Szabad Föld, 1972. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1972-01-02 / 1. szám

4 SZABAD FÖLD Februári rügyfakadás, áprilisi tél és fekete, ködös karácsony Élelmiszer­gazdaságunk Ritkán esik annyi szó az idő­járásról, mint az idén. Nem is csoda, hiszen annyiféle szélsőség váltogatta egymást, hogy az im­már közel két évszázada veze­tett meteorológiai - feljegyzések között is alig találunk rá példát. Különösen az átmenet nélküli, gyors változások tették gyakran próbára idegrendszerünket... Ezek a sorok ugyan kilenc év­vel ezelőtt láttak napvilágot tu­dományos hetilapunk hasábjain, de ha átnézzük 1971. szélsőséges időjárását, maradéktalanul oda­illeszthetjük bevezetőként év végi borongásunk elé. Márciusban könnyünk csordult Ezüstvasárnap langyos szelek kergették a járókelők kalapjait, s amikor e sorokat írom, plusz 14 fokot mutat odakinn a hő­mérő. Mintha nem is enyhe de­cember, de tavasz lenne. Hetven évvel ezelőtti melegrekordot döntögef a hőmérséklet, barka­virágzásról, rügyek ébredéséről adnak hírt az újságok. Tíz hó­napja is így kezdődött. Tünemé­nyes gyorsasággal elolvadt a februári hó, felszikkadtak a föl­dek, meleg napsugarak csalogat­ták ki a rügyeket, még az északi vidékeken is. „Beköszöntött” ál­lapítottuk meg örömmel a mo­gyoróbokrok ‘virágait látván, a tavasz illatú enyheségben. Má­tyás jeget talált, vége a télnek. Kiköltöztek a dinnyések, kemen­ce alá gyújtottak a mészégetők és ezrével keresték fel — feb­ruárban — a nyiladozó erdőket a kirándulók. Márciusban az évszázad eny­hesége után — mint írtuk is — nem az eresz, hanem a köny- nyünk csordult a mínusz 10—12 fokos hidegektől. Áprilisban már nem vettük annyira zokon a hónap hagyományos bolondériá- ját, de azért mégis csak felinge­relték kedélyünket a hózáporok meg a kemény hajnali fagyok. Lanyhuló várakozásunk közben lassan, észrevétlenül elillant a tavasz, és májusban a fagyos­szentek júliusnak is becsületére váló forrósággal leptek meg bennünket. Május 16-án, vasár­nap például százezrek ostromol­ták már a strandokat, a 31 fokos hőségben nyári forgalmat bo­nyolított le a Balaton. „Helyes, hogy nem májusi nyarat emlí­tünk — mondotta akkor dr. Tar- dos Béla, a Meteorológiai Inté­zet tudományos munkatársa —<, Finom illatok, jó falatok Szinte érezni lehet az Ínycsiklandozó izeket... Ezért aztán nem véletlen, hogy Budapesten, az ünnepek alatt csak hosszú sorban állás után lehetett hozzájutni a jó, fűszeres töltetű hurkákhoz, kolbászokhoz. A finom falatokat termelőszö vetk özetekből és állami gazdaságokból szállították a fővárosba. Az Idén a mennyiséggel sem volt komolyabb probléma. De az igények is nőttek: mind többen kedvelik ezt az árat. mert a 30 fokos meleg már ká­nikulának számít.” Nem is fáztunk az ezt követő 33—35 fokos melegekben — csak júniusban, amikor viszont be kellett fűteni a kályhákba. Péter Pálkor az ország északi vidékein 2 fokra hűlt le a levegő. Június időjárása végül is több mint másfél fokkal maradt'el a sok évi átlagtól. A napi előrejelzé­sekben ismét visszatértek az is­merős jelzők: „hűvös párásság”, „felhős idő, lassú javulás”, „el­kerültek bennünket az enyhe légtömegek”. Beköszöntött a nyár, de nem javult, csak „javul- gatott” az időjárás. Csődöt mon­dott az osztrák naptár, a jugo­szláv prognózis, és bizony rácá­folt az időjárás a népi megfigye­léseken alapuló jóslatokra is. Hat hetes kánikula A kissé Hűvös, borult és szá­raz júliust az átlagosnál mele­gebb és végre napsütésben is gazdagabb augusztus követte. Juliig 26-tól négy héten át tar­totta magát a mindent átforró- sító afrikai kánikula. Az ország nagy részében mérték ezekbeij a napokban 37—38 fokos hőséget. Az üdülők vidáman lubickolták a Balaton hullámaiban, az agró- nómusok viszont egyre rosszabb kedvvel kémlelték, ha netán egy kis felhő támadt — az eget. A február óta tartó szárazság most még nagyobb méreteket öltött. Hűvös, borús napokkal kö­szöntött be szeptember, amely nemcsak a szőlőérlelő napsütés­sel, de a várt csapadékkal is adós maradt. Majd pedig, hogy el ne bízzuk magunkat, hajnali talajmenti fagyok „fűszerezték” a kora őszt. Októberben is sze­szélyesen váltakozott és a szo­kásosnál nagyobb kilengéseket mutatott a hőmérséklet. Negye­dikéről ötödikére, 14-ről 15-re, és 25-ről 26-ra például több mint tíz fokot zuhant hirtelen a hőmérséklet. November is a szeszélyes változásaival marad emlékezétes. Tizedikén naég 10 és fél fokot mértek hajnalban. (A följegyzések szerint ilyen meleg ebben az időpontban még sohasem volt hazánkban. 