Szabad Szó, 1947. március (4. évfolyam, 49-75. szám)

1947-03-02 / 50. szám

Buk­arest­ fel jelenti "ás Ager­­press: Londonból érkezett távirat Millírt Franasovici Románia ingnai megbízottja kijelentette, hogy Moldovában igen súlyos a helyzet. Rövidesen angol-román bizottság alakul Anglifiben az angliai segélynyomás vitésszerve­­zetére és irányítására, Gheorghiu Dej nem­zetgazdaság­ügyi minisztert csütörtökön Si­naiá­ban kihallgatáson fogadta az Uralkodó. A nemzetgazdaságügyi m­iniszter ez alkalom­mal beszámolt a moszkvai gazdasági tárgyalások e eredményeiről. . Gheorghiu Dej pénteken a mi­nisztertanács előtt ismertette a Moszkvában megkötött gazdasági egyezmény részleteit. A jövő héten Gheorghiu Dej­os Alexandriai pénzü­gyminiszter végleg­es formában önti sürgősen a Képviselőház elé terjesztendő gazdasági és pénzügyi jellegű tör­vényjavaslatokat. A törvényjavas­latokat előzőleg megtárgyalja a D­­B-ben résztvevő pártok politi­kai bizottsága. A képviselőhöz pénteken egyhe­ti szünetre ment szét, a Ház 51- bóli összeülésekor megélénkül tör­­ényhozó tevékenysége. Szént­eken reggel a képviselőház épületében ülést tartott a Ház működését szabályozó bizottság, a­me­bben a kormányban résztvevő ös­szes pártok kiküldöt­tjei résztvet­­tek. Ez alkalommal megtárgyalták az új házszabályok alapján ala­kt­tm­dó bizottságok összetételét és elhatározták, hogy a képvise­­lőhéz ezután hetenként háromszor ülésezik, kedden, szerdán és pén­teken délután. — ——J» Gheorghiu Dej tájékoztatta az Uralkodót, és a minisztertanácsot a moszkvai tárgyalások eredményéről Egyhetes képviselőházi szünet , . ■ i *, k Iparos Szaktanács válasza a pénzü­gyigazgatóság közleményére ILehull a lepel a székelység egyik kivándorlási hiénáiáról Farkas Szepi marosvásárhelyi ügynöksége ötmillió lejért „segít” a megfélemlített székelyeken Hitvány üzleti célok huzódnak meg a rémhírterjesztés mögött — Farkas Szepi be akarja rántani a Román J­emzeti Bankot és a svéd követséget is ÉTaptLwMBííi!» többtem fogt&b­e* gátak oMtidud & szándékosam tér. gttsatett hírekkel, miszerint a bé­tütíserrsMérisk­anm kötelezték itapáliára, hogy bizonyos cárná munkást is&Uítson kttl­­ft&di9, A leleményes vészmadarat, IAUk • demokratikus rendszer megdöntésére szövetkeztek és tü­ntettségi vidéken megkísérelték sffer­hirekkel bizonytalansági ér­­sí­kre teremteni a félrevezetett fa­lusi és városi lakosság között, tanai azt is tudták, hogy a kül­földre küldendő munkások, ma­­gyarok lesznek.. A rémhír­terjesztőknek a Ma­­gyar Népi Szövetség központja megadta a feleletet abban a köz­ren­gény­ben, mely a Szabad Sín“ hanábisisr­aegcap lát két napva u­grot Ezzel azonban, hogy fel vilá­gra, tjük a népet ezeknek a hiresz­­tel­éseknek­ hazug és szándékos Voltáról, d­e térhetünk napi­­remdtr© a méreg ke­verők fölött. Meg­éld­ keresnünk, kik azok, a­kik ez ilyen reakciós rémhíreket szi­hókitt a nép között, milyen szándékkal terjesztik azokat és milyen hasznot húznak belőle. Szerkesztőségünkhöz érkezett jelentések szerint Marosvásári. Igen lehullott a lepel egy olyan ti­nt üzletemberről, aki a rémhí­rek nyomán azonnal jelentkezett a „piacon“, hogy a megijesztett em­berekről lenyúzza a bőrt, vagy­is­mérttel tökéletesebben kiforgas­­sa zsebeiket a szegénysorsú­ ma­­gyar földműveseknek és munká­soknak, kisiparosokat .* A vámhirtejesztések nyomán, amint arra rámutattunk, egyesek Magyarországra való kivándor­lásra gondoltak és már lépéseket is tettek a kivándorlás érdekében. tízzel a kivándorlási hangulattal igyekezett fényes anyagi előnyök­­húg és, zsíros üzletekhez jutni Fatikos József ügynöksége, mely Mm­osvásárhelyen a Sztálinn­én M szám alatt van. Farkas József különben régi ismerőse és hírhedt­­alakja Marosvásárhely „üzleti" életének, 4' .