Szabad Szó, 1946. október (3. évfolyam, 223-248. szám)

1946-10-03 / 224. szám

Decem­­ber 1-én kezdőnek ez enyetem­ előadások­at* 300 *•) 1946 október 3. * MAROSVÁSÁRHELY k­eretes szerkesztő : KOVÁCS GYÖRGY csütörtök HL évfolyam, 224. szám. es Nürnber­gből jelentik. Az egész világ figyelme Juosi Nürn­berg felé irányul. A nemzetközi bíróság tízhónapos munkájának befejezéseképpen általános indo­kolás után kedden kihirdette az egyéni , ítéletet a legfőbb német­ háborús főbűnösök ügyében. Kedden délelőtt Lawrance fő­ügyész megkezdte az egyéni íté­letek indoklásának felolvasását. A bíróság Gőringet, a német légi­erők vol­t főparancsnokát­, volt porosz miniszterelnököt, Hitler után a második legnagyobb náci­vezetőt bűnösnek mondotta ki mind a négy ellene emelt vád tárgyában. (Gőring bűnös, bűnszö­vetkezet kialakításában, a béke elleni bűncselekményekben, há­borús bűncselekményekben és vé­gül az emberiség ellen elkövetett bűncselekményeikben is. Göring mindig lelkes ügynöke volt Hit­lernek, ő állította fel az első kon­centráció tábort, az anselnuss elő­­készítésében is főrésze volt és sok esetben Hitler parancsait is meg­változtatta. Hess­, Hitler első helyettesét, a bíróság bűnösnek találta a béke elleni bűncselekményekben és az összeesküvésben való részvétel­ben. Hitler legbizalmasabb em­bere volt. Ebből következik, hogy tudnia kellett Hitler támadó ter­veiről, nyomban, amikor megszü­lettek ezek Hitler agyában. Ribbentroppot mind a négy bűncselekményben bűnösnek ta­lálták. Ribbenrop ítéletének in­dokolását Miticenko szovjet bíró olvasta fel. Elvetették Ribben­­troppnak azt a védekezését, hogy Hitler maga hozta meg az összes fontos döntéseiket és azt is, hogy Ribbentropp olyan lelkes híve volt Hitlernek, hogy sohasem vonta kétségbe a Führer igazi békeszándékait. A vádlott felelős a lengyel, jugoszláv és görög tá­madásért. Tanácskozott Hitlerrel és Amonescuval, hogy Románia milyen részt vállaljon a Szovjet­unióval szembeni támadóháború­ból. Japántól a Szovjetunió megszállását követelte. Wilhelm Keitelt, a német had­erő főparancsnokát, mind a négy vádpontban bűnösnek mondották ki. Elvetették azt a védekezését, hogy mint katona, legfelsőbb pa­­rancsra járt el. Keitel rendelte el, hogy a szovjet hadifoglyokat német ipari gyárakban foglalkoz­­tattii kell. Ezután a bíróság megállapí­totta, hogy Kaltenbr­unier, a né­met biztonsági rendőrség volt főnöke, az ausztriai SS főparancs­noka nem bűnös az összeesküvé­sen és a béke elleni bűncselek­ményekben, de bűnös háborús bűntettek elkövetésében és em­­­­beriség elleni büncse­km­én­yek­ben Kaltenbrummer sok milliós zsidó kivégzése iránt aktívan ér­deklődött. Hans Frank a megszállott Len­gyelország kormányzója bűnös háborús bűncselekmények és az emberiség elleni bűntettekben. Frank, uralma Lengyelország gaz­dasági kihasználásához vezetett. Éhezte le a len­gyeleket, s Német­országba szállíttatta a lengyel élelmiszereket. Terrorcselekmé­nyekben vettt részt, több millió lengyel kényszermunkává Réme­országba küldött. Tudott arról, hogy Lengyelországban legalább 3 millió zsidót kivégeztek. Frick, volt náci belügym­inisz­tert bűnösnek találták háborús bűncselekményekben és az embe­riség ellen elkövetett bünt­e­tek­ben. Julius Streichert, a Stürmer főszerkesztőjét a legfőbb antisze­mita uszítót, bűnösnek mond­a -élt ki az emberiség elleni bűncselek­ményekben. A zsidók kiirtásán