Szabad Föld, 2001. július-december (57. évfolyam, 27-52. szám)
2001-07-06 / 27. szám
4 2001. JÚLIUS 6. A Carmina Burana Aggteleken Az aggteleki Baradla-barlang hangversenytermében hangzott fel a napokban Carl Orff Carmina Burana című zeneműve. A különleges élményt a Miskolci Szimfonikus Zenekar, a debreceni Kodály kórus és a miskolci Fazekas Általános és Zeneiskola gyermekkórusa szolgáltatta. Szólisták voltak: Óhegyi Filaretti, Albert Tamás és Káldy Kiss András, vezényelt Szabó Sipos Máté. Erős falvak Berekfürdőn A Magyarország legerősebb faluja verseny területi döntőjén a házigazda berekfürdői csapat első lett az ezer és kétezer közötti lakossal bíró települések vetélkedőjében. A kétezer és ötezer közötti lakost számláló községek csapatainak versenyében Szegvár diadalmaskodott. A tizennégy fős csapatok Berekfürdő központjában huszonegy feladatot teljesítettek a nagyszámú közönség biztatása mellett. A jól sikerült versenyt színes műsor, utcabál és tűzijáték zárta. Munkások életveszélyben A munkavédelmi előírásokkal nem törődve, életveszélyes helyzetben dolgoztak azok az emberek, akiket az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség szakemberei ellenőriztek a Mal Rt. százhalombattai olajfinomítójának területén. A kokszolóüzemben folyó, külső cégek által végzett építkezésen a munkások egy része nem viselt semmiféle védőfelszerelést. Az ellenőrök tizenhat embert tiltottak el a munkától, tizenöt esetben pedig helyszíni vagy munkavédelmi bírságot szabtak ki. Történelmi fantáziajáték A közelmúltban tartotta millenniumi ünnepségét a gyáli Ady Endre Általános Iskola. Gyimesi István országgyűlési képviselő, a város polgármestere felavatta Orosz László festőművész Védett sziget című alkotását. Ezt követően a közösségi házban az iskola diákjai előadták az egyik pedagógus, Gál László történelmi fantáziáját. A színvonalas produkció zenével, a szereplők táncával mutatta be kétezer év történetének fontosabb állomásait. Szentgyörgyön a szentgyörgyiek A mezőszentgyörgyiek kezdeményezésére évente találkoznak a Szentgyörgy nevű települések. Az idén Zalaszentgyörgy volt a randevú színhelye, ahol a tizennyolc meghívottból tíz falu képviselői voltak jelen és cserélték ki falufejlesztési tapasztalataikat. Határon túli vendégek is érkeztek az erdélyi Marosszentgyörgyről, amellyel testvérkapcsolatot létesítettek a zalaszentgyörgyiek. A találkozón döntés született, miszerint jövőre Balatonszentgyörgyön gyűlnek össze. Bővül a szentendrei skanzen A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum területén az elkövetkezendő öt évben két új tájegységet készülnek felépíteni: a dél-dunántúli házegyüttest és a felvidéki mezővárost. Mindkét vidék összetett társadalmat, számos feltáratlan jelenséget mutatott a huszadik században, s ezek felkutatása előrelépést hoz majd a korszak megismerésében. A munkában a skanzen szakemberei mellett a pécsi és a debreceni egyetem kutatói is részt vesznek. Megszépült a fóti templom Tizenöt éves, kitartó munka után visszakapta régi fényét a fóti katolikus templom. A magyar romantika egyik legjelentősebb alkotásának számító, Ybl Miklós tervezte, négytornyú műemlék felújításához 1986- ban kezdett hozzá Sebők Sándor plébános. Az atya több mint százmillió forintot gyűjtött össze, melynek fele a város önkormányzatától, az ott élő emberektől és vállalkozóktól származik. A templom rendbetételével a munka nem ért véget. Az egykori zárdaépület következik, amely múzeumnak adna otthont. A VIDÉK HÍREI Szabad föld HAZAI ÉLET Jövőre lesz hatályos a státustörvény PATAKY ISTVÁN Majdnem teljes parlamenti konszenzus Budapesten, heves bírálatok Bukarestből. Határokon átívelő nemzeti újraegyesítés - így fogalmazta meg a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény célját egy külügyi bizottsági meghallgatáson Németh Zsolt államtitkár. Az Országgyűlés