Szabad Föld, 1968. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1968-01-07 / 1. szám
4 IRADELETEj raj I A községfejlesztési hozzájárulás új rendszere A pénzügyminiszter újból szabályozta a községfejlesztési hozzájárulás rendszerét. A községfejlesztési hozzájárulást az általános jövedelemadó, illetve a házadó alapján írják elő. E szerint az úgynevezett tételes hozzájárulást 50—300 forintig, illetve a házadó 30 százalékáig — a lakosság véleményét figyelembe véve, és a helyileg szokásos módon kihirdetett tanácshatározattal állapítják meg. A községfejlesztési hozzájárulást az alapul szolgáló adók előírásával egyidőben vetik ki. A fizetésre kötelezett személy a terhére kivetett községfejlesztési hozzájárulás összegéről az adóívből értesül. A kivetés ellen az adóív — vagy fizetési értesítés — kézhezvételétől számított 15 napon belül lehet fellebbezni az illetékes adóügyi szervnél, a hozzájárulás méltányosságból történő mérséklését vagy elengedését pedig az illetékes tanács végrehajtó bizottságánál lehet kérni. A kérelem illetékmentes. A rendelet szól az önkéntes községfejlesztési hozzájárulás lehetőségéről is. Ilyen önkéntes fizetést csak a tanács határozata alapján és a tanács által elhatározott célra lehet szervezni. Az önkéntes hozzájárulásból tervezett létesítmény tervét a tanács az állandó bizottságok és a társadalmi szervezetek közreműködésével a lakosság körében ismerteti és felhívja a figyelmet az önkéntes hozzájárulás fizetésének lehetőségére. A vállalók a községfejlesztési hozzájárulás fizetésének önkéntes vállalásáról írásbeli nyilatkozatot adnak. Ebben megjelölik a fizetést vállaló nevét, lakcímét, a hozzájárulás célját és összegét, továbbá a megfizetés időpontját. Az önként vállalt községfejlesztési hozzájárulás adók módjára nem hajtható be. Továbbfejlődik a tsz-ek jogvédelme A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának Elnöksége irányelveket adott ki a mezőgazdasági termelőszövetkezetek jogvédelmének továbbfejlesztéséről. Az irányelvek között olvashatjuk, hogy a termelőszövetkezetek jogvédelmének alapvető célja a közös vagyon megóvása és gyarapítása, a termelőszövetkezetek törvényes és alapszabályszerű működésének előmozdítása és szervezeti megszilárdítása. Ezután az elnökség irányelvei részletesen is felsorolják, hogy a termelőszövetkezetek milyen jogvédelmi tevékenységeket tegyenek meg a jogi ügyintézők alapvető feladatává. E rész előírja például, hogy a jogi ügyintézők öntevékenyen működjenek közre a termelőszövetkezet érdekeit sértő, megalapozatlan igények, jogsértő cselekmények elhárításában; vegyenek részt a termelőszövetkezet szerződéseinek, megállapodásainak előkészítésében és megkötésében; segítsék a termelőszövetkezet és a tagok, dolgozó családtagok, alkalmazottak, valamint a kívülálló harmadik személyek közötti jogviták rendezését, illetve megelőzését. A zárszámadások előkészítése A pénzügyminiszter és a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter együttes utasításban állapította meg a mezőgazdasági termelőszövetkezetek 1967. évi zárszámadás-készítésének szabályait. E szerint a zárszámadás-készítést a tsz-ben úgy kötelesek megszervezni, hogy az 1968. évi január hó 31-ig befejeződjön és a zárszámadást a tsz közgyűlése február 20-ig jóváhagyja. Az utasítás tartalmazza a jövedelemfelhasználás szabályait is. A járási pénzügyi osztály ellenőrzi, hogy a zárszámadást minden tsz elkészítette-e. A gazdaságilag meg nem erősödött és megkülönböztetett állami támogatásban részesített termelőszövetkezetek kötelesek az elkészült zárszámadást a járási pénzügyi osztályhoz felülvizsgálatra benyújtani. A felülvizsgálat eredményét írásban közük a tsz vezetőivel a zárszámadást jóváhagyó közgyűlésen történő ismertetés végett. A gyengén működő, megkülönböztetett állami támogatásban részesített tsz zárszámadása csak a járási felülvizsgálat után kerülhet, a tsz közgyűlése elé. A földadó mértéke A pénzügyminiszter rendelete újból megállapította a földadófizetés feltételeit. A rendelet értelmében földadó alá esik a kataszteri tiszta jövedelemmel rendelkező