Szabad Föld, 2004. július-december (60. évfolyam, 27-53. szám)
2004-07-02 / 27. szám
2 2004. JÚLIUS 2. Egyezség született, de Hegyalján sokallják, a szlovákok keveslik a „tokaji” határon túli termőterületet. A bortermelők már a kormányfőnek írt levélben tiltakoztak a magyar-szlovák megállapodás tervezete ellen. KERESZTÉNY GABRIELLA Többéves vita végére kerülhet pont, ha ősszel aláírják azt a magyar-szlovák kormányközi megállapodást, amely - az ország első és egyetlen zárt, történelmi borvidékének egyesítését célul tűzve - mennyiségben és minőségben egyaránt szabályozza majd a szlovákiai „tokaji” szőlőtermesztést és borkészítést. Szanyi Tibor, az agrártárca politikai államtitkára szerint a kormányközi megállapodás előfeltétele, hogy a termelésről, a minőség-ellenőrzésről és eredetvédelemről szóló szakmai egyezséget minél előbb a gyakorlatban is megvalósítsák. Mindez azt jelenti, hogy a Szlovákiához tartozó tokaji termőhelyeken - a megállapodás szerint 565,2 hektáron, ami mintegy tizede a magyarországi termőtájnak - a tokaji bortermelésben a magyar szabályozást kell alkalmazni. A szlovák bortermelők használhatják a hazai bormegnevezések szlovákváltozatait, ám kizárólag a magyar jogi feltételrendszert és borkészítési technológiát alkalmazhatják, a kétputtonyos aszú forgalmazását pedig beszüntetik. Szlovákiának, parlamenti jóváhagyással, augusztus 1 -jéig kell ehhez a feltételrendszerhez igazítania a jogszabályát, hogy megköttessék a két ország közötti, az előzetes szakmai megállapodást szentesítő államközi egyezmény. Árvay János tokaji borász véleménye szerint, akit az idén az ország legjobb borászává választott a szakma, az eddigi megállapodással a hegyaljai és szlovákiai termelők egyaránt elégedetlenek, több szempontból is. A szlovákok keveslik a terület nagyságát, arra hivatkozva, hogy az eredetileg 168 hektárnyi területüket máig kilencszáz hektárra „hizlalták”, tehát ennyi illetné meg őket, már csak azért is, mert szerintük időközben a magyar oldalon is gyarapodott a termőterület. Mi viszont még az 565 szlovákiai hektárt is sokalljuk - így Árvay. Nem is annyira az 1908-as bortörvényből kiindulva, amelyben az áll, hogy a történelmi borvidéknek legfeljebb a négy százaléka tartozhat a szlovák borvidékhez, tehát a jelenlegi 5500 hektáros terület alapján 220 hektár. És ha el is tekintenénk ettől a majd’ száz évvel ezelőtti passzustól, Árvay szakmailag sem ért egyet azzal, hogy a határon túli Szőlőske, Kistoronya meg Sátoraljaújhely szlovákiai része mellett a tokaji borterület további négy, eredetileg a beregi borvidékhez tartozó településsel növekedjék szlovák oldalon. A tokaji csúcsminőség előállítására ugyanis a határon túli talaj- és klímaviszonyok még háromszáz hektárt sem tesznek alkalmassá az úgynevezett Hideg-völgyben, ahol az említett három község fekszik. - A másik aggodalmunk - mondta Árvay János -, hogy a papírforma szerinti, azonos elvű „működést” ki és hogyan ellenőrzi? A megállapodásról is csak hírből hallottunk, azt viszont tudjuk, hogy sem nálunk, sem a határon túl senki nem elégedett, vagyis még az sem biztos, hogy a szlovák parlament megszavazza. Márpedig az eredet-és minőségvédelem a legérzékenyebb pontja Tokaj-Hegyaljának, egyetlen garanciája, hogy boraink megállják a helyüket a világ piacain. Tokaj-Hegyalján az elmúlt tizennégy év kemény erőfeszítései, fejlesztésekbe, újratelepítésekbe fektetett milliárdjai mostanság hoznák meg az eredményeiket. Éppen most, amikor a magyar törvénykezés egyszerűen átnyúl a fejünk felett, beleavatkozik egy borvidék működésébe anélkül, hogy az itteni termelőkkel előzetesen egyeztetett