Szabad Föld, 2007. január-június (63. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-05 / 1. szám

Szabad Föld 2007. január 5. ­ A vidék családi hetilapjaHazai élet Világvégi viszonyok L­élek sem jár a kunbajai utcán. A pol­gármester meg a felesége a dutyiban, néhány marcona ember vágja a platán­sort. Kérdés, hogy kiengedik-e a pol­gármestert az előzetes letartóztatásból, addig mindenki jobbnak látja hallgatni. Pontosabban majdnem mindenki.­­ Július 29-én jelentettem a bajai Környe­zetvédelmi Felügyelőségnek, hogy itt rengeteg szemetet gyűjtött össze Halász István a volt té­­eszmajorban meg a felszámolásra ítélt szemét­telepen - mondja Lengyel László nyugdíjas sír­köves, miközben jobb kezével szívritmus-sza­bályozóján matat. - Nagyon készségesek vol­tak. Aztán kijöttek, és még engem szúrtak le, hogy ez mind újrafeldolgozható hulladék, és a Halász megígérte, hogy a szeméttelepről el fog­ja szállítani a bálákat. Eltelt fél év. Kitört a kiskunmajsai orosz lak­tanyában lerakott illegális német lakossági hulladék körüli botrány. Lengyel László ekkor ismét jelentette az időközben még nagyobbra növekedett szeméthalmokat, most már a pécsi Környezetvédelmi Felügyelőségnek, a bajait ugyanis időközben megszüntették. A bálákról ezúttal úgy vélekedett a hatóság, hogy ez bi­zony lakossági hulladék. A Bács-Kiskun me­gyébe illegálisan behozott, mintegy háromezer tonna szemét elhelyezésében kulcsszerepet vál­lalt az a Szinkron 99 nevű cég, amelynek tulaj­donosai a korábbi és a jelenlegi kunbajai pol­gármester, Halász István felesége és gyermekei. (Halász neve felmerült az olajbotrány kapcsán is, jogerősen elítélte a bíróság devizabűntett, okirathamisítás és vámbűntett miatt, megjárta a börtönt, majd, négy év kihagyás után, a falu újraválasztotta polgármesterré.) A polgármes­ter azzal védekezett, hogy semmi köze a felesé­ge nevén szereplő céghez, nem is élnek együtt - bár a faluban mindenki úgy tudja, hogy sze­métügyben Halász intézkedett. Nem sokan kívánnak a történtekről nyilat­kozni Kunbaján. A platánsort vágó munkások csak annyit jegyeznek meg szűkszavúan, hogy a másik polgármester sem volt jobb semmivel. Lengyel László, illetve neve elhallgatását kérő másik riportalanyom is megerősíti, hogy az előző polgármester felesége óvodaigazgató­ként nem létező gyermekekre vette fel az álla­mi támogatást, amelyet aztán a falunak vissza kellett fizetnie. A faluban többen is megjegy­zik, hogy ezt-azt - fát, krumplit, hagymát - kaptak a mostani polgármestertől, ezért sza­vaztak rá, illetve a falusban a választás előtt tiszteletét tette - Halász költségén - a már NB II-es Fradi (jól eltángálta a kunbajai focicsapa­tot). Halász kampányának az is lényegi eleme volt, hogy munkájáért a falu anyagi helyzetére tekintettel nem kér díjazást, ehhez képest az el­ső ülésen jelentős nagyságú fizetést szavazta­tott meg magának. - A laktanya mellett lakók panaszkodtak ne­kem, hogy már egészen körberakják őket sze­méttel - tér vissza a lényegre Lengyel. - Ebben a faluban senki nem mer szólni, mert a vágóhí­don kívül csak az önkormányzattól lehet mun­kát kapni, aki pedig nem dolgozik, az csak az önkormányzattól kaphat segélyt. És még nem ez a legrosszabb, ami történhet az emberrel. Volt egy kis hölgy a városházán, aki a körjegy­­zőnek készítette elő az anyagokat. Megszüntet­te a falugondnok állását, mert nem volt munka­köre, meg nem is voltak meg a falugondnokság fenntartásának törvényes feltételei. Erre a falu­gondnok bement a hivatalba, és úgy megverte a hölgyet, hogy agyrázkódása lett. - Ön nem fél, hogy valami baja esik? - kérdezik sokan. Én anyagilag nem függök az önkormányzattól, a