Szabad Föld, 1995. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-03 / 1. szám

1995. JANUÁR 3. December 23-29. XICITI’ KOMP ICEPélitiVUs/IllLé­L Belpolitika Megszületett a ’95-ös költségvetés. Az Országgyűlés 251 igen szavazattal, 83 ellenében és egy tartózkodás mellett elfogadta a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetését. A büdzsé a hathetes parlamenti vita eredményeként - a durván 1914 milliárd forint kiadás és 1631 milliárd forint bevétel egyenlegeként - 283 milliárd forint tervezett hiánnyal szá­mol. A szavazatok indoklása során Békesi László pénzügy­­miniszter kiemelte az ellenzék megértését, hogy nem akadá­lyozta meg a törvény idei létrejöttét, s mint hangoztatta, a költségvetés megteremti az esélyt a tartós gazdasági növeke­désre. Az MDF képviseletében Barsiné Pataky Etelka úgy fogalmazott: ez a költségvetés kíméletlenül elvesz min­denhonnan, de nem tudni, hogy kinek ad. A szónok utalt a gyermekkedvezmény megvonására, a tudomány, a kultúra és a kistelepülések nehéz helyzetére, valamint az alacsony szintű infrastrukturális beruházásokra is. Csépe Béla a ke­reszténydemokraták véleményét tolmácsolva a legnagyobb problémaként - a privatizációs törvény elégtelensége mel­lett - a többgyermekes családok helyzetének romlását ne­vezte meg, s kifejtette aggályait az energiaár-emelés kom­penzációjáról. A Fidesz nevében Varga Mihály az átfogó társadalmi-gazdasági megállapodás elmulasztása miatt bí­rálta a kormányt, a kisgazdák frakcióvezetője, Torgyán Jó­zsef az általuk elutasított költségvetést nemzetrontónak ne­vezte. Erélyes kormánydöntés. A kabinet utasította Bartha Fe­renc privatizációs kormánybiztost, hogy a HungarHotels Rt. pályázatának nyertesével kötendő szerződésben a jelenlegi­nél lényegesen kedvezőbb értékesítési feltételeket tá­masszon -jelentette be az év utolsó kormányülését követő szóvivői tájékoztatón Horn Gyula. A miniszterelnök közöl­te: szeretné intézményesíteni a kormány ellenőrzési jogkörét a legfontosabb privatizációs ügyekben, valamint olyan kri­tériumrendszer kidolgozását kéri, melynek alapján egyértel­műen lehet vizsgálni valamely magánosítási akció hasznos­ságát. Szükség esetén a kormány arra is kész, hogy vizsgáló­­bizottságot bízzon meg egy-egy ügylet mérlegelésével. A miniszterelnök szerint szó sincs arról, hogy mindez lelassíta­ná az egyébként gyorsításra szánt privatizációs folyamatot. Ugyanakkor - mint hozzátette - nincs szükség „lóhalálá­ban” hozott döntésekre, kiváltképp a jól működő, az állam­nak nyereséget hozó vállalatok esetében. Szabó Iván: koalíciós zavarok. Az utóbbi napokban a koalíción belül felerősödtek az ellentétek, s ez hovatovább már a kormányzat működőképességét teszi kérdésessé - hangoztatta a Magyar Demokrata Fórum sajtóbeszélgetésén Szabó Iván frakcióvezető. Szerinte - mint mondotta - min­den képzeletet felülmúlt a kormányfő és koalíciós helyettese közötti minapi tévés párviadal, amely nem tett jót az ország külső megítélésének. A kormány nem valósítja meg jogal­kotási tervét - jegyezte meg Szabad György képviselő, aki szerint az Országgyűlés első fél éves munkája annak ellené­re is­„dadogva­ indult”, h hogy az előző időszakból jó néhán­y törvénytervezet maradt az új parlamentre, készen vagy jól előkészítve. Tisztázatlan hatáskör? A koalíciós viták, amelyeket a közvélemény is jól érzékelhet, nem a szakadásra utaló jelek, inkább arra kell gondolnunk, hogy nincs teljesen tisztázva a