Szabad Föld, 1994. január-június (50. évfolyam, 1-26. szám)
1994-01-04 / 1. szám
Nem segített a legtöbb önkormányzat... MacheMitinsofii@ a KBséMMd Ha valaki azt hiszi, hogy a téli hónapokban unatkoznak a megyei földművelésügyi hivatalok dolgozói, akkor nagyot téved. Ezekben a hetekben Győr-Moson-Sopron megyében a vetés és gázolaj-támogatás, valamint az aszálykár igazolását végzik. De hasonló a helyzet másutt is. Győrött, a megyeszékhelyen például igazi nagyüzem van. A folyosón hosszú sor kígyózik, lassan meghaladja a hivatal erejét a jelenlegi munka. A gazdák pedig türelmetlenek, hiszen mielőbb szeretnék viszontlátni az őket megillető pénzösszegeket. ♦ — Több mint kétezer kisalföldi gazda nyújtotta be ez idáig hozzánk igényét vetéstámogatásra - tájékoztat Nagy Endre, a Földművelésügyi Minisztérium Győr-Moson-Sopron Megyei Földművelésügyi Hivatalának vezetője. - Csak őszi kalászosokról van szó. Tehát elsősorban búzáról, őszi árpáról, rozsról és tátikáiéról. Ezek elvetése után hektáronként kétezer forintra jogosult a termelő. Az érdekeltek a mi igazolásunkkal kereshetik fel az APEH illetékes osztályát, ahol kérik a számlákat is. Becsléseink szerint a gazdák húsz-huszonöt százaléka ezután jelenti be majd igényét a vetéstámogatásra. - Mi a helyzet a gázolaj-támogatással? - Mostanáig ezerszáz gazdálkodó jelentkezett. A szántóföldi kultúrák esetében évente kilencven litert térítenek hektáronként. Ez a norma. Egyébként készült egy táblázat, amely szerint a támogatás mértéke a gázolajnál a következőképpen alakul. Talaj-előkészítés 44, vetés, ültetés, palántázás 8, növényápolás 9, talajerőpótlás 3, betakarítás 22 és a betakarításhoz kapcsolódó munkák 4 liter üzemanyag-térítést jelölnek hektáronként. - Ezeket a támogatásokat több gazdának megelőlegezték. Azonban közülük jó páran nem vetettek ősszel... - A kérdés jogos. Nem jellemzőek a visszaélések, elsősorban az időjárásnak tudható be, hogy néhány helyen elmaradt a vetés. Az érdekeltek jobb híján tavasszal pótolhatják ezt a műveletet. Az előleget azonban vissza kell fizetniük! Egyébként a Kisalföldön megközelítőleg ötvenegyezer hektáron vetettek búzát, kilencezer hektáron őszi árpát, kilencszáz hektáron rozst, s hatszázötven hektáron tátikáfét. A támogatás kifizetéséhez szükséges igazolásokhoz egyszerűbben is hozzájuthattak volna az érdekeltek, ha az önkormányzatok mindegyike segítő jobbot nyújt, - így igaz. Minden önkormányzatnak elküldtük a nyomtatványokat, hogy azokért ne kelljen beutazniuk a gazdáknak Győrbe a hivatalunkhoz. Kértük, hogy az érdekeltek a lakóhelyükön kaphassák meg, de sajnos a megye településein az önkormányzatok többsége nem vállalta fel ezt a feladatot... - Bocsásson meg, de ez valahol megdöbbentő. Elvégre azok az emberek hagyták cserben társaikat, akikre egy falu, egy közösség szavazott korábban. - Mi is meglepődtünk a negatív hozzáálláson, annak ellenére, hogy ez nem tartozik az önkormányzatok hivatali feladatai közé. Az ügyben érintett helybeli lakosok megérdemelték volna a segítő szándékot... - Dióhéjban ejtsünk szót az aszálykárról is, hiszen jó hírrel szolgálhatunk. A negyven százalék nagyságrendű kárig hektáronként ezerötszáz forint lesz a térítési összeg. Az ennél tetemesebbnél kettőezer-ötszáz forint hektáronként. A kormány elfogadta, hogy az ötven százalékot meghaladó aszálykár esetén a kétezerötszáz forint mellé további ezer forint kártérítés fizethető ki hektáronként a gazdáknak. Még nem jött ki a kormányhatározat, ezért még nincs lehetőségünk igazolni ezeket a károkat. Egy hónap türelmet kérünk a kártérítésre várakozóktól, ígérjük, ha hivatalosan is megkapjuk az ominózus határozatot, akkor rajtunk semmi nem múlik... (pálfalvi) /TV 7 ország vadtartó iffgazdaságai kénytelenek jelentősen csökkenteni szarvasállományukat a növekvő költségek és a vad által okozott károk miatt. Csakhogy így kisebb lesz a vadhús exportlehetősége. Nincs megoldás? Úgy tetszik, van. S ez a farmkörülmények között történő tenyésztés. 