Népujság, 1949. július (6. évfolyam, 149-175. szám)
1949-07-01 / 149. szám
XIÁIHAGYAR NÉPI SZÖVETSÉG SZÉKELYFÖLDInapilapja ,9 julius 1 ARA 4 Ltj VI. évfolyam 149 szám tSfl rfOlfffilé lispu megísélyegzi Márton árön demokrácia ellenes ülaostartását Amerika dolgozóinak mind nagyobb tömegei sorakoznak fel a béke ügyei mellett t fe* Lz ErSházak ! béke védelmében Kovács György A társaságunkban lévő érthető: nekik az egyház arra egyes közül kilenc vezettaló, hogy osztályérdekeik szöllőindozata, mely a sajtó gáláidba állítsák és ezáltal a dől a dolgozó tömegek gozó hlveket a saját befolyásuk széleett ez, élő bizonyítéka alá próbálják vonni, — de vilánjirratnak, amit az egyhágért sem vallásos célzattal, hanem tsak becsületes vezetőikkel hogy a legsötétebb égi legelveteegyir ásszal, adságot, kinek- mültebb politikai mesterked , kinek hite szerinti szabad eszközeivé tegyék ki illatot. az egyházi ~Egyetlen felekezeti, amely a Baerszabad munkáját a biz- ’múltban a többi felekezetek, sőt tosztán Népköztársasággal magának az államnak szuverénízentnek. Valóban, álla- tasa ellenére is kiváltságokat biemni állama olyan szabadtosított magának, tanúsít elégdlágorott a különböző fele-tétlenséget, — mondja a kilenc keze vallásos életének, ál- egyházfő határozata. — Csak entaiálvházak, szabad tévé- e k a felekezetnek képviselője kon, amilyenre a múltban hiányzik ma sorainkból, ezért Benpélda. Népközt.; rs.;sá- pedig — úgy véljük, — nem e ganjányának egyik sár- felekezet hívei, a felelősek." Orkatóitja A vallásszabadság számunk minden dolgozójának bizt. Erre az alkotmányra egyformán szeretett hazája a Roped m őrködik az ország mari Népköztársaság. Román, mamindatos dolgozója. Ez a gyár vagy más nemzetiségű dolalko dolgozók teljes emgozó érdekei között nincsen küberradalmi szabadságának tönbség Ugyanez áll a dolgozók alap. «* az alkotmány pitét, illetőleg is. A görögkeleti alap az egyén szabadsag dolgozó román érdekei és a reformánis,vag minden nemzeti- mátus, római katolikus vagy unisterná-írának amit, ha meg dolgozó-gyar érdekei a kaszai tovább azonosak. Ha pedig egy ilyen össze akarélyíteni, — márpedig fogásban, amilyent a kilenc egyenmudaton dolgozó saját ház vezetőinek közös értekezlete érdért akarja! — akkor elindított a béke védelmében, — mel hazánknak, országaiS ország dolgozóinak érdekében (►un Román Népköztársa- felekezeti hovatartozásra való kü fügyetlenségét és szuveré- jöncség nélkül, — nincsenek jelen mit minden erőnkkel azon annak az egyetlen, egyháznak képvagy biztosítsuk a békét, viselői, nyilvánvaló, hogy annak arnka lehetőségét a ma az egyetlen egyháznak vezetői adjurna. Ez is egyik indító érdekei ellen cselekszenek, oka nagyarányú és ne?~ Kiknek nem tetszik a béke védelszé tömegeket mozgósító méhen megindult óriási tömegmozgotk, amely a békét fogalom? Kik tevékenykednek az nyék dien, a béke vedel- együttélő nemzetiségek közös mainkban kibontakozott, ügye ellen? Kik igyekeznek gán-X egyház vezetőjének csalni népi demokráciánk további hat azt mutatja, hogy fejlődését, és még hatalmasabb mgr az igazságokat látják megerősödését? Kik törekszenek és ns Szovjetunió vezetése arra, hogy dolgozó híveik vasáaieó harc döntő fontossos érzületével aljasul és hitvásáriérték az egyházak