Szabad Föld, 1967. július-december (23. évfolyam, 27-53. szám)

1967-07-02 / 27. szám

4 Az új termés betakarítása Marosi József, a tabi járási tanács mezőgaz- wtT •■■»­dasági osztályvezetője: — Járásunk huszon-­yOlc­­ hat termelőszövetkezeté­® .gat |?­­ ben kereken 60 kombájn pSv. '’l dolgozik. Huszonhárom­mal t öbb mint tavaly m i'genkor. Az új kombáj-­f nokra nem mindenütt ' * kerül nagy tapasztalat­$ ■ tal rendelkező vezető. A * . , régi kombájnosok azon­­­s­ban nem hagyják ma­gukra ezeket az új embereket, hanem segítenek nekik, hogy minél kevesebb legyen a gépállás és minél gyorsabban magtárba kerüljön a gabona. A Tabi Gépjavító Állomás kombájnokat és kombájnosokat is küld azokban a tsz-ekbe, ahol a saját géppark kevésnek bizonyul az aratás ide­jében történő elvégzéséhez. Fontos azonban, hogy a termelőszövetkezetek a kihelyezett kom­bájnosokat ellássák meleg étellel és szállással. A múltban igen sok helyen előfordult, hogy a reggel mért nedvességtartalom alapján számítot­ták ki az egész napi nedvességszázalékot. A be­szállított gabona nedvességtartalmát ne restel­­jék naponta legalább háromszor-négyszer is el­lenőrizni. A mi járásunkban meglehetősen sok az olyan gabonatábla, amelyet a nagy lejtők miatt nem lehet géppel aratni. Ezekre a területekre kézi kaszákat állítsanak a termelőszövetkezetek. Jobb, ha minden tsz-ben készenlétben áll 10—12 ara­­tópár arra az eshetőségre, ha az időjárás kedve­zőtlenre fordul, és a felázott talajon egy-egy táb­lát nem lehet kombájnnal aratni. Jó hír a termelőszövetkezetek részére, hogy a Tabi Gépjavító Állomás két mozgó szervizkocsit helyezett üzembe. Ha a járás területén elromlik egy-egy gép, telefonhívásra gyorsan helyszínre sietnek a szerelők. „ Így Kuczi István, a lepsé­nyi Kossuth Tsz kom­isja a kerültem először köm­ül bájnra és tavaly 685 taj kataszteri holdat taka- L -of rí toltam be, 90 vagon | JBlL. ' volt a teljesítményem. 21: A jó eredményt elsősor­ban annal a 3 helyes Hl munkaszervezésnek kö-P %­ö­szönhetem amelyet a % tsz-vezetőség dolgozott ki. Ez nemcsak a kom­bájn kiszolgálására, az üzemanyag rendszeres biztosítására terjed ki, hanem az emberekre is. Az én SZKT-esemhez „futószalagot” biztosítot­tak. Nem kellett várakoznom tele gabonatartály­­lyal a vontatóra, hanem mindig rendelkezésem­re állt a szállítóeszköz... Fiatalabb kombájnostársaimnak azt üzenem, hogy érezzenek együtt gépükkel és igyekezze­nek munkájukban rendszert kialakítani. Az a kombájnos, aki pontosan ki tudja számítani, h­ogy a táblának melyik részén előnyösebb a tartály ürítése és a szalmát meghatározott he­lyen, sorba tudja lerakni, az sok időt takarít meg. Kéri János, a rekordidő alatt szeret­nék szérűkre takarítani a kombájnosok, illetve a vontatósok. ígérhetem, hogy a kombájnszé­rűn nem lesz fennakadás. A brigád tavaly is jól dolgozott, és az idén sem engedünk lazasá­got. Tudja, nálunk a szérűn dolgozók nemcsak munkabért, hanem prémiumot is kapnak. Az külön is sarkallja az embereket. Nagy előny, hogy helyben van a terményforgalmi raktár és az államnak eladott gabonát nem kell messze fuvaroznunk. A termelőszövetkezeti tagság ga­bonaelőlegét is nyomban a szárító alól visszük a háztáji kamrákba. Zsákolás? Azzal nincs sok