Szabad Ifjuság, 1954. október-december (5. évfolyam, 232-309. szám)

1954-10-01 / 232. szám

Felderítő riporterünk látta : Hová tűnt 9000 tonna szén Petőfi-altárón ? Felderítő riporterünk elindult, hogy megtudja: miért van Petőfi-altárónak szeptember első 15 munkanapján több mint kilencezer tonnát adóssága? Hol veszett el ez a szén? S mindez azután, hogy a petőfi­bányai fiatalok megfogadták: az év végéig 30 ezer tonna tér­­en f­elüli szénnel segítik az adós­ság törlesztését. Erről a titok­ról oszlatja el a homályt a fel­derítő riporter. Petőfibányáit szerte az ország­ban úgy ismerik, mint hazánk egyik legkorszerűbben gépesített bányáját. A szántóitól — több kilométeren át — az osztályo­­zóig gumiszalagon hömpölyög a szén. Mostanában azonban nem­csak szenet szállít a gumiszalag — embereket is. Furcsa, de igaz: Petőfi-altárón műrszakváltás előtt egy órával a sebesen futó gumi­szalagon gigérülni kezd a szén, s helyette üldögélő bányászokat szállít, lógós fegyelmezetlene­ket, akik mint valami mesebeli szőnyegen „utaznak” ki a bányá­ból. Látogassuk meg őket az al­­táró bejáratánál. Míg odaérünk Gyuricska Már­ton DISZ-titkár megjegyzi: — Néhány napja negyven bá­nyászt számoltam meg, akik műszakváltás előtt a „népes”, a vonat helyett gumiszalagon „utaztak” ki a bányából. S ez számunkra annál is inkább el­gondolkoztató, mert az ilyen uta­zók nagy többsége fiatal. A numisj­nlaa „utasai” De már meg is érkeztünk. Nem is kell sokat várakoznunk a „vendégekre”. Ahogy bepillan­tunk az altárón, messze bent egy lámpa fénye imbolyog, s világa egyre nő, ahogy a szalag hozza közelebb. — Jó szerencsét, elvtársi — top­panunk eléje — s ismeretlen utasunk az altáróból kiérve, le­ugrik a gumiszalagról. — Jó szerencsét — feleli nem kis meglepetéssel. — Miért nem a „népessel"’ jött ki a bányából? — szegezi mellé­nek a kérdést a DISZ-titkár. — Mert sietek. — Ezért hagyta ott félórával előbb a munkahelyet? Ránt egyet a vállán, kérdé­sünkre megtudjuk, hogy Kovács János, a XI-es front fabeadója volt a gumiszalag utasa. Alig­hogy elmegy, újabb fények tűn­nek fel a szalagon. Petőfibányán a műszak végefelé szén helyett már csak embereket ad a bánya? Most három fiatal lakatos érke­zik, azután néhány ember a XIX-es frontról. Egyikük Urbán János, a másik Kiss Jánosnak mondja magát, de rajtavesztett. — Miért hazudsz, Furucz Páll, hiszen ismerlek — lép a vilá­gosságra a DISZ-titkár. — Miért nem vártátok meg a váltást, s miért nem a „népessel” jöttök ki a bányából? Tudjátok, hogy a sza­lagon nem szabad közlekedni. —­ Tudjuk, de sietünk — mo­rogják. Ekkor már a baleset­­felelős is ott van és egymás­után írja fel a szalagon közleke­dőket. Míg ott voltunk, harmincan „utaztak” ki szállítószalagon a bányáiból Közülük tizen­két óra előtt otthagyták munkahelyüket. Egy műszakon átlag húsz em­bert számolhatunk, akik legalább egy órával előbb elhagyták a szénfalat. Ez a legenyhébb nor­mával számítva is 13,5 köbméter szénveszteség. Szeptember első tizenöt munkanapján tehát csak a délelőttös műszakokat számol­va 202,5 köbméter (ami 253,2 tonna szénnek felel meg) a vesz­teség. Ha mindhárom harmad műszakiait számoljuk, akkor a 15 nap alatt 789,6 tonna szénnel termelt kevesebbet a bánya