Szabad Föld, 1967. július-december (23. évfolyam, 27-53. szám)

1967-07-02 / 27. szám

1967. JÚLIUS 3.Lubád Tótda Az MSZMP határozatai A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága, Kádár János elvtárs elnökletével június 23-án ülést tartott. Az ülésen Komócsin Zoltán elvtárs, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bizottság titkára tájékoztatta az ülés résztvevőit a közel-keleti helyzetről és más idő­szerű nemzetközi kérdésekről. A Központi Bizottság ha­tározatban ítélte Izrael agresszióját, és teljes szolidaritá­sáról biztosította az agresszió által sújtott arab népeket. Nyers Ilezse elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára beszámolója után a Központi Bizottság megvitatta a Politikai Bizottság jelentését a gazdasági mechanizmus reformja bevezetésének előké­születeiről, a harmadik ötéves terv eddigi teljesítéséről és a további feladatokról. A gazdasági mechanizmus reformja bevezetésének előkészületeiről és az időszerű gazdasági feladatokról a Központi Bizottság határozatot hozott. A határozat a többi között megállapítja, hogy az 1966—67-es években a termelés, a nemzeti jövedelem és a dolgozók reálbére a tervezettet meghaladó mértékben növekszik. Az 1968—70- es esztendők az új gazdasági mechanizmus kibontakozá­sának időszakát képezik. Az állami szervek előtt az új mechanizmust szabályozó eszközeinek további és részle­tes kidolgozása áll. A Központi Bizottság helyesli az eddig hozott intéz­kedéseket. Szükségesnek tartja, hogy a reformra való to­vábbi felkészülés is a gazdasági irányítás minden szintjén a megállapított határidőknek megfelelően történjék. To­vábbi feladat — hangsúlyozta a határozat — a dolgozók mozgósításával és támogatásával megoldani a menet köz­ben jelentkező gyakorlati problémákat és közgazdasági eszközökkel segíteni a népgazdasági egyensúly szilárdí­tását, a termelés és a fogyasztás zavartalan fejlődését. JAVASLAT a falusi hitelellátás javítására A hitelnek hazánkban több fajtája van. Hitelt adhat az ál­lam, s hitelt nyújthat a föld­művesszövetkezeti takarékszö­vetkezet abból a pénzből, ame­lyet a tagok, mint betétet he­lyeznek el. Ez utóbbiról szeret­nénk néhány észrevételt tenni. A bankszakemberek vélemé­nye szerint a kis falusi takarék­­szövetkezetek ma már megala­pozták az anyagi lehetőségét annak, hogy nagyobb összeget adhassanak ki, mint amit a je­lenlegi, meglehetősen merev rendelkezések lehetővé tesznek. Mert hiteligény bőven lenne. Most, amikor a termelőszövet­kezetek végre rendszeresen havi pénzjövedelmet biztosítanak tagjaiknak, a falusi emberek is szívesen vásárolnának drágább, úgynevezett tartós fogyasztási cikkeket: televíziót, hűtőszek­rényt, motorkerékpárt, sőt autót is. Sokan szeretnének há­zat építeni, de ehhez legalább 40—50 ezer forint kölcsön kel­lene hosszúlejáratú hitelre — 20—25 évre. Azután itt vannak a különbö­ző szakcsoportok, (baromfite­nyésztő, szőlő, méhész stb.) ame­lyek szívesen vásárolnának ki­sebb termelőeszközöket, káda­kat, felszereléseket, de a jelen­legi jogszabályok szerint a helyi vagy körzeti takarékpénztár ilyesmire nem adhat pénzt. Ez a szakcsoportok esetében annál is furcsább, mivel a tagok meg­takarított forintjait a falusi ta­karékszövetkezetek