­­­ Február 27-én a marosvásárhel­i M hetivásár alkalmával egyes­­ fölydműves-csoportok, akik vidéki­­ faj­tákból jöttek be a városba be- s­ganértek egymás között, hogy ki. 1 .vándorolnak Magyarországra, ne­hogy idegen országba adják őket m­unkára és meg is nevezték, hogy 5.­vándorlásukat milyen úton tud-' íjják megvalósítani. Ez az út Fara­hm „Szepi“ fia ügynökségén át méretett. Alaposabbás­ utánanéztünk,­­hogy Farkas József Sztálin-tér 20 *■ fáin alatt tanyázó ,,ügynöksége“ janiyen összegeket vág ki útleve­lekért ásóktól, akik a hazug rém­­jhiteknek hitelt adva, kivándorlás­­­i és terveket forgatnak fejükben, lejben felkerestek Farkas „Szi­­jjpff’, aki vállalta is Magyaror­szág­­m­a alá kijutás­a elintézését. Ez az elintézés 4—3 millió lejbe kerül és ebből az összegből 500 ezer lej azonnal fizetendő Farkas úr ké­séshez, hogy a hivatalos lépéseket a szegény székelyek nyomorbadön­­tésére, hontalanná tételére, szü­lőföldjükről való kitelepülésre megtehesse. Ígérete szerint Farkas úr „vég­leges útlevelet tud szerezni. (Nem murjuk, milyen okmány az a ,,vég­le­ges" útlevél, mert ilyenről mos­­tanáig nem hallottunk.) Akár re­patriálása iratot is szerez azért a ,csekély“ összegért, amit az aszály által sújtott székely sze­génység szerinte bizonyára köny­­nyűszerrel kifizet a mellényzseb­éből. A kiköltözési okmányok el­m­ezését Farkas Szepi 30—35 nap alatti időre ígérte a hozzáforduló érd­eklődőknek. A tudakozódások alkalmával Farkas Szepi elkotyogta azt is, hogy népellenes ügyleteinek lebo­nyolítását illetőleg milyen „üzleti vállalatokkal“ áll összeköttetés­­be­n. Az ő bemondása­ szerint — aminek ellenőrzése az arra hiva­tott hatóságok dolga — kapcsola­tai voltak az „Európa" nevű ügynökséggel s bár ezek az ösz­­szeköttetések megszűntek, Farkas ar érint az ,,Európa" is foglalkozik a székelyek kivándorlásának elő­segítésével. Meg kell állapítani sürgősen, hogy valóban részese az „Európa" ezeknek a székely népellenes ügyleteknek lebonyolí­tásában, vagy Farkas Szepi csak azért rágalmazza, hogy saját ézel­meit fedezze ezáltal. Az ő bemon­­dása szerint ugyancsak kapcsolat­­ban áll a Román Nemzeti Bank- kel és a svéd követséggel. Ez a­­ívét állítása saansz szín -alí­t* nem felel meg a valóságnak, mert a Nemzeti Bank és a svéd követség, ha részben hatásköré­be tartozik is az útlevelet kérvényezők ügyé­nek elintézése, ez nem célozza azt, hogy Farkas Szepinek segédkezet nyújtanának a székelyek kívánd© rohatásához. S mivel Farkas Sze­pi a tájékozatlan érdeklődők előtt egyik állami intézményünket és egyik európai ország követségét ha­­ználja fel arra, hogy üzleti ügyeit takargassa, ezért erélyesen k­ü­lösségre kell vonnia az illeté­kes hatóságoknak! Amint már eleve leszögeztük: így néznek ki azok a hiénák, a­kik ki akarják vándoraik­­ni a rémhírekkel ijesztgett székelye­ket. Hatalmas üzletet jelentene ez számukra. Különben is jellemző, hogy a rémhíreket rendszerint a marosvásárhelyi hetivásárok al­­ka­mával terjesztették el a hiszé­keny és politikailag tájékozatlan nép között- "­yt Reméljük, a demokratikus il­lam illetékes hatóságai kellő szi­gorral sújtanak le a kivándorlá­­si hiénákra c­ímű Umbill­­éténfik, Bérhs gol külügyminiszter nyitotta csütörtökön ez angol alsóház kük­­ügyi vitáját Bejelentette hog­y a moszkvai értekezlet napirend­­­jére tűzték háromhatalmi egyez­­mén­­y megkötését, a Szovjet­ Uniós nagybivtanraa és Franciaorszá­g koz­ott m­er­nek az egyezm­­énynek­ a megvalósítása, lehetetlenné tenni minden támadóháború és Ervin örömének adott kifejezést, hogy a szovjet kormány hajlam­­ónak mutatkozik az angol—szov­jet baráti