Szabad Föld, 1982. január-június (38. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-03 / 1. szám

) 2 SZABAD FÖLD 1982. JANUÁR 3. NAPTÁHNÉZEGETÓ Mielőtt belelapoznánk az 1982- es év kalendáriumába, hadd em­lékeztessük a históriát is ked­velő olvasóinkat egy érdekes, naptártörténeti évfordulóra. Márciusban lesz kerek 400 esz­tendeje, hogy XIII. Gergely ró­mai pápa elrendelte a „tenge­lyéből kizökkent” idő helyreiga­zítását. Ez pedig úgy történt, hogy Clavius, a híres matema­tikus és Lilius kalábriai csil­lagász számításai alapján még abban az évben — 1582 őszén — a Julián-naptár szerinti ok­tóber negyedikére eső csütörtö­köt másnap a már gregorián naptár szerinti október tizen­ötödike, péntek követte. Itália, a spanyolok, a portu­gálok, a franciák és a németal­földi katolikusok nyomban el is fogadták a Gergely-reformot, a pozsonyi diéta azonban „semmi mástól, mint egyedül a királyi felség hatalmánál fogva” csat­lakozott öt esztendő múltán az új időszámításhoz. Nos, a Gergely-féle naptárre­form négyszázadik esztendeje, vagyis az 1982-es év, pénteken kezdődik, és ugyancsak a hét ötödik napján ér majd véget (a szokásos karneváli hangulat­ban). Bizonyára azt is kevesen tudják, hogy a szintén egyházi eredetű vasárnapi hétkezdéssel szemben, a Magyar Szabvány- ügyi Hivatal 1975-ben tette le­hetővé a logikusabb megoldást: a hétfői kezdést. Egyébként az ötös szám affé­le jelképe is az új esztendőnek. Január elsejétől kezdődően ugyanis újabb hárommillió, a félév folyamán pedig további 120 ezer dolgozó vált át a heti ötnapos munkarendre. Február­ban „rövidítenek” a tanácsi al­kalmazottak, szeptemberben kö­vetkeznek a pedagógusok. A me­zőgazdaságban — a kinti mun­kák jellege miatt — hosszabb ideig tart, és majd csak a kö­vetkező években fejeződik be az átállás. Számoljuk csak össze, hogyan is alakul a megvonható mérleg? Hétköznapra öt piros betűs ün­nep jut Ehhez jön ötvenkét va­sárnap, ötven szabad szombat, és — átlagosan véve — legalább tizennyolc-húsz napi szabadság. Summa summárum: az év egy­harmada a szabadnapok kate­góriájába sorolható. Ebben az összefüggésben azt sem vethetjük a „naptárcsiná- lók” szemére, hogy április ne­gyediké és május elseje szom­bat, a szombat-vasárnapi kétna­pos karácsony pedig csak a sa­játos ünnepi hangulatával tér majd el a megszokott hétvégek­től. Mindenesetre az immáron rendszeres víkendlehetőségek mellett hosszabb kiruccanásra is alkalmat nyújt a háromnapos áprilisi húsvét és az augusztus húszadikát követő szombat-va­sárnap. Néhány fontosabb dátum elő- emlékeztetőként: mivel a mosta­ni Szilveszter pihenőnap lesz, helyette vasárnap, január har- madika nyitja az 1982-es mun­kanapok sorát. A diákok — a téli vakáció után — január ne­gyedikén ülnek be ismét az is­kolapadba, és február ötödikén kapják kézhez a félévi értesí­tőt. Az új divatú „nonstop” far­sangot a Benedek napján bekö­szöntő csillagászati tavasz sem szakítja félbe, rá egy hétre, már­cius huszonnyolcadikén még frissebbek leszünk: kezdődik az „óra-előreigazításos” nyári idő­számítás. Milyen lesz a tavasz? Ki tud­ná megmondani, mikor már a nyárban sem lehet bízni. Ha a meteorológusok óvakodnak is a felelőtlen jóslásoktól, a divat szakértői bizonyosak benne, hogy a kikelet meghozza az újabb bronzkorszakot. Bronz­színű lesz. a hölgyek hajviselete, a ruhák árnyalata, és persze a körömlakk meg a száj rúzs is. Mint hírlik: mind a négy év­szakot