Szabad Föld, 1968. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1968-01-14 / 2. szám

XXIV. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM. ÁRA: 1,20 FORINT 1968. JANUÁR 14. Magyarország száz éve (3. oldal) — Tizenöt év kutatómunka , eredménye: a magyartarka-kosztromai szarvasmarha (4. old.) Alapszabálytól a földtörvényig (5. old.) — Az ifjú szakemberek életindulása (7. old.) — Vigyázat, kényes! (8. old.) — Szicíliai jegyzetek (10. old.) — Ízes ételek Kiskun módra (12. old.) — A falusi sportmozgalom az új mechanizmusban (13. old.) A hegyek között (Berendi Ferenc felvétele) • A­­V Kereslet - kínálat - ármozgás négy nagy vidéki piacon Tudósítóink az új eszten­dő első heti piacain néztek körül, hogy beszámolhassa­nak benyomásaikról. Nyír­egyházán, Békéscsabán, Kecskeméten és Szombathe­lyen — az ország négy jel­legzetes vidékének gyűjtő­pontján, székhelyén — nagyjából azonos tapaszta­latok íródtak a jegyzetfü­zetbe: sok áruféleség ára csökkent, de egyes árak a kívánatosnál magasabbra szöktek, a kereslet-kínálat szerint. NYÍREGYHÁZA A nyíregyházi Búza téren, Szabolcs-Szatmár legnagyobb piacán élénk a zsibongás, nagy a forgalom. A felhozatal mégis jóval kisebb a szokottnál , hi­deg van, hull a hó, ez a magya­rázat. A termékek tán éppen ezért gyorsan cserélnek gazdát: a vaj ára ki­lón­ként 43 forint, a múlt héten még 32 forintos tú­rót most 28 forintért lehetett kapni az őstermelőktől. Sokan keresik a tojást, az árral azon­ban elégedetlenek a vevők: 200- től 2,50-ig terjed a skála. Meg­érkezik az ibrányi tsz szállítmá­nya, 3000 tojás, s ezzel megvál­tozik a piaci értékítélet. Most már mindenki két forintért adja a tojást, annyiért, amennyiért az ibrányi tsz. Változatlanul olcsó az alma Jonatán ország fővárosában: már 2 forintért is lehet kapni kiló­ját, ezért Nógrádból és Borsod­ból is jönnek vásárlók. A bur­gonya ára magasabb: 3—3,50-ért kínálják ezt a terméket, holott Szabolcs a krumpli hazája is. A háziasszonyok panaszkodnak a zöldségárakra, amelyek elérték a hét forintot kilónként. Nagy a kereslet, de kicsi a kínálat a baromfipiacon, a magánterme­lők 120—140 forintot is elkérnek egy pár tyúkért. A termelőszö­vetkezet szabályozó szerepe azonban itt is érvényesül: az ibrányi Dózsa Tsz csak 80—90 forintot kér a tyúk párjáért, azonban az 500-as baromfiszál­lítmány kevésnek bizonyul — egy óra alatt elfogy. A nyíregyházi piac az ország egyik legnagyobb piaca, ahol az első tapasztalatok azt mutatják az idei esztendőben: kívánatos lenne, hogy a megye kereske­delmi szervei jobban összehan­golják a keresletet és a kínála­tot. Kopka János tej kivételével minden olcsóbb. A tojás ára is elfogadható: 1,80—2,00 Ft és van belőle bő­ségesen. Kasnyik Judit Készpénzért - ■ ■ - ~==~— Q ^ I­­­X SZABADON VÁSÁROLHATÓ A VETŐMAG Szükséglet szerint .­..