a fe­gyelmezetlenek, lógások miatt Az adósságból tehát megtalál­tunk 789,6 tonnát. Keressük meg a többit is A „hivatali««“ ké*#« Egy nappal később a reggeles műszakkal készülődünk a bá­nyába. Hat óra is elmúlt már, amikor az utolsó népes is elindul a bányába. Eszembe jut a fél­óra, amely ily módon minden nap elvesz a termelésből, mert Petőfi­­altárón az ilyen „hivatalos” ké­sés már rendszerré vált. S mint a villáim, cikázik a gondolat: ha több mint 21 frontbrigád na­ponta félórával kevesebbet ter­mel, az közepes normával szá­mítva szeptember első 15 mun­kanapján 4551 köbméter szén­kiesést, vagyis 5917 tonnát je­lent. Csaknem az egész adósság megvan már. És még az elővá­­rásokat, kisebb csapatokat nem is számoltuk, pedig innen is összejön néhány száz tonna vesz­teség a sok félóra miatt. S most menjünk a frontokra, lássuk, hogy vész el ott is a szén. A XI-es DISZ-fronton Decsi Sándor frontmester bri­gádja van műszakon. Hadd mondjam el róluk, hogy a III. pártkongresszus óta mindig az elsők között voltak a frontbrigá­dok versenyében. Most a verseny­értékelés szerint csak 95 száza­lékra teljesítik tervüket. Az igazság az, hogy hibásan értékelték munkájukat. A bri­­gárd szeptember első 15 munka­napján 52 tonna szenet adott terven felül. Tervüket tehát tel­jesítik, a napi terven felüli 20 tonnás vállalást azonban nem. Vállalásuk szerint ennyi idő alatt 300 tonna szenet kellett volna termelniük terven felül. Miért nem állják szavukat? S miért nem állja szavát a többi brigád sem? (Az altárón mind­össze négy-öt frontbrigá­d telje­síti tervét.) Választ kapunk erre is. — Nincs fánk, nem tudjuk olyan ütemben végezni a szene­lést, mint ahogy szeretnénk. Munka közben, ha szükség van egy-egy támfára, hiába megyünk a fabeadó helyre, nem találunk. E hibák miatt naponta legalább két óra kiesik a termelésből, 39 tonna szén egy műszakon. (Gyors számolás, s kiderül, hogy a XI-es front három brigádja az első 15 munkanapon a szervezet­len faellátá­s miatt 1755 tonna szénnel termelt kevesebbet.) A Mindehhez még megjegyezzük: a fronttól csaknem fél kilométer­re van a fa, onnan cipelik ma­gukkal a fiatalok. A bánya, igaz­gatója olyan utasítással pró­bálja „serkenteni” a brigádot, hogy a fronton csak minden má­sodik fogás után biztosítsanak. Felelőtlenség ilyen utasítást adni, amely a tervteljesítés ro­vására megy. Legutóbb is össze­ment a front, s ez négy nap ki­esést jelentett. Emellett az ilyen Többet találtunk, mint az adós­ság. A lehetőség tehát megvan a terv túlteljesítésére is, csak éppen mindent a maga rendjén kell csinálni: végigdolgozni a nyolcórás műszakot, biztosítani ehhez a műszaki feltételeket, s intézkedés az emberek biztonsá­gát is veszélyezteti. Amikor kiszállítani a bányából, akkor tudtam meg, hogy a De­­csi-brigád­ a rossz műszaki felté­telek miatt látogatásunk napján csak 65 köbméter szenet termelt a tőlük máskor megszokott 1000­i­0 köbméter helyett. .4 Dósa-brigád titka Ezután a 27-es DISZ-frontra látogattunk el, jelenleg ők ve­zetnek a bánya frontbrigádjainak versenyében. Most éppen Dósa Viktor frontmester van műsza­kon. Brigádja még szeptember első felében 365 tonna szenet adott terven felül. (Sikereik „tit­ka”: fegyelem, jó kollektív