miniszterelnök pozíciója - nyilatkozta Orbán Viktor, a Fi­desz elnöke. „Én - hangoztatta Orbán - nem láttam az elmúlt fél évben olyan lépést Horn Gyulától, amihez nem lett volna joga. Az már más kérdés, hogy egyetértek-e a lépéseivel. A magam részéről az erős miniszterelnöki pozíció híve va­gyok, igenis legyen joga kezdeményezni olyan lépéseket, mint például egy privatizációs ügy kivizsgálása. Nem isme­rem a koalíción belüli dzsungelharcot, de úgy értelmezem, hogy Horn rendet szeretne a kormány háza táján.” Az SZDSZ álláspontja. Kuncze Gábor koalíciós mi­niszterelnök-helyettes úgy véli, hogy konfliktusa a kor­mányfővel az ellene irányuló személyes kritika ellenére sem személyes jellegű. A Népszabadság értesülése szerint a sza­baddemokrata vezetők visszautasítják a Kuncze elleni kriti­kát, azonosítják magukat a miniszterrel, és nem kívánnak a tárcák újraelosztásáról tárgyalni, mivel erre nem látnak sem­milyen racionális okot. Álláspontjuk szerint Kuncze korrek­tül járt el a 13. havi fizetések ügyében, és a HungarHotels­­döntés bírálatakor is. Végeredmény januárban. Az Országos Választási Bi­zottság várhatóan január folyamán teszi közzé végleges je­lentését az önkormányzati választásokról, amikorra lezárul valamennyi, még folyamatban lévő jogorvoslati kérelem el­bírálása A testület az 1994-es utolsó ülésén nyolc, a kam­pányc­send megsértésére vonatkozó ügyet tárgyalt, s megál­lapít­­ja, hogy ezek az esetek nem voltak olyan súlyúak, amelyek veszélyeztethették volna a választások tisztaságát. Országosan 300 jogorvoslati kérelmet nyújtottak be a pana­szosok, ami a képviselő-, illetve a polgármesterjelöltek egy százalékát érinti. Négypárti koalíció Miskolcon. A miskolci önkormány­zatra háruló súlyos gondok, a felelősség és a megoldásra vá­ró feladatok nagysága arra indította a város új polgármeste­rét és a kampány során őt támogató pártokat, hogy együtt­működési megállapodást kössenek. A Kobold Tamást támo­gató KDNP, MSZP, MDF és Fidesz helyi szervezetei tárgya­lásokat kezdenek közös várospolitikai program kidolgozá­sára, mely kiterjed a város költségvetésére és a városi tulaj­donok hasznosítására is. A négy párt a 48 tagú közgyűlésben 36 taggal alkot koalíciót. Óriási vívmány. Agrárgazdaság-történeti eseményként értékelte a földadó eltörlését Mészáros Gyula, a Magyar Ag­rárkamara igazgatója. Elmondotta: a parlament minapi dön­téséig többéves kitartó munka vezetett. Már több tanulmány bizonyította, mennyire idegen a földadó a piacgazdasági vi­szonyoktól. Bár 1992-től a gazdálkodók levonhatták a társa­sági, illetve a személyi jövedelemadóból a földadót, ennek ellenére ellentmondásos volt, hogy amíg más termelőesz­közöknél csak a segítségükkel létrehozott produktum után fizettek adót a gazdálkodók, addig a földnél ez a különadó egyfajta vagyonadóként fennmaradt. A föld piaci ára és ke­reskedelme napjainkra teljesen értelmetlenné tette a földadó létét. Folytatódhat a tényfeltárás. Megalapozatlan az a felté­telezés, hogy a jelenlegi kabinet nem tartja fontosnak a kor­szak teljes tudományos igényű és értékű feltárását - adja tudtul az Igazságügyi Minisztérium közleménye, amelyet az úgynevezett Kahler-bizottság megszűnésével kapcsolatban adtak ki. Leszögezik: az 1956-os események kutatása a tu­domány feladata, nem pedig a minisztériumé. A Horn-kor­­mány 1994. évi november 16-i határozata december 31-ével hatályon kívül helyezte a bizottság létrehozásáról szóló, szi­gorúan