Szabad Szó, 1947. július (4. évfolyam, 146-171. szám)
1947-07-02 / 146. szám
ptpxdi ________ ___ _ ..wlj .. MHSZ tisztújítás Egy marosmepi községben a román-magyar barátság szilereében kiküldött, munkatársunk jelenti Pisznajóról. A román—magyar ■barátság szellemében tartotta meg tisztújító közgyűlését a disznajói MNSZ szervezet. Tragy Márton, a helyi szervezet alelnökének megnyitója után antalos Albert, a régeni járás titkára üdvözölte a közgyűlésen nagy számban megjelent román testvérekeit, örömmel állapította meg a skót nép között napról-napra kifejlődő barátságot és közös erőfeszítést a békés munkáért és népi demokrácia kiépítéséért. Vázolva a népi demokratikus erők gigászi küzdelmét az ország újjáépítésért,a népek közötti gyűlölet kiküszürböléséért, kemény szavakkal bélyegezte meg úgy a magyar, mint a román fasiszta, soviniszta ,bujtogatókat, akik a kés nép közé befurakodva egyenetlenséget akartak szítani a román és magyar nép között, hogy megakadályozzák a békés alkotó munkát, valamint a demokratikus rendszer megerősítéséért folyó közös küzdelmet Magyaroknak és románoknak egyaránt harcolniuk kell a nyugatra pislákoló háborús ügynökök tevékenykedése ellen. Megemlékezett az MNSZ országos végrehajtó bizottság határozatairól, amelynek értelmében az MNSZ-t meg kem oszthani az oda befurakodott raskia reakciós elemektől, hogy így az MNSZ valóban azzá legyen, aminek lennie kell: széles, dolgozó népi tömegek érdekeit a román demokratikus népi erőkkel közösen védő népi szervezetté. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után megválasztották az intézőbizottságot. Elnök lett: Nagy János (felső fél hold fölei tulajdonosa) alelnök Barabás Miklós (3 és fél hold), és Nagy Márton 3 holdas földműves, titkár Fazekas Mihály 3 és fél holdas kisgazda, szervező felelős Vita István Ferencé 5 holdas földműves, pénzügyi felelős Nagy Péter 1 holdas földműves, közművelődési vezető Zsigmondi Dezső ref. lelkész, ifjúsági felelős Nagy János (hegyi), női felelős Krisán Györgyné, a helyi Ekésfront elnökének magyar származású felesége. Külön érdekessége a közgyűlésnek, hogy a vezetőség választás után megkérdezte a járási titkár a jelenlevő román testvérektől: nincs-e valakinek kifogása, bírják-e a románság bizalmát, együtt akarnak-e velük működni? A románok egyhangúlag adták beleegyezésüket s nyilvánították ki együttműködési készségüket az új vezetőséggel Érdekszövetkezet hajszája egy csíki fűrészüzem ellen A Csíkszeredai Szaktanács vizsgálata alaptalannak találta a csinódi Stern üzem elleni vádakat . "Csíkszeredából jelentik: Nem- Irégiben foglalkoztunk a csinódi fűrészüzem elleni súlyos vajdákkal. Az üzem ellen elhangzott vádak nyilvánosságra hozatala után, a Csíkszeredai Szaktanács vizsgálóbizottságot küldöttel a való helyzet megállapítására. A Szaktanács vizsgálataután kiderült, hogy egyes érdekeltek, különböző egyéni ésegyéb érdekektől vezérelve injdították a hajszát a csinádi Intern-üzem elleni egyrészt azért, hogy az üzem vezetősége és a munkások között kidakult joviszonyt ejőmérgesítsék, másrészt, hogy a demokráciák üssenek egyet, mert közismert az az rokonszenv, sőt a rokonszenven túlmenő áldozatkészség,amellyel az üzem tulajdonosa a 'demokrácia, s annak vívmányaimellett áll. " • Megállapította a vizsgálóbizottság, hogy a munkásoknak afizetési osztályokba való besorolása a kolektív szerződésnek megfelelően történt. A munkások a fizetéssel együtt kapjáka túlóradíjakat. Hibás értesülésből kifolyólag két alkalommnal rosszul számolták el a túlórákat, utólag azonban rájöttek a tévedésre és a különbözetet ít június 1-én kifizették a munkásoknak. .Április 1-től június 1-ig az minkások napi 30 ezer lej kantinpénzt kaptak, június 1-től Ipádig 40 ezeret, ugyanakkormegállapodtak abban, hogy havonként közös megegyezésselállapítják meg a, kantinpénz "összegét. A munkásság természetben kapja a következő élelmiszereket: hetenként 1 kg. olajat, 6kg. málélisztet, féllgó, illetvecsaládok egy kiló babot, egy kiló, illetve másfél kiló twót.jKrumplit az őszi hónapoktól február végéig kaptak hetenként 6 kilót. A tulajdonos tehenének tejét egész évben a munkásság kapta, télen 1000, most 2000 lejes literenkénti áron. A cég megígérte az elmaradt bakancsok sürgős beszerzését. Lakást minden