Szabad Ifjuság, 1954. április-június (5. évfolyam, 77-153. szám)
1954-04-01 / 77. szám
1951 ápriuis I. Bizottságaink, DISZ-vezetőink kísérjék figyelemmel, segítsék a parasztit jóság kongresszusi versenyét A magyar dolgozó nép lelkesen, jó munkáival készül pártunk III. kongresszusára. Az élenjárók között ott találni a bányák és üzemek ifjúmunkásait, de ott találni a falvak fiataljait is. A sokszáz falusi DISZ-szervezet értékes kezdeményezése, felajánlása híven tükrözi parasztifjúságunk bizalmát és szeretetét pártunk iránt, kifejezi a párt és a dolgozó nép széttéphetetlen egységét, összeforrottságát. Az elmúlt hetekben megindult felajánlási mozgalom alapja a párt- és a minisztertanács közös decemberi határozata, ameket dolgozó népünk és ifjúságunk — elsősorban a parasztifjúság nagy örömmel és lelkesedéssel fogadott. Bizonyítják ezt azok a nagyszerű kezdeményezések, felajánlások, új munkasikerek, amelyeket elértek a Falusi fiatalok. Szabolcs megyében a falusi alapszervezetek egyharmada, a berettyóújfalusi járásban több mint fele, a zalaegerszegi járásban 65 százaléka ett komoly vállalást. S ezeknek a vállalásoknak a többsége nem általános frázishalmaz, nem megfoghatatlan elképzelés, hanem olyan feladatok megjelzése, amelyeknek valóraváltása növeli a földek terméshozamát. Ha valaki most végigjárja azrszágot, számos olyan új kezeményezést lát, amelynek azlőtt hírét sem ismerte. Nem gy helyen a fiatalok együtt aztörökkel fahamut és egyéb fás anyagot gyűjtöttek öszze, hogy ezzel is növeljék a hld táperejét. Másutt megtisztották a legelőket, a réteket,agy az állatok dús zöld füvet kmnarozhassanak a mezőkön, annak olyan falvak is, ahol a atalok ifjúsági halastavakat tesítettek, parkosították a fajukat, megtisztították a vízvezető árkokat és nehéz lenne isorolni azt a sok hasznos edeményezést, amellyel vádoltak a párt és a kormány itározatára. A kongresszus tiszteletére elijedt versenymozgalom egyik rendetes jelensége az, hogy a Halasok és felajánlások magasabb terméseredmény elérését tűzik ki c. Az elmúlt esztendőkben gakran előfordult a termelőövetkezetekben, gépállomáson, hogy csak a munkaegység teljesítésére, vagy a norma teljesítésére tettek vállalást, azt, hogy ki végez jó mint, ki ér el magasabb termőságot, azt nem igen vették sielembe. Természetesen fontos dicséretre méltó dolog a norik túlteljesítése is, hiszen a jó més egyik előfeltétele, a gyors az időben végzett munka. De önmagában még nem biztos a jó termést. Jó termést a jó minőségű munka, azotechnikai módszerek és az termelési módszerek alkalmaa, terjesztése biztosít. Az idő sürget az elmúlt hónapokban, a téli kellős közepén számos falusi SZ-szervezet készített tervet a tszi mezőgazdasági munkák fűzésére. Most itt az ideje, valóra is váltsák szervezek a tél folyamán kikovácsolt terveket. Az idő nagyon sürget. A gabonának már földben kell lennie, itt az ideje a burgonya, a cukorrépa s rövidesen a kukorica vetésének is. Éppen ezért ügyelni kell arra, hogy a különböző munkák ne torlódjanak egymásba, hanem mindegyiket külön a maga idejében, időben elvégezzük. Most tehát drága minden perc. A tervek, a felajánlások valóraváltásának tapasztalatai azt mutatják, hogy az ifjúság körében is