Szabad Föld, 1981. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-04 / 1. szám
2 SZABAD FÖLD január: vízöntő Vígan egyél, és mulasd az esztendőt kezdetiben, de Vincéres Pálra vigyázz!... — sűrítették egy mondatba már a legrégebbi magyar kalendáriumok is a januárra szánt tanácsaikat, mert az évkezdés dínomdánomos „pogány hagyománya” a keresztény korokra is átöröklődött. Tulajdonképpen úgy is mondhatjuk, hogy a világtörténelem eddig számon tartott 8022 újéve során csak a korok meg az esztendő kezdetének a naptári dátumai változtak, ám az ember jobbat váró kedve, a küszöbön álló, ismeretlen évbe vetett bizakodása, már-már afféle babonás reménysége, örök emberi tulajdonság. Talán ezért is fűződik az év első napjához oly sok népszokás, könnyed, tréfás hiedelem, hagyomány. Szerte a földkerekségen. Számba is vették őket: 8016-ot jegyeztek föl belőlük a néprajzosok. Ahány ország, ahány szőkébb földrajzi vagy néprajzi tájék, annyiféle sajátság ötvözi, módosítja ezeket a szokásokat, melyeknek azért mindenütt közös vonásuk az önfeledt vidámság. Hiszen „amilyen az újév napja, olyan lesz az esztendő többi napja is ...” Nem tanácsos hát elsején pénzt kiadni, de szerencsét hoz a kéményseprő, aki még délben megmosakszik, egész évben tiszta lesz... A régi rómaiak még márciussal kezdték a tízhónapos esztendőt, s csak a Julianus-féle naptárreform vezette be — az időszámítás előtti 46-ban, Julius Caesar rendeletére — a január elsejével induló évszámítást. A hónap elnevezése is római eredetű, Janus, a kétarcú isten emlékét őrzi, aki egyszerre látott a múltba és a jövőbe. Nálunk Erdősi Sylvester János egy 1539-ben kiadott tanulmányában a magyar fülnek idegenül hangzó január helyett a „főhó” elnevezést ajánlotta a kalendáriumok íróinak — feltehetően a hétfő szavunk mintájára. Barcafalvi Szabó Dávid viszont a zúzmarából kiindulva zúzorosra szerette volna a tél középső, s az év első hónapját átkeresztelni. Minthogy a magyarító törekvések nem találtak kellő visszhangra, évszázadokon át Boldogasszony hava és Vízöntő hava maradt a naptárakban a 31 napos, leghidegebb hónapunk, a január. (A Vízöntő csilagászati kifejezést jelöl, mert valamikor a Nap az év elején a képzelt égi pályáján a Vízöntő csillagképben járt.) Miről nevezetes az idei, még előttünk álló félhónapunk? A lepergett évtized legzordonabb késő ősze után az 1981-es január nyitja a nyolcvanas évtizedet, vele együtt a VI. ötéves tervidőszakot, s jó volna remélni, hogy igyekszik helyrebillenteni a megkergült időjárás normálisabb folyamatát. Más szóval, ne lágyuljon kései kamatot követelő, túlzott enyheségbe, inkább csak dühöngje ki magát a természete szerint, hadd kezdődhessék végre márciusban a tavasz. Ha tehát a hónap férfiasabbá válik, nem fogunk panaszkodni. Most van itt az ideje, hiszen a sokévi átlagok szerint is mínusz 1 fok körüli a januári középhőmérséklet. Ideális állapot, ha a tél középső hónapja hideg, havas idővel telik el, és a folyókat jégpáncél borítja. Az is kedvező az év távolabbi kilátásaira nézve, ha január 24-e után ciklonos jellegű lesz az időjárás, mert ez felhősebb időt, de egyben melegebbet is jelent. Rendszerint ez mérsékeli először a tél hidegét, azaz ez a tavasz korai hírnöke. Egyébként a január már derültebb, naposabb, mint a ködös, szürke december. Elsejétől a hónap végéig egy perc híján egy órával