ve- nyúl visszaélve, vissza próbálják getírt számukra a vallástartani dolgozó híveiket a dolgozó gzfx az egyházak szabad népszervezeteitől? Azok, akik levek kérdése forog nem akarják, hogy a dolgozók fokoz he és háború kérdésekozott erővel építsék a kacsákberházak élete a dolgozó mányolástól mentes szocializmust, tön épül fel, az egyházak akik nem akarják, hogy béke és tag dolgozók tömegeiből jólét honoljon a dolgozók között, vald hívek rétegei teszik- hanem egy újabb háború félelme- Mi természetesebb tehát, fej lángjainál szeretnék kikaparni holpházak, amelyek a dől- a gesztenyét maguknak és antekgorira épültet, magukévá nak. A háborúra uszító, a háborúokat a célkitűzéseket, rut előkészítő imperialisták béna a dolgozók életszínvérencei ezek! Az imperializmus Bach rájuk emeléséért, ssa- csatlósaivá szegődött és az ameriai államuk független férikai, angol, francia nagytőkések tévedéséért az élet más szennyes üzleteiben részesedő gate haroolnak Ha tehát vatikáni aranyborjú-imádók járszavatségeket észlelhetünk tagjára rángatott hitvány népárnyagyház vezetői és a nép lek ezek! Nevezzük meg nyíltan: ájlötti viszony termésbe a római katolikus egyházba téreltól értetődő alakulá- mörütt dolgozó hívek érdekei ellát olyan csalafintaságnak, len mesterkedő Márton Áron és az miélt szándéknak kellő uszályhordozói ezek! "-bis, amelyik nemcsak A szövetség, amely a dolgozók idolgozó néptől, hanem kiszipolyozói, a világ népeinek ^fia dolgozók érdekeivel vérfürdőbe kergetői és az egyházi ^E(Ezt a csalafintaságot, lepel mögött, a reverenda vagy keverést, illetve Łn- palást ürügye alatt lesi puskás- Bakait az öntudatos dolkodó egyes egyházi vezetők és az ^duk veszik éssze, látják ő szavukra hajló egyes papok mzdenek azok ellen. Nem meg hazai kizsákmányolok között a teremtette meg azt a fennáll, nem mai keletű. Ennek a je pldául, hogy a kizsák- szövetségnek, ennek az érdekhám a kulákok, akik teg-zasságnak dokumentálására számue fütyültek’ vallásra, a talán példát lehetne felidézni a biztosi követelményekre közelmúltból is. Az olyan pap, éntényi életre, lassanként aki ma habzó szájjal igyekszik ellű elforgatással a vallásos téríteni dolgozó hiveit a demokrm painak tolták előre ratikus szervezkedéstől és bünügyes hegyeken. Miért? Köngve agitál a háborús uszítók oldalán: tegnap a fasiszták vérfürdőjébe igyekezett mártani a népet, halálba küldeni híveit a fasiszták érdekeiért. Nem ma derült ki Markos Endre csíktaplocai plébánosról, hogy 1944 őszén, amikor faluja népe a felszabadító szovjet hadsereg közeledtére megkönnyebbülten sóhajtott fel: ő a kikiáltó dobos mellé állva, a fasiszták érdekében arra bíztatta híveit, hogy gyújtsanak fel mindent, égessék el házaikat és fussanak őseik szülőföldjéről. No, jól néznének ki ma a csíktaplocai dolgozó parasztok, ha akkor Markos plébánosra hallgattak volna! E falu népének azonban volt magához v®ló esze, nem követte a pap tanácsait, bárhogy is őrjöngött Markos tisztelendő úr. S ez a nép nem követi a® ehhez hasonló tanácsokat és sugalmazásokat ma sem, amikor az új háború, az imperialisták érdekeit szolgáló háború szenvedő alanyává, eszközévé szeretné tenni az, aki ezzel szemben vajmi keveset törődik hívei vallásos életével. Hogy milyen baráti