végigkíséri majd az ész­szerűbb gazdálkodás, a takaré­kosság. Jobban megfontoljuk a költekezéseinket, tovább zsugo­rodik a felesleges „repi”, és ta­lán — az új államigazgatási el­járási törvény hatályba lépésé­vel — csökken a hivatali bürok­rácia is. Hát ebben a reményben kí­vánunk a naptárforgatóknak is vidám Szilvesztert, az új esz­tendőre pedig: búzát, bort és bé­kességet! (súlyán) A Pénzügyminisztérium és az Állami Ifjúsági Bi­zottság titkársága együttes közleményt adott ki az if­júságpolitikai célokat szol­gáló pénzösszegek felhasz­nálásáról. A közleményből a helyi tanácsoknak szóló részt emeljük ki. A helyi tanácsoknál kép­ződő ifjúságpolitikai rendel­tetésű pénzösszegek a kö­vetkező célokra használha­tók fel: helyi jellegű ifjúsá­gi, kulturális és tömegsport- akciókkal kapcsolatos ki­adósok, például verseny­győztesek díjazása, bírói tiszteletdíj stb.; lakóterü­leti ifjúsági klubok, illetve lakóterületi célokat is meg­valósító munkahelyi klubok működési feltételeinek javí­tása; a kulturális és sport- létesítmények, a hét végén és szünidőben is nyitva tartó iskolák felszereltségének javítása, valamint ez idő alatt többletmunkát vállaló dolgozók jutalmazására. Felhasználhatók továbbá ezek a pénzek: a lakóhelyi ifjúsági szabadidő-eltöltés feltételeinek javítására; az oktatási intézmények, kol­légiumok, nevelőotthonok közművelődési feltételeinek javítására, szakköri felsze­relésekre, kiskönyvtár és amatőr művészi csoport fel­szereltségét javító berende­zésekre; a belföldi turizmus támogatására, ezen belül az úttörő- és vándortáborok, valamint a csapattáborok résztvevőinek támogatására. Pénz adható még a kö­vetkező célokra: a lakóte­rületi KISZ-szervezetek if­júsági akcióinak és műkö­dési feltételeinek javításá­ra; nemzetközi cserekapcso­latok költség-hozzájárulásá­ra; az úttörőcsapatok moz­galmi munkájának támoga­tására. A több szerv által közö­sen lebonyolított ifjúsági akciók esetében a helyi ta­nácsnak pontos elszámolást kell készítenie és az elszá­molást meg kell küldenie a közös akciókra pénzt adó szervezeteknek. A visszakapott mosoly Soponya, nevelőotthon. Földe- si Jenőné igazgató telefonra vár. Lepsényt hívták meg, a taná­csot, néznék meg N. növendé­kük családi körülményeit, illet­ve ha megnézték," jól megnéz- ték-e? Íróasztalán a napi gond tanúi: levelek, hivatalosak, pe­cséttel. Vannak ott pecsét nél­küliek is, tanácsot kérők vagy éppen a maguk tapasztalatairól beszámolók. Leveleket forgat, aztán vaskos kéziratkötetet. Tu­dományos dolgozatot készít, a magyar gyermekvédelem törté­netéből. Miért? — Nevelőotthont vezetek, s magam is árvaházban éltem gyermekkoromban, öt évig. Tanulmányához sajátos nyers­anyag egy sor levél, a felszaba­dulás utáni első évek nevelőott­honai növendékeinek életéről, sorsáról. — Ember lett belőlük ... „Eperjeskén születtem. Szüle­im fiatal korban meghaltak. Idősebbik bátyám kerékgyártó tanuló volt, a másik cseléd. Én meg menhelybe kerültem, 1941- ben. Kihelyeztek Hajdúdorogra, ott gazdaságban dolgoztam. 1946-ban jutott tudomásomra, hogy megnyílt az első gyermek- város. Még az év nyarán fölke­restem a gyermekváros igazga­tóját, akinek elmondtam prob­lémáimat ... 