Szabad Föld, 1995. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-03 / 1. szám
1995. JANUÁR 3. December 23-29. XICITI’ KOMP ICEPélitiVUs/IllLéL Belpolitika Megszületett a ’95-ös költségvetés. Az Országgyűlés 251 igen szavazattal, 83 ellenében és egy tartózkodás mellett elfogadta a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetését. A büdzsé a hathetes parlamenti vita eredményeként - a durván 1914 milliárd forint kiadás és 1631 milliárd forint bevétel egyenlegeként - 283 milliárd forint tervezett hiánnyal számol. A szavazatok indoklása során Békesi László pénzügyminiszter kiemelte az ellenzék megértését, hogy nem akadályozta meg a törvény idei létrejöttét, s mint hangoztatta, a költségvetés megteremti az esélyt a tartós gazdasági növekedésre. Az MDF képviseletében Barsiné Pataky Etelka úgy fogalmazott: ez a költségvetés kíméletlenül elvesz mindenhonnan, de nem tudni, hogy kinek ad. A szónok utalt a gyermekkedvezmény megvonására, a tudomány, a kultúra és a kistelepülések nehéz helyzetére, valamint az alacsony szintű infrastrukturális beruházásokra is. Csépe Béla a kereszténydemokraták véleményét tolmácsolva a legnagyobb problémaként - a privatizációs törvény elégtelensége mellett - a többgyermekes családok helyzetének romlását nevezte meg, s kifejtette aggályait az energiaár-emelés kompenzációjáról. A Fidesz nevében Varga Mihály az átfogó társadalmi-gazdasági megállapodás elmulasztása miatt bírálta a kormányt, a kisgazdák frakcióvezetője, Torgyán József az általuk elutasított költségvetést nemzetrontónak nevezte. Erélyes kormánydöntés. A kabinet utasította Bartha Ferenc privatizációs kormánybiztost, hogy a HungarHotels Rt. pályázatának nyertesével kötendő szerződésben a jelenleginél lényegesen kedvezőbb értékesítési feltételeket támasszon -jelentette be az év utolsó kormányülését követő szóvivői tájékoztatón Horn Gyula. A miniszterelnök közölte: szeretné intézményesíteni a kormány ellenőrzési jogkörét a legfontosabb privatizációs ügyekben, valamint olyan kritériumrendszer kidolgozását kéri, melynek alapján egyértelműen lehet vizsgálni valamely magánosítási akció hasznosságát. Szükség esetén a kormány arra is kész, hogy vizsgálóbizottságot bízzon meg egy-egy ügylet mérlegelésével. A miniszterelnök szerint szó sincs arról, hogy mindez lelassítaná az egyébként gyorsításra szánt privatizációs folyamatot. Ugyanakkor - mint hozzátette - nincs szükség „lóhalálában” hozott döntésekre, kiváltképp a jól működő, az államnak nyereséget hozó vállalatok esetében. Szabó Iván: koalíciós zavarok. Az utóbbi napokban a koalíción belül felerősödtek az ellentétek, s ez hovatovább már a kormányzat működőképességét teszi kérdésessé - hangoztatta a Magyar Demokrata Fórum sajtóbeszélgetésén Szabó Iván frakcióvezető. Szerinte - mint mondotta - minden képzeletet felülmúlt a kormányfő és koalíciós helyettese közötti minapi tévés párviadal, amely nem tett jót az ország külső megítélésének. A kormány nem valósítja meg jogalkotási tervét - jegyezte meg Szabad György képviselő, aki szerint az Országgyűlés első fél éves munkája annak ellenére is„dadogva indult”, h hogy az előző időszakból jó néhány törvénytervezet maradt az új parlamentre, készen vagy jól előkészítve. Tisztázatlan hatáskör? A koalíciós viták, amelyeket a közvélemény is jól érzékelhet, nem a szakadásra utaló jelek, inkább arra kell gondolnunk, hogy nincs teljesen tisztázva a miniszterelnök