Szabad Föld, 2003. január-június (59. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-03 / 1. szám
2 2003. JANUÁR 3. Szeretetotthon Kaposvárott Hatvan idős embert fogadott be a református egyház Kaposváron épített szeretetotthona. A csaknem háromszázmillió forint értékű beruházáshoz a Széchenyi terv segítségével több mint százharmincmillió forint támogatást nyert el a kaposvári gyülekezet. A december közepén fölszentelt otthonhoz egy kis templom is tartozik. Felújított fogorvosi rendelő Ezentúl a mozgássérültek is bejuthatnak a somogyi Kutason magánerőből, önkormányzati támogatással felújított fogorvosi rendelőbe. Bereg, Kisbajom, Kutas és Szabás önkormányzata csaknem félmillió forintot adott az összesen négymilliót igénylő renoválásra. A kutasi fogászat három és félezer környékbeli polgárt lát el. Tudáscentrum Szombathelyen A vasi megyeszékhely csillagdájában avatták fel azt a Java szakértői központot, amely a világ egyik legelterjedtebb programnyelvét használja. A magas színvonalú tudományos centrum hatása a jövőben a nyugati régióra, így Ausztriára is kisugárzik. Korlenyomat a sikeres elődökről Érdekes kötet bemutatójára került sor Győrött Szakál Gyula, a Széchenyi István Egyetem oktatója a Vállalkozó győri polgárok 1870-1940 című könyvében a kisalföldi megyeszékhely legtehetősebb polgárainak életét ismerteti meg az olvasóval. A szerző a hajdan virágzó kalmárváros gazdasági elitjének élete mellett a vagyon felhalmozódásának útját is végigköveti. Tanműhelyt vásárolt az iskola Mosonmagyaróváron a Mofém-gyár tanműhelyét harmincötmillió forintért megvásárolta a helyi Hunyadi Mátyás Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola. A kilencszáz diákot foglalkoztató intézmény 2004-ig részletekben, az évente esedékes húszmillió forintos képzési támogatásból fogja törleszteni a felújításra szoruló ingatlan vételárát. Szabadföld HAZAI ÉLET Meddig marad Vecsés megkerülhetetlen? A vecsésiek megelégelték, hogy évtizede csak ígérgetik a politikusok, megépül az M0-s és a várost kettévágó négyes főút elkerülő szakasza. A forgalom pokollá teszi a helyiek életét, ezért nem régen figyelmeztető forgalomlassító demonstrációt tartottak. Ha a kampányígéretek ellenére sem lesz fedezet az útépítésre, hamarosan újabb nagyszabású akciót tartanak. _______SZARKA ÁGOTA_______ Mistiner Istvánné boltja a főút mellett van. Szerencsére nem itt lakik - de itt tölti egész napját. - Hogy lesz-e értelme ennek az egésznek, én nem tudom - mondja. - Az biztos, hogy elviselhetetlen a forgalom ezen az útszakaszon, egyszerűen szörnyű. Nem különleges eset ez. A reggeli órákban, ha kinéz az ember az ablakon, mindig azt hiszi, hogy valahol baleset történt, áll a kocsisor. Pontosan úgy, mint most... A dübörgés, a bűz kibírhatatlan. - Még éjszaka sem lehet ablakot nyitni, mert akkor meg egyfolytában jönnek a kamionok - kapcsolódik be a beszélgetésbe Mezőfényi Imréné. Az idős asszony éppen kenyérért szaladt át Misti neméhez. A boltajtóból együtt figyelik a demonstrációt. - Annyi mindent ígértek már, csak reménykedünk, de bizakodni nem nagyon bizakodunk a változásban, így van ezzel a legtöbb vecsési - summázza a helyzetet Mistinemé. Több mint húsz kocsiból álló konvoj bénítja meg a forgalmat a Vecsésről kivezető 4- es út egyik sávjában. Van közöttük személyautó, de teherkocsi és munkagép is. A demonstráció fél háromtól ötig tart, akkortájt kezdődik a csúcsidő, ha tovább maradnak, könnyen elszabadulhat a pokol. Hompoth Zoltán, az Orbán Balázs Erdélyi Kör tagja fázósan igazgatja sálját a szürke, csípős hideg idő ugyancsak próbára teszi a tüntetőket Mint mondja, a kilenc civil szervezet összefogásával megszervezett akciónak az a célja, hogy a politikusokat rászorítsa, tartsák be a szavukat végre. Tíz éve ígéri minden kormány, hogy az MO-s körgyűrű építése tovább folytatódik, választási kampányában Medgyessy Péter személyes garanciát is vállalt erre nézve. Most mégis azt halljuk, hogy a jövő évi költségvetésben erre még csak utalás sincs, és úgy áll a dolog, hogy a megkezdett