mező- és erdőgazdasági földterület akkor is, ha azt más célra használják, vagy nem művelik meg. Felesbérletnél kisebb részesbérbeadás — harmados, stb. — esetében a bérbeadót tekintik a földadó kivetése szempontjából a föld használójának. Földadó címén az adóköteles földterület minden aranykoronája után, ha szövetkezeti földterületről van szó, évenként a következő összegek fizetendők: 4—6 átlagos aranykorona esetén 6 forintot; 6—8-nál 9 forintot; 8—12-nél 12 forintot; 12— 18 aranykorona esetén 15 forintot; 18 feletti átlagos aranykorona esetén 20 forintot. Valamennyi egyéb adófizetőnél a földadó — az átlagos aranykoronára tekintet nélkül — aranykoronánként egységesen 12 forint. Adóköteles földterületet használó állampolgár a földadó fizetéséhez szükséges adatokról köteles minden év március 15. napjáig adóbevallást adni az állandó lakhelye szerint illetékes tanácsadóügyi csoportjához. A rendelet azonban 1969 után már csak azoknak ír elő adóbevallási kötelezettséget, akiknek adóalapjában az előző évhez képest változás történt. Az ipartelepítésről Az Országos Tervhivatal elnökének és a pénzügyminiszternek együttes rendelete kimondja, hogy az ipar célszerű SimpRiP területi fejlesztése érdekében a fővárosban és környékén új ipari üzem létesítéséhez — a kormány erre vonatkozó határozata nélkül — terület nem biztosítható. Ugyanakkor a rendelet jelentős állami támogatást biztosít a vidék iparosításához. Az erre a célra létesített iparfejlesztési alapból vissza nem térítendő állami hozzájárulás nyújtható a rendelet egyik mellékletében felsorolt településeken az iparfejlesztéshez. A hozzájárulás legkisebb mértéke a fejlesztési költség 20 százaléka, legfeljebb azonban 50 százalék lehet. Tsz-nyugdíj és munkavállalás Az új termelőszövetkezeti nyugdíjrendelet a többi között lehetővé teszi, hogy a nyugdíjas és a járadékos tsz-tag nyugdíja, illetőleg járadéka mellett tovább dolgozzon a tsz-ben. Mégpedig, korlátozás nélkül kell folyósítani annak az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjasnak, valamint az öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékban részesülő tagnak az ellátását, aki a tsz-ben fizikai munkát végez. Ha a nyugdíjas, illetőleg járadékos tsz-tag a termelőszövetkezetben nem fizikai munkakörben dolgozik, öregségi, illetőleg rokkantsági nyugdíjat, valamint öregségi, munkaképtelenségi vagy özvegyi járadékát addig kaphatja, amíg teljesítménye a 120 munkanapot nem haladja meg. Ugyanis, ha teljesítménye a 120 munkanapot meghaladja, a nyugdíj, illetőleg a járadék folyósítását a 121. munkanap teljesítését követő hónap első napjától és naptári év végéig szüneteltetni kell. Hasonló feltételek mellett végezhetnek munkát azok a tsztagok, akik ipari biztosított munkaviszonyuk alapján részesülnek öregségi, illetőleg rokkantsági nyugdíjban. Azaz: ha nem fizikai munkát végeznek a tsz-ben, évenként 120 munkanapot teljesíthetnek nyugdíjuk mellett, a fizikai munka pedig nem korlátozza nyugellátásuk folyósítását. A termelői borkimérés engedélyezése A belkereskedelmi miniszter rendelete értelmében termelői borkimérési tevékenységet — határozatlan időre szóló engedély alapján — állami gazdaság, mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezet, egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet, valamint önálló jogi személyként működő hegyközség folytathat. Termelői borkimérés mellett egyéb vendéglátóipari szolgáltatás nem nyújtható. Ez alól kivétel a poharazási engedélylyel működő termelői borkimérés, ahol saját vagy más gazdaságból eredő hideg ételek, továbbá péksütemény IV. osztályú áron a pultnál árusítható. Alkalmi rendezvények, vásárok, búcsúk, tartamára termelői borkimérésre — poharazásra — a rendezvény helye szerint illetékes járási tanács kereskedelmi szakigazgatási szerve adhat engedélyt. A termelői borkimérési engedély kiadása agazdaság telephelye szerint illetékes járási tanácsok hatáskörébe tartozik. 