Szabad Föld, 1982. január-június (38. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-03 / 1. szám
) 2 SZABAD FÖLD NAPTÁRNÉZEGETŐ Mielőtt belelapoznánk az 1982- es év kalendáriumába, hadd emlékeztessük a históriát is kedvelő olvasóinkat egy érdekes, naptártörténeti évfordulóra. Márciusban lesz kerek 400 esztendeje, hogy XIII. Gergely római pápa elrendelte a „tengelyéből kizökkent” idő helyreigazítását. Ez pedig úgy történt, hogy Clavius, a híres matematikus és Lilius kalábriai csillagász számításai alapján még abban az évben — 1582 őszén — a Julián-naptár szerinti október negyedikére eső csütörtököt másnap a már gregorián naptár szerinti október tizenötödike, péntek követte. Itália, a spanyolok, a portugálok, a franciák és a németalföldi katolikusok nyomban el is fogadták a Gergely-reformot, a pozsonyi diéta azonban „semmi mástól, mint egyedül a királyi felség hatalmánál fogva” csatlakozott öt esztendő múltán az új időszámításhoz. Nos, a Gergely-féle naptárreform négyszázadik esztendeje, vagyis az 1982-es év, pénteken kezdődik, és ugyancsak a hét ötödik napján ér majd véget (a szokásos karneváli hangulatban). Bizonyára azt is kevesen tudják, hogy a szintén egyházi eredetű vasárnapi hétkezdéssel szemben, a Magyar Szabványügyi Hivatal 1975-ben tette lehetővé a logikusabb megoldást, a hétfői kezdést. Egyébként az ötös szám afféle jelképe is az új esztendőnek. Január elsejétől kezdődően ugyanis újabb hárommillió, a félév folyamán pedig további 120 ezer dolgozó vált át a heti ötnapos munkarendre. Februárban „rövidítenek” a tanácsi alkalmazottak, szeptemberben következnek a pedagógusok. A mezőgazdaságban — a kinti munkák jellege miatt — hosszabb ideig tart, és majd csak a következő években fejeződik be az átállás. Számoljuk csak össze, hogyan is alakul a megvonható mérleg? Hétköznapra öt piros betűs ünnep jut Ehhez jön ötvenkét vasárnap, ötven szabad szombat, és — átlagosan véve — legalább tizennyolc-húsz napi szabadság. Summa summárum: az év egyharmada a szabadnapok kategóriájába sorolható. Ebben az összefüggésben azt sem vethetjük a „naptárcsinálók” szemére, hogy április negyedike és május elseje szombat, a szombat-vasárnapi kétnapos karácsony pedig csak a sajátos ünnepi hangulatával tér majd el a megszokott hétvégektől. Mindenesetre az immáron rendszeres víkendlehetőségek mellett hosszabb kiruccanásra is alkalmat nyújt a háromnapos áprilisi húsvét és az augusztus huszadikát követő szombat-vasárnap. Néhány fontosabb dátum előemlékeztetőként: mivel a mostani Szilveszter pihenőnap lesz, helyette vasárnap, január harmadika nyitja az 1982-es munkanapok sorát. A diákok — a téli vakáció után — január negyedikén ülnek be ismét az iskolapadba, és február ötödikén kapják kézhez a félévi értesítőt. Az új divatú „nonstop” farsangot a Benedek napján beköszöntő csillagászati tavasz sem szakítja félbe, rá egy hétre, március huszonnyolcadikén még frissebbek leszünk: kezdődik az „óra-előreigazításos” nyári időszámítás. Milyen lesz a tavasz? Ki tudná megmondani, mikor már a nyárban sem lehet bízni. Ha a meteorológusok óvakodnak is a felelőtlen jóslásoktól, a divat szakértői bizonyosak benne, hogy a kikelet meghozza az újabb bronzkorszakot. Bronzszínű lesz a hölgyek hajviselete, a ruhák árnyalata, és persze a körömlakk meg a szájrúzs is. Mint hírlik, mind a négy évszakot végigkíséri majd az észszerűbb gazdálkodás, a takarékosság. Jobban megfontoljuk a költekezéseinket, tovább zsugorodik a felesleges „repi”, és talán — az új államigazgatási eljárási törvény hatályba lépésével — csökken a hivatali bürokrácia is. Hát ebben a reményben kívánunk a naptárforgatóknak is vidám Szilvesztert, az új esztendőre pedig: búzát, bort és békességet! (súlyán) KORSZERŰSÍTÉS r a". .