Szabad száj, 1947 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1947-01-04 / 1. szám
------------------------------------------------------- SÁSKAKIJÁRÁS •— Egyetlen gyerek ez a Molnár-Sáska? *— Dehogy! Van egy csomó testvére... ÜNNEPEK UTÁN — a nem megfelelő tárgyakat, készséggel kicseréljük! CSEM -OSZTALY Koalíciós számtan — Hogy osztanál fel, Viki, egy süteményt három fiú között? — Az egyik fiút elkergetném és a süteményt elfelezném. ő már 4 állja . . . Egy kisgazdapárti képviselő találkozik Mistéth Endre újjáépítési miniszterrel: — Hallatlan kérlek. Az egyik szélsőbaloldali lap megint erősen megtámadott Téged, de mondhatom, az egész cikknek nincs teteje. Mire a miniszter mosolyogva felelt: — Pszt, öregem, meg ne hallják. Még rám fogják, hogy tannak is én vagyok az oka ... BIZONY, EZ ÍGY VAN.. Az abszolút megszabályozott államnak az emberiségre nagy jelentősége van. Csak az a bökkenő, hogy senkinek se volna kedve benne élni. (Chamberlain) Tapintattos portás — Portás úr, miért mondotta el mindenkinek, hogy nászutasok vagyunk? Tudhatná, milyen kíváncsiak az emberek. — Dehogy mondtam én kezitcsókolom, hogy nászutasok, sőt! Azt mondtam, hogy még össze sem házasodtak. Az újév első legbutább vicce Arisztid meséli Taszilónak: — Kéchlek, szöchnyű jelenetnek voltam szemtanúja újév ciheggelén. Egy gyodsan dobogó autó halálbagázolt egy kéménysepcöt. Szöchnyü volt, kédhlek, Tasziló fejét csóválja: — Hát ez bodzasztó, kédhlek, mád a háztetőn sincs biztonságban az emlbed?) Vigyázat, újra működik! — Halló — min röhög kolléga úr? — Na hallja, hogyne röhögnék! — Volt itt balek — akinek minden pénzét elnyeltem ... Történelmi arcképcsarnok Dr MISTÉTH ENDRE újjáépítési miniszter TEMPIRA MUTANTUR — Hová rohansz, öregem? — Szaladok boldog újévet kívánni a hentesünknek, a fűszeresünknek, a szenesnek, a szabónak is • suszternek ... _7 — Hátha kapok valamit tőlük... m & * + s' mjt***m*jh*& a magra r Dnmás Textilgyáros a múzeumban — Képzelem, mit összepanamázhatott ez!... Ünnepi beszéd Sajnos, nem jelenhettünk meg a Kővágó József tiszteletére rendezett banketten és így ehelyütt kell közölnünk azt az ünnepi beszédet, amelyet tartottunk volna. Mélyen tiszteit ünneplő társaság! Az ékesszólás mesterei pártállásra való tekintet nélkül méltatták szeretetben és közbecsülésben álló polgármesterünk valóban kiváló érdemeit és ezekből az elismerő szónoklatokból tiszta képet nyerhettünk arról, hogy milyen polgármestere van a fővárosnak? Mi az érem másik oldalát vizsgáljuk és azt szeretnénk bemutatni, hogy milyen fővárosa van a polgármester úrnak? Engedjék meg, hogy a Szabad száj gyakorlatához híven, ezúttal is egy példázattal érzékeltessük a helyzetet. Egy kisebb hitközség rabbijához beállít egy idegen, átad neki egy arannyal teli kazettát és megkéri, hogy őrizze meg számára, míg meszszi útjáról visszatér. Szombat lévén, a rabbi nem adhat írást a kincsről, elhivatja tehát a hitközség hét tekintélyes polgárát, hogy az idegennek tanúi legyenek arról, hogy átadta a kazettát. Az idegen