Szabad Föld, 2011. január-június (67. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-07 / 1. szám

A soros elnökség, amelyet Magyarország átvett, az Európai Unió talán legfon­tosabb intézményi eleme, mivel az EU tevékenységét a soros elnökséget betöltő tagország hangol­ja össze és sok tekintetben irányítja is. A soros elnökség ellátása az adott ország egész kormányának jelentős többletfeladatokat ad. Az EU-ban a döntéshozatal kisebb részben az Eu­rópai Parlament, nagyobb arányban a tagországok kormányainak képvi­selőiből álló Tanács feladata. A Lis­­­szaboni Szerződéssel bekövetkezett újítások miatt azonban az elnöknek kisebb lett a befolyása a külügyi kapcsolatok tanácsában, illetve az állam- és kormányfői tanácsban (Eu­rópai Tanács). Mindkettő élére állan­dó elnök került, akik a soros elnök­séggel közösen látják el az irányítást. A soros elnökség szerepéhez tartozik az egyes tanácsi formációk program­jának összeállítása, a napirenden lévő témák vitasorrendjének megha­tározása, a tagországok, illetve az uniós intézmények közötti kompro­misszumok kidolgozása, a Tanács munkájának irányítása, továbbá ezen intézmény képviselete unión belül és kívül. Az elnökség előnyei közé tartozik, hogy az adott ország megmutathatja tárgyalási képességeit, és bár elvben nemzeti érdeket nem képviselhet, bizonyos, számára fontos kérdéseket előtérbe helyezhet a napirenden. Kezdetben a ma már létezésének 53. évében járó Európai Unió elnökségét ábécésorrendben adták az egyes or­szágok, csak arra ügyeltek, hogy minden tagállam egyszer, januártól júniusig, legközelebb azonban júli­ustól decemberig legyen elnök. 1993 decemberétől azonban a külügymi­niszteri tanács változtatott ezen a rendszeren, mert úgy ítélte meg, szükség van arra, hogy legalább három félévente rutinos tagország lássa el az elnöki teendőket. A betűrendnek ma már jóval ki­sebb a jelentősége, a sokszori bővítés felülírta ezt az alapításkori megálla­podást. Magyarország Spanyolor­szággal és Belgiummal trióban, Len­gyelország előtt elnököl. Az unió működésében már korábban is fon­tos szerepet töltött be az úgynevezett trojkaformáció, az előző, az adott és a következő félévi elnökséget adó tagországok megkülönböztetett cso­portja. Ezt a fajta együttműködést éppen a döntéshozatal folyamatossá­gának megőrzése érdekében vezették be. A spanyol-belga-magyar trió az első volt ebből a szempontból, és az első két fél év után elhangzott nyi­latkozatok szerint a rendszer jól működik. A tagországok 2020-ig előre eldöntötték a soros elnökség sorrendjét. Ettől csak akkor lehet el­térni, ha valamelyik soros elnökségre jelölt ország saját maga kéri elnöksé­gi időszakának módosítását. 2011. január 7. ♦ A vidék családi hetilapja A hét témája Mi dolgunk Eu­ r r ALÁZATOS SZOLGÁJA - így köszöntheti csak az Európai Unió másik 26 tagállamát az az ország, amely fél éven át betöltheti az EU soros elnöki tisztét. Neki ugyanis nincs más fontosabb dolga, mint lesni társai közös óhajtását. Január 6-án Magyarország hivatalosan is átvette ezt a tisztséget. Huszáruniformisba öltöztették Brüsszel látványosságát, a pisilő kisfiút UDVARI SZALUTOK Királyokat, államfőket szállít rendszeresen az ingolstadti flotta, amely most fél évig Ma­gyarországon állomásozik. A protokollflotta összesen kétszáz Audi A8-as és A7-es Quattro, Volkswagen Multivan, vala­mint Skoda Octavia modellből áll - utóbbiakat kulcsos autó­ként használják a magyar kísé­rők és ügyintézők. A konvojok­ban különleges készülékekkel felszerelt limuzinok is szolgál­nak majd. A flotta az alkatrész­­szállításra is használt Audi-vo­­nattal utazik Magyarországra. A protokollautókra a Köztársa­sági Őrezred szerel megkülön­böztető jelzéseket.

Next