—^ . ______ Tájékoztató a tavaszi vetőmagellátásról A nemesített, gondosan ter­mesztett, betakarított, minőségi­leg ellenőrzött vetőmag nemcsak biztonságosabban, hanem többet is terem a szokvány vetőmag­nál. É­e való tekintettel a kor­mányzat évek óta rendszeresen gondoskodik a termelő gazdasá­gok szaporító­anyagának felújí­tásáról, kicseréléséről. A vetőmag-akciókat az Orszá­gos Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat bonyolítja. A vállalat vetőmag forgalmazásának évi értéke az elmúlt esztendőben meghaladta az 1,8 milliárdot. Központi készletből a vállalat útján 5 millió holdra, az ország Szántóterülete mintegy 60 száza­lékára jut vetőmag. Ebből 650— 700 millió forintnyi értékű a ta­vaszi vetőmag, mintegy 3 millió kat. holdra. A korábbi akciók során a ne­mesített kalászos és hibrid-ku­korica vetőmagvakhoz csak cse­re ellenében juthattak a terme­lőszövetkezetek. Ez a csererend­szer megszűnt. A vetőmagvak felújításánál, szaporítóanyag használatánál 1967-ben készpén­zes vásárlásra tértek át, s ez a rendszer bővül tovább az 1968-as esztendőben. Alapvető vonása a vetőmagel­látás rendszerének az is, hogy a termelőszövetkezetek, társulá­sok, állami gazdaságok, de a háztáji és a kisegítő gazdaságok, valamint egyéni termelők is ve­tőmagigényüket közvetlen ren­delés, vásárlás útján elégíthetik ki. Nincs most már megyei, já­rási, tanácsi keret, A kiutalás, amelynek elosztása felett a ta­nácsok rendelkeznek. A kiutalás nélküli, szabad vá­sárlási ellátást a vetőmagter­mesztésben bekövetkezett javu­lás tette lehetővé. Ma már né­hány aprómag — szarvaskorop, fehérhere, baltacím — kivételé­vel mindenféle vetőmagféleség­ből elegendő mennyiségű kész­let, megfelelő minőségben és vá­lasztékban áll a termelők ren­delkezésére. Az Országos Vető­magtermeltető és Ellátó Vállalat által forgalomba hozott vetőmag az Országos Vetőmaxi felü­gyelő­­ség által ellenőrizve, ólomzárol­­tan, tisztítva, próba csíráztatva kerül forgalomba. Burgonyából árutermelésre mintegy 10 500 vagon vetőburgo­nya áll rendelkezésre. Ebből 7600 vagont már ősszel kiszállí­tottak a termelői gazdaságokba és ezek a tételek is ott kerültek prizmázásra. Az Sári szállítás­nak legnagyobb előnye, hogy bármilyen korai kitavaszodás­ esetén a termelőgazdaságok ké­sedelem nélkül ültethetik ki a szaporítóanyagot. A fagyveszély megszűntével, illetve tavasz ele­jén további 2400—2500 vagon vár kiszállításra. A tav­alyihoz képest tovább javult a gülbaba- és különböző rózsafa­jták aránya. Helyesen te­szik a termelőszövetkezetek és az állami­­gazdaságok, hogy ha a háztáji gazdaságok vetőburgo­nya igényét is összeírják és a közössel együtt gondoskodnak azok kielégítéséről. Az így ter­mesztett burgonya egy része a családi szükségletet elégíti­ ki, a felesleg pedig helyi piacon a la­­­kosság ellátását javítja. A vetőburgonyát valamennyi termelő kedvezményes áron kap­ja. A nemesített vetőburgonya termesztését ugyanis a szaporító gazdaságokban 80—100 forinttal támogatja az állam. Más szóval ez azt jelenti, hogy ennyivel ol­csóbban juthatnak az igénylők fémzárolt vetőburgonyához. A­ vetőburgonya ára —, amelynek értéke függ a fajtától — a leg­közelebbi vasútállomásra törté­nő szállítási költséget is magá­ban foglalja. ’ Országszerte legelterjedtebb, legkedveltebb és igen bevált' legfontosabb vetőmag a hibrid­­kukorica. Ma már nemcsak a termelőszövetkezetek és az álla­mi gazdaságok, hanem a háztáji és egyéni gazdaságok is hibrid­­fajtákat