Szabad Föld, 1972. július-december (28. évfolyam, 27-53. szám)

1972-07-02 / 27. szám

4 SZABAD FÖLD Vélemény és ellenvélemény: lehet-e telket vásárolni Bócsán? Részlet egy szerkesztőségünkbe érkezett levélből: „...nagyon sokan költöznének a faluba, vennének házhelyet és építenének házat. Nyolc-tíz kilométerről járnak be a községbe dolgozni a tanyákról traktorosok, szerelők és más foglalkozásúak. Házhely sok van, mégsem lehet vásárolni. Miért?” A levél Bócsáról érkezett, írója egy idős asszony, Szűcs Lajosné. Levele nem egyéni panaszt tartalmaz. Nekik szép házuk van bent a községben. Nemrég építették. Ő másokra gondolt, amikor levelét megfogalmazta. Másokért fáradozni, közügyben szót emelni, szép emberi tulajdonság. Sokan vannak Bócsán, akik ezt teszik. Sok is a feladat és mindegyik nehéz. Bács megyében van a legtöbb tanya, a megyén belül pedig ebben a községben van a legtöbb tanyán lakó család. A község lakóinak 84 százaléka tanyán él. — A községfejlesztési terveink kidolgozásánál — hangsúlyozza Baranyi István, a népfrontbizottság elnöke — örökös gond a tanyán lakók életkörülményeinek javítása. A népfrontbizottság elnökének elmondom Szűcs Lajosné levelének tartalmát. Sajnos, a kérdésre, hogy miért nem lehet házhelyet kapni, ő sem tud feleletet adni. Ennyit mond: — Igen, tudok róla, hogy valami baj van a község által kisajátított házhelyek eladása körül, de részleteiben nem ismerem a kérdést. — Érthetetlen, hogy ilyen panasz van — csodálkozik Nemes Lajos, a Szőlőskert Szakszövetkezet főmezőgazdásza. — Mi ugyanis nem terjeszkedhetünk a község belterületén, mert — mint mondják — kell a terület házhelyeknek. Egy fiatal, igen mozgékony, a közügyekben fáradhatatlan tanácstagot — első ízben választották meg — is megkérek arra, hogy adjon választ Szűcs Lajosné levelére. Tuskán Józsefné magyarázza: — Ennek a szabályos útja az, hogy a községi tanács kisajátítja a leendő házhelyeket, majd átadja az Országos Takarékpénztár illetékes fiókjának parcellázás végett. — Vagyis, aki házhelyet akar, az OTP-hez kell fordulnia? — Igen, de úgy tudom, hogy most az OTP nem vállalja. Molnár Ferenc, a községi tanács elnöke sem tud megnyugtató választ adni. — Kellemetlen helyzetbe kerültünk: 118 házhelyet kisajátítottunk, a terv is elkészült, de a megvalósítása fel van függesztve. Az OTP nem lépheti túl a megszabott keretet, a községi tanácsnak pedig nincs pénze. Az OTP-nek valóban kötelessége ügyelni arra, hogy a máris túlfeszített beruházási tevékenység ne öltsön még nagyobb méreteket. De talán lenne más megoldás. Mit mond erről Szűcs Lajosné, a levélíró? Amint meglátogatom, éppen ott tartózkodik nála a lánya is, akinek a férje tanácstag. Édesanyja helyett inkább a fiatalasszony beszél. Ezt mondja: — Igaz, hogy az OTP korlátlanul nem adhat pénzt, azt is elhiszem, hogy a községi tanácsnak kevés pénze van, viszont van pénze annak, aki házhelyet akar vásárolni. Miért nem történhet meg az adásvétel szabadon, a tanács közvetítése nélkül? — Mert óriási telekspekuláció lenne — idézem a hivatalos érvet. — A tanács irányárakat szabhatna vagy akár beszedhetné a pénzt a vásárolni szándékozóktól. Ha ily módon szólna bele a tanács, akkor a házhelyhez is hozzájutnának az igénylők, a