pozíciója - nyilatkozta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. „Én - hangoztatta Orbán - nem láttam az elmúlt fél évben olyan lépést Horn Gyulától, amihez nem lett volna joga. Az már más kérdés, hogy egyetértek-e a lépéseivel. A magam részéről az erős miniszterelnöki pozíció híve vagyok, igenis legyen joga kezdeményezni olyan lépéseket, mint például egy privatizációs ügy kivizsgálása. Nem ismerem a koalíción belüli dzsungelharcot, de úgy értelmezem, hogy Horn rendet szeretne a kormány háza táján.” Az SZDSZ álláspontja. Kuncze Gábor koalíciós miniszterelnök-helyettes úgy véli, hogy konfliktusa a kormányfővel az ellene irányuló személyes kritika ellenére sem személyes jellegű. A Népszabadság értesülése szerint a szabaddemokrata vezetők visszautasítják a Kuncze elleni kritikát, azonosítják magukat a miniszterrel, és nem kívánnak a tárcák újraelosztásáról tárgyalni, mivel erre nem látnak semmilyen racionális okot. Álláspontjuk szerint Kuncze korrektül járt el a 13. havi fizetések ügyében, és a HungarHotelsdöntés bírálatakor is. Végeredmény januárban. Az Országos Választási Bizottság várhatóan január folyamán teszi közzé végleges jelentését az önkormányzati választásokról, amikorra lezárul valamennyi, még folyamatban lévő jogorvoslati kérelem elbírálása A testület az 1994-es utolsó ülésén nyolc, a kampánycsend megsértésére vonatkozó ügyet tárgyalt, s megállapítja, hogy ezek az esetek nem voltak olyan súlyúak, amelyek veszélyeztethették volna a választások tisztaságát. Országosan 300 jogorvoslati kérelmet nyújtottak be a panaszosok, ami a képviselő-, illetve a polgármesterjelöltek egy százalékát érinti. Négypárti koalíció Miskolcon. A miskolci önkormányzatra háruló súlyos gondok, a felelősség és a megoldásra váró feladatok nagysága arra indította a város új polgármesterét és a kampány során őt támogató pártokat, hogy együttműködési megállapodást kössenek. A Kobold Tamást támogató KDNP, MSZP, MDF és Fidesz helyi szervezetei tárgyalásokat kezdenek közös várospolitikai program kidolgozására, mely kiterjed a város költségvetésére és a városi tulajdonok hasznosítására is. A négy párt a 48 tagú közgyűlésben 36 taggal alkot koalíciót. Óriási vívmány. Agrárgazdaság-történeti eseményként értékelte a földadó eltörlését Mészáros Gyula, a Magyar Agrárkamara igazgatója. Elmondotta: a parlament minapi döntéséig többéves kitartó munka vezetett. Már több tanulmány bizonyította, mennyire idegen a földadó a piacgazdasági viszonyoktól. Bár 1992-től a gazdálkodók levonhatták a társasági, illetve a személyi jövedelemadóból a földadót, ennek ellenére ellentmondásos volt, hogy amíg más termelőeszközöknél csak a segítségükkel létrehozott produktum után fizettek adót a gazdálkodók, addig a földnél ez a különadó egyfajta vagyonadóként fennmaradt. A föld piaci ára és kereskedelme napjainkra teljesen értelmetlenné tette a földadó létét. Folytatódhat a tényfeltárás. Megalapozatlan az a feltételezés, hogy a jelenlegi kabinet nem tartja fontosnak a korszak teljes tudományos igényű és értékű feltárását - adja tudtul az Igazságügyi Minisztérium közleménye, amelyet az úgynevezett Kahler-bizottság megszűnésével kapcsolatban adtak ki. Leszögezik: az 1956-os események kutatása a tudomány feladata, nem pedig a minisztériumé. A Horn-kormány 1994. évi november 16-i határozata december 31-ével hatályon kívül helyezte a bizottság létrehozásáról szóló, szigorúan