1926- ban is csak 9,8 fokra kúszott fel a hőmérő higanyszála.) A kései tavaszt Erzsébet igen kellemet­lenül szakította félbe. Hófúvá­sokkal, mínusz 15—16 fokos hi­degekkel tört be a tél első nagy rohama. Nem tartott túl sokáig, december elejére, csaknem min­denütt elolvadt a hótakaró. Most aztán latolgathatjuk, mi következik ezután, rövid vagy hosszan tartó lesz-e a tél, mi történik az év közben le nem hullott csapadékkal, jövőre is ennyire szeszélyes marad-e az időjárás? A vélemények, termé­szetesen a laikus vélemények megoszlanak. Sokan azt mond­ják: megbomlott a természet rendje, „eltolódott” földünk az évmilliós pályáján. Mások a rapszódikus változásokat a nuk­leáris robbantásokkal, meg va­lamiféle titokzatos belső erők hatásával hozzák összefüggésbe. Magasan fészkel az egér... Kanyó Péter 61 esztendős pásztorember, aki mellesleg gyerekkorától járja már a ceg­lédi és a körösi határt, az év­szakok egybeolvadását, jellegte­lenné váltását, és a gyorsan vál­takozó szélsőségeket is a föld­tengely eltolódásával magyaráz­za. Ugyanakkor azt jósolja, mi­vel száraz volt az esztendő, meg az ősz is — a tél hosszú és csa­padékos lesz. Benke László, révfülöpi is­kolaigazgatónak más a vélemé­nye. ö ugyanis arról nevezetes, hogy sok ^ve gyűjti már az Idő­járásra vonatkozó népi hiedel­mek és jóslatok szövegeit és kedvenc hobbyja a meteoroló­gia. Meglehetősen különleges­nek ítéli az évet, de szerinte a földközi-tengeri zóna feltoló­dása okozta a hosszú, meleg, csapadékszegény nyarat és a száraz őszt. Ami pedig a gyűj­teményét illeti, ezek a feljegyzé­sek nem sok magyarázatot ad­nak kérdéséinkre. Mert például, ha ősszel az ckörr,yál magasan száll, vagy ha az egerek a szal­mában magasra rakják fészkü­ket, sok hóra lehet számítani. Tartós télre utal az a megálla­pítás, ha decemberben és ja­nuárban kevés hó esik és nin­csenek nagy fagyok. Nem marad más hátra, mint a hivatásos meteorológusok tu­Űj könyvek Déry Tibor: A kiközösítő. A re­gény Déry egyik legkitűnőbb, leg­szellemesebb munkája. Nemcsak ná­lunk, hanem világszerte nagy sikert aratott: németül, francául, szlová­kul stb. Is megjelent. (23,50 Ft. Szép- irodalmi Könyvkiadó.) Hemingway művei VI. Az életmű sorozat legújabb kötete a Vándor ünnep, Tavaszi zuhatag, Az ötödik hadoszlop című regényeket, az iró cikkeit, vallomásait tartalmazza. (49,— Ft. Magyar Helikon.) Lem: Kiberiada. Kibernetikus cso­davilágba vezeti él az olvasót a • népszerű lengyel író könyve. Délceg dományos magyarázata. A leg­régebbi feljegyzések arra a kö­vetkeztetésre utalnak, hogy ég­hajlatunkban rendszéres a hosz- szabbj rövidebb ideig tartó in­gadozás. Bár az utóbbi évtize­dekben úgy tűnik, hogy hazánk éghajlata közelebb került az At­lanti-óceán hatásához. Bizonyos időjárási szakaszok is váltogat­ják egymást. A legismertebb majdnem szabályos szakaszos­ság, az ún. Brückner-féle, 25 éves időjárási periódus. Európa különböző részein ez 31—40 év közötti időtartammal jelentke­zik. Egyébként pedig, mint a be­vezetőnkben idézett 1962-es esz­tendő is bizonyítja, nem új, va­lamiféle különleges jelenségről van szó. A régi öregek is emlé­keznek júniusban leesett hóra, januári rügyfakadásra és más kuriózumra. Gyors fordulatok Nálunk a gyakran óráról órá­ra változó, gyors fordulatokat a három időjárási zóna találkozá­sa is elősegíti. Nincs is hát az a meteorológus, aki telt»s