telekspekulációt is meg lehetne akadályozni. Ezt talán meg lehetne szívlelni. Óriási közéleti aktivitást jelent az, amikor a lakosság pénzt ajánl fel bizonyos célok megvalósítására. A községben máris van egy vállalkozás, amire teljes egészében az érdekeltek adták össze a pénzt. A bócsai határban Gáspár Imre, az egyik gazda újságolja: — Mi öten összefogtunk és saját erőnkből villamosítjuk a tanyáinkat. Bócsa lakossága nemcsak beleszólni akar a közügyekbe, hanem tevékenyen részt is vállal a községfejlesztési tervek megvalósításában. Jó lenne, ha jobban támogatnák kezdeményezéseiket. Teszkó Sándor Katonák a „végeken" Az alábbi történetet Szabó Gusztáv vezérőrnagytól, a Belügyminisztérium országos határőr parancsnokától hallottam. A sorozás szünetében figyelmes lett egy szomorkás, csaknem elkeseredett arckifejezésű, sovány, alacsony fiatalemberre. Odalépett hozzá: — Mi baj? — Nem vesznek fel határőrnek — mérgelődött az újoncjelölt. — Pedig a bátyám is határőr volt. De ezt itt hiába mondom. Talán tudna segíteni? A vezérőrnagy nevetett és intézkedett. Ez a kis történet főként azt bizonyítja, hogy a sokoldalú felkészültséget, speciális képzettséget, komoly fizikai megterhelést, nemritkán veszélyes, nehéz feladatokat jelentő határőrszolgálat — népszerű a fiatalok között. Adott esetben olyannyira, hogy egyenesen testvérről testvérre szállt. Nemrég Hegyeshalom közelében egy határőrlaktanya vendége voltam: tisztekkel és sorkatonákkal beszélgettem, főként arról, hogy mi a vonzó a határőrszolgálatban? Talán az izgalmas kalandok sorozata? A határsértő üldözése, elfogása? Romantikától mentes választ kaptam: a szolgálat itt sem kaland. A több mint kétezer kilométernyi határ őrzése szervezett, fegyelmezett, felszerelt, jól képzett katonákat kíván és nem kalandhősöket. — A határőrszolgálat — magyarázza egy tizedes — valahogy erősebb szálakkal köt bennünket össze, mint a más alakulatnál levőket. Amikor például egy határőr leszerel, kifejezetten úgy búcsúzik a bajtársaitól, mint a testvéreitől. Mert nálunk talán a légkör is családiasabb, mint más alakulatnál. A határőrzés legnehezebb időszaka az éjszaka. A határon rendszerint ilyenkor erősebb a mozgás, ami csak ritkán okoz meglepetést a határőröknek. Ugyanis kitűnő a kapcsolatuk a határőrfalvak lakóival, akik többnyire már nap közben jelzik, ha idegent, vagy valami rendellenest vesznek észre. Egy felmérés szerint a határsértéseknek több mint hetven százaléka a lakosság segítségével lepleződik le. Persze, s ezt hozzáteszem, csak jelzéseket kapnak. — A felderítés már a mi feladatunk! — mondja a tizedes. — Mi „vallatjuk” a tájat, a nyomokat. Ami másnak semmit se jelent, mondjuk egy letört gally, egy elmosódó nyom az út porában, egy csillanás valamelyik bokorban, mind csupa hangtalan nyelv, amely nekünk elmondja, hogy mi van készülőfélben. S mi van a határátkelőhelyeken? A nyári szezonban olykor 50—60 ezer ember lépi át naponta a határt. Ilyen sokaságot fogadni, búcsúztatni, ugyanakkor a törvényességre éberen figyelni — nem kis dolog. Noha a határőrök nem kérkednek a történeteikkel, némi unszolásra, a sokféle eset közül kiválasztva, jóízű mosoly kíséretében mesélik el, hogyan bukott le egy csempészbanda, amelynél