gondunk. Fúvóbe­rendezés viszi a magtárpadlásra a magot, és ugyanezzel a berendezéssel oldjuk meg az öm­lesztett gabona esetleges szárítását is. Idejében, veszteség nélkül betakarítani a termést! Egy mondatba sűrítve, ez most a legfontosabb feladat. A munka elvégzéséhez jobbak a műszaki feltételek, mint az előző évek bármelyikében. A siker viszont nemcsak a gé­peken, hanem elsősorban az embereken múlik. Szakértelemmel párosult szorgalom, jó együtt­működés és megfontolt irányítás lendítheti iga­zán a munkát. Ezekről beszél az alábbiakban öt szakember: Papp Sándor, a Fejér megyei­­ Terményforgal­mi Vállalat műszaki igazgatója: — Fejér megyében 33 olyan átvevőhelyet nyi­tottunk meg, ahol a régi módszerektől elté­rően hídmérlegen vesz­­szük át a gabonát. A zsákonkénti mérlegelést az egész megyében megszüntettük. Ez ért­hető is, hiszen mintegy hatezer vagon termés felvásárlására, raktározására készültünk fel. A termelőszövetkezeteknek a gabonaszárítás­ban is segítünk. Ebben az évben a kápolnás­­nyéki, az ercsi tsz-nek, valamint a székesfehér­vári Kossuth Termelőszövetkezetnek tisztító­­berendezést adtunk. Ezen kívül telepeinken bérmunkában gabonatisztítást és szárítást is vállalunk. A tisztításért mázsánként 2—2,5 fo­rintos díjat számolunk fel, és a kiválasztott ocsút visszaadjuk a termelőknek. ^ . Pergel József, a lep­rii***. sényi terményforgalmi * kel i s az érkező szállít­­mányokat két garaton keresztül, szinte percek alatt ürítjük, tisztítjuk és szárítjuk. — Az Ásványolajforgalmi Vállalat kötbért fizettet velünk, ha a szárításnál nem használjuk fel azt az üzemanyagot, amelyre, ha nedves az időjárás, mindenképpen szükségünk van. Olyan eset is előfordulhat azonban, hogy kedvezően alakul az időjárás és kevesebb munkájuk lesz a szárítógépeknek. Ez esetben mi kötbért fize­tünk. Nem lehetne ezen a visszás helyzeten változtatni? Háncs József SzABAD föld 1967. JÚLIUS 2. Villamosművek biztonsági övezete A nehézipari miniszter ren­deletet adott ki a villamosmű­vek körül létesítendő biztonsá­gi övezetről. Ennek célja, hogy megóvja a villamosmű környe­zetében az életet, a testi épséget és a vagyontárgyakat, továbbá, hogy elősegítse a villamosmű folyamatos és zavartalan üze­meltetését. A rendelet részletesen felso­rolja, hogy a különféle villa­mosművek közül hogyan épí­tendő ki a biztonsági övezet. A tilalmakról szóló rész többek között kimondja, hogy nagyfe­szültségű föld feletti vezetékek biztonsági övezetében tilos bár­milyen létesítmény, vagy be­rendezés — oszlop, antenna, állványzat, kút, sportpálya, ját­szótér stb. — létesítése; tilos tűz- és robbanásveszélyes anya­gok — széna, szalma, nád, fa, gumi, üzemanyag stb. — ideig­lenes, vagy végleges jellegű tá­rolása, vagy ilyen anyagok nagy tömegben való elégetése, illetve ilyen anyagokat igénylő mun­kák végzése.