Szabad Föld, 1972. július-december (28. évfolyam, 27-53. szám)

1972-07-02 / 27. szám

2 SZABAD FÖLD Banditanézőben a Déryné Színházban A gazdasági igazgató ingujjban, de a téli bemutatók ünnepélyességével fogadja a vendégeket. Sokan már kánikulai oldottsággal érkeznek a Déryné Színház évadzáró bemutatójára, a francia vígopera neves művelőjének, Aubernek eredetileg Fra Diavolo, itt a Hét erdő ördöge címmel előadott vidám daljátékához. Igen elővigyázatos a színház, amikor a sokak számára esetleg semmitmondó eredeti cím helyett a darab romantikus tartalmát érzékeltető címet választott a műhöz. És óvatos abban is, hogy a másutt vígopera műfaji megjelöléssel futó alkotást daljátékként tálalja. Föltehetően igaza van — nem ez az első alkalom, hogy a nép örömére és szórakoztatására előadott régi színpadi munkát ilyen módon csempészik közelebb a mai közönség érdeklődéséhez. Emlékeznek még a mai negyvenesek, hogy a Moliére remekét, a Danáti Györgyöt a második világháború idején haladó színházművészeink Duda Gyuri címmel mutatták be a pesti liget közönségének. A Hét erdő ördöge több mint száznegyven éve járja a világ színpadait. Meséjében szépapáink korának krimije elevenedik meg. Címszereplője Nervi grófja, aki kettős életet él: társaságban hódító világfi, titokban bandafőnök. (Emlékeznek erre a motívumra Jókai: Szegény gazdagok című regényéből ?) Ugyanaz a betyárromantika él tovább benne, ami az ezernyolcszázas évek színházlátogatóit A sárga csikó történetével elragadtatta. (Abban szerepelt egy Pityke Bandi nevű szegénylegény, aki kirabolta a doroghi tiszttartót, majd álnéven jómódú gazdaként élt falujában.) Ám a nagyhírű Seribe szövegkönyvét átdolgozó Fischer Sándor és főként a jól pergő játékot rendező Kertész László — helyesen — elhárítja magától a lehetőséget, hogy komoly krimit állítson színpadra. Az előadás a nézővel együtt mosolyog a história talmi regegényességén. Előre kifecsegi vagy sejteti a titkok nyitját; nem teszi próbára a néző leleményét azzal, hogy vele találtatja ki, voltaképpen ki is a titokzatos Fra Diavolo. Ódon darabok szokása szerint a szereplők itt hangosan gondolkodnak. Ebben a darabban mindenki mindent tud, csak éppen azt nem veszi észre, ami az orra előtt van . Zerlina szobájában már egymás sarkát tiporják le a betörők, csak éppen ő nem lát semmi gyanúsat. Van ebben a történetben habajkós lord, aki fiatal, kikapós feleségével járja a világot; kezdő haramia, aki retteg a „munkától”, s akit idősebb bűnözőtársa hasztalan oktat a banditizmus mesterfogásaira; szerelmes vendéglőslány; a becsületért és szerelméért harcoló katona. Bonyolítja a cselekményt nem egy félreértés, melyeken a néző az első pillanatban átlát mint egy pohár tiszta vizen, de attól még érdekes a játék. Amit nem leplez le a csúfolódó játék, azt világgá éneklik a szereplők. Auber zenéje száznegyven év alatt sem veszített regényes varázsából, s a dalra fakadó bandavezérnek épp olyan sikere van társai és a közönség előtt, mint a szerelmi bonyodalom útvesztőiben vergődő szép fogadóslánynak, Zerlinának. Ez a mű nagy operai színpadokon hódította meg a világot. A színház most szinte a lehetetlennel csatázik, midőn parányi játéktéren bonyolít le tömegjeleneteket. Néha, úgy tetszik, a színpadi mozgás nagyobb gondot jelent a művészek számára, mint az operai iskolázottságú hangokra írt dalok előadása. Németh Amadé úgy alkalmazta kamarazenekarra Auber muzsikáját, hogy átmentette a zene hangulatát. (Kár, hogy nem volt e tekintetben következetes a rendezés: a nyitány például magnóról szól, egy nagy