Szabad Föld, 1972. július-december (28. évfolyam, 27-53. szám)

1972-07-02 / 27. szám

2 SZABAD FÖLD Banditanézőben a Déryné Színházban A gazdasági igazgató ingujj­ban, de a téli bemutatók ünne­pélyességével fogadja a vendé­geket. Sokan már kánikulai ol­­dottsággal érkeznek a Déryné Színház évadzáró bemutatójára, a francia vígopera neves műve­lőjének, Aubernek eredetileg Fra Diavolo, itt a Hét erdő ör­döge címmel előadott vidám daljátékához. Igen elővigyázatos a színház, amikor a sokak számára esetleg semmitmondó eredeti cím he­lyett a darab romantikus tar­talmát érzékeltető címet válasz­tott a műhöz. És óvatos abban is, hogy a másutt vígopera mű­faji megjelöléssel futó alkotást daljátékként tálalja. Föltehető­en igaza van — nem ez az első alkalom, hogy a nép örömére és szórakoztatására előadott régi színpadi munkát ilyen módon csempészik közelebb a mai kö­zönség érdeklődéséhez. Emlé­keznek még a mai negyvenesek, hogy a Moliére remekét, a Dan­áti Györgyöt a második világ­háború idején haladó színház­­művészeink Duda Gyuri cím­mel mutatták be a pesti liget közönségének. A Hét erdő ördöge több mint száznegyven éve járja a világ színpadait. Meséjében szépapá­ink korának krimije elevenedik meg. Címszereplője Nervi gróf­ja, aki kettős életet él: társa­ságban hódító világfi, titokban bandafőnök. (Emlékeznek erre a motívumra Jókai: Szegény gazdagok című regényéből ?) Ugyanaz a betyárromantika él tovább benne, ami az ezer­­nyolcszázas évek színházlátoga­tóit A sárga csikó történetével elragadtatta. (Abban szerepelt egy Pityke Bandi nevű sze­génylegény, aki kirabolta a do­­roghi tiszttartót, majd álnéven jómódú gazdaként élt falujá­ban.) Ám a nagyhírű Seribe szövegkönyvét átdolgozó Fi­­scher Sándor és főként a jól pergő játékot rendező Kertész László — helyesen — elhárítja magától a lehetőséget, hogy ko­moly krimit állítson színpadra. Az előadás a nézővel együtt mo­solyog a história talmi rege­­gényességén. Előre kifecsegi vagy sejteti a titkok nyitját; nem teszi próbára a néző lele­ményét azzal, hogy vele talál­tatja ki, voltaképpen ki is a titokzatos Fra Diavolo. Ódon darabok szokása szerint a sze­replők itt hangosan gondolkod­nak. Ebben a darabban min­denki mindent tud, csak éppen azt nem veszi észre, ami az or­ra előtt van . Zerlina szobá­jában már egymás sarkát ti­porják le a betörők, csak éppen ő nem lát semmi gyanúsat. Van ebben a történetben habajkós lord, aki fiatal, kikapós felesé­gével járja a világot; kezdő ha­ramia, aki retteg a „munkától”, s akit idősebb bűnözőtársa hasz­talan oktat a banditizmus mes­terfogásaira; szerelmes vendég­lőslány; a becsületért és szerel­méért harcoló katona. Bonyo­lítja a cselekményt nem egy félreértés, melyeken a néző az első pillanatban átlát mint egy pohár tiszta vizen, de attól még érdekes a játék. Amit nem lep­lez le a csúfolódó játék, azt vi­lággá éneklik a szereplők. Au­­ber zenéje száznegyven év alatt sem veszített regényes varázsá­ból, s a dalra fakadó bandave­zérnek épp olyan sikere van társai és a közönség előtt, mint a szerelmi bonyodalom útvesz­tőiben vergődő szép fogadós­lánynak, Zerlinának. Ez a mű nagy operai színpa­dokon hódította meg a világot. A színház most szinte a lehe­tetlennel csatázik, midőn pará­nyi játéktéren bonyolít le tö­megjeleneteket. Néha, úgy tet­szik, a színpadi mozgás na­gyobb gondot jelent a művé­szek számára, mint az operai iskolázottságú hangokra írt da­lok előadása. Németh Amadé úgy alkalmazta kamarazenekar­ra Auber muzsikáját, hogy át­mentette a zene hangulatát. (Kár, hogy nem volt e tekintet­ben következetes a rendezés: a nyitány például magnóról szól, egy nagy filharmonikus zene­kar adja elő — utána érthető­en szegényesen hat a kamara­zenekar produkciója.) Nem új gondolat: a falut úgy lehet közel vinni a színházhoz, hogy nem „leereszkednek” a közönséghez, hanem a műfaj remekeivel táplálják. A Déryné Színház az elmúlt években nem egy alkalommal adta jelét, hogy fölismerte ezt az igazságot. Víg­­opera-sorozata, melynek egyik produkciója ez a bemutató, jó szolgálatot tesz a vidék zenei érdeklődési körének bővítésé­ben.