gyermekeim sem élnek itt. Attól meg nem félek, hogy megvernek. Nincs ezzel mindenki így. Lengyel Lászlótól körbetelefonálunk néhány ismerőst. Riadt han­gokat hallok a telefonból: mi lesz itt? Éjszaka is égetik a szemetet a volt téeszmajorban, terjeng a füst mindenfelé. Nyilatkozni? Isten mentsen, ők nem akarnak beleavatkozni. Egyetlen ember vállalja a nyilatkozást, név nélkül: az illető dol­gozott a hivatalban is. Előbb azonban kime­gyünk, megtekinteni a felhalmozott hulladékot. Pirtón már megkergettek egy tévéstábot, úgyhogy, biztos, ami biztos alapon, járó mo­torral parkolunk a téeszmajor előtt. A lassan már megszokott látvány fogad: irtózatos mennyiségű szemét, ezt leszámítva csend és nyugalom. A hulladékot egy vörösen izzó sze­mű rottweiler arcképe őrzi, amely a kapura van ragasztva. Innen a laktanyához megyünk. Kí­váncsi asszony néz ki ránk szorongva, ajánlja, hogy a kertjükből jobb képeket tudunk csinál­ni. Indulatos fia rászól: nem kell senkinek be­jönni, semmit se mondani. Innen is távozunk, az egyetlen olyan emberhez megyünk, aki még hajlandó - név nélkül - szóba állni velünk. - Minek beszélnénk? Csak haragost szer­zünk, törvényt nem - mondja a férfi. Aki ugrál, az nem kap munkát, és ha ő megélne anélkül, akkor nem kapna a rokona, a felesége, a bará­tai. A polgármester munkahelyeket ígért, hát ez lett a munkahely, a szemétválogatás. De ez is feketén. Tanács Gábor A hó nem tudta eltakarni a szemétbálákat a kunbajai határban Szemétben utaznak H­írzárlat mellett folyik a nyomozás annak a több mint háromezer tonna lakossági hulladéknak az ügyében, amelyet osztrák kamio­nok Németországból szállítottak Bács-Kiskun megyébe. A madárinfluenza után újra az érdeklődés középpontjába került Kis­­kunmajsa, ezúttal azért, mert a város laktanyájában egy osztrák kami­­onost rajtakaptak, amint Németországból hozott tömörített szemétbá­lákat rakodott ki. A környezetvédelmi hatóság és a rendőrség is kihall­gatta a sofőrt, de mivel a szemét kísérő papírjai rendben voltak, elen­gedték. Időközben számos lakossági bejelentés érkezett: Bács-Kiskun megye számos elhagyott tanyáján, laktanyákban, téeszmajorokban za­varos tulajdoni és bérleti viszonyok közepette tároltak hasonló, import lakossági hulladékot. Az elmúlt hetek során számos kérdés vetődött fel, amelyre nem könnyű megnyugtató választ találni. E cikk írásának pillanatában nem tudható teljes bizonyossággal, honnan jött az import szemét. A fuvarle­velet egy német üzem állította ki, ám az ottaniak tagadják, hogy kom­munális hulladékot küldtek volna: ők csak újrafeldolgozásra váró, ko­szos műanyagot hoznak Magyarországra. A szállítmányok azonban vá­­logatatlan lakossági hulladékból állnak, amit nem is szabadna a határon áthozni - bár ezzel kapcsolatban a határőrnek csak szúrópróbaszerűen kell ellenőrzést végeznie. A nyomozás jelenleg hét gyanúsított ellen fo­lyik: egyikük annak a cégnek a vezetője, amelyik a kiskunmajsai lakta­nyát bérli, a másik egy mezőtúri férfi, aki egy tanyát bérel Kecskemét környékén. Nem utolsósorban a börtönviselt kunbajai polgármester, Ha­lász István, illetve felesége is előzetes letartóztatásban van. Hulladékke­zelés rendjének megsértése miatt folyik nyomozás ellenük. Nem világos ugyanakkor az sem, hogy miért éri meg lakossági hul­ladékot Németországból Magyarországra szállítani és itt tanyákon tá­rolni. A Szinkron 99 Kft., amelynek tulajdonosai Halász István felesé­ge és gyermekei, elvileg műanyag újrafeldolgozására vállalkozott, bár az általuk átvett szemét erre nagyobb részben nem alkalmas. Dósai Im­re kiskunmajsai alpolgármester szerint a rekultivációra váró majsai szeméttelepen