Szabad Föld, 1986. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-04 / 1. szám
4 SZABAD FÖLD Jó évet zárt a Törley Pezsgőgyár. Tavaly 28,5 millió palackot töltöttek meg a nemes itallal, ebből 10 millió palack került a hazai fogyasztók asztalára. De nemcsak itthon, hanem a Szovjetuniótól Új-Zélandig, Japántól Kanadáig keresett a magyar pezsgő Eredményeink, gondjainkkal együtt A Hazafias Népfront VIII. kongresszusán 54-en szólaltak fel, és rajtuk kívül 62-en kértek, de az idő rövidsége miatt nem kaptak szót. Ez utóbbiak közé tartozik Kovács László, a Kiskunsági Teszöv titkárhelyettese, akinek előre elkészített felszólalásából közlünk részleteket. Bács-Kiskun megyére mindig is a földművelés, az élelmiszer-termelés volt a jellemző. A krónika szerint már Árpád hadai is az Alpár síkján megvívott győztes csata és a pusztaszeri országgyűlés után, a Duna—Tisza közén vonulva, Kecskemét táján gyümölcsösöket találtak. Nagy költőnk, Petőfi Sándor gyönyörű versében a Kiskunság száz kövér gulyájáról írt, de nevezték ezt a tájat a szóló szőlő, csengő barack és mosolygó alma hazájának is. Bár az elmúlt évtizedekben sokat változott megyénk gazdasága, fejlődött ipara, a hazai szénhidrogén-bányászat egyik fontos bázisa lett, mégis Bács-Kiskun megyére, a megye gazdaságára ma és a jövőben is a mezőgazdaság, az élelmiszer-termelés a jellemző. Különösen jelentős szerepe van a kertészeti termelésben. Megyénk mezőgazdasága a 70 -es évek dinamikus fejlődésére alapozva, kezdett hozzá a VI. ötéves terv feladatainak megvalósításához. Az ágazatot ért kedvezőtlen természeti és közgazdasági hatások következtében végül is a termelés a tervezettnél mérsékeltebben nőtt, változatlan áron számolva mintegy 6-8 százalékkal haladja meg az elmúlt tervidőszak teljesítményét. A közgazdasági környezet folyamatos szigorodása és a megye egyébként is kedvezőtlen természeti adottságú körzetében, szűkebb hazámban, a Kiskunságban az öt év óta tartó aszály rendkívül nehéz helyzetet teremtett a mezőgazdasági üzemek számára, amit még csak súlyosabbá tett az elmúlt téli fagykár. Hogy mégis talpon maradtak ilyen körülmények közt is mezőgazdasági üzemeink, annak alapja a három évtized óta folytatott szilárd és következetes agrárpolitikánk, benne szövetkezetpolitikánk és ennek megyénkben rugalmas megvalósítása. Ez utóbbi tette lehetővé, hogy nálunk máig megőrizzük a mezőgazdasági szövetkezeti formák változatosságát. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek mellett, azok nagy családjának egyenjogú tagjaként, a Homokhátságon ma is eredményesen működik 27 mezőgazdasági szakszövetkezet. .. A nehéz feltételek mellett elért gazdasági eredmények jelentették az elmúlt 5 évben is — elsősorban falvainkban — a biztos gazdasági alapot a település fejlesztéséhez. A társadalmi munka eredményeként minőségi javulás következett be a községek ellátásában, napjainkra a közműves vízhálózat minden önálló településünkön megvalósult. Szép eredményeket értünk el a szilárd burkolatú utak és járdák létesítésében; 27 községünk és városunk társadalmi hozzájárulással, a lakosság széles körű részvételével épített földgázvezetéket, amely a VI. ötéves terv célkitűzésekor még nem is volt tervezhető, összességében öt év alatt, mintegy hatmilliárd forint értékű társadalmi munka valósult meg megyénk településein. A megyék közti versenyben három alkalommal nyertük el a Hazafias Népfront Országos Tanácsának serlegét, egy alkalommal pedig oklevelét. Városaink, községeink településfejlesztő társadalmi munkájuk elismeréseként öt év alatt 19 nemzeti zászló kitüntetést és hét oklevelet érdemeltek ki. Ahhoz, hogy a társadalmi munka mellett, az anyagi lehetőségek is megvoltak falvaink lakosságánál a település fejlesztésére, környezetük, életfeltételeik javítására, rendkívül fontos szerepe volt a jelentős többletmunkán alapuló háztáji árutermelésből származó bevételeknek. Ennek értéke csak szűkebb munkaterületünkön, a Kiskunság mezőgazdasági szövetkezeteiben 1983-ban és 1984-ben elérte a 3,5 milliárd forintot. Sajnos 1985-ben ez nem várható, aminek két fő okát említeném meg. Az elsőről senki nem tehet, ez a szőlőket ért téli fagykár, de a másik sajnos olyan, ami elkerülhető lett volna, ha az illetékesek időben felfigyelnek