Népujság, 1949. június (6. évfolyam, 123-148. szám)
1949-06-01 / 123. szám
Taxa postala platita in numerar cont. apt Dir. Gen. PTT No. 2033—1945. mROMÁNIAI MAGYAR NÉPI SZÖVETSÉG Szerda, 1949 junius 1 ARA 4 Láj VL évfolyam 126. szám Szemfán hirteinek Ítéletei a Dimitri perben Megállapították a mezőgazdasági bérmunkásait fizetései Versenyben a Székelyföld Hatalmas tömegeket mozgattak meg vasárnap a versenyek a négy megyében Vasárnap mozgalmas képet nyújtottak a székely falvak A kultúrotthonokat és környékét mindenütt ünneplőbe öltözött dolgozók népesítették be, szereplők, akik résztvesznek a nagy versenyben, s nézők, akik örömteli szívvel élvezik az igazi, népi kultúra feléledését s új világba szökkenését- A legtöbb faluban versenynap volt vasárnap, másutt- ahol még nem indultak meg a versenyek, az utolsó próbákat tartották, hogy a lehető legjobb felkészültséggel álljanak ki majd a verseny napján a színpadra. Tízezres tömegek mozdultak meg ezen a napon, szerte a versengő négy megyében. A kultúra mozgatta meg az embereket, az a kultúra, aminek a faluba való behatolását a Szovjetunió győzelme és munkásosztályunknak, a Román Munkáspárttal az élén vívott következetes harca tette lehetővé. A falusi dolgozók élnek a lehetőséggel és a művelődés erős, mindenkit magával ragadó áramát teremtik meg egymás közt s az egész országgal, szocialista tartalmat öntve az ősi nemzeti formába. Négy gimnázium után anyagiak miatt abba kellett hagynia Imilmályait Bíró Márton szegény dolgozó parasztnak, ma a kultúrversenyek legszámottevőbb szereplője — Könnyű láb kell a tánchoz, engem inkább a sport érdekel — mondja Horváth József csikmadarasi dolgozó parasztifjú (CSIKMADARAS. — Kiküldött munkatársunktól.) Azelőtt gyűlésterem vol Csikmadaras község kultúrterme. A tizenöt méteres gyüléstermet, amelyben színpad is volt és így jó öt métert vesztett hosszából, most rohammunkával alakította át a község dolgozó parasztsága, hogy méltó keretet adjon a kultúrversenyeknek. — Még éjszaka is dolgoztunk, csak hogy idejére elkészülhessünk - mondja Salamon Imre asztalos, a község egyik legtevékenyebb dolgozója. — A tantestület is részt vett — teszi hozzá Fazekas Ferenc szabad an szintén itt van a kultúrteremben és segít a végső munkálatokban. — Közös munkával építettük fel, a közös munkának meg is van az eredménye — állapítja meg Antal D. Gergely szegényparaszt. SZÍNHÁZ ÉS MOZIELŐADÁSOKAT fognak tartázd a kultúrteremben. Ugyancsak rohammunkával készítették el a mozi vetítő házát és a gépházat is. — Már voltunk a szomszédos községekben is vendégszerepelni a mozinkkal — dicsekednek. Nemsokára készen áll a kultúrterem és tényleg méltó keretet fogadna a nagyszabású kultúrversenynek, amely izgalomban tartja egész Csík megyét és az egész Székelyföldet. A csíkmadarasi ifjak is készülnek a versenyre. — Szeretnénk ám, ha nyernénk — mondja Böjte Áron a kultúrotthon vezetője. — Énekkarunk mindig jó volt, remélem most sem vallunk szégyent- Igaz, hogy nagyon sok ifjú az erdőn van csemetét ültetni, de mi újakat vontunk be a munkába. — De bizony a színdarab sem marad hátra — mondja Juhász István szabósegéd. — Tánccsoportunk az úgynevezett ,,székely keringőt“ fogja majd táncolni. Kabdebó Etelka óvónő tanítja be a táncot és igen szép eredményt ért .A tánccsoportban kuss ifjú, az te*?