Szabad Föld, 1972. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1972-01-02 / 1. szám

4 SZABAD FÖLD Februári rügyfakadás, áprilisi tél és fekete, ködös karácsony Ritkán esik annyi szó az időjárásról, mint az idén. Nem is csoda, hiszen annyiféle szélsőség váltogatta egymást, hogy az immár közel két évszázada vezetett meteorológiai feljegyzések között is alig találunk rá példát. Különösen az átmenet nélküli, gyors változások tették gyakran próbára idegrendszerünket... Ezek a sorok ugyan kilenc évvel ezelőtt láttak napvilágot tudományos hetilapunk hasábjain, de ha átnézzük 1971. szélsőséges időjárását, maradéktalanul odailleszthetjük bevezetőként év végi borongásunk elé. Márciusban könnyünk csordult Ezüstvasárnap langyos szelek kergették a járókelők kalapjait, s amikor e sorokat írom, plusz 14 fokot mutat odakinn a hőmérő. Mintha nem is enyhe december, de tavasz lenne. Hetven évvel ezelőtti melegrekordot döntöget a hőmérséklet, barkavirágzásról, rügyek ébredéséről adnak hírt az újságok. Tíz hónapja is így kezdődött. Tüneményes gyorsasággal elolvadt a februári hó, felszikkadtak a földek, meleg napsugarak csalogatták ki a rügyeket, még az északi vidékeken is. „Beköszöntött” állapítottuk meg örömmel a mogyoróbokrokvirágait látván, a ravasz illatú enyheségben. Mátyás jeget talált, vége a télnek. Kiköltöztek a dinnyések, kemence alá gyújtottak a mészégetők és ezrével keresték fel — februárban — a nyiladozó erdőket a kirándulók. Márciusban az évszázad enyhesége után — mint írtuk is — nem az eresz, hanem a könynyünk csordult a mínusz 10—12 fokos hidegektől. Áprilisban már nem vettük annyira zokon a hónap hagyományos bolondériáját, de azért mégis csak felingerelték kedélyünket a hózáporok meg a kemény hajnali fagyok. Lanyhuló várakozásunk közben lassan, észrevétlenül elillant a tavasz, és májusban a fagyosszentek júliusnak is becsületére váló forrósággal leptek meg bennünket. Május 16-án, vasárnap például százezrek ostromolták már a strandokat, a 31 fokos hőségben nyári forgalmat bonyolított le a Balaton. „Helyes, hogy nem májusi nyarat említünk — mondotta akkor dr. Tardos Béla, a Meteorológiai Intézet tudományos munkatársa —, mert a 30 fokos meleg már kánikulának számít.” Nem is fártunk az ezt követő 33—35 fokos melegekben — csak júniusban, amikor viszont be kellett fűteni a kályhákba. Péter Pálkor az ország északi vidékein 2 fokra hűlt le a levegő. Június időjárása végül is több mint másfél fokkal maradt el a sok évi átlagtól. A napi előrejelzésekben ismét visszatértek az ismerős jelzők: „hűvös párásság”, „felhős idő, lassú javulás”, „elkerültek bennünket az enyhe légtömegek”. Beköszöntött a nyár, de nem javult, csak „javulgatott” az időjárás. Csődöt mondott az osztrák naptár, a jugoszláv prognózis, és bizony rácáfolt az időjárás a népi megfigyeléseken alapuló jóslatokra is. Hat hetes kánikula A kissé hűvös, borult és száraz júliust az átlagosnál melegebb és végre napsütésben is gazdagabb augusztus követte. Júliig 26-tól négy héten át tartotta magát a mindent átforrósító afrikai kánikula. Az ország nagy részében mérték ezekben a napokban 37—38 fokos hőséget. Az üdülők vidáman lubickoltak a Balaton hullámaiban, az agronómusok viszont egyre rosszabb kedvvel kémlelték, ha netán egy kis felhő támadta az eget. A február óta tartó szárazság most még nagyobb méreteket öltött. Hűvös, borús napokkal köszöntött be szeptember, amely nemcsak a szőlőérlelő napsütéssel, de a várt csapadékkal is adós maradt. Majd pedig, hogy el ne bízzuk magunkat, hajnali talajmenti fagyok „fűszerezték” a kora őszt. Októberben is szeszélyesen váltakozott és a szokásosnál nagyobb kilengéseket mutatott a hőmérséklet. Negyedikéről ötödikére, 14-ről 15-re, és 25-ről 26-ra például több mint tíz fokot zuhant hirtelen a hőmérséklet. November is a szeszélyes változásaival marad emlékezetes. Tizedikén még 10 és fél fokot mértek hajnalban. (A feljegyzések szerint ilyen meleg ebben az időpontban még sohasem volt hazánkban. 