Szabad Ifjuság, 1954. október-december (5. évfolyam, 232-309. szám)

1954-10-01 / 232. szám

Felderítő riporterünk látta : Hová tűnt 9000 tonna szén Petőfi-altárón ? Felderítő riporterünk elindult, hogy megtudja: miért van Petőfi-altárónak szeptember első 15 munkanapján több mint kilencezer tonnát adóssága? Hol veszett el ez a szén? S mindez azután, hogy a petőfibányai fiatalok megfogadták: az év végéig 30 ezer tonna téren felüli szénnel segítik az adósság törlesztését. Erről a titokról oszlatja el a homályt a felderítő riporter. Petőfibányáit szerte az országban úgy ismerik, mint hazánk egyik legkorszerűbben gépesített bányáját. A szántóitól — több kilométeren át — az osztályozóig gumiszalagon hömpölyög a szén. Mostanában azonban nemcsak szenet szállít a gumiszalag — embereket is. Furcsa, de igaz: Petőfi-altárón műrszakváltás előtt egy órával a sebesen futó gumiszalagon gigérülni kezd a szén, s helyette üldögélő bányászokat szállít, lógós fegyelmezetleneket, akik mint valami mesebeli szőnyegen „utaznak” ki a bányából. Látogassuk meg őket az altáró bejáratánál. Míg odaérünk Gyuricska Márton DISZ-titkár megjegyzi: — Néhány napja negyven bányászt számoltam meg, akik műszakváltás előtt a „népes”, a vonat helyett gumiszalagon „utaztak” ki a bányából. S ez számunkra annál is inkább elgondolkoztató, mert az ilyen utazók nagy többsége fiatal. A numisjnlaa „utasai” De már meg is érkeztünk. Nem is kell sokat várakoznunk a „vendégekre”. Ahogy bepillantunk az altárón, messze bent egy lámpa fénye imbolyog, s világa egyre nő, ahogy a szalag hozza közelebb. — Jó szerencsét, elvtársi — toppanunk eléje — s ismeretlen utasunk az altáróból kiérve, leugrik a gumiszalagról. — Jó szerencsét — feleli nem kis meglepetéssel. — Miért nem a „népessel"’ jött ki a bányából? — szegezi mellének a kérdést a DISZ-titkár. — Mert sietek. — Ezért hagyta ott félórával előbb a munkahelyet? Ránt egyet a vállán, kérdésünkre megtudjuk, hogy Kovács János, a XI-es front fabeadója volt a gumiszalag utasa. Alighogy elmegy, újabb fények tűnnek fel a szalagon. Petőfibányán a műszak végefelé szén helyett már csak embereket ad a bánya? Most három fiatal lakatos érkezik, azután néhány ember a XIX-es frontról. Egyikük Urbán János, a másik Kiss Jánosnak mondja magát, de rajtavesztett. — Miért hazudsz, Furucz Páll, hiszen ismerlek — lép a világosságra a DISZ-titkár. — Miért nem vártátok meg a váltást, s miért nem a „népessel” jöttök ki a bányából? Tudjátok, hogy a szalagon nem szabad közlekedni. — Tudjuk, de sietünk — morogják. Ekkor már a balesetfelelős is ott van és egymásután írja fel a szalagon közlekedőket. Míg ott voltunk, harmincan „utaztak” ki szállítószalagon a bányáiból Közülük tizenkét óra előtt otthagyták munkahelyüket. Egy műszakon átlag húsz embert számolhatunk, akik legalább egy órával előbb elhagyták a szénfalat. Ez a legenyhébb normával számítva is 13,5 köbméter szénveszteség. Szeptember első tizenöt munkanapján tehát csak a délelőttös műszakokat számolva 202,5 köbméter (ami 253,2 tonna szénnek felel meg) a veszteség. Ha mindhárom harmad műszakiait számoljuk, akkor a 15 nap alatt 789,6 tonna szénnel termelt kevesebbet a bánya a fegyelmezetlenek, lógások miatt Az adósságból tehát megtaláltunk 789,6 tonnát. Keressük meg a többit is A „hivatali««“ ké*#« Egy nappal később a reggeles műszakkal készülődünk a bányába. Hat óra is elmúlt már, amikor az utolsó népes is elindul a bányába. Eszembe jut a félóra, amely ily módon minden nap elvesz a termelésből, mert Petőfialtárón az ilyen „hivatalos” késés már rendszerré vált. S mint a villáim, cikázik a gondolat: ha több mint 21 frontbrigád naponta félórával kevesebbet termel, az közepes normával számítva szeptember első 15 munkanapján 4551 köbméter szénkiesést, vagyis 5917 tonnát jelent. Csaknem az