Szabad Föld, 1978. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-01 / 1. szám

4 SZABAD FÖLD Az adott szó kötetez... Sikerrel zárult közös akciónk Ez­­év elején a termelő­­szövetkezetekben dolgozó szocialista brigádvezetők II. országos tanácskozásá­nak javaslatára a közös gazdaságok kiegészítették korábbi munkaverseny­­vállalásaikat és újabb fel­ajánlásokat tettek. A 10 ezer szocialista brigád kö­zel 150 ezer tagja teljesítet­te vállalását. Pénzben kifejezve ez megközelíti az 1 milliárd 600 millió Ft-ot. De szá­mokkal aligha mérhető az a többletmunka, amelynek eredménye számos iskolai tanterem, óvoda, bölcsőde­­ felújítása, a verseny­közös­séget formáló hatása. Dr. Czimbalmos Béla, a TDT főtitkára ezzel kapcso­latban a következőket mondta: „Gazdasági és tár­sadalompolitikai célkitűzé­seink teljesítése, az idei feszített terv megvalósítá­sa e szervezett erő nélkül — amely újabb nagyszerű emberi értékeket hozott fel­színre — elképzelhetetlen lett volna. Több és hatéko­nyabb termelést jelentett, a szövetkezetben dolgozók szakképzettségét, műveltsé­gét fokozta.” A közös cél az volt, hogy többet, jobbat termelni ol­csóbban, de a megvalósí­tás módszerei különbözőek. Éppen ezért a Termelőszö­vetkezetek Országos Taná­csa kezdeményezésére szer­kesztőségünk a Falurádió­val szeptemberben közös akciót indított. Kértük a termelőszövet­kezetekben dolgozókat, el­sősorban a szocialista bri­gádokat, hogy írják meg, milyen eredményeket értek el idei tervük teljesítésé­ben. Tegyék közkinccsé jó munkamódszereiket, a vál­lalásaik teljesítését segítő ötleteiket, újításaikat. Nos, mi is elkészíthettük saját mérlegünket: több mint 800 levél érkezett fel­hívásunkra, amelyek közül a legjobb 80-at a TÓT könyv formájában megje­lenteti, főleg azokat, ame­lyek más üzemben is meg­valósítható módszereket tartalmaznak. Ezek közül nagyon sok foglalkozott technikai újításokkal. Ép­pen ezért a TÓT 1978-ban meghirdeti újabb pályáza­tát Újítások a szövetkeze­tekben címmel. De ez csak úgy válhat közkinccsé, ha minél többen a gyakorlat­ban látják az ötleteket. Segít ebben az a lehető­ség, hogy az Agromasexpo áprilisi bemutatóján helyet kapnak a szövetkezeti újí­tások is.. . S még egy gondolat a ju­bileumi munkaverseny kap­csán. Kétségtelen jelentős állomása ez a brigádmozga­lom fejlődésének, de a hiá­nyosságokra is felhívta a figyelmet. Ma még közel 300 olyan termelőszövetke­zet van az országban, ahol a szocialista brigádmozga­lom kialakításában eddig az első lépéseket sem tették meg. Mozgósító volt tehát 1977, mert főként Szabolcs és Tolna megye sok terme­lőszövetkezetében 1977-ben alakították meg az első bri­gádokat. B. B. Tolna, Baranya és Fejér megyében több mint 200 ezer fogyasztót látnak el propán-bután gázzal a Déldunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat pincehelyi üzemegységéből. A töltőállomáson évente 28 ezer tonna gázt használnak fel a két és fél millió palack megtöltésére. (MTI-fotó: Bajkor József) NAPIRENDEN: A ZÖLDSÉG-PROGRAM SZÁMVETÉS és előretekintés. Címszavakban szólva ez a két alapvető szempont határozta meg a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának évzáró ülé­sét. A 125 tagú testület, karöltve a területi szövetségek elnökeivel és titkáraival — az elnökség írá­sos előterjesztése, valamint dr. Czim­balmos Béla főtitkár szóbe­li kiegészítője alapján — ugyanis a mezőgazdasági szövetkezetek 1977. évi munkáját értékelte, il­letve ebből eredően a küszöbön álló esztendő feladatait vette számba. Nos, miként az általános ér­tékelést adó felszólalásában dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi ál­lamtitkár is megállapította: je­les esztendőre tesz pontot a ma­gyar mezőgazdaság. Alátámaszt­ja ezt a véleményt több