őrzik. Több helyi takarékpénztári vezető panaszkodott, hogy me­revek a területi határok, hiába akar egy jól működő falusi bank a körzete határán kívül eső község lakosainak hitelt ad­ni, a szűkre szabott körzeti be­osztás ezt megakadályozza. Talán káros lenne, anyagi problémát okozna a népgazda­ságnak, ha a falusi emberek a körzeti takarékszövetkezetekben az eddiginél nagyobb összegű hitelt kapnának? Szó sincs róla, hiszen, ha valaki kölcsönt akar, az megkaphatja a járási vagy megyei székhelyen, ehhez azon­ban oda kell utaznia. Annak idején, amikor a taka­rékszövetkezeteket szervezték a Pénzügyminisztérium érthető okokból — kevés volt a szak­ember, a tapasztalat — nagyon óvatosra szabta a hatáskörüket. Azóta azonban már képzett szakemberek állnak a szerveze­tek élén, s ez, valamint a meg­változott falu érdekei más kor­szerűbb rendelkezéseket köve­telnek. A tapasztalatok alapján szeretnék két dolgot javasolni: 1. Az eddigi 15 000 forint helyett 50 000 forintba kellene megszabni a kölcsön felső ha­tárát, s az öt év lejárat he­lyett 20—25 év múlva kellene visszafizetni a hitelt. (Ez nem csökkentené a rövid és közép­­lejáratú hitelek szerepét.) 2. A merevnek bizonyult körzeti határokat fel lehetne szabadítani és a tsz-tagságra bízni, melyik takarékszövet­kezetet választja pénzügyle­teinek lebonyolítására. Rapal Piroska Megkezdte működését a visontai külszíni szénbánya. Mint isme­retes, Visonta határában, mintegy 40—50 méter mélyen, tizenkét és fél méter vastagságban körülbelül 200 millió tonna lignitet fedeztek fel. Ez a mennyiség — évi 6 millió tonna termeléssel — több mint 30 évre elegendő. A külszíni bányára egy 600 mega­­wattos hőerőművet építenek. Képünkön már munkába állítottak egy marótárcsás kotrógépet, amely megkezdte a föld kitermelését, hogy hozzáférhetővé váljon a szén. (Rózsa László felvétele.) Igái ügyet szolgál az újkígyósiak népszerű nőtanácsi titkára Manci néni a fiataloknak, a vele egykorúaknak és az idő­sebbeknek Mancika, így szólít­ja, így ismeri az egész Új­kígyós Gera Henriknét, a nőtanács tit­kárát. Az ő szűkebb kis ottho­na, birodalma az öttagú család­ja, és a 9000 holdas szövetkezet 900 holdas kertészete, amelynek az egyik brigádvezetője. Szű­kebben ott is a 15 egyszerű, szerfás blokkból álló hajtatásos és az öntözéses kertészetben van a munkaterülete. Jelenleg 82 asszonnyal, leánnyal dolgozik itt együtt Geráné, amíg a sava­nyító üzemben meg nem kezdő­dik a szezon. Ha azonban kint is megindul a szedés, talán még többen váltják a brigádban azt a 45 asszonyt, leányt, akik a sa­vanyításnál dolgoznak majd. Eladásra került már a hajta­tóházak egy részéből az idén is 30 ezer forint ára saláta, sok szép, nagy fejű piros, fehér, ró­zsaszín szegfű. Itt nevelték a borsó után palántázásra kerülő cukorrépát, a virágokat a köz­ség parkosításához. A hajtató­házak egy részéből már másod­termésként szedik a kemény­húsú paprikákat, míg kint a földeken sárgarépát, paprikát, uborkát, s a leszüretelt szamó­cát kapálják a brigád tagjai. A kertészetben A kertészet a szűkebb munka­területe, de az egész 6000 lakosú község örömeit, gondjait gyűjti kötényébe ez az energikus, ala­csony, napbarnított, középkorú asszony. Pedig már ötödik éve