Szabad Föld, 1977. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)
1977-07-03 / 27. szám
1971. JÚLIUS 3. Százmilliókat összekapcsoló mozgalom Július első vasárnapja (a több mint félévszázados hagyomány jegyében), most is a világ szövetkezőié. Azoké, akik már hatvanhat országban segítik példamutató összefogással a békés alkotómunkát, az emberiség gyorsabb előrehaladásának az ügyét. Számuk évről évre gyarapszik, társadalmi és politikai tekintélyük egyre szilárdabb. Az idei, vagyis az immáron ötvenötödik nemzetközi szövetkezeti nap megrendezését, 330 millió tag képviseletében hirdette meg a Szövetekzetek Nemzetközi Szövetsége. Ez a nagy múltú világszervezet, a nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából közzétett nyilatkozatában, a tartós béke biztosítását elősegítő, az igazságos társadalmi és gazdasági rendszert szolgáló alapelvek még szélesebb körű elterjesztését tűzte zászlajára. Más szóval a hatékonyabb együttműködés szándékát, amely szoros összhangban áll a mi szocialista rendszerünk külpolitikájával is. Miként az Országos Szövetkezeti Tanács elnöksége, a nyilatkozattal összefüggő felhívásában hangsúlyozza: „Szövetkezeti mozgalmunk napjainkban — szocialista társadalmunk egészéhez hasonlóan — a korszerű és dinamikus kibontakozásának időszakát éli. Fejlődések alapja az MSZMP XI. kongresszusán megerősített lenini szövetkezetpolitika. Ennek elveit a közelmúltban továbbfejlesztett szövetkezeti törvény és az ágazati jogszabályok tartalmazzák.” Hazánkban ma már a 4600 szövetkezetben 4,2 millió tag tevékenykedik. Munkásságukat minden szónál érzékletesebben bizonyítja az a tény, hogy a nemzeti jövedelmünk közel 25 százalékát ők állítják elő. Ehelyütt például aligha szükséges bizonyítanunk, mit jelentenek népgazdaságunknak a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, vagy milyen fontos feladatot látnak el az ipari, továbbá a faluhelyen nélkülözhetetlen fogyasztási és értékesítő szövetkezetek. De nem hagyhatjuk ki ebből a gyors felsorolásból a lakásszövetkezeteket sem, amelyek napjainkban már több mint egymillió embernek nyújtanak otthont, vagy a takarékszövetkezetek szolgáltatásait, amit több mint egymillió állampolgár vesz igénybe. Az ünnepi esemény (mert hiszen vasárnap a Szarvason megrendezésre kerülő központi rendezvény mellett országszerte megemlékeznek szövetkezeteink az 55. nemzetközi szövetkezeti napról, a számvetésen kívül a tennivalók áttekintésére is jó alkalmat kínál. E feladatok között pedig változatlanul fontos szerep jut a még hatékonyabb munkának, a szervezeti keretek erősítésének a szövetkezeti demokrácia fejlesztésének. Szövetkezeteink így járulhatnak hozzá legméltóbban a százmilliókat összekapcsoló eszme erősítéséhez. asp A legelső ifjúsági építőtábor színhelyén, a Hanságban ünnepséget rendeztek. Borbély Sándor, az MSZMP KB titkára köszöntötte a résztvevőket (MTI-fotó) . SZABAD FÖLD 3 Aratás: megindult a nagy gépezet Még a múlt hét elején megkezdődött az aratás a hevesi Rákóczi Tsz-ben. Szokatlan ez a korai kezdés. Talán kényszerérés állt be a kalászosoknál? — Annak ellenére — mondja Gulyás József, a tsz elnöke —, hogy a szokásosnál két héttel hamarabb kezdtük az aratásit, a szemszorulás mértéke nem éri el a tavalyit. Kicsit ugyan ráncosak a szemek, de ez sem a mennyiséget, sem a minőséget különösebben nem befolyásolja. Újra divatba hozták Amint a tsz vezetői részletezik, a korai aratáskezdésben jó néhány tényezőnek szerepe van, közöttük olyanok, amelyek helyi sajátosságnak számítanak. Ezek közül az egyik a hatsoros őszi árpa. Az idősebb parasztemberek még nyilván jól emlékeznek erre az igénytelen, de rossz földön is aránylag jól fizető takarmánynövényre. Ez a hatsoros őszi árpa a mezőgazdasági termelés technikájának és technológiájának átalakulásával nagyrészt kiment a divatból. Hogy miért? Főleg azért, mert nem nagyon tűri a kombájnolást. Ha nem vigyáznak a kombájnosok és a mezőgazdászok, a szempergés és a kalásztörés miatt óriási veszteség állhat elő. Még annyit róla, hogy miután ősszel legkorábban vetik, következésképpen korán beérik. Nos, a hevesi Rákóczi Tsz továbbra is termeszti az őszi árpát egyrészt azért, mert vetőmagtermesztő gazdaság, másrészt azért, mert ezen a gyenge, szikes, homokos — itt-ott futóhomokos — termőföldeken aránylag jól terem. Egyébként ez a tsz a kedvezőtlen adottságok ellenére is kitűnően gazdálkodik és ez egyebek között abban nyilvánul meg, hogy szinte művészi módon válogatják öszsze a termelendő növényeket. Nem véletlenül lett ez a közös gazdaság többszörösen Kiváló Szövetkezet, és nemrég magas szintű kormánykitüntetést is kapott Korai érés, jó kilátások De térjünk