Szabad Ifjuság, 1956. április-június (7. évfolyam, 79-153. szám)
1956-04-01 / 79. szám
Még magasabb színvonalra helyezni az ifjúság szocialista nevelését A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének Központi Vezetősége az ifjúság közötti munkáról A jugoszláv ifjúság és szervezete, a Narodna Omladina (Népi Ifjúság), amely követi dicső elődjének, a Jugoszláv Kommunista Ifjúsági Szövetségnek példáját,figyelemre méltó, jelentős eredményeket ért el az elmúlt évek során. A népfelszabadító harc, a partizánalakulaitok első soraiban ott voltak az ifjak és lányok is. A háború óta eltelt időben negyven nagy építkezésből vette ki részét az ifjúság, 6000 ifjúsági munkabrigádba tömörülve. Az ifjúság állította helyre a belgrádi egyetemet, sokszázezer analfabétát tanítottak meg írni-olvasni, csupán Szerbiában 1170 sportlétesítményt építettek fel. Számos hasonló példa is igazolja, milyen fontos szerepet tölt be az ifjúság a szocializmust építő Jugoszlávia életében. Ezért kísérte különös figyelem a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Vezetőségének március közepén tartott plénumát, amely napirendre tűzte az ifjúság közötti munka kérdéseit. E fontos tanácskozás szinte az összes jelentősebb problémákat érintette, amelyek a jugoszláv fiatalok életével, munkájával kapcsolatosak. A beszámoló és a vita megállapította: a jugoszláv ifjúság óriási többsége számára az egyedüli természetes valóság a szocialista fejlődés és az ifjúság túlnyomó többsége jövőjét, életcélját a szocializmusban látja. Ugyanakkor valamennyi felszólaláson szinte vörös fonálként vonult végig a gondolat: még tovább kell javítani, még ■magasabb szintre kell helyezni és ifjúság szocialista nevelését s ebben a szellemben élesen bírálták a meglévő fogyatékosságokat. Tízzel kapcsolatban Tito 11 elvtárs kifejtette: „Ifjúságunk nagy tekintélyre tett szert a háborúban, mégpedig azért, mert kommunista pártunk magával vonta, utat mutatott neki, állandóan kezében tartotta és nevelte. Ifjúságunk a háborút követő első években is nagy hősi vállalkozásokat hajtott végre. Miért? Azért, mert a kommunista párt tartotta kezében és dolgozott vele, azért, mert munkája helyes irányban folyt... Később azonban, különösen amikor megszűntek a munkaakciók és amikor a Kommunisták Szövetsége áttért gazdaságunk és társadalmi életünk mindennapi időszerű kérdéseire, valahogy kiengedtükkezünkből ifjúságunkat.” A továbbiakban hangsúlyozta, hogy sokkal többet kell a fiataloknak beszélni a sikerekről, a távlatokról és a mindennapi nehézségekről is. „Minden kommunista és egész szövetségünk egyik legnagyobb, de egyben leghálásabb feladatta is az, hogy minél inkább tömörítsük ifjúságunkat, hogy helyes szocialista nevelésben részesítsük, hogy harcoljunk érte, hogy kiragadjuk a különféle, a szocializmustól idegen hatások alól, hogy kiragadjuk a reakciós maradványok kezéből, hogy megvédjük őket a nyugati destruktív eszmék és befolyások záporától, amelyek társadalmi életünkbe szivárognak“ — mondotta. Milyen kérdések vetődtek fel a nevelőmunkával kapcsolatban? Nehéz lenne valamennyiről szólni, ezért ragadjunk ki közülük néhány különösen fontosat. A Központi Vezetőség többször kifejezte, hogy az ifjúságot jobban be kell avatni Jugoszlávia szocialista építésének problémáiba. A fiatalt ne tekintsék egyszerűen az ifjúsági szervezet tagjának, hanem egyben jövendő állampolgárnak is, aki tanul, arra készül, hogy elfoglalja munkahelyét, s aki ezen az úton számtalan anyagi és