Szabad Föld, 1971. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-03 / 1. szám

% - 4 -----------------------------------------------------SZABAD FÖLD------------------------- ---------------------­­ Évtizedes gond végére tett pontot egy hasznos társulás Az öttevény—Kunsziget­i ÁFÉSZ vezetőinek kezdeménye­zésére háztáji sertéstenyésztő és -hizlaló társulás alakult, hogy a két község lakosságát, no meg az arra járó utasokat egész­­ esztendőben elláthassák friss sertéshússal, illetve ízes disznótoros ételekkel. Tömören fogalmazva ennyi volt a hír, amelynek nyomán ellátogattunk öttevényre, és el­sőként Kránitz Istvántól, a tár­sulás elnökétől kértünk tájékoz­tatást. — 1970. november 19-én 35 gazda írta alá a részvételi nyi­latkozatot, és tíz nappal később már „öttevényi” sertéshúst mértünk a vevőknek. Tudja, mi­lyen nagy dolog ez? Több mint tíz esztendő óta a győri vágó­hídra irányították az itt meg­hizlalt sertéseket, aztán rend­szerint fagyasztott állapotban annyi húst adtak vissza a falu­nak, hogy — képletesen szólva — fél fogunkra se volt elég. Hogy m­ennyit emésztett fel fo­rintban az élősertés vágóhídra szállítása, majd pedig a vissza­szállított húsáru fuvarköltsége, azt én nem tudhatom. De bizo­nyos, hogy ráfizetett erre min­denki. Mi elsősorban nem fo­rintban, hanem sorállásban, bosszúságban. Az alakulásra terelődik a szó. Az ÁFÉSZ ügyvezetője, Gráfi István, Stoller István, üzemág­­vezetővel együtt jegyzőkönyve­ket terít elém, arról, hogy 35 öt­tevényi, illetve kunszigeti gazda vállalkozott elsőként a két köz­ség friss hússzükségletének el­látására. Mikor aztán híre ter­jedt, hogy nemcsak a helybeli húsfogyasztók, hanem a társu­lás tagjai is jól járnak, sorra jöttek az új belépők. Ez idő sze­rint több mint félszáz tagja van a társulásnak. Az ÁFÉSZ húsboltjában heti négy sertést mérnek ki. De ha többre van igényt heti 6—7 ser­tés levágásának sincs akadálya, hiszen a társulás tagjai nyom­ban az alakulás után 160 hízót ajánlottak fel, illetve ennyire kötöttek megállapodást a társu­lással. — Felmértük az igényeket, és azt is, hogy 1971-re hány hízott sertést tud a két község a ház­tájiból biztosítani. Hozzávetőle­gesen 1800 hízott sertés levágá­sára­­ készülünk, s ennek jelentős részét friss húsként mérjük ki — mondja az üzemágvezető, majd azz­al toldja meg a tájé­koztatót, hogy az ÁFÉSZ is igényt tart a friss húsra. — Itt vagyunk a Bécs—Buda­pesti autóközlekedés tengelyé­ben. Nyitottunk egy korszerűen berendezett vendéglőt, törzs­vendégek nálunk a kamionosok, de úgy érezzük, hogy a korszerű vendéglátás követelményeinek a helyi húsellátás biztosítása nél­kül nem tudunk eleget tenni. Részben ezért is szorgalmaz­tuk a társulást — mondja Gráfi István. Előnyök? A társulás tagjai a kilónkénti egy forintos nagyüzemi felárat ugyanúgy megkapják, mint azok, akik sertéseiket a terme­lőszövetkezeten keresztül érté­kesítik. Persze nemcsak a nagy­üzemi felár jelent előnyt, ha­nem az is, hogy a társulás nagy tételben szerzi be a termény­forgalmi vállalattól a takar­mányt, így mázsánként 20 fo­rinttal kerül majd olcsóbba az eleség. Ha ehhez hozzávesszük azokat az apró, de nem jelen­téktelen előnyöket, amelyek a helyben történő, közvetlen át­adással stb. kapcsolatosak, már­is megérthetjük a társulók lel­kesedését. Tervek, elgondolások? Az öttevényiek és a kunszi­getiek közös vágóhidat építenek és tervezik, hogy házi disznóto­ros készítményekkel is ellátják a fogyasztókat. A hentes, Bo­dor István — jól érti a dolgát, olyan házikolbász, hurka, má­jas kerül ki a keze alól, hogy aki azt egyszer megkóstolja, ál­landó vevőként számolhat vele a társulás. Asszonyokkal