növekszik meg a nappalok hossza. Aztánalig pihenjük ki a terjedelmes újévi ünnepek vigalmaktól terhes fáradalmait, máris kezdődik a farsang. Ez, a régi szokások szerint, vízkereszttől, január 6-tól számítható, amikor, ha csepeg az eszterhéj, akkor jó termő idő lesz. Huszonkettedikén Vince teremthet — a regulák alapján — hasonló kilátásokat, huszonötödikén pedig Pál barátunk fordíthatja a telet enyhébbre. (súlyán) ÚJÉVI FOGADKOZÁS Kezdjünk új életet! (Mészáros András rajza) TÖRVÉNYTÁR■ " A fiatalok családalapításának elősegítése érdekében a pénzügyminiszter 43/1980. (XII. 10.) PM számmal rendeletet adott ki az ifjúsági takarékbetétről, valamint a fiatal házasok áruvásárlási kölcsönéről. A takarékbetéti megállapodás öt évre szól és ilyen megállapodást az OTP-vel csak az köthet, aki még nem haladta túl a 35. életévét. Egy személy csak egy megállapodást köthet. Az ötéves időtartam letelte után a megállapodás meghosszabbítható. A megállapodás meghosszabbításának kell tekinteni, ha a betétes az ötéves időtartam letelte után megtakarítását továbbra is a számlán tartja, illetőleg a havi betét befizetését tovább folytatja. Az ifjúsági takarékbetétből részösszeget kivenni nem lehet. A betétbe helyezett összeg évi öt százalékkal kamatozik, öt éven át történő rendszeres befizetés esetén a kamaton felül évi egy százalék prémiumot is kap a betétes. A megállapodásban vállalt feltételek teljesítése esetén a betétes a betét felvételétől számított három éven belül külön kölcsön igénybe vételére jogosult, amellyel az ifjúsági takarékbetét összegét kiegészítheti a következő esetekben: új lakás építése vagy állami szervtől lakásvásárlás; toldaléképítés, emeletráépítés, különféle helyiségek lakássá alakítása; üresen álló családi házak megvásárlása; állami tulajdonú házban lakásvásárlás. Kedvezményes áruvásárlási kölcsönt vehetnek fel a harmincöt éven aluli fiatal házasok. A kölcsön öszszege tízezertől harmincezer forintig terjedhet. Kamata évi nyolc százalék. Lejárati ideje legfeljebb három év. 1980. JANUÁR 4. Mi okozta a szokatlan időjárást? Nem vigasztal bennünket, de érdekes kitekinteni a világ 1980. évi időjárásának szélsőségeire. Nemcsak hazánkban, a világ sok részén is megfordult az időjárás és sok gondot okozott a mezőgazdasági termelésben. Az USA-ban a nyár folyamán elviselhetetlen forróság volt, amely súlyos károkat okozott és emberéleteket is követelt. A kegyetlen forróságban több mint 1200 ember vesztette életét. Ugyanakkor Afrikában a szokatlan fagy okozott károkat. Mexikóban és Brazíliában az aszály vitte el a termés nagy részét, a száraz éghajlatú Algériában a szakadatlan esőzés okozott jelentős károkat. Amíg Szibériában a hótakaró hiánya akadályozta a búza jó áttelelését, addig a délebbre fekvő Afganisztánból az utóbbi évek legnagyobb havazását jelentették. Ez az év az örök hó és jég birodalmában, az Antarktiszon rendkívül melegnek számított, ugyanakkor az enyhe éghajlatú Angliában a tél szokatlanul kemény és hosszan tartó volt. Az Egyesült Államokban az évszázad leghidegebb telét könyvelték el 1980-ban. Tavasszal pedig húsz déli államában az árvizek és esőzések következtében elpusztult az állatállomány jelentős része. Kaliforniában az esőzéseknek húsz ember esett áldozatul. Texasban a becslések szerint a pusztító hőség kétmilliárd dolláros kárt okozott gabonában és