titkos kormányhatározatot. Ez a döntés semmilyen akadályát nem jelenti annak, hogy a kutatók feltárják az el­múlt évtizedek törvénysértéseit. Marad az ügynöktörvény. Az Alkotmánybíróság leg­utóbbi határozata szerint mindenkinek joga van a róla gyűj­tött adatok megismeréséhez. Közérdekű minden olyan adat, amely arra vonatkozik, hogy a jogállamban közhatalmat gyakorló, illetve a politikai életben a közvéleményt feladat­szerűen alakító személy korábban milyen, jogállamisággal ellentétes tevékenységet folytatott vagy milyen szervezet­hez tartozott. Az ügynöktörvény végrehajtását folytatni kell - kommentálta az Alkotmánybíróság döntését Kuncze Gá­bor belügyminiszter. Kitüntették a szajoli mentőket. A Népjóléti Minisztéri­um elismerő oklevelében részesültek a karcagi Kátai Gábor Kórház, az Országos Mentőszolgálat Jász-Nagykun-Szol­­nok Megyei Mentőszervezete, a szolnoki Hetényi Géza Kór­ház, a MÁV Kórház és az ÁNTASZ megyei intézetének dol­gozói. Öten kaptak emlékérmet és húszan részesültek pénz­jutalomban a szajoli vasúti szerencsétlenség során tanúsított, áldozatos helytállásukért. (Gazdaság ) Energiaár-ellentételezés. Múlt heti számunkban már közöltük, hogy a kormány hatmilliárd forintnyi támogatást nyújt mintegy másfél millió rászorulónak az energiaár­emelés terheinek elviselésére. E támogatásra jogosultak azok a 60 éven felüli nyugdíjasok, illetve azok az I. és II. rokkantsági csoportba tartozó nyugdíjasok, valamint rok­kantsági járadékban részesülő személyek, akiknek az ellátá­sa nem haladja meg a 12 000 Ft-ot; a három vagy több gyer­mek után családi pótlékban részesülő, valamint az egyedül­álló szülők; a munkanélküli-járadékban részesülő szemé­lyek, ha a járadék összege nem haladja meg a 10 000 Ft-ot, továbbá a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülő személyek. A támogatás összege havi 600 Ft, ame­lyet márciusban, áprilisban, májusban, júniusban, novem­berben és decemberben folyósítanak, mégpedig hivatalból, s azt az alapellátással - nyugdíjjal, családi pótlékkal, munka­nélküli-ellátással - egy időben kapják meg az érintettek. Az ártámogatásra nem jogosult, de az energiaár-emelés miatt nehéz helyzetbe kerülő családok részére a települési önkor­mányzatok lakásfenntartási támogatást állapíthatnak meg helyi ren­deleteikben. A központi költségvetés 500 mil­lió forintot ad e célra. Középtávú stratégia­­ az EU támogatásával. Az Euró­pai Unió első lépcsőben 120 ezer ECU-s támogatást nyújt a magyar kormánynak ahhoz, hogy megkezdje a Magyaror­szág egy új Európában elnevezésű középtávú stratégiájának kidolgozását. Miniszterelnökünk szerint az Európai Unió hazánk iránti elkötelezettségét mutatja az a tény, hogy konk­rét pénzügyi támogatást nyújt a modernizációs program ki­dolgozásához. Az összeget egyébként szakértők közremű­ködésére és tanulmányok elkészítésére fordítják. Többe kerül a közlekedés is. Január elsejétől - a már ismert áremelkedések mellett - drágult a vasúti és az autóbusz-közlekedés, valamint több postai szolgáltatás is. A belföldi vasúti személyszállítás és a menetrend szerinti távolsági autóbusz-közlekedés tarifái átlagosan húsz százalékkal emelkedtek. A belföldi postai szolgáltatások díjai átlagosan 15 százalékkal növekedtek, míg a belföldi táviratokért immár 20 százalékkal kell többet fizetnünk. A közcélú távbeszélő-szolgáltatásoknál az egyéni havi előfizetési díjak 18-20 százalékkal, a közületi előfizetési díjak 7-8 