volna. Mert egy ilyen, a termelőket egzisztenciálisan is érintő, nagy horderejű döntéshez kevés a hegyközségi tanács véleménye. Ami egyébként nem sokban különbözik az itt élőkétől, hiszen nem véletlenül fogalmazták meg Marcinkó Ferenc elnökkel az élen aggályaikat és kifogásaikat a miniszterelnöknek. A márkanév védelmére rengeteg példát sorolhatnék: prágai sonka, francia konyak és champagne, az ementáli sajt vagy a Jura név. Ha a svájci Jura községben termett borok palackjaira nem írhatják ez a szót, mert létezik egy ilyen nevű híres francia borvidék, akkor mi miért nem tudunk következetesebben harcolni az érdekeinkért? A megállapodás, ezt nem vitatom, valóban szükséges, de véleményem szerint a borvidék eredet- és minőségvédelmét az szolgálja, ha kizárólag a Tokaji Hegyközségi Tanács szakmai fennhatóságával és legfeljebb kétszáz hektáron lehetséges a szlovák „tokaji” szőlőtermesztés és borkészítés. Nincs másik lehetőség, mivel ez szakmai, és nem politikai kérdés! - szögezte le Az Év Borásza. Barátságos szlovák-magyar? Szigorodnak a szlovákiai tokaji minőségi előírásai vajda János felvétele Szabadföld HAZAI ÉLET ----------------------------------------------------------------------------------- HIRDETÉS Játsszon az alábbi napokon 8-18 óra között, hogy automatikus résztvevője lehessen az óránkénti küflönsorsolásoknak! Tengernyi nyeremény várja: • július 6-án, kedden a jokeren minden órában 2x2,5 millió PJ készpénz, • július 7-én, szerdán az ötöslottón (legalább 600 Ft értékű játék esetén) 10 darab Citroen Xsara, • július 8-án, csütörtökön az ötöslottón (legalább 600 Ft értékű játék esetén) 10 darab Toyota Corolla, • július 9-én, pénteken az ötöslottón (legalább 600 Ft értékű játék esetén) 10 darab Volkswagen Bora. Huszárok a pápánál Kiss János elhozta Kaposvárra a pápa keresztjét A SZERZŐ FELVÉTELE LOTHÁR PÉTER Lyonból Rómába lovagolt a közelmúltban Kiss János, a kaposvári Nádor Huszár Hagyományőrző Egyesület elnöke tizedmagával: Esterházy-, Nádor- és Sándor-huszárok járták be azt az utat, amelyet elődeik 190 évvel ezelőtt megtettek, mikor Napóleon fogságából hazamenekítették VII. Pius pápát. Van egy festmény a Vatikánban, a képen Horváth János huszár százados borítja rá mentését VII. Piusra az Alpok fogcsikorgató hidegében. A kor egyik legfontosabb eseménye volt a pápa hazavitele. Mai fogalmaink szerint címlapsztori. Minap megismétlődött az eset. A késői utód, Kiss János társaival 2004. május elején kelt útnak. tavon és járműveken jutottak el - itt-ott megállva, díszelegve, más huszárokkal barátkozva - Lyonig. Franciaországból napi negyven-hatvan kilométert lovagolva haladtak a Vatikán felé. Útjukat állta az Alpok, néha visszafordította őket a fagyos szélvihar, de eljutottak Rómáig. És megtörtént az, amire egy mai huszár nemigen gondol, amikor fölcsap hagyományőrzőnek. A pápai kihallgatáson Kiss János mentését II. János Pál vállához igazíthatta, megmutatván, ha szükség volna rá, a magyarok ma is megóvnák a pápát a földi bajoktól Egy huszárszobrot és egy mentét vitt a csapat a szentatyának, aki külön köszöntötte és megáldotta a magyarokat. Kiss János hazaérkezett, s átadott egy pápai keresztet Juhász Tibor alpolgármesternek, aki jó két hónapja azzal az útravalóval bocsátotta útjára: legyen Somogyország fővárosának követe a pápai államban. A huszár teljesítette a szolgálatot. ÚAdról szólva elmondta: - Egy életre elegendő mesélni való gyűlt össze, megtanultam, hogy elődeink micsoda kemény próbatételeknek voltak kitéve. Talán valamicskével sikerült gyarapítanunk Magyarország jó hírét, ahol megfordultunk, a helyi sajtó mindenütt írt rólunk.