filharmonikus zenekar adja elő — utána érthetően szegényesen hat a kamarazenekar produkciója.) Nem új gondolat: a falut úgy lehet közel vinni a színházhoz, hogy nem „leereszkednek” a közönséghez, hanem a műfaj remekeivel táplálják. A Déryné Színház az elmúlt években nem egy alkalommal adta jelét, hogy fölismerte ezt az igazságot. Vígopera-sorozata, melynek egyik produkciója ez a bemutató, jó szolgálatot tesz a vidék zenei érdeklődési körének bővítésében. Az előadás szereplői közül a lordot alakító szép hangú és tehetségesen komédiázó Németh Józsefet, a kedves Blaha Mártát, a címszerepet alakító Németh Józsefet (két Németh József egy színlapon — ez bizony különös), és a jó humorú Vajda Dezsőt emelhetjük ki. B. N. E. / ( Í *’•*.* i : i : í,- ) 1 i t 1. I ) Állok az ablakban és azon gondolkodom: néha mennyire megkeseríti az emberek életét (de megronthatja egész közösségek életét is!) az emberi rosszindulat, még akkor is, ha az alig nagyobb egy babszemnél. Nálunk nem „hagyomány” a vérbosszú — sohase volt — legalábbis olyan mértékben, mint mondjuk Szicíliában, ahol két család egykori összetűzése következtében még az unokáik is ölik egymást. Szigorú törvényekkel próbálnak gátat vetni a vérbosszúnak, mégis előfordul még ma is. Mondom, nálunk ez nem divatozik. Hanem a bosszúállás, krisebb-nagyobb kellemetlenkedések vagy károsítások formájában — annál inkább. Itt van például egyik olvasónk, B. Andrásné esete. Olvasónk hatvan fele járó, magányos asszony. Jószágaiból él, szereti az állatokat, szívesen foglalkozik velük, még a fia jószágaival is; főleg sertéseket tart. Mint írja: „Tavaly nyolc darab sertés járt ki a portámról a legelőre, két pásztor eleibe, négy darab az enyém, négy darab a fiamé.” Elképzelhető, hogy egy magányos, idős asszony, aki — nyilván más jószágai mellett — ennyi sertést nevel, mit fáradozik. Jó hát, ha napközben a pásztorok gondjaira bízhatja a sertéseket. Igaz, egyik-egyik után és fél évre 160 forint a fabér. Csak legalább nyugodtan alhatna a sertések felől. „Tavaly tavaszon egyik disznómat úgy összemarta a kutya, többször is, hogy utoljára már én szaladtam ki a legelőre és szedtem le róla a kutyát. A két pásztor pedig ott volt, de hallgatták a táskarádiót. A nyáron meg a fiam süldője jött haza dagadt combbal, olyan volt, mintha szöges bot lett volna beleszúrkálva. Az állatorvost is elhívtam, felelősségre akartam vonatni a pásztorokat, valamit tenni kéne, hogy jobban ügyeljenek a jószágra. Azt mondta az állatorvos, hogy más jószága is szenved kárt, ő ki gyógyítja és kész. Ne haragítsam magamra a pásztorokat, inkább vigyek nekik italt. Akkor én rájöttem: nincs olyan kár, hogy az valakinek hasznára ne legyen. Utána nem engedtem jószágaimat a legelőre — pedig be volt fizetve a fűbér — mert a kondás kijelentette, hogy azért se megy az én jószágaim után.” Hétköznapi kis kellemetlenség ez — de hány hasonló esetről hallhatunk! És együttvéve már nem egyetlen idős asszony életét keserítik, hanem esetleg egy egész falu közérzetét rontják. Emberek válnak haragosokká, akadozik az élet mindennapi rendje, a valós sérelmek vélt sérelmekkel szaporodnak, elégedetlenség támad, satnyul a gazdálkodási kedv (ami pedig a népgazdaság oldaláról nézve is káros!), előszóval társadalmi ügy lesz az alig babszemnyi rosszindulat,ból. S még ha csak megmaradnának a rosszindulatnál! De sokan tovább mennek — ott, ahol ezt büntetlenül tehetik. Mert ha például, a pásztorok figyelmetlen, hanyag munkáját a tanácselnök kifogásolja, azt nehéz megbosszulni. Ám egy magányos öregasszonyt! Ámnak