Szabad Föld, 2007. január-június (63. évfolyam, 1-26. szám)
2007-01-05 / 1. szám
HÍRZÁRLAT MELLETT folyik a nyomozás annak a több mint háromezer tonna lakossági hulladéknak az ügyében, amelyet Németországból szállítottak Bács-Kiskun megyébe. A madárinfluenza után újra az érdeklődés középpontjába került Kiskunmajsa: a város laktanyájában egy osztrák kamionost rajtakaptak, amint a német tömörített szemétbálákat rakodta ki. Részletek a 4. oldalon MEGSZÜLETETT Klonilla, az első magyar klónegér. Belekerültünk a nemzetközi genetikai kutatások fősodrába? Miféle etikai dilemmákat vet fel a genetikai kutatások és felfedezések rohamos fejlődése? Többek közt ezekről beszélgettünk Falus András biológusprofesszorral, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének vezetőjével. Interjúnk az 5. oldalon TÖBB MINT SZÁZ húsevő növényt gondoz egy Nógrád megyei főiskolás fiatalember. Egyedülálló gyűjteménye még a fővárosi füvészkerténél is gazdagabb. Kancsókák, hízókák, kürtvirágok, légycsapók várják az ínyenc táplálékot, de a párizsira nem buknak. A növényi ragadozók ugyanis szeretik foglyul ejteni zsákmányukat. Mirigyszőreik édes nektárral csalogatják áldozataikat. Cikkünk a 11. oldalon SZÁZ EMBERBŐL 83 legelőször is egészséget kíván magának az új esztendőre. Mert bármilyen robbanásszerűen fejlődött az orvostudomány az elmúlt száz évben, például a daganatos betegségek ellenszerét ma sem ismerjük. És bár a penicillin felfedezése számos olyan betegséget visszaszorított, amelyben korábban milliók haltak meg - ma is számos fertőzéssel küzdünk. Összeállításunk a 17. oldalon NAGYON fogok vigyázni, ígérte Kiss Róbert tűzszerész őrnagy a kisfiának, Ákosnak. És egy nap mégis bekövetkezett a végzetes baj, kezében robbant fel a szemléltető eszköz. Két árvát hagyott maga után. Horváth Sándor repülővel zuhant le, fia egyéves volt. A hadiárvák fájdalmát a Honvédelmi Minisztérium igyekezett enyhíteni a számukra rendezett karácsonyi ünnepségen. Riportunk a 18. oldalon 9 63. évfolyam, 1. szám 2007. január 5. Ára: 165 forint Összmagyar időszámítás Sok-sok tűzijátéktól megvilágított égbolt alatt ünnepelte január 1-jére virradó éjjel Románia és Bulgária az uniós csatlakozását. A nagyobb városokban koncertek és utcabálok szervezésével tették emlékezetessé a szilveszterrel egybemosódott páratlan eseményt. A két új ország belépésével az Európai Uniónak huszonhét tagországa lett, az Atlanti-óceántól a Fekete-tengerig terjed, lakossága megközelíti az ötszázmilliós létszámot. Az unió népessége másfél millió magyarral bővült. Az erdélyi magyarok számára a csatlakozás egyik legnagyobb hozadéka a szigorú határátkelési korlátozások megszűnése. Az uniós tagság várható anyagi előnyeire az ország magyarok lakta térsége hónapok óta készülődött: létrehozták a Szövetség a Székelyföldért önkormányzati társulást, melynek köszönhetően könnyebben és sikeresebben pályázhatnak uniós pénzforrásokra. Igen fontos változást hoznak az új uniós polgárok számára a külföldi munkavállalás terén bekövetkező könnyítések. Igaz ugyan, hogy több állam is jelezte, korlátozza az újonnan csatlakozott tagállamok állampolgárainak munkavállalását, de Csehországban, Észtországban, Finnországban, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában, Szlovákiában, Szlovéniában és Svédországban munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak a románok és a bolgárok januártól. Hazánkban 179 szakma képviselői számára lett egyszerűbb a munkavállalás a kormány nemrégiben hozott döntése alapján. Keleti szomszédunk lélekszám tekintetében hetedik az unió országainak sorában, területe szerint a kilencedik a tagállamok között. Bruttó nemzeti összterméke viszont alig 34 százaléka az uniós átlagnak. Ezzel a tagországok között az utolsó előtti helyen áll. A sort a szintén most csatlakozott Bulgária zárja. S hogy milyen járulékos következményei lehetnek egy ilyen horderejű eseménynek? Például Románia, a csatlakozás tiszteletére, a jelenleg alkalmazott kelet-európairól áttérne a közép-európai időszámításra. Király Farkas FOTÓ: ANDREI PUNGOVICI, EUROPRESS Nyomot hagy a ménkű Nemkívánatos személy a hivatalos magyar tudományban, ő a hazai tudományos közélet Robin Hoodja. Olykor zagyvaságnak minősítik gondolatait, miközben találmányai nemzetközi díjakat kapnak. Egely György a gömbvillámok kutatásával vívta ki a tudósok haragját. Ma már sok minden mással is elérte ugyanezt. - Mi szerepel a névjegyén? - Kutatómérnök. - Mi szerepelhetne még? - Rebellis. - Arra utal ezzel, hogy ön a magyar tudományos élet Robin Hoodja, törvényen kívülije? - Pontosan. Rebellis Robin Hood vagyok, aki megpróbálja a természettől elvenni a kincseit és odaadni a szegényeknek. Energetikai kutatásokkal, betiltott, elfeledett találmányokkal foglalkozom, melyek üzemanyag és környezetszennyezés nélkül, olcsón termelnek energiát. Mondják, hogy ilyesfajta kutatási eredményei az autóipar és az olajlobbi ellenállása miatt nem kapnak nagy nyilvánosságot. Ennek azért több oka van. A hivatalos tudomány nem ismeri vagy nem akarja ismerni ezeket az eredményeket, másrészt napjainkban a fizikából csak az népszerű, aminek nincs köze a valósághoz, a mérésekhez. FOLYTATÁS AZ 5. OLDALON Térkép jár a sérvhez Attól függően, mennyire súlyos a betegségünk, a közeljövőben súlyponti kórházban, területi kórházban, rendelőintézetben kapunk majd gyógyírt bajunkra, vagy a háziorvos kezel bennünket. Az egészségügyi ellátórendszer változásából mi, betegek leginkább azt érzékeljük majd, hogy az alapellátást továbbra is megkapjuk lakóhelyünkhöz közel, komolyabb betegség esetén viszont a távolabb lévő, kiemelt kórházakba kell menni, ahol várhatóan nagyobb esélyünk lesz a gyógyulásra. Azt már pontosan tudjuk, melyik az a 39 súlyponti kórház, amelyben a súlyos, speciális vagy ritka betegségben szenvedőket gyógyítják majd, ahol a daganatos betegeket kezelik, s ahol a szervátültetéseket és szívműtéteket végzik. Ezek 50-55 kilométeren (egy órán) belül elérhetők lesznek, s bennük fogadják éjjel-nappal a súlyos balesetek sérültjeit. TÉRKÉPÜNK A 20. OLDALON