■ [ TÖRVÉNYTÁR 1 ^ ____ | A Pénzügyminisztérium és az Állami Ifjúsági Bizottság titkársága együttes közleményt adott ki az ifjúságpolitikai célokat szolgáló pénzösszegek felhasználásáról. A közleményből a helyi tanácsoknak szóló részt emeljük ki. A helyi tanácsoknál képződő ifjúságpolitikai rendeltetésű pénzösszegek a következő célokra használhatók fel: helyi jellegű ifjúsági, kulturális és tömegsportakciókkal kapcsolatos kiadások, például versenygyőztesek díjazása, bírói tiszteletdíj stb.; lakóterületi ifjúsági klubok, illetve lakóterületi célokat is megvalósító munkahelyi klubok működési feltételeinek javítása, a kulturális és sportlétesítmények, a hét végén és szünidőben is nyitva tartó iskolák felszereltségének javítása, valamint ez idő alatt többletmunkát vállaló dolgozók jutalmazására. Felhasználhatók továbbá ezek a pénzek: a lakóhelyi ifjúsági szabadidő-eltöltés feltételeinek javítására, az oktatási intézmények, kollégiumok, nevelőotthonok közművelődési feltételeinek javítására, szakköri felszerelésekre, kiskönyvtár és amatőr művészi csoport felszereltségét javító berendezésekre; a belföldi turizmus támogatására, ezen belül az úttörő- és vándortáborok, valamint a csapattáborok résztvevőinek támogatására. Pénz adható még a következő célokra: a lakóterületi KISZ-szervezetek ifjúsági akcióinak és működési feltételeinek javítására; nemzetközi cserekapcsolatok költség-hozzájárulására; az úttörőcsapatok mozgalmi munkájának támogatására. A több szerv által közösen lebonyolított ifjúsági akciók esetében a helyi tanácsnak pontos elszámolást kell készítenie és az elszámolást meg kell küldenie a közös akciókra pénzt adó szervezeteknek. A visszakapott mosoly Soponya, nevelőotthon. Földesi Jenőné igazgató telefonra vár. Lepsényt hívták meg, a tanácsot, néznék meg N. növendékük családi körülményeit, illetve ha megnézték," jól megnézték-e? Íróasztalán a napi gond tanúi: levelek, hivatalosak, pecséttel. Vannak ott pecsét nélküliek is, tanácsot kérők vagy éppen a maguk tapasztalatairól beszámolók. Leveleket forgat, aztán vaskos kéziratkötetet. Tudományos dolgozatot készít, a magyar gyermekvédelem történetéből. Miért? — Nevelőotthont vezetek, s magam is árvaházban éltem gyermekkoromban, öt évig. Tanulmányához sajátos nyersanyag egy sor levél, a felszabadulás utáni első évek nevelőotthonai növendékeinek életéről, sorsáról. — Ember lett belőlük ... „Eperjeskén születtem. Szüleim fiatal korban meghaltak. Idősebbik bátyám kerékgyártó tanuló volt, a másik cseléd. Én meg menhelybe kerültem, 1941- ben. Kihelyeztek Hajdúdorogra, ott gazdaságban dolgoztam. 1946-ban jutott tudomásomra, hogy megnyílt az első gyermekváros. Még az év nyarán fölkerestem a gyermekváros igazgatóját, akinek elmondtam problémáimat ... 