ő a családfenntartó a családban, mert férje egy baleset folytán rokkanttá lett. Ha a munka úgy kívánta a kertészetben, a 400 órát is dolgozott egy-egy hónap­ban. De mintha az egész falu az ő nagy családja lenne. Ha munkáról, ha közügyekről van szó, ő nem ismeri a fáradságot. Szószólója, sokszor talán kissé türelmetlen harcosa is a köz­ségben és a szövetkezetben az asszonyok érdekelnek, jogainak, de az olyan ügyeknek is, ame­lyek az egész község lakossá­gát érintik. A nagy munkák ide­jén korán reggel és este későig legyenek nyitva a boltok, hogy a mezőn dolgozóknak ne legyen gond a bevásárlás. A gázpalack cseretelep létesítését is szorgal­mazta, mert 226 gáztűzhely van már pillanatnyilag a községben. Kérte, hogy a Gelka helyben ja­vítsa meg a tv-t, mert mire Bé­késcsabáról kiráratják, sokszor újra javíthatják. Melegszívű asszony Most a szövetkezet és a köz­ség vezetőivel az egyik legna­gyobb gondja, hogy munkát biz­tosítsanak azoknak a nőknek, akik nem találnak egész éven át elfoglaltságot a szövetkezetben. Nem sajnálták a fáradságot, el­látogattak abba a hajdúsági tűz­­be, ahol melléküzemágként tész­tát csinálnak az asszonyok. Ná­luk a közegészségügyi feltételek miatt ugyan egyelőre ennek nincs meg a lehetősége, de ... a szőnyegszövés bedolgozásos ala­pon Békéscsabára azonban már járhatóbb, közelebbi megoldás­nak látszik. Figyelme, törődése ott van a nemrégiben létesített öregek napközijében pihengető, megfá­radt idős embereknél éppúgy, mint a bölcsődékben, a síró kis­babáknál, ha szorít a guminad­rág. (A nyugdíjas korhatárú emberek egyébként ebben a szö­vetkezetben dupla földjáradékot és teljes területű, háztájit kap­nak, amelyet ingyen ártunk ér be nekik a szövetkezet.) Nincs, aki­nek meg ne hallgatná a szavait, kívánságát, panaszát ez a me­legszívű asszony. Így mondotta el nekem is, az­zal, hogy feltétlenül írjam meg, községük idős, nyugdíjas mol­nárának kálváriáját. 47 évig szolgálta becsülettel és közmeg­elégedésre a községet Bagyinka Pál — mondotta. Munkás életé­nek egyetlen szerzeménye egy 3 szobás családi ház Békéscsa­bán, öregségükre ott szerettek volna megpihenni az egyik két­szobás lakrészben, amelyben egy téglagyári dolgozó lakik, de nem hajlandó kimenni belőle, öt esztendeje hiába kérelmezik a községi tanács és szövetkezet támogatásával is a csabai ta­nácsnál, tegyék lehetővé, hogy beköltözhessenek a saját há­zukba. Tudom, hogy mindenütt gond a lakás. De hát igazságos dolog az, hogy ez az idős há­zaspár a sajátja mellett, ame­lyért megdolgozott, talán élete végéig itt kényszerüljön lakni a patkány járta, volt szolgálati la­kásban? Az ő többszöri meghívására látogattunk el most Újkígyósra. — Jöjjenek el hozzánk, nézzék meg a mi községünket, szövet­kezetünket. Ha vannak is még gondjaink, sok jót és szép eredményeket lehetne megírni Újkígyósról — mondotta. Ami fejlődik, ami új A község és a szövetkezet ve­zetői együtt mutatják meg a nemrégiben megnyílt, gazdag árukészlettel rendelkező ipar­cikk boltot, az önkiszolgáló élel­miszerboltot, a korszerűen be­rendezett bölcsődéjüket, amely­ben 30 férőhely van, s most át­adott 2 és fél kilométeres bekö­tőutat. Büszkén mutatják, mert ezekben is sok munkája van a község lakosságának és százez­reket adott hozzá a szövetkezet is. Mutatják a falu új utcasorok­ból álló villaszerű negyedét. 