ugyan szabadkozik, de a rabbi ragaszkodik hozzá, hogy az így van rendjén. Két év múlva visszatér az idegen és jelentkezik a rabbinál az aranyakért. — Miféle aranyakat kérsz tőlem? — kérdi csodálkozva a rabbi. — De rabbi! Amit két évvel ezelőtt megőrzésre átadtam neked. Hiszen a te kívánságodra még tanukat is hívtunk. Ezt meg ezt. — Úgy? Hát akkor hívjuk el a tanukat. Eljön az első tanú és a rabbi így szól hozzá: — Nézd meg ezt az embert. Azt állítja, hogy két évvel ezelőtt átadott nekem előtted, megőrzésre egy arannyal telt kazettát. Igaz ez? A kérdezett habozás nélkül feleli: — Én nem láttam, hogy átadta volna. Az idegen hüledezve hallgatja a hamis vallomást, de a rabbi már el is küldi a tanút és beszólítja a másikat. — Idefigyelj. Emlékszel ugye, hogy ez az idegen átadott két évvel ezelőtt nekem egy kazettát, amit én tegnap előtted visszaadtam neki. Így volt? — Így volt — mondja a tanú és elmegy. Az idegen úgy érzi, mintha összeomlott volna a világ, amikor a tudós rabbi mosolyogva előveszi a kazettát és hiánytalanul átadja neki az aranyakat. Az idegen túláradó hálálkodással veszi át és megkérdi: — Mondd rabbi, akkor miért rendezted ezt az egész komédiát? — Csak meg akartam mutatni neked, hogy milyen községnek vagyok én a rabbija... (kádé) Slangok az éjszakában 1936: RENDŐRI SEGÍTSÉG... 1946: SEGÍTSÉG! RENDŐR... A LEGBUTÁBB” ÚJÉVI VICC Egy rendkívül sovány ember a szilveszteri lumpolás után gőzfürdőbe megy. A masszőr dögönyözés közben megszólal: — Eső lesz uram. — Miből gondolja? —kérdi a vendég. A masszőr pléhpofával feleli: — Érzem a csontjain*. -----------------------—.— NÉGYLEVELŰ LÓHERE Hátha szerencsét hoz az öt esztendőre... Szabad-e a nácizmus itt is, ott is felbukkanó jelenségeit bagatellizálni? — Ne becsüljük le a jelentéktelennek látszó eseményeket. Gyakran az egerek aknamunkája okozza a hegyomlást. Mondotta: Wassermann. a nyugalom A napokban estély volt Erőss Jánosnál, ahol megjelent az egyik kitűnő hetilap szerkesztője is. Az estélyen a szerkesztő megemlítette, hogy a parasztpárt egyik ismert neve tagja erősen haragszik rá. — Képzeld csak — mondotta a szerkesztő Erőssnek —, derék barátunk fejébe vette, hogy megbuktat. Erőss János, jellegzetes mosollyal felelte: — Legalább van már valami a fejében ... G Gulácsy a pendlirekorder Szilvesztertől — Szilveszterig ... KÉSŐ BÁNAT — Mióta a házvezetőnőm férjhez ment, magam főzök és takarítok. — Kihez ment férjhez a házvezetőnőd? — Hozzám! AZ ÚJÉV ELSŐ SZÍNHÁZI VICCE Színészek beszélgetnek az espressoban: — Hallottátok? A Fővárosi Operettszínházban tegnap táblás ház volt. — Igazán? — Igen. Kint volt a tábla, hogy a rekedt Latabár Kálmán helyett Antalffy József játszik. . Tsalafinta tanmese egyes politikusok tevékenységéről Két hölgy beszélget az espressóban: — Mondd, édesem, hogy vagy megelégedve az új szobalányoddal? — Sehogy, drágám. Egész nap nem evánál semmit és azt is nagyon kedvetlenül. ÓVATOS DUHAJ —■ Vigyen haza öregem, de nagyon csendesen, nehogy a feleségem meghallja hánykor értem haza!