­­ Az előadás szereplői közül a lordot alakító szép hangú és te­hetségesen komédiázó Németh Józsefet, a kedves Blaha Már­tát, a címszerepet alakító Né­meth Józsefet (két Németh Jó­zsef egy színlapon — ez bizony különös), és a jó humorú Vajda Dezsőt emelhetjük ki. B. N. E. / ( Í *’•*.* i : i : í,- ) 1 i t 1. I ) Állok az ablakban és azon gondolkodom: néha mennyire megkeseríti az em­berek életét (de megronthat­ja egész közösségek életét is!) az emberi rosszindulat, még akkor is, ha az alig nagyobb egy babszemnél. Nálunk nem „hagyomány” a vérbosszú — sohase volt — legalábbis olyan mértékben, mint mondjuk Szicíliában, ahol két család egykori össze­tűzése következtében még az unokáik is ölik egymást. Szi­gorú törvényekkel próbálnak gátat vetni a vérbosszúnak, mégis előfordul még ma is. Mondom, nálunk ez nem diva­tozik. Hanem a bosszúállás, krisebb-nagyobb kellemetlenke­dések vagy károsítások formá­jában — annál inkább. Itt van például egyik olva­sónk, B. Andrásné esete. Olvasónk hatvan fele járó, magányos asszony. Jószágaiból él, szereti az állatokat, szíve­sen foglalkozik velük, még a fia jószágaival is; főleg serté­seket tart. Mint írja: „Tavaly nyolc darab sertés járt ki a portámról a legelőre, két pász­tor eleibe, négy darab az enyém, négy darab a fiamé.” Elképzelhető, hogy egy magá­nyos, idős asszony, aki — nyil­ván más jószágai mellett — ennyi sertést nevel, mit fára­dozik. Jó hát, ha napközben a pásztorok gondjaira bízhatja a sertéseket. Igaz, egyik-egyik után és fél évre 160 forint a fabér. Csak legalább nyugod­tan alhatna a sertések felől. „Tavaly tavaszon egyik disz­nómat úgy összemarta a kutya, többször is, hogy utoljára már én szaladtam ki a legelőre és szedtem le róla a kutyát. A két pásztor pedig ott volt, de hallgatták a táskarádiót. A nyáron meg a fiam süldője jött haza dagadt combbal, olyan volt, mintha szöges bot lett volna beleszúrkálva. Az állat­orvost is elhívtam, felelősség­re akartam vonatni a pászto­rokat, valamit tenni kéne, hogy jobban ügyeljenek a jó­szágra. Azt mondta az állat­orvos, hogy más jószága is szenved kárt, ő ki gyógyítja és kész. Ne haragítsam magamra a pásztorokat, inkább vigyek nekik italt. Akkor én rájöttem: nincs olyan kár, ho­gy az vala­kinek hasznára ne legyen. Utána nem engedtem jószá­gaimat a legelőre — pedig be volt fizetve a fűbér — mert a kondás kijelentette, hogy azért se megy az én jószágaim után.” Hétköznapi kis kellemetlen­ség ez — de hány hasonló eset­ről hallhatunk! És együttvéve már nem egyetlen idős asszony életét keserítik, hanem eset­leg egy egész falu közérzetét rontják. Emberek válnak hara­gosokká, akadozik az élet min­dennapi rendje, a valós sérel­mek vélt sérelmekkel szapo­rodnak, elégedetlenség támad, satnyul a gazdálkodási kedv (ami pedig a népgazdaság ol­daláról nézve is káros!), elő­szóval társadalmi ügy lesz az alig babszemnyi rosszindulat­,­ból. S még ha csak megmarad­nának a rosszindulatnál! De sokan tovább mennek — ott, ahol ezt büntetlenül te­hetik. Mert ha például, a pásztorok figyelmetlen, hanyag munkáját a tanácselnök kifo­­gásolja, azt nehéz megbosszul­ni. Ám egy magányos