beruházások sem fognak megvalósulni. Nyolcvanmlliárdot szánnak az útépítésre, hol épülhet ebből négyszáz kilométer autópálya? - teszi fel a kérdést. A négy-öt férfi, aki vele együtt posztól a forgalomlassító konvoj Budapest felőli oldalán, egyetért abban, Vecsésen az életet elviselhetetlenné teszi a hatalmas átmenő forgalom. A zöld tárca mérései szerint a demonstráció helyszíne az egyik legforgalmasabb pontja az országnak, olyan mint az M0-s és az M7-es találkozási pontja. Pokoli a környezetszennyezés. És nem csak a zaj és a kipufogógáz keseríti meg az itt élők életét. Megrendítő transzparens hívja fel rá a figyelmet: tizenöt halálos áldozata volt a legutóbbi időszakban az útnak, köztük egy négy- és egy nyolcéves kisgyermek. Kiderült, hogy ennél sokkal többen vesztették itt életüket az évek során alig két buszmegállónyi távolságon belül, a másfél kilométeres útszakaszon. A 4-es út mentén van iskola, óvoda, és ott a temető. Az út úgy vágja ketté Vecsést, mint a tenger, a két part között bajos az átjárás, egyetlen zebra szolgálja a gyalogos közlekedést Pedig szinte az egész városnak erre az útra épül az élete. A szemben lakók is jószerével csak füstjelekkel érintkezhetnek egymással. - Állampolgári kötelességünk érthető vészjelzést adni arról, hogy az egészséges élethez fűződő alkotmányos jogainkat veszik semmibe. Sajnos nem látjuk a politikai hajlandóságot, hogy tenni akarnának valamit ez ellen - magyarázza Pável Béla, hozzátéve, hogy az Ipartestület meg a Lokálpatrióták Egyesülete, akiket ő is képvisel, már tizenkét éve követelték, tegyenek intézkedéseket a növekvő forgalom megfékezésére. Az erre vonatkozó határozatot megtalálták az önkormányzat archívumában. Azóta a viszonyok drámaian megváltoztak a hátrányukra. Intézkedés nem történt, csak az ígérgetés tart. - Elvégezték a lőszermentesítést, a földeket eladták, a Barátság kőolajvezetéket áthelyezték, mi csak azt szeretnénk, ha legalább megkezdődne az építkezés - mondja. Az úttorlasz mellett egymás nyomában araszolnak a kamionmonstrumok. Senki sem passzióból jött ide ki. Már két hónapja felvettük a kapcsolatot a térség országgyűlési képviselőivel, Gál Zoltán volt házelnökkel az MSZP-ből és Pogácsás Tiborral, aki a Fidesz listájáról került be a parlamentbe. Kétszer is kértük őket levélben, terjesszenek be önálló indítványt, hogy különítsen el a kormány pénzt a költségvetésben erre a célra. Gál válaszra sem méltatott minket, pedig kampányában nem fukarkodott az ígéretekkel. Pogácsás Tibor legalább előterjesztett egy törvénymódosítást, de azt nem is tárgyalta a parlament. Maradt a demonstráció. Sajnáljuk azokat az autósokat, akiknek kellemellenséget okozunk, de reméljük, hogy legalább a Kálvin térig állni fog a sor... Jó lenne, ha még a költségvetés végszavazása előtt az akció hatására az illetékesek megtalálnák a módját, hogy legyen pénz az áldatlan helyzet rendezésére. Ha nem, januártól a környékbeli településekkel közösen Üllőn, Gyálon, Ecseren is nagyszabású, egyidejű forgalomlassító demonstrációkat tartunk, amíg csak ki nem kényszerítjük a megoldást - magyarázza Hompoth Zoltán. Szavaiból érezhető, hogy betelt a pohár, és tényleg mindenre elszántak. A konvoj közepe táján egy kisbusz áll, a motor alapgázon jár, hogy legyen egy kis meleg a sofőrfülkében, ahol három férfi ücsörög. A rádiót hallgatják. - Nem fog megépülni az M0-s, nem fog megépülni a 4-es elkerülő szakasza, és nekünk egyre elviselhetetlenebb az életünk - mondja Matejsz József, aki két társához hasonlóan tősgyökeres vecsési. Szerintük a viszonyok azóta romlottak jelentősen, mióta fizetős lett az M5-öS. A sofőrök Gyálnál tudnak rákanyarodni az ingyenes részre. Addig csak Vecsésen át jöhetnek. És ami itt van, azt már nem lehet kibírni, a takarékoskodás az itt élők bőrére megy. A csigatempóban araszoló autósok arcán látszik az ingerültség: péntek délután van, mindenki szeretne végre hazaérni. Valószínűleg így vannak ezzel a demonstrálók is. „Ezen az úton nem jutunk Európába” - hirdeti a transzparens az útlezárás elején. Az elkerülő utak építéséről elfelejtkezett a kormány Kohanek miklós felvétele Siófok rosszabbul járhat az autópályával ________LOTHÁR PÉTER________ Az első magyar autópálya, az M7-es a hatvanas évek elejétől a hetvenes évek közepéig épült. Nem kapkodott a szocialista útipar. 