Szabad Föld, 2012. január-június (68. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-06 / 1. szám

I Külvilág 2012. január 6. ♦ A vidék családi hetilapja Olaj, atom, választások UGYE, NEM KÉSZÜL háborúra a világ? Ha katonák sürgölődnek az arab táblát Ázsiától elválasztó Hormuzi­­szorosnál, van miért aggódni. „Az európai gazdasági válságra tekintettel az európai vállalatok új piacokat keresnek, a poli­tikai vitáknak nem kell hatással lenniük a ke­reskedelmi kapcsolatokra” - ezzel a meglepően optimista kijelentéssel csitította Iránban a ke­délyeket Mohammad Nahavandian, a kereske­delmi kamara elnöke az új év első napján. Pedig aggodalomra van okuk az irániaknak is, ugyanis a hét végén az Egyesült Államokban érvénybe lépett egy új törvényi szabályozás - ez rövid időn belül a negyedik szankció az arab országgal szemben -, amely szerint kizárhatók az amerikai pénzügyi és tőkepiacokról azok a külföldi pénzintézetek, amelyek együttműköd­nek az iráni központi bankkal a kőolaj-keres­kedelem finanszírozásában. Irán és a Nyugat közt akkor kezdett nőni ismét a feszültség, amikor december elején az Európai Unió külügyminiszterei úgy döntöt­tek, szigorúbb szankciókat vezetnek be a világ ötödik legnagyobb kőolajexportőrével szem­ben, válaszul Teherán­­ „békés célokat szolgá­ló”­­ atomkísérleteire. A higgadt megállapo­dásnak nem kedvezett az sem, hogy december végén a Hormuzi-szoros lezárásával fenyege­tőzött Mahmud Ahmedinezsád iráni elnök. Az Öböl-országok számára stratégiai fontosságú vízi útvonalon halad át a kőolajszállító hajók mintegy 40 százaléka, lezárása a legnagyobb olajkitermelő országoktól zárná el az utat, hatalmas kárt okozva ezzel a térségben. Az Egyesült Államok részéről az 5. flotta min­denesetre árgus szemmel vigyázza a rendet: húsz darab, harci repülőkkel is megerősített hadihajó, 15 ezer katonával a fedélzetén, s még 1000 gyalogos a szárazföldön ügyel a térség stab­ltására. Az első gyanús jelre elfúj­ják a blokáddal szorgoskodókat. Szakértők szerint a szoros lezárásával való iráni fenyegetőzés csak szólam volt, elterelve ezzel a figyelmet a fő kérdésről, az atombom­baprogramról. Bár Irán mostani nemzetközi elszigetelése súlyosan érinti olajfü­ggő gazda­ságát, ennek ellenére az ország vezetése nem mutat hajlandóságot a kompromisszumra. A napokban egy kutatóreaktorban tesztelték az első, Iránban gyártott, alacsonyan dúsított uránt tartalmazó fűtőelemeket. Nyugalomra tehát semmi ok. Iráni elemzők szerint az or­szág 2009-ben vitatott módon, sokak szerint választási csalással hatalomra került vezetése azért sem fog megállapodni a Nyugattal az atomkísérletek kérdésében, mert az rombolná tekintélyét biztos szavazói körében - márpe­dig a márciusi választások előtt ezt senki sem kockáztatná. Markos Mária __________ \ . jl A Wi '­­ iW w ____________________FOTÓ: KENNETH ABBATE. U^NAVY Ilyen egy darabka az 5. flottából Megáll az idő A SZERETET ÜNNEPÉT SOKAN, sokféleképpen tartják világszerte, ennek megfelelően időről időre a karácsonyi neurózis is ezer formában sejlik fel. Hogy mennyire nehéz az ünnep méltó megülése, alábbi összeállításunkból is kiderül. LONDONI KÉSELÉS. Az ünnep másnapján kezdődő brit áruházi leértékelések az angolok jelentős ré­szének egyik fő karácsonyi programja, az idén azonban több sebesültje és halálos áldozata is volt a jeles eseménynek. Ráunva a karácsonyi pudingra, december 26-án mintegy 5 és fél millió autós kelt útra, hogy jelentős kedvezményekkel tegyen szert csupa nélkülözhetetlen dologra. London bevásár­lóutcáit százezrek rótták - izmos váduikra szükség volt, ugyanis éppen metrósztrájkot tartottak -, akadt olyan londoni nagyáruház, melynek ajtaja előtt legalább kétezren várakoztak. Az Oxford Stree­­ten egy 18 éves fiatalt tülekedés közben agyonszúrtak, egy másik embert pedig szintén késsel meg­sebesítettek. A két eset miatt a rendőrség összesen 13 embert vett őrizetbe. A HIT ELSÖPRŐ ERRE. A világ egyik legrégebbi, a betlehemi Születés Templomát a legenda szerint Jézus születésének helyén emelték. Ma a görög ortodoxok, a katolikusok és az örmény keresztények szigorú szabályok szerint megosztva használhatják a szentélyt, meghatározott időben. A katolikus karácsonyt követően furcsa, ám nem épp ritka jelenetnek lehettek tanúi az ódon falak: örmény és görög ortodox papok seprűnyéllel estek egymásnak. Az összetűzést az váltotta ki, hogy a templom kövezeté­nek a január 6-án kezdődő ortodox karácsony előtti hagyományos megtisztítása közben a görög és az örmény papok kölcsönösen azzal vádolták egymást, hogy a másik felekezet tagjai seprűjükkel átnyúltak az ő területükre. Szó szót követett, majd az Úr szolgái egymáshoz vágták seprűiket és verekedés tört ki a két felekezet képviselői közt. S mivel a seprűnyél nem volt elég meggyőző a vita rendezéséhez, a palesztin rendőrség gumibotokkal hozta meg a megbékélést a hit hirdetői közt. CSODÁS SZABADULÁS? Kubában, a karácsonyi amnesztia alkalmából mintegy 2900 foglyot engedtek szabadon. Bár a kommunista kormány humanitárius okokból, a családtagok és vallási szervezetek kérésére rendelte el a foglyok szabadlábra engedését, Raoul Castro bejelentése mégis csalódást keltett. A 70-80 ezer kubai rab alig 4 százalékát, főképp a betegeket, időseket, jó ma­­gaviseletűeket érintette a nagyvonalúnak nem nevezhető ajándék, közülük mindössze öt olyan fogva tartott hagyhatta el börtönét, akiket politikai nézeteikért csuktak be. Egy kubai jogvédő szervezet szerint az elnöki kegyelem olyan szűkmarkúnak bizonyult, hogy egyes börtönökben éhségsztrájkot, tiltakozásokat kezdtek a foglyok. A felfokozott várakozásokat XVI. Benedek pápa márciusra tervezett kubai látogatása is táplálta, ugyanis II. János Pál 1998-as havannai vizitjének mintegy 200 politikai fogoly köszönhette szabadulását. A VEIKEN, MTI/EPA

Next