1960 óta 220 házhelyet adtak itt ki, de néhány kivétellel már mind beépült. Új utcasorokat kell nyitni, mert ebben az évben is több mint 60 ház építését, vagy átalakítását jelentették be. A napokban kezdi meg a mű­ködését a szövetkezet új üzend konyhája, az egykori Wenck­­heim grófok átalakított intézői lakásában. Építik az új savanyí­tó üzemet a tavalyi színből át­alakított helyébe, amely a szab­vány alatti kertészeti termékek besavanyításával is egymillió forintot hozott a szövetkezetnek. Az idén már 2 millió forint be­vételt terveznek ebből a mel­léküzemágból. — Mielőbb nagyon nagy szük­ség lenne — mondja a többi kö­zött Geráné — a 130 személyes kisvendéglő és a napközi továb­bi bővítésére, mert mindkettő nagyon kicsi a 6000 lelkes köz­ségnek. Szükség volna tejcsár­dával egybeépített presszóra, TÜZÉP-telepre, mert a község­ben nagyarányú az építkezés, és a Kétegyházáról fuvarozott épí­tőanyag nagyon megdrágítja az építkezést. A szövetkezet egye­lőre a közös részére megkez­di a téglaégetést, de a tagság ré­szére majd talán csak jövőre tud adni. Egy kicsit talán türelmetlenül is sürgeti Geráné ezeket a léte­sítményeket. Amikor azonban a kitűnő eredményekkel gazdál­kodó szövetkezet terveiről be­szélgetünk, id. Bozó József el­nökhelyettes szavaiból is az egészséges még többet akarás csendül. " A jövő tervei Tudományos alapokon táplál­ják itt a földet és szedik le róla a termést. "Ma már — állítják — mindenben a dupláját adja an­nak a község, amit az­­egyéni gazdálkodás idején. Gond is most a 2 és fél ezer holdnyi ga­bona betakarítása, amelyre 5 kombájnjuk van. Itt azonban nem szalad a kombájn, mert szem is van. 20 mázsán felüli búzatermést várnak, de van olyan tábla, amely a harmincat is megadja. A múlt évben má­jusi morzsok­ban elérték a 30 mázsás kukoricatermést, de most már 1­40-re törekszenek. 250 mázsás volt a cukorrépa, 170 mázsás a burgonya termése, de ezeknél is még többet akar­nak. Ezeknél többet is el lehet érni, mondják. Évente 3000 hí­zott sertést és ezernyi tenyész­állatot ad a 250-es kocatelepült. De már készülnek a 10 ezres hiz­lalda tervei. — Csak szép keményhúsú paprikákat szedjetek kislányok — szól oda a brigádvezetőnő a paprikaszedőknek. Rózsa nélkül engedd a vizet a virágok alá kislányom, hogy jobban átita­tódjon a földjük — mondja odébb egy öntöző kislánynál­, Hegedűs Évának. — Látja, ez a kislány is, szinte úttörőként kezdte itt a munkát, most meg már elvégezte a kertészeti tech­nikum első évét, levelező úton Arról azonban nem beszél, hogy másfél év után ő miért hagyta abba ott a tanulmányait. Talán, mert sok volt rajta a te­her és az élettapasztalata is el­­boldogítja ebbe a szalonéban! Azt azonban boldogan újságol­ja, hogy kislánya most érettsé­gizett a Gyulai Kertészeti Tech­­nikumban, a kisfia pedig most végezte a második évet az emelt szintű mezőgazdasági gépszere­lő iskolában. Az újkígyósi látogatásból ne­kem úgy tűnt, hogy egy családé, itt már az egész falu, egy az­ öröme és a gondja. Ennek a nagy családnak az örömét, gondjait éli és képviseli minden cselekedetével Gera Henrikné, a nőtanács titkára is. Hajdú Júlia

Next