munkás ingyen kap, világítást áprilisig ingyen kaptak. A télen egyetlen munkás család sem hagyta el a telepet, tehát nem igaz az, hogy az éhhalál elől más vidékre kellett meneküliiese.A többgyermekes családokból hét gyermeket szállítottak bőségesebb vidékekre a szárazságbizottság országos akciója során. * A telepen négy iskolaköteles gyermek van, a régi iskola a teleptől hét és fél kilométerre fekszik. Tekintve a távolságot, Stern Henrik tulajdonos már régóta sürgette, hogy közelebb kell iskolát építeni, ahol a csángó gyermekek is tanulnának. Az iskola helyét ki is jelölték, két kilométerre a teleptől és annak építése közmunkával mégis kezdődött. A fűrészüzem tulajdonosa az építkezéshez 15 millió lej értékű élelmiszerrel járult hozzá. Megállapította a bizottság, nem igaz az, hogy a fűrészüzem kiváltságos helyzetben volna a környéken és ez érvényesülne a favásárlásoknál, mert a környező erdőkből nemcsak a csinádi üzem vásárolja fel a fát, hanem Szentsimon, Szentimre, Bánkfalva és a többi alcsíki fűrészüzemeik is s a tulajdonosok annak adják el fájukat, aki kedvezőbb feltételeket ajánl. A csinádi fűrészüzem befeketítése nem sikerült tehát az ellenlábas érdekszövetkezetnek. Mindenesetre most már tisztázásra vár, kik azok, akik a lelkiismeretlen hajszát elindították, valamint azok, akik odaadták magukat a támogatták a rágalmazókat. Világhírű tudósokat választott be tagjai közé a Szovjet Tudományos Akadémia Moszkvából jelentik. A „Moskau News“ című angol nyelven megjelenő napilap legutóbb ideérkezett száma beszámol arról, hogy a Szovjet Unió Tudományos Akadémiája most végezte be évi nagygyűlését. A nagygyűlésen nyolc külföldi levelezőtagot választottak be a Tudományos Akadémia tagjai közé. Ezek között van elsősorban Szentgyörgyi Albert, a világhírű magyar biokémikus, a C- vitamin felfedezője. A lap miután felsorolja Szentgyörgyi Albert tudományos érdemeit, felemlíti, hogy a világhírű tudós az első kilónyi tiszta C. vitamint, amelynek előállítási költsége meglehetősen magas volt, teljesen ingyen különböző hírneves vegyészeknek adományozta, hogy kísérleteket végezzenek azzal. Romániából Constantin Parhont a belső kiválasztó mirigyek világhírű tudósát érte az a megtiszteltetés, hogy a Szovjetunió Tudományos Akadémiája területe tagjának válassza. A lap megemlíti, hogy Constantin Parhon professzor, aki egyébként a Román Tudományos Akadémia rendes tagja, világhírű tudós, akinek szakkönyveit a világ minden részében is. merik. Beválasztották ezenkívül a francia Joliet Curie házaspárt akiknek mesterséges rádióaktívitás terén kifejtett munkásságuk valamint ezirányban folytatott felfedező tevékenységük révén lettek világhírűek. S sámon hindu tudós a látási és hallási fizikai tünemények kutatója, Raman fedezte fel és mutatott rá a fizikában „Rámán tüneménynek " nevezett fényelosztási jelenségre. Raman a fizikai nobal-díj nyertese. Csehszlovákiából Nejedig egyetemi tanárt, hírneves történelemtudóst, Bulgáriából Pavlov egyetemi tanárt, a nagy bolgár gondolkozót és irodalomtörténészt, míg Lengyelországból Nitseh egyetemi tanárt, a lengyel tudományos akadémia elnökét, kiváló nyelvészt választották be a Szovjet Tudományos Akadémia levező tagjai közé. SZABAD Szellemi fejlődésünk érdekében írta Szemlér Ferenc .Az „Ütünk" legutóbbi számában figyelemreméltó cikk jelent meg Nagy István tollából. A cikk, amelynek címe így szól: ,,Éljünk nemzeti művelődésünk jogaival.", kimerítő felsorolása a romániai magyarság szellemi életében elködetett tévedéseknek. A szerző meggyőző erővel bizonyítja, hogy sajtónk elhanyagolja szellemi életünk eseményeinek az érdeklődés homlokterében való tartását, másrészt pedig szellemi életünk képviselői sem élnek mindazokkal a lehetőségekkel, amelyeket számukra a sajtó, a könyvek és a rádió felkínál. A napisajtó magatartásának kérdésével máshoyütt foglalkoztam már. Most fel szeretném használni az alkalmat arra, hogy a Nagy István cikkében említett és a Román Rádió műsorában dicséretreméltó rendszerességgel szereplő és máris határozott körvonalat kapott „Magyar Óra" tekintetében egyetmást a saját tapasztalataimból is elmondjak. Csakugyan sajnálatos, hogy a Román Rádió magyar órájának műsorából aránylag olyan ritkán halljuk élvonalbeli íróink műveit, joggal lehet