Szabad Ifjuság, 1954. október-december (5. évfolyam, 232-309. szám)

1954-10-01 / 232. szám

Felderítő riporterünk látta s Hová tűnt 9000 tonna szén Petőfi-altárón ? Felderítő riporterünk elindult, hogy megtudja: miért van Petőfi-dltárónak szeptember első 15 munkanapján több mint kilencezer tonnát adóssága? Hol veszett el ez a szén? S mindez azután, hogy a petőfi bányai fiatalok megfogadták: az év végéig 30 ezer tonna tér venf elüli szénnel segítik az adós­ság törlesztését. Erről a titok ról osztatja el a homályt a fel­derítő riporter. Petőfibányáít szerte az ország­ban úgy ismerik, mint hazánk egyik legkorszerűbben gépesített bányáját. A szántaitól — több kilométeren át — az osztályo- zóig gumiszalagon hömpölyög a szén. Mostanában azonban nem­csak szenet szállít a gumiszalag — embereket is. Furcsa, de igaz: Petőfi-altárón mfiszakváltás előtt egy órával a sebesen futó gumi­szalagon giyérülni kezd a szén, s helyette üldögélő bányászokat szállít, lógós fegyelmezetlene­ket, akik mint valami mesebeli szőnyegen „utaznak” ki a bányá­ból. Látogassuk meg őket az al- táró bejáratánál. Míg odaérünk Gyuricska Már­ton DISZ-titkár megjegyzi: — Néhány napja negyven bá­nyászt számoltam meg, akik műszakváltás előtt a „népes”, a vonat helyett gumiszalagon „utaztak” ki a bányából. S ez számunkra annál is inkább el­gondolkoztató. mert az ilyen uta­zók nagy többsége fiatal. A aumisj'nlaa „utasai* De már meg is érkeztünk. Nem is kell sokál várakoznunk a „vendégekre”. Ahogy bepillan­tunk az altárón, messze bent egy lámpa fénye imbolyog, s világa egyre nő, ahogy a szalag hozza közelebb. — Jó szerencsét, elvtársi — top­panunk eléje — s ismeretlen utasunk az altáróból kiérve, le­ugrik a gumiszalagról. — Jó szerencsét — feleli nem kis meglepetéssel. — Miért nem a „népessel"’ jött ki a bányából? — szegezi mellé­nek a kérdést a DISZ-titkár. — Mert sietek. — Ezért hagyta ott félórával előbb d munkahelyet? Ránt egyet a vállán, kérdé­sünkre megtudjuk, hogy Kovács János, a Xl-es front fabeadója volt a gumiszalag utasa. Alig­hogy elmegy, újabb fények tűn­nek fel a szalagon. Petőfihányán a műszak végefelé szén helyett már csak embereket ad a bánya? Most három fiatal lakatos érke­zik. azután néhány ember a XTX-es frontról. Egyikük Urbán János, a másik Kiss Jánosnak mondja magát, de rajtavesztett. — Miért hazudsz, Furucz Páti, hiszen ismerlek — lép a vilá­gosságra a DISZ-titkár. — Miért nem vártátok meg a váltást, s miért nem a „népessel” jöttök ki a hányából? Tudjátok, hogy a sza­lagon nem szabad közlekedni. —- Tudjuk, de sietünk — mo­rogják. Ekkor már a baleset- felelős is ott van és egymás­után írja fel a szalagon közleke­dőket. Míg ott voltunk, harmincán „utaztak” ki szállítószalagon a bányáiból Közülük tizen két óra előtt otthagyták munkahelyüket. Egy műszakon átlag húsz em­bert számolhatunk, akik legalább egy órával előbb elhagyták a szénfa'at. Ez a legenyhébb nor­mával számítva is 13.5 köbméter szénveszteség. Szeptember első tizenöt munkanapján tehát csak a délelőttös műszakokat számol­va 202.5 köbméter (ami 253.2 tonna szénnek fele! meg) a vesz­teség. Ha mindhárom harmad müszakiait számoljuk, akkor n 15 nap alatt 789.6 tonna szénnel termelt kevesebbet a bánya a