erkölcsi nehézséggel találja magát szemközt. „ Jobban a nemzetköziség ■“* szellemében nevelni az ifjúságot. A vita során felszólaló Kardely elvtárs például bírálta a tankönyveket és a tanítási programokat. Rámutatott, hogy ezek gyakran nemzeti romantikába burkolják a múltat, elködösítik az osztályharcot, elvész bennük a második világháborúban vívott népfelszabadító harc szocialistaforradalmi lényege, s gyakran a nacionalizmus terjedését segítik. Szorosabb kapcsolatot az ifjúság egyes rétegei és korosztályai között. A Központi Vezetőség rámutatott arra, hogy az üzemi, iskolai, egyetemi és más szervezeteknek szoros kapcsolatban kell egymással állniuk, nemcsak a vezetőségek együttműködése útján, hanem sokrétű, mindennapi tevékenységükben. /1. A beszámoló és szinte kivétel nélkül valamennyi felszólaló szóvá tette a Központi Vezetőség ülésén, hogy használjanak ki valamennyi lehetőséget, valamennyi állami és társadalmi eszközt az ifjúság szocialista nevelésére. Sok szó esett a munkásönigazgatás nevelő szerepéről, s arról, hogy a munkásönigazítási szerveket meg kell „fiatalítani”, az iskolarendszer további fejlesztéséről, az ipari tanulók nevelésének javításáról, a hadseregről, mint az ifjúság nevelőiskolájáról, az irodalomról és a sajtóról. Végül, de nem utolsósorban, beszéljünk arról, amit a Központi Vezetőség a Népi Ifjúságról mondott. E szövetségben jelenleg 1 175 000 ifjú és leány tevékenykedik, s a szervezet különösen két területen ért el látható eredményeket. Sikerült széles alapokon megszerveznie az ifjúság kulturális, művelődési és sporttevékenységét, szórakozását, másrészt pedig az ifjúsági szervezetek sikeresen dolgoztak az ifjúság politikai és világnézeti munkásságának sokféle és egyre vonzóbb formáinak kialakításáért. (Például: vitaklubok, ifjúsági főiskolák, marxista tanulókörök, az ipari központok és szocialista építkezések látogatása stb.) A Népi Ifjúság szervezeteinek egy részében azonban elhanyagolják a politikai és eszmei munkát. „Sok ifjúsági szervezet kezdte elhanyagolni a politikai munkát — mondta Sztambolics elvtárs a Központi Vezetőség plénumán. — Kezdte elveszíteni politikai jellegét, viszolyognak az úgynevezett »unalmas és az ifjúság számára érdektelen« kérdésektől, sőt olykor teljesen kulturális-, közművelődési- és szórakoztató egyesületek jellegét öltik fel." A Népi Ifjúságnak jelentős politikai tényezővé kell válnia, ez azonban nem jelentheti azt, hogy tevékenységét leszűkítse kizárólag a politikai szervezeti munkára. A Központi Vezetőség megállapításai szerint: Az ifjúsági szervezet politikai és eszmei munkájának fokozásával párhuzamosan a Népi Ifjúságnak merészebben és bátrabban kell kielégítenie a fiatalok sokoldalú igényeit. Csak szó esett a pionír szervezet munkájáról is. „Bebizonyosodott, hogy annak idején helyesen bíráltuk a pionír szervezetek félkatonai elemeit és merevségeit — mondotta Sztambolics elvtárs. — Most viszont sok vidékünkön nincs semmilyen gyermekszervezet. Márpedig nevelő szerepük kétségtelenül nagyon jelentős, nemcsak azért, mert a gyermekek korának megfelelő szórakozásról és tevékenységről gondoskodnak, hanem azért is, mert fejlesztik legifjabb polgáraink pozitív jellembeli és erkölcsi tulajdonságait.