titkos kormányhatározatot. Ez a döntés semmilyen akadályát nem jelenti annak, hogy a kutatók feltárják az elmúlt évtizedek törvénysértéseit. Marad az ügynöktörvény. Az Alkotmánybíróság legutóbbi határozata szerint mindenkinek joga van a róla gyűjtött adatok megismeréséhez. Közérdekű minden olyan adat, amely arra vonatkozik, hogy a jogállamban közhatalmat gyakorló, illetve a politikai életben a közvéleményt feladatszerűen alakító személy korábban milyen, jogállamisággal ellentétes tevékenységet folytatott vagy milyen szervezethez tartozott. Az ügynöktörvény végrehajtását folytatni kell - kommentálta az Alkotmánybíróság döntését Kuncze Gábor belügyminiszter. Kitüntették a szajoli mentőket. A Népjóléti Minisztérium elismerő oklevelében részesültek a karcagi Kátai Gábor Kórház, az Országos Mentőszolgálat Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mentőszervezete, a szolnoki Hetényi Géza Kórház, a MÁV Kórház és az ÁNTASZ megyei intézetének dolgozói. Öten kaptak emlékérmet és húszan részesültek pénzjutalomban a szajoli vasúti szerencsétlenség során tanúsított, áldozatos helytállásukért. (Gazdaság ) Energiaár-ellentételezés. Múlt heti számunkban már közöltük, hogy a kormány hatmilliárd forintnyi támogatást nyújt mintegy másfél millió rászorulónak az energiaáremelés terheinek elviselésére. E támogatásra jogosultak azok a 60 éven felüli nyugdíjasok, illetve azok az I. és II. rokkantsági csoportba tartozó nyugdíjasok, valamint rokkantsági járadékban részesülő személyek, akiknek az ellátása nem haladja meg a 12 000 Ft-ot; a három vagy több gyermek után családi pótlékban részesülő, valamint az egyedülálló szülők; a munkanélküli-járadékban részesülő személyek, ha a járadék összege nem haladja meg a 10 000 Ft-ot, továbbá a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülő személyek. A támogatás összege havi 600 Ft, amelyet márciusban, áprilisban, májusban, júniusban, novemberben és decemberben folyósítanak, mégpedig hivatalból, s azt az alapellátással - nyugdíjjal, családi pótlékkal, munkanélküli-ellátással - egy időben kapják meg az érintettek. Az ártámogatásra nem jogosult, de az energiaár-emelés miatt nehéz helyzetbe kerülő családok részére a települési önkormányzatok lakásfenntartási támogatást állapíthatnak meg helyi rendeleteikben. A központi költségvetés 500 millió forintot ad e célra. Középtávú stratégia az EU támogatásával. Az Európai Unió első lépcsőben 120 ezer ECU-s támogatást nyújt a magyar kormánynak ahhoz, hogy megkezdje a Magyarország egy új Európában elnevezésű középtávú stratégiájának kidolgozását. Miniszterelnökünk szerint az Európai Unió hazánk iránti elkötelezettségét mutatja az a tény, hogy konkrét pénzügyi támogatást nyújt a modernizációs program kidolgozásához. Az összeget egyébként szakértők közreműködésére és tanulmányok elkészítésére fordítják. Többe kerül a közlekedés is. Január elsejétől - a már ismert áremelkedések mellett - drágult a vasúti és az autóbusz-közlekedés, valamint több postai szolgáltatás is. A belföldi vasúti személyszállítás és a menetrend szerinti távolsági autóbusz-közlekedés tarifái átlagosan húsz százalékkal emelkedtek. A belföldi postai szolgáltatások díjai átlagosan 15 százalékkal növekedtek, míg a belföldi táviratokért immár 20 százalékkal kell többet fizetnünk. A közcélú távbeszélő-szolgáltatásoknál az egyéni havi előfizetési díjak 18-20 százalékkal, a közületi előfizetési díjak 