Szabad Föld, 1975. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1975-07-06 / 27. szám
4 SZABAD FÖLD Ismerik és elismerik egymás eredményeit A most felsorolandó példáktartalmukat, mondanivalójukat tekintve ismétlésnek tűnhetnek. Mégis érdemes mindegyiket megemlíteni, mert így tényszerűbben bizonyítják a szövetkezeti mozgalom, a korszerű nagyüzemi termelés gyors ütemű fejlődésének egyik fontos mozgatóerejét. Bevezetőként szükséges még azt is elmondani, hogy az ország különböző tájain tucatnyi termelőszövetkezetet kerestek fel a napokban a filmesek. Megfelelő helyszíneket akarnak kiválasztani a szövetkezeti nagyüzemek jelenét és közeljövőjét bemutató dokumentumfilm elkészítéséhez. Elképzelésük szerint a közös gazdálkodás egy-egy területét abban a tsz-ben veszik filmre, amelyik az adott ágazatban kiemelkedő eredményt ért el. Amikor Szolnok megye egyik ismert tsz-ében arról beszélt látogatóinak az elnök, hogy nekik 700 hektáron 500 mázsás cukorrépa-termésátlaguk volt tavaly, a filmesek úgy gondolták: itt a cukorrépa-termesztés fejlett módszereit kellene filmszalagra rögzíteni. Az elnök azonban így szólt: ha maguk az igazán vonzó példákat keresik, menjenek Hajdú megyébe. A vendégek kicsit furcsának találták ajánlatuk elhárítását, hiszen 1974-ben 362,5 mázsa volt országosan a cukorrépa hektáronkénti hozama, s ahhoz mérten az 500 mázsa 35 százalékkal több. ,,Ez igaz — hangzott a válasz. — Csakhogy abban a tsz-ben, amelyet én ajánlok, a mi termésátlagunkat is jócskán megtetézték. A mienknél 55 százalékkal nagyobb termésátlagot értek el, s ráadásul 900 hektáron.” Ez már olyan érv volt, amely előtt meg kellett hajolni. A szóban forgó Szolnok megyei termelőszövetkezetben pedig a búzatermelés kerül a filmfelvevő gép elé, mert abban az ágazatban az elnök szerint ők a legjobbak közé sorolhatók. A következő termelőszövetkezetben — Békés megyében — az elnökkel folytatott beszélgetés során az tetszett meg a látogatóknak, hogy ott évente félmillió darab csirkét neveltek fel, és értékesítenek. S amikor szóba került, hogy a korszerű nagyüzemi baromfihús-termelést talán itt kellene filmezni, az elnök csendesen tiltakozott: „nem is olyan sok ez.” S nyomban ajánlott a szomszédos megyében olyan szövetkezetet, ahol másfél millió broyler csirkét állítanak elő egy esztendőben. Majd igen határozottan megjelölte a növénytermelésnek azt az ágát, amelyben ők kétségtelenül a kiemelkedő eredményt elérő tsz-ek közé tartoznak. Baranyában a megye legnagyobb termelőszövetkezeti tehenészete esett (természetesen előre kiszámítottan) a filmesek útjába. A korszerűen felszerelt új istállók, amelyekben 1000 darab tehén helyezhető el egy öszszefüggő rendszerben, valóban szép látványt nyújtanak és jól képviselhetik a termelőszövetkezetek szakosított tehenészeti telepeit. Az elnök viszont ennek ellenére nem lelkesedett a filmezésért. Megmondta őszintén, hogy a külsőre szép tehenészettel nincsenek megelégedve. Nem az épületekben, hanem a bennük elhelyezett állatállományban látják a hibát. Ugyanis tavaly csak 2800 liter volt tehenenként az évi tejhozam. S bár ez csaknem 10 százalékkal magasabb az országos átlagnál, ők ennél többet akarnak és többre is képesek. Jöjjenek majd vissza 1—2 év múlva, amikor a tartás fejlesztésével és részleges állománycserével kellő szintre emelik náluk a tejhozamot. ( "Csongrád megyében az üvegházi kertészeti termelés bemutatásához kerestek arra alkalmas termelőszövetkezetet. Amikor a 130 ezer négyzetméter alapterületű üvegház „erdővel” rendelkező tsz-elnöke megtudta a