Szabad Föld, 1973. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-07 / 1. szám
4 SZABAD FÖLD Megint mennek, kopogtatnak Egy asszony malacokat terel pálcával. Kiabál, csapkod az engedetlen jószágokra. Megszólítom: — A népfront elnökét keresem. — Ezen az úton megtalálja. Pálcával mutat Jászszentandrás felé. Hol itt az út? Netán a háromujjnyi vastag sár alatt? Valamelyik útfenntartó, aranyos humorral ráírta a kilométerkőre: „út”. Csúszkálok a falu felé, aztán megdörzsölöm a szememet. Mi ez? Káprázat? A bekötőúton kétoldalt villasor, színes terméskövekből épült házak, festett vaskerítésekkel, virágos kertekkel. Ez egy se tanya. — Hol itt a tanya? Ezt már Hevér Miklóstól, a népfront elnökétől kérdezem, felemlítve a bekötőút villasorát. Azok új házak. A régi értelemben vett tanyák a község másik részén, a járási iskola körül állnak. Ha valaki manapság felépít egy új házat, már nem vállalja a tanya elnevezést. — Olyan három kilométer hosszúságban nyúlik el a régi tanyarendszer, ahol majdnem ezer ember él. Ott aztán a tanyai népfront bizottságának — vág rögtön a témába Hevér Miklós — mindig akad valami munkája, mivel mindig új igények keletkeznek. Sorra vesszük az igényeket. Egy évvel ezelőtt kivezették a telefont a járási iskolába, a kábelfektetést társadalmi munkában végezték el a tanyák lakói. „Manapság már nem lehet telefon nélkül létezni” — mondták, amikor a tanyai népfrontbizottság a tanáccsal karöltve megszervezte a társadalmi munkát . Ha már a létesítményeknél tartunk — folytatja Hevér Miklós — itt a daráló története. A tanyákról nagyon fáradságos dolog behordaná a darálnivalót a községbe. Fuvart szerezni kibe, mindig nehézkes dolog. A tanyai népfrontbizottság azt mondta az embereknek, lesz daráló, ha felépítjük társadalmi munkában. Kétszer se kellett mondani, annyi jelentkező akadt rögtön. Így aztán a termelőszövetkezet segítségével felállítottuk a darálót. Ehhez villany is kell. Ezt nem mondom Hevér Miklósnak, mert tudom, hogy a villanyt már kivezették a tanyákra. Jászberényben, a járási bizottság népfronttitkárával. Kövér Józseffel arról beszélgettem, hogy bár a tanyák megszüntetésének távlati terve itt sem merült feledésbe, hosszú ideig létezik még a külterület. A népfront számára sem közömbös, hogy miként élnek az emberek kint a tanyán. Sorsukat könnyíti a villamosítás és nagy tömegeket kapcsol be az ország kulturális vérkeringésébe. Véleményét megerősíti az, ami itt történt Jászszentandrás határában. Amikor a villanydróton egészen a tanyákig kúszott az áram, leírhatatlan örömet éreztek a környék lakói. Ünnepeltek, amikor az első villamos körte felizzott. Senki se tudná megmondani, hogy kitől származott az ünnepség elnevezése, de amikor az iskola udvarán felverték a sátrat, az odaigyekvők ezt mondták: „Megyünk a fénybankettre”. Sehol se hallottam még ezt az elnevezést. Kedves szóösszetétel, ma is úgy emlegetik a mulatságot, hogy az fényes bankett volt... — Azt már említettem — jegyzem a népfrontelnök szavait —, hogy a tanyai népfrontbizottság sosincs munka nélkül. De miért nincs? Azért, mert majdnem minden vállalkozás új igényeket szül. Itt a villanypélda. Az emberek nyomban televíziós készülékeket, háztartási kisgépeket vásároltak, s ezzel egyidőben már jelezték is a tanácsnak, s mondanom sem kell, a tanyai népfront bizottságnak, hogy igényt tartanak szervizszolgáltatásra is. Közbevetőleg megjegyzem, hogy éppen most kellett behozatni a kölcsönmosógépeket, mert odakint mér nincs rá szükség. Nyilván sokan vásároltak maguknak újat. — Mi lett a szervizzel? — Ez nem okozott sem a tanácsnak, sem pedig nekünk sok gondot. Ha megközelíthetők a tanyák, akkor a jászberényi geskások kijárnak. Ha petsig járhatatlanok az utak, akkor az emberek behordják a javítanivalókat a vasműszaki boltba. — Hallottam a tanyai kultúrházról is. — Hát ez megint érdekes dolog. Volt nekünk egy iskolánk a falu Meggyesi elnevezésű határrészén. Ez az iskola elnéptelenedett és lebontásra ítélték. Mit mondtak erre a járási iskola környékén levő tanyák lakói? Azt, hogy adják nekik az iskolát. Úgy, ahogy van. Majd ők összecsomagolják és áthordják a határrészükre. A tanács és a népfrontbizottság támogatta a törekvésüket, megszerveztük a társadalmi munkát. A kultúrház jóformán készen van. A bontást társadalmi munkában végezték, a téesz fuvart és szakembert adott az átszállításhoz, majd a felépítéshez. Csak be kell még vakolni az épületet, amelyből hiányzik a padlózat is. Ha az utolsó simításokkal is elkészülnek, lesz egy olyan épületük, amelyben kultúrterem, könyvtári szoba és olvasószoba áll a tanyavilág rendelkezésére. Új létesítmény, új gond. Mert most berendezésre, könyvekre, s ki tudja mi mindenre lesz szükség a tanya