1968. JANUÁR 7. Baranya megye egyik legjobban gazdálkodó termelőszövetkezetének traktorosai minden lehetőséget kihasználnak, hogy a nagy szárazság okozta késést pótolják. Varga Ferenc traktoros a metsző hideg szélben végzi a 40 centiméteres mélyszántást, hogy még az esetleges hóhullás előtt befejezze a munkát. Varga Ferenc traktoros ellenőrzi az ekét, a szántás mélységét és minőségét. (MTI Fotó: Bajkor József fevétele.) ITTA Szabad Festnkxxxx« BACRONOMUM Trir Sándor, tjfehértó. A Gramoxona vegyszeres gyomirtószer előnye, hogy az eddig nálunk használatban levő készítményektől — a Hungarintól, a Dikonirttól stb. — eltérően semminemű utóhatása nincs. Ez köznyelvre lefordítva azt jelenti, hogy a tenyészidő letelte után nem marad aktív vegyi anyag a talajban. A Gramoxont ez teszi alkalmassá arra, hogy a többi között a szántás gyomirtó szerepét is átvegye. A Gramoxone azonban még nem került nálunk közforgalomba. Ebből az angol gyártmányú vegyi anyagból egyelőre keveset hozunk be, ezért kisüzemi használatra még nem kerülhetett, inkább csak nagyüzemi kísérletekben alkalmazzák. Veszély István, Esztergom, Eszperantó út. A szerkesztőségbe beküldött kis csomag tartalmát — az előttünk is ismeretlen rovarokat átküldtük a Növényvédelmi Kutató Intézetnek, ahol megállapították, hogy a szilvafáin megtelepedett rovarok a katicabogarak családjába tartoznak, magyarul :Szerecsenkaták”-nak, latinul Exodomus quadripustulatusnak nevezik őket. Ragadozó életmódúak, túlnyomóan pajzsrétevekkel táplálkoznak, tehát hasznosak, éppen ezért kíméljék őket. A takácsatka elleni védekezésről alkalomadtán írunk. Nagy István, Vámoscsalád, Fő utca 8. A must zajos erjedése után a tisztulás időtartama hordónként változik. Gyakran megtörténik, hogy az egyik hordót már fejteni lehet, a másikban pedig hetekkel később is zavaros a bor. Az a fontos, hogy a szóban forgó hordó borának íze egyébként kellemes. Balogh János, Sopron, Ausztria szőlőterülete hetvenezer kataszteri hold s a bortermelés négy nagy körzetre összpontosul. A legnagyobb az alsó-ausztriai — itt van a szőlőskertek hatvanöt százaléka —, míg a burgenlandi és a styriai és a Bécs környéki termelési körzetek lényegesen kisebbek. A statisztikai adatok 43 500 olyan gazdaságot tartanak nyilván, ahol a szőlészet fontos üzemágnak számít. Az osztrák bortermelés az utóbbi öt év átlagában évi 1 700 000 hektoliter és 82 ezer család megélhetését biztosítja. Az utóbbi időben Ausztriában is sok pinceszövetkezet alakult. Ezek a szövetkezetek nemcsak értékesítéssel, hanem termeléssel is foglalkoznak. Mészáros Lajos, Szolnok, Alcsi-sziget. A nedves éghajlat alatt termelt búzában általában több a keményítő és kevesebb a fehérje és a sikérminőség sem megfelelő. Ez magyarán mondva azt jelenti, hogy a sikértartalom elsősorban nem a búza fajtájától, hanem a termőhelytől függ. Az olasz búzafajták általában puha, lisztes szerkezetűek és sok nedvességet szívnak magukba. A nedvesség nemcsak a lisztben, hanem a búza raktározása idején is nagyobb arányban szívódik fel a puha, lisztes szerkezetű fajtákban. Éppen ezért az őrlésénél nem alkalmazható a vízzel való mosás, tisztítás. Csaplár lajos, Fülöpszállás, Telelepuszta. A tudomány számos olyan vegyi anyagot ismer, ami gyorsítja a növények érési folyamatát. A többi között ilyen tulajdonságuk van a foszfát műtrágyáknak is. A japán kutatók által előállított Gibberelin egyes növényeknél 2—3 héttel rövidíti le a vegetációs folyamatot. Ezekkel a vegyi anyaokkal már eddig is komoly sikereket ért el az agrártudomány. Nagy István, Jászberény. A spanyol mezőgazdaság rendkívül nehezen tud megbirkózni azokkal a nehézségekkel, amelyeket részben az ország kedvezőtlen geológiai és éghajlati körülményei, másrészt a szűkös anyagi lehetőségei jelentenek. Spanyolország összes területének mindössze 40 százaléka áll mezőgazdasági művelés alatt, és ennek a területnek kilenc százalékán folyik öntözéses gazdálkodás. A termelési költségek tíz év alatt 143 százalékkal nőttek, ugyanakkor a bevételek növekedése mindössze 67 százalékot ért el Ezzel magyarázható, hogy a spanyol mezőgazdaságból öt év alatt 700 ezer ember vándorolt el részben a tengerentúlra, másrészt a spanyol városokba és nyugat-európai országokba.