által nemrég elfogadott jogszabály a konkrét kedvezményeken túl, szimbolikus jelentősége miatt is fontos a határon túli magyar közösségeknek. Az úgynevezett státustörvény jövő év január elsején lép életbe. A jogszabály hatálya a Horvátországban, Jugoszláviában, Romániában, Szlovéniában, Szlovákiában, illetve Ukrajnában lakóhellyel rendelkező, nem magyar állampolgárságú, magát magyar nemzetiségűnek valló személyekre terjed ki. A törvényben meghatározott kedvezmények és támogatások igénybevételére szolgál majd az úgynevezett magyarigazolvány, amelyet saját kérelmükre kaphatnak meg a státustörvény érintettjei. Az igazolvánnyal rendelkező határon túliak évente három hónapon keresztül vállalhatnak munkát Magyarországon. A munkavállaláshoz szükséges engedély kiadásakor az illetékes hatóság eltekint a munkaerő-piaci helyzettől, ami kiemelten kedvező helyzetbe hozza a szomszédos országokból érkező magyar jelentkezőt. Miután a hazánkban munkát vállaló határon túliak kötelesek egészségbiztosítási járulékot fizetni, meghatározott körű ellátásra lesznek jogosultak. Ugyanakkor azoknak, akik nem tartoznak a munkavállalók körébe, megtéríthetik az egyes egészségügyi szolgáltatások költségeit, ha ez irányú pályázatot nyújtanak be egy külön erre a célra létrehozandó közhasznú szervezethez. Úgynevezett nevelési-oktatási támogatást kérhet Budapesttől az a határon túli család, amelyben legalább két gyerek van, akik magyar tannyelvű oktatási intézményben tanulnak. A támogatás mértéke várhatóan húszezer forint lesz évente. Magyarországi egyetemi, főiskolai képzésekben is részt vehetnek az igazolvánnyal rendelkezők. Kedvezményekben részesülnek a szomszédos országokban magyarul oktató pedagógusok. A hatévesnél fiatalabb, illetve a hatvanöt évesnél idősebb határon túliak ingyen utazhatnak Magyarország területén, s minden, magyarigazolvánnyal rendelkező évente négyszer kilencvenszázalékos utazási kedvezményben részesül a helyközi járatokon. A jogszabály értelmében a magyar állampolgárokéval azonos jogok illetik meg a törvény hatálya alá tartozó határon túliakat a kultúra területén. A státustörvényt majdnem teljes nemzeti konszenzus övezte, a parlament kilencvenkét százalékos többséggel fogadta el a törvényt. A Szabad Demokaraták Szövetsége volt az egyetlen párt, amelynek országgyűlési frakciója nemet mondott a magyarországi és a határon túli magyar közvélemény által egyaránt támogatott jogszabályra. A szocialisták több módosító javaslata is beépült a törvény végső formájába. Az MSZP frakciója memorandumot fogadott el a kedvezménytörvényről, melyben többek között az is megfogalmazódik, hogy a jogszabály végrehajtása csak a szomszédos országok kormányaival, a határon túli szervezetekkel és magyarországi parlamenti pártokkal együttműködve lehet eredményes. A szomszédok részéről egyébként egymástól igencsak eltérő visszajelzések érkeztek a státustörvénnyel kapcsolatban. Bukarest sajtóüzengetések szintjén valóságos hadjáratot indított Budapest ellen, a hivatalos kétoldalú diplomáciában viszont már jóval visszafogottabb hangot ütött meg. Ion Iliescu államfő a magyar-román alapszerződés felfüggesztésének lehetőségéről nyilatkozott, Adrian Nastase miniszterelnök pedig több más kétoldalú egyezmény felbontását emlegette válaszlépésként a magyar jogszabály elfogadására Mircea Geoana külügyminiszter ezzel szemben további konzultációt szorgalmazott budapesti látogatása során, bírálatai visszafogottak voltak. Ugyancsak visszafogottan bírálta a státustörvényt Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő, aki a jogszabályt érintő kritikái mellett folyamatosan hangsúlyozta: az ügyet nem szabad túldramatizálni. Belgrád több alkalommal is úgy nyilatkozott, megérti a magyar kormány azon szándékát, hogy törvénnyel igyekszik segíteni az ország határain kívül élő magyarokat. A jugoszláv külügyminiszter, Goran