1946-tól 1950-ig tartózkodtam ott, asztalosszakmát tanultam ...” A levél írója most osztályvezető, Budapesten. Sokrétű szakember vált a következő levél írójából. „Nyíregyházán élek, már 1952 óta. Gimnáziumi érettségi után híradásipari technikusi oklevelet szereztem, mellette, illetve előtte, még három villamosipari szakmából szereztem szakmunkás-bizonyítványt. Nevelőink? Közel volt egymáshoz nevelő és gyerek ... Fekete Jóska bácsi Tiszadobról jött el, amikor meghívtam ballagásomra, a gimnáziumba. A többieknek a szülei, nekem egy négy évvel azelőtti tanárom volt ott. Egy százast nyomott a zsebembe, ne legyek pénz nélkül a banketten. Ma is élő kapcsolatom van vele, talán majd most megy nyugdíjba .. Érző szívű anya és pedagógus a harmadik levél írója. — Regény lehetne az élete, a három Pengő gyerek története. Közülük az egyik ennek az írója. Debrecenből, teherautón vitték az összegyűjtött gyerekeket. „... és mi ott álltunk hárman, egymás kezét fogva, és akkor odajött hozzánk Manci néni (sajnos már nem emlékszem a másik nevére), és feloldotta a szörnyű hangulatot. Még most is emlékszem első mondatára: Szervusztok gyerekek. Megjöttetek? Hogy utaztatok? Mintha mindig is ott lettünk volna, úgy foglalkozott velünk... 1916-ban kerültem a hajdúhadházi gyermekvárosba, két testvéremmel együtt. Én akkor 3. osztályos, húgom 2. osztályos, a legkisebb elsőosztályos volt... Volt még ott három fiútestvér, a Bagolygyerekek — minket meg Pengőgyerekeknek hívtak —, akik szintén első polgárai voltak a gyermekvárosnak. A városban tanács volt, tisztségek voltak, én is egyik vezető lettem. Döntöttünk jóról, rosszról. Az igazgató bácsi nemigen szólt bele, csak ha vitás kérdésünk volt. Meghallgatta mind a két felet, és megmondta, mi ebben a jó, és mi abban a jó, így valamenynyien úgy éreztük, igazságból született a döntés ... Felnőtt és gyerek akkor annyira együtt élt, a háború még úgy élt mindenkiben, hogy elég volt egymásra nézni, máris tudtuk, mi a közös gondolat.” Most pedagógus, két gyermek édesanyja. „Iskolatitkár vagyok, két kislányom van ... Ha tehetem, mindig mosolygok, hogy majd visszakapjam”. A legnagyobb Pengő-gyerek sorsa eligazodott, talán a kisebbeké és a Bagoly-gyerekeké is. És a mostani, családból kihullott gyerekeké? Soponyán néhány híján kétszázan nevelődnek közülük. Az ország nevelőotthonaiban pedig további ezrek. Cseng a telefon, Lepsény. Egy mostani gyermek sorsa talán elkerül egy mostani buktatót, Földesiné arcán mosoly. Talán valakitől — talán ettől, a mostani gyermektől — egykor majd visszakapja. (vincze) (Mészáros András rajza) — Csak nem vagyok bolond, minden szilveszterkor tönkremenni! 1982. JANUÁR 3. SZABAD FÖLD A Hazafias Népfront és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának hetilapja Főszerkesztő: Eck Gyula Főszerkesztő-helyettes: Söptei János Szerkesztőség: Budapest. Somogyi Béla u. 6. 1978 Telefon: 138-821 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat, Budapest. Blaha Lujza tér 3. 1959 Telefon: 343-100, 336-130 Felelős kiadó: Til. Imre Igazgató Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél és a Posta Központi Hírlap Irodánál, (KHI Budapest, V., József nádor tér 1. 1900) személyesen vagy postautalványon, valamint átutalással a KHI 215—96 162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj 1 hónapra 12 Ft., negyedévre 36 Ft Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk viszsza. Index: 25 778 81—5780. Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán vezérigazgató ISSN 0133—0950