is találtak néhányat azokból a bálákból, amelyeket sike­rült felfedezni a laktanya területén. Ugyanez igaz a kunbajai szemétte­lepre, ahol bírság terhe mellett tilos hulladékot elhelyezni. A szemét elhelyezése, illetve újrafeldolgozása egyre nagyobb üzlet, illetve egyre nagyobb kiadással jár együtt. A közelmúltban Csehország és Szlovákia volt az illegális szemétszállítás két célországa, mára, úgy tűnik, mifelénk is teret nyer ez a fajta pénzkereset. Feltételezések sze­rint az uniós forrásokból rekultivációra kerülő szeméttelepekre próbál­ják eljuttatni a nyugat-európai hulladékot, hogy onnan már európai közpénzen kerüljön eltakarításra. (tanács) Mintaprojekt M­ost aztán lehet Kunbajára mutogatni: tessék, az alkoholista zsákfalu, a ro­mantikus Balkán kapuja, ahol a községhá­zán falugondnok ütlegeli a hivatali dolgo­zót, a polgármester pedig egy vámbűntett és egy okirathamisítás után választatik újra mint a falu hőse, aki a cementlelátó elé hoz­ta vendégszerepelni az NB II-es Fradit. Az sem kevésbé nevetséges, hogy a polgármes­ter ellen egyetlen olyan ember meri felemel­ni a szavát, akinek a faluban teljesen füg­getlen az egzisztenciája az önkormányzat­tól, ez pedig a sírköves­­ lehetne még a kocsmáros, de az, jellemzően, nem lázongó fajta. E két szakma mostanában vidéken, zsákfaluban szokatlan konjunktúrának ör­vend. Szóval lehet kacarászni, tisztelt olva­sók, amíg torkunkra nem forr a szívlapát. Mert ez a jóember már júliusban kiborította a bilit - csak akkor az éjjeliedénybe bera­gadt a tartalom. Ugyanaz a környezetvédel­mi hatóság, amelyik most tűzzel-vassal ül­dözi a szemetelőket, ugyanezekről a szaros pelenkákról megállapította: ez a legtisztább újrafeldolgozható műanyag. (Azaz, várjunk. Nem is ugyanez a hatóság volt, hiszen a ba­jai Környezetvédelmi Felügyelet azóta meg­szűnt. Nem volt rá szükség, ugyanis Bács- Kiskun megyében mindenki betartja a kör­nyezetvédelmi szabályokat.) Aztán az a ha­tárőr sem kunbajai volt, aki a szaros pelen­kát beengedte az országba, szintén mű­anyagnak mismásolva. Hát csoda-e, ha a kunbajaiak úgy gondolták, ez mind így van jól, hisz mindenki helyesli: úgy kell jót ten­ni a faluval, hogy az ember közben polgár­­mesterként okiratot hamisít és vámot csal, mert az ügyesek ezt mind így csinálják. Te­gyük a kezünkre a szívünket, hát nem ten­nénk meg ezt mi magunk is a kis falunkért? Mert afelől, hogy a polgármester ezt mind Kunbaja nagyobb dicsőségére tette, nem le­het kétségünk. Sőt Kunbaja nagyobb dicső­ségére tette a határőr, a környezetvédelmi hatóság, az a tengernyi hatóság, amely el­lenőrzött Kunbaján ezt-azt, ami vagy nem volt ott, vagy nem az volt, ami oda volt írva, vagy ott volt, de senki nem látta. Mert ha megnézzük a papírokat, Kunbaján szeméten kívül egy csomó minden van, ami nincs, és ezt valahogy soha senki nem veszi észre, mert ez Kunbaja: gigantomán kísérlet, a mi uniós mintaprojektünk. D. T. G. Szerelmes pár, Ivádra fuss! E­lég egy ötlet, hogy eladjunk egy kicsinyke falut - mondja a négyszáz lelkes, rokonhá­zasságairól híres Ivád polgármestere. Ivády Gá­bor kifogyhatatlan az ötletekből. Hol zászlót cserél játszótérre, hol felépíti az év honlapját, hol meg ejtőernyős házasságot tervez. Amikor a fiatal reklámszakember leköltözött a fővárosból a szülőfalujába, sokan hitetlen­kedtek. Ivády Gábor azonban azóta sem szaladt vissza, sőt, a második ciklusát tölti a mandá­tumnak. Az eldugott hevesi falucskában min­dig kiügyeskedi, hogy a pestiek odafigyeljenek rá. Legutóbb az év honlapja pályázaton nyer­ték el a különdíjat. A falu világhálós oldalát (www.ivad.hu) a polgármester és két helybeli informatikus készítette. Többek közt azért, hogy tiszteletbeli ivádiakká fogadhassa azokat, akik a honlapon támogatójukká szegődnek. Akár egy tujával a parkhoz, akár egy téglával a sportöltözőhöz. Az interneten egyenes adásban közvetítenek majd a falu életéről, a pesti látás­­futásban pihentető lesz például nézegetni, mi történik az ivádi óvodában.