ágazat kiemelkedő termelési eredmé­nye, a búza eddigi egy hektárra eső legmagasabb hozama, a ked­vezőtlen időjáráshoz viszonyított jó kukoricatermés, az egy tehén­re jutó 3000 liter fölötti fejési át­lag , továbbá a zöldségtermesz­tés, valamint a háztáji, és kise­gítő gazdaságok biztató eredmé­­nye. Ebbe az általános képbe (ami mellett természetesen nagyon sok szó esett a gondokról, az el­maradott termelési ágazatok fej­lesztéséről is, jól illeszkedik kö­zös gazdaságaink, a termelőszö­vetkezetek elismerésre méltó 1977-es erőfeszítése, teljesítmé­nye. Az országos célkitűzések egyetértő és cselekvő visszhang­ra találtak a termelőszövetkezeti tagok körében, a jobb munkát elősegítette a jubileumi vetélke­dő. Az elmúlt esztendőben — az előzetes számítások szerint — a termelőszövetkezetek az országos átlagnál is eredményesebben, 15 —16 százalékkal növelték a ter­melést. A növénytermesztés ér­téke ezen bel­ül­­16—17 százalék­kal, az állattenyésztésé pedig 11 százalékkal emelkedett. , A JELENTŐSÉGÉHEZ mél­tóan kiemelkedő szerepet ka­pott a TÓT- ülésén a zöldség­program végrehajtásának elem­zése, a tanulságok számbavétele és a további tennivalókat ösz­­szefoglaló ajánlás megvitatása. Mint az előterjesztésből, de a hozzászólásokból is kide­rült, a zöldségtermesztés fej­lesztésére elfogadott kormány­­program — a korábbi évek lany­hulása után — 1977-ben föllen­dítette a termelési kedvet és érezhetően javította a lakosság ellátását. Számszerűen kifejezve hazánkban az V. ötéves terv má­sodik esztendejében — 1975-höz képest — 40 százalékkal növe­kedett a zöldségtermesztés, így aztán mind a hazai piacra, mind pedig külföldre gazdagabb vá­­­lasztékú és mennyiségben is több zöldségáru jutott. Más szó­val sikerült megteremteni a kí­nálati piacot. Hozzájárultak eh­hez a háztáji és kisegítő gazda­ságok is, és nagyon fontos szere­pet töltöttek be a termelési rendszerek. Amíg a nyolc zöldségtermesz­tési rendszer 1976-ban 9 ezer hektáron dolgozott, 1977-ben a területük 19 ezer hektárra növe­kedett. Hozamaik meghaladták az országos átlagot , s ami szin­tén örvendetes, már ezek a rendszerek is túljutottak a kez­deti nehézségeken, irányító és a szakmai gárdájuk egyre inkább megfelel a magasabb követelmé­nyeknek. Az agráripari egyesülések ugyancsak fontos szerepet vállal­tak és töltöttek be a zöldség­program végrehajtásában. Ter­veikben széles körben kibonta­kozott a szakosított nagyüzemi termelés — és ennek a vertikális kapcsolatrendszere. Év közben — mint ismeretes­­— viták, feszültségek, kisebb­­nagyobb zavarok is támadtak a termelőgazdaságok, a fel­dolgozó, illetve a felvásárló vál­lalatok között. Az átvételi, a mi­nősítési árviták bizony olyan ér­dekütközéseket is kiváltottak, amelyek nem törvényszerű vele­járói, a kereskedelmi tevékeny­ségnek. Emellett a viták egy cso­portját- a helytelen termelői ma­gatartás (bejelentés nélküli szál­lítás, szerződésszegés stb.) is sza­porította. RÉSZLETESEN foglalkozott a tanácskozás e negatív jelensé­gekkel is, és egyöntetű vélemény alakult ki, hogy a jövőben to­vább kell javítani a termelők, a felvásárlók és a feldolgozók kö­zötti együttműködést. Az „Aján­lás” pedig, amit a tanácskozás az elhangzott javaslatokkal kiegé­szítve hagyott jóvá, részletesen tartalmazza a zöldségprogram továbbfejlesztésének 1978. évi feladatait, a nagyüzemek és a területi szövetségek tennivalóit. — sp. — Téli bosszúság A külső major, ahová az ágazatvezetővel érkeztünk, öt kilométerre van a falu­tól. Itt a növendékmarha­­telep tágas kifutóval, sza­­badtartásos itatóval. Fa­gyott az éjjel és az itató­vályúba befagyott a víz. Emiatt méltatlankodik az ágazatvezető. Előkerül a növendékeket gondozó le­gény, aki azt hajtogatja, hogy ő nem ludas a dolog­ban, hiszen