szel­lem a brigád tagjai között.) Frontmesterük például nagysze­rűen megszervezte — három­ fa­­felelőse van a brigádnak — hogy frontbiztosításra mindig megfe­lelő méretű és mennyiségű fa álljon rendelkezésre. A felelősök felkutatják még a föld alól is, pontosabban: rendszeresen ellen­őrzik az aknacsatlást, hogy a kért famennyiséget leszállította-e a bányába. Ahogy a frontra érünk, Kovács Jánossal találjuk szembe magun­kat, aki előző nap a műszak­váltás előtt gumiszalagon „uta­zott” ki a bálnyából. — A Kovács itt dolgozik? — kérdezem Dósza elvtársat. — Milyen Kovács? — csodál­kozik. (Kiderül, nem is Kovács a neve, hanem Szita Gergely. Előző nap fenntartáson dolgo­zott, nem pedig a Xl-es fronton, ahogy állította. Senki nem akar­ja befogadni a brigádjába, mert nem ízlik neki a munka.) — Itt nem dolgozik, úgy tet­ték hozzám erőszakkal, erre az egy napra Nehogy az én brigá­domhoz írja az elvtárs, mert most rögtön elzavarom innen. Ilyen ember nekem nem kell — háb­orog a fiatal frontmester. Látogatásunk végén röviden összegeztük: hová tűnt el két hét alatt a keresett 9000 tonna szén. Íme az eredmény: emberségesen törődni a dolgo­zókkal Ezt segítse Petőfibányán a DISZ-szervezet is, s akkor minden bizonnyal teljesíthetik 30 ezer tonnás vállalásukat. Csépányi Lajos A gumiszalagon utazgatók miatt elveszett „Hivatalos késés” miatt elveszett Műszaki feltételek hiánya miatt elveszett Felelőtlen utasítás miatt elveszett 789.60 tonna szén 5917.— tonna szén 1755.— tonna szén 1560.— tonna szén összesen: 10.021­60 tonna szén (15) Medvedjev főhadnagy arra vállal­­ kozik, hogy a németek hátában az északnorvégiai hegyvidéken felfedi a náci hadsereg titokzatos föld alatti hadianyaggyárát, ahová állí­­tólag a főhadnagy feleségét is munkára hurcolták, gyermekével együtt. Egy szovjet tengeralattjáró a főhadnagyot és társait partra te­szi, hogy megkezdjék vállalkozásu­kat. — Ne nyúlj a drótokhoz, le­het, hogy összeköttetésben van az aknamezővel. Mocsaras lápra jutottak, mel­lettük a kövek között kis patak szaladt. Sár cuppogott a lábuk alatt. Frolov csendben elővette gyufáját, rágyújtott és szalad­va utolérte Agajevet. Frolov min­denkivel szeretett jóviszonyban lenni. — Gyújtson rá a vezetőnk a pusztaságban. Úgy látom, nem ég a pipája — Agajev hirtelen hátrafordult. Frolov kis híján elesett, amikor meglá­tta hideg, megsemmisítő pillantását. — Ki engedte meg, hogy do­hányozzék, tengerész elvtárs? — Nekem? ... azt hittem sza­bad . .. hiszen te is rágod a pi­pádat .. . Frolov zavartan fordult Med­­vedjevhez: — Főhadnagy elv­társ ... — Most a törzsőrmester vezé­nyel — intette le szigorúan Medvedjev. — Tőle kellett volna engedélyt kérni. — Én akár el is dobom — tört öss­ze egészen Frolov, el­hajítva a cigarettát a kövek közé. — Én csak neki akartam kedveskedni. Csodálkozva nézte, amint a felderítő lehajolt, megkereste az eldobott cigarettát és zsebre­­vágta. .De még nagyobb lett a csodálkozása, amikor meghallot­ta a gyors és éles kérdést: — Öngyújtóval, vagy gyufá­val gyújtott rá? — Gyufával, természetesen — igazította meg vállára a gép­pisztolyt,, miközben nagyot kö­pött. — Hová dobta a gyufát? Frolov mérgesen nézett rá Úgy tűnt neki, hogy a felderítő kineveti. — Nem