­­ A kis falvak pénztelensége miatt évek óta nyílt levelekkel bombázom a minisztereket, s a kifizetetlen számláinkat rendszeresen elkül­döm nekik. Ám sokan akkor figyeltek fel Ivád­ra, amikor a falusi postáért indított harc nyitá­nyaként felgyújtottunk egy postaautót - ma­gyarázza Ivády Gábor. Bizonyára e figyelem is közrejátszott abban, hogy nemrég rittyentettek egy játszóteret. Az ötletet Amerikából kölcsö­nözték. Ott ugyanis akadt valaki, aki egy piros gemkapcsot addig cserélgetett, míg végül­­ be­költözhetett egy házba. - Egy asztalra állított faluzászlóval indul­tunk, abból lett egy tábla csoki, egy kisasztal, majd egy kistereltautó, ám időnként meg kel­lett olajozni a gépezetet - meséli Ivád első em­bere. A tárgyakat mindig valamivel értéke­sebbre cserélték, a liciteket a világhálón fogad­ták. Amikor elakadt a licit, a polgármester több cégnek is elküldte a felhívást. Az adakozók kedvét végül az hozta meg, mikor a Sláger Rá­dió élő adásában adta elő vágyálmukat Ivády Gábor. Végül három hét alatt egy három és fél millió forintos játszótérre valót sikerült össze­hozniuk. Ez pedig egy ön­nikis, jó harminc­millió forintos költségvetési hiánnyal küzdő te­lepülés életében példátlan esemény. A cserebe­re gyümölcsét mellesleg nem tanácsos az ön­­kormányzat tulajdonába adni, mivel akkor be­vételnek számítana, s elesnének az önhibáján kívül hátrányos helyzetű településnek járó tá­mogatástól, így Ivády Gábor jobban teszi, ha a nevére veszi a falu játszóterét. Van másik... - folytatja az ötletrohamot a még pilótajogosítvánnyal is rendelkező faluve­zető. Nemrégiben letette az anyakönyvvezetői vizsgát, és azt tervezgeti, hogy akár a levegő­ben is összeadhatja a vállalkozó kedvű jegyes­párokat. Ha az egybekelők nem ejtőernyősök, egy-egy tandemernyővel, kísérővel ugorhatná­nak, s akkor az oktatók egy személyben tanúk is lehetnek. Szabad óráiban törvénymódosítási indítványt fogalmaz Ivády Gábor. Elavultnak tartja ugyanis a házasságkötés előtti, harminc­­napos kötelező várakozási időt. Ez alól csak a közeli halál veszedelme ad felmentést, amit - orvos hiányában - az anyakönyvvezető állapít meg. A polgármester most azon töpreng, élet­veszélyként értelmezhető-e, hogyha a vőle­gény kijelenti: megszakad a szíve, ha nem ve­heti el most azonnal a menyasszonyát. Ha sike­rülne elérni, hogy ennyi engedményt adjon a törvény, Ivád lehetne az a hely, ahol várakozás nélkül összeadják a párokat. S akkor a falucska a magyar Las Vegasszá lépne elő. Palágyi Edit A bor éve m­ár van látszatja az elmúlt évek erőfeszíté­seinek a magyar mezőgazdaságban: 2006-ban is nyereséges lesz az ágazat. Kétezer­ötben mintegy ötvenmilliárd forint volt az eredmény, az idén ezt meghaladó többletre le­het számítani. A kedvező fordulat 2004-ben, Magyarország uniós tagságának kezdetekor következett be. Addig veszteséges volt az agrárium tevékenysége, ám azóta folyamato­san nő az árbevétel-arányos nyereség. A tava­lyi év jól sikerült a gabonatermesztőknek, és nehéz helyzetéből kezd kilábalni az állatte­nyésztés is: javultak a viszonyok a tejtermelés­ben, emellett a sertéságazatban is a fellendülés jelei mutatkoznak. Idén az agrárágazatban mindenekelőtt az állattenyésztést, a zöldség- és gyümölcstermesztést, valamint a borágazatot kívánják előnyös helyzetbe hozni.

Next