egész adósság megvan már. És még az elővárásokat, kisebb csapatokat nem is számoltuk, pedig innen is összejön néhány száz tonna veszteség a sok félóra miatt. S most menjünk a frontokra, lássuk, hogy vész el ott is a szén. A XI-es DISZ-fronton Decsi Sándor frontmester brigádja van műszakon. Hadd mondjam el róluk, hogy a III. pártkongresszus óta mindig az elsők között voltak a frontbrigádok versenyében. Most a versenyértékelés szerint csak 95 százalékra teljesítik tervüket. Az igazság az, hogy hibásan értékelték munkájukat. A brigárd szeptember első 15 munkanapján 52 tonna szenet adott terven felül. Tervüket tehát teljesítik, a napi terven felüli 20 tonnás vállalást azonban nem. Vállalásuk szerint ennyi idő alatt 300 tonna szenet kellett volna termelniük terven felül. Miért nem állják szavukat? S miért nem állja szavát a többi brigád sem? (Az altárón mindössze négy-öt frontbrigád teljesíti tervét.) Választ kapunk erre is. — Nincs fánk, nem tudjuk olyan ütemben végezni a szenelést, mint ahogy szeretnénk. Munka közben, ha szükség van egy-egy támfára, hiába megyünk a fabeadó helyre, nem találunk. E hibák miatt naponta legalább két óra kiesik a termelésből, 39 tonna szén egy műszakon. (Gyors számolás, s kiderül, hogy a XI-es front három brigádja az első 15 munkanapon a szervezetlen faellátás miatt 1755 tonna szénnel termelt kevesebbet.) A Mindehhez még megjegyezzük: a fronttól csaknem fél kilométerre van a fa, onnan cipelik magukkal a fiatalok. A bánya, igazgatója olyan utasítással próbálja „serkenteni” a brigádot, hogy a fronton csak minden második fogás után biztosítsanak. Felelőtlenség ilyen utasítást adni, amely a tervteljesítés rovására megy. Legutóbb is összement a front, s ez négy nap kiesést jelentett. Emellett az ilyen Többet találtunk, mint az adósság. A lehetőség tehát megvan a terv túlteljesítésére is, csak éppen mindent a maga rendjén kell csinálni: végigdolgozni a nyolcórás műszakot, biztosítani ehhez a műszaki feltételeket, s intézkedés az emberek biztonságát is veszélyezteti. Amikor kiszállítani a bányából, akkor tudtam meg, hogy a Decsi-brigád a rossz műszaki feltételek miatt látogatásunk napján csak 65 köbméter szenet termelt a tőlük máskor megszokott 1000i0 köbméter helyett. .4 Dósa-brigád titka Ezután a 27-es DISZ-frontra látogattunk el, jelenleg ők vezetnek a bánya frontbrigádjainak versenyében. Most éppen Dósa Viktor frontmester van műszakon. Brigádja még szeptember első felében 365 tonna szenet adott terven felül. (Sikereik „titka”: fegyelem, jó kollektív szellem a brigád tagjai között.) Frontmesterük például nagyszerűen megszervezte — három fafelelőse van a brigádnak — hogy frontbiztosításra mindig megfelelő méretű és mennyiségű fa álljon rendelkezésre. A felelősök felkutatják még a föld alól is, pontosabban: rendszeresen ellenőrzik az aknacsatlást, hogy a kért famennyiséget leszállította-e a bányába. Ahogy a frontra érünk, Kovács Jánossal találjuk szembe magunkat, aki előző nap a műszakváltás előtt gumiszalagon „utazott” ki a bálnyából. — A Kovács itt dolgozik? — kérdezem Dósza elvtársat. — Milyen Kovács? — csodálkozik. (Kiderül, nem is Kovács a neve, hanem Szita Gergely. Előző nap fenntartáson dolgozott, nem pedig a Xl-es fronton, ahogy állította. Senki nem akarja befogadni a brigádjába, mert nem ízlik neki a munka.) — Itt nem dolgozik, úgy tették hozzám erőszakkal, erre az egy napra Nehogy az én brigádomhoz írja az elvtárs, mert most rögtön elzavarom innen. Ilyen ember nekem nem kell — háborog a fiatal frontmester. Látogatásunk végén röviden összegeztük: hová tűnt el két hét alatt a keresett 9000 tonna szén. Íme az eredmény: emberségesen törődni a dolgozókkal Ezt segítse Petőfibányán a DISZ-szervezet is, s akkor minden bizonnyal teljesíthetik 30 ezer tonnás vállalásukat. Csépányi Lajos A gumiszalagon utazgatók miatt elveszett „Hivatalos késés” miatt elveszett Műszaki feltételek hiánya miatt elveszett Felelőtlen utasítás miatt elveszett 789.60 tonna szén 5917.