követelte, megmételyezte a néma nép lelkét a gyűlölet és halál po­litikájával. Funk gazdasági miniszter bű­nös a béke és emberiség elleni bűncselekményekben, valamint háborús bűncselekmények elköve­tésében is. Funk felelős a támadó háború gazdasági alapjainak le­fektetéséért. Schachtot, a német birodalmi bank kormányzóját felmentették és elrendelték, hogy az ülés vé­gén helyezzék szabadlábra Schacht az ítélet indok­ása sze­rint állandó­ ellenségeskedésben volt a nácivezérekkel és a land­­viszályban Hitlernél is. Göringer a túlzott fegyverkezési politikát­át ért­e’la’dóan batororttá, a biró­-ágnak kételye volt afelől, hogy Schacht része vett volna a német bűnszövetkezet kialakí­ására vo­natkozó összeesküvésében, a vád­lottat ezért felmentette. Dönitz a német tengeralatt­járó flotta főparancsnoka bűnös a összeesküvés vádjában, a békt­eleni és­ háborús bűncselekmé­nyekben. Nem biztos, hogy uta­sítást adott volna a vízben vergő­dő tengerészek legyilkolására, de kétségtelen, hogy megengedte, hogy az elsüllyedt hajók legény­sége vízbe fulladjon- Ezzel meg­szegte a nemzetközi jog szabá­lyait. Raeder tengernagyot bűnösnek találták mind a három ellene emelt vádpontban, az összeeskü­vésben, a béke elleni és háború­bűncselekmények elkövetésében. Baldur von Sein­rach, az osztrák gauteiter és a német ifjúság meg­­r­ontója bűnös az emberiség e­len elkövetett bűncselekmények vám­­jában. Süliekéi, a rabszolga munk­á­sok hajcsárja, bűnös báb­n­i­­bűncselekményekben és­­ az embe­riség ellen elkövetett bűnökben. Jodl, vezérkari főnököt bűnös­­nek találták mind a négy véd­pontban. Seyss-Inguartot, Hollandia bí­ródal­mi biztosát, a vád hamm­­enj­ában találták bűnösnek ítélt a nürnbergi bíróság Tizenkét német háborús főbűnöst kötél általi halálra ítéltek Göring, Jübbentrop, Heitel, Kaltenbruinner, Liesenberg, Frank, Fricke, Streicher, Rauckel, Jodl, Seyss Inquart és Borman a halálraítéltek között . Három felmentés: Schacht, Papen, Fritsche 12 halálos ítélet KettdEi­desman­nirctőitek ki az egyes vádlottak fele: az ittlété. A nemzetközi bíróság Hermáius uoi­inget, Joachim von Ribbentropot, Wilhelm Keitelt, Ernst Kaltenbmnnert, Rosenberget, Hans Frankot, Fri­cket, Julius Streichert, Sauckelt, Jodlt és Lers­ Inqu­irtot köt­­'á’fali h­alálra ítélte. A távollevő Martin Borman­­nak szintén ez az ítélete. Rudolf Hesst életfogytiglani börtönre, Funkot életfogytiglani fegyházr­a, Dönitzet 10 évi börtönre, Raedert életfogytiglani börtönre, Baldur von Strachot 20 évi börtönre Speert 20 évi börtönre, von Neurathot 15 évi börtönre ítélte a bíróság. A nemzetközi bíróság három vádlottat: Schachtot, von Papent és Hans Fritschet felmentette. A halálraítéltek kegyelemért a németországi szövetsé­ges kormányzótanácshoz for­dulhatnak. A dunai hajózás kérdése Pak­sból jelentik. A balkáni gazdasági bizottság keddi ülé­sén folytatták annak a javas­latnak a megvitatását, amely záradék beillesztését javasolja a román békeszerződésbe a dunai napozás szabadságáról és a ro­m­án békeszerződés megkötéseine számított 6 hónapon belül dunai konferencia összehívásáról. A javaslatot 8:5 arányban szavaz­ták meg, ellene szavaztak töb­bek között a Szovjet­ Unió, Cseh­szlovákia és Jugoszlávia kép­viselője, tehát két érdekelt du­nai állam is. Beavatott pak­s, politikai..körö­k úgy tudják, hogy a kérdés még egyszer letárgya­­lás alá kerül. Az olasz gazdasági bizottság 14:5 arányban elfogadta azt az amerikai javaslatot, amely az Egyesült Nemzetek valamennyi tagja számára egyenlő alkalmat biztosít a kereskedelmi repülő jogok megszerzésére olasz .