százalékkal drágultak. A helyi beszélgetésekért tíz százalékkal kell többet fizetnünk, a nemzetközi hívások ára - átlagosan - négy százalékkal növekedett. Változatlan maradt ugyanakkor a belföldi távolsági beszélgetések tarifája. Új nyugdíjszámítás. A parlament döntött a nyugdíjak számítási módjának megváltoztatásáról, így az 1995-ben nyugdíjba vonulók havonta átlagosan mintegy 500 forinttal több nyugdíjra számíthatnak. Ezentúl a nettó átlagkereset száz százalékát 20 ezer forintig beszámítják (1994-ben ez az alap 16 ezer forint volt). További változás: 20-22 ezer forint között 90 százalék, 22-30 ezer forint között 80 százalék a beszámítás. Innen 10 ezer forintonként tíz százalékkal csök­ken, a 80 ezer forint feletti összegnek pedig a 10 százalékát veszik számításba. A változás 80-90 ezer embert érint, és évente félmilliárd forintba kerül az államnak. Bezárják az uránbányát. A kormány döntése alapján 1997-ben bezárják a mecseki uránbányát, melynek 1994. évi vesztesége félmilliárd forint körüli. A döntés fő oka, hogy a hazai kitermelés tartósan drágább, mint az import, ráadásul hazánk nagy kibányászott uránkészlettel rendelke­zik. A mecseki vállalat vezetői szerint nincs arra remény, hogy a mélyművelésű bányák önköltségét olyan szintre csökkentsék, hogy a kitermelés gazdaságos legyen. A pécsi uránbányában jelenleg 1750-en dolgoznak, de a lét­számcsökkentés az év folyamán 350 ember sorsát érin­ti. Drágább a kötelező. Január elsejétől átlagosan 9,6 szá­zalékkal emelkedtek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosí­tási díjak. Az 1500 köbcentiméternél kisebb motorú sze­mélykocsiknál a díj változatlan, az 1500 köbcentiméternél nagyobb motorú autókra 20 százalékos emelés vonatkozik. A 350 köbcentiméter alatti motorkerékpárok tulajdonosai 20 százalékkal, a segédmotoros kerékpárok birtokosai pedig 24 százalékkal kevesebb díjat fizetnek, a nagyobb motorok­nál viszont 10 százalékkal emelkedett a kötelező biztosítás. Lényegesen magasabb a díjnövekedés a buszoknál, a teher­gépkocsiknál és a vontatóknál. Nőtt az útalap-hozzájárulás. Az Országgyűlés döntése alapján 6 Ft-ról 9,50 Ft-ra nőtt az üzemanyagok literenkénti árába foglalt útalap-hozzájárulás. Ez az intézkedés évente kilencmilliárd forint többletbevételt jelent, így az útalap 1995-ben nem kap költségvetési támogatást. Az üzem­anyagok ára azonban e változás hatására nyilvánvalóan emelkedik. Nagyobb importvámok. Az Országgyűlés döntése alap­ján január elsejétől jelentősen módosultak a vámjogszabá­lyok. Az élelmiszer-ipari termékekre vonatkozó importen­gedélyezési rendszer és a mennyiségi korlátozás megszünte­tésével lehetőség nyílt a vámok emelésére, így a mezőgaz­dasági termékek átlagos behozatali vámja 20-ról 45 száza­lékra nőtt. A hazai termelés szempontjából fontos ter­mékek importvámjai az átlagosnál jóval magasabbak, például a húsé 61-112, a tejtermékeké 80, a gabonáé pedig 50 százalékos. Jelentősen, 28 százalékkal csök­kentek az ipari termékek és a halhúsok behozatali vámjai. Személygépkocsiból a tavalyihoz hasonlóan 130 ezret importálhatnak a kereskedők, de négyéves­nél idősebb autót nem lehet behozni. Módosított szövetkezeti törvény. A parlament döntött a szövetkezeti törvény módosításához benyúj­tott javaslatokról. A változás szerint a szövetkezeti alapszabályban lehetőség nyílik arra, hogy a megismé­telt közgyűlést is az eredeti közgyűlés napjára tűzzék ki. A javaslat pontosan megjelöli azt