fe­gyelmezetlenek, lógósok miatt Az adósságból tehát megtalál­tunk 789.6 tonnát. Keressük meg a többit is A „hivatali««“ ké*#« Egy nappal később a reggeles műszakkal készülődünk a bá­nyába. Hat óra is elmúlt már, amikor az utolsó népes is elindul a bányába. Eszembejut a fél­óra, amely ilymódon minden nap elvesz a termelésből, mert Petőfi- altárón az ilyen „hivatalos” ké­sés már rendszerré vált. S mint a villáim, cikázik a gondolat: ha több mint 21 frontbrigád na­ponta félórával kevesebbet ter­mel, az közepes normával szá­mítva szeptember első 15 mun­kanapján 4551 köbméter szén­kiesést, vagyis 5917 tonnát je­lent. Csaknem az egész adósság megvan már. Ég még az elővá- jásokat, kisebb csapatokat nem is számoltuk, pedig innen is összejön néhánvszáz tonna vesz­teség a sok félóra miatt. S most menjünk a frontokra, lássuk, hogy vész el ott is a szén. A Xl-es DISZ-fronton Decsi Sándor fronímester bri­gádja van műszakon. Hadd mondjam el róluk, hogy a III. pártkongresszus óta mindig az elsők között voltak a frontbrigá­dok versenyében. Most a verseny­értékelés szerint csak 95 száza­lékra teljesítik tervüket. Az igazság az, hogy hibásan ériékelték munkájukat. A bri- gáld szeptember első 15 munka­napján 52 tonna szenet adott terven felül. Tervüket tehát tel­jesítik, a napi terven felüli 20 tonnás vállalást azonban nem. Vállalásuk szerint ennyi idő alatt 300 tonna szenet kellett volna termelniük terven felül. Miért nem állják szavukat? S miért nem állja szavát a többi brigád sem? (Az aitárón mind­össze négy-öt frontbrigá'd telje­síti tervét.) Választ kapunk erre is. — Nincs fánk, nem tudjuk olyan ütemben végezni a szené­lést, mint ahogy szeretnénk. Munka közben, ha szükség van egy-egy támfára, hiába megyünk a fabeadó helyre, nem találunk. E hibák miatt naponta legalább két óra kiesik a termelésből, 39 tonna szén egy műszakon. (Gyors számolás, s kiderül, hogy a Xl-es front három brigádja az első 15 munkanapon a szervezet­ien faellátáis miatt 1755 tonna szénnel termelt kevesebbet.) Atindehhez még megjegyezzük: a fronttól csaknem fél kilométer­re van a fa, onnan cipelik ma­gukkal a fiatalok. A bánya, igaz­gatója olyan utasítással pró­bálja „serkenteni” a brigádot, hogy a fronton csak minden má­sodik fogás után biztosítsanak. Felelőtlenség ilyen utasítást adni, amely a tervteljesités ro­vására megy. Legutóbb is össze­ment a front, s ez négy nap ki­esést jelentett. Emellett az ilyen A gumiszalagon utazgatok miaít elveszett „Hivatalos késés” miatt elveszett Műszaki feltételek hiánya miatt elveszett Felelőtlen utasítás miatt elveszett intézkedés az emberek biztonsá­gát is veszélyezteti. Amikor kiszállítani a bányából, akkor tudtam meg, hogy a De- csi-brigád1 a rossz műszaki felté­telek miatt látogatásunk napján csak 65 köbméter szenet termelt a tőlük máskor megszokott 100— tlO köbméter helyett. .4 D6sa-brigAd titka Ezután a 27-es DISZ-frontra látogattunk el, jelenleg ők ve­zetnek a bánya frontbrigádjainak versenyében. Most éppen Dósa Viktor frontmester van műsza­kon. Brigádja még szeptember első felében 365 tonna szenet adott terven felül. (Sikereik „tit­ka”: fegyelem, jó kollektív szel­lem a brigád tagjai között.) Frontmesterük például nagysze­rűen