tudom hová dob­tam ... Úgy gondolom, befeje­zettnek tekinthetjük ezt a kis nézeteltérést. Agajev Medvedjevhez fordult. — Főhadnagy elvtárs, kérem, utasítsa emberét, hogy­ keresse meg a­z eldobott gyufát. Medvedjev szintén csodál­kozva nézett rá. — Feltétlenül szükséges? Ilyen elhagyott helyen? — Igen, feltétlenül. Fontos vállalkozásban vagyunk, senki­nek sem­­kell tudni, hogy mi itt partraszálltunk. Kérem, keres­tesse meg a gyufáit. — Frolov, teljesítsd a paran­csot! Frolov lassan, sértődötten el­indult visszafelé megkeresni a gyufát. Hol,, melyik oldalra­ dob­ta azt az átkozottat? Lehet, hogy már rég elvitte a patak ... So­káig kereste a gyufát. Frolov elégedetlenkedett, d­e parancsot kapott, tehát azt lelkiismerete­sen teljesítette. Nézte a földet, az édes kovafüveket, a kövek között a mohát, a homokot, ka­vicsot, de hiába. Az is lehet, hogy a törzsőrmesternek van igaza­. Figyelmeztették indulás előtt, hogy az ellenséges terü­leten kerülni kell minden fel­tűnést és nem szabad hagyni semmiféle nyomot maga után. De mi az a morzsányi gyufa ezen a nagy lápon. Arra emléke­zett még, hogy amikor rágyúj­tott, tenyerével gondosan el­takarta a felvillanó fényt, noha tudta, hogy az egyetlen őrsze­met a környéken Agajev már eltette láb alól. De hiába, a gyufára mégse gon­djott. Mennél tovább kereste, annál jobban bántotta a dolog. „Rossz felderítő vagy te. Dimka Frolov, könnyelmű fickó ... felesleges munkát csináltál­ most, mi?” Látta, amint végülis Agajev kiegyenesedett és Medvedijevhez fordult. — Ebben a sötétben már nem fogjuk megtalálni, viszont itt se maradhatunk tovább. Lehet, hogy nem lesz baj belőle Induljunk! — Mehetünk. Folytatták az utat. A friss tengerszag helyét rothadó növé­nyek kigőzölgése foglalta el. A sziklafok mögött lágy narancs­­fény öntötte el az ég peremét. Könnyű felhők kezd­tek a ma­gasba szállni. Szűk ösvényen haladtak fel­felé, össze-vissza dobált, laposra­­kopott kövek között. A hajnali igen távoli, elmosódott hegy­láncok rajzolódtak ki. A csúcso­kon, mintha pipáztak volna, úgy gomolyogtak körülöttük a tej­fehér ködrongyok. (Folytatjuk.) Október 2-án éjfélkor megszűnik a nyári időszámítás A minisztertanács határozata értelmében a nyári időszámítás, amelyet m­ájus 23-án vezettek be, október 3-ig tart. Október 2-á­n, 24 órakor tehát az órákat 1­3 órára kell visszaigazítani. Díjabb belépők a termelőszövetkezetekbe Ötvennégy új tag lépett be szep­tember hónapban a kiskörei Dó­zsa termelőszövetkezetbe, ezen­kívül nyolc új tag felvételéről vasárnap dönt a taggyűlés. He­ves megyében augusztus elseje óta 155 egyénileg dolgozó pa­raszt választotta a szövetkezeti gazdálkodást. Békés megyében is egyre erő­södnek a termelőszövetkezetek. A békéscsabai Uj barázda tsz­­be 18, ez okányi Új életbe 16 tagot vettek fel az elmúlt hét folyamán. Endrődön 16, Déva­­várnyán 36 tag látott új termelő­­szövetkezet alapítá­sálhoz. A minisztertanács határozata az újítások kivitelezéséről A minisztertanács határozat­ban szabályozta az újítások kivi­telezésével kapcsolatos kérdése­ket. A határozat értelmében az újítások kivitelezéséhez szüksé­ges bérköltségek és beruházások fedezésére a vállalat teljes­­bér­alapjának egy százalékát kitevő