vetnek és termesztenek. Érthető is­ ez, mert a régi fajaik­hoz képest a kétszeres kereszte­­zésű hibridfaj­ták 20—25 száza­lékkal többet teremnek. A kétszeres keresztezésű, fém­zárolt hibridkukorica, idei ára mázsánkén­t a következő: korai érésű fajta kiváló minőségben (Folytatás a, 4. oldalon­) BÉKÉSCSABA Békéscsaba piacai nemcsak a megyében, hanem határain túl is híresek. A környező falvak­ból szívesen felkeresik áruikkal a termelők, más megyéből csu­pán a gyümölcsöt kell ide szál­lítani. Négy-öt forintért kel el ma az alma, de amikor megér­kezik a MÉK teherautója, s le­rakódnak róla, sokan ide pártol­nak. Érthető, hiszen 3,80-ért ad­ják az alma kilóját, a káposztát 3,50-ért, de csak négy mázsát hoztak belőle, holott van belőle raktáron bőven. A burgonyát 2,60-ért, a fehér gyökeret 6,80- ért, a sárgarépát 3,50-ért, a ha­gymát 3,20-ért árusítja a MÉK. Ez viszonylag olcsó, mert pár lépéssel arrébb, a magánterme­lők 10 forintért adják a fehér gyökér kilóját, etért a sárgaré­pát, és 4,50-be kerül a krumpli.. Hasonló a helyzet a baromfi­piacon. Az egyénieknél 28—30 forint egy kiló csirke, a békési Új Élet Tsz 18 forintért árusítja. A tejpiacon nagy a kínálat, a KECSKEMÉT Kecskemét piacterén január 5-én volt az év első hetének legnagyobb áruforgalma. Érde­­mes tudni, hogy az ország váro­­si piacai között — a budapesti­eken kívül — az ötödik helyen szerepel a kecskeméti, 1966-ban például — a tavalyit még nem adták össze — 37 millió forint értékű áru cserélt itt gazdát, nyolcadrészük termelőszövetke­zetekből származott. Az elmúlt hét péntekén, az év első igazi piaci napján tanúi voltunk a szabad árak alakulá­sának. A korábban is szokásos alku most mintha élénkebb lett volna, bizonyságául annak, hogy az árpolitikánk nyújtotta lehetőségeket a kecskeméti ve­vők és eladók is egyaránt jól ismerik. A piackezelőség adatai szerint élő csirkéből 703, tyúk­ból 942 kiló került eladásra 25,80, illetve 28,10 forintos átlag­áron. Ezek az árak 2,60 és 1,20 forinttal voltak alacsonyabbak a karácsony előttieknél. Tojásból 5520 darabot 1,80—2,00 forint között adtak el, érdekes megje­gyezni, hogy az egy évvel ez­előtti piacon hasonlóak voltak az árak. Kettő és hat forint között váltakozott az alma ára, amely­ből 4800 kiló cserélt gazdát ezen a délelőttön. Tavaly ilyenkor 6,50-ért fogyott átlagosan az al­ma. Ami a tejtermékeket illeti: tejfölből 151 litert adtak el 20— 25 forintért, öt forinttal olcsób­ban, mint karácsony előtt, vagy 1967 januárjában. A tehéntúró ára két forinttal volt alacso­nyabb a karácsony előttinél — 18—20 forintért volt kapható. A szűkös kínálat miatt azon­ban felszökött a zöldségfélék ára: a petrezselyemért például 7,8 forintot is elkértek, a tejes­káposztáért pedig öt forintot. Kívánatos lenne, hogy jobban érvényesüljön a termelőszövet­kezetek árszabályozó szerepe, vagyis nagyobb mennyiségei árut hozzanak a kecskeméti piacra. Tarján István SZOMBATHELY ■ Szombathelyen hetipiaccal kezdődött az új év első munka­napja. Első megállapításunk, hogy figyelemreméltó ármozgás­ról nem beszélhetünk. Krumpli, zöldségfélék, káposzta, a szó­(Folytatás a 3. oldalon.)

Next