megszervezte — három-fa- felelőse van a brigádnak — hogy frontbiztosításra mindig megfe­lelő méretű és mennyiségű fa álljon rendelkezésre. A felelősök felkutatják még a föld alól is; pontosabban: rendszeresen ellen­őrzik az aknacsatlóst, hogy a kért famennyiséget leszállította-e a bányába. Ahogy a frontra érünk, Kovács Jánossal találjuk szembe magun­kat, aki előző nap a műszak­váltás előtt gumiszalagon „uta­zott” ki a bálnyából. — A Kovács itt dolgozik? — kérdezem Dósra elvtársat. — Milyen Kovács? — csodál­kozik. (Kiderül, nem is Kovács a neve, hanem Szita Gergely. Előző nap fenntartáson dolgo­zott, nem pedig a Xl-es fronton, ahogy állította. Senki nem akar­ja befogadni a brigádjába, mert nem ízlik neki a munka.) — Itt nem dolgozik, úgy tet­ték hozzám erőszakkal, erre az egy napra Nehogy az én brigá­domhoz írja az elvtárs, mert most rögtön elzavarom innen. Ilyen ember nekem nem kell — halhorog a fiatal frontmester. Látogatásunk végén röviden összegeztük: hová tűnt el két hét alatt a keresett 9000 tonna szén. íme az eredmény: 789.60 tonna szén 5917.— tonna szén 1755.— tonna szén 1560.— tonna szén összesen: 10.021 60 tonna szén Többet találtunk, mint az adós­ság. A lehetőség tehát megvan a terv túlteljesítésére is, csak éppen mindent a maga rendjén kell csinálni: végigdolgozni a nyolcórás műszakot, biztosítani ehhez a műszaki feltételeket, s emberségesen törődni a dolgo­zókkal Ezt segítse Petőfibányán a DISZ-szervezet is, s akkor minden bizonnyal teljesíthetik 30 ezer tonnás vállalásukat. Csépányi Lajos Október 2-ón éjfélkor megszűnik o nyári időszámítás A minisztertanács határozata értelmében a nyári időszámítás, amelyet yiájus 23-án vezettek be, október 3-ig tart. Október 2-á:n, 24 órakor tehát az órákat t?3 órára kell visszaigazítani. Cíjabb belépők a termelőszövetkezetekbe ötvennégy új tag lépett be szep­tember hónapban a kiskörei Dó­zsa termelőszövetkezetbe, ezen­kívül nyolc új tag felvételéről vasárnap dönt a taggyűlés. He­ves megyében augusztus elseje óta 155 egyénileg dolgozó pa­raszt választotta a szövetkezeti gazdálkodást. Békés megyében is egyre erő­södnek a termelőszövetkezetek. A békéscsabai Ui barázda tsz- be 18, ez okánvi Uj éle'be 16 tagot vettek fel az elmúlt hét folyamán. Endrődön 16, Déva- vámyán 36 tag látott új termelő- szövetkezet alapítátsálhoz. A minisztertanács határozata az újítások kivitelezéséről A minisztertanács határozat­ban szabályozta az újítások kivi­telezésével kapcsolatos kérdése­ket. A határozat értelmében az újítások kivitelezéséhez szüksé­ges bérköltségek és beruházások fedezésére a vállalat teljes 'bér­alapjának egy százalékát kitevő összegben külön pénzügyi kere­tet kell létesíteni a vállalat költségvetésében. Kinevezés A minisztertanács ,Mód Ala­dárt, a Társadalom- és Termé­szettudományi Ismeretterjesztő Társulat főtitkálrát, az Eöt­vös Loránd Tudományegyelem „Marxizmus-len inizmus alapjai” tanszékére egyetemi tanárrá ne­vezte ki. Jugoszláv katonai repülőgép leszállása magyar területen Szeptember 28-án egy C 47- lipusú kétmotoros jugoszláv ka­tonai repülőgép a jugoszláv- magyar határ közelében elíévedt és Letenyéíől délkeletre berepült Magyarország területére. A gé­pet a magyar néphadsereg va­dászgépe