öreg­asszonyt! Ám­nak lehet tovább kellemetlenkedni, annak lehet kárt okozni, s méghozzá úgy, hogy nincs az az ember, aki a szándékos bosszúállást bizo­nyítani tudná. A magányos öregasszony csak egyet tehet — ha már borravalóval nem vásárolta meg magának a jó­indulatot — csak hallgathat és tűrheti tovább, hogy pénzéért kifogásolható ellenszolgáltatást kapjon. Vagy pedig igényt se tart rá, persze, az is csak ne­ki hátrányos, a pásztoroknak mindegy. Élhetne ugyan pa­nasszal a felelős szerveknél, de... „Félek a bosszúállástól. Tavaly vitatkozás közben mondtam az állatorvosnak, hogy megírom az esetet az új­ságnak, ha nem igazolja a ká­romat. Azt mondta, csak mer­jem megtenni, majd akkor igazolja, de azt nem köszö­nöm meg.” Az ilyesmi — ered­jen akár csak az ügy lekicsiny­léséből — mindenképpen tár­sadalmivá szélesíti a magán­ügyet. Mert a jelenség attól veszé­lyes, hogy megfoghatatlan — mégis van! Mindenki teljesí­tette a feladatát: miért vádas­kodik az öregasszony? Szüts László Boy-szolgálat: Szívmelegítő bajuszkötő és briliánsgyűrű A Boy-szolgálat központjában szünet nélkül cseng a telefon. — Halló! Egy bajuszkötő be­szerzését és leszállítását kérem. Rézvörös műkontyot szeret­nék ... Tizenöt színházjegyet kérek a János vitézre az 5—10. sorba ... Zalaegerszegre egy szál fehér és egy szál piros ró­zsát küldenék... Briliánsköves arany fülbevalót szeretnék... — Sajnos ez nem áll módunk­ban ... Igen, kérem, meglesz. Ahogy váltakoznak a vidéki és fővárosi telefonálók, ugyan­úgy váltakoznak a válaszok. Ki érti ezt, hogy egyszer igent, másszor nemet mondanak? Én sem értettem, ezért kértem meg Lukács István osztályvezetőt, tulajdonképpen mit vállal a Bog-szolgálat? — Mindenekelőtt tudni kell, hogy 15 évvel ezelőtt néhány fiúval és gépkocsival apróbb fi­gyelmességek, ajándékok továb­bítására vállalkoztunk a fővá­rosban. Az elmúlt másfél évti­zed során szolgáltatóüzemmé fejlődtünk. Jelenleg 140 gépko­csi és 500 alkalmazott teljesít nálunk szolgálatot. — Milyen a Boy-szolgálat te­vékenységi köre? — Elsősorban a házhozszállí­tások, a költözködések lebonyo­lítása, hazai és külföldi megbí­zásokra ajándékokat kézbesít. De színház-, mozi- és vasúti je­gyet is vásárolunk elfoglalt meg­bízóinknak, sőt kórházi betegek látogatását is vállaljuk. Termé­szetesen bajuszkötők és hason­lók beszerzésére nem vállalkoz­hatunk. — A főváros lakóinak kétség­telenül nagy segítséget nyújt a Boy. De mit kap e hasznos szol­gáltatásból a vidék lakossága? — Folyamatosan bővítjük há­lózatunkat. Mostanában már vi­déki lakosoktól is elfogadunk színház- és mozijegy-rendelése­ket. Természetesen ma még csak a fővárosi szolgáltatásokat tud­juk biztosítani. A külföldről ér­kező ajándékokat viszont az or­szág minden községébe eljuttat­juk. — Budapesten kívül vannak-e Boy-kirendeltségek? — Ez évben Szegeden és Pé­csett állítottuk fel a kirendelt­séget és az év végéig Debrecen­ben és Miskolcon is életre kel a Boy-szolgálat. Remény van arra, hogy hamarosan behálózza szolgáltatásunk az egész orszá­got. Eddig például csak Buda­pestről vidékre vállaltunk köl­töztetést. Most már az ország egész területére kiterjesztettük az ilyen jellegű szállítást. Ez irányú megrendeléseket a Boy­­szolgálat központjába, Buda­pest, V., Bajcsy-Zsilinszky út 20. szám alatti irodánkba legtaná­csosabb küldeni. — Milyen újdonságok szere­pelnek a szolgáltatásban? — A többi között — mivel már saját nyomdánk is van — meg­rendelésre készítünk névjegy­­kártyákat, előjegyzési értesítő­ket, esküvői meghívókat is. Új­donság még a boy-taxi, amely a nyári üdülés csúcsforgalmá­ban Budapest és Siófok között menetrend