1970-től kezdve a Budapest felé vezető két sáv autóútként már használatos volt, 1975-ben átadták a Balatonhoz vivő útszalag Székesfehérvár és Balatonvilágos közötti szakaszát, és azóta hiába várták, hogy a sztráda elkészüljön legalább Zamárdiig, ahonnan a fővárost célozza. Az elvtársak kitehették volna az ötágú vörös elakadásjelzőt az autópálya-építés végére. De nem tették ki, hanem úgy évente megígérték, majd folytatják a dolgot. Ehelyett a csonka M7-es szép lassan tönkrement, s végül már úgy lázott, hogy a rossz nyelvek szerint a Trabantokból, mire Budapestre értek, kipotyogott az alkatrészek egy része. A pálya továbbépítése és teljes felújítása - körülbelül negyven évvel az első kapavágás után - az Orbán-kormány érdeme. A déli Balaton-part hatalmas teher- és személyautó-forgalmától szenvedő településein a helybeliek előtt felcsillant a remény, hogy nemcsak Zamárdiig készül el gyorsan a pálya, hanem folytatódik a munka iziben, de az építkezés egyelőre elakadt. A tóparti emberek meg a még délebbre élők, akik gyakran kelnek útra keleti irányba, ezzel együtt persze örülnek a felújított M7-esnek, hiszen a magyar cégek által elvégzett jó minőségű munkának hála, megszűnt a zötykölődés, és sokkal rövidebb idő alatt lehet célba érni. Az úthasználati díj bevezetése miatt sem berzenkedtek az itt élők, tudomásul vették, hogy - mivel most már valóban sztráda az M7-es - megszűnik a kivételezettség. A várható összegekről szóló hírek azonban megriasztották a helybelieket, s az sem nyugtatta meg őket, hogy a kormány tavaly karácsony előtt bejelentette: januárban még nem lesz pályahasználati díj az M7-esen. Legjobban a Siófokon élőkkel fordult meg a vitág. Olyannyira, hogy Balázs Árpád, a város polgármestere - miután a kérdésről a sajtóban és egyéb fórumokon kialakult vita, üzengetés nem sok jót sejtetett - tavaly december 16-án levelet írt Csillag István közlekedési miniszternek, amelyben azt szorgalmazza, hogy Balatonvilágos és Zamárdi között ne kelljen fizetni az autópálya használatáért A polgármester elmondta: - A felújítás kezdetén, az előző kormány idejében jeleztük, baj lesz, ha bevezetik a díjat. Az M7-esnek ez a szakasza ugyanis egyben Siófok mentesítő útja is. A délről észak felé igyekvők csak ezt a nem egészen húsz kiométert használják. Már akkor kértük, hogy elkerülő szakaszként funkcionáljon a pályának ez a része. Ám először azt a választ kaptuk, hogy ez csak megyei jogú városoknak jár. Utóbb mégiscsak változott a jogszabály, s például Tata és Hatvan is megkapta a kedvezményt. Ha Siófok nem kapja meg, akkor a nyári csúcsforgalom rázúdul a régi hetes útra, a gépjárművek átdübörögnek a városon, és elviselhetetlen lesz a zaj, a levegőszennyezés. Mérési adatokon alapuló, szakmailag alátámasztott kéréssel fordultam a miniszterhez, s ameddig csak lehet, nem szeretnék politikai vitákba bonyolódni e tekintetben. A tiltakozni szándékozó civil szervezeteket is türelemre intettem, bízván benne, hogy a közlekedési kormányzat elfogadja érveinket, Zamárditól Balatonvilágosig nem lesz matricaellenőrzés. Balázs Árpád tehát még bizakodik. A labda a kormány térfelén van. Az M3-as bővült, a Miskolcot elkerülő út átadása késhet Átlépte a Tiszát az M3-aS autópálya, amikor nemrégiben felavatták a legújabb, Füzesabony és Polgár közötti hatvan kilométeres szakaszát. Szakemberek szerint a több évtizedes terv egy része valósult meg a borsodi, hajdúsági és szabolcsi megyéknek az ország gyorsforgalmi úthálózatába való bekapcsolásával. KERESZTÉNY GABRIELLA I mmáron 174 kilométerre bővült az északkeleti régiót a fővárossal összekötő, hőn áhított sztráda az új szakasszal (rajta 47 kishíddal, meteorológiai rendszerrel és zöldfolyosókkal). Az M30-as öt és fél kilométerrel, s ez utóbbit a 3-as főközlekedési