lehet tovább kellemetlenkedni, annak lehet kárt okozni, s méghozzá úgy, hogy nincs az az ember, aki a szándékos bosszúállást bizonyítani tudná. A magányos öregasszony csak egyet tehet — ha már borravalóval nem vásárolta meg magának a jóindulatot — csak hallgathat és tűrheti tovább, hogy pénzéért kifogásolható ellenszolgáltatást kapjon. Vagy pedig igényt se tart rá, persze, az is csak neki hátrányos, a pásztoroknak mindegy. Élhetne ugyan panasszal a felelős szerveknél, de... „Félek a bosszúállástól. Tavaly vitatkozás közben mondtam az állatorvosnak, hogy megírom az esetet az újságnak, ha nem igazolja a káromat. Azt mondta, csak merjem megtenni, majd akkor igazolja, de azt nem köszönöm meg.” Az ilyesmi — eredjen akár csak az ügy lekicsinyléséből — mindenképpen társadalmivá szélesíti a magánügyet. Mert a jelenség attól veszélyes, hogy megfoghatatlan — mégis van! Mindenki teljesítette a feladatát: miért vádaskodik az öregasszony? Szüts László Boy-szolgálat: Szívmelegítő bajuszkötő és briliánsgyűrű A Boy-szolgálat központjában szünet nélkül cseng a telefon. — Halló! Egy bajuszkötő beszerzését és leszállítását kérem. Rézvörös műkontyot szeretnék ... Tizenöt színházjegyet kérek a János vitézre az 5—10. sorba ... Zalaegerszegre egy szál fehér és egy szál piros rózsát küldenék... Briliánsköves arany fülbevalót szeretnék... — Sajnos ez nem áll módunkban ... Igen, kérem, meglesz. Ahogy váltakoznak a vidéki és fővárosi telefonálók, ugyanúgy váltakoznak a válaszok. Ki érti ezt, hogy egyszer igent, másszor nemet mondanak? Én sem értettem, ezért kértem meg Lukács István osztályvezetőt, tulajdonképpen mit vállal a Bog-szolgálat? — Mindenekelőtt tudni kell, hogy 15 évvel ezelőtt néhány fiúval és gépkocsival apróbb figyelmességek, ajándékok továbbítására vállalkoztunk a fővárosban. Az elmúlt másfél évtized során szolgáltatóüzemmé fejlődtünk. Jelenleg 140 gépkocsi és 500 alkalmazott teljesít nálunk szolgálatot. — Milyen a Boy-szolgálat tevékenységi köre? — Elsősorban a házhozszállítások, a költözködések lebonyolítása, hazai és külföldi megbízásokra ajándékokat kézbesít. De színház-, mozi- és vasúti jegyet is vásárolunk elfoglalt megbízóinknak, sőt kórházi betegek látogatását is vállaljuk. Természetesen bajuszkötők és hasonlók beszerzésére nem vállalkozhatunk. — A főváros lakóinak kétségtelenül nagy segítséget nyújt a Boy. De mit kap e hasznos szolgáltatásból a vidék lakossága? — Folyamatosan bővítjük hálózatunkat. Mostanában már vidéki lakosoktól is elfogadunk színház- és mozijegy-rendeléseket. Természetesen ma még csak a fővárosi szolgáltatásokat tudjuk biztosítani. A külföldről érkező ajándékokat viszont az ország minden községébe eljuttatjuk. — Budapesten kívül vannak-e Boy-kirendeltségek? — Ez évben Szegeden és Pécsett állítottuk fel a kirendeltséget és az év végéig Debrecenben és Miskolcon is életre kel a Boy-szolgálat. Remény van arra, hogy hamarosan behálózza szolgáltatásunk az egész országot. Eddig például csak Budapestről vidékre vállaltunk költöztetést. Most már az ország egész területére kiterjesztettük az ilyen jellegű szállítást. Ez irányú megrendeléseket a Boyszolgálat központjába, Budapest, V., Bajcsy-Zsilinszky út 20. szám alatti irodánkba legtanácsosabb küldeni. — Milyen újdonságok szerepelnek a szolgáltatásban? — A többi között — mivel már saját nyomdánk is van — megrendelésre készítünk névjegykártyákat, előjegyzési értesítőket, esküvői meghívókat is. Újdonság még a boy-taxi, amely a nyári üdülés csúcsforgalmában Budapest és Siófok között menetrend szerinti szállítást is