találkozunk. Friss hús van a szatyraikban ... nemcsak comb, oldalas, hanem sertésmáj is. Ez tíz év óta hiánycikk volt öttevényen. Azt mondják: ennél haszno­sabb összefogást nem kezdemé­nyezhetett volna az ÁFÉSZ, en­nél előnyösebb társulás még nem alakult öttevényen. Biztosra veszem, hogy igazuk van a háziasszonyoknak. • D. J. Az építkezések és telepítések ártámogatásáról A pénzügyminiszter, valamint a mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi miniszter rendeletet adott ki a mezőgazdasági­ üzemek beruházásainak és termelési te­vékenységének állami támoga­tásáról. Az építési és telepítési beru­házások ár­támogatásáról szóló rész kimondja, hogy beruházá­si ártámogatást csak a­ nagy­üzemi méreteket elérő építési és ültetvényberuházásra lehet adni. Állattenyésztési épület esetén — juhhodály kivételével — további feltétel, hogy az vil­lanyvilágítással és folyóvízzel ellátva készüljön, valamint az épületen belüli gépesített ete­tésit, itatást és mechanikus vagy vízöblítéses trágyaeltávolítást tegyen lehetővé. Állami támogatást tesz lehe­tővé a rendelet az öntözőtele­­pek, az üzemi utak létesítésé­hez, egyes borvidékeken a sző­lőtelepítéshez és erdőgazdasági beruházáshoz, elektromos be­rendezések létesítéséhez és a gépesítési beruházásokhoz. Külön rész tartalmazza a ren­deletben a háztáji és a kisegí­tő, valamint az egyéni gazdasá­gok szarvasmarha-tenyésztésé­nek állami támogatását. Ezek­ben a szektorokban az állami támogatás iránti igényt az állat­tartók községenként összegyűj­tött kérelme alapján a megyei Állattenyésztési Felügyelőség bírálja el és folyósítja az álla­mi támogatás összegét. Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt vállalataitól vásárolt előhasi üszők után az állami tá­mogatást az értékesítő vállalat számolja el a tenyésztőnek, amelyet a vállalatnak a megyei Állattenyésztési Felügyelőség térít meg. Ha az állatot — elemi kár mi­atti elhullás vagy állategészség­ügyi okból történő selejtezés ki­vételével — az első elléstől szá­mított négy éven belül a te­nyésztésből kivonják, az állat­tartó köteles visszafizetni az állami támogatás időarányos részét a Megyei Állattenyészté­si Felügyelőségnek. - Mi lesz a Bocival ? A Szabad Föld már többször sürgette, hogy a háztáji gazda­ságok szá­mára is gyártsanak kis fejőgépeket. A mezőgazda­­sági kiállításon láttam is egyet, amely nekem n­a­gyon megtet­szett, de azt nem lehetett meg­vásárolni. Azóta a Szabad Földből ol­vastam, hogy ezt a fejőgépet a Tiszafüredi Vegyesipari Ktsz gyártja. Már három ízben jár­tam Tiszafüreden, ahol két min­tapéldányt láttam. Kértem, hogy az egyiket adják el nekem,­­de azt mondták, nem lehet. Szeptemberben vásároltam egy tehenet, így most már há­rom tehenem van. Arra számí­tottam, hogy a fejést már gép­pel tudom végezni. Sajnos, úgy látom, sokkal könnyebb nálunk egy borjút tehénné felnevelni, mint háztáji kisgépet gyártani. Talán mondanom sem kell, hogy a harmadik tehénnek ezek után — annak ellenére, hogy jól te­jel és az állam 8 ezer forintos­­ártámogatásban részesített — nem tudok igazán örülni. A fejes — kézzel végezve — nagyon nehéz munka és na­ponta kétszer-háromszor ismét­lődik. A téli hónapok lennének azok, amikor valamivel több időt fordíthatnék tanulásra, ol­vasásra, de így nem tehetem. Kérem, segítsenek ennek a ház­táji fejőgépnek az ügyében. , Kovács Gyula Kisfüzes A szerkesztőség megjegyzése: Régebben hírt adtunk arról, hogy a mezőgazdasági kiállítá­son bemutatott Boci nevű ház­táji fejőgép gyártását — amely Demény Rezső kaposvári mér­nök-tanár találmánya — a Ti­szafüredi Vegyesipari Ktsz vál­lalta. Sajnos, a gyártás még nem kezdődött