is, hogy a szövet­kezet mikor térhet el az egy tag - egy szavazat elvétől, és rendelkezik arról, miként és kik kezdeményezhetik a szövetkezetek szétválását. Megváltozott borforgalmazás. A borforgalmazás több szabálya változott január 1 -jétől. A három liternél kisebb ki­szerelésű bort immár csak a palackos borokra érvényes sza­bályok szerint lehet értékesíteni. Ez azt jelenti, hogy a cso­magolásnak ki kell elégítenie az úgynevezett palackállósági vizsgálat előírásait, s a címkén fel kell tüntetni az évjáratot, az alkoholtartalmat, valamint a töltési adatokat is. A három liternél nagyobb edényben forgalmazott bor hordósnak te­kinthető, de a csomagolást dézsmamentessé kell tenni, vagyis zsineggel, illetve más eszközzel kell lezárni. Ugyan­így a kannára címkét kell ragasztani, amelyen szerepelnie kell a bor nevének, a cukortartalomnak megfelelő típusjel­zésnek, az Országos Borminősítő Intézet (OBI) minősítési számának, valamint a töltési dátumnak. A borozók csak OBI-engedéllyel rendelkező bort vásárolhatnak, az engedélyt a termelő köteles beszerezni­ a kocsijából, egyikük betörte a Mercedes jobb oldali ablak­üvegét, majd egyetlen lövéssel végzett a kocsit vezető 22 éves Vincze Tamással, aki a helyszínen életét vesztette. A meggyilkolt fiú a gyanú szerint kábítószer-kereskedelem­mel is foglalkozott. Az előzetes szakértői vélemények sze­rint egy kilenc milliméteres fegyver végezhetett vele. Ilyen nagykaliberű fegyver oltotta ki annak a fiatalembernek az életét is, akit másnap reggel találtak meg a Budapest Kong­resszusi Központ melletti parkban. Csikós Péter 19 éves bu­dapesti lakost hajnali egy óra körül lőtték tarkón. A Buda­pesti Rendőr-főkapitányság gyilkossági csoportja kézre kerítette és őrizetbe vette Tóth Szabolcs Ferenc 21 éves bu­dapesti lakost, aki alaposan gyanúsítható mindkét gyilkos­ság elkövetésével. Autóbalesetben haltak meg. Kőtörő Miklós, a Bács- Kiskun megyei közgyűlés elnöke, a Megyei Önkormányza­tok Országos Szövetségének elnöke 59 éves korában autó­baleset következtében életét vesztette. A Monor határában történt közúti baleset során meghalt Kőtörő Miklós utasa, Borsosné Bodor Ágnes, a Bács-Kiskun Megyei Önkor­mányzati Hivatal 38 esztendős főmunkatársa is. Kerékpárost gázolt. Levelek település külterületén dr. A-né B. Judit 38 éves nyíregyházi lakos figyelmetlenül ve­zette autóját, és halálra gázolta a vele azonos irányban ke­rékpárját toló 67 éves T. András leveleki lakost. Végzetes karambol. Kecskemét egyik útkereszteződé­sében Gy. János 46 éves helyi lakos - az elsőbbségi szabályt megsértve - autójával összeütközött D. Sándor 40 éves, szintén kecskeméti lakos személygépkocsijával. A balesetet okozó jármű vezetője, valamint utasa, a 35 éves Sz. István a helyszínen meghalt. A másik kocsiban a 13 éves D. Norbert életét vesztette, az autó vezetője pedig súlyosan megsérült. Utoljára telefonált. Budapesten, a Kerepesi úton egy nagy sebességgel érkező Mercedes vezetője - miközben rá­diótelefonján társalgón - későn vette észre az előtte lassító autót. Hirtelen mozdulattal jobbra kapta a kormányt, így kocsija felrohant a járdára, és az ottani oszlopnak ütközött. A férfit tűzoltók szabadították ki. A szerencsétlenül járt ember a kórházban belehalt sérüléseibe. Újabb szajoli áldozat. Harmincegyre emelkedett a szajoli vasúti katasztrófa halálos áldozatainak száma. A 18 éves Visnyei Magdolna az emlékezetes szerencsétlenség so­rán súlyos agysérülést