egyre többen felismerik Micsurinnak, a természet nagy átalakítójának tanítását: „Nem zárhalunk könyöradományokat a természettől. Feladatunk: elvenni tőle azt, amit akarunk " Ehhez azonban az szükséges hogy felhasználjuk a rendelkezésünkre álló eszközöket, elsősorban az élenjáró tudományt, az agrotechnika új módszereit. Egy kis fejér megyei tanyán terül el a kálozi Béke termelőszövetkezet. Nevét ma már az egész országban ismerik. Felhívással fordultak az ország öszszes DISZ-szervezetéhez és vállalásaikat lelkiismeretesen, pontosan teljesítik is. Az elmúlt hetekben harminc métermázsa árpavetőmagot, huszonkét métermázsa kukorica és huszonkét métermázsa szöszösbükkönyt készítettek elő vetésre, s több mint harminc hold legelőt megtisztítottak. Az elmúlt napokban már a facsemetéket is kiültették szövetkezetük földjére. Kezdeményezésükhöz sok DISZ- szervezet csatlakozott. Hozzájuk hasonlóan, sikeresen teljesítik vállalásukat. Vállalatainkat teljesítjük időben . Jól Most tehát, amikor egyre inkább közeledünk pártunk harmadik kongresszusához, minden figyelmet a vállalások teljesítésére kell fordítani. Az olyan vállalás, az olyan terv, amelyből semmit sem valósítanak meg, az semmit sem ér. Az egyik legfontosabb feladat tehát az, hogy vállalásainkat időben és jó minőségben teljesítsük, hogy minél több fiatalt bevonjunk a kongresszus tiszteletére indított versenymozgalomba. A káloziak és a hozzájuk csatlakozók példája nagyszerűen bizonyítja, hogy erre mindenütt, minden faluban, gépállomáson, termelőszövetkezetben, állami gazdaságban, de még tanyákon is lehetőség van. A járási DISZ-bizottságok, a DISZ-vezetők vigyék el a kálóztak és a többi jól dolgozó DISZ- szervezet hírét a területükön lévő alapszervezetekhez és segítsenek az ott dolgozó fiataloknak abban, hogy hasonló jó munkát végezzenek. Ahol ezt megteszik, ott új eredmények, új munkahősök születnek majd. Ezt már példák bizonyítják: a karcagi Lenin tsz diszistái 30 méter mázsa anyahalat mentettek meg úgy, hogy 4—5 kilométerről hordták a kiapadt tóba a vizet hó formájában. A kongresszusi verseny igazi győztese az lesz, aki a legjobb terméseredményt éri el azon a földön, amelyen dolgozik — traktoros, növénytermesztő egyaránt. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy majd csak ősszel, a termény betakarításakor vizsgáljuk meg, milyen munkát végeztek a versenyző diszisták. A(i(ii*eriY«í(«ül a* élenjárókat Arra van szükség, hogy a megyei és járási DISZ-bizottságok, alapszervezetek vezetői a párt segítségével kísérjék figyelemmel nap mint nap a verseny eredményeit, a munka minőségét, gyorsaságát, segítsenek elhárítani a nehézségeket, terjesszék a legjobbak módszereit, népszerűsítsék az élenjárókat Több járási DISZ-bizottság — helyesen, már eddig is rendszeresen, versenyhíradót adott ki az élenjáró DISZ-szervezetek és fiatalok jó munkájának népszerűsítésére. Helyes lenne, ha valamennyi járási DISZ-bizottság alkalmazná munkájában ezt a helyes kezdeményezést. A DISZ karcagi városi bizottsága például külön versenybizottságot szervezett a munkaverseny eredmények értékelése céljából. Gondoskodott arról is — a tanácsok segítségével — hogy az élenjárók jutalmakat kapjanak. Más helyeken felhasználják