az állatállományban. Nagy-Britannia idei időjárása is több rekordot állított fel. A szokatlanul kemény tél után olyan száraz tavasz következett, amelyre ötven év óta nem volt példa és hatalmas erdőtüzek pusztítottak. Ezt olyan esős június követte, amelyet 1912 óta nem jegyeztek fel, a csapadék kétszerese volt az átlagosnak. A bajt tetézte még az alacsony nyári hőmérséklet, 1907 óta ilyen hideg nyaruk nem volt. Júliusban egyébként fél Európa fázott. Hó takarta a svájci Alpok útjait, ami száz esztendő alatt mindössze kétszer fordult elő. De messzi földrészeken is sok kárt okozott a megfordult időjárás. Japánban a szakadatlan esőzés és vihar 284 földcsuszamlást okozott. Indiában a monszunnak több száz halálos áldozata volt. A kertészek számára különösen Közép- és Kelet-Európában okozott sok problémát az időjárás. Az évtizedek óta nem tapasztalt tartós esőzések és a napsütés hiánya egész kontinensünkre jellemző volt. Európa gyümölcstermése nemcsak kevesebb, hanem minőségileg is gyengébb lett. Egyhónapos késéssel értek be a bogyós gyümölcsök. Kevesebb termett cseresznyéből, meggyből, őszibarackból, szamócából, málnából, fekete ribiszkéből, de igen jó volt a kajszi-, a szilva, a piros ribizli és az egrestermés, úgy mint nálunk. Az időjárás miatt Európa mezőgazdasága egész évben késésben volt. A csapadékos őszt a korán bekövetkező tél követte. Franciaországból például november végén más években, amikor még szüretelni lehetett, most öt ember halálát okozó hófúvásról érkezett hír. Egyes tudósok szerint a rendellenes időjárás fő oka a tengervíz hőmérsékletének megváltozásában keresendő. Az Atlantióceán vizeinek hőmérséklete, a trópusi és szubtrópusi területeken két fokkal magasabb a normálisnál. Azt állítják, ha az Atlanti-óceán vízének hőmérséklete továbbra is magasabb marad, akkor Nyugat-Európában rendkívül hideg tél várható. Mások azt vallják, hogy a Szent Ilona-vulkán és a Galápagos-szigeteki vulkán okozta nyáron Európában a nagy esőzéseket. Az atmoszférában a vulkanikus hamu és a széndioxid növekedése a Föld légterének felmelegedését eredményezi. Vannak, akik azt jósolják, hogy a jövőben még szeszélyesebb lesz az időjárás. Viszont igaz, hogy a núltban is sok szabálytalanság volt, sőt az időjárás-változások még élesebbek voltak. Most a kisebb rendellenességeket is felnagyítjuk, mert bőrünkön érezzük és fizikailag, valamint gazdaságilag sokkal érzékenyebbek vagyunk az időjárásra, mint régen. A feltevésekből lehet választani. (Szegő) SZABAD FÖLD A Hazafias Népfront és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának hetilapja Főszerkesztő: Eck Gyula Főszerkesztő-helyettes: Söptei János Szerkesztőség: Budapest. Somogyi Béla 2. 1978 Telefon: 138-821 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat, Budapest. Blaha Lujza tér 3. 1959 Telefon: 343-100, 336-130 Felelős kiadó: Till Imre Igazgató Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél és a Posta Központi Hírlap Irodánál (KHI Budapest V. József nádor tér 1. 1900) személyesen vagy postautalványon, valamint átutalással a KHI 215—96 162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj 1 hónapra 12 Ft, negyedévre 36 Ft. Beküldött kéziratot nem érzünk meg és nem adunk visz■za. Index: 25 778 80—5532. szikra Lapnyomda Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán vezérigazgató ISSN 0133—0950