Népujság, 1949. június (6. évfolyam, 123-148. szám)

1949-06-01 / 123. szám

Taxa postala platita in numerar cont. apt Dir. Gen. PTT No. 2033—1945. mROMÁNIAI MAGYAR NÉPI SZÖVETSÉG Szerda, 1949 junius 1 ARA 4 Láj VL évfolyam 126. szám Szem­fán hirteinek Ítéletei a Dimitri perben Megállapították a mezőgazdasági bérmunkásait fizetései Versenyben a Székelyföld Hatalmas tömegeket mozgattak meg vasárnap a versenyek a négy­ megyében Vasárnap mozgalmas képet nyújtottak a székely falvak­ A kultúrotthonokat és környékét mindenütt ünneplőbe öltözött dolgozók népesítették be, szereplők, akik résztvesznek a nagy ver­senyben, s nézők, akik örömteli szívvel élvezik az igazi, népi kultúra feléledését s új világba szökkenését- A legtöbb faluban versenynap volt vasárnap, másutt- ahol még nem indultak meg a ver­senyek, az utolsó próbákat tartották, hogy a lehető legjobb felkészültséggel álljanak ki majd a ver­seny napján a színpadra.­­ Tízezres tömegek mozdultak meg ezen a napon, szerte a versengő négy megyében. A kultúra mozgatta meg az embereket, az a kultúra, aminek a faluba való behatolását a Szovjetunió győzelme és munkásosztályunknak, a Román Munkáspárttal az élén vívott következetes harca tette lehetővé. A falusi dolgozók élnek a lehetőséggel és a művelődés erős, mindenkit magával ragadó áramát teremtik meg egymás közt s az egész országgal, szocialista tartalmat öntve az ősi nemzeti formába. Négy gimnázium után anyagiak miatt abba kellett hagynia Imilmályait Bíró Márton szegény dolgozó parasztnak, ma a kultúrv­ersenyek legszámottevőbb szereplője — Könnyű láb kell a tánchoz, engem inkább a sport érdekel — mondja Horváth József csikmadarasi dolgozó parasztifjú (CSIKMADARAS. — Kiküldött munkatársunktól.) Azelőtt gyűlés­terem vol Csikmadaras község kultúrterme. A tizenöt méteres gyüléstermet, amelyben színpad is volt és így jó öt métert vesz­tett hosszából, most rohammunká­val alakította át a község dolgozó parasztsága, hogy méltó keretet adjon a kultúr­versenyeknek. — Még éjszaka is dolgoztunk, csak hogy idejére elkészülhessünk - mondja Salamon Imre asztalos, a község egyik legtevékenyebb dolgozója. — A tantestület is részt vett — teszi hozzá Fazekas Ferenc szabad an szintén itt van a kul­túrteremben és segít a végső mun­kálatokban. — Közös munkával építettük fel, a közös munkának meg is van az eredménye — állapítja meg Antal D. Gergely szegény­­paraszt. SZÍNHÁZ ÉS MOZI­ELŐADÁSOKAT fognak tar­tázd a kultúrteremben. Ugyancsak rohammunkával készí­tették el a mozi vetítő házát és a gépházat is. — Már voltunk a szomszédos községekben is vendégszerepelni a mozinkkal — dicsekednek. Nemsokára készen áll a kultúr­terem és tényleg méltó keretet fog­adna a nagyszabású kultúrver­senynek, amely izgalomban tart­ja egész Csík megyét és az egész Székelyföldet. A csíkmadarasi ifjak is készül­nek a versenyre. — Szeretnénk ám, ha nyernénk — mondja Böjte Áron a kultúr­otthon vezetője. — Énekkarunk mindig jó volt, remélem most sem vallunk szégyent- Igaz, hogy nagyon sok ifjú az erdőn van csemetét ültetni, de mi újakat vontunk be a munkába. — De bizony a színdarab sem marad hátra — mondja Juhász István szabósegéd. — Tánccsopor­­tunk az úgynevezett ,,székely ke­ring­őt“ fogja majd táncolni. Kab­­debó Etelka óvónő tanítja be a táncot és igen szép eredményt ért .­A tánccsoportban kuss ifjú, az te*?