a verseny népszerűsítésére a hangos híradót, verseket, nótákat küldenek a legjobban dolgozó fiataloknak. Mindezek követésre méltó módszerek. De emellett természetesen nem szabad megfeledkezni a gyengébb eredményt elért fiatalokról sem. Terjeszteni kell közöttük az élenjárók módszereit, tanácsokkal kell ellátni, segíteni kell őket. S hogy DISZ-vezetőink, bizottságaink ezt megtegyék, azt ma már maga az élet követeli. Hiszen majd minden faluban dolgozik jó traktoros, növénytermesztő, példamutató állattenyésztő és jól dolgozó DISZ-szervezet. Ifjúsági szövetségünk az elmúlt napokban újabb hatalmas és szép feladatot vállalt A DISZ javaslatára határozatot hozott a minisztertanács, hogy április 5— 12-ig mindenütt rendezzék meg a fák hetét. DISZ-szervezeteinknek komolyan kell venni ezt a feladatot, s mindenütt arra kell törekedniük, hogy minél több fát elültessenek. Nem egy helyen az országban máris hozzáláttak ennek a szép feladatnak a végrehajtásához. A füzesabonyi járás fiataljai több ezer facsemete elültetését vállalták. A bogádi úttörők facsemetéi máris szebbé tették a falu határát. Kövessék minél több helyen a példájukat! Hazánk falvaiban most mindenütt lelkes munka folyik. Traktorok zúgnak a földeken, vetőgépek szórják a magot, a napokban hozzákezdenek a burgonya, a kukorica, a répa vetéséhez is, facsemetéket ültetnek, legelőket, réteket tisztítanak. A falusi ifjúság között lelkes, bizakodó a hangulat. DISZ-vezetőinknek mindenütt azon kell munkálkodniok, hogy a haza, a párt iránti szeretet további nagyszerű tettekben jusson kifejezésre. Szabó Imre, a DISZKV parasztifjúsági osztályának h.sevetője Bírósági ítélet halálos gázolásért 54 február 21-én Terhes rágépkocsivezető CH 370 rendű gépkocsival, amelyen 11 személyt szállított, az egrihenyi úton, annak ellenére, itt 15 kilométer a megenítt sebesség, 70 kilométert haladó sebességgel hajtott, bár az úton egy veszélyes tárhoz ért, a nagy sebesség elvesztette a gépkocsi főuralmát. Az úttest baloldakerült és ott egy kézikocsit személyt halálra gázolt. A fás után sem tudta a kocsit állítani. Fél kerékkel a sárhajtva halálra gázolt egy, úttest szabályszerű oldalán dó kerékpárost. budapesti VII kerületi bíró- Terhes Jánost, akit a közlési szabály megsértésével kisebb mennyiségű szeszesis fogyasztott, 8 évi bor ítélte. Az ítélet nem jog- Leveleink nyomában Mulasztást tárt fel a levél Hajdú László ipari tanulónak Pécsi elvtárshoz, az MTH elnökhelyetteséhez eljuttatott panaszos levelét kivizsgáltuk. A vizsgáltat során megállapítottuk: rossz a tisztálkodási lehetőség az angol utcai tanműhelyben. Megfelel a valóságnak az is, hogy munka után hidegvízben mosdanak a tanulók, a leányok részére alkalmi edényben melegítenek vizet. A mosdóhelyiségek kicsik, fűtetlenek. A tanműhely kapott ugyan egy hetvenöt literes tűzteres víztárolót, de felszerelése sokáig elhúzódott. Ennek részben az az oka, hogy a rendelkezésre álló helyiségek kicsinyek, s a víztároló felállítása nehézségeket okoz, valamint a hozzá szükséges csöveket is nehezen tudják beszerezni. A legnagyobb hibát azonban mégis ott látjuk, hogy az intézet vezetősége nem volt öntevékeny, nem intézkedett a víztároló felszereléséről. Ez természetesen csak