“ Az ülésen többször kitértek arra, hogy több gondot kell fordítani a pionírmunka javítására. A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Vezetőségének tanácskozása bizonyára új lendületet ad majd az ifjúsági munkának. Az éles kritikai hang mellett ezért hatotta át a tanácskozást egyben mély, megalapozott optimizmus, s ezért hangsúlyozhatta a beszámoló: „Ha mi, kommunisták, helyesen, nyúlunk ezekhez a kérdésekhez, ha arra törekszünk, hogy mindazokat a társadalmi tényezőket, amelyek befolyást gyakorolnak az ifjúság kialakulására és nevelésére, új szocialista szellem hassa őt, akkor bizonyosak lehetünk arról, hogy az ifjúság lelkesedéssel és sikerrel veszi ki részét a nagyszerű harcból, amelyet népeink a szocializmusért vívnak." Réti Ervin Szovjet vezetők beszélgetése a svéd miniszterelnökkel N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja, valamint V. M. Molotov, a Minisztertanács első elnökhelyettese és külügyminiszter szombaton a Kremlben folytatta megbeszéléseit Tage Erlander svéd miniszterelnökkel. Melyik jelvény szebb... ? A szovjet ifjúság népszerű lapja, a Komszomolszkaja Pravda rendszeresen közli hasábjain azokat a jelvénytervezeteket, amelyeket beküldőik a moszkvai VIT hivatalos jelvényéül javasolnak. Képünkön, a lap március 31-i számából mutatunk be két tervezetet. Társasutazások a Szovjetunióba, az HDK-ba, Bulgáriába és Jugoszláviába A Szovjetunióba kétféle utat tehetnek az érdeklődők. Májustól októberre havonta megrendezik a Kijev—Leningrád— Moszkva Irányú kéthetes túrát, amely 3055 forintba kerül. Ugyancsak két hét időtartamú a fekete-tengeri hajóút, amelynek során Konstiancát, Ogyesszát, Jaltát, Szuhumit, Batumit és Szocsit látogathatják meg a turistáik. Ezt az utazást májusban, júniusban és júliusban rendezik meg. Részvételi díja 3400 forint. Májusban, júniusban, júliusban és augusztusban egy-egy 12 napos utazást szerveznek a Német Demokratikus Köztársaságba. E csoportok útközben megtekintik Prágát, majd Drezdát, Lipcsét, Weimart és az NDK több más városát keresik fel. A részvételi díj 2800 forint. A Bolgár Népköztársaságba júniusban és szeptemberben szerveznek egy-egy tíznapos túrát. Az út költsége 2600 forint. Magyar turisták látogathatnak el a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságba. Júniusban és szeptemberben egy-egy üdülőcsoport az Adriai tenger partján fekvő Opatijába (Abbáziába) látogat el. A részvételi díj 2500 forint. A külföldi társasutazásokra továbbra is az üzemek é® vállalatok szakszervezeti bizottságánál lehet jelentkezni. JEGYZETEK A HÉT ESEMÉNYEIRŐL Híresztelések — tények — leszerelés A nemzetközi élet az elmúlt napokban sem szűkölködött eseményekben. Mindegyiknek megvolt a maga helyi, vagy akár nemzetközi jelentősége. De a legfőbb szempont, az egyetemes béke, az emberiség jövője szempontjából tagadhatatlanul az ENSZ Londonban ülésező leszerelési albizottságában előterjesztett legújabb szovjet javaslatokat tekinthetjük a ma lezárult hét legfontosabb eseményének. A leszereléssel kapcsolatos szovjet álláspontot számtalanszor érték bizonyos divattá vált nyugati rágalmak. A leggyakoribb ezek közül az a két állítás volt, miszerint a Szovjetunió tulajdonképpen nem is kívánja a hatékony ellenőrzési rendszer megteremtését, valamint az, hogy „a Kremlnek az egész leszerelési probléma csak az atomfegyverek betiltása miatt lényeges”. A Szovjetunió új indítványai minden eddiginél nagyobb csapást mérnek az efféle felelőtlen híresztelésekre. Hiszen a szovjet javaslatok kimerítő részletességgel taglalják a nemzetközi ellenőrzés fontosságát, a felállítandó ellenőrző szerv jogait és kötelességeit. A javaslatok külön hangsúlyozzák, hogy az egyezményt aláíró minden országban állandó felügyelői állománya lenne