Szvianovics ugyan megfogalmazott néhány kifogást a státustörvénnyel kapcsolatban, de ennél lényegesen fontosabb Vojiszlav Kostunica Budapesten is hangoztatott elfogadó álláspontja e kérdésben. Ukrajna, Horvátország és Szlovénia még sajtónyilatkozatok szintjén sem fogalmazott meg kifogást a határon túliakról szóló jogszabállyal kapcsolatban. Az Európai Unió egyedül Ausztria vonatkozásában nehezményezte az új magyar törvényt, s Budapest el is fogadta Brüsszel észrevételét. FOTÓ: A MAGYAR NEMZET ARCHÍVUMA Kolozsvár. Mátyás király magyarokkal A Nemzeti Egységmozgalom történelmi fordulópontként üdvözli a Magyar Országgyűlés által elfogadott státustörvényt, amely Trianon megalázó homályából kiemeli az utódállamokban élő többmilliós magyarságot. Az elmúlt hetek eseményei bizonyították: egyetértés mutatkozik azzal kapcsolatban is, hogy az ország határain kívül rekedt magyarság a nemzet részét képezi. A kisebbségként élő magyarok támogatása - egyebek mellett a munkavállalás, oktatás és egészségügy területén - ezért nemcsak lehetősége, de erkölcsi kötelessége is az anyaországnak. Az együttérzés hiánya miatt súlyos morális felelősség terheli a Szabad Demokraták Szövetségét, amely azzal, hogy elutasította a kerettörvényt, megtagadta a magyar sorsközösséget. A történelmet, az anyanyelvet, amelyet nem választunk, hanem kapunk, emberi méltóságunkat, amely nem emberektől, hanem a Teremtőtől való, világossá és védetté kell tennünk. Mozgásunk a Kárpát-medencében - akár szellemi, akár gazdasági mozgás - legyen kölcsönös és egyre szabadabb. A kerettörvény nem a szomszédos nemzetek ellen irányul, hanem a magyarság történeti és kulturális közösségének megóvását szolgálja. Éppen ezért e természetes emberi jog deklarálása történelmi jelentőségű esemény! Budapest, 2001. június 25. Balipap Ferenc, Balogh János, Beke Pál, Dippold Pál, Ferencz Csaba, Fodor Miklós, Gyurkovics Tibor, Lanczendorfer Erzsébet, Makovecz Imre, Melocco Miklós, Papp Lajos, Schulek Ágoston A lélek betegsége a testet is tönkreteheti _______PETHES JÓZSEF_______ Idegosztály, 203-as kórterem. A nővér, már isten tudja, hányadszor, beteszi az ágytálat János alá, aki hetek óta fekszik bent. Türelmesen vár, amíg az ötven év körüli, kiszakállasodott férfi túljut a műveleten. Tegnap kacsapörköltet hozott neki a lánya. Biztosan elcsapta vele a hasát - jegyzi meg az egyik beteg. Esti gyógyszeradagjában János hashajtót is kap. Jó, ha hetente egyszer meglátogatja a lánya. A fia be sem jött hozzá. Egyik este, amikor megint a pohár fenekére nézett, János elfeküdt az utcán. Hajnalban találtak rá. Jóformán kihűlt. A kórházban megszédült, elesett. Combnyaktörés. Megműtötték, visszahozták. Magatehetetlen, felülni sem tud. A nővérek etetik, mosdatják. Eléggé lelkiismeretesen. A gyógytornász próbálja felültetni, lábra állítani, sikertelenül. Mi lesz vele? Néhány nap múlva kiengedik, hazaviszi a mentő az üres házba. Valamikor jól keresett, mondja a néni, aki nyolcvanéves nagybátyját látogatja. A család éppen templomba készülődött, amikor rosszul lett. Lecsúszott a székről, felakadt a szeme, habzott a szája. Nem tudja megemészteni, hogy mostohagyereke kisemmizte a vagyonából. Kiüldözte pesti lakásából, amit ráíratott. Testvére lánya fogadta be egy Pest környéki faluban. Családtagnak számít, papának szólítják unokahúga gyerekei. Mégis úgy érzi, mások terhére van. Zoltán egész éjszaka nem tudott aludni. Feleségét elkergette, mert megcsalta. Két gyerekének anyjuk helyett ő az anyjuk. Főz, mos, takarít rájuk, leckét csinál velük. Közben kijárkál a műhelybe, karosszérialakatos. Kivizsgálásra jött. Jó ideig még nem szabadna megbetegednie. Jóvágású férfi. De nem kalandokról mesél. Azt részletezi, milyen recept szerint teszi el a savanyúságot, a lekvárt. Amit csak tud, a kertjében termel meg. Hiába, negyven felett már előjönnek a