— tonna szén 1755.— tonna szén 1560.— tonna szén összesen: 10.02160 tonna szén (15) Medvedjev főhadnagy arra vállal kozik, hogy a németek hátában az északnorvégiai hegyvidéken felfedi a náci hadsereg titokzatos föld alatti hadianyaggyárát, ahová állítólag a főhadnagy feleségét is munkára hurcolták, gyermekével együtt. Egy szovjet tengeralattjáró a főhadnagyot és társait partra teszi, hogy megkezdjék vállalkozásukat. — Ne nyúlj a drótokhoz, lehet, hogy összeköttetésben van az aknamezővel. Mocsaras lápra jutottak, mellettük a kövek között kis patak szaladt. Sár cuppogott a lábuk alatt. Frolov csendben elővette gyufáját, rágyújtott és szaladva utolérte Agajevet. Frolov mindenkivel szeretett jóviszonyban lenni. — Gyújtson rá a vezetőnk a pusztaságban. Úgy látom, nem ég a pipája — Agajev hirtelen hátrafordult. Frolov kis híján elesett, amikor meglátta hideg, megsemmisítő pillantását. — Ki engedte meg, hogy dohányozzék, tengerész elvtárs? — Nekem? ... azt hittem szabad . .. hiszen te is rágod a pipádat .. . Frolov zavartan fordult Medvedjevhez: — Főhadnagy elvtárs ... — Most a törzsőrmester vezényel — intette le szigorúan Medvedjev. — Tőle kellett volna engedélyt kérni. — Én akár el is dobom — tört össze egészen Frolov, elhajítva a cigarettát a kövek közé. — Én csak neki akartam kedveskedni. Csodálkozva nézte, amint a felderítő lehajolt, megkereste az eldobott cigarettát és zsebrevágta. .De még nagyobb lett a csodálkozása, amikor meghallotta a gyors és éles kérdést: — Öngyújtóval, vagy gyufával gyújtott rá? — Gyufával, természetesen — igazította meg vállára a géppisztolyt,, miközben nagyot köpött. — Hová dobta a gyufát? Frolov mérgesen nézett rá Úgy tűnt neki, hogy a felderítő kineveti. — Nem tudom hová dobtam ... Úgy gondolom, befejezettnek tekinthetjük ezt a kis nézeteltérést. Agajev Medvedjevhez fordult. — Főhadnagy elvtárs, kérem, utasítsa emberét, hogy keresse meg az eldobott gyufát. Medvedjev szintén csodálkozva nézett rá. — Feltétlenül szükséges? Ilyen elhagyott helyen? — Igen, feltétlenül. Fontos vállalkozásban vagyunk, senkinek semkell tudni, hogy mi itt partraszálltunk. Kérem, kerestesse meg a gyufáit. — Frolov, teljesítsd a parancsot! Frolov lassan, sértődötten elindult visszafelé megkeresni a gyufát. Hol,, melyik oldalra dobta azt az átkozottat? Lehet, hogy már rég elvitte a patak ... Sokáig kereste a gyufát. Frolov elégedetlenkedett, de parancsot kapott, tehát azt lelkiismeretesen teljesítette. Nézte a földet, az édes kovafüveket, a kövek között a mohát, a homokot, kavicsot, de hiába. Az is lehet, hogy a törzsőrmesternek van igaza. Figyelmeztették indulás előtt, hogy az ellenséges területen kerülni kell minden feltűnést és nem szabad hagyni semmiféle nyomot maga után. De mi az a morzsányi gyufa ezen a nagy lápon. Arra emlékezett még, hogy amikor rágyújtott, tenyerével gondosan eltakarta a felvillanó fényt, noha tudta, hogy az egyetlen őrszemet a környéken Agajev már eltette láb alól. De hiába, a gyufára mégse gondjott. Mennél tovább kereste, annál jobban bántotta a dolog. „Rossz felderítő vagy te. Dimka Frolov, könnyelmű fickó ... felesleges munkát csináltál most, mi?” Látta, amint végülis Agajev kiegyenesedett és Medvedijevhez fordult. — Ebben a sötétben már nem fogjuk megtalálni, viszont itt se maradhatunk tovább. Lehet, hogy nem lesz baj belőle Induljunk! — Mehetünk. Folytatták az utat. A friss tengerszag helyét rothadó növények kigőzölgése foglalta el. A sziklafok mögött lágy narancsfény öntötte el az ég peremét. Könnyű felhők kezdtek a magasba szállni. Szűk ösvényen haladtak felfelé, össze-vissza dobált, laposrakopott