Szabad száj, 1946 (1. évfolyam, 1-28. szám)

1946-06-22 / 1. szám

MILLIÁRD Sanmbai* 1946 június 22 I. évfolyam /„ ssám Minden közéleti férfi annyit veszít súlyéból, amennyit az általa rossz néven vett vicc súlya nyom Jól végzett munka után Barátságos arcot kérünk A demokrácia felszaba- ditotta ki* országot, a né. pet, a lelket, a szívet és a — szájat. Az írót ma nem köti más, mint a jó. ízlés és lelkiismerete, jól­lehet ez a legszigorúbb cenzúra. Fokozottabban áll ez a legkényesebb és legnehezebb műfaj kép­viselőire, a humoristákra. A hagyományok meg­követelik, hogy megjelöl­jük az induló új lap pro- gamját. Eláruljuk tehát, hogy mi a célunk? A szabad nép, a szabad szó, a szabadság, a vilá­gosság, az igazság, a ha­ladás, a demokrácia, a magyar nemzet és a mai világ pártatlan és jóked­vű kis újságja akarunk lenni. Halkan és súlyos idők­höz illően szerény külső­vel kopogtatunk az ol­vasó ajtaján, de becsületes portékával jelentkezünk. Gondterhes időkben a leg­jobb orvosságot, % mo­soly és a derű édes mézét kínáljuk. Fogadják szívesen, A gazdasági rend legfőbb az ezerkezű Vas Zoltán ÜJ KÖZMONDÁS Trillióból lesz a forint. a magyar közgazdaság — Fouchéja Anatole France és a pártié gyelem Filozófia A'kitűnő filozófus nem­csak olatonnak hódol, ha­nem egy tus-sít — Bach- chusnak is. 'vMegkérdez- tük, hogyan tudja össze­egyeztetni a filozófiát — a filozanfiával. Frappáns magyarázatot adott! — A filozófia kétVleg- fontosabb alapproblémaja az idő és a tér kérdése. Idő és tér más szavakal: Uor és hely. A korhely­ség tehát tömény filozó­fia. Erre koccintottunk. párttag először jelent meg egy színházi bemutatón, hogy kritikát írjon lapja számára az új darabról, előadás után szokás sze­rint körülvették tisztelői és megkérdezték: — Mesteri Mi a véle­ménye a bemutatott da­rabról? Anatole France gondol­kozott egy pillanatig, majd huncut mosollyal felelte: — Nem tudom, kedves barátaim. Még nem kér­deztem meg a Pártban... Anatole France, a hal­hatatlan ír« és gondol­kozó egész életében szo­cialista volt, de annyira húzódozott minden kö­töttségtől és korlátozás­tól, hogy csak hajtott ko­rában határozta el magát a pátrba való belépésre. A szkeptikus bölcs nagymestere volt a finom szatírának és öniróniának \és utolérhetetlen művé­szettel tudta egy-egy szó­val vagy mondattal a fo­nákságot jellemezni. Mikor mint újdonsült SZABADSÁGSZOBOR: So long ... A viszontlátásra, fiúk... 1 Errol jut eszembe.. Ketten mennek az Aka­démia-utcán, Csöndesen diskurálnak. Valahonnan pártszolgálatból jöhetnek: — Azért az mégis túl­zás, hogy a Szabad Nép milyen kijelentést adott Keres: tury miniszter szá­jába. Mindennek van ha­tára, — Na, legyünk tárgyi­lagosak. Néhány nap múlva mégiscsak helyre­igazította. Nem mondom, szén« keilett hozzá, hogy azokat az eldugott apró betűket meglássa . .. Er­ről jut eszembe az ör- darrnai Spitzer esete. Bacitálták Spitzert Ör- daPinából a városba. Va­lami anyakönyvi adatot kellett kiigazítani. A fe­lesége izgatottá» várta és amikor este megérkezett, megkérdezte, mi történt? — A gyerek kováról kérdezősködtek — mondta Spitzel. — Na és miit feleltél? — Én azt gondoltam, hogy ha azt mondom: öt­éves, később fog a gye­rek házasodni. Ha azt mondom: hét, előbb lesz katona. — Hát miért nem mondtad az igazat? — Látod, erre nem is gondoltam. — Kitűnő publicista ez a Zsolt Béta, csak egy kicsit bőbeszédű. » — Hogg-hogy? — Kisóé sokat papol. Hogyan kell a símapengőt átszámítani az egyenlítőre? ^iiedSeuháéan sazazzáá a nai caidőtöket Egyetemünk egyik nyilvános rendes tanárától egy romos lakás újjáépítésért 4000 gr arany ellenértékét kérték simapengöbem. Az átszámítással sehogy sem bol­dogult és Így megkérte matematikus kollegáját, bogy legyen segítségére. A matematika tanára néhány napi munka után feladta a küzdelmet és a csillagászait ta­nárát 'vette igénybe. Miután e harmadik professzor sem boldogult, munkatársunk tanácsára e hármas bizottság egy körúti cigaretta árus sráchoz, a mai idők gyakorlati emberéhez fordult. A srác éppen a következő dumát adta le: — Véres lábnyomért adok cigarettát, ha nincs vé­res lábnyoma, kaphat pengőért is. Davaj, dtavaj. A srác leereszkedően meghallgatta a problémát és a következőképem nyilatkozott: — Idefigyeljenek szakállasok. Hát nem. tanultak magúk semmit a suliban? Ha egy gramm arany 400.000.000 000.—, akkor 4 gramm 1,600.000.000.000.—; 40 gr 16,000.000.000.000.—; 400 gr 160,000.000.000.000; 4000 gr 1.600.000.000.000.000.—. azaz 1600 billió. Na már most, hogy megértsék, hogy ez mennyi, azt is megmagyarázom. Ha jártak volna suliba, úgy tud­nák, hogy ott azt a link hadovát adják le, hogy a főid kerülete 40.000 kilométer. 40.000 kilométer az 40 millió méter, az 4 milliárd centiméter, az 40 milliárd milliméter. Tehát, ha minden milliméterre tesznek egy sima pengőt, akkor 400 ezer­szer rakhatják körül a földet. Ha vesznek 100 Magyart, kiszámít»™ maguknak a* egészet adópengőben. Hány éves? Huszonhárom mái­Hiszen önnek férje Ő ne» swám-itt f.yibHt_s'r-' SORSJÁTÉK 1946... — Mit szól hozzá? Kovács dr megnyerte a fő­nyereményt. — Mit vett rajta? Házat? — Nem. Hetijegyet a villamosra. —i Van fér je? —- Csak két vőlegé­nyem va*.

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents