Szabad Föld, 2001. január-június (57. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-05 / 1. szám
Szabad fnfo ___ HAZAI ÉLET Délceg termetű, szilaj vérű, címeres tulok A honfoglalással szinte egyidős szarvasmarhánk sorsa rá a bizonyíték: soha nem lehet tudni, mikor válik újra értékessé egy-egy feledésbe merülő fajta. A magyar szürke előtt új távlatokat nyithat egyedi húsminősége, a rettegett kergemarhakórtól való mentessége. A belőle készített termékek piaci sikere azonban egyelőre odébb van, fajtája. Inkább kevés, de tehetős fogyasztónak készíthető belőle különleges, hungarikum jellegű élelmiszer. Ha kedvezőek lesznek hazánkban az egyhasznú húsmarhatartás közgazdasági feltételei, akkor - kiváló borjúnevelő képessége és húsminősége miatt - prosperálhat a magyar szürke is. A piacteremtéshez azonban kevés az egyesület saját ereje - fogalmazott a neves állattenyésztő-szakember. Érdeklődő hazai és nemzetközi cégek mutatkoznak ugyan a láthatáron, az eredmények azonban egyelőre szerények. A Pick Szeged Rt. által magyar szürke marha és mangalica sertés húsából gyártott hortobágyi bioszalámi lehet erre példa: 1999-ben az év bioterméke címet, a 2000. évi Foodapest élelmiszer-ipari kiállításon pedig az újdonságdíjat nyerte el. - A hortobágyi bioszalámi egyelőre inkább cégünk hírnevének kedvez, üzleti-gazdasági jelentősége azonban még csekély - fogalmazott érdeklődésemre Kövér Béla, a világhírű szegedi szalámigyár illetékese. - Az igényes, fizetőképes és egészségükre nagyon kényes nyugati és hazai vevőknek legalább a fele ugyanis vegetáriánus. A hússal élők is meglehetősen ódzkodnak a bioszalámi negyvenszázalékos zsírtartalmától. Mindezek ellenére folyamatosan gyártjuk. Míg bioszalámiból évente egy-két tonnát készítünk, addig téliszalámiból és más szárazáruinkból tízezer tonnányit forgalmazunk. Az utóbbi évtizedben s különösen az elmúlt hónapokban valóságos kergemarhakór-válság söpört végig Európa néhány fejlett nyugati államában. A hazai állományban nem fordult elő a szarvasmarhák szivacsos agyvelőgyulladása, a magyar szürke fajtát pedig a kórtól tökéletesen mentesnek tartják a szakértők. A piaci esélyeket ez a tény önmagában véve növeli ugyan, ám korlátozott létszámából (a magyarországi négyszázezres tehénállománynak elenyésző része) és más visszahúzó tényezőkből adódóan várni kell még a sikerre. SZABAD FÖLD-ILLUSZTRÁCIÓ Az egyesület ügyvezetője, Gera István szerint az országban jegyzett nyolcvanhárom tenyészet harmadában hobbiból, elsősorban méltóságteljes megjelenése, szemet gyönyörködtető látványa miatt tartják a magyar szürkét. A többségnek viszont gazdasági érdeke is fűződik tenyésztéséhez. Annál is inkább, mivel a gulyák jórészt műtrágyától és vegyszertől érintetlen, természetvédelmi legelőket hasznosítanak. Az üszőkért valósággal versengenek a vevők. Az idén például egy hat hónapos választási borjú százharmincötezer forintos áron cserélt gazdát. A bikaborjakat viszont nem érdemes fölnevelni: más fajtákhoz képest később érnek az izomépítés csúcsára. A szakemberek véleménye szerint a magyar szürkét különösen sújtja a vágómarhák értékelésében Európa-szerte honos mennyiségi szemlélet. Hiszen más a különleges minőség és más a puszta súly, a divatos fajták telt húsformái is megtévesztik olykor a szemet. Elönleges látvány övezi egy főváros környéki, német csomagolóanyaggyár hatalmas csarnokát: magyar szürke gulya legelészik a korszerű üzem körüli húszhektárnyi gyepen. Akár