meg. A ktsz ve­zetői azt várják, hogy az ille­tékes szervek adják meg a gyártáshoz az engedélyt, illetve lássák el a gépet minősítési bi­zonyítvánnyal. Mikorra várha­tó, hogy a hivatali ügyintézés befejeződik? A választ hehoczky Béla, az Elektrotechnikai Ellen­őrző Intézet egyik osztályvezető­je a következőkben adja meg: — Január derekára kész le­szünk az ellenőrzéssel. Az el­lenőrzési kérelem hozzánk no­vember 23-án érkezett be. Vagyis itt két hónap az ügy­intézés ideje. Ezzel azonban még nincs vége a hivatali teen­dőiknek. Ezután kerül át a Bocs a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézethez, ahol újabb vizsgá­latnak vetik alá abból a szem­pontból, hogy nem veszélyezte­ti-e a vele dolgozók testi épsé­gét. (Az áramütés elhárítása szempontjából a vizsgálatot a fentebb említett Elek­trotechni­­k­ai Ellenőrző Intézet végzi.) Mikorra várható, hogy a Me­zőgazdasági Gépkísérleti Inté­zet is ráadja áldását a Bocira, vagyis, mikor járul hozzá a gyártásához? — Amint az Elektrotechnikai Ellenőrző Intézettől a gép hoz­zánk érkezik, attól számítva 30 napon belül kiadjuk a minősí­tési bizonyítványt. Ezután kerül sor az úgynevezett funkcionális vizsgálatra, de azt már itt az intézetben egy másik osztály végzi, és így e tekintetben nem nyilatkozhatok — mondja Hor­váth József mérnök, a Boci té­mafelelőse. A funkcionális vizsgálat, vagyis annak megállapítása, hogy a gép megfelel-e rendel­tetésének, nyilván újabb 30 nap, ha nem tbb. Ha mindezeken a buktatókon a Boci átjut, a hiva­talos emberek észrevételei alap­ján a gyártó cég újabb minta­példányt készít, majd felkészül a sorozatgyártásra. Valószínű, hogy ehhez is kell néhány hó­nap, így lassan a Boci elöreg­szik, talán akkor már nem is lesz érdemes gyártani, mert jön­nek helyette újabb, korszerűbb találmányok, amelyek aztán szintén a Boci sorsára jutnak. Dicsérendő az óvatosság, de egy bizonyos ponton túl a hala­dás kerékkötője lesz. A Bocival foglalkozó hivatalos ügyintézők­nek javasoljuk, látogassák meg Gamáson Szekendi Józsi bácsit, aki ezt a gépet már hónapok óta használja és a legnagyobb megelégedéssel beszél róla. Tées/­-öntöde. Jövedelmező segédüzemágat létesített a hajdúsámsoni Dózsa Tsz. Az alumíniumöntöde tehergépkocsik, traktorok és mezőgazdasági gépek alkatrészeit gyárt­ja­ (MTI Fotó : Kozák Albert felvétele.) mi. JANUÁR 3. Szakszövetkezetek figyelmébe! A háztáji állattartás fokozot­tabb ösztönzéséről szóló, ez év elején megjelent rendeletet a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter most — bizonyos ki­vételekkel — kiterjesztette a mezőgazdasági és szakszövet­kezetekre és azok tagjaira is. Ezek szerint a szakszövetke­zet tagjaival is köthető olyan megállapodás, amelynek alap­ján a háztáji gazdaságában és a saját gazdaságában tartott szarvasmarha és sertés után kö­zös munkának számító munka­napok írhatók jóvá. Az új rendelkezés többek kö­zött kimondja, hogy a szakszö­­­­vetkezet az őt terhelő társada­lombiztosítási járulékot nem háríthatja át arra a tagra, aki az előző évben kártalanítási se­gély, betegségi vagy szülési se­gély folyósítása idejének beszá­mításával 39 — nő esetében 24 — munkanapot szerzett. Nem hárítható át továbbá a szakszövetkezetet terhelő tár­sadalombiztosítási­­ járulék azok­ra a tagokra sem, akik az előző évben teljesített katonai szol­gálat, igénybe vett kórházi ápolás, vagy a közgyűlés hoz­zájárulásával közép- vagy fel­sőfokú oktatási intézmény nap­pali tagozatán, egész napos tan­folyamon töltött idő beszámítá­sával 39, illetve 24 munkanapot szereztek, ha egyébként a szak­­szövetkezet közös üzemében be­osztásuk szerint rendszeresen dolgoznak.

Next