leszállásra szólította fel. A jugoszláv gép a felszólí­tásnak eleget tett. Illetékes magyar szervek hoz­zájárulásával a jugoszláv re­pülőgép ölfőnyi személyzetével együtt szeptember 29-én visza- repült Jugoszláviába. (15) Medvedjev főhadnagy arra vállal­kozik, hogy a németek hátában az északnorvégjai hegyvidéken felfedi a náci hadsereg titokzatos föld alatti hadianyaggyárát, ahová álii- tólag a főhadnagy feleségét is munkára hurcolták, gyermekével együtt. Egy szovjet tengeralattjáró a főhadnagyot és társait partra te­szi, hogy megkezdjék vállalkozásu­kat. — Ne nyúlj a drótokhoz, le­het, hogy összeköttetésben van az aknamezővel. Mocsaras lápra jutottak, mel­lettük a kövek között kis patak szaladt. Sár cuppogott a lábuk alatt. Frolov csendben elővette gyufáját, rágyújtott és szaladíva utolérte Agajevet. Frolov min­denkivel szeretett ióviszonyban lenni. — Gyújtson ráy vezetőnk a pusztaságban. Úgy látom, nem ég a pipája — Agajev hirtelen hátrafordult. Frolov kis híján elesett, amikor megláltta hideg, megsemmisítő pillantását. — Ki engedte meg, hogy do­hányozzék, tengerész elvtárs? — Nekem? ... azt hittem sza­bad . .. hiszen te is rágod a pi­pádat .. / Frolov zavartan fordult Med- vedjevhez: — Főhadnagy elv­társ ... — Most a törzsőrmester vezé­nyel — intette le szigorúan Medvedjev. — Tőle kellett volna engedélyt kérni. — Én akár el is dobom — tört öss-z" egészen Frolov, el­hajítva a cigarettát a kövek közé. — En csak neki akartam kedveskedni. Csodálkozva nézte, amint a felderítő lehajolt, megkereste az eldobott cigarettát és zsebre- vágta. ,De még nagyobb lett a csodálkozása, amikor meghallot­ta a gyors és eles kérdést: — Öngyújtóval, vagy gyufá­val gyújtott rá? — Gyufával, természetesen — igazította meg válláln a gép­pisztolyt,, miközben nagyot kö­pött. — Hová dobta a gyufát? Frolov mérgesen nézett rá Úgy tűnt neki. hogy a felderítő kineveti. — Nem tudom hová dob­tam ... Úgy gondolom, befeje­zettnek tekinthetjük ezt a kis nézeteltérést. Agajev Medvedjevhez fordult. — Főhadnagy elvtárs, kérem, utasítsa emberét, hogy' keresse meg a-z eldobott gyufát. Medvedjev szintén csodál­kozva nézett rá. — Feltétlenül szükséges? Ilyen elhagyott helyen? — Igen, feltétlenül. Fontos vállalkozásban vagyunk, senki­nek sem 'kell tudni, hogy mi iti partraszálltunk. Kérem, keres­tesse meg a gyufáit. — Frolov, teljesítsd a paran­csot! Frolov lassan, sértődötten el­indult visszafelé megkeresni a gyufát. Hol,, melyik oldalra- dob­ta azt az átkozottat? Lehet, hogy már rég elvitte a patak ... So­káig kereste a gyufát. Frolov KÖNYVHÉT. 1954 Jókai: Török világ Magyarországon (SZÉPIRODALMI KÖNYVKIADÓ) Jókai válogatott műveinek legújabb — ötödik — megjelent kötete a „Török világ Magyar- országon”. 1853-ban jelent meg először s százegy év után ez most a tizennyolcadik kiadása. Ez a regény is a világhíres Jó- kai-művek közé tartozik, az em­beröltők folyamán lefordították angol, cseh, lengyel, német és szlovák nyelvekre. Népszerűsége szüntelen volt az elmúlt század alatt, az „Etdély aranykora" mellett ez a legismertebb és leg­kedveltebb török korban ját­szódó Jókai regény. (Holott eze­ken kívül a nagy romantikusnak még igen sok török tárgyú története van.) Jókai a történelmi