korunk jelképe is lehetne a látvány. Mintha a karámba zárt ősi magyar marhák iránti nosztalgiával ellensúlyoznák az épületben folyó gépies és szigorúan minőségbiztosított termelést. Fénykorában tízezrével hajtották az alföldi pusztákról Nyugat-Európába a világmárkának számító - korabeli jellemzését idézve - „délceg termetű, szilaj vérű, edzett természetű, címeres tulkokat”. A második világháború utáni mélypontot követően, a hatvanas években néhány szakember áldozatvállalására, némi anyagi támogatásra és az állami gazdaságoknak adott utasításra volt szükség a kihalás küszöbére jutott fajta megmentéséhez. A géntartaléknak számító állomány gazdái utóbb megalapították a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületét, amelynek Bodó Imre professzor az elnöke. - A magyar szürke törvényesen védett, és az utóbbi évtizedben örvendetesen szaporodó fajtánk. A háború utáni ötvenezres állományból a mélypont idején mindössze pár száz tehén volt az országban, számuk jelenleg meghaladja a négyezret. A nemzetközi szakirodalom szerint ezer jószág elegendő a rokontenyésztés elkerüléséhez, egy-egy fajta biztonságos fenntartásához. A mi magyar szürkénk tehát már több egyszerű géntartaléknál, de korántsem lehet a tömegtermelés T. DÖGEI IMRE A magyar szürke szarvasmarha populáció alakulása Magyarországon (1957-2000. december) Forrás: ÚTIK:r Szikke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete db 1957 500 1958 450 1959 ralisadat 1950 ni rés adat 1961 wie» adat 1952 funes «kiat 1953 nincs *d*> 1954 «ne« adat 1935 one* adat 1936 12 1937 12 1939 12 1939 13 1970 19 1975 20 1930 25 1932 30 1934 35 1936 40 1988 50 1990 55 1992 «0 1893 70 1994 75 1995 79 1996 83 1997 98 19«) 114 1999 131 2000.dec. 167 4100 2100 2700 100o\^4'0_41Q 390 420.500 550 1600 2X0 3268 3000 <08! 1358*091960 Í6S1952 im 1954 196666# 1966 %8> 1970 ÜSS >980 tó» 1964 19e8«j» 1992ÜÉB 199« Ifóg 1996 2000 dcc A baj véget vethet az európai marhaháborúnak NÁNÁSI TAMÁS Egy közkeletű mondás úgy tartja: aki a történelmet és a véres hurkát szereti, jobb, ha nem néz utána, e kettőt hogyan készítik. E bölcselkedés a közelmúltig ráillett a brit marhahúsra is. A kergemarhakór négy esztendeje kirobbant botránya után azonban már betekinthetünk a színfalak mögé. Napvilágra kerültek azok a takarmányozási és vágóhídi eljárások, melyek a haszonelvűség jegyében születtek, és nagy valószínűséggel emberek betegségét, halálát okozták. A kergemarhakór, melyet, úgy tűnt, végre sikerült visszaszorítani, nemrég új helyeken ütötte fel a fejét. Az Európai Unió rendkívül szigorú intézkedéseket tervez, melyek komoly gazdasági kérdéseket is felvetnek. A kergemarhakór története tizennégy évvel ezelőttre nyúlik vissza. Hivatalosan 1986-ban azonosították először a szakemberek Nagy-Britanniában ezt a betegséget. Egyes kutatók szerint korábban már két nagy fertőzési hullámon is átesett a szigetország. A szinte mindennek ellenálló fehérjemolekula prion elszaporodik a szarvasmarhák agyvelejében, és ott szivacsos üregeket hoz létre. Végül elpusztítja a jószágot. A betegség oka a takarmányozásban keresendő. A világ egyes részein régóta gyakorlat, hogy más állatok elhullott tetemeiből kinyert fehérjeadalékkal etetik a szarvasmarhákat, így vált e természetük szerint növényevő haszonállatok táplálékává a surlókórral fertőzött birka is, melyből a kergemarhakór előidézője származik. 