összegben külön pénzügyi kere­tet kell létesíteni a vállalat költségvetésében. Kinevezés A minisztertanács ,Mód Ala­dárt, a Társadalom- és Termé­szettudományi Ismeretterjesztő Társulat főtitká­rát, az Eöt­vös Loránd Tudományegyetem „Marxizmus-len­inizmus alapjai” tanszékére egyetemi tanárrá ne­vezte ki. Jugoszláv katonai repülőgép leszállása magyar területen Szeptember 28-án egy C 47- típusú kétmotoros jugoszláv ka­tonai repülőgép a jugoszláv­­magyar határ közelében eltévedt és Letenyétől délkeletre berepült Magyarország területére. A gé­pet a magyar néphadsereg va­dászgépe leszállásra szólította fel. A jugoszláv gép a felszólí­tásnak eleget tett. Illetékes magyar szervek hoz­zájárulásával a jugoszláv re­pülőgép ötfőnyi személyzetével együtt szeptember 29-én visza­­repült Jugoszláviába. KÖNYVHÉT, 1954 Jókai: Török világ Magyarországon (SZÉPIRODALMI KÖNYVKIADÓ) Jókai válogatott műveinek legújabb — ötödik — megjelent kötete a „Török világ Magyar­­országon”. 1853-ban jelent meg először s százegy év után ez most a tizennyolcadik kiadása. Ez a regény is a világhíres Jó­­kai-művek közé tartozik, az em­beröltők folyamán lefordították angol, cseh, lengyel, német és szlovák nyelvekre. Népszerűsége szüntelen volt az elmúlt század alatt, az „Erdély aranykora" mellett ez a legismertebb és leg­kedveltebb török korban ját­szódó Jókai regény. (Holott eze­ken kívül a nagy romantikusnak még igen sok török tárgyú története van.) Jókai a történelmi regényírást nem sokkal a szabadságharc bu­kása után kezdte meg. Nem azért futott a jelenből a múltba, hogy elfordítsa a figyelmet az aktuális kérdésekről, hanem azért, hogy az általános csügge­­dés közepette, a múlt felidézé­sével öntsön bizalmat egész nemzetébe. A súlyos cenzúra­­viszonyok is meggátolták, hogy közvetlenül arról beszéljen, ami körülötte van, így a történelem nyelve egyszersmind jelképes ki­fejezési eszközzé vált számá­ra. Erdély elbukó szabadságáról beszélt, de a vérbefulladt fo­ga­­dalomra gondolt ő is, és olva­sói is. Ezekkel a történelmi tárgyú, izgalmas regényekkel találta meg a maga hangját. Első ilyen­fajta műve, az „Erdély arany­kora” új fejezetet nyitott a ma­gyar széppróza történetében. — Mi sem állt távolabb Jókaitól, mint az a részletekbe menő, pontos hitelességű, kritikai rea­lista történelmi regény, amelyet az előbbeni évtizedben Eötvös József teremtett meg a hazai irodalomban. Az ő elődje a ka­landos mesélgető Jósika volt, Jókai azonban összehasonlítha­tatlanul nagyobb képzeletvilágú és művészibb író Jósikánál. Az „Erdély aranykora” nem min­denütt volt hiteles múltábrázo­­lás, de alakjai éltek és története magával ragadott. Óriási sikere megmutatta az írónak, hogy he­lyes úton járt. Ezt a sikert az olvasótömegek előtt vívta ki: a hivatalos kritika fanyalogva vette tudomásul ezt az áradó és a kritikusok előre-elképzelésének sehogyan meg nem felelő tehet­séget, aki hangot tudott adni az egész nemzet érzelmeinek. Jó­kait azonban nem is nagyon za­varta, hogy mit mond vagy mit nem mond a kritika: a nép ma­gatartása mérte le, hogy helyes úron jár. És ezen az úton ment tovább. Egyelőre még az „Er­dély aranykoráénak századában maradt. Következő regénye volt a „Török világ Magyarorszá­gon”, amely