regényírást nem sokkal a szabadságharc bu­kása után kezdte meg. Nem azért futott a jelenből a múltba, hogy elfordítsa a figyelmet az aktuális kérdésekről, hanem azért, hogy az általános csügge- dés közepette, a múlt felidézé­sével öntsön bizalmat egész nemzetébe. A súlyos cenzúra- viszonyok is meggátolták, hogy közvetlenül arról beszéljen, ami körülötte van, így a történelem nyelve egyszersmind jelképes ki­fejezési eszközzé vált számá­ra: Erdély elbukó szabadságáról beszélt, de a vérbefulladt fo ra- dalomra gondolt ő is, és olva­sói is. Ezekkel a történelmi tárgyú, izgalmas regényekkel találta meg a maga hangját. Első ilyen­fajta műve, az „Erdély arany­kora” új fejezetet nyitott a ma­gyar széppróza történetében. — Mi sem állt távolabb Jókaitól, mint az a részletekbe menő, pontos hitelességű, kritikai rea­lista történelmi regény, amelyet az előbbeni évtizedben Eötvös József teremtett meg a hazai irodalomban. Az ő elődje a ka­landos mesélgető Jósika volt, Jókai azonban összehasonlítha­tatlanul nagyobb képzeletvilágú és művészibb író Jósikánál. Az „Erdély aranykora” nem min­denütt volt hiteles multábrázo- lás, de alakjai éltek és története magával ragadott. Óriási sikere megmutatta az írónak, hogy he­lyes úton járt. Ezt a sikert az olvasótömegek előtt vívta ki: a hivatalos kritika fanyalogva vette tudomásul ezt az áradó és a kritikusok elöre-elképzelésének sehogyan még nem felelő tehet­séget, aki hangot tudott adni az egész nemzet érzelmeinek. Jó­kait azonban nem is nagyon za­varta, hogy mit mond vagy mit elégedetlenkedett, die parancsot kapott, tehát azt lelkiismerete­sen teljesítette. Nézte a földet, az éies kovafüveket, a kövek között a mohát, a homokot, ka­vicsot, de hiába. Az is lehet, hogy a törzsőrmesternek van igaza-. Figyelmeztették indulás előtt, hogy az ellenséges terü­leten kerülni kell minden fel­tűnést és nem szabad hagyni semmiféle nyomot maga után. De mi az a morzsányi gyufa ezen a nagy lápon. Arra emléke­zett még. hogy amikor rágyúj­tott, tenyerével gondosan el­takarta a felvillanó fényt, noha tudta, hogy az egyetlen őrsze­met a környéken Agajev már eltet'e láb alól. De hiába, a gyufára mégse gon dióit. Mennél tovább kereste, annál jobban bántotta a dolog. „Rossz felderítő vagy te. Dimka Frolov, könnyelmű fickó ... felesleges munkát csináltál! most. mi?” Látta, amint végülis Agajev kiegyenesedett és Medvedijevhez fordult. — Ebben a sötétben már nem fogjuk megtalálni, viszont itt se maradhatunk tovább. Lehet, hogy nem lesz baj belőle Induljunk! — Mehetünk. Folytatták az utat. A friss íengerszag helyét rothadó növé­nyek kigőzölgése foglalta el. A sziklafok mögött lágy narancs- fény öntötte el az ég peremét. Könnyű fe’hők kezditek a ma­gasba szállni. Szűk ösvényen haladtak fel­felé. össze-visszadobált. laposra- kopott kövek között. A hajnali Igen távoli, elmosódott hegy­láncok rajzolódtak ki. A csúcso­kon. mintha pipáztak volna, úgy gomolyogtak körülöttük a tej­fehér ködrongyok. (Folytatjuk.) nem mond a kritika: a nép ma­gatartása mérte le, hogy helyes álon jár. És ezen az úton ment tovább. Egyelőre még az „Er­dély aranykoráénak századában maradt. Következő regénye volt a „Török világ Magyarorszá­gon”, amely szinte