szenvedett. A fiatal lányt a szolnoki Hetényi Géza Kórház intenzív osztályán ápolták, de a gondos orvosi kezelés ellenére sem sikerült megmenteni az életét. Megölte anyját. A Fejér megyei Verebén a rendőrség őrizetbe vette H. Lajos 34 éves férfit, aki a lakásában meg­fojtotta 63 éves édesanyját, H. Istvánnét, majd egy késsel az altestétől a nyakáig felhasította a testét. Hátba szúrta fiát. D. Andrea 41 éves budapesti lakos Kőris utcai lakásán egy 18 centiméteres pengéjű késsel többször szívtájékon és hátba szúrta fiát, a 18 éves D. Györ­gyöt, aki a helyszínen életét vesztette. Tűzben, füstben lelték halálukat. A Békés megyei Vésztőn, a Kossuth utcában egy volt uradalmi épület egyik szoba-konyhás lakásában ágyban dohányzott az 52 éves Kis Mihály. Elaludt, és a cigaretta parazsától keletkezett tűzben lelte halálát. Érden egy családi ház szobájában a 89 éves Far­kas Gyuláné feltehetően égő gyufával keresett valamit. A gyufa lángjától kigyulladt az ágynemű, és a szoba berende­zése is elégett. Az idős asszony füstmérgezésben elhunyt. Kifosztották a plébániát. Nem tisztelte karácsony ünne­pét az a rabló, aki a köröshegyi római katolikus plébániára tört be december 25-ére virradóra. A siófoki rendőrség egyelőre még nyomoz az elkövető vagy az elkövetők után. A plébánia irodájából elvittek egy lemezkazettát, amelyben 30 ezer forintot tartottak, továbbá 3 millió 384 ezer forint értékű takarékleveleket, 580 ezer forint értékű államköt­vényt és 1 millió 100 ezer forintot tartalmazó takarékbetét­könyvet, így összesen több mint 5 millió forint értéket tulajdonítottak el a köröshegyi plébániáról. ) (idézetek )­ ­• „Az alapkérdés az: képes lesz-e a civilizáció a gazda­sági, a technológiai és a tudományos haladást összekapcsol­ni egy olyan értékvilággal, egy olyan globális vízióval, amely az embereket, az emberfajt tekinti családnak, és így képes lesz a vívmányokat az emberiség javára használni. Csak ez a szolidaritás, ez a szeretet tud szembeszállni a sze­génység, az éhezés, a betegségek kihívásaival; csak ez ered­ményezhet igazi leszerelést és békét. Mindez Európa nemze­teire is nagy terheket ró. Lesz-e mindehhez elegendő erőnk, hitünk, állhatatosságunk? Ez a jövő kérdése! Az biztos, hogy akarat nélkül nincs erő. Én hiszem, hogy lehetséges egy jobb, emberségesebb, szeretetteli élet jegyében élni.” (Németh Miklós volt miniszterelnök, Magyar Nemzet)­­ „Négy évtizeden keresztül a keresztény ismeret és üze­net nem juthatott el a társadalomhoz, az emberek rólunk csak a marxista ideológia által megfogalmazott tételeket is­merhették meg. A félreinformált emberek alkotják a mai tár­sadalom hatvan százalékát! Nem értik a mi nyelvünket, s mi sem mindig értjük az ő megközelítéseiket. A párbeszédről és a kapcsolatrendszer akadályai elhárításáról nem mondunk le. A jelenlegi fejlett fogyasztói társadalmakban is sodró ere­jűek a kommunikációs zavarok az egyház és a társadalom egyes rétegei között, hiszen a minden jogos vagy jogtalan igényt kielégítő szolgalelkűség megrontotta az objektív gondolkodás rendjét. Az új nemzedékek talán már könnyebb helyzetben lesznek.” (Seregély István érsek, a ka­tolikus püspöki kar elnöke, Magyar Hírlap)­­ „Nem értek egyet a mostani középszintű közigazgatási koncepcióval, amely a megyék súlyát erőteljesen növeli a települések rovására. Ez a szakmai véleményem, aminek el­lenkezőjéről nem tudtak meggyőzni. A települési önállósá­got kell erősíteni, nem