közel kétmillió forint értékű ékszert találtak, s miként tessékelték a határőrségre azt a kislányt, aki barátnője útlevelével szeretett volna országunkon átutazni. Bár az útlevélben levő fénykép megszólalásig hasonlított csinos felmutatójához, a határőrt nem tudta megtéveszteni. Akik az ország biztonsága felett őrködnek, azt mondják, hogy sem a határon, sem az „ország kapujában”, a határátkelőhelyen nem szabad tévedni. A „végeken”, ha szép is az élet, mármint a katonaélet, azért ma sem könnyű a szolgálat. (g) Tűzvédelem A falusi és tanyai udvarokban még mindig akad szalma és egyéb gyúlékony anyag, ami a nagy melegben egyetlen eldobott égő cigarettától vagy gyufaszáltól is lángra lobban. De a lakásokban is fenyeget a tűzveszély. A padlók és parketták fényezéséhez használt Vilupál gőze pillanatok alatt robban. Egyszóval a vidéki portákon a nyári hónapokban különösen résen kell lenni, hogy fel ne üthesse fejét a vörös kakas. Az óvórendszabályok közül legfontosabb, hogy kazlak, asztagok közelében ne használjunk nyílt lángot és ne dohányozzunk. Tartsunk kéznél a szérűskertben egy hordó vizet és tűzcsapot. De vigyázzunk a gyermekekre is, nehogy gyufához juthassanak. Fertőtlenítés Akár gabonáról vagy borsóról, babról van is szó, a tavalyi termés maradékát ne engedjük öszszekeveredni az új terméssel. A kamrákat és padlástereket az új termés fogadása előtt alaposan takarítsuk ki. A mésztej kitűnő fertőtlenítő. A falak meszelésén túlmenően a padlózatot mossuk fel ultrás vízzel, ha pedig a zsizsikfertőzésnek még csak a gyanúját is észleljük, az egész helyiséget fertőtlenítsük. A borsó és a bab vetőmagját a jó gazda gondosságával kezelve szellős helyen tároljuk. Gazda kapálás Azt tartja egy régi közmondás, hogy ahol a gyom magot köt, ott jövőre kétszeres erővel kapálhat a gazda. Háztáji földjeinken, veteményes kertjeinkben és szőlőinkben akadályozzuk meg a gyomok fölmagzását, mielőbb végezzük el a nyári gázoló kapálást. Ha csak egyszáz-kétszáz négyszögölnyi területről van szó, kapálás után gereblyézzük ki a gyomot az út szélére és szárítsuk meg, majd pedig tüzeljük el. Különben a már magot kötött, de kivágott gyomok is elhullatják magvaikat. Ne eresszük mélyre a talajba a kapát, ne nyissunk utat a nedvesség elpárolgásának, mert arra a nyár második felében is szükségük van a növényeknek. Szél csonkázás A szőlőtőkék, de a kordonok és a lugasok is akkor érlelik igazán zamatosra termésüket, ha eszekk elegendő fényt, nedvességet és tápanyagot biztosítunk számukra. Ezt a célt szolgálja a szőlőcsonkázás, amellyel a túlságosan hosszúra, illetve magasba törő hajtásokat visszavágjuk. Ezzel a lugas és kordon formájának kialakítását is segítjük. A gyalogtőkék felnyurgult vesszőit 120— 150 cm magasságban vágjuk le. A csonkázásnak más haszna is van. Megkönnyíti a későbbi permetezéseket, és egyben a napsugarak is utat találnak a mélyebben ülő szőlőfürtökhöz. Gonbakárok A szőlő lisztharmatja, a szamóca szürke rothadása, a répa cerkospóra fertőzése sok bosszúságot és jelentős kárt okoz a háztáji gazdaságokban is. Ellenük gyorsan felszívódó és nagy hatású védelmet biztosít a Fundazol 50 WP nevű szisztematikus gombaölő szer, amelynek az az előnye is megvan, hogy az