részben és ideiglenesen oldja meg a tanulók melegvizes tisztálkodását, de ezt az ideiglenes megoldást sem használták fel. Az intézet vezetői február közepén beszéltek a Danuvia-gyár vezetőivel, akiktől ígéretet kaptak, hogy március 15-e után szakmunkásokat küldenek a munkálatok elvégzésére. Az intézet vezetősége nem sürgette a szerelési munkák mielőbbi elkezdését, csak a panaszos levél kivizsgálása során tettek sürgető intézkedést a víztároló felszerelésére, amelynek munkásai már megkezdődtek. Az MTH Központ illetékes szerve javaslatot tett arra vonatkozóan, hogy a mulasztást elkövetőket vonják felelősségre. Dési Emil csoportvezető, MTH Központ Sztár BÍRÓSÁG A háború utáni hetedik árleszállítás a Szovjetunióban Közzétették a Szovjetunió minisztertanácsának és a Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottságának az élelmiszerek és iparcikkek állami kiskereskedelmi árának újabb leszállításáról szóló határozatát. A határozat értelmében április elsejétől leszállítják különböző élelmiszerek és iparcikkek árát. Olcsóbbak lesznek: a kenyér és a sütőipari áruk, néhány gyarmatáru, a selyem- és pamutszövet, a készruha, a kötött- és szövöttáruk, a lábbeli, a díszműáruk, a porcelán-, fajansz- és üvegcikkek, a háztartási cikkek, az építőanyagok, a gyógyszerek és más cikkek. A kenyér további 5—8 százalékkal, a tea 10 százalékkal, a kávé és kakaó 15 százalékkal, a selyemszövet 10 százalékkal, a pamutszövet 15—20 százalékkal, a lábbeli 7—20 százalékkal, a díszműáruk 10—15 százalékkal, az ékszerek átlagban 10 százalékkal, a szappan és az illatszerek 10—20 százalékkal, az építőanyagok 10—20 százalékkal, a háztartási villamoskészülékek 10 százalékkal, sportfelszerelések 5—15 százalékkal, a gyógyszerek 15 százalékkal, a gépkocsibenzin 44,5 százalékkal, a petróleum 38 százalékkal lett olcsóbb. A háború befejezése óta a Szovjetunióban ez a hetedik árleszállítás. (MTI) J. D. Bernal professzor Budapestre érkezett J. D. Bernal, nemzetközi Sztálin-békedíjjal kitüntetett professzor, a londoni Royal Society tagja, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, a Magyar Tudományos Akadémia meghívására Budapestre érkezett. A kiváló tudós itt tartózkodása során előadásokat tart. Aláírták a magyar-lengyel árucsereforgalmi és fizetési megállapodást A barátság és kölcsönös megértés szellemében lefolytatott tárgyalások eredményeképpen március 31-én Varsóban aláírták a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság között az 1954 évben lebonyolításra kerülő kölcsönös áruszállításokra és fizetésekre vonatkozó megállapodást. A megállapodás alapján a Magyar Népköztársaság alumíniumot, timföldet, bauxitot, gabonaféléket, cipőt, kerékpárt, gépeket és ipari berendezéseket szállít a Lengyel Népköztársaságnak szén, koksz, horgany, fa, vegyiipari cikkek, gépek és ipari berendezések ellenében. A megállapodást magyar részről Drahos Lajos rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a Magyar Népköztársaszág varsói követe, lengyel részről Czesslaw Bajer külkereskedelmi miniszterhelyettes írta alá. Értelmiségi tiltakozó nagygyűlés lesz pénteken a Rosenberg-házaspár árvái ügyében A világ minden becsületes emberét, s köztük a magyar értelmiséget