pedig­­rájuk ültetni’ egy gyámkodó, netán pénzosztó megyét, amely megmondja, ki mit tehet. Ezért én nem tudnék kiállni. Sőt azért dolgoznék, hogy ezt újra lebontsam.” (Wekler Ferenc országgyűlési képviselő, Mai Nap) : „így vagy úgy, de az egész­­nagy generáció r észhez tért. Nagyon pontosan tudta, hogy nem ért el semmit. Hogy a hosszú hajat, a csőnadrágot meg a hegyes orrú cipőt sikerült kivívni. Lelkünk mélyén ezt a kudarcot hordjuk azóta. Per­sze voltak megoldási kísérletek. Volt, aki disszidált; volt, aki a halálba kergette magát; volt, aki avantgárd lett; volt, aki inni kezdett. A nagy szellemi leszorítottság végül robbanást szült: terjedni kezdett a buddhizmus és más szellemi áram­lat’­tok. A Kádár-korszak megpróbált valamit rákényszeríteni a fiatalságra, amit persze az nem engedett. Az ilyen igát nem tűri. A mostani szelíd elnyomást, hogy 'megkapod az autód, fiam, aztán mehetsz’, ezt nagyon jól tűri. Akkor fog csak másképpen gondolkodni, ha a javak eltünedeznek, ha nem lesz, aki az autót megvegye neki.” (Cseh Tamás előadóművész, Új Demokrata) (Balesetek, bűnügyek) Kettős gyilkosság. Budapesten, a Hegyalja úton kará­csony másnapján gyilkosság történt. Három autó hajtott nagy sebességgel az Erzsébet híd felől a gyorsforgalmi útra. A belső sávban egy fekete Mercedes száguldott. Egy Volks­wagen Corrado típusú személygépkocsi eléje vágódott, ol­dalról pedig egy Passat zárta el az utat. A két üldöző kiugrott ­Egyebek Társadalombiztosítási igazolvány. A kormány új rendeletet hozott a társadalombiztosítási igazolványról. Az Alkotmánybíróság 1994. májusi határozata alkotmányelle­nesnek minősítette a személyi szám használatát a tb-kártyán, és 1994. december 31 -i hatállyal megsemmisítette a társada­lombiztosítás egészségügyi szolgáltatásának igénybevételé­re jogosító igazolványról szóló 1992-es kormányrendeletet. Miután az Alkotmánybíróság az indoklásban kimondta, hogy a használatban lévő kártyák a személyi szám törlését követően nem minősülnek alkotmányellenesnek, nem cél­szerű teljes körű kártyacseréről rendelkezni, amelynek költségkihatása - a postaköltséget is figyelembe véve - 2 milliárd forint lenne. Az új kormányrendelet értelmében minden személy részére, aki 1995. január 1 -jét követően vá­lik ellátásra jogosulttá. 9 számjegyű társadalombiztosítási azonosító jelet tartalmazó igazolványt állítanak ki. Ilyen iga­zolványt kap az is, aki nem járul hozzá ahhoz, hogy szemé­lyi száma fel legyen tüntetve a tb-kártyája. Sebességkorlátozás. Már a nyáron i­ fd­díthatnak az autó­sok a 30 kilométeres sebességkorlátozás bevezetésére a fő­város 50-60 lakóövezetében és a vidéki nagyvárosokban. A Nyugat-Európában már évek óta elterjedt Tempó 30-at a magyar KRESZ ugyan még nem ismeri, ám az Országos Rendőr-főkapitányság kezdeményezi: szülessen kormány­­rendelet róla, majd országszerte jelenjenek meg az új jelző­táblák. Bár a forgalomszabályozás most is önkormányzati feladat, a javaslat értelmében erősebb jogosítványai lesznek a helyhatóságoknak. A 30 kilométeres tempóra lelassított gépjárműforgalmat azonban csak a szigorúan vett lakóöve­zeteken belül vezetnék be, azaz szinte az összes lakótelepen és egyes kertvárosi területeken, ahol az egyébként megenge­dett 50-es tempó is túlságosan balesetveszélyes. SZABAD FÖLD 7 Az oldalt összeállították (a hírügynökségek je­lentései és a napi sajtó hírei alapján): Merly Krisztina, Pethes József, Sulyán Pál, Újlaki Ág­nes.

Next