jelzéseinkre, amelyeket többek között a népfront csatornáin is eljuttattunk hozzájuk. Ez a háztáji állattartás, főleg a sertéshizlalás feltételeinek meggondolatlan változtatása, elrontása, mely a termelői kedv csökkenését és ennek egyenes folytatásaként a sertéslétszám viszszaesését eredményezte... Mit is jelent falvainkban a település fennmaradása, a sokat emlegetett népességmegtartó képesség szempontjából a mezőgazdasági nagyüzem? Az szinte természetes, hogy anyagi-technikai eszközei révén, egyik fő támasza a lakóhely, az életkörülmények szebbé, jobbá, komfortosabbá tételét szolgáló helyi erőfeszítéseknek. Jószívvel segítik a településfejlesztés ügyét, hisz ez tagjaik, dolgozóik jobb közérzetét, gazdagabb, kulturáltabb életét formálja. Sok településen egyetlen munkahelyként ez a foglalkoztatás fő területe. A mezőgazdasági termelés mellett, szinte valamennyi szövetkezet, valamilyen ipari-szolgáltató tevékenység kialakításával is igyekszik helyben munkalehetőséget teremteni tagjainak és azok családtagjainak ... A közösségteremtő erő megyénkben három új önálló település kialakulásához is vezetett. A közösségek kialakulásában a mezőgazdasági nagyüzem mellett meghatározó szerepe volt az itt működő külterületi népfrontbizottságoknak, aktivistáknak... Szóló szőlő, csengő barack, mosolygó alma ... Sajnos napjainkban nem valami szépen szól a szőlő, mintha bánatosan csengene a barack és az alma sem mosolyog igazán. Nehéz helyzetben vannak a megyénk gazdaságára jellemző, lakosságunknak kenyeret adó kertészeti ágazatok. Közrejátszottak abban az időjárási, jövedelmezőségi, piaci és egyéb okok is, hogy a kertészeti termelés viszszafejlődött és elsősorban a gyümölcstermelés — azt hiszem, nemcsak Bács-Kiskun megyében, hanem az egész országban — mélypontra jutott. A téli fagykár miatt ötezer hektár szőlőültetvény pusztult ki, és ennél is nagyobb az a terület, ahol újra kell kinevelni a termőalapokat, gyümölcsöst pedig az elmúlt öt évben alig ezer hektárt telepítettünk, viszont több mint ötezer hektárt vágtak ki. Szilárd meggyőződésem, hogy ez nem jó nekünk, Bács-Kiskun megyében élőknek, de nem jó az országnak sem. Meg kell mondanom ugyanakkor azt is, hogy a termelők szándékai, erőfeszítései csak akkor hozhatnak jó eredményt, ha a szükséges pénzügyi és technikai feltételek megteremtődnek. Ehhez a mi erőnk kevés, kormányzati döntés és segítség szükséges hozzá. 1988. JANUÁR 1. Fejlődő nemzetiségi kultúra Tovább gazdagodott a Baranyában élő nemzetiségiek — németek és délszlávok — kulturális élete a most záruló ötéves tervidőszakban. A nemzetiségek ügyét szolgáló újabb társadalmi szervezetek és művelődési intézmények jöttek létre, fejlődött az anyanyelvi oktatás minden iskolai fokozatban, kialakultak a nemzetiségi kutatás bázisai, és bővült a nemzetiségi tömegkommunikáció hatóköre. Legnagyobb nemzetiségi megyénkben él jelenleg az ország német anyanyelvű lakóinak 38 és szerbhorvát anyanyelvű lakóinak 25 százaléka. Minden hetedik-nyolcadik baranyai ember nemzetiségi származású, s kisebb-nagyobb számban 142 településen találhatók. A felmérések, elemzések tanúsága szerint következetesen megvalósul a gyakorlatban a nemzetiségiek gazdasági, művelődési és politikai egyenjogúsága, aminek eredményeként kiegyenlítődési folyamat megy végbe a magyar és a nem magyar anyanyelvű lakosság között iskolázottságban, foglalkozásban, élemódban egyaránt. Mindez kedvezően hat többek között még közéleti tevékenységükre is. Az idén új társadalmi szervezettel gazdagodott a megye nemzetisége, amikor a német és délszláv nemzetiségi szövetség Baranyában élő tagjai — az országban elsőként — létrehozták megyei csoportjukat. A szövetségeknek nincsenek helyi szervezetei, a megalakult választmányi csoportok vállalták tehát magukra a folyamatos területi munkát. Pécsett nemrég szervezték meg a hazai németek első közművelődési egyesületét, amely a Magyarországon született nagy osztrák költő, Nikolaus Lenau nevét vette fel. Az egyesület egyik fő célkitűzése a német nyelvű kultúra otthonának, a Pécsi Lenau Háznak felállítása. A pécsi délszláv klub már két éve működik. Ez az ország első olyan nemzetiségi klubja, amelynek székháza van. Az intézményt a nagy délszláv íróról, August Lenoáról nevezték el, a „Horvát Jókai” ugyanis a múlt század derekán a mecsekaljai városban diákoskodott. A mecseknádasdi és az ófalui német tájház után újabb nemzetiségi állandó kiállítások nyíltak. A Pécs közelében levő Átán bosnyák, a dél-baranyai Kásádon pedig horvát tájházat állítottak fel a néprajzi értékek megőrzésére, bemutatására. 