1926- ban is csak 9,8 fokra kúszott fel a hőmérő higanyszála.) A kései tavaszt Erzsébet igen kellemetlenül szakította félbe. Hófúvásokkal, mínusz 15—16 fokos hidegekkel tört be a tél első nagy rohama. Nem tartott túl sokáig, december elejére, csaknem mindenütt elolvadt a hótakaró. Most aztán latolgathatjuk, mi következik ezután, rövid vagy hosszan tartó lesz-e a tél, mi történik az év közben le nem hullott csapadékkal, jövőre is ennyire szeszélyes marad-e az Finom illatok, jó falatok Szinte érezni lehet az ínycsiklandozó ízeket... Ezért aztán nem véletlen, hogy Budapesten, az ünnepek alatt csak hosszú sorban állás után lehetett hozzájutni a jó, fűszeres töltetű hurkákhoz, kolbászokhoz. A finom falatokat termelőszövetkezetekből és állami gazdaságokból szállították a fővárosba. Az idén a mennyiséggel sem volt komolyabb probléma. De az igények is nőttek: mind többen kedvelik ezt az árat. időjárás? A vélemények, természetesen a laikus vélemények megoszlanak. Sokan azt mondják: megbomlott a természet rendje, „eltolódott” földünk az évmilliós pályáján. Mások a rapszodikus változásokat a nukleáris robbantásokkal, meg valamiféle titokzatos belső erők hatásával hozzák összefüggésbe. Magasan fészkel az egér... Kanyó Péter 61 esztendős pásztorember, aki mellesleg gyerekkorától járja már a ceglédi és a körösi határt, az évszakok egybeolvadását, jellegtelenné váltását, és a gyorsan váltakozó szélsőségeket is a földtengely eltolódásával magyarázza. Ugyanakkor azt jósolja, mivel száraz volt az esztendő, meg az ősz is , a tél hosszú és csapadékos lesz. Benke László, révfülöpi iskolaigazgatónak más a véleménye, Ő ugyanis arról nevezetes, hogy sok éve gyűjti már az időjárásra vonatkozó népi hiedelmek és jóslatok szövegeit és kedvenc hobbyja a meteorológia. Meglehetősen különlegesnek ítéli az évet, de szerinte a földközi-tengeri zóna feltolódása okozta a hosszú, meleg, csapadékszegény nyarat és a száraz őszt. Ami pedig a gyűjteményét illeti, ezek a feljegyzések nem sok magyarázatot adnak kérdéseinkre. Mert például, ha ősszel az ökörryál magasan száll, vagy ha az egerek a szalmában magasra rakják fészküket, sok hóra lehet számítani. Tartós télre utal az a megállapítás, ha decemberben és januárban kevés hó esik és nincsenek nagy fagyok. Nem marad más hátra, mint a hivatásos meteorológusok tudományos magyarázata. A legrégebbi feljegyzések arra a következtetésre utalnak, hogy éghajlatunkban rendszeres a hoszszabb- rövidebb ideig tartó ingadozás. Bár az utóbbi évtizedekben úgy tűnik, hogy hazánk éghajlata közelebb került az Atlanti-óceán hatásához. Bizonyos időjárási szakaszok is váltogatják egymást. A legismertebb majdnem szabályos szakaszosság, az ún. Brückner-féle, 25 éves időjárási periódus. Európa különböző részein ez 31—40 év közötti időtartammal jelentkezik. Egyébként pedig, mint a bevezetőnkben idézett 1962-es esztendő is bizonyítja, nem új, valamiféle különleges jelenségről van szó. A régi öregek is emlékeznek júniusban leesett hóra, januári rügyfakadásra és más kuriózumra. Gyors fordulatok Nálunk a gyakran óráról órára változó, gyors fordulatokat a három időjárási zóna találkozása is elősegíti. Nincs is hát az a meteorológus, aki teljes biztonsággal vállalni merné akárcsak a holnapi időjárás pontos előrejelzését. Még inkább így van ez a hosszabb időre szóló prognózisokkal. A rendkívüliséget, a váratlan helyzeteket ma még nem láthatják előre a legpontosabb műszerek sem. Az időjárás alakulását ugyanis rendszerint éppen a rendszertelenségek jelentik. Ezek aszabályostól, törvényszerűtől való eltérések bizonyos időszakokra csoportosulnak. Esős esztendők után, többnyire szárazabbak következnek. Bízzunk tehát abban, hogy a sok bosszúságot, „frontbetörést”, fejfájást, rossz közérzetet okozó év után, most kellemesebb esztendő köszönt ránk. Sulyán Pál Új könyvek Déry Tibor: A kiközösítő. A regény Déry egyik legkitűnőbb, legszellemesebb munkája. Nemcsak nálunk, hanem világszerte nagy sikert aratott: németül, francául, szlovákul stb. is megjelent. (23,50 Ft. Szépirodalmi Könyvkiadó.) Hemingway művei VI. Az életmű sorozat legújabb kötete a Vándor ünnep, Tavaszi zuhatag, Az ötödik hadoszlop című regényeket, az író cikkeit, vallomásait tartalmazza. (49.