a létesítendő ellenőrző szervnek, és ennek tagjai bármikor akadálytalanul felkereshetik az összes objektumokat: katonai egységeket, katonai felszerelés- és hadianyagraktárakat, szárazföldi, haditengerészeti és légi támaszpontokat, hagyományos fegyvereket és hadianyagot előállító üzemeket, stb. Számos más utalás is ékesszólóan beszél arról a fontosságról, amelyet a szovjet kormány a hatékony ellenőrzés kérdésének tulajdonít. Ami pedig a fentebb említett másik „érvet” illeti, nos, annak megcáfolására elég egyetlen pillantást vetnünk a szovjet javaslatokról szóló, a leszerelési tárgyalások színhelyén. Londonban kelt TASZSZ jelentésre: „A szovjet kormány... hogykimozdítsa a leszerelés ügyét a holtpontról és pozitív eredmények szülessenek ebben akérdésben, újabb javaslatot terjesztett be, amely a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csökkentésének kérdését nem teszi függővé attól, létrejön-e megegyezés az atomfegyver eltiltása kérdésében.” Mindez egyben szétzúzza azokat az itt-ott már elhangzott és a jövőben elképzelhetően elhangzó nyugati feltételezéseket, amely szerint a Szovjetunió az atom- és hidrogénfegyverek gyártása terén elért eredményei miatt nem tartja már olyan lényegesnek e fegyverek eltiltását. Lord Bertrand Russel, az ismert angol filozófus éppen a közelmúltban fejtegette a nukleáris fegyverek betiltását az „erőegyensúly” szemszögéből. A Szovjetunió azonban — és ez itt a lényeg — nem a saját katonai meggondolásai, hanem az egész emberiség létfontosságú érdekei alapján követelte és követeli továbbra is a tömegpusztítás legszörnyűbb eszközének betiltását. De éppen ennek előmozdítására is, lehetőnek tartja, hogy először a hagyományos fegyverzet csökkentése ügyében történjék megállapodás. Igaza van a londoni Timesnek, amikor hangsúlyozza: a Szovjetunió új javaslatainak egyik sarkköve az a vélemény, hogy „a hagyományos fegyverekre vonatkozó sikeres leszerelés olyan légkört teremthet, amelyben könnyebb lesz megfontolni az atomleszerelést is”. A javaslatokat természetesen világszerte a legnagyobb figyelemmel tanulmányozzák. S ha érdembeli kommentárokat egyelőre aránylag keveset is láthatunk, a legtöbb befolyásos nyugati lap cikkeinek alaphangja hasonlít a Daily Express megállapításához: „a Szovjetunió új fontos lépéseket tett...” Harmat Endre El kell hárítani az akadályokat az államok közti kapcsolatok útjából A francia külügyminiszter válasza egy lengyel lap kérdéseire Az Express Wieczorny című népszerű varsói délutáni lap Christian Pineau úrhoz, a Francia Köztársaság külügyminiszteréhez táviratot intézett, amely a többi között így hangzik: „Miniszter Úr! A francia külpolitikával foglalkozó legutóbbi nyilatkozatának olvasásakor arra a következtetésre jutottunk, hogy ön a Franciaország és az összes országok közötti kapcsolatok kiszélesítésének pártján áll, függetlenül attól, hogy az egyes országoknak milyen politikai rendszerük van. Az ön nyilatkozata nagy hatással volt a lengyel közvéleményre. Ezzel kapcsolatban legyen szabad arra kérnünk, hogy válaszoljon az alábbi kérdésekre: 1. Helyesen értelmeztük-e legutóbbi nyilatkozatainak értelmét? 