vállal. Két mázsa súlyig a csomagokat a megrendelővel együtt 100 forintért viszik Siófokra, vagy onnan Budapestre — fejezte be nyilatkozatát Lukács István. Sárdi Ferenc Mintha mese volna .. . Hol volt, hol nem volt, valahol a Dunántúlon, volt egyszer egy termelőszövetkezet, amelynek ipari részlegében a többi között elektromos ágymelegítőt is készítettek, illetve készítenek, reméljük, még nagyon sokáig. Kényelmes-kellemes alkalmatosság az, pláne idősebbeknek, hogy fáradt csontjaik fájdalmát jó meleg ágy enyhítse. A tsz meghirdette a sajtóban is termékét. Hamarosan az ország minden részéből érkeztek a megrendelések. Valamelyik nap egy idős tsznyugdíjas — nevezzük Szabó bácsinak — írt a tsz-nek: nagyon szeretne egy ágymelegítőt rendelni, mert állandóan betegeskedik, de mivel az ő havi jövedelme csak 300 forint, nehezen tudja az árát kifizetni. Ezért a szokásosnál kedvezőbb részletfizetési lehetőséget kér a termelőszövetkezettől. Szabó bácsi levele a tsz vezetőinek a kezébe került. Ám inkább adjuk át a szót a tsz főkönyvelőnőjének, illetékesebb ő a továbbiak elmondására: — A levelet olvasva, magunk elé képzeltük a magányos, idős, beteg embert. Munkatársaim elszomorodtak, és kérő szemekkel néztek rám. Azt javasolták, találjunk valamilyen kedvező és elfogadható megoldást a bácsinak — mondván, ha a feltételeket mi állapítottuk meg, akkor ilyen esetben jogunkban áll, hogy változtassunk is rajtuk. — Én magam „zsugori” főkönyvelő vagyok, a szigorú eladási rendszer kidolgozásában részt vettem én is, de most nem tudtam ellenállni: negyedórára összedugtuk a fejünket... S még aznap elküldték Szabó bácsinak a melegítőt, postán, egy kis levéllel, amelyben értesítették, használja egészséggel — az árát pedig törlessze, ahogy tudja, teljesen rábízzák, ahogy a lehetőségei engedik. A tsz türelmes lesz. Még valamit hozzátesz a főkönyvelőnő: — Az ismeretlen bácsi mostoha helyzetét azért éreztük át ennyire, mert a mi kis közösségünkben is százharminc járadékos él, így hát közelről tudjuk, mit jelent nyugdíjasnak, járadékosnak lenni, főként, ha beteg és magányos is valaki... A kis történetben szereplő agymelegítő végül tehát szívmelegítővé változott. Hiába, még ma is vannak csodák! Sz. J. Utazási kedvezmény a fiataloknak A Pénzügyminisztérium és a MÁV közös közleménye szerint 50 százalékos utazási kedvezményt kaphatnak azok a fiatalok, akik az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács szervezésében üdülnek és keresettel nem rendelkeznek. Az utazási kedvezményt a fiatalok a lakóhely és az üdülőhely közötti útvonalon vehetik igénybe június 17-től augusztus 24-én 24 óráig bezárólag. Az utazási kedvezmény igénybevételére az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács által kiadott üdülőjegy, illetve részvételi jegy jogosít, amelyet a MÁV pénztáraknál fel kell mutatni. Az utas kívánságára a kedvezmény csak az üdülőhelyre utazáshoz is igénybe vehető. SZABAD FÖLD A Hazafias Népfront falusi hetilapja A szerkesztő bizottság elnöke: Szentkirályi János főszerkesztő: Eck Gyula Szerkesztőség: Budapest VIII., Somogyi Béla utca 6. Telefon: 142—220, 138—821 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Budapest Vill. Blaha Lujza tér 3. Telefon: 343—100, 142—220 Felelős kiadó: Csollány Ferenc Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető minden postahivatalban és a kézbesítőknél Előfizetési díj: 1 hónapra 5 forint negyedévre 15 forint Beküldött kéziratokat nem érzünk meg és nem adunk vissza. Index: 25 777. Szikra Lapnyomda A Szabad Föld levélcíme: Budapest 8. Pf. 52.