ebből arra következtetni, hogy íróink nem fordítanak kellő figyelmet erre a komoly lehetőségre, holott a rádió segítségével olyan közönséget is meg tudnánk hódítani a haladó szellemű magyar irodalom számára, amelynek érdeklődési köre egyébként nem terjedne idáig. Első pillantásra szinte csak az írókat lehetne ezért hibáztatni. Hiszen a rádió magyar órájának műsorán rendszeresen hallhatunk rövidebb-hosszabb prózai, vagy, verses műveket, felolvasásokat, elmefuttatásokat, ez pedig azt jelenti, hogy a rádió magyar óráájának szüksége van megfelelő kéziratokra műsorai kitöltése céljából. H ha tehát a rádióban felívvasott művek jórésze nem éri el azt a színvonalat, amit a hallgatóság joggalmegkövetel tőle, akkor ennek oka a jó Írók kéziratainak hiánya. Vagyis az írók lusta,sága és nemtörődömsége. Nem akarom az Írókat e vád ellen védeni. Az igazság kedvéért azonban meg kell jegyezni azt, hogy tartózkodásuknak egyéb oka is lehetnek, így például az a nem mindig szigorú szűrő, amit a rádió a felhasznált kéziratok megbírálásánál alkalmaz. A sziúst kipalásnak felfogó szellemi alkotó nem szívesen szerepel állandóan jóindulatú, de kevés képességű műkedvelők között, akik szórnám egy karcolat, vagy egy úgynevezett novella világrahozatala csak időtöltés. De meg a műsorok őszszediáltásánál is azt kellett tapasztalni, hogy a csakugyan élvonalbeli írások sokszor hosszú hetek késedelmeit szenvedik el talán éppen azért, mert a kevésbbé jelentős írások nagyobb tömege önkéntelenig is háttérbe szorítja őket. Barnnak aztán a Magyar órá■dl apróbb technikai nehézségek, s, amelyek a világ egyetlen rációjánál sem tapasztalhatók. Páliéul, így a kéziratokat két aznalos példányban kérik. Ez azelőtt ■sak bosszantó hivataloskodás mű, ma azonban a papiros és a Josima díjszabás drágulása folytán egyszerűen elviselhetetlen. Továbbá, hogy a kézirat elfogadását ,s műsorbaiktatását sohasem, köztük a szerzővel és ehhez hasonló apróságok, amelyeken mind lehet segíteni, de amelyek mind hozzádárulnak, Nagy István felemlített tartózkodás létrejöttéhez-Természetes, hogy a Román Rádió magyar órája is csak az adott körülmények és a számára, engedélyezett keretek között dolgozhatik. Éppen ezért a fenntebbiek nem bírnak sem bírálat, sem szemrehányás jellegével, csupán azokat a tárgyi nehézségeket igyekeznek feltüntetni, amelyek a jobb műsorpolitika kifejlődése elé tornyosulnak. Nincs semmi értelme a mindenáron való bírálgatási kényszernek, még akkor sem, ha valamelyen alapja akad is, így rótta meg a Magyar Óra zenei részét nemrégiben egyik napilapunk hasábjain egy törekvő fiatalember, holott tudnia kellett volna, hogy a Magyar Óra pontosan azt a zenei anyagot használja fel műsoraiban, amelyet a budapesti rádió ajándékozott neki. Ha tehát kifogás éri a csakugyan elképesztő szövegű tangókat és magyar nótákat, akkor ezért az ajándékozót is terheli felelősség. A Magyar Órának azonban mindent el kell követnie, hogy a lehetőségeken belül mégis a legjobbat adja és különösen irodalmi művek terén nem elégedhetik meg a műkedvelői színvonal fenntartásával. Ez elsősorban válogatás dolga és itt igen komoly feladat hárul a szellemi irányítással, megbízottakra. Teljesen elhibázott az a felfogás, hogy a rádió közönsége csak az alacsony színvonalon tartott „műveket" hajlandó befogadni. Az igazság az, hogy a rádió közönségének is csak a legjobbat és legművészibbet lehet adni. A bizonyíték erre például Kacsó Sándor heti belpolitikai szerepéte, amelyet éppen magas színvonala, komoly tájékozottsága és művészi megfogalmazása miatt várnak a hallgatók. A Magyaróra szerkesztősége nem tehet mást, mint hogy alaposan átvizsgálja az eddig követett gyakorlatot, feloldja a Mutatkozó megmerevedéseket és igyekszik közönségének a magyar írás legjavát adni a gyakori selejt helyett. De persze munkája csak akkor lesz sikeres, ha íróink is komolyan veszik hivatásukat és kézirataikkal odaállanak a szerkesztőség mellé. A saját érdekükben, a rádió érdekében és a romániai magyarság szellemi fejlődése érdekében. k / Nagy nemzetközi férfi kosárlabdamérkőzés az Erzséyeti sportpályán júl 2-án (szerdán) d. u. 6-korKISTEXT-Dermagant (Budapest)_____________________________________________________________ Jigyek elsvázelben a Dermagant sportirodában, Elekesnél.