#* U . v vesz részt. Remélik azonban, hogy ha a többiek, akik jelenleg az erdőn vannak, hazajönnek, akkor még többen is lesznek. NÉGY GIMNÁZIUMOT JÁRT Bíró Márton dolgozó parasztifjú, azután, akármilyen tehetséges is volt, kénytelen volt abbahagyni tanulmányait. Apjának egyetlen fia, mindössze három hold szántóföldjük van és így, mivel a múlt rendszertől támogatást nem kapott, kénytelen volt lemondani arról, hogy tanulhasson, hogy tovább is képezhesse magát. Már az iskolában is szerettem sportolni, meg így mindenfélében szerepelni — mondja — most kimondhatatlanul örülök, hogy erre lehetőség nyílott. Remélem, hogy mi ifjak, nemcsak ebben a kultúrversenyben fogunk szerepelni, hanem később is. Táncban és énekben is szerepel Bíró Márton, aki a község kulúrversenyzőinek egyik számottevő alakja. Ezenkívül jól hegedül és a sportban is részt vesz. — Megnyerik-e a versenyt? — Ha lesznek nálunk gyengébbek is — feleli tréfában, de látszik, hogy szeretné, ha községe győzne. Annyi biztos, akárhogy is lesz, de Biró Márton megteszi a magáét a győzelem eléréséhez. KELL KÖNNYŰ LÁB A TÁNCHOZ — mondja Horváth József, akit éppen akkor fogunk el, amikor a sportpálya felé megy. — Nem tudok éra táncolni, engem inkább a sport érdekel. Elmondja, hogy a múltban nem volt alkalma sportolni, mert itt a falun nem törődtek azzal, hogy a dolgozó parasztokkal megismertessék és megkedveltessék a sportot. — Pedig — teszi hozzá — nagyon jó az, erősíti a testet. Elmondja, hogy elsősorban súlydobás érdekli. — De hiszen nem is dobtál soha — szakítja félbe egy barátja. — Nem baj az, — feleg Horváth József — megpróbálja az ember. Ha élő szerre nem is megy, addig gyakorolja, amíg belejön. Brintei nem USA ak* könéBf** raszt fia, inkább az ének iránt érdeklődik. — Ha csak itthon leszek, minden körülmények között elmegyek az énekpróbákra és részt veszek a kultúrversenyen — mondja. Hajdú Antal a színjátszó csoport egyik „oszlopos tagja“. — Minden második este taltunk próbát. Eddig minden jól ment, remélem ezután is jól fog menni. KATONAVISELT EMBER Bálint Mátyás. Ő már azt a korosztályt jelenti, amelynél lezáródik a versenyeken való részvétel. Magas, derék ember Bálint, az alakja is sportolásra termett.— A katonaságnál sportoltam, — meséik, — de az olyan terror sport volt, azt kellett csinálnunk amit parancsoltak és kinek volt kedve a múlt rendszerben katonáéinál sportolni. Most jókedvemmel csinálom. Súlyt dob Bálint Mátyás. A mai edzésen hétés fél méterre dobta a súlygolyót és remény van arra, hogy nagyobb eredményt is elér. Elmondja, nem tudta, mert hát honnan is tudhatta volna hogy miként kell kezelni a súlygolyót, de a Népi Sportszervezet egy megyei oktatója kijött ide a községbe és megmutatta neki. Most aztán helyes edzésmódszerrel, úgy érzi, egyre javítani fogja stílusát és nagyobb eredményt érhet el. ÉNEK, TÁNC, SZÍNDARAB ÉS SPORT ime mit nyújtanak a kultúrversenyek községeink dolgozó paraszt ifjainak. Csikmadaras, de többi csikmegyei és székelyföld községek dolgozó parasztifjai tisztábab ig vannak az előttük álló lehetőségekkel és ki is használják azokat. A dolgozó ifjak túlnyomó többsége részt vesz a kultúrversenyek előkészületeiben, szorgalmasan próbálja a színdarabokat, tanulja a táncokat és énekeket. Egyre szélesebb tömegek kapcsolódnak be a székelyföldi kultúrversenyekbe és a résztvevő fiatalság között lelkesedés, buzgalom és odaadás tekintetében vezető helyet foglal el Csikmadaras dolgozó fiatalsága. Szováta dolgozói lelkesen kapcsodtak be a nagy versenybe (Szováta.) A székelyföldi kultúrverseny lázba hozta Szováta apraját nagyját. Mozgalmas a Szovátai kultúrház, melynek nyitott ablakán ének, zeneszó és útbaigazító szavak hallatszanak ki. A kultúrház az utóbbi időben úgy az ifjak, mint az öregek találkozó és szórakozó helye lett. Könyvtár, sakk, billiárd, rádió áll a dolgozók rendelkezésére. Szász Béla jegyző boldogan újságolta, hogy a korcsma helyét átvette a