#* U . v vesz részt. Remélik azonban, hogy ha a többiek, akik jelenleg az er­dőn vannak, hazajönnek, akkor még többen is lesznek. NÉGY GIMNÁZIUMOT JÁRT Bíró Márton dolgozó parasztifjú, azután, akármilyen tehetséges is volt, kénytelen volt abbahagyni tanulmányait. Apjának egyetlen fia, mindössze három hold szán­tóföldjük van és így, mivel a múlt rendszertől támogatást nem kapott, kénytelen volt lemondani arról, hogy tanulhasson, hogy to­vább is képezhesse magát­. Már az iskolában is szeret­tem sportolni, meg így mindenfé­lében szerepelni — mondja — most kimondhatatlanul örülök, hogy erre lehetőség nyílott. Re­mélem, hogy mi ifjak, nemcsak ebben a kultúrversenyben fogunk szerepelni, hanem később is. Táncban és énekben is szerepel Bíró Márton, aki a község kul­­úrversenyzőinek egyik számotte­vő alakja. Ezenkívül jól hegedül és a sportban is részt vesz. — Megnyerik-e a versenyt? — Ha lesznek nálunk gyengéb­bek is — feleli tréfában, de lát­szik, hogy szeretné, ha községe győzne. Annyi biztos, akárhogy is lesz, de Biró Márton meg­teszi a magáét a győzelem eléréséhez. KELL KÖNNYŰ LÁB A TÁNCHOZ — mondja Horváth József, akit éppen akkor fogunk el, amikor a sportpálya felé megy. — Nem tu­dok éra táncolni, engem inkább a sport érdekel. Elmondja, hogy a múltban nem volt alkalma sportolni, mert itt a falun nem törődtek azzal, hogy a dolgozó parasztokkal megismer­tessék és megkedveltessék a spor­tot. — Pedig — teszi hozzá — na­­gyon jó az, erősíti a testet. Elmondja, hogy elsősorban súlydobás érdekli. — De hiszen nem is dobtál so­ha — szakítja félbe egy barátja. — Nem baj az, — feleg Hor­váth József — megpróbálja az em­ber. Ha élő szer­re nem is megy, addig gyakorolja, amíg belejön. Brintei nem­ USA ak* könéBf** raszt fia, inkább az ének iránt érdeklődik. — Ha csak itthon leszek, min­den körülmények között elmegyek az énekpróbákra és részt veszek a kultúrv­er­seny­en — mondja. Hajdú Antal a színjátszó cso­port egyik „oszlopos tagja“. — Minden második este taltunk próbát. Eddig minden jól ment, remélem ezután is jól fog menni. KATONAVISELT EMBER Bálint Mátyás. Ő már azt a kor­osztályt jelenti, amelynél lezáró­dik a versenyeken való részvétel. Magas, derék ember Bálint, az alakja is sportolásra termett.­­—­ A katonaságnál sportoltam, — meséik, — de az olyan terror sport volt, azt kellett csinálnunk amit parancsoltak és kinek volt kedve a múlt rendszerben kato­náéinál sportolni. Most jókedvem­mel csinálom. Súlyt dob Bálint Mátyás. A mai edzésen hét­­és fél méterre dobta a súlygolyót és remény van arra, hogy nagyobb eredményt is elér. Elmondja, nem tudta, mert hát honnan is tudhatta volna hogy miként kell kezelni a súly­golyót, de a Népi Sportszervezet egy megyei oktatója kijött ide a községbe és megmutatta neki. Most aztán helyes edzésmódszer­rel, úgy érzi, egyre javítani fog­ja stílusát és nagyobb eredményt érhet el. ÉNEK, TÁNC, SZÍNDARAB ÉS SPORT ime mit nyújtanak a kultúrver­­senyek­ községeink dolgozó pa­raszt ifjainak. Csikmadaras, de többi csikmegyei és székelyföld községek dolgozó parasztifjai tisz­tábab­ ig vannak az előttük álló lehetőségekkel és ki is használják azokat. A dolgozó ifjak túlnyo­mó többsége részt vesz a kultúr­­versenyek előkészületeiben, szor­galmasan próbálja a színdarabo­kat, tanulja a táncokat és éneke­ket. Egyre szélesebb tömegek kapcsolódnak be a székelyföldi kultúr­versenyekbe és a résztvevő fiatalság között lelkesedés, buz­galom és odaadás tekintetében vezető helyet foglal el Csikmada­ras dolgozó fiatalsága. Szováta dolgozói lelkesen kapcso­­dtak be a nagy versenybe (Szováta.) A székelyföldi kul­­túrverseny lázba hozta Szováta apraját nagyját. Mozgalmas a Szovátai kultúr­ház, melynek nyi­tott ablakán ének, zeneszó és út­baigazító szavak hallatszanak ki. A kultúrház az utóbbi időben úgy az ifjak, mint az öregek ta­lálkozó és szórakozó helye lett. Könyvtár, sakk, billiárd, rádió áll a dolgozók rendelkezésére. Szász Béla jegyző boldogan új­ságolta, hogy a korcsma helyét átvette a kultúrotthon