7-8 százalékkal drágultak. A helyi beszélgetésekért tíz százalékkal kell többet fizetnünk, a nemzetközi hívások ára - átlagosan - négy százalékkal növekedett. Változatlan maradt ugyanakkor a belföldi távolsági beszélgetések tarifája. Új nyugdíjszámítás. A parlament döntött a nyugdíjak számítási módjának megváltoztatásáról, így az 1995-ben nyugdíjba vonulók havonta átlagosan mintegy 500 forinttal több nyugdíjra számíthatnak. Ezentúl a nettó átlagkereset száz százalékát 20 ezer forintig beszámítják (1994-ben ez az alap 16 ezer forint volt). További változás: 20-22 ezer forint között 90 százalék, 22-30 ezer forint között 80 százalék a beszámítás. Innen 10 ezer forintonként tíz százalékkal csökken, a 80 ezer forint feletti összegnek pedig a 10 százalékát veszik számításba. A változás 80-90 ezer embert érint, és évente félmilliárd forintba kerül az államnak. Bezárják az uránbányát. A kormány döntése alapján 1997-ben bezárják a mecseki uránbányát, melynek 1994. évi vesztesége félmilliárd forint körüli. A döntés fő oka, hogy a hazai kitermelés tartósan drágább, mint az import, ráadásul hazánk nagy kibányászott uránkészlettel rendelkezik. A mecseki vállalat vezetői szerint nincs arra remény, hogy a mélyművelésű bányák önköltségét olyan szintre csökkentsék, hogy a kitermelés gazdaságos legyen. A pécsi uránbányában jelenleg 1750-en dolgoznak, de a létszámcsökkentés az év folyamán 350 ember sorsát érinti. Drágább a kötelező. Január elsejétől átlagosan 9,6 százalékkal emelkedtek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjak. Az 1500 köbcentiméternél kisebb motorú személykocsiknál a díj változatlan, az 1500 köbcentiméternél nagyobb motorú autókra 20 százalékos emelés vonatkozik. A 350 köbcentiméter alatti motorkerékpárok tulajdonosai 20 százalékkal, a segédmotoros kerékpárok birtokosai pedig 24 százalékkal kevesebb díjat fizetnek, a nagyobb motoroknál viszont 10 százalékkal emelkedett a kötelező biztosítás. Lényegesen magasabb a díjnövekedés a buszoknál, a tehergépkocsiknál és a vontatóknál. Nőtt az útalap-hozzájárulás. Az Országgyűlés döntése alapján 6 Ft-ról 9,50 Ft-ra nőtt az üzemanyagok literenkénti árába foglalt útalap-hozzájárulás. Ez az intézkedés évente kilencmilliárd forint többletbevételt jelent, így az útalap 1995-ben nem kap költségvetési támogatást. Az üzemanyagok ára azonban e változás hatására nyilvánvalóan emelkedik. Nagyobb importvámok. Az Országgyűlés döntése alapján január elsejétől jelentősen módosultak a vámjogszabályok. Az élelmiszer-ipari termékekre vonatkozó importengedélyezési rendszer és a mennyiségi korlátozás megszüntetésével lehetőség nyílt a vámok emelésére, így a mezőgazdasági termékek átlagos behozatali vámja 20-ról 45 százalékra nőtt. A hazai termelés szempontjából fontos termékek importvámjai az átlagosnál jóval magasabbak, például a húsé 61-112, a tejtermékeké 80, a gabonáé pedig 50 százalékos. Jelentősen, 28 százalékkal csökkentek az ipari termékek és a halhúsok behozatali vámjai. Személygépkocsiból a tavalyihoz hasonlóan 130 ezret importálhatnak a kereskedők, de négyévesnél idősebb autót nem lehet behozni. Módosított szövetkezeti törvény. A parlament döntött a szövetkezeti törvény módosításához benyújtott javaslatokról. A változás szerint a szövetkezeti alapszabályban lehetőség nyílik arra, hogy a megismételt közgyűlést is az eredeti közgyűlés napjára tűzzék ki. A javaslat pontosan megjelöli azt