Szabad Föld, 2007. január-június (63. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-05 / 1. szám

HÍRZÁRLAT MELLETT folyik a nyomozás an­nak a több mint há­romezer tonna lakos­sági hulladéknak az ügyében, amelyet Né­metországból szállí­tottak Bács-Kiskun megyébe. A madár­influenza után újra az érdeklődés közép­pontjába került Kiskunmajsa: a város laktanyájában egy osztrák kamionost rajtakaptak, amint a német tömörített szemétbálákat rakodta ki. Részletek a 4. oldalon SZÁZ EMBERBŐL 83 legelőször is egészsé­get kíván magának az új esztendőre. Mert bármilyen robbanás­szerűen fejlődött az orvostudomány az el­múlt száz évben, például a daganatos betegségek ellenszerét ma sem ismer­jük. És bár a penicillin felfedezése szá­mos olyan betegséget visszaszorított, amelyben korábban milliók haltak meg - ma is számos fertőzéssel küzdünk. Összeállításunk a 17. oldalon NAGYON fogok vi­gyázni, ígérte Kiss Ró­bert tűzszerész őrnagy a kisfiának, Ákosnak. És egy nap mégis be­következett a végzetes baj, kezében robbant fel a szemléltető eszköz. Két árvát ha­gyott maga után. Horváth Sándor repü­lővel zuhant le, fia egyéves volt. A hadi­árvák fájdalmát a Honvédelmi Miniszté­rium igyekezett enyhíteni a számukra rendezett karácsonyi ünnepségen. Riportunk a 18. oldalon TÖBB MINT SZÁZ hús­evő növényt gondoz egy Nógrád megyei főiskolás fiatalember. Egyedülálló gyűjtemé­nye még a fővárosi fii- vészkerténél is gazda­gabb. Kancsókák, hízókák, kürtvirágok, légycsapók várják az ínyenc táplálékot, de a párizsira nem buknak. A növényi ragadozók ugyanis szeretik foglyul ejte­ni zsákmányukat. Mirigyszőreik édes nektárral csalogatják áldozataikat. Cikkünk a 11. oldalon MEGSZÜLETETT Klo- nilla, az első magyar klónegér. Belekerül­tünk a nemzetközi genetikai kutatások fősodrába? Miféle eti­kai dilemmákat vet fel a genetikai kutatások és felfedezé­sek rohamos fejlődése? Többek közt ezekről beszélgettünk Falus András bi­ológusprofesszorral, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbi­ológiai Intézetének vezetőjével. Interjúnk az 5. oldalon 63. évfolyam, 1. szám 2007. január 5. Ára: 165 forint 9 Osszmagyar időszámítás S ok-sok tűzijátéktól megvilágított égbolt alatt ünnepelte január 1-jére virradó éjjel Románia és Bulgária az uniós csatlakozá­sát. A nagyobb városokban koncertek és utcabálok szervezésével tették emlékezetessé a szilveszterrel egybemosódott páratlan eseményt. A két új ország belépésével az Európai Uniónak huszonhét tagországa lett, az Atlanti-óceántól a Fekete-tengerig terjed, lakossága megközelíti az ötszázmilliós létszámot. Az unió népessége másfél millió magyarral bő­vült. Az erdélyi magyarok számára a csatlakozás egyik legnagyobb hozadéka a szigorú határátkelé­si korlátozások megszűnése. Az uniós tagság vár­ható anyagi előnyeire az ország magyarok lakta térsége hónapok óta készülődött: létrehozták a Szövetség a Székelyföldért önkormányzati társu­lást, melynek köszönhetően könnyebben és sikere­sebben pályázhatnak uniós pénzforrásokra. Igen fontos változást hoznak az új uniós polgá­rok számára a külföldi munkavállalás terén bekö­vetkező könnyítések. Igaz ugyan, hogy több állam is jelezte, korlátozza az újonnan csatlakozott tag­államok állampolgárainak munkavállalását, de Csehországban, Észtországban, Finnországban, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában, Szlovákiában, Szlovéniában és Svédországban munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak a románok és a bolgárok januártól. Hazánkban 179 szakma képviselői számára lett egyszerűbb a mun­kavállalás a kormány nemrégiben hozott döntése alapján. Keleti szomszédunk lélekszám tekintetében he­tedik az unió országainak sorában, területe szerint a kilencedik a tagállamok között. Bruttó nemzeti összterméke viszont alig 34 százaléka az uniós át­lagnak. Ezzel a tagországok között az utolsó előtti helyen áll. A sort a szintén most csatlakozott Bul­gária záija. S hogy milyen járulékos következményei lehet­nek egy ilyen horderejű eseménynek? Például Ro­mánia, a csatlakozás tiszteletére, a jelenleg alkal­mazott kelet-európairól áttérne a közép-európai időszámításra. Király Farkas Nyomot hagy a ménkű N emkívánatos személy a hivatalos magyar tudomány­ban, ő a hazai tudományos közélet Robin Hoodja. Olykor zagyvaságnak minősítik gondolatait, miközben találmányai nemzetközi díjakat kapnak. Egely György a gömbvillámok kutatásával vívta ki a tudósok haragját. Ma már sok minden mással is elérte ugyanezt.- Mi szerepel a névjegyén?- Kutatómérnök.- Mi szerepelhetne még?- Rebellis.- Arra utal ezzel, hogy ön a magyar tudományos élet Robin Hoodja, törvényen kívülije?- Pontosan. Rebellis Robin Hood vagyok, aki megpró­bálja a természettől elvenni a kincseit és odaadni a szegé­nyeknek. Energetikai kutatásokkal, betiltott, elfeledett találmányokkal foglalkozom, melyek üzemanyag és kör­nyezetszennyezés nélkül, olcsón termelnek energiát.- Mondják, hogy ilyesfajta kutatási eredményei az au­tóipar és az olajlobbi ellenállása miatt nem kapnak nagy nyilvánosságot.- Ennek azért több oka van. A hivatalos tudomány nem ismeri vagy nem akarja ismerni ezeket az eredmé­nyeket, másrészt napjainkban a fizikából csak az népsze­rű, aminek nincs köze a valósághoz, a mérésekhez. FOLYTATÁS AZ 5. OLDALON Térkép jár a sérvhez A ttól függően, mennyire súlyos a betegségünk, a közeljövőben súlyponti kórházban, területi kór­házban, rendelőintézetben kapunk majd gyógyírt bajunkra, vagy a házi­orvos kezel bennünket. Az egészség- ügyi ellátórendszer változásából mi, betegek leginkább azt érzékeljük majd, hogy az alapellátást továbbra is megkapjuk lakóhelyünkhöz közel, komolyabb betegség esetén viszont a távolabb lévő, kiemelt kórházakba kell menni, ahol várhatóan nagyobb esélyünk lesz a gyógyulásra. Azt már pontosan tudjuk, melyik az a 39 súlyponti kórház, amelyben a súlyos, speciális vagy ritka betegségben szenvedőket gyógyítják majd, ahol a daganatos betegeket kezelik, s ahol a szervátültetéseket és szívműtéteket végzik. Ezek 50-55 kilométeren (egy órán) belül elérhetők lesznek, s ben­nük fogadják éjjel-nappal a súlyos balesetek sérültjeit. TÉRKÉPÜNK A 20. OLDALON FOTO: ANDREI PUNGOVICI, EUROPRESS

Next

/
Thumbnails
Contents