kultúrotthon és a község lakói már itt keresik szórakozásukat. A kultúrverseny első vasárnap,ján Szováta Sóvárad lelkes versenyzőit látta vendégül A verseny keretében az „Ocskó Teréz“, „Krizsó Kati kecskéje“ és „Jánoska“ című egyfelvonásos színdarabokat adták elő, amit a jelenlevő nagyszámú közönség lelkesen fogadott. OROSZ DALOKAT ÉS ANCOKAT TANULNAK Szováta dolgozói a verseny következő szakaszában a Sóvárad melletti Ilyésmező versenyzőit látják vendégül. Reggeltől estig tartó műsort állítottak össze Az ifjúsági sportversenyeket is ekkor tartják meg. A kultúrműsor keretében szereplő magyar, román népdal és táncszámok mellett nem feledkeztek meg az orosz dalról és táncról sem. — Ezzel fejezzük ki szeretetünket a Szovjetunióval szemben, — mondják a rendezők. A táncnál Maksai Ferencné, az énekkar betanításánál Fracz Albert, Bihalcsik Károly, valamint az IPEIL üzem munkásai segédkeztek A rendezésben az IMSZ és a többi tömegszervezetek is résztvettek Bizakodva mondják: — Ezt a versenyt csak mi nyerhetjük meg, ha ki is táncoljuk a csizmát Mi városi dolgozók azt mondjuk: „Csak rajta! Testvéri örömmel nézzük készülődéseteket, mert céljaink közösek, verseny a termelésért és a kultúra fejlesztéséért, a dolgozók boldogabb holnapjáért.“ A kultúrházban a szovátai dolgozók nem feledkeznek meg az üdülésre érkező munkásokról sem. Boldogan szavazták meg a község dolgozói a tejbeszolgáltatást. Lelkesen viszik esténként az üdülésre érkező munkásoknak, mert tudják, hogy dolgozó testvéreiknek adják. A község rossz állapotban lévő gépkocsit vett, amit átszerelnek az utak öntözésére, hogy ezzel is hozzájáruljanak a nyaralók egészségének megóvásához. V. P levelező. A románok magyar, a magyarok román dalokat tanulnak konyhán (KONYHA.) A község kulturális vonalon hatalmas lépést tett előre a tél folyamán s ennek a fejlődési folyamatnak még nagyobb lendületet adtak a május 22-én megkezdődött kultúrversenyek. A kultúrverseny azon kívül, hogy hatalmas léptekkel viszi előre a község kultúrszínvonalának emelését, nagymértékben hozzájárul az együttélő román és magyar ajkú dolgozók testvériségének kimélyítéséhez. A kultúrotthon a versenyre román és magyar énekekkel, táncokkal készült fel. A román és magyar ifjúság sajátos nemzeti viseletében, együtt táncolja népi táncait s közösen szerepel a dalárdában is. Magyarok román dalokat, románok magyar dalokat énekelnek Az együttélő népek testvériségének ez az újabb megnyilvánulása kemény csapást mért a kulák reakcióra. Voltak a községbeli kulákok, akik fiaikat távoltartották a kultúrmunkától, azzal érvelve, hogy nekik nem tetszik a közös előadás. Az ifjúság nem nagyon bánkódik utánuk- Nélkülük — a tisztább levegőben — sokkal jobban halad a munka. " , SZIGETI JÓZSEF, levelező. Így készült Kányád a színjátszó versenyre (Székelyudvarhely). ( Tudósítónktól). Kányád kulurotthonának színjátszó csoportja a „Dózsa György”-el készült a május 29-i színjátszó versenyre Nem tanultak új darabot, mert a Dózsa Györgyöt szeretik legjobban, és ennek a darabnak minden mélységét szeretnék tökéletesen visszatükrözni ,játékukkal. Minden próbán esi szóltak az előadáson, minden mozdulatot, szót kiértékeltek, minden ruhadarabot gondosan nyeigválogattat A fúvószenekar is állandóan próbált, hogy a szomszédos Petek, Székelyderzs és Égé kultúrcsoportjait zeneszóval fogadja a falu végén A RMP és demokratikus szervezetek egységesen dolgoznak a verseny sikeréért. A RMP tagjai vállalták a szekerek beszervezését, a MNSZ tagjai és vezetősége a mozgósítást, a KDNSZ a teremdíszítést és a vendégek fogadását, az ifjúság pedig vendégül látja a szereplőket.