egészségre nem ártalmas, így védőöltözet nélkül is bátran dolgozhatunk vele. Ezt a növényvédő szert a vetőmagboltokban és az ÁFÉSZ-üzletekben is megvásárolhatják a kerttulajdonosok. Rózsametszés A kertek és udvarok legkedvesebb virága a rózsa, már hullatja szirmát, befejeződött a fővirágzás. Ha azt akarjuk, hogy a nyár második felében — egészen a tél beköszöntéig — virágozzanak rózsabokraink, vágjuk le a virágot nevelt hajtásokat, mert így erőteljesebb lesz a második bimbósodás. A futórózsa nem szereti, ha visszavágjuk, viszont az elhervadt virágfejeket arról is le kell csipkedni. Zsírpor Az állathizlalás sikere nemcsak a gazda gondosságától, hanem a takarmányok helyes öszszeállításától is függ. Jó tudni, hogy az abraktakarmányokhoz kevert zsírpor — ami Favorit— 50 néven kerül forgalomba — biológiailag értékes, könnyen emészthető zsírokat tartalmaz, és segíti,a takarmányban levő vitaminok felszívódását. Ez a hizlalást nagymértékben elősegítő tápanyag liba- és kacsatömésnél rövidíti a hizlalási időt és segíti az emésztést. A Favorit—50 zsírpor a tapasztalatok szerint négyöt kiló abraktakarmányt pótol, D. J. Hozzászólás balatoni gebin-ügyben Kinek jó a gebin? címmel a június 18-i számunkban foglalkoztunk a vendéglátóipar szabadkasszás elszámolási rendszerével és a közelmúltban életbelépett új „gebines”-rendelettel. Mint írtuk is: nemcsak a közvélemény, de a szakmai vezetés is elégedetten vette tudomásul a mértéktelen és illegális jövedelmeket megakadályozó, szigorító intézkedéseket. Most a Veszprém megyei Vendéglátóipari Vállalat igazgatójának adjuk át a szót: mit vár az új rendelkezéstől, és mire számíthatnak a vállalat Balaton-parti szabadkasszás egységeinek vendégei? — Egyetértek a rendelet szellemével — hangsúlyozta Viszolyi Árpád —, de ezt már másutt is szóvá tettem, a mi megyénkben, különösen a Balaton mentén sok nehézségbe ütközik a végrehajtás. Az itteni egységeinknegyvenhétből harmincöt szabadkasszás rendszerű) túlnyomó többsége csak a főidényben működik. Ma már bármennyire hihetetlenül hangzik is, alig találunk vállalkozót ilyen rövid időre üzleteinkbe. Mert ki az, aki két-három hónapra lejön, és vállalja az itteni közismerten mostoha körülményeket, a rossz anyagellátást, a zsúfoltságot? Így hát a szabadkasszás üzletek pályázati úton történő meghirdetése nálunk inkább csak szimbolikus. Vállalatunk százhatvan úgynevezett gebinest foglalkoztat. Tételezzük fel, hogy közülük 40—50 „rámegy” a haszonra, a közvélemény mégis 1800 dolgozónkról alkot ítéletet. Éppen ezért arra törekszünk, hogy valamennyi szabadkasszás egységünkben betartsák a törvényes rendelkezéseket. Hogy a visszaéléseknek elejét vegyük, fokozatosan bevezetjük a Balaton-parti egységeinkben a Gastrofel-ételeket. Ezeknél az előre elkészített és csak felmelegítést kívánó adagoknál nincs lehetőség súlycsonkításra, a vendég megkárosítására. ■ Egyetlen megjegyzés ahhoz, hogy a nyári szezonban működő szabadkasszás egységekbe nem lehet jelentkezőket találni. Úgy látszik, a szomszédban könnyebb. A Fejér Megyei Vendéglátóipari Vállalat pályázatot írt ki a Székesfehérvárott épülő, és rövidesen átadásra kerülő Strandbisztró vezetésére, és máris egy dossziéra való jelentkezést kapott. s. p.