úttal összekötő része néggyel. Az első tanulmányterv 1963-ban készült az M3-asról, majd felülvizsgálták, vitatták, és nehezen, mint a Luca székét, építgetni kezdték A mostani avatást követő folytatás sem ígérkezik könnyű menetnek. A kormánynakszámba kell venni azokat a lehetőségeket, amelyek révén három fejlődő nagyváros, Miskolc, Debrecen és Nyíregyháza bekapcsolódhat az ország gazdasági vérkeringésébe, hiszen az úthálózat további fejlesztésén múlik az ország nyugati és keleti térfelének esélyegyenlősége. A fejlesztés részeként az elkövetkező évek feladatai az M3-as, az M30-as és az M35- ös, vagyis a Nyíregyháza, Miskolc és Debrecen felé irányuló autópályák és a kapcsolódó autó-, illetve elkerülő utak kiépítései lesznek. (Ami ebből a borsodiakat közvetlenül érinti: 2004 második negyedévére tervezett kezdéssel négysávossá szélesítik a Felsőzsolca-Szerencs között a 37-es, Miskolc-Kazinbarcika között a 26-os számú főutat.) A kormány tervei szerint 2006-ig az országban nyolcszáz kilométerrel bővül a gyorsforgalmi úthálózat, elérve ezzel az említett három megyeszékhelyet is. Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter szerint erre több forrásból teremtik elő a pénzt: részben adó- és privatizációs bevételekből, másrészt az Európai Unió kohéziós alapjaiból, illetve hosszú lejáratú kedvezményes hitelekből. Maradva az északkeleti megyék szempontjából nagy jelentőségű M3-asnál, az emődi, pontosabban már a település előtti rácsatlakozással a sztráda végre átlépte a borsodi megyehatárt is. A Miskolcról Budapestre autózó százötven kilométert már autópályán tehet meg, Emődig pedig húsz kilométert kell „lavíroznia” a túlzsúfolt, veszélyes 3-as úton. Vagyis idő és távolság egyaránt lerövidül, növekszik az autózók biztonsága, s a jobb megközelíthetőség néhány éven belül nagyobb vonzerőt jelenthet a befektetőknek is. Érthető, hogy a miskolciak és Borsodban élők most csupa „m”-betűvel emlegetik az M3-as bővülését „Mérföldkő” a hazai autópálya építésben, „mérhetetlen” előny a főváros „megközelíthetősége” szempontjából. Ami egyelőre „üröm lehet az örömben”, hogy ezután vélhetően megnövekszik a Mályi- Nyékládháza-Emőd közötti útszakasz forgalma. Miskolcról ugyanis eddig sokan a kanyargós úton Harsány felé vették az irányt, hogy Füzesabonynál csatlakozzanak a pályára. Emőd azonban (és a 3-as főút által szintén kettészelt Vatta, illetve Bükkábrányi kedvezőbb helyzetre számíthat, tudniillik a Miskolc irányából érkezők még Emőd előtt ráhajthatnak a sztrádára, ami hatalmas megkönnyebbülést ígér az átmenő forgalomtól szenvedőknek. Ellenben Mezőkövesd egy részén az északi régiók felől érkezők miatt (a Széchenyi-Lövői út vasúti átjáróval amúgy is lassított szakaszán) áldatlan állapotok alakulhatnak ki, egy majdani elterelő út megépítéséig akár a forgalom megduplázódására is számíthatnak. Az M3-as folytatásának jelenlegi örömét az autópálya borsodi megyeszékhelyet elkerülő szakaszának, az M30-asnak a Miskolcra elérése teheti felhőtlenné. Ennek tervezett átadási határideje, a 2003. november 30-i időpont azonban egyelőre csúszni látszik. Mint arról korábban beszámoltunk, az M30-as építése a Nyékládháza-Kistokaj közötti mintegy nyolc kilométeres szakaszon egyelőre leállt, mert az állam nevében a földek felvásárlását végző cégnek nem sikerült az árban megegyezni több száz földtulajdonossal. Nyár óta egyetlen kapavágás sem történt a vitatott területen, amelyért az állam négyzetméterenként 180-200 forintot ajánlott fel, ezzel szemben gazdáik ennek a többszörösét, de legalább a dupláját szeretnék megkapni. Az útépítés tavaszi megkezdéséhez (szinte függetlenül az ilyenkor államérdekből szokásos kisajátítástól) mindenképpen szükséges a megegyezés, de az már sejthető, hogy ez a fejlemény éppúgy megdrágíthatja az építkezést, mint az esetleges határidőcsúszás. Az elkerülő szakasz egyébként létfontosságú a borsodi gazdaság, az ide áramló működő tőke szempontjából. Nem véletlen, hogy az építkezéshez szükséges forrás az első helyen szerepel a megye költségvetésében.