2. Vonatkoznak-e ezek a nyilatkozatok Lengyelországra is? 3. Milyen területeken véli ön kívánatosnak a lengyel—francia kapcsolatok kiszélesítését? Augusto Pancardit, az Express Wieczorny párizsi tudósítóját március 29-én a Quai d‘Orsay-ra (a francia külügyminisztérium) kérették és átadták neki Pineau miniszter nyilatkozatát, amely válasz az Express Wieczorny által felvetett kérdésekre. „Örömmel értesültem, hogy legutóbbi nyilatkozatom ilyen válaszra talált a lengyel közvéleményben. Ebben annak bizonyítékát látom, hogy a lengyel nép érdeklődést tanúsít Franciaországnak a nemzetközi kérdésekkel kapcsolatos négzetei iránt. Itt arról van szó, hogy ne gördítsenek akadályokat az államok közötti békés kapcsolatok útjába és — még inkább — ne engedjék meg, hogy olyan konfliktusba vonják őket, amely végzetes lenne az emberiségre. Meggyőződésem — és úgy gondolom, hogy véleményemet világosan fejtettem ki ebben a vonatkozásban —, hogy az egymás mellett élést, sőt a Nyugat és a Kelet közötti közeledést ebben az első szakaszban kétféle módon kellene kifejezésre juttatni: egyrészt a Nyugat és a Kelet közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztése, másrészt annak révén, hogy közösen keresnének utakat és módokat az igazi és ellenőrzött általános leszerelés biztosítására. Franciaország — és vajon szükséges-e ezt leszögezni — különös jelentőséget tulajdonít a lehető legjobb kapcsolatok fenntartásának Lengyelországgal, amelynek oldalán oly sok alkalommal vívott harcot a népek és az egyes emberek szabadságáért.” A. I. Mikojam Burmába érkezett Március 30-án barátsági látogatásra Rangunba érkeztek A. I. Mikojan, a Szovjetunió minisztertanácsának első elnökhelyettese és a kíséretében lévő személyek. A repülőtéren fogadásukra megjelentek U Nu buranai miniszterelnök, a burmai kormány tagjai és a diplomáciai testület képviselői. A Nu burmai miniszterelnök orosznyelvű beszédben üdvözölte A. I. Mikojant. Árleszállítás Csehszlovákiában A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága és a csehszlovák kormány elhatározta több mint 22 000 árufajta kiskereskedelmi árának leszállítását 1956 április elsejével. Ez az általános árleszállítás évi 2 milliárd 100 millió korona megtakarítást jelent a fogyasztóknak. 1996 augusztus 26 — szeptember 4 Diákvilágkongresszus Prágában A Nemzetközi Diákszövetség végrehajtó bizottságának határozata értelmében augusztus 26. és szeptember 4. között Prágában megrendezik a IV. Diákvilágkongresszust. A kongresszus egyik fő célkitűzése a diákság nemzetközi együttműködésének szorosabbra fűzése. A világ minden részéből érkező küldöttek megvitatják többi között az NDSZ és a diákszervezetek ilyen irányú feladatait, továbbá a gyarmati rendszer elleni összefolgás, a diákság demokratikus jogainak, szakmai, kulturális és sport együttműködésének kérdéseit és a nemzetközi diákcserék lehetőségeit. A kongresszusra világszerte máris megkezdődtek az előkészületek. A magyar tanulóifjúság is lelkesen, gazdag programmal készül az újabb nemzetközi találkozóra. Danilo Doli szabad! Befejeződött Danilo Dokci olasz katolikus író és több szicíliai szakszervezeti vezető pere, akiket azért tartóztattak le és állítottak törvény elé, mert a szicíliai Partinico városka munkanélkülieinek nyomorúságos helyzetén akartak segíteni úgynevezett fordított sztrájkkal. A súlyosabb vádak alól mindnyájukat felmentették, s 50 napi elzárásra ítélték őket, amelyet az ítélet a vizsgálati fogságban eltöltött idővel kitöltöttnek ismer el. A vádlottakat azonnal szabadlábra helyezték. „Pályát választok“ A varsói Műszaki Iskolában érdekes kiállítás nyílt meg „Pályát választok’’ címmel. Az itt bemutatott fényképek és grafikonok megkönnyítik a most végző tanulók számára annak eldöntését, milyen irányban folytassák további tanulmányaikat. Képünkön: a kiállítás egy részlete