szövetségetlott fenn a fasiszták. A háború ördögei ég a római katolikus egyház egyes papjai, főleg főpapjai között, azt bizonyítja egy kezünkben lévő táviratnak a szívélyes, baráti hangja is. A táviratot Joós Andor, Maros-Torda megye, imrédysta főispánja kapta 1944 április 28-án. Az a Joós Andor, aki a zsidók gettózását ,saját belátása“ szerint, kegyetlenül, fasiszta terrorlegényhez illő módon végrehajtotta, hűséges kiszolgálója volt a megyebeli magyar és román lakosság bőrére a német megszállóknak s végülis a népbíróság súlyosan elítélte, mint egyik gyűlöletes háborús bűnöst. De kitől kapta a táviratot? Egy ismert katolikus főpaptól A táviratot a főtisztelendő úr Görgényszentimrén adta fel a továbbító postahivatalnak. Szövege így szól: „Szívből kívánom, hogy a magyar megújulás főispáni székében érje meg a magyar igazság diadalmát Nos, szem- és szenvedő tanúi voltunk Horthy Imrédy-Szálasi-Joós Andor-féle „magyar igazság" „diadalma“ beteljesülésének Emlékszik erre „beteljesülésre“ mindenki; fronton elhullott fiaink ezrei és tízezrei, a fasiszták által felégető házak, lerombolt gyárak, szülőföldjükre övéikhez soha több vissza nem térő szerencsétlen áldozatok, dolgozó parasztoknak a fasiszták által elhurcolt állatai, lovai, szekerei, stb. Ez mind ama „igazság“ beteljesülése volt... Köszönjük szépen, köszöni szépen a dolgozó székely nép a Joós főispán és a Főtisztelendő úr által egymásnak küldött és a dolgozó nép vérén és javain beteljesült „magyar igazságot". A dolgozó székely népnek még akkor sem kell ez az „igazság“, ha azt Márton Áron püspök hordozza körül újból a csíki hegyek között. Gyímesről Csíkszeredáig, akkor nem kell, ha a táviratozgató főpap gazdája, Márton püspök úr, nem fehér hanem — a változatosság kedvéért -- szürke lóval próbálja leccseraposzni hazánkba a hangzitosoginiszta jelszavak mögött nyitatott hitvány játékot! " Maros, Háremszi, isik és ivarhely dolgozó! tömegesen vesiman reszt a szultúrversernyek JSTgyék közti illatisíi Nagy érdeklődés előzi meg Kacsó Sándor a MNSz országos elnöke vasárnapi Csíkszeredai beszédét i A székely megyék székely és román falvainak dolgozó lakossága lankadatlan lelkesedéssel készül a Csíkszeredában vasárnap megtartandó megyék közötti kultúrversenyre. Amint már tegnapi számunkban jeleztük, csak a résztvevő versenyzők száma közel ezerre tehető, míg a versenyeken felvonuló hatalmas tömés, amint arra a megnyilvánuló érdeklődésből számítani lehet — a székely megyék dolgozó lakosságának egységes állásfoglalása lesz a kultúra, a tudás, a felvilágosultság mellett, a sötétség, az elmaradottság, a tudatlanság ellen. A vasárnapi megyék közötti versennyel utolsó szakaszához érkezik el az a nagyarányú népmozgalom, mely a székely megyékben. A Román Munkáspárt útmutatása szerint Népkötársaságunk kormányának hatalmas támogatásával és a dolgozók széles rétegeinek részvételével hetekkel ezelőtt megindult A székely megyék dolgozói bebizonyították, hogy tudatában vannak a kultúra fontosságának, meg akarják szerezni maguknak azt a tudást, amit a múltban az uralkodó földesúri-tőkés osztályok és azok rendszere elrejtett előlünk, nem adta meg a dolgozók széles rétegeinek azt a lehetőséget, hogy elsajátítsák a tudást, hogy kezükbe vegyék a