és a község lakói már itt keresik szórakozá­sukat. A kultúrverseny első vasárnap,­ján Szováta Sóvárad lelkes ver­senyzőit látta vendégül A ver­seny keretében az „Ocskó Teréz“, „Krizsó Kati kecskéje“ és „Já­noska“ című egyfelvonásos szín­darabokat adták elő, amit a jelen­levő nagyszámú közönség lelkesen fogadott. OROSZ DALOKAT ÉS ANCOKAT TANULNAK Szováta dolgozói a verseny kö­vetkező szakaszában a Sóvárad melletti Ilyésmező versenyzőit látják vendégül. Reggeltől estig tartó műsort­ állítottak össze Az ifjúsági sportversenyeket is ek­kor tartják meg. A kultúrműsor keretében szereplő magyar, román népdal és táncszámok mellett nem feledkeztek meg az orosz dal­ról és táncról sem. — Ezzel fejezzük ki szeretetün­­ket a Szovjetunióval szemben, — mondják a rendezők. A táncnál Maksai Ferencné, az énekkar betanításánál Fracz Al­bert, Bihalcsik Károly, valamint az IPEIL üzem munkásai segéd­keztek­ A rendezésben az IMSZ és a többi tömegszervezetek is részt­­vettek Bizakodva mondják: — Ezt a versenyt csak mi nyer­hetjük meg, ha ki is táncoljuk a csizmát­ Mi városi dolgozók azt mond­juk: „Csak rajta! Testvéri öröm­mel nézzük készülődéseteket, mert céljaink közösek, verseny a ter­melésért és a kultúra fejleszté­séért, a dolgozók boldogabb hol­napjáért.“ A kultúrházban a szovátai dol­gozók nem feledkeznek meg az üdülésre érkező munkásokról sem. Boldogan szavazták meg a község dolgozói a tejbeszolgáltatást. Lel­­kesen viszik esténként az üdü­lésre érkező munkásoknak, mert tudják, hogy dolgozó testvéreik­nek adják. A község rossz álla­potban lévő gépkocsit vett, amit átszerelnek az utak öntözésére, hogy ezzel is hozzájáruljanak a nyaralók egészségének megóvásá­hoz. V. P levelező. A románok magyar, a magyarok román dalokat tanulnak konyhán (KONYHA.) A község kulturális vonalon hatalmas lépést tett előre a tél folyamán s ennek a fejlődési folyamatnak még nagyobb lendületet adtak a május 22-én megkezdődött kultúrv­er­senyek. A kultúrverseny azon kívül, hogy hatalmas léptekkel viszi előre a község kultúr­színvonalának emelését, nagymértékben hozzájárul az együttélő román és magyar ajkú­ dolgozók testvériségének kimé­lyítéséhez. A kultúrotthon a versenyre román és magyar énekekkel, tán­cokkal készült fel. A román és magyar ifjúság sajátos nemzeti viseletében, együtt táncolja népi táncait s közösen szerepel a dalár­dában is. Magyarok román dalokat, románok magyar dalokat énekelnek­ Az együttélő népek testvériségének ez az újabb megnyilvánu­lása kemény csapást mért a kulák reakcióra. Voltak a községbeli kulákok, akik fiaikat távoltartották a kultúrmunkától, azzal érvelve, hogy nekik nem tetszik a közös előadás. Az ifjúság nem nagyon bánkódik utánuk- Nélkülük — a tisztább levegőben — sokkal job­ban halad a munka. " , SZIGETI JÓZSEF, levelező. Így készült Kányád a színjátszó versenyre (Székelyudvarhely). ( Tudó­sítónktól). Kányád kulurott­­honának színjátszó csoportja a „Dózsa György”-el készült a május 29-i színjátszó versenyre Nem tanultak új darabot, mert a Dózsa Györgyöt szeretik leg­jobban, és ennek a darabnak minden mélységét szeretnék tökéletesen visszatükrözni ,já­tékukkal. Minden próbán esi szóltak az előadáson, minden mozdulatot, szót kiértékeltek, minden ruhadarabot gondosan nyeigválogattat A fúvószene­kar is állandóan próbált, hogy a szomszédos Petek, Székely­­derzs és Égé kultúrcsoportjait zeneszóval fogadja a falu végén A RMP és demokratikus szer­vezetek egységesen dolgoznak a verseny sikeréért. A RMP tagjai vállalták a szekerek be­szervezését, a MNSZ tagjai és vezetősége a mozgósítást, a KDNSZ a teremdíszítést és a vendégek fogadását, az ifjúság pedig vendégül látja a szerep­lőket.

Next