1988-ban a fehérjetartalmú tápanyagokat betiltották Angliában. Későn, mert a járvány elindult pusztító útjára. Csúcspontját 1992-ben érte el, ekkor közel harminchatezer fertőzést jelentettek be. Eddig összesen 179 ezer esetre derült fény. Az igazi botrány 1996 márciusában robbant ki, amikor a brit egészségügyi miniszter a parlament nyilvánossága előtt bejelentette: elképzelhető, hogy összefüggés van a kergemarhakór és az emberi szivacsos agylágyulás, a Creutzfeldt-Jakob-kór újfajta előfordulása között. Az egyébként időskorban pusztító, igen ritka betegség akkoriban jelentkezett először járványos formában, fiatalokon. Egyes számítások szerint 1995-ig hétszázezer beteg jószág került kereskedelmi forgalomba, s az igen hosszú lappangási idő miatt nem tudni, hány emberen jelentkezhet még a betegség ezután. Öt nappal a drámai bejelentés után az Európai Unió máris megtiltotta a brit marhahústermékek behozatalát. Megkezdődött a nem titkoltan gazdasági érdekek által is mozgatott kereskedelmi háború. Angliában eközben mindent elkövettek a fertőzés megfékezéséért. Mintegy hárommillió állat kényszervágása vált elkerülhetetlenné, további szigorító intézkedéseket vezettek be. A válság négy-hat milliárd fontnyi (azaz legalább 1500 milliárd forint értékű) veszteséget okozott a brit adófizetőknek. Munkahelyek ezrei kerültek veszélybe. Az uniós blokád végül 1998 novemberében ért véget. Németország és Franciaország azonban egy ideig ezután sem volt hajlandó feloldani a korlátozást. Az utóbbi államot Brüsszel ezért az EU luxemburgi bíróságán is beperelte. A világ talán már el is felejtette volna a kergemarhakórt, ha 2000 októberében nem tör ki újabb krízis, megtépázva a mentességére ez idáig oly büszke Franciaország és Németország tekintélyét. Előbb három francia áruházlánc jelentette be: üzleteikben fertőzött, egy hazai gazdától származó húst árusítottak. A készleteket azonnal felszámolták. Azóta száznál több esetet derítettek fel, és egy ember haláláról is hírt adtak. November végén Németország került sorra, de előbb Spanyolország is felkerült a korban érintett államok egyre népesebb listájára. Az unió tagországaiban - a briteket nem számítva - eddig ezerháromszáz esetet írtak le, ami elenyésző része a szarvasmarha-állománynak. Mégis, az Európai Unió vezetői rendkívül komolynak ítélik a helyzetet. A kereskedelmi háborúnak véget vethet, hogy a baj most már mindenkit egyformán érint. Az eddig meghozott döntések szerint 2001 márciusától az EU mindegyik vágóhídján kötelező lesz a levágott szarvasmarhák húsának tesztje. Azt vizsgálják majd, hogy a leölt állat megkapta-e a betegséget. A takarmányba csak emberi fogyasztásra is alkalmas fehérjeszármazék kerülhet. Egyre több tagállam tartaná helyénvaló megoldásnak azt, ha a húslisztek használatát teljes mértékben bejutanák az állattenyésztésben. Jelenleg ezen az úton jár már Belgium, Ausztria, és nemrégiben Németország is tilalmat jelentett be. Jórészt olajos magvakkal pótolhatnák a fehérjéket. Az ehhez szükséges beruházások viszont rengeteg pénzbe kerülnek. Ráadásul az EU korábban a nemzetközi kereskedelmi egyezmények keretében megállapodott az USA-val abban, hogy nem növeli olajosmag-termelését. Elkerülhetetlenné válna tehát az Újvilágból származó növényi takarmányok uniós importja, ami újabb, a kergemarhakórhoz hasonló dilemmát vet fel. Az USA áruinak jó része ugyanis a genetikailag manipulált termékek körébe tartozik, aminek az emberi egészségre gyakorolt hatásán szintén vitatkoznak a szakemberek. 2001. JANUÁR 5. 