— Ft. Magyar Helikon.) Lem: Kiberiada. Kibernetikus csodavilágba vezeti és az olvasót a népszerű lengyel író könyve. Délceg acéllovagok, szerelmes robot-királyfiak, elektronikus boszorkányok, okos és buta, hiú és szeszélyes számítógépek a hősei az író meséinek. (21,— Ft. Európa Könyvkiadó.) Vészi Endre: A piros oroszlán. Az író drámáit, hang- és tv-játékait gyűjtötte egybe a most megjelent kötetében. (32,— Ft. Magvető Könyvkiadó.) A felsorolt művek kaphatók az ország valamennyi könyvesboltjában. Olvasóink utánvéttel is megrendelhetik a 39. sz. Könyvesboltban Budapest VIII., József krt. 1. sz. Élelmiszergazdaságunk (Folytatás a 2. oldalról) nyes növény gépi beruházásaira. A gyorsabb előrehaladáshoz fokoznunk kell a hatékonyságot, s arra kell törekedni, hogy meglevő kapacitásainkat az eddiginél jobban kihasználjuk. A szellemi kapacitásokat éppúgy, mint az anyagiakat. E téren még igen sok a lehetőségünk. De jelentősek tartalékaink a tervszerű,a tudományosan megalapozott vezetésben, továbbá az üzem- és munkaszervezés területén is. Az élelmiszer- és fagazdaság idei terve a feszültségek mérséklésének és feladásának szellemében készült. Fő célkitűzésünk a lakosság fokozódó igényeit szolgáló termelésszerkezet kialakítása, a mennyiségi, minőségi és választékbeli igények minél jobb kielégítése, a gazdaságos export fokozása, s a fizetési mérlegünket nehezítő import csökkentése. Nagyon lényeges, hogy ne csak a gondokkal küzdő ágazatokban, hanem a már magasabb szinten folyó gazdálkodási területeken is előbbre lépjünk. A mezőgazdasági termelést az elmúlt évihez képest 2—3 százalékkal tervezzük növelni! □ * Mindent összevetve: az élelmiszer-gazdaság az 1972-es esztendőben reálisan feszített, megalapozott tervvel indul. Reális a terv azért, mert az anyagiműszaki megalapozottság tovább erősödik;feszített pedig azért, mert az elmúlt évi magas szintű, eddigi legjobb eredményhez képest is jelentős termelésnövekedéssel számol. Úgy ítéljük meg, hogy a terv hozzáértő, lelkiismeretes munkával teljesíthető, sőt túlteljesíthető. Terveink valóraváltásában messzemenően számítunk az élelmiszer- és fagazdaság területén dolgozó emberekre. Bízunk dolgozóinkban, s kérjük segítségüket. Az emberek sokszor bizonyították,hogy az érthetően megfogalmazott célokért akarnak és tudnak odaadással dolgozni. Nagyon fontos tehát, hogy ne csak a vezetők, hanem a különböző munkaterületeken dolgozók is megismerjék a terveket, a feladatokat. A feladatok teljesítéséhez bizalom és megértés kell az embereknek — s nemcsak most az újévi jókívánságok, a tennivalók meghatározása idején, hanem év közben is. Megértés kell a gondokkal terhes, fárasztó napi munkák idején —sőt, különösen akkor lesz szükség az emberi kapcsolatok finomítására, csiszolására. A gondok orvoslását, tartós sikert csak akkor remélhetünk, ha a vezetők és a vezetettek megértik, kölcsönösen, segítik egymást, bíznak egymásban. Ha a kölcsönösség, a jóindulat, az együvé tartozás, s a közös célok együttes vállalása jellemzi az emberi kapcsolatokat, akkor bizton remélhetjük, hogy 1972-ben is sikeresen haladunk tovább a megkezdett, jól bevált úton. Az élelmiszer- és fagazdaság minden dolgozójának, a törekvéseinket segítő Szabad Föld szerkesztősége valamennyi munkatársának, széles olvasótáborának tettekre serkentő, sikerekben gazdag, boldog új esztendőt kívánok!