szerinti szállítást is vállal. Két mázsa súlyig a cso­magokat a megrendelővel együtt 100 forintért viszik Siófokra, vagy onnan Budapestre — fejez­te be nyilatkozatát Lukács Ist­ván. Sárdi Ferenc Mintha mese volna .. . Hol volt, hol nem volt, vala­hol a Dunántúlon, volt egyszer egy termelőszövetkezet, amely­nek ipari részlegében a többi között elektromos ágymelegítőt is készítettek, illetve készítenek, reméljük, még nagyon sokáig. Kényelmes-kellemes alkal­matosság az, pláne idősebbek­nek, hogy fáradt csontjaik fáj­dalmát jó meleg ágy enyhítse. A tsz meghirdette a sajtóban is termékét. Hamarosan az or­szág minden részéből érkeztek a megrendelések. Valamelyik nap egy idős tsz­­nyugdíjas — nevezzük Szabó bácsinak — írt a tsz-nek: na­gyon szeretne egy ágymelegítőt rendelni, mert állandóan bete­geskedik, de mivel az ő havi jövedelme csak 300 forint, nehe­zen tudja az árát kifizetni. Ezért a szokásosnál kedvezőbb részletfizetési lehetőséget kér a termelőszövetkezettől. Szabó bácsi levele a tsz ve­zetőinek a kezébe került. Ám inkább adjuk át a szót a tsz főkönyvelőnőjének, illetékesebb ő a továbbiak elmondására: — A levelet olvasva, magunk elé képzeltük a magányos, idős, beteg embert. Munkatársaim el­szomorodtak, és kérő szemekkel néztek rám. Azt javasolták, ta­láljunk valamilyen kedvező és elfogadható megoldást a bácsi­nak — mondván, ha a feltétele­ket mi állapítottuk meg, akkor ilyen esetben jogunkban áll, hogy változtassunk is rajtuk. — Én magam „zsugori” fő­könyvelő vagyok, a szigorú el­adási rendszer kidolgozásában részt vettem én is, de most nem tudtam ellenállni: negyedórára összedugtuk a fejünket... S még aznap elküldték Szabó bácsinak a melegítőt, postán, egy kis levéllel, amelyben érte­sítették, használja egészséggel — az árát pedig törlessze, ahogy tudja, teljesen rábízzák, ahogy a lehetőségei engedik. A tsz tü­relmes lesz. Még valamit hozzátesz a fő­­kön­y­velőnő: — Az ismeretlen bácsi mosto­ha helyzetét azért éreztük át ennyire, mert a mi kis közössé­günkben is százharminc járadé­kos él, így hát közelről tudjuk, mit jelent nyugdíjasnak, járadé­kosnak lenni, főként, ha beteg és magányos is valaki... A kis történetben szereplő agymelegítő végül tehát szív­melegítővé változott. Hiába, még ma is vannak cso­dák! Sz. J. Utazási kedvezmény a fiataloknak A Pénzügyminisztérium és a MÁV közös közleménye szerint 50 százalékos utazási kedvez­ményt kaphatnak azok a fiata­lok, akik az Országos Ifjúság­­politikai és Oktatási Tanács szervezésében üdülnek és kere­settel nem rendelkeznek. Az utazási kedvezményt a fia­talok a lakóhely és az üdülő­hely közötti útvonalon vehetik igénybe június 17-től augusztus 24-én 24 óráig bezárólag. Az utazási kedvezmény igénybevé­telére az Országos Ifjúságpoli­tikai és Oktatási Tanács által kiadott üdülőjegy, illetve rész­vételi jegy jogosít, amelyet a MÁV pénztáraknál fel kell mu­tatni. Az utas kívánságára a kedvezmény csak az üdülőhelyre utazáshoz is igénybe vehető. SZABAD FÖLD A Hazafias Népfront falusi hetilapja A szerkesztő bizottság elnöke: Szentkirályi János főszerkesztő: Eck Gyula Szerkesztőség: Budapest VIII., Somogyi Béla utca 6. Telefon: 142—220, 138—821 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Budapest Vill. Blaha Lujza tér 3. Telefon: 343—100, 142—220 Felelős kiadó: Csollány Ferenc Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető minden postahivatalban és a kézbesítőknél Előfizetési díj: 1 hónapra 5 forint negyedévre 15 forint Beküldött kéziratokat nem érzünk meg és nem adunk vissza. Index: 25 777. Szikra Lapnyomda A Szabad Föld levélcíme: Budapest 8. Pf. 52.

Next