Szabad Művészet, 1950 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1950-01-01 / 1-2. szám
FELADATAINK Április 4-én ünnepeltük az ország felszabadulásának ötödik évfordulóját, azt a napot, amelyen a fasiszták által elnyomott magyar dolgozók végleg szabaddá lettek. Ez a nap alkalmat adott arra, hogy kifejezzük hálánkat, amelyet a Szovjetunió, a Vörös Hadsereg és Sztálin elvtárs iránt érzünk, amiért megteremtették a lehetőségét annak, hogy hazánkban felszámolhassuk a kizsákmányolást, hogy a szocializmus építését megkezdhessük. Milyen módon ünnepelhetik a magyar művészek, a magyar művészeti írók a felszabadulást? Kétségtelenül úgy, hogy művészetük és tudásuk fegyverével a Szovjetunió által vezetett béketábornak harcosaivá válnak úgy, hogy azokat a tapasztalatokat, amelyeket a Szovjetúniótól kaptak felhasználják és méghozzá jól használják fel. Országunk a felszabadító Szovjet Hadsereg győzelme nyomán válhatott a nép országává, melyet a Magyar Dolgozók Pártja irányít. Azóta minden, ami új ebben az országban a Párttól indul ki. A magyar dolgozók és a magyar állam a Párt kezdeményezésére és segítségével számtalan új típusú intézményt létesített, amelyeket az új élet új szükségletei és követelményei hívtak életre és amelyeknek létalapja a munkához való új viszony, a szocialista építés. Ezek között alakult jónéhány olyan intézmény is, amelynek a képzőművészet és iparművészet problémáit kell megoldania: a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, amely a képzőművészeti élet elvi kérdéseinek tisztázására hivatott; a Művészeti Alkotások Nemzeti Vállalat, amelynek a képzőművészet népszerűsítése és terjesztése a feladata; a Művészeti Dolgozók Szakszervezete, amelynek hivatása többek közt a képzőművészek és iparművészek érdekvédelmének ellátása. Elmondhatjuk, hogy művészeti intézményeink, művészeti életünk végrehajthatja már a reárótt feladatot? Még semmiképpen sem. Vájjon teljesíti-e már feladatát a Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége? Kidolgozták-e kellő módon a képzőművészet és iparművészet feladatait a szocialista építés idején? A képzőművészet, népművészet és az iparművészet viszonya, az egyes művészeti ágak közötti kapcsolat megtárgyalásra került-e? Vájjon kellőképpen ellátja-e feladatát a Művészeti Alkotások N. V.? Közli-e a vállalat a művészekkel a társadalomnak velük szemben támasztott igényét? Ellátja-e vásárlóit megfelelő művekkel? Összekötő kapcsot jelent-e a művészek és a műveket élvezni akarók között? Vitathatatlan, hogy mindkét intézmény működésének rövid ideje alatt is számottevő eredményeket ért el. A Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége kezdi betölteni a művészek minőségi szervezetének szerepét és ha még nem is oldotta meg kielégítően a tisztázásra váró feladatokat, egyre élénkebbé váló széleskörű vitáival hozzá