vendégek célját, sietett kijelenteni: ők csak egy részterületen emelkednek ki a többi hasonló termelőszövetkezet közül. Ha az üvegházi zöldségtermesztést is filmre akarják venni, menjenek a város másik közös gazdaságához. A virágokból pedig náluk a szegfűtés (színfoltként legfeljebb a gerberát) ajánlja, mert szövetkezetük 45 millió forint bevételt ért el ugyan évente a virágból, de ezt zömmel a szegfűtermesztés adja. Ebben tényleg ők a legnagyobb üvegházi termelők, más virágokat azonban elsősorban a fővárosi termelőszövetkezetek állítanak elő. Az elmondottakat aligha szükséges hosszasan kommentálni. Jó dolog az, hogy a szövetkezeti vezetők — nemcsak tucatnyian, hanem százával az országban — ismerik és elismerik egymás eredményeit. Jó dolog, mert így a nálunk jobb eredményeket a forrásaira, az elérésükhöz felhasznált módszerekre is kíváncsiak lesznek az egész tagsággal együtt és törekednek hasonló, esetleg nagyobb sikerekre. Mértéktartásukat, erősödő reális érzéküket jelzi, hogy saját gazdálkodásuk minősítésénél óvakodnak a túlzásoktól és másokat is óvnak tőle. Ezért ő maguk is megérdemlik a személyes elismerést. Fórum: az állampolgár és a közélet Az állampolgár közéleti szerepléséről volt szó azon a tanácskozáson, amelyet a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága rendezett abból az alkalomból, hogy a közérdekű tájékoztatást szolgáló „Házi jogtanácsadó” című kiadvány 5. száma megjelent. Címe: „Jogaink és kötelességeink a közéletben”. A tanácskozáson számos kérdés hangzott el, ezekre L. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, dr. Varga József, a Minisztertanács tanácsi hivatalának elnökhelyettese, dr. Rajt Miklós, a tanácsakadémia tanácsigazgatási intézetének igazgatója és dr. Kilényi Géza, ugyanennek az intézetnek az igazgatóhelyettese válaszolt. A tanácskozás fő témája elsősorban az volt, hogy mit is jelent részt venni a közelében. Hadd idézzük a Házi jogtanácsadó egyik idevágó meghatározását: a közélet, az emberek nyilvános társadalmi élete. A közéletben való részvétel az állampolgárok alkotmányos jogai — és részben kötelességei — közé tartozik. Lássuk most már, mit mond az Alkotmány? „Az állampolgárok munkahelyükön és lakóhelyükön közvetlenül is részt vesznek a közügyek intézésében.” Ennek legegyszerűbb példája: a falugyűlések. Mint tudjuk a falugyűléseket a legkisebb településeken tartják. Ezek célja: a lakosság tájékoztatása, hogy tudjanak mindenről, ami körülöttük történik, észrevételeket tehessenek, és részt vehessenek közügyek intézésében. A tanácskozás foglalkozott mindennapi életünknek azzal a nagyon fontos kérdésével: hogyan segíti az állampolgárok részvétele az államigazgatási szervek munkáját? Ide tartoznak a bírósági népi ülnökök jogai, a munkahelyi demokrácia kérdései, az üzemi és szövetkezeti demokrácia fórumai. És az is, hogy milyen közélet van a lakóhelyükön? A népi ülnökök részvétele a bírósági ítélkezésben kiemelkedően fontos közéleti tevékenység. Hiszen az ő élettapasztalatuk, szakképzettségük elősegíti a peres eljárásban a bíró számára a tényállás tisztázását. A népi ülnökök állásfoglalását, értékítéletét társadalmi környezetük határozza meg. Ily módon a népi ülnökök társadalmi osztályuk képviselői az igazságszolgáltatásban. A tanácskozáson sok szó esett az üzemi és a szövetkezeti demokrácia szervezeti keretéről. Ami pedig a „Házi jogtanácsadó” 5 füzetét illeti, a felszólalók megállapították: Hasznos célt szolgál azzal, hogy az állampolgárok részére biztosítja azt a tájékoztatást, amelyre a közélet kérdéseivel ,a továbbiakban pedig bizonyos jogterületekkel kapcsolatban szükségük van. Dr. P. I. MEGVÉTELRE KÍNÁLUNK nagy mennyiségű, nyári és őszi érésű étkezési, valamint vetőméretű burgonyát fehér és színes fajtákból. A szállítást a fogadóhelyig vállaljuk. Több évre is garanciával kötünk szállítási szerződést, igényüknek megfelelően. DUNAMENTI MG.TSZ. Apostag, telefon: 15. A szamóca után lassan befejeződik a ribiszke és a mamna szüretelése is. Sajnos szüret után nagyon sokan sorsukra hagyják ezeket az értékes bogyósgyümölcsöket, gondozásukkal már nem sokat törődnek, pedig jórészt a nyári ápolásuktól is függ a következő évi jó termés. A szamócaágyásokat tisztítsuk meg a gyomoktól és a sarjhajtásoktól. Az indaképződéstől függően az indák eltávolítását többször is ismételjük meg. A sarjnövényekből a legerőteljesebbeket csak akkor hagyjuk meg, ha a szamócát újra kívánjuk telepíteni. A szamócát 3—4 évenként tanácsos felújítani, mert a termése ezután már csökken, a gyümölcsök egyre apróbbak lesznek. A telepítéshez a sarjhajtásokat jól gyökereztessük meg, szükség szerint öntözzük. A július végén, augusztus elején, a gondosan előkészített megtrágyázott talajba ültetett szamócapalánták már a következő évben szépen teremnek. A termő szamócás talaját is állandóan tartjuk porhanyósan és gyommentesen. A termőrügyek kialakulásának elősegítésére júliusban és augusztusban is egyegy alkalommal legalább 30—60 mm csapadéknak megfelelő vízmennyiséggel (négyzetméterenként 30—60 liter víz) öntözzük meg az ültetvényt. A levélfoltosságok, sodrómolyok, levéldarazsak kártételétől szükség szerint (július közepén, augusztus elején, augusztus végén, szeptember elején végzett permetezéssel) védjük a szamócást. Együttes permetezésre Orthocid, vagy Ortho-Phalton gombaölőszer 0,2 százalékos, plusz Ditrifon, Sumithion, vagy Metation rovarölőszer ugyancsak 0,2 százalékos kombinációját használhatjuk (10 liter víz és 2—2 deka szer). A ribiszke egyik veszedelmes kártevője a ribiszkelepke rendszerint termésérés idején rajzik, ilyenkor nem lehet ellene védekezni, de rajzása egészen szeptember derekáig is elhúzódik. Kártételét kiadvasított belsejű, fonnyadó, sárguló levelű hajtások jelzik. Alig van olyan ribiszke - bokor, amelyikben ne lennének ilyen hajtások. A már fertőzött hajtásokat vágjuk ki és égessük el. A szüret befejezése után pedig, a rajzó pajzstetvek és a gombás betegségek kártétele ellen is szeptember elejéig, kéthetenként permetezzük ribiszke bokrainkat. Eredményesen védekezhetünk többek között Dibhane M—45 0,2, vagy Fundazol 0,06—0,08 százalékos oldatához adott 0,2 százalékos Ditrifon, 0,4 százalékos Latox, vagy 0,1 százalékos Bi—58 permetezőszerből készült szerkombinációval. A termőrügyek kialakulásakor — júliusban, augusztusban — a ribiszke bokrok is meghálálják a bőséges beöntözést. A málnabokrok szüret utáni gondozásánál az egyik legfontosabb teendő, a letermett, már értéktelen, és rendszerint gombabetegségekkel is fertőzött hajtások eltávolítása. Ezeket mielőbb vágjuk ki a bokrokból, mert sok nedvességet, tápanyagot vonnak el az egyéves, a következő évben termést adó hajtásoktól. Késleltetik a meghagyott termőhajtások kifejlődését, beérését és a termőrügyek kalakulását. A meghagyott hajtások növekedését, a termőrügyek képződését ugyancsak öntözéssel segíthetjük. Szükség szerint a csapadék mennyiségétől függően, két alkalommal legalább 30—30 mm-es vízadagokkal öntözzük meg. A vesszőfoltosságot okozó gombabetegségektől augusztus végéig, ugyancsak kéthetenként permetezzük a meghagyott vesszőket