy a mezőn dolgozóknak ne legyen gond a bevásárlás. A gázpalack cseretelep létesítését is szorgalmazta, mert 226 gáztűzhely van már pillanatnyilag a községben. Kérte, hogy a Gelka helyben javítsa meg a tv-t, mert mire Békéscsabáról kiráratják, sokszor újra javíthatják. Melegszívű asszony Most a szövetkezet és a község vezetőivel az egyik legnagyobb gondja, hogy munkát biztosítsanak azoknak a nőknek, akik nem találnak egész éven át elfoglaltságot a szövetkezetben. Nem sajnálták a fáradságot, ellátogattak abba a hajdúsági tűzbe, ahol melléküzemágként tésztát csinálnak az asszonyok. Náluk a közegészségügyi feltételek miatt ugyan egyelőre ennek nincs meg a lehetősége, de ... a szőnyegszövés bedolgozásos alapon Békéscsabára azonban már járhatóbb, közelebbi megoldásnak látszik. Figyelme, törődése ott van a nemrégiben létesített öregek napközijében pihengető, megfáradt idős embereknél éppúgy, mint a bölcsődékben, a síró kisbabáknál, ha szorít a guminadrág. (A nyugdíjas korhatárú emberek egyébként ebben a szövetkezetben dupla földjáradékot és teljes területű, háztájit kapnak, amelyet ingyen ártunk ér be nekik a szövetkezet.) Nincs, akinek meg ne hallgatná a szavait, kívánságát, panaszát ez a melegszívű asszony. Így mondotta el nekem is, azzal, hogy feltétlenül írjam meg, községük idős, nyugdíjas molnárának kálváriáját. 47 évig szolgálta becsülettel és közmegelégedésre a községet Bagyinka Pál — mondotta. Munkás életének egyetlen szerzeménye egy 3 szobás családi ház Békéscsabán, öregségükre ott szerettek volna megpihenni az egyik kétszobás lakrészben, amelyben egy téglagyári dolgozó lakik, de nem hajlandó kimenni belőle, öt esztendeje hiába kérelmezik a községi tanács és szövetkezet támogatásával is a csabai tanácsnál, tegyék lehetővé, hogy beköltözhessenek a saját házukba. Tudom, hogy mindenütt gond a lakás. De hát igazságos dolog az, hogy ez az idős házaspár a sajátja mellett, amelyért megdolgozott, talán élete végéig itt kényszerüljön lakni a patkány járta, volt szolgálati lakásban? Az ő többszöri meghívására látogattunk el most Újkígyósra. — Jöjjenek el hozzánk, nézzék meg a mi községünket, szövetkezetünket. Ha vannak is még gondjaink, sok jót és szép eredményeket lehetne megírni Újkígyósról — mondotta. Ami fejlődik, ami új A község és a szövetkezet vezetői együtt mutatják meg a nemrégiben megnyílt, gazdag árukészlettel rendelkező iparcikk boltot, az önkiszolgáló élelmiszerboltot, a korszerűen berendezett bölcsődéjüket, amelyben 30 férőhely van, s most átadott 2 és fél kilométeres bekötőutat. Büszkén mutatják, mert ezekben is sok munkája van a község lakosságának és százezreket adott hozzá a szövetkezet is. Mutatják a falu új utcasorokból álló villaszerű negyedét. 1960 óta 220 házhelyet adtak itt ki, de néhány kivétellel már mind beépült. Új utcasorokat kell nyitni, mert ebben az évben is több mint 60 ház építését, vagy átalakítását jelentették be. A napokban kezdi meg a működését a szövetkezet új üzend konyhája, az egykori Wenckheim grófok átalakított intézői lakásában. Építik az új savanyító üzemet a tavalyi színből átalakított helyébe, amely a szabvány alatti kertészeti termékek besavanyításával is egymillió forintot hozott a szövetkezetnek. Az idén már 2 millió forint bevételt terveznek ebből a melléküzemágból. — Mielőbb nagyon nagy szükség lenne — mondja a többi között Geráné — a 130 személyes kisvendéglő és a napközi további bővítésére, mert mindkettő nagyon kicsi a 6000 lelkes községnek. Szükség volna tejcsárdával egybeépített presszóra, TÜZÉP-telepre, mert a községben nagyarányú az építkezés, és a Kétegyházáról fuvarozott építőanyag nagyon megdrágítja az építkezést. A szövetkezet egyelőre a közös részére megkezdi a téglaégetést, de a tagság részére majd talán csak jövőre tud adni. Egy kicsit talán türelmetlenül is sürgeti Geráné ezeket a létesítményeket. Amikor azonban a kitűnő eredményekkel gazdálkodó szövetkezet terveiről beszélgetünk, id. Bozó József elnökhelyettes szavaiból is az egészséges még többet akarás csendül. " A jövő tervei Tudományos alapokon táplálják itt a földet és szedik le róla a termést. "Ma már — állítják — mindenben a dupláját adja annak a község, amit azegyéni gazdálkodás idején. Gond is most a 2 és fél ezer holdnyi gabona betakarítása, amelyre 5 kombájnjuk van. Itt azonban nem szalad a kombájn, mert szem is van. 20 mázsán felüli búzatermést várnak, de van olyan tábla, amely a harmincat is megadja. A múlt évben májusi morzsokban elérték a 30 mázsás kukoricatermést, de most már 140-re törekszenek. 250 mázsás volt a cukorrépa, 170 mázsás a burgonya termése, de ezeknél is még többet akarnak. Ezeknél többet is el lehet érni, mondják. Évente 3000 hízott sertést és ezernyi tenyészállatot ad a 250-es kocatelepült. De már készülnek a 10 ezres hizlalda tervei. — Csak szép keményhúsú paprikákat szedjetek kislányok — szól oda a brigádvezetőnő a paprikaszedőknek. Rózsa nélkül engedd a vizet a virágok alá kislányom, hogy jobban átitatódjon a földjük — mondja odébb egy öntöző kislánynál, Hegedűs Évának. — Látja, ez a kislány is, szinte úttörőként kezdte itt a munkát, most meg már elvégezte a kertészeti technikum első évét, levelező úton Arról azonban nem beszél, hogy másfél év után ő miért hagyta abba ott a tanulmányait. Talán, mert sok volt rajta a teher és az élettapasztalata is elboldogítja ebbe a szalonéban! Azt azonban boldogan újságolja, hogy kislánya most érettségizett a Gyulai Kertészeti Technikumban, a kisfia pedig most végezte a második évet az emelt szintű mezőgazdasági gépszerelő iskolában. Az újkígyósi látogatásból nekem úgy tűnt, hogy egy családé, itt már az egész falu, egy az öröme és a gondja. Ennek a nagy családnak az örömét, gondjait éli és képviseli minden cselekedetével Gera Henrikné, a nőtanács titkára is. Hajdú Júlia