1981 és 1985 között tovább bővült a nemzetiségi óvoda- és iskolahálózat Baranyában. Gyakorlatilag teljessé vált a német és a délszláv gyerekek óvodai nevelése, míg az általános és középiskolákban összesen 7000 nemzetiségi diák tanul. Pécsett a mostani tervciklusban kezdte meg működését a szerbhorvát nyelvű gimnázium. Szorosabbá váltak a baranyai nemzetiségek kapcsolatai a német és jugoszláv nyelvterület népeivel. Különösképpen erősödött az együttműködés a testvérterületekkel, illetve a testvérvárosokkal, az NDK-beli Schwerinnel és a jugoszláviai Eszékkel. ’ Szolgálat: elnöki poszton Látványosan gyarapodó nagyközség. Kora mintegy hétszáz esztendő, neve: Soltvadkert. Fiatal tanácselnöke van, Berkecz László. Apja, nagyapja mesteremberek voltak, meg őmaga is: szobafestő. Sohasem akarta letenni az ecsetet, de kivette kezéből a titkos szavazás, a népakarat. Tanácstagnak választották, az alakuló ülés pedig az elnöki székbe helyezte. Rátermett, céltudatos embernek tartják, tudta a lakosság, hogy jó kezekbe kerül Soltvadkert kormánykereke. Berkecz László némi szorongással fogott a munkához. Érzi, hogy nehéz, bonyolult feladatok előtt áll, amelynek sokrétűségében kiigazodni csak teljes odaadással lehet. Hát így kezdett hozzá. Jogszabályokat tanulmányozott éjszakába nyúlóan, igényeket és lehetőségeket mérlegelt. Veréz Károly vb-titkár személyében kiváló munkatársra talált, közigazgatásban jártas, segítőkész kollégára. Nyár elején a fiatal tanácselnököt Veszprémbe vezényelték, néhány héten át előadásokat hallgatott, és hosszúra nyúlt vitákba csöppent. Fejlődött, csiszolódott az áttekintő képessége, ahogyan ő mondja: lisztes lett a molnárok között. Napjainkig már a munka „sűrűjéig” jutott. Régi és új feladatok megoldásán fáradozik, de azok mikéntjei nem kevés gondot okoznak neki, mert kevés a pénz, és sok a tennivaló. Csak félig kész a tornaterem is, befejezéséhez meg szűkös az anyagi fedezet. A lakosság segítségét kéri majd hozzá, és megyei támogatást. Rövidesen megoldódik a hírneves Vadkerti-tó aggasztó problémája is. Ugyanis apad a vize, és veszélybe került a helyi üdültetés. Vonzáskörzetében pedig negyven település fekszik, meg külföldről is sokan látogatják. Muszáj megmenteni! Berkecz László tanácselnök keresett és talált megoldást. Pénzt is „szerzett” hozzá, így hát nemsokára kútfúrás kezdődik. Kora tavasszal már pótolhatják a tó vízkészletét, a közkedvelt üdülőhely ismét benépesülhet. Vannak távolabbi céljaink is, amelyek megvalósítása esztendőkbe telik. Hiányoznak a szennyvízelvezető csatornák, mostanáig csak tervek készültek hozzá. Nincs földgázuk sem, bevezetését pedig gyakran szóváteszi a község lakossága. Tőlük húsz kilométernyire húzódik a fővezeték, onnan leágaztatni csak állami beruházással lehet. Mit tehet a tanácselnök? Türelmet kér, és elmagyarázza a népgazdaság mostani teherbíró képességét. Másik nagyfontosságú cél: egy korszerű művelődési ház felépítése. A közös elgondolás megalapozott, vagyis Berkecz tanácselnök most alapozza, felkereste a helyi mezőgazdasági és ipari üzemek vezetőit, tájékozódott, milyen összegű támogatást kaphat. Tárgyalásain kedvező tapasztalatokat gyűjtött: mintegy tizenhárom millióra kapott ígéretet. A hiányzót meg saját erőből pótolják majd. Ilyen kilátások birtokában néhány vbtaggal útrakelt a tanácselnök. Jászapátiba mentek, művelődé-siház-nézőbe. Szépnek, praktikusnak találták, így hát hasú lót szeretnének. Mikorra? M előtt lejár a tanácstagi megtízatás! ■ Kevéske szabadidejével is ügyesen gazdálkodik a tanács- elnök. Olyankor szőlőskertjében dolgozik, olvas és hobbijának hódol. Csinos kis házikönyvtára van, ízléssel válogatva. Móricz és Solohov műveit szereti legjobban. Hobbija? Régiségeket gyűjt, régi használati tárgyakat. Valamennyi relikvia soltvadkerti, ottani ősökről és szokásokról tesznek vallomást. Gyűjteményét a lakásán őrzi, bár valamennyi darabját a közösségnek szánja. Falumúzeum alapításához. Tihanyi János