Orthocid, Zineb 0,2, vagy Rézoxiklorid 0,3 százalékos oldatával. Ehhez a vesszőszúnyog, vagy gubacsszúnyog kártételének megelőzésére Bi 58 rovarölőszert (0,1 százalék) is adhatunk. A párás meleg időjárás rendkívül kedvező a legkülönbözőbb gombabetegségek fellépéséhez. Sok helyen zsendül, érik a paradicsom. De a leveleken már számos helyen megjelent a korai lombelhalást okozó alternáliás és szeptóriás levélfoltosság és nagyon kedvező az időjárás a paradicsom legveszedelmesebb gombabetegsége — a levélzet és szár gyors elpusztulását okozó — paradicsomvész fellépéséhez. A betegség továbbterjedésének és fellépésének megelőzésére mielőbb permetezzük a paradicsomot is Dithane M—45, Zineb, vagy Orthocid 0,2 százalékos oldatával, s a permetezést 10—14 naponként ismételjük meg. (A szedésnél viszont nagyon ügyeljünk az élelmezés-egészségügyi idők betartására.) E szerekkel védhetjük a burgonyát is a levélfoltosságok és a burgonyavész kártétele ellen. Az uborkát, dinnyét, tököt különböző levélfoltosságot okozó gombabetegségek, mézgás varasodás és peronoszpróra támadhatják meg. Ezek ellen ugyancsak Zineb, Orthocid, Antracol 0,2, vagy Rézoxiklorid 0,5 százalékos oldaltával védekezhetünk. De sok helyen meglepte már ezeket a növényeket a lisztharmat is, amely ellen kéntartalmú szerekkel, például Thiovit 0,3, vagy Fundazol 0,06—0,08 százalékos oldatával permetezhetünk. A várakozási időket természetesen itt is szigorúan tartsuk be. Szedés, érés előtt 14 nappal már inkább ne permetezzünk, mert a permetezett növény fogyasztása komoly károsodást okozhat egészségünkben. 11. 1. NÖVÉNYVÉDELMI ELŐREJELZÉS Az esőzések mérséklődésével, június utolsó harmadában, lassult az egyes gombabeteségek terjedésének üteme. A helyi esók, a magas páratartalom és a nagy mennyiségű felhalmozódott fertőző anyag azonban a védekezés folytatását teszi szükségessé. Különösen fontos a szőlőperonoszpóra fürtfertőzés további növekedésének megakadályozása, főként Baranya, Somogy, Fejér, Pest, Bács, Szolnok, Nógrád, Szabolcs és Borsod megyében. Emellett rendkívül veszedelmes az idei szürkepenészes rothadás fertőzöttség is, amely legerősebb Bács, Somogy, Veszprém, Tolna, Győr és Baranya megyében, de fellépését a fürtökön valamennyi szőlőtermesztő körzetben észlelték. A jelenlegi fürtpusztuláson kívül meg kell akadályozni a kórokozók elszaporodását, mert ellenkező esetben, csapadékos időjárás esetén a szüretet megelőző időszakban nagyon erős fürtrothadásra számíthatunk. Ugyancsak erősen veszélyezteti a fürtöket a szőlőlisztharmat Baranya, Somogy, Veszprém, Győr, Komárom és Heves megyében, de a D Dunántúlon mindenütt és az északi hegyvidéki szőlőkben is folytatni kell a fürtök védelmét. Az ország déli területein ismételjük meg, másutt pedig kezdjük meg az őszibarackot, kajszit és birset károsító gyümölcsmolyok elleni védekezést, az élelmezésegészségügyi várakozási idő szigorú betartásával. Fejér és Pest megyében már észlelték az őszibarack-liszthamnat tüneteit, de várható fellépése Veszprém megyében is. 1975. JÚLIUS 6. METEOROLÓGIAI ELŐREJELZÉS Július 3. és 9. között, a hét második felében a felhőzet fokozatosan csökken, de záporok és zivatarok még várhatók. A nappali hőmérséklet emelkedik, keleten eléri a 30 fokot, az ország többi részén 25 fok körül lesz, s a hajnali órákban 13—17 fokig hűl le a levegő. A jövő hét elején a felhőzet tovább csökken, már csak néhány helyen várható zivatar, a nappali felmelegedés tovább erősödik. A legmagasabb hőmérséklet 30 fok körül, a hajnali minimumok 16—20 fok körül lesznek.