bizton­sággal vállalni merné akárcsak a. holnapi időjárás pontos előre­jelzését. Még inkább így van ez a hosszabb időre szóló prognózi­sokkal. A rendkívüliséget, a vá­ratlan helyzeteket ma még nem láthatják előre a legpontosabb műszerek sem. Az időjárás ala­kulását ugyanis rendszerint ép­pen a rendszertelenségek jelen­tik. Ezek a .szabályostól, tör­vényszerűtől való eltérések bi­zonyos időszakokra csoportosul­nak. Esős esztendők után, több­nyire szárazabbak következnek. Bízzunk tehát abban, hogy a sok bosszúságot, „frontbetörést”, fejfájást, rossz közérzetet okozó év után, most kellemesebb esz­tendő köszönt ránk. acéllovagok, szerelmes robot-király­fiak, elektronikus boszorkányok, okos és buta, hiú és szeszélyes szá­mítógépek a hősei az író meséinek. (21,— Ft. Európa Könyvkiadó.) Vészi Endre: A piros oroszlán. Az fró drámáit, hang- és tv-játékait gyűjtötte egybe a most megjelent kötetében. (32,— Ft. Magvető Könyv­kiadó.) A felsorolt müvek kaphatók az ország valamennyi könyvesboltjá­ban. Olvasóink utánvéttel is meg; rendelhetik a 39. sz. Könyvesbolt­ba^ Budapest VIII., József krt. i. sz. (Folytatás a 2. oldalról) nyes növény gépi beruházásai­ra. A gyorsabb előrehaladáshoz fokoznunk kell a hatékonysá­got. s arra kell törekedni, hogy meglevő kapacitásainkat az ed­diginél jobban kihasználjuk. A szellemi kapacitásokat éppúgy, mint az anyagiakat. E téren még igen sok a lehetőségünk. De jelentősek tartalékaink a tervszerű, ,a tudományosan megalapozott vezetésben, továb-- bá az üzem- és munkaszerve­zés területén is. Az élelmiszer- és fagazdaság idei terve a feszültségek mér­séklésének és felodásának szel­lemében készült. Fő célkitűzé­sünk a lakosság fokozódó igé­nyeit szolgáló termelésszerke­zet kialakítása, a mennyiségi, minőségi és választékbeli igé­nyek minél jobb kielégítése, a gazdaságos export fokozása, sa fizetési mérlegünket nehezítő import csökkentése. Nagyon lé­nyeges, hogy ne csak a gon­dokkal küzdő ágazatokban, ha­nem a már magasabb szinten folyó gazdálkodási területeken is előbbre lépjünk. A mezőgaz­dasági termelést az elmúlt évi­hez képest 2—3 százalékkal ter­vezzük növelni! □ * Mindent összevetve: az élel­miszer-gazdaság az 1972-gs esz­tendőben reálisan feszített, meg­alapozott tervvel indul. Reális a terv azért, mert az anyagi­műszaki megalapozottság to­vább erősödik; -feszített pedig azért, mert az elmúlt évi ma­gas szintű, eddigi legjobb ered­ményhez képest is jelentős ter­melésnövekedéssel számol. Ügy ítéljük meg, hogy a terv hozzá­értő, lelkiismeretes munkával teljesíthető,* sőt túlteljesíthető. Terveink valóravá'ltásában messzemenően számítunk az élelmiszer- és fagazdaság terü­letén dolgozó emberekre. Bí­zunk dolgozóinkban, s kérjük segítségüket. Az emberek sok­szor bizonyították,-hogy az ért­hetően megfogalmazott oélokért akarnak és tudnak odaadással dolgozni. Nagyon fontos tehát, hogy ne csak a vezetők, hanem a különböző munkaterületeken dolgozók is megismerjék a ter­veket, a feladatokat. A felada­tok teljesítéséhez bizalom és megértés kell az embereknek — s nemcsak most az újévi jókí­vánságok, a tennivalók megha­tározása idején, hanem év köz­ben is. Megértés kell a gondok­kal terhes, fárasztó napi mun­kák idején —sőt: különösen ak­kor lesz szükség az emberi kap­csolatok finomítására, csiszolás sára. A gondok orvoslását, tar­tós sikert csak akkor remélhe­tünk, ha a vezetők és a veze­tettek megértik, kölcsönösen, se­gítik egymást, bíznak egymás­ban. Ha a kölcsönösség, a jóin­dulat, az együvé tartozás, s a közös célok együttes vállalása jellemzi az emberi kapcsolato­kat, akkor bizton remélhetjük, hogy 1972-ben is sikeresen ha­ladunk tovább a megkezdett, jól bevált úton. Az élelmiszer- és fagazdaság minden dolgozójának, a törek­véseinket segítő Szabad Föld szerkesztősége valamennyi mun­katársának, széles olvasótábo­rának tettékre serkentő, sike­rekben gazdag, boldog új esz­tendőt kívánok! Súlyán PáJ

Next

/
Thumbnails
Contents