szinte folytatása az előbbi regénynek, nem egy sze­replője azonos, de története mégis attól független, kerek egész. Az „Erdély aranykora” a kis fejedelemség elszánt küzdel­meiről szól. A „Török világ Ma­gyarországon” Erdély bukását meséli el. Idő: a XVII. század. Színhely: Magyarország és Er­dély. Hősei: az elbukó kis állam végső időszakának történelmi alakjai, akiket a romantikus író isteni magasságukra nagyít s ezzel mindegyikük egy-egy em­beri magatartás vonzó vagy riasztó jelképévé nő. De az el­bukó világ végső hősei mellett már megjelennek az új emberek, a szabadságért másféleképpen küzdők: a kurucok. Thököly Imre még tévelygő ember, de vele kezdődik az a másféle hős, amely egy emberöltő múltán Rákóczi szabadságharcában már világraszóló szabadságharcra tudja szervezni az országot. S mind e küzdelmek hátterében csillogó színekkel elevenedik meg a török hódoltság kora. Ennek a regénynek — az „Erdély aranykoráéval, amely közvetlenül előbb jelent meg a válogatott művek soro­zatában, és a „Kétszarvú em­ber” című ugyane korban ját­szódó elbeszéléssel együtt, (amely a „Török világ Magyar­­országon” kötetének végén el­olvasható) — az az egyik legfőbb vonzóereje, hogy rendkívül szemléletesen, kalandosan, az olvasót szüntelen izgalomban tartva idézi fel azt a tragédiák­kal teljes korszakot, és a szép­ség élményén keresztül nevel hazaszeretetre, immár több, mint száz esztendeje. Romantikus regény, a romantika minden túl­zásával. De ez a romantika em­berségre, hazafiasságra, ke­mény kiáltásra nevel. Ez a ro­mantika a haladás nagy céljait szolgálja. Ez a lebilincselő va­rázs egy évszázad alatt mitsem halványodott. És amit Jókai annak idején százezreknek mon­dott el, most végre elérkezett a milliókhoz, hiszen Jókai ma in­kább népéé, mint bármikor az­előtt. Hegedűs Géza ­­lést tart a Termelő­szövetkezeti Tanács A Termelőszövetkezeti Tanács október 2-án a MEDOSZ szék­házában ülést tart. A tanács tagjai megtárgy­alják a termelő­szövetkezeti mozgalom őszi fel­adatait. Október 15-én kezdődik a fűtési idény A minisztertanács határozatot hozott az 1954/55. évi fűtési idényről. A határozat értelmé­ben a fűtési idény október 15-én kezdődik. Központi vagy kályha­fűtéssel rendelkező állami szer­veknél, vállalatoknál és a köz­ponti fűtéses lakóházakban októ­ber 15. után akkor lehet meg­kezdeni a fűtést, ha az Országos Meteorológiai Intézet előrejel­zése szerint a várható napi kö­zéphőmérséklet plusz 10 Celsius foknál alacsonyabb lesz. Kórházak, rendelőintézetek óvodák, csecsemőotthonok vagy ezekkel egyenlő elbírálás alá tartozó egészségügyi intézmé­nyek, iskolák, egyetemek, nap­közi otthonok, valamint az Állam Balettintézet, az Állami Opera­ház és az Állami Operaház Erke Színháza helyiségeiben október 15-én a fűtést a külső hőmér­séklettől függetlenül meg lehe kezdeni, ha a helyiségek belső hőmérséklete 18 Celsius fok alá süllyed. November 1. után­i külső hőmérséklettől függetlenít a fűtés kötelező. A központilag fűtött helyisé­gekben a belső hőmérséklet­­ külső hőmérséklettől függőe, 8—14 órán át plusz 18 Celsiu fokon tartandó. Ennél magasab hőmérsékletre csak az egészség­ügyi intézmények és a napközi­otthonok helyiségeit lehet fel­fűteni.

Next