folytatása az előbbi regénynek, nem egy sze­replője azonos, de története mégis attól független, kerek egész. Az „Erdélv aranykora” a kis fejedelemség elszánt küzdel­meiről szól. A „Török világ Ma­gyarországon” Erdély bukását meséli el. Idő: a XVII. század. Színhely: Magyarország és Er­dély. Hősei: az elbukó kis áilam végső időszakának történelmi alakjai, akiket a romantikus író isteni magasságukra nagyít s ezzel mindegyikük egy-eov em­beri magatartás vonzó vagy liasztó jelképévé nő. De az el­bukó világ végső hősei mellett már megjelennek az úi emberek, a szabadságért másféleképpen küzdők: a kurucok. Thököly Imre még tévelygő ember, de vele kezdődik az a másféle hős, amely egy emberöltő múltán Rákóczi szabadságharcában már világraszóló szabadságharcra tudja szervezni az országot. S mind e küzdelmek hátterében csillogó színekkel elevenedik meg a török hódoltság kora. Ennek a regénynek — az „Erdély aranykoráéval, amely közvetlenül előbb jelent meg a válogatott művek soro­zatában, és a „Kétszarvú em­ber” című ugyané korban ját­szódó elbeszéléssel együtt, (amely a „Török világ Magyar- országon” kötetének végén el­olvasható) — az az egyik legfőbb vonzóereje, hogy rendkívül szemléletesen, kalandosan, az olvasót szüntelen izgalomban tartva idézi fel azt a tragédiák­kal teljes korszakot, és a szép­ség élményén keresztül nevel hazaszeretetre, immár több, mint száz esztendeje. Romantikus regény, a romantika minden túl­zásával. De ez a romantika em­berségre, hazafiasságra, ke­mény kiáltásra nevel. Ez a ro­mantika a haladás nagy céljait szolgálja. Ez a lebilincselő va­rázs egy évszázad alatt mitsem halványodott. És amit Jókai annakidején százezreknek mon­dott el, most végre elérkezett a milliókhoz, hiszen Jókai ma in­kább népéé, mint bármikor az­előtt. Hegedűs Géza t lést tart a Termelő­szövetkezeti Tanács A Termelőszövetkezeti Tanács október 2-án a MEDOSZ szék­házéban ülést tart. A tanács tagjai meg'árgyiaJják a termelő­szövetkezeti mozgalom őszi fel­adatait. Október 15-én kezdődik a fűtési idény A minisztertanács határozatot hozott az 1954/55. évi fűtési idényről. A határozat értelmé­ben a fűtési idény október I5-én kezdődik. Központi vagy kályha­fűtéssel rendelkező állami szer­veknél. vállalatoknál és a köz­ponti fűtéses lakóházakban októ­ber 15. után akkor lehet meg­kezdeni a fűtést, ha az Országos Meteorológiai Intézet előrejel­zése szerint a várható napi kö­zéphőmérséklet plusz 10 Celsius foknál alacsonyabb lesz. Kórházak, rendelőintézetek óvodák, csecsemőotthonok vagy ezekkel egyen’ő elbírálás als tartozó egészségügyi intézmé nyék. iskolák, egyetemek, nap köziotthonok, valamint az Állam Balettintézet, az Állami Opera ház és az Állami Operaház Erke Színháza helyiségeiben októbe: 15-én a fűtést a külső hőmér séklettől függetlenül meg lehe kezdeni, ha a he'yiségek belsí hőmérséklete 18 Celsius fok alj süllyed. November /. után i külső hőmérséklettől függetlenít a fűtés kötelező. A központilag fűtött helyisé gekben a belső hőmérséklet i külső hőmérséklettől függőé, 8—14 órán át plusz 18 Celsiu fokon tartandó. Ennél magasab hőmérsékletre csak az egészség ügyi intézmények és a napköz: otthonok helyiségeit lehet fel fűteni.

Next

/
Thumbnails
Contents