­vosi vizsgálat nem végezhető el, a dolgozók csak más mun­kában — ahol nincsenek kité­ve a foszforsav-észter hatásá­nak —, foglalkoztathatók. A szerves foszforsav-észteres munkákról a körzeti, illetve az üzemi orvos minden esetben ér­tesítendő. Mérgezés, vagy mér­gezési gyanú esetén a brigádve­zető köteles a munkálatokat azonnal felfüggeszteni és a mér­gezett dolgozót a legrövidebb időn belül kellően tájékozott kísérővel orvoshoz szállíttatni. A növényvédő brigád, vagy munkacsapat minden tagja is­merje a mérgezés esetén teen­dő intézkedéseket, és legalább két személy mérgezéssel elsőse­gély-nyújtási tanfolyamot vé­gezzen. Ennek érdekében a gaz­daságok egészségügyi szakem­berek bevonásával szervezze­nek helyi tanfolyamokat. Munkavédelmi szabályok A Mezőgazdasági és Élelme-­­zésügyi Minisztérium illetékes főosztálya az alábbi munkavé­delmi szabályokra hívja fel a termelőszövetkezetek és az álla­mi gazdaságok vezetőinek fi­gyelmét Szerves foszforsav-észter tí­pusú növényvédőszerrel vég­zett folyamatos munka esetén a dolgozók hat nap után a mun­kát csak orvosi engedély alap­ján folytathatják. Amennyiben a helyi adottságok miatt a rendszeres — hetenkénti —­or­­ ­­keveréktakarmányok A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter utasítással szabályozta a mezőgazdasági termelőszövetkezetek keverék­takarmányokkal történő ellátá­sát. Az utasítás szerint a mező­­gazdasági termelőszövetkezetek takarmánykeverés céljára — a baromfitáp-koncentrátum ki­vételével —, az előírt összeté­telben és minőségben előállí­tott bármely­ koncentrátumot vásárolhatnak a gabonafelvá­sárló és feldolgozó vállalatok­tól, a hatóságilag előírt ár meg­térítése, valamint cseretermény szolgáltatása ellenében. A termelőszövetkezetek a koncentrátumot forgalomba nem hozhatják, takarmányke­verő tevékenységük tehát csak saját szükségletükre történhet. Szü­kségraktári tudnivalókat. A megtermelt, il­letőleg felvásárolt mezőgazda­­sági termékek tárolására, ki­utalás alapján szükségraktárak is igénybe vehetők. Szükségraktárnak minősülnek mindazok a helyiségek, ame­lyek — bár nem arra a célra készültek —, terménytárolásra alkalmasak, vagy alkalmassá tehetők és­ ideiglenesen tárolási célra felhasználhatók. Szükség­raktárakat a következő termé­nyek elhelyezésére lehet igény­be venni: gabonafélék, hüvelye­sek és magvak, kukorica, bur­gonya, dohány, hagyma, ká­poszta, zöldség- és gyümölcsfé­leségek, gyógynövények, szőlő, must, bor. Az igénybejelentések a köz­ségi, vagy városi tanács véle­ményével ellátva a szükségrak­tárak fekvése szerint illetékes járási tanács igazgatási osztá­lyához nyújtandók be, amely az igény kérdésében soron kívül intézkedik. A döntés ellen nyolc napon belül fellebbezni lehet. A kiutalás legfeljebb hat hónapra szólhat, ezt egy ízben további hat hónappal meg le­het hosszabbítani. Az ideiglenes jelleggel ter­­ménytárolásra kiutalt helyiség térítési díja havonként és négy­zetmétereként: padlás helyiség 1,33 forint, góré 1,25 forint, padlástér 0,37 forint. A felvásárlásra kerülő gabo­na elhelyezése a megyei felvá­sárló vállalatok részéről rend­kívüli erőfeszítést követel. Ezért indokolt, hogy a termelő­­szövetkezetek és állami gazda­ságok szabad raktárkapacitásuk erejéig bértárolást vállaljanak. A bértárolási díj egyszeri térí­tésként mázsánként hat fo­rint, és ezen felül kezelési költ­ség is jár. A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium illetékes főosztálya közli a szükségrak­tárak kiutalására vonatkozó A raktárakat, magtárakat mindenütt fertőtlenítették. A Vetőmagter­­meltető Vállalat lepsényi telepén is felkészültek az új termés foga­dására

Next