is, hogy a szövetkezet mikor térhet el az egy tag - egy szavazat elvétől, és rendelkezik arról, miként és kik kezdeményezhetik a szövetkezetek szétválását. Megváltozott borforgalmazás. A borforgalmazás több szabálya változott január 1 -jétől. A három liternél kisebb kiszerelésű bort immár csak a palackos borokra érvényes szabályok szerint lehet értékesíteni. Ez azt jelenti, hogy a csomagolásnak ki kell elégítenie az úgynevezett palackállósági vizsgálat előírásait, s a címkén fel kell tüntetni az évjáratot, az alkoholtartalmat, valamint a töltési adatokat is. A három liternél nagyobb edényben forgalmazott bor hordósnak tekinthető, de a csomagolást dézsmamentessé kell tenni, vagyis zsineggel, illetve más eszközzel kell lezárni. Ugyanígy a kannára címkét kell ragasztani, amelyen szerepelnie kell a bor nevének, a cukortartalomnak megfelelő típusjelzésnek, az Országos Borminősítő Intézet (OBI) minősítési számának, valamint a töltési dátumnak. A borozók csak OBI-engedéllyel rendelkező bort vásárolhatnak, az engedélyt a termelő köteles beszerezni a kocsijából, egyikük betörte a Mercedes jobb oldali ablaküvegét, majd egyetlen lövéssel végzett a kocsit vezető 22 éves Vincze Tamással, aki a helyszínen életét vesztette. A meggyilkolt fiú a gyanú szerint kábítószer-kereskedelemmel is foglalkozott. Az előzetes szakértői vélemények szerint egy kilenc milliméteres fegyver végezhetett vele. Ilyen nagykaliberű fegyver oltotta ki annak a fiatalembernek az életét is, akit másnap reggel találtak meg a Budapest Kongresszusi Központ melletti parkban. Csikós Péter 19 éves budapesti lakost hajnali egy óra körül lőtték tarkón. A Budapesti Rendőr-főkapitányság gyilkossági csoportja kézre kerítette és őrizetbe vette Tóth Szabolcs Ferenc 21 éves budapesti lakost, aki alaposan gyanúsítható mindkét gyilkosság elkövetésével. Autóbalesetben haltak meg. Kőtörő Miklós, a Bács- Kiskun megyei közgyűlés elnöke, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke 59 éves korában autóbaleset következtében életét vesztette. A Monor határában történt közúti baleset során meghalt Kőtörő Miklós utasa, Borsosné Bodor Ágnes, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzati Hivatal 38 esztendős főmunkatársa is. Kerékpárost gázolt. Levelek település külterületén dr. A-né B. Judit 38 éves nyíregyházi lakos figyelmetlenül vezette autóját, és halálra gázolta a vele azonos irányban kerékpárját toló 67 éves T. András leveleki lakost. Végzetes karambol. Kecskemét egyik útkereszteződésében Gy. János 46 éves helyi lakos - az elsőbbségi szabályt megsértve - autójával összeütközött D. Sándor 40 éves, szintén kecskeméti lakos személygépkocsijával. A balesetet okozó jármű vezetője, valamint utasa, a 35 éves Sz. István a helyszínen meghalt. A másik kocsiban a 13 éves D. Norbert életét vesztette, az autó vezetője pedig súlyosan megsérült. Utoljára telefonált. Budapesten, a Kerepesi úton egy nagy sebességgel érkező Mercedes vezetője - miközben rádiótelefonján társalgón - későn vette észre az előtte lassító autót. Hirtelen mozdulattal jobbra kapta a kormányt, így kocsija felrohant a járdára, és az ottani oszlopnak ütközött. A férfit tűzoltók szabadították ki. A szerencsétlenül járt ember a kórházban belehalt sérüléseibe. Újabb szajoli áldozat. Harmincegyre emelkedett a szajoli vasúti katasztrófa halálos áldozatainak száma. A 18 éves Visnyei Magdolna az emlékezetes szerencsétlenség során