bajok, mondja Sanyi. Koránál idősebbnek látszik. A kezelőorvos egyszerűen lebácsizza. Naponta elismétli, hogy súlyosan érszűkületes, és ha nem hagyja abba a dohányzást, le kell vágni a lábát. Nem fog rajta, éjszaka is kijár rágyújtani. Kiderült, hogy cukorbeteg. Nem tud megbarátkozni a gondolattal, hogy ezentúl naponta kétszer inzulint kell beadnia magának. -Pusztul a korosztályunk-jegyzi meg Csaba. - Egyszer csak azt vettem észre magamon, hogy megszédülök az utcán. A szembejövő ismerősök azt hitték, részeg vagyok Pedig nem iszom alkoholt. Negyvenöt éves vagyok Most tudtam meg, hogy agysorvadásom van. Naponta négy órát ingázik, busszal. Egy vegyipari cégnél dolgozik. Megfészkelt benne a gyanú, hogy a vegyszerek okozták a betegségét. Előző munkahelyén, a műtrágyagyárban tud ilyen megbetegedésekről. Pert fontolgat ellenük. De ki tudja bebizonyítani, hogy a betegséget a vegyszerektől kapta? Meddig kellene azért pereskedni? Kap néhány infúziót, gyógyszereket írat, saját felelősségére eltávozik. Dolgoznia kell. Pihenni a legfontosabb. De pihenni nehéz. Hajnali négykor jönnek az éjszakás nővérek, a magatehetetlen betegeket lefürdetik, elég zajosan. Aztán a takarítónő felmos, huzatot csinál, hogy a kő hamarabb felszáradjon. Nagyvizit előtt háromszor is felnyalja a követ, mert a főorvos szerint rend a lelke mindennek. Ilyenkor ráripakodik a betegekre, maradjanak veszteg. Aludni este kilenc után, az utolsó vizit végeztével lehetne. Ha a többiek nem hortyognának, nyögnének, ha az éjszakás nővér kétóránként nem venne vért a cukorbetegektől, és ha valaki nem riasztaná az ügyeletét Vagy az éjszaka kellős közepén hoz be a mentő egy beteget. Az ablak melletti, középkorú férfi három hete jó, ha néhány órát aludt. Erős fájdalmai vannak, isiászos tünetekkel. Napjában többször is elviszik vizsgálatra tolókocsiban. Kezelőorvosa szerint lehet, hogy a tünetei lelki eredetűek, a gyógyuláshoz a kulcsot saját magának kell megtalálnia. Vasárnap délben új beteget hoznak a mentősök. Riadt tekintetű, öreg bácsi öltönyösen fekszik a hordágyon. Belekapaszkodik a szélébe, nem akar leszállni. A két mentős birokra kel vele, úgy penderíti az ágyra. Ott ücsörög fejét lehorgasztva. Kérdezik, nem válaszol. Még a háborúban süketült meg. A nővérek pizsamanadrágba bújtatják. Az ügyeletes doktor kedvéért sóhajtani sem hajlandó. Nem akart ő idejönni... Nyolcvanhat éves. Egyszer csak elindul a fürdőszoba iránt, megszédül, nekiesik a szemközti ágynak. Makacskodására rács kerül az ágyára mindkét felől, beadnak neki egy nyugtató injekciót, bepelenkázzák. Arcán hatalmas könnycseppek gurulnak le a megaláztatástól. Felesége, gyerekei csak másnap jönnek be hozzá. A papa sohasem volt beteg, orvosnál sejárt. A múlt héten még a szőlőt permetezte. Nem akarta, hogy kihívjuk a mentőt. Biztosan otthon szeretett volna meghalni - mondja a menye. Az idős asszony élete párja kezét simogatja. A harmincegy éves román vendégmunkás fél éve dolgozik nálunk, de csak néhány magyar szót ismer. A diagnózis: gerincsérv. Üvölt a fájdalomtól, amikor felhelyezik neki a katétert. Egy teljes napja nem volt már vizelete. Mindennap bejön hozzá egy honfitársa. Fizet neki a tolmácsolásért a viziteken. Gheorghe alkalmi munkából tengődött. Reggelente a Moszkva térről szólították el, főleg építkezésekhez, nehéz fizikai munkára. Naponta két és fél, háromezer forint, ebből fizeti a szállást, éjszakánként ötszáz, saját magára keveset költ A maradék pénzt hazaküldi a családjának, ebből tartja fenn őket. A doktornő közli vele: soha többé nem végezhet nehéz fizikai munkát. Látogatók ülik körbe a szemközti ágyat, a férfihoz odadugja a fejét a kisfia, rövidre nyírt haját simogatja. Gheorghe már rég nem látta a gyerekeit,éppen hozzájuk készült, amikor rosszul lett. Előveszi a családi képet. Arcára húzza sötétkék törülközőjét, hogy könnyeit senki se lássa.