is, mélységesen megdöbbentette az a hír, hogy az ártatlanul kivégzett Rosenbergházaspár gyermekeit törvényellenesen el akarják szakítani családjuktól, s szüleik emlékének megtagadására akarják nevelni. Értelmiségi dolgozóink, a Magyar Jogász Szövetség és a Magyar Vöröskereszt rendezésében pénteken délután 6 órakor a Magyar Jogász Szövetség székházában (V., Szemere utca 10.) nagygyűlésen fejezik ki tiltakozásukat a törvénytelen lépések ellen. Jó szakmunkások lesznek Bettits József elvtárs, az Angyalföldi Bútorgyár faszobrásza a párt III. kongresszusának tiszteletére vállalta, hogy Biró Irén és Hering György ipari tanulókból jó szakmunkásokat nevel. A bútorvásárló dolgozók megnövekedett igényei és bútorexportunk ugyanis ezt a szép, nemes hagyományokkal rendelkező iparágat is komoly feladatok elé állítja A BRIGÁD ÉDESAPJA De sokszor hallani DISZ- titkárok ajkáról ilyenfajta félmondatokat elröppenni: „...ezzel a fiatallal nem lehet mit kezdeni, ezt nem lehet nevelni”. „S milyen jó lenne — folytatják ezek a titkárok a gondolatsort —,keményebb eszközökhöz nyúlni. Hej, de kár is, hogy megszűnt a pénzbüntetés, majd megtanulná akkor...” Pedig a szép szó többet ér az összevont szemöldöknél, a harsány parancsolgatásnál. Megtanít erre sok ifjúsági vezetőt Bódi Béla, ózdi Kossuth-díjas brigádvezető nevelési módszere. Voltaképpen kevés erre azt mondani, hogy ,,módszer". Több ez annál: egy munkában eltöltött élet leszűrődött bölcsessége, tanulsága. (Mert Bódi Béla, aki ifjúsági hengerészbrigádot vezet, hatodik évtizedét tapossa.) S ha egy mondatban próbálnánk összegezni ennek az életműnek a tapasztalatát, azt mondhatnánk: neveim nem tehet szeretet nélkül... Elsősorban saját keserű emlékei tanítják arra, hogy a durvaság csak szembenállást, dacot vált ki az emberekből. „Ro, ti semmirekelő, mondta nekem az egyik előhengerész — emlékezik az 1910-es évekre — csinált itt rendet a szerszámok között, de gyorsan, mert olyan nyaklevest kapsz, hogy. .. Viszszafeleselni nem lehetett, mert egy-kettőre kidobták az embert, már pedig én három évig küzködtem, amíg befogadtak tanulónak a hengerészek közé. Nekifogtam hát a munkának, de nem szívvel, csak immelómmal. S amikor nem láttak, félrelöktem mindent, nem ért két krajcárt se a munkám. De ha szépen szóltak hozzám, madarat tehetett fogatni velem, egész nap úgy dolgoztam, pattogtam, mint akit nagy öröm ért." Ha csak azt figyeljük, hogyan beszél munka közben fiataljaival Bódi elvtárs, akkor is megismerjük a szeretet, az elvtársi segítség légkörét, amely eltölti a brigádot Nézzünk egy apró esetet, amely naponta ismétlődik minden hengerész-brigád életében: mondjuk arrébb kell vinni valamit. A rossz brigádvezető így beszélne: — No, fogjátok már! Te meg mit bámulsz, fogd meg te is, gyerünk.. Bódi elvtárs ezt mondja: — Gyere csak cimbora, fogjuk meg ezt a darabot és vigyük arrébb. Nem lehet rendetlenségben dolgoznunk. Ne ott fogd, hanem lejjebb, úgy könnyebb ... S ez, hogy „fogjuk", ez a legfontosabb. Mert Bódi elvtárs az 54 esztendejével nemcsak beszél, hanem cselekszik is, megmutatja, hogyan kell dolgozni. Sőt — ő az első a munkában. Ezért zajlik le minduntalan ilyen párbeszéd, ha Bódi elvtárs hozzákezd valamilyen nehéz munkához