kultúrházában. Megint mennek, kopogtatnak majd a tanyai népfrontbizottság ajtaján. Úgy hiszem, nem fognak eredménytelenül „kilincselni”, mert már a berendezés gondjaival birkóznak a tanyavilág népfrontaktivistái. G. S. Mikor, miképpen lettek e tisztes szakma munkásai a szerencse jelképévé, ma már nem is érdekes. Az a fontos, hogy felragyogjon az arca, aki az újesztendő első napjaiban a lovas kéményseprővel találkozik! Sertésvágás Hozzávetőleges becslés szerint az országiban naponta tizenötezer sertést vágnak, te családi fogyasztásra. A januári disznótorok kellenvetlentégeimük elkerülésére leírunk néhány jó tanácsot. Könnyebb a belek tisztítása, ha vágás előtt 16 óráig koptaltatjuk a hízót. Jól véres, lessük ki a leszúrt állatéit, így bontáskor nem lesz gond a vér törülgetésével. A perzelént kazaltól ás minden egyéb gyúlékony anyagtól távol végezzük, nehogy tűz keletkezzen. Szúrókés, bontókés, csontvágó balta ne kerüljön gyermekek kezébe! Végül, de nem a teteósorban, ne kezdjük áldomásivással a disznótort, maradjon az vacsora idejére. A disznóvágás ugyanolyan józanságot követel, mint a gépkocsivezetés. Kerítéskészítés Kerítést a telek határán csak a szomszédokkal egyetértésben építsünk, így elkerülhetjük az utólagos vitát, ami rendszerint abból keretezik, hogy tíz vagy húsz candvel a telekhatár ma elé kerül a kerítés. A szokásjog szerint a két somszéd porta gazdájával sövénykerítés létesítésére is megegyezhetünk, de megegyezés nélkül fát, bokrot a telekhatárra nem ültethetünk. A kerítés vasoszlopait állítsuk be tömröinkbe. Ha pedig faoszlopokat használunk, a földbe kerülő részt itassuk át kátránynyal. Ne használjunk vékony drótból készült kerítésfonatot, és ne felejtsük el: a kerítés festése — amit két-három év után tanácsos újra elvégezni — növeld a tartósságot. Állezsiáiklás Az Állategészségügyi Szabályzat IV. fejezete előírja, hogy állatot, állati nyersterméket és egyéb — állatbetegség terjesztésére alkalmas — tárgyat az országhatáron átvinni csak engedéllyel lehet. Belföldi forgalomban haszonállat — szarvasmarha, sertés, juh stb. — csak állatorvosi vizsgálat után rakható vagonba, hajóra. Szopós csikót 15 naposnál, borjút, malacát, bárányt pedig 8 naposnál fiatalabb korban nem szabad fuvarozni. Altatókat csak az állategészségügyi állomás által megbízott állatorvos vizsgálati záradékával ellátott marhalevéllel szállíthatunk. A téli hónapokban, járvány veszélyes időiben lehetőleg ne vásároljunk haszonállatot. Faápolás A házikertekben ás szórványgyümölcsösökben sok férges gyümölcs terem, aminek alapvető oka az ápolás elhanyagolásában rejlik. A kéregkaparást — mi tulajdonképpen a kártevők búvóhelyednek megszüntetését jelenti — ne halogassuk, végezzük el minél előbb. A kéregcserepeket, a levágott száraz gallyakkal együtt, égessük el. Egy tapasztalt kertésztől hallottam, hogy a gondos téli fa tisztogatás felér öt permetezéssel. Távolítsuk el a gyümölcsfák törzse mellett felnyurguló tősarjakait is. Az pedig egész természetes követelmény, hogy az ágakon levő gyümölcsmúmiákat a hernyófészkekkel együtt szedjük le és égessük el. JANUÁR Kerti törzskönyv Az évelő keri kultúráik, elsősorban a gyümölcsfák, szőlők, bokornövények „anyakönyvi adatait” érdemes papírra vetni, hiszen ezek az adatok hasznos támpontot jelentenek az ápolásban. Mit jegyezzünk fel ezekre az „anyakönyvi lopokra”? Az ültetés időpontját, a növény fajtáját (pl. starking alma, rizling-szilvánt szőlő seb.), a felhasznált műtrágya mennyiségét, a permetezéssel ás metszéssel kapcsolatos dátumokat, a termés mennyiségét, az esetleges jégverések, fagykárok időpontját, mértékét A bejegyzéseket olyan füzetbe rögzítsük, amelyikbe legalább tíz év adatai beleférnek. Helyes, ha a telken, illetve kertben levő fák, bokrok helyét saját készítésű térképen is megjelöljük. Fájvédelem A földvédelemről szóló rendelkeztőnk előírják, hogy minden mezőgazdasági területként nyilvántartott parcellát, táblát művelni kell. A rendeltetőszerű hasznosításit is kél szóén írja elő a törvény. Ez köznyelvre lefordítva azt jelenti, hogy a szántó területként nyilvántartott parcellákon szántóföldi, konyhakerti növényeket lehet termeszteni. A művelési ág változását a tulajdonos, illetve a bérlő köteles a községi tanácsnál bejelenteni, s az ágváltoztatáshoz csak akkor kezdhet hozzá, ha erre az engedélyt megkapta. A talaj védelméről, a vízelvezetésről és a termeléssel kapcsolatos időszaki munkákról — téli gyüimölcsfatisztítás stb. — a föld haszonélvezőjének kell gondoskodnia. 1973. JANUÁR 7. Dancs Józseft » Mes’rogBoltias P ! VAS ÉS ACÉL !3 Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat eredményekben és sikerekben gazdag BOLDOG 111 ÉVET KÍVÁN minden kedves vásárlójának! ■■■