kövek között. A hajnali igen távoli, elmosódott hegyláncok rajzolódtak ki. A csúcsokon, mintha pipáztak volna, úgy gomolyogtak körülöttük a tejfehér ködrongyok. (Folytatjuk.) Október 2-án éjfélkor megszűnik a nyári időszámítás A minisztertanács határozata értelmében a nyári időszámítás, amelyet május 23-án vezettek be, október 3-ig tart. Október 2-án, 24 órakor tehát az órákat 13 órára kell visszaigazítani. Díjabb belépők a termelőszövetkezetekbe Ötvennégy új tag lépett be szeptember hónapban a kiskörei Dózsa termelőszövetkezetbe, ezenkívül nyolc új tag felvételéről vasárnap dönt a taggyűlés. Heves megyében augusztus elseje óta 155 egyénileg dolgozó paraszt választotta a szövetkezeti gazdálkodást. Békés megyében is egyre erősödnek a termelőszövetkezetek. A békéscsabai Uj barázda tszbe 18, ez okányi Új életbe 16 tagot vettek fel az elmúlt hét folyamán. Endrődön 16, Dévavárnyán 36 tag látott új termelőszövetkezet alapításálhoz. A minisztertanács határozata az újítások kivitelezéséről A minisztertanács határozatban szabályozta az újítások kivitelezésével kapcsolatos kérdéseket. A határozat értelmében az újítások kivitelezéséhez szükséges bérköltségek és beruházások fedezésére a vállalat teljesbéralapjának egy százalékát kitevő összegben külön pénzügyi keretet kell létesíteni a vállalat költségvetésében. Kinevezés A minisztertanács ,Mód Aladárt, a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat főtitkárát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem „Marxizmus-leninizmus alapjai” tanszékére egyetemi tanárrá nevezte ki. Jugoszláv katonai repülőgép leszállása magyar területen Szeptember 28-án egy C 47- típusú kétmotoros jugoszláv katonai repülőgép a jugoszlávmagyar határ közelében eltévedt és Letenyétől délkeletre berepült Magyarország területére. A gépet a magyar néphadsereg vadászgépe leszállásra szólította fel. A jugoszláv gép a felszólításnak eleget tett. Illetékes magyar szervek hozzájárulásával a jugoszláv repülőgép ötfőnyi személyzetével együtt szeptember 29-én viszarepült Jugoszláviába. KÖNYVHÉT, 1954 Jókai: Török világ Magyarországon (SZÉPIRODALMI KÖNYVKIADÓ) Jókai válogatott műveinek legújabb — ötödik — megjelent kötete a „Török világ Magyarországon”. 1853-ban jelent meg először s százegy év után ez most a tizennyolcadik kiadása. Ez a regény is a világhíres Jókai-művek közé tartozik, az emberöltők folyamán lefordították angol, cseh, lengyel, német és szlovák nyelvekre. Népszerűsége szüntelen volt az elmúlt század alatt, az „Erdély aranykora" mellett ez a legismertebb és legkedveltebb török korban játszódó Jókai regény. (Holott ezeken kívül a nagy romantikusnak még igen sok török tárgyú története van.) Jókai a történelmi regényírást nem sokkal a szabadságharc bukása után kezdte meg. Nem azért futott a jelenből a múltba, hogy elfordítsa a figyelmet az aktuális kérdésekről, hanem azért, hogy az általános csüggedés közepette, a múlt felidézésével öntsön bizalmat egész nemzetébe. A súlyos cenzúraviszonyok is meggátolták, hogy közvetlenül arról beszéljen, ami körülötte van, így a történelem nyelve egyszersmind jelképes kifejezési eszközzé vált számára. Erdély elbukó szabadságáról beszélt, de a vérbefulladt fogadalomra gondolt ő is, és olvasói is. Ezekkel a történelmi tárgyú, izgalmas regényekkel találta meg a maga hangját. Első ilyenfajta műve, az „Erdély aranykora” új fejezetet nyitott a magyar széppróza történetében. — Mi sem állt távolabb Jókaitól, mint az a részletekbe menő, pontos hitelességű, kritikai realista történelmi regény, amelyet az előbbeni évtizedben Eötvös József teremtett meg a hazai irodalomban. Az ő elődje a kalandos mesélgető Jósika volt, Jókai azonban összehasonlíthatatlanul nagyobb képzeletvilágú és művészibb író Jósikánál. Az „Erdély aranykora” nem mindenütt