és segítségül hívja a fiatalokat: — Gyertek csak, cimborák ... Ilyenkor odalép Hossó Béla, vagy egy másik fiatal hengerész, félretolja az öreget: — Ugyan Bódi elvtárs, megcsináljuk majd mi magunk. Minek emelne, hiszen mi is itt vagyunk. No, gyertek fiúk szaporán! Ki ne venné észre, hogy ilyenkor az öröm és meghatottság fénye gyúl Bódi elvtárs arcán Látja, érzi, hogy jó talajba vetette 40 évi munkásélet tapasztalatait, jó talajba hullottak a munkásbecsület magvai. Bódi Béla nevelőmunkájának másik nagy tanulsága: csak az nevelhet jól, aki tudásával vívja ki a szeretetet, a tekintélyt. Nézzük például egyik újítását, amelyet az átfordítottal vezettek be. A 60 milliméternél vastagabb abroncsokat mágnessel működő átfordító irányítja vissza a hengerekhez. Az ennél vékonyabb acélkígyókat azonban időtlen idők óta emberi erővel kellett visszafordítani, mert a mágneses szerkezetet itt nem használhatták Bódi elvtárs sokszor elnézte, hogyan birkóznak fiai az izzó, hajlékony acélszalagokkal. Nehéz és veszélyes munka volt ez, egyetlen ügyetlen mozdulat és baleset érhette a hengerészt. Addig gondolkozott, spekulált, amíg egy kürtalakú átfordító szerkezetet készített, amely könnyűszerrel elvégzi ezt a munkát. Így gyorsabban dolgozhattak, s ami a legfőbb: a brigádtagok nehéz, fáradságos munkától mentesültek. Bódi Béla nevelőmunkájának harmadik tanulsága: a nevelés nem zárul be a műszak befejeztével. Ő maga mesélte el az alábbi történetet. (A fiatal nevét, akivel ez megesett csak azért nem említjük, nehogy utólag szégyenkezzék miatta.) „Mi tagadás — meséli Bódi elvtárs — brigádunkból néhányan szeretik a bort, sőt olykor a kelleténél mélyebben néznek a pohár fenekére. Nemrég az történt egyik hengerészünkkel, hogy munkaidő után beült a kocsmába, és sehogyan sem akart hazamenni. Hívta a testvére, az édesanyja, a menyaszszonya, nem ment. Végül is hozzám jött az édesanyja: „Segítsen már, Bódi bácsi, a fiam mind elissza a pénzét, nem akar hazajönni “ Elmentem én is a kocsmába. Amikor meglátott a fiú, mindjárt elcsendesedett... Leültem az asztalhoz, bort kértem és koccintottam vele: „Egészségedre!" Amikor megittam a pohár bort, csak annyit mondtam: — Holnap is dolgozni kell, fiam, gyere, menjünk lefeküdni. A fiú felkelt, fizetett. S a kocsmabeli cimborák legnagyobb ámulatára — velem jött...” Ezek hát a titkai a Bódibrigád fegyelmének. Összeforrottságának. De természetesen nem mindig és nem mindenkivel beszél így az idős hengerész. Van olyan fiatal, aki a keményebb szóra hallik, de ez kivétel és az is jó szívvel fogadja a kemény szót, ha Bódi elvtárs mondja. Hossó Béla brigádvezetőhelyettes, alapszervezeti DISZ- titkár azt mondja Bódi elvtársiból, és ezt érzi a brigád minden tagja: — Nincs olyan ígéret, amivel el lehetne csábítani brigádjából. Szeretünk a keze alatt dolgozni, mert szívvel tanít bennünket, mert azt akarta, hogy be kenyerészek, becsületes munkások legyünk." A brigád most nagy harcban áll: februárban anyag- és áramzavarok miatt elmaradtak a terv teljesítésével. Úgy döntöttek, hogy a kongresszusig behozzák az elmaradást, s versenyre keltek a gyári DISZ-bizottság zászlójéért. Ki kételkedhetnék abban, hogy ilyen brigád harcát siker koronázza? DPZSI IP 3