vissza az aratáshoz. Nemcsak az őszi árpa, hanem a tavaszi árpa és a búza is korábban ért a szokásosnál. Kiss József főmezőgazdász ennek okát így magyarázza: — Már a múlt ősszel, a kedvező időjárás hatására meggyorsult a kalászosok fejlődése. Kedvező volt a vetésekre az aránylag enyhe tél is. Majd a rendkívül enyhe tél vége szintén gyorsította a növények fejlődését. Aztán némi visszaesés következett, majd ismét kedvezőbbre fordultak a terméskilátások. Tervezéskor hektáronként 41 mázsa őszi árpa terméseredmény látszott elérhetőnek. Május végén a termésbecslés negyven mázsát mutatott. A következő termésbecslésig tovább romlott a terméskilátás: akkor a hektáronként várható terméseredmény 37—38 mázsának látszott. Most, a már learatott és elcsépelt terméseredmények alapján — tehát a legreálisabb alapon — történő számítás megcáfolta a korábbi becsléseket. A főmezőgazdász örömmel újságolja: — Eddigi méréseink alapján hektáronként 42—44 mázsa őszi árpa várható. Hasonló a helyzet a tavaszi árpánál és a búzánál is, bár ez utóbbi kettőnél még csak a termésbecslések adataira támaszkodhatunk. Különösen búzánál igen optimista a legutóbbi termésbecslési adat. A 42 mázsás hektáronkénti előirányzattal szemben 47 mázsát jelez, ami már eléggé reálisnak fogadható el, hiszen itt már szemszámlálás is történt. A terméskilátásoknak ezt az ingadozását — kedvező vagy kedvezőtlen irányban — vajon csupán az időjárás okozza? Vagy beleszól ebbe az ember is? A kérdésre Szakál Péter növényvédelmi szakmérnök a következőkben válaszol: — Természetesen igyekszünk beleszólni, méghozzá úgy, hogy a terméskilátások kedvezőbbé váljanak. A kalászosok szokásos növényvédelmén kívül például alkalmaztuk a Vuxál nevű levéltrágyát, amelyet helikopterről permeteztünk ki, és igen jó tapasztalatokat szereztünk hatásáról. Véleményem szerint ez a beavatkozás hektáronként kéthárom mázsával javította a terméskilátásokat. Ez a tsz tagja a Heves megyei Repülőgépes Növényvédelmi Közös Vállalkozásnak. Ennek keretében a termelés kemizálása szinte külön szakmává fejlődött és természetesen sokkal eredményesebb is, mint ameddig mindegyik gazdaság külön-külön pepecselt a kémiai szerekkel. Különben is egy repülőgép megvásárlása még egy nagy gazdaságnak is rendkívüli megterhelést jelentene. Harminc-negyven gazdaság viszont alig érzi ezt a terhet. Érdekek, ha találkoznak A főmezőgazdász a határba indul aratási ellenőrző körútra. Elkísérem. A nagy árpatáblán SZK 6-os kombájn köröz fáradhatatlanul. Az óriási, 70—80 mázsás gépek mozgása látványosságnak is igen érdekes. Szinte kergetik egymást. Aztán az egyik gép kifordul a sorból és megáll. A többiek elhúznak mellette. Kérdem a kombájnost, hogy miért állt ki a sorból, hiszen a többiekre is ráfért volna egy kis pihenő. — Nem lehet akadályozni a többieket — hangzik a válasz —, nem biztos, hogy pihenni akarnak, a teljesítményhez igazodik a keresetünk. A főmezőgazdász elégedetten mosolyog és megjegyzi: — Úgy látszik, beválik az új munkaszervezési forma. Ez év januárjában történt, amikor is felhívták a traktorosok, a kombájnosok és a gépszerelők figyelmét, hogy ezután kombájnnál csak szerelői képesítéssel dolgozhatnak és csak azzal a kombájnnal, amelyet a kezelője saját maga javított, továbbá a bérezés alapja ezután nem a learatott terület, hanem a mázsateljesítmény. A főmezőgazdász magyarázza: " Ily módon a kombájnos érdekelve van abban egyénileg is, hogy minél többet teljesítsen és a gazdaságnak is az az érdeke, hogy minél gyorsabban befejeződjék az aratás. Így a két érdek kitűnően találkozik. A területre alapozott teljesítménybérezésnél ez egy kicsit sántított A területet ugyanis nem lehet egyénekre kimérni, vagyis hát éppen lehetne, de ez akkora bürokráciával járna, hogy nem éri meg. A mázsateljesítmény viszont egyszerű, mindenki tudja, hány mázsa fér a kombájn tartályába és könnyű számon tartani, hányszor ürítette ki terhét egy-egy kombájn. Így mindenki saját magának dolgozik és ugyanakkor a közös munka lendülete is érvényesül. Kiss Lajos, akivel beszélgetünk, tavaly a megyében első lett a kombájnosok versenyében. Mit tanácsol társainak? Kérdésen: mit tanácsol kombájnos társainak, hogy azok is nagy teljesítményt érhessenek el Így válaszol: — A nagy teljesítmény legfőbb titka az üzembiztos gép, a jó karbantartás. — Már csaknem két hete arat, volt már üzönzavara? — Igen, egy fél óra. Eltört a kaszát mozgató rúd, azt kellett kicserélni. Kiss Lajos türelmetlenül izegmozog. Nem tartóztatom tovább. Gyorsan besorol a többi SZK 6-os közé. Hajtanak megállás nélkül. Ebédidő sincs. Illetve három kombájnhoz van egy váltó kombájnos. Egymást felváltva ebédelnek. Teszkó Sándor