egyezmény meghossz­­zabbításához hozzájárulni. Ezután a német rendezéssel ka­pcsolatos angol álláspontot olzt mellette, majd kijelentette, hogy­ a moszkvai értekezleten Angii® Ausztria helyzetét is_tisztázni szeretné a Bizottság Tragyilja­ki az albán ügyet New-Yorkból jelentik: A bisz­tonsági tanács csütörtökön éjsza­kai ülésén 8 szavazattal elható­ , róz­a, hogy három nemzet kikül­döt­teiből álló bizottságin küld ki Anglia Albánia elleni panaszának ki­­zsgálására. A Szovjet­ Unió, Lengyelország és Szíria kiküldött­­­jei tartózkodtak a szavazástól.­­ V wrrwc®"*r*' mrm&rm® : S^vIságKELT Fete­s,KOVics aVÖHGY .VASÁRNAP, IV. év loyaurs, 50. s^La» ^lOOOi^ A U­ S­i­t Szovjet-angol-francia fia romhatalmi egyezmény a moszkvai értekezlet napirendjén Zserlinből jelentik. A Németor­szági Szövetséges Ellenőrző Bi­zottság szovjet tagja Szokolovszki tábornagy sajtónyilatkozatában élesen bírálta az angol és ameri­kai övezetek gazdasági egyesíté­sét és a következő kifogásokat élvelte az egyesítés ellen: *— A két övezetre kiterjedő egyezmény keresztezi a potsdami egyezményben Németország gaz­dasági egységesítésére vonatkozó irányelveket. Az egyezmény a né­­me­tországi kereskedelmet csakis a nyugati országok felé irányítja a »begksnoysti » németországi Iga­sisn­a mozgolódást.­­ A tábornok kifejtette, hogyha a szövetségesek megegyeznek ebben a kérdésben, le lehetne gyűrni a nehézségeket. A bukaresti magyar krendeltség közle­mény® Bukarestből jelentik. A buka­resti magyar kirendeltség közli: , ,Az utóbbi időben lelkiismeretlen elemek újból zavart keltő híreket terjesztenek a romániai, magyar­ la­kosság körében és főleg­­a szé­kes falvak lakosságát akarják rábírni, hogy Magyarországra tá­vozzanak. A bukaresti magyar ki­­r­endeltség a magyar köztársaság kormányának hivatalos állás­pontja alapján ismételten felhív­ja az érdekeltek figyelmét, hogy Magyarország nincs abban a hely­­zetben, hogy befogadja a rémhír­rel jől félrevezetett embereket, a­ki mégis elhagyja lakóhelyét, nem számíthat arra, hogy Magyaror­szágon letelepedhet és ott elhe­­lyezkedést is mísélhetést ... X - . 10 MISZ körkanárt sinkalajSicsi gyors szétosztasa enterikas Bukaresti tudósítónk telefon­­jelentései A Magyar Népi Szö­­vetség képviselői, amint már je­lentettük néhány nappal ezelőtt belekapcsolódtak az Amerikából­ érkezett csomagok szét­osztásá­nak munkájába. Miután a bak®' resti fővámhivatalnál hónapok­ óta felhalmozódott csomagokat szétválogatták és megyénként osztályoztak. A napokban több, mint 500 darab értékes csoma­­­got útnak indítottak a Magyar Népi Szövetség temesvári és szatmári szervezeteihez a dn- tettekben való szétosztás érde­­­kében. A munkálatok tovább­ is folynak, rövidesen újabb külde-­­mények indulnak útnak a többi vármegyékbe is. —n-~ Erdélyen lijUIl trislp József, az isimt fasiszta Hite Erdélyi József, §3 Ssscsi^ is annak idején sokat szerepel a költő, aki .^olymosi Eszter vére^. című versével és későbbi jobb­oldali szereplésével tette hír­hedtté nevét, mint Ism­er«?*° 3, sí felszabadulás előtt külföldre szökött. Eleinte az a hír terjedt­ el, hogy öngyilkosságot követett el, később akadtak „szemtanuk“» aldk Salzburgban látták, 6őt^’ hosszú riportok jelentek meg @? Salzburgban, élő Erdélyi Jó&ő­­ről, ". . .­­. A napo­kbatt megoldódott m: Erdélyi-rejtély. A rendőrség és­j­lamvédelmi osztályának váraness vendége akadt. Solymosi Eszter költője jelentkezett a politikai rendőrségen, ahol elmondotta, hogy Erdélyben bújkált, de neha bírta tovább, honvágya és Dön­tudata házat érésre kény­szeri­­tette, ,V . A rendör'ség csak részleges kb.. hallgatag után döntStováhM AMrél- ‘ -----------~ f K.v . 1 " ' "U •? . . .

Next