1946-tól 1950-ig tar­tózkodtam ott, asztalosszakmát tanultam ...” A levél írója most osztályve­zető. Budapesten. Sokrétű szakember vált a kö­vetkező levél írójából. „Nyíregyházán élek, már 1952 óta. Gimnáziumi érettségi után híradásipari technikusi okleve­let szereztem, mellette, illetve előtte, még három villamosipa­ri szakmából szereztem szak­munkás-bizonyítványt. Nevelő­ink? Közel volt egymáshoz ne­velő és gyerek ... Fekete Jóska bácsi Tiszadobról jött el, ami­kor meghívtam ballagásomra, a gimnáziumba. A többieknek a szülei, nekem egy négy évvel azelőtti tanárom volt ott. Egy százast nyomott a zsebembe, ne legyek pénz nélkül a banketten. Ma is élő kapcsolatom van ve­le, talán majd most megy nyug­díjba .. Érző szívű anya és pedagógus a harmadik levél írója. — Regény lehetne az élete, a három Pengő gyerek története. Közülük az egyik ennek az író­ja. Debrecenből, teherautón vit­ték az összegyűjtött gyerekeket. „... és mi ott álltunk' hárman, egymás kezét fogva, és akkor odajött hozzánk Manci néni (sajnos már nem emlékszem a másik nevére), és feloldotta a szörnyű hangulatot. Még most is emlékszem első mondatára: Szervusztok gyerekek. Megjötte­tek? Hogy utaztatok? Mintha mindig is ott lettünk volna, úgy foglalkozott velünk... 19i6-ban kerültem a hajdúhadházi gyer­mekvárosba, két testvéremmel együtt. Én akkor 3. osztályos, húgom 2. osztályos, a legkisebb elsőosztályos volt... Volt még ott három fiútestvér, a Bagoly­gyerekek — minket meg Pengő­gyerekeknek hívtak —, akik szintén első polgárai voltak a gyermekvárosnak. A városban tanács volt, tisztségek voltak, én is egyik vezető lettem. Döntöt­tünk jóról, rosszról. Az igazga­tó bácsi nemigen szólt bele, csak ha vitás kérdésünk volt. Meghallgatta mind a két felet, és megmondta, mi ebben a jó, és mi abban a jó. így valameny- nyien úgy éreztük, igazságból született a döntés ... Felnőtt és gyerek akkor annyira együtt élt, a háború még úgy élt minden­kiben, hogy elég volt egymásra nézni, máris tudtuk, mi a közös gondolat.” Most pedagógus, két gyermek édesanyja. „Iskolatitkár va­gyok, két kislányom van ... Ha tehetem, mindig mosolygok, hogy majd visszakapjam”. A legnagyobb Pengő-gyerek sorsa eligazodott, talán a kiseb­beké és a Bagoly-gyerekeké is. És a mostani, családból kihul­lott gyerekeké? Soponyán né­hány híján kétszázan nevelőd­nek közülük. Az ország nevelő- otthonaiban pedig további ez­rek. Cseng a telefon, Lepsény. Egy mostani gyermek sorsa talán elkerül egy mostani buktatót, Földesiné arcán mosoly. Talán valakitől — talán ettől, a mos- táni gyermektől — egykor majd visszakapja. (vincze) KORSZERŰSÍTÉS — Csak nem vagyok bolond, minden szilveszterkor tönkremenni! (Mészáros András rajza) SZABAD FÖLD A Hazafias Népfront és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának hetilapja Főszerkesztő: Eck Gyula Főszerkesztő-helyettes: Söptei János Szerkesztőség: Budapest. Somogyi Béla u. 6. 1978 Telefon: 138-821 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat, Budapest. Blaha Lujza tér 3. 1959 Telefon: 343-100, 336-130 Felelős kiadó: Tii; Imre Igazgató Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely posta- hivatalnál, a kézbesítőknél és a Posta Központi Hírlap Irodá­nál, (KHI Budapest, V., József nádor tér 1. 1900) személyesen^ vagy postautalványon, valamint átutalással a KHI 215—96 162 pénzforgalmi jelzőszámra. Elő­fizetési díj 1 hónapra 12 Ft., negyedévre 36 Ft Beküldött kéziratot nem Őr­zőnk meg és nem adunk visz- sza. Index: 25 778 81—5780. Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán vezérigazgató ISSN 0133—0950 rü". .■ [ TÖRVÉNYTÁR 1 ^ ____ J

Next

/
Thumbnails
Contents