3 Nadrágszíjmeghúzás Zebegényben Szigorú takarékossági intézkedésekre kényszerül Zebegény önkormányzata. A település működési költségeit jelenleg csak hitelből képes fedezni. Az alapvető kiadásokhoz a 2000. évben száztíz-százhúsz millió forintra lett volna szükség, ám ennél tízmilió forinttal kevesebb állt a község rendelkezésére. A falu vezetősége pályázott az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került településeket segítő állami alapnál. Kérelmüket azonban a túl magasnak ítélt működési kiadások miatt elutasították. Zebegény a megtakarítások érdekében egy intézménybe vonta össze az iskolát, a napközis konyhát, a könyvtárat és az ifjúsági házat. A hiány pótlására tizenkétmillió forint bankhitelt vett fel az önkormányzat. Honismereti bibliotéka Országos honismereti könyvtárat nyitottak a váci bibliotékában. Az ezerhétszáz kötetes gyűjtemény főként települési monográfiákat, helytörténeti kiadványokat tartalmaz. Mándli Gyula, a váci könyvtár igazgatója, a Helyismereti Könyvtárosok Szövetségének elnöke az általa vezetett intézményben előbb a város, majd a történelmi Hont vármegye dokumentumainak adott helyet. Most a Honismereti Szövetség könyvtárát avatták fel. A helyismereti kiadványok mellett szívesen várnak családi gyűjteményeket, dokumentumokat is. A tervek szerint hamarosan CD-n adják ki a könyvtár számítógépes katalógusát. Visszavont fizetőparkolás Megszüntette a bevezetése óta sokat vitatott városi fizetőparkolási rendszert Komárom önkormányzata. A különféle kedvezmények ellenére nem sikerült elfogadtatni a lakossággal az új szabályozást. A mindenki számára könnyen, rövid idő alatt megoldható jegyvásárlás feltételeit nem tudták megteremteni, a tervezett bevétel elmaradt. A város képviselőtestülete a fizető parkolás bevezetéséről szóló korábbi rendeleteit év végével visszavonta, s felbontották az üzemeltető Saxum Kft.-vel korábban kötött szerződést. Mérik a távfűtés hőjét A hőmennyiségmérés várható kötelezővé tétele előtt már a mostani télen valamennyi kaposvári távfűtéses házban műszer méri a hőszolgáltatást, így átalánydíj helyett csak az elfogyasztott energia ellenértékét fizetik a lakók. A hőmennyiségmérők felszereltetését az önkormányzat több mint harmincmillió forinttal támogatta, így a polgároknak csak a mérőeszköz-beszerelési költségek felét kellett kifizetniük. Háromszázhúsz lépcsőház húszezer lakója, azaz körülbelül hatezer család élt ezzel a lehetőséggel. Új autókkal Somogyban Kétezerötszáz új autót helyeztek forgalomba 2000-ben Somogyban. A legtöbben kisméretű, takarékos gépkocsit vásároltak, az úgynevezett alsó-közép kategóriás járműveknél nagyobb, drágább autót alig értékesítettek ebben a megyében a kereskedők. A megye személygépkocsi-állományának összetételén alig javítottak az új vásárlások, a somogyi autópark így is elöregedett, átlagéletkora tizenegy év, sok még a régi keleti jármű az utakon. Horvát bevásárlók Naponta több mint nyolcezer horvát állampolgár lépte át a határt Barcsnál a karácsony előtti napokban, sokan a szilveszteri bevásárlásra is átutaztak Horvátországból a délsomogyi kisvárosba. A csúcsforgalom nagy terhet rótt mind a határátkelőn szolgálatot teljesítőkre, mind a kereskedőkre, az utóbbiak ezt csöppet sem vették zokon. A bevásárlóturizmus haszna még így is kisebb évről évre. A horvátok régebben az igényesebb vevők közé tartoztak, az idén azonban már a kínai árukat forgalmazó üzletekben sem voltak ritka vendégek.