1992 novemberében a Galtee Deer Care (Írország), a Magyar Vadgazdálkodási és Kereskedelmi Részvénytársaság és a Somogyi Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság létrehozta a Somogyi-Galtee Szarvasfarm Kft.-t. Ez Rinyaszentkirály határában a somogyi gazdaságtól bérelt száz hektáron, kerítéssel védett bázist a közel kétszáz egyedből álló tenyésztörzsállomány részére. Szabó József, a kft. igazgatója: A Galtee Deer Care tulajdonosa és egyben alapítója, Patrick I. Mulcahy az Írországban létrehozott egy szarvastenyésztési rendszert. Hét-nyolc év kemény munkájának eredményeként ma már kétszáznál több farmert öszszefogva, húszezer gímszarvas tenyésztését, kereskedelmét irányítja. A nagy múlttal rendelkező somogyi erdőgazdaság 1986 óta bölcsője a magyar gímszarvastenyésztés-ennek. Az egymásra találás a Mavad társulásával lett teljes. Magyarországon elsőként dolgozott ki a társaság egy speciális szarvastenyésztési rendszert, melyet az ehhez csatlakozni kívánók rendelkezésére bocsát. A kft. a különböző formában működő hazai vállalkozásokkal (egyéni vállalkozók, gazdasági társaságok) együttműködési és értékesítési szerződést köt. Részt veszünk a terület kiválasztásában, az épületek kialakításában, szakmailag irányítjuk a technológia helyi viszonyokra alkalmazását, folyamatosan adunk szaktanácsokat. A rendszer elterjesztése mellett az a cél, hogy a tagoknak biztos jövedelmet nyújtson a munka. Ennek érdekében a tenyészalapanyagra, a vágott barkás agancsra, a kényszervágott állatok húsára, az embrióra értékesítési szerződést kötünk, mint vevő. Kidolgozták a leendő tagok részére egy modellfarm pénzügyi-technikai ajánlatát, két változatban is. Most, hogy erdőhöz, földhöz jutottak az emberek ismét, és a téeszek, gazdaságok is keresik a lehetőségeket, a szarvastenyésztés, mint ezek egyike, nem érdektelen. A mesterségesen csökkentett szarvasállományt ugyanis ezeken a farmokon lehet pótolni vadászati idénytől függetlenül; a tenyésztett gímszarvas húsa mind beltartalmi, mind higiéniai minőségben a lőtt vad húsa felett áll értékben. Patrick I. Mulcahy bizakodó. Nyolc év tapasztalata áll mögötte. Ez a nyolc év megalapozott tudást biztosít az ágazatnak. Ma kétszáznegyvenhét farmergazdaság termeli ezt a húsfélét Írország harminckét tartományában. Angliában, Skóciában, Walesben is működnek ilyen gazdaságok. Most éppen Franciaországban állítottuk fel az első ottani modellfarmot. Meggyőződésem, hogy a rendszer egész Európában működőképes. Célunk is, hogy az ezredfordulóra minden európai országban legyen érdekeltségünk. Én ezt arra alapozom, hogy tudatosul: a szarvashús a legegészségesebb. Hatalmas piacot teremt, s így biztos, hogy farmereink jó profithoz jutnak. Mint ahogy abban is bízom, hogy Magyarországon a szarvastenyésztés fontos ágazattá válik. Csak érdekességként: a leghíresebb bika, a Kapós névre hallgató, innen, Somogyból származik. A Sefagtól nyolc évvel ezelőtt vásárolta egy cég; a legkeresettebb tenyészbika ez a háromszázötven kilós állat. Egy átlagos farm ötven tenyészállattal lehet nyereséges. Egy tenyészszarvas ára hatvanezer forint körüli. A kft. keresi a könnyítés útját, állami támogatásban reménykednek, pályázatot nyújtanak be a mezőgazdasági alaphoz is, hogy lejjebb szoríthassák az állatok árát. Ha ez sikerül, bízvást remélhetik a szarvasfarmok elszaporodását Magyarországon is. L. L. oö®w®fe©[fQ Cs@00 ®gHi€l®lkcNÍniifiid Nagy átalakulást él át a magyar társadalom. Törvényes útja-módja van mindennek. Most csődöt csőd követ, veszteségeink csak halmozódnak. Bizony, nem lesz diadalmenet a magyar földművelő nép további sorsa. S ráadásul nincs megállás, a soros munkát el kell végezni! Ezért jaj a Pató Páloknak! Mert valamennyiünk jólétét az elvégzett munka és a piac dönti el, dolgozzunk bár farmergazdaságban vagy éppen a meglévő, illetve újonnan alakuló szövetkezetekben. Lassú és ellentmondásokkal terhes ez az új honfoglalás. De mégis a miénk! Mert ami elmúlt, azt vissza nem hozza senki ugyanabban a formában. Most a jövőben kell gondolkodni, miképpen lehetünk gazdái a földnek, a falunak, a városnak, az országnak. Mert hamarosan eldől, mi lesz a magyar vidék sorsa, amely nagyban függ attól, hogy a magyar történelem egyik legnagyobb földrendezése hogyan sikerül! Balogh Gergely Tiszakécske — ——-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Új vágóhíd Bicskén Akkor, amikor a nagy vágóhidak termelése akadozik és a vágósertések száma jelentősen csökken, egy vállalkozó, Juhász János, húsfeldolgozó üzemet épített Bicskén. • Nem gondolta, hogy ez kockázatos vállalkozás? Nézze, én szeretem a kihívásokat, és amikor Tatabányán bezárt a vágóhíd, a feleségemmel úgy láttuk, itt a lehetőség egy húsfeldolgozó létesítésére. Mi ugyanis olcsóbban tudjuk a húsboltokba szállítani az árut, mint az 50-60 km távolságban lévő vágóhidak. • Hogyan indult az építkezés? A polgármesterünk nemcsak jónak tartotta tervünket, hanem segítette is a munkánkat. A telket saját pénzünkből vásároltuk, a többi költségre mezőgazdasági fejlesztési hitelt kaptam a Budapest Banktól. • Mennyi idő alatt készült el az üzem? A tervezéstől a teljes kulcsrakész állapotig hat hónap telt el. A feldolgozó gépi berendezéseit a ráckevei Korax Élelmiszeripari Kft. határidőre szállította. Üzemünket magyar gyártmányú gépekkel szereltük föl, amelyek nemcsak hogy olcsóbbak, de megvan az az előnyük is, hogy ha a garanciális időn belül egy gép elromlik, akkor csak egy telefon, és a szerelők három órán belül itt vannak a megfelelő cserealkatrésszel együtt. Ha pedig lejár a garancia, átalánydíjas szerződést kötök velük. Szerintem ezekhez a drága gépekhez a gyártó szakemberek értenek a legjobban. • Honnan szerzik be a vágóállatokat? A Csákvári Állami Gazdaság sertéstelepéről, a Környei Mezőgazdasági Kombinát felsőörsi telepéről, a Székesfehérvári Vörösmarty Termelőszövetkezettől és Igmándról. De vásárolunk magángazdáktól és kistermelőktől is. • Milyen húskészítményeket gyártanak? - Bicskén kívül Tatabányára és Budapestre is szállítok, nagy választékban, töltelékáruból 30-32- félét, füstölt termékből 25-30 fajtát, valamint kocsonyahúsokat és rengeteg virslit. • Az új esztendő küszöbén melyek a legközelebbi tervei? - Ősszel nyitottam itt Bicskén egy húsboltot, ahol hét százalékos árréssel árusítjuk a termékeinket. Nemrég meglátogatott egy nyugdíjas bácsiba, és fölajánlott megvételre egy disznót. Mondom neki, hogy én ezt csak negyedosztályúként tudom átvenni, és kérdeztem, hogy miért nem első osztályút hoz. Azt felelte, hozna ő, csak meg kéne szervezni itt a felvásárlást, akkor rengetegen hizlalnának újra sertéseket. Ezért itt, a környékben lévő kistermelőkkel együtt megpróbálom megszervezni, hogy a kárpótlásként kapott földjeiken termeljenek kukoricát, árpát, közösen szerezzenek be egy takarmánykeverő gépet, és azt üzemeltessék. El kellene érni, hogy az itteniek is első osztályú hússertéseket hizlaljanak sorozatban. Akkor ők is jól járnának, mert sokkal többet fizetnek nekik érte, mint most, és rendszeres jövedelemhez juthatnának. Szöveg és kép: Geleta Pál 1994. JANUÁR 4.