­erb­ieten. A­ Szovjet­ Unió ellenezte et a­­javaslatot. Kedden Parisban a amonuobö izottságok 11 ülést tartottak, hogy ezáltal is meggyorsítsák a­ékeértekezlet ütemét. A Stetinac-ügy látolvasás-a Belgrádból jöt­teátok. A jugo­­szláv állam ellen elkövetett há­borús bűnökkel vádolt Stetind■■ zágrábi érsek háromórás ki­hallgatása alatt a következőiket hangoztatta: „Véleményem sze­rint sohasem árultam el hazá­mat“ Számtalan kényesebb kér­désben megtagadta a felvilágo­sításokat. Különösen azokra a kérdésekre tagadta meg a vá­­­,at, amelyek katolikus papok­ Ez az egyes­ség jele. Ha magyar vagy, szavazz erre! nak a háborúban az usztanákkal való kapcsolataira vonatkoztak Masaryk külügy­miniszter beszed® Magyar szempontból, de az egész Dunavölgye békéjének szempontjából is nagy jelentősé­­gű nyilatkozat hangzott el a magyar békeszerződést előkészí­tő bizottság ülésén. Masaryk csehszlovák külügyminiszter — alig valamivel azután, hogy Mo­lotov villásreggelin látta vendé­gül a magyar békeküldöttséget — kijelentette, hogy a két­ szom­­széd ország közötti viszonyban új korszak állana be. Beszéde további részeiben a kivonatos jelentés szerint még a követke­­zőket mondotta: ő és népe nem tudnak gyűlölni. Az elmúlt idők eseményei azonban annyi ször­nyűséget zúdítottak Csehszlová­kiára, hogy ez az érzés mégis erőt vett rajtuk. A gyűlölet azonban sohasem vezet messzire. Ezért elhatározta, hogy ennek minden maradványát kiöli lelké­­be. A jelentés szerint nagyon figyelemreméltó az a megkülön­böztetés, amelyet az általa any­­nyiszor elítélt feudális Magyar­­ország és a „nagy magyar nép*" között tett. Kijelentette, hogy mindig na­gyon szerette és tisztelte a ma­gyar népet, amelynek képviselői­vel együtt küzdött az emigráció­ban. Elsősorban Károlyi Mihály nevét említette Masaryk, akihez meleg barátság fűzi a közös har­cok idejéből. Beszéde végén csat­lakozott ahhoz a javaslathoz, a­mely a cseh indítványnak az al­bizottság elé való utalásét céloz­ta. —­­ ■ — Olyan megoldáshoz kell, jutni, amely mindkét felet kiélő­’­giti és lehetővé teszi a zavarta­lan együttműködésen alapuló jó­szomszédi viszony kialakulhat. Ha nem ez lenne a célunk — fe­jezte be —, akkor most nem szólaltam volna fel. Masaryk beszéde a kiküldöttek között nagy­ megkönnyebbülést okozott és a magyar küldöttség sorában is örömmel üdvözölték. ­ Groza miniszterelnök jelenlétében 12 ezer a főfehérvármegyei f­ö­ldben juttatok­nak csastott­ák fel a birtoklevelet G­u­­dafehérvárról jelenti az Agerpress. A demokratikus pár­ok tömbje vasárnap hatalmas népgyűlést rendezett, amelyen többt­ízezernyi földműves vett részt a megye minden részéből '^­alkalommal több mint 12 év alsófehérmetryei fööldhöz /­utatottnák Qfeavóták ki a bir­toklevelet. Groza Péter minisz­terelnök és Zaroni földművelés­ügyi miniszter jelenlétében, r­észtvett az ünnepségen Platt titu­s, a Romániában tartózkodó­­r'-'oi munkáspárti képviselő is Az ünnepségen felszólalt Gro- m miniszterelnök is, leszögezte, hogy a föld, amit kiosztottak a parasztok között, véglegesen és törvényesen a birtokukba ke­­rült, majd így fejezte be vait: " Az ország censes polgárai közötti testvériség útján jelen­tős lépést­ teszünk a haladás iránt

Next