ő az esti ita­táshoz csak félig töltötte a vályút, holott a nyolcvan üsző ennél rendszerint töb­­­bet fogyasztott. , — Mikor? — kérdezi az ágazat­vezető. A legény nem válaszol. Lapátot ragad, feltöri a vályúban a jeget és kitakarítja a szabadtar­tásos itatót. Közben ká­romkodik. Szidja a deres vízcsapot, a berozsdásodott vályúdugót... Jegyzetelni próbálok, de elgémberednek az ujjaim,s megértem a szabadban foglalatoskodók bosszúsá­gát. Tél van, vegyük tudo­másul. (d sincs) 1978. JANUÁR 1. Győr megye: nők a közéletben — A népfrontkongresszus nyo­matékosan hívta föl a figyelmet arra, hogy a mozgalomnak tá­mogatnia kell a nők bekapcso­lódását a társadalmi munkafo­lyamatokba, a közéletbe —■, kezdte a beszélgetést Fördős Andrásné, a Győr-Sopron me­gyei népfrontbizottság titká­ra, akitől tájékoztatást kértünk a nők közéleti tevékenységéről, az ezzel kapcsolatos megyei eredményekről. — Van-e különös jelentő­­­s­sége annak, hogy a társa­­dalmi életben a nőpolitika külön kérdésként szerepel? — Igen is, nem is. A nők köz­életi tevékenysége elválasztha­tatlan része társadalmi életünk demokratizmusának, ennyiben nincs külön „nőkérdés”. Abban viszont már van, hogy a nőket — munkahelyi és családi elfog­laltságuk mellett — külön is igyekszünk minél nagyobb számban bekapcsolni a közössé­gi tevékenységbe. — Hogyan van ez Győr- Sopron megyében? — Ha adatokra, kimutatások­ra gondol, szívesen ismertetem őket, de megjegyezném: a szá­mok mögötti konkrét tevékeny­séget, a szívesen végzett társa­dalmi munkát, a növekvő mű­velődési igényeket kell látni. Ez a lényeg, mert csak így van va­lóságos tartalma a kimutatások­nak. Például: az 1976—77-es oktatási évben 196 különféle tanfolyamot szerveztünk nők számára a megyében. Ez jó adat, de úgy teljes, ha hozzá­tesszük azt is: ezeken a tanfo­lyamokon több, mint 20 ezren vettek részt. Működik a megyé­ben 59 népfrontklub, illetve szakkör, amelyek — hogy úgy mondjam —, „a közéletre neve­lés színterei”. Nos, ebben az a jó, hogy a rendezvényeket, az előadásokat egyre többen latol­gatják, közöttük növekvő szám­ban olyanok, akik „nem politi­zálnak”, de szívesen szereznek új ismereteket a kismamák is­koláiban, a nők akadémiáján, és így tovább. Innen már csak­ egy lépés az, hogy a lányokban-asz­­szonyokban kialakuljon az igény a nagyobb tájékozódásra, az ak­tívabb közreműködésre. — Néhány megyei adattal alátámaszthatná ezt? — Szívesen. Jelenleg a nép­frontelnökségek tagjainak 34,3, a bizottságok tagjainak 33,5 szár­­aléka nő. A munkabizottságok­ban több mint 3 ezren végeznek igen hasznos munkát... És mi­után a nőpolitika nemcsak ki­zárólagosan „nőügy”, szoros együttműködést valósítunk meg a­­ Szakszervezetekkel, a­­KIS-­­szel, a TSZ-szövetségekkel, a munkahelyekkel. — A nők bekapcsolódása különböző társadalmi mun­kákba szintén fontos terü­let. — Igen. Általános megyei ta­pasztalat, hogy a nők nemcsak a részvevői,­­hanem kezdemé­nyezői is a lakóterület szépítése és csinosítása érdekében meg­hirdetett társadalmi akcióknak. Nőaktíváink folyamatosan fi­gyelemmel kísérik a szolgálta­tások, a kereskedelmi ellátás helyzetét is. Részt vállalunk ab­ból a széles körű társadalmi ösz­­szefogásból, amely a nyugodt, békés öregkorért, az idős embe­rek megbecsüléséért folyik. A megye szociálpolitikai tevékeny­ségéből is kiveszik részüket az asszonyok. Pannonhalma társa­dalmi munkával épített óvodája a helyi nőbizottság kezdeménye­zésére és mozgósító munkája eredményeként létesült A Tét községben építendő nyolc tan­termes iskola társadalmi mun­káinak szervezését egyik fontos feladatának látja a helyi nő- és rétegpolitikai bizottság. Úgy hi­szem, ez elegendő példa ... — Igen. És további jó munkát kívánva, köszönjük a beszélgetést. D.F.

Next