súlyos agysérülést szenvedett. A fiatal lányt a szolnoki Hetényi Géza Kórház intenzív osztályán ápolták, de a gondos orvosi kezelés ellenére sem sikerült megmenteni az életét. Megölte anyját. A Fejér megyei Verebén a rendőrség őrizetbe vette H. Lajos 34 éves férfit, aki a lakásában megfojtotta 63 éves édesanyját, H. Istvánnét, majd egy késsel az altestétől a nyakáig felhasította a testét. Hátba szúrta fiát. D. Andrea 41 éves budapesti lakos Kőris utcai lakásán egy 18 centiméteres pengéjű késsel többször szívtájékon és hátba szúrta fiát, a 18 éves D. Györgyöt, aki a helyszínen életét vesztette. Tűzben, füstben lelték halálukat. A Békés megyei Vésztőn, a Kossuth utcában egy volt uradalmi épület egyik szoba-konyhás lakásában ágyban dohányzott az 52 éves Kis Mihály. Elaludt, és a cigaretta parazsától keletkezett tűzben lelte halálát. Érden egy családi ház szobájában a 89 éves Farkas Gyuláné feltehetően égő gyufával keresett valamit. A gyufa lángjától kigyulladt az ágynemű, és a szoba berendezése is elégett. Az idős asszony füstmérgezésben elhunyt. Kifosztották a plébániát. Nem tisztelte karácsony ünnepét az a rabló, aki a köröshegyi római katolikus plébániára tört be december 25-ére virradóra. A siófoki rendőrség egyelőre még nyomoz az elkövető vagy az elkövetők után. A plébánia irodájából elvittek egy lemezkazettát, amelyben 30 ezer forintot tartottak, továbbá 3 millió 384 ezer forint értékű takarékleveleket, 580 ezer forint értékű államkötvényt és 1 millió 100 ezer forintot tartalmazó takarékbetétkönyvet, így összesen több mint 5 millió forint értéket tulajdonítottak el a köröshegyi plébániáról. ) (idézetek ) • „Az alapkérdés az: képes lesz-e a civilizáció a gazdasági, a technológiai és a tudományos haladást összekapcsolni egy olyan értékvilággal, egy olyan globális vízióval, amely az embereket, az emberfajt tekinti családnak, és így képes lesz a vívmányokat az emberiség javára használni. Csak ez a szolidaritás, ez a szeretet tud szembeszállni a szegénység, az éhezés, a betegségek kihívásaival; csak ez eredményezhet igazi leszerelést és békét. Mindez Európa nemzeteire is nagy terheket ró. Lesz-e mindehhez elegendő erőnk, hitünk, állhatatosságunk? Ez a jövő kérdése! Az biztos, hogy akarat nélkül nincs erő. Én hiszem, hogy lehetséges egy jobb, emberségesebb, szeretetteli élet jegyében élni.” (Németh Miklós volt miniszterelnök, Magyar Nemzet) „Négy évtizeden keresztül a keresztény ismeret és üzenet nem juthatott el a társadalomhoz, az emberek rólunk csak a marxista ideológia által megfogalmazott tételeket ismerhették meg. A félreinformált emberek alkotják a mai társadalom hatvan százalékát! Nem értik a mi nyelvünket, s mi sem mindig értjük az ő megközelítéseiket. A párbeszédről és a kapcsolatrendszer akadályai elhárításáról nem mondunk le. A jelenlegi fejlett fogyasztói társadalmakban is sodró erejűek a kommunikációs zavarok az egyház és a társadalom egyes rétegei között, hiszen a minden jogos vagy jogtalan igényt kielégítő szolgalelkűség megrontotta az objektív gondolkodás rendjét. Az új nemzedékek talán már könnyebb helyzetben lesznek.” (Seregély István érsek, a katolikus püspöki kar elnöke, Magyar Hírlap) „Nem értek egyet a mostani középszintű közigazgatási koncepcióval, amely a megyék súlyát erőteljesen növeli a települések rovására. Ez a szakmai véleményem, aminek ellenkezőjéről nem tudtak meggyőzni. A települési önállóságot kell