felvilágosultság fegyverét, mert ez elsősorban éppen azok ellen irányult volna, akik joggal féltek a felvilágosultság fegyverétől. A nagyarányú népmozgalmat, mely pár héttel ezelőtt indult meg falainkban és teljesedett ki egészen az utolsó szakaszig, elejétől végig a dolgozók harcos magatartása jellemezte. A székely megyék falvainak dolgozói kemény harccal, a sötétség és babonák terjesztői ellen folytatott elszánt küzdelemmel, a kultúrversenyek sikere ellen mesterkedő, az imperializmus sötét háborús céljainak zsoldjába szegődött egyes papok és a velük egy tálból lakmározó kizsákmányolók, kulákok stb. elleni öntudatos harccal biztosították a versenyek óriási sikerét, valamint azt, hogy ezzel jelentős lépést tegyenek előre a kultúrszínvonal emelése terén, a szocializmus építésének útján. A versenyek eddigi sikerét és a megyék közötti vasárnapi verseny sikerét biztosította az a támogatás, amit a székely megyék dolgozó földművesei ebben a mozgalomban is kaptak a munkásosztálytól, illetve annak élén harcoló iránymutató pártjától, a Román Munkáspárttól. A versenyek sikerének biztosítéka volt a megszilárdult munkásparaszt szövetség, a versenyek során oly sokszor megn.'ikorn.'t remtya-magyar testvériség, elsősorban pedig annak a nagy példának követése, amit a Szovjetunó népe mutat azokkal az eredményekkel amelyeket ez a hatalmas, erős, boldog nép a kultúra terén is elért a Nagy Októberi Forr '’’•■tn győzelme óta. A székely megyék román és magyar dolgozói tudatában vannak annak is, hogy kulturális színvonaluk további emelését, életük színvonalának állandó javulását csak a béke megvédése esetén érhetik el. Éppen ezért a székely megyék dolgozói ebben a nagy, kulturális síkon lezajlóépmozgalomban, mindenekelőtt a béke védelmében sorakoztak fel, mint cselekvő résztvevők. A kultúráért, a tömegek kultérszínvonalának emeléséért folytatott harc minden részletében azonos a béke megvédéséért folytatott harccal. Amikor dolgozóink a kultúrszmvonal emeléséért küzdenek, egyben a hatalmas Szovjetunió vezetése mellett folyó békevédő mozgalomba tömörülnek szemben az imperialistákkal, az imperialisták hazai csatlósaival, akik a székely megyék kultúrversenye alkalmával is nem egyszer mutatták ki foguk fehérjét, ellenséges magatartásukat a nép kultúrszinvonala a 7. cm -s O * -rve l szemben. sárrap Csiszeredában a m* iyék közötti versenyek alkalmával Kacsó Sándor, a Magyar Népi Szövetség országos elnöke mond beszédet. A beszéd kiemelkkedő pontja lesz a versenyek zárófejezetének és iránymutatást fog jelenteni abban a harcban , amit a magyar nemzetiségű dolgozók valamint szervezetük, a Magyar Népi Szövetség folytat aRomán Munkáspárt irány kiutalását, követve, a kultúra ellenségei, a béke ellenségei, a haladás ellenségei, a dolgozó nép ellenségei ellen. A háromszéki Ürmös táncosai készülnek (Csikszeibuara (Sepsiszentgyörgy — Tudósítónktól) Boldogan készülnek az ürmösi táncosok a nagy székelyföldi kulturverseny megyék közti döntőjére. Most várják éppen Sepsiszentgyörgyről a megyei kulturtanács kiküldötteit, akik hozzák a rádiót, a megyei verseny első díját. A megérkező gépkocsit egy kettőre sörülfogják. Egyszerre szeretné mindegyik beszélni örömüket a megérkezőkke megosztani. (Folytatás a 6-ik oldalon)