volt hiteles múltábrázolás, de alakjai éltek és története magával ragadott. Óriási sikere megmutatta az írónak, hogy helyes úton járt. Ezt a sikert az olvasótömegek előtt vívta ki: a hivatalos kritika fanyalogva vette tudomásul ezt az áradó és a kritikusok előre-elképzelésének sehogyan meg nem felelő tehetséget, aki hangot tudott adni az egész nemzet érzelmeinek. Jókait azonban nem is nagyon zavarta, hogy mit mond vagy mit nem mond a kritika: a nép magatartása mérte le, hogy helyes úron jár. És ezen az úton ment tovább. Egyelőre még az „Erdély aranykoráénak századában maradt. Következő regénye volt a „Török világ Magyarországon”, amely szinte folytatása az előbbi regénynek, nem egy szereplője azonos, de története mégis attól független, kerek egész. Az „Erdély aranykora” a kis fejedelemség elszánt küzdelmeiről szól. A „Török világ Magyarországon” Erdély bukását meséli el. Idő: a XVII. század. Színhely: Magyarország és Erdély. Hősei: az elbukó kis állam végső időszakának történelmi alakjai, akiket a romantikus író isteni magasságukra nagyít s ezzel mindegyikük egy-egy emberi magatartás vonzó vagy riasztó jelképévé nő. De az elbukó világ végső hősei mellett már megjelennek az új emberek, a szabadságért másféleképpen küzdők: a kurucok. Thököly Imre még tévelygő ember, de vele kezdődik az a másféle hős, amely egy emberöltő múltán Rákóczi szabadságharcában már világraszóló szabadságharcra tudja szervezni az országot. S mind e küzdelmek hátterében csillogó színekkel elevenedik meg a török hódoltság kora. Ennek a regénynek — az „Erdély aranykoráéval, amely közvetlenül előbb jelent meg a válogatott művek sorozatában, és a „Kétszarvú ember” című ugyane korban játszódó elbeszéléssel együtt, (amely a „Török világ Magyarországon” kötetének végén elolvasható) — az az egyik legfőbb vonzóereje, hogy rendkívül szemléletesen, kalandosan, az olvasót szüntelen izgalomban tartva idézi fel azt a tragédiákkal teljes korszakot, és a szépség élményén keresztül nevel hazaszeretetre, immár több, mint száz esztendeje. Romantikus regény, a romantika minden túlzásával. De ez a romantika emberségre, hazafiasságra, kemény kiáltásra nevel. Ez a romantika a haladás nagy céljait szolgálja. Ez a lebilincselő varázs egy évszázad alatt mitsem halványodott. És amit Jókai annak idején százezreknek mondott el, most végre elérkezett a milliókhoz, hiszen Jókai ma inkább népéé, mint bármikor azelőtt. Hegedűs Géza lést tart a Termelőszövetkezeti Tanács A Termelőszövetkezeti Tanács október 2-án a MEDOSZ székházában ülést tart. A tanács tagjai megtárgyalják a termelőszövetkezeti mozgalom őszi feladatait. Október 15-én kezdődik a fűtési idény A minisztertanács határozatot hozott az 1954/55. évi fűtési idényről. A határozat értelmében a fűtési idény október 15-én kezdődik. Központi vagy kályhafűtéssel rendelkező állami szerveknél, vállalatoknál és a központi fűtéses lakóházakban október 15. után akkor lehet megkezdeni a fűtést, ha az Országos Meteorológiai Intézet előrejelzése szerint a várható napi középhőmérséklet plusz 10 Celsius foknál alacsonyabb lesz. Kórházak, rendelőintézetek óvodák, csecsemőotthonok vagy ezekkel egyenlő elbírálás alá tartozó egészségügyi intézmények, iskolák, egyetemek, napközi otthonok, valamint az Állam Balettintézet, az Állami Operaház és az Állami Operaház Erke Színháza helyiségeiben október 15-én a fűtést a külső hőmérséklettől függetlenül meg lehe kezdeni, ha a helyiségek belső hőmérséklete 18 Celsius fok alá süllyed. November 1. utáni külső hőmérséklettől függetlenít a fűtés kötelező. A központilag fűtött helyiségekben a belső hőmérséklet külső hőmérséklettől függőe, 8—14 órán át plusz 18 Celsiu fokon tartandó. Ennél magasab hőmérsékletre csak az egészségügyi intézmények és a napköziotthonok helyiségeit lehet felfűteni.