erősíteni, nem pedigrájuk ültetni’ egy gyámkodó, netán pénzosztó megyét, amely megmondja, ki mit tehet. Ezért én nem tudnék kiállni. Sőt azért dolgoznék, hogy ezt újra lebontsam.” (Wekler Ferenc országgyűlési képviselő, Mai Nap) : „így vagy úgy, de az egésznagy generáció r észhez tért. Nagyon pontosan tudta, hogy nem ért el semmit. Hogy a hosszú hajat, a csőnadrágot meg a hegyes orrú cipőt sikerült kivívni. Lelkünk mélyén ezt a kudarcot hordjuk azóta. Persze voltak megoldási kísérletek. Volt, aki disszidált; volt, aki a halálba kergette magát; volt, aki avantgárd lett; volt, aki inni kezdett. A nagy szellemi leszorítottság végül robbanást szült: terjedni kezdett a buddhizmus és más szellemi áramlat’tok. A Kádár-korszak megpróbált valamit rákényszeríteni a fiatalságra, amit persze az nem engedett. Az ilyen igát nem tűri. A mostani szelíd elnyomást, hogy 'megkapod az autód, fiam, aztán mehetsz’, ezt nagyon jól tűri. Akkor fog csak másképpen gondolkodni, ha a javak eltünedeznek, ha nem lesz, aki az autót megvegye neki.” (Cseh Tamás előadóművész, Új Demokrata) (Balesetek, bűnügyek) Kettős gyilkosság. Budapesten, a Hegyalja úton karácsony másnapján gyilkosság történt. Három autó hajtott nagy sebességgel az Erzsébet híd felől a gyorsforgalmi útra. A belső sávban egy fekete Mercedes száguldott. Egy Volkswagen Corrado típusú személygépkocsi eléje vágódott, oldalról pedig egy Passat zárta el az utat. A két üldöző kiugrott Egyebek Társadalombiztosítási igazolvány. A kormány új rendeletet hozott a társadalombiztosítási igazolványról. Az Alkotmánybíróság 1994. májusi határozata alkotmányellenesnek minősítette a személyi szám használatát a tb-kártyán, és 1994. december 31 -i hatállyal megsemmisítette a társadalombiztosítás egészségügyi szolgáltatásának igénybevételére jogosító igazolványról szóló 1992-es kormányrendeletet. Miután az Alkotmánybíróság az indoklásban kimondta, hogy a használatban lévő kártyák a személyi szám törlését követően nem minősülnek alkotmányellenesnek, nem célszerű teljes körű kártyacseréről rendelkezni, amelynek költségkihatása - a postaköltséget is figyelembe véve - 2 milliárd forint lenne. Az új kormányrendelet értelmében minden személy részére, aki 1995. január 1 -jét követően válik ellátásra jogosulttá. 9 számjegyű társadalombiztosítási azonosító jelet tartalmazó igazolványt állítanak ki. Ilyen igazolványt kap az is, aki nem járul hozzá ahhoz, hogy személyi száma fel legyen tüntetve a tb-kártyája. Sebességkorlátozás. Már a nyáron i fddíthatnak az autósok a 30 kilométeres sebességkorlátozás bevezetésére a főváros 50-60 lakóövezetében és a vidéki nagyvárosokban. A Nyugat-Európában már évek óta elterjedt Tempó 30-at a magyar KRESZ ugyan még nem ismeri, ám az Országos Rendőr-főkapitányság kezdeményezi: szülessen kormányrendelet róla, majd országszerte jelenjenek meg az új jelzőtáblák. Bár a forgalomszabályozás most is önkormányzati feladat, a javaslat értelmében erősebb jogosítványai lesznek a helyhatóságoknak. A 30 kilométeres tempóra lelassított gépjárműforgalmat azonban csak a szigorúan vett lakóövezeteken belül vezetnék be, azaz szinte az összes lakótelepen és egyes kertvárosi területeken, ahol az egyébként megengedett 50-es tempó